A 2014/3. SZÁM TARTALMA LECTORI SALUTEM! SZARVASMARHA Kovács L., Kézér F. L., Jurkovich V., Szenci O., Tőzsér J.: Tejelő tehenek szívritmusa és szívritmus-változékonysága hagyományos és robotizált fejési rendszerekben. Előzetes eredmények SERTÉS Horváth A., Pribenszky Cs., Szenci O.: A sertésondó mélyfagyasztása 2. A mélyfagyasztott sertésondó használata telepi körülmények között. Irodalmi összefoglaló KISÁLLAT Czeibert K., Pintér Á., Ivády A., Samu K.: Az időjárás hatása egy epilepsziás kutya rohamaira. Esettanulmány Kovács-Kozák R., Bogár I., Sproch Á., Szeredi L.: Heveny leptospirosis kölyökkutyában. Esetismertetés LABORÁLLAT Fekete S. Gy., Lukács A., Horváth K., Korsós G., Vezér T.: Mozartszonáta hatása patkányok tanulási és emlékezési teljesítmény ére GYÓGYSZERTAN
Palócz O., Csikó Gy.: Az antibiotikumok túlzott mértékű használatának csökkentését célzó szerek az állattenyésztési és klinikai gyakorlatban. Irodalmi áttekintés HAL Hetyey Cs., Bacsa M.: Az ultrahangvizsgálat szerepe a szibériai tokhal (Acipenser baerii) ivarmeghatározásában KÖNYVISMERTETÉS Hofmann, W., Hofmann, H., Ó zsvári L.: Gyakori szarvasmarhabetegségek (Karsai F.) Karasszon D.: Az állatorvoslás története képekben. (Kutas F.) Laczay P.: Élelmiszer-higiénia, élelmiszer-biztonság (Visnyei L.) HÍREK, TALLÓZÁSOK Kovács L. Kézér F. L. Jurkovich V. Szenci O. Tőzsér J.: TEJELŐ TEHENEK SZÍVRITMUSA ÉS SZÍVRITMUS-VÁLTOZÉKONYSÁGA HAGYOMÁNYOS ÉS ROBOTIZÁLT FEJÉSI RENDSZEREKBEN. ELŐZETES EREDMÉNYEK A szerzők tejelő tehenek (n=18; laktáció szám: 2,34±1,12; tejtermelés: 24,40±6,78 kg/nap; laktáció napja: 148,30±57,44 n ap) fejés közbeni szívritmusát (heart rate HR) és szívritmus-változékonyság (heart rate variability HRV) értékeit hasonlították össze hagyományos és
automatizált fejés során ugyanabban a tehenészetben. A HRV értékeit frekvenciatartományban (LF, HF, LF/HF), ill. Poincaré-grafikon segítségével (SD1, SD2, SD2/SD1) értékelték. A HR az elővárakozóban, a fejőházba/fejőegységbe való belépés előtti 1 percben és a fejés során nagyobb volt a hagyományos fejőházi fejés alatt (P=0,000; P=0,000; P=0,046). A szimpatikus tónus jelzőszámai (SD2 és SD2/SD1) a fejőkelyhek felhelyezését megelőző időszakokban (elővárakozó, a fejőházba/fejőegységbe való belépés előtti 1 percben és a fejés előkészítése során) szintén nagyobbak voltak a hagyományos fejési rendszerben (P=0,012, P=0,013; P=0,0012 és P=0,004; P=0,033, P=0,031). Eredményeik alapján a fejőházi fejés nagyobb stresszt okozott az állatoknak a vizsgált tehenészetben, különösen az elővárakozóban, a fejőházba/fejőegységbe való belépés előtt és a fejés előkészítése során. Horváth A. Pribenszky Cs. Szenci O.: A SERTÉSONDÓ MÉLYFAGYASZTÁSA 2. A MÉLYFAGYASZTOTT SERTÉSONDÓ HASZNÁLATA TELEPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ A mélyfagyasztott sertésondó kereskedelemi célú felhasználására már 1975 óta lehetőség van. Ennek ellenére a hűtött-friss spermás termékenyítésekhez képest gyengébb szaporodásbiológiai eredmények miatt az összes mesterséges termékenyítésnek kb. 1% történik mélyfagyasztott ondóval. A szerzők áttekintést adnak a szűk körű felhasználás lehetséges okairól é s a telepi körülények között alkalmazott mesterséges termékenyítési technológiák sajátosságairól (spermiumok száma/termékenyítési adag, csomagolás formája,
termékenyítés ideje és száma, termékenyítés formája, hormonális kezelések stb.) és az általuk elért eredményekről. Habár a telepi körülmények között elért bíztató eredmények ellenére a vágósertéselőállításban nem, de a tenyészállat -előállításban, megfelelő telepi szaporodásbiológiai menedzsment mellett, a mélyfagyasztott sertésondó alkalamzása gazdaságos lehet. Czeibert K. Pintér Á. Ivády A. Samu K.: AZ IDŐJÁRÁS HATÁSA EGY EPILEPSZIÁS KUTYA ROHAMAIRA. ESETTANULMÁNY A szerzők, irodalmi adatok és saját vizsgálatok alapján bemutatják, hogy a kutyák és az emberek epilepsziájának nagyfokú analógi ája miatt a meteorológiai változások hatással vannak egy kutya provokált epilepsziás rohamainak megjelenésére. A tünetek idején fellépő, front jellegű változások több időjárási mutató megváltozásával jártak együtt (fronttevékenység, hőmérséklet, légnyomás, széljárás), és ennek az összetett hatásnak nagy befolyása volt a klinikai tünetek megjelenésére. Az összefüggések kimutatására a szerzők a 2013. január 1-jétől október 31-éig terjedő időszakot elemezték az esettanulmányban szereplő kutya megfigyelt rohama i és a meteorológiai mérőállomás által rögzített időjárási mutatók, ill. a szakemberek által meghatározott fronttevékenység figyelembevételével. Az eredmények szerint a provokált rohamok megjelenési időpontja kifejezetten kötődik a roham előtti napok időjá rás-változásához.
Kovács-Kozák R. Bogár I. Sproch Á. Szeredi L.: HEVENY LEPTOSPIROSIS KÖLYÖKKUTYÁBAN. ESETISMERTETÉS
Egy 8 hetes nőstény labrador kutya, háromnapos betegséget követően, epileptiform görcsök kíséretében elhullott. Az első napon csak emésztőszervi panaszokban szenvedő állat (nyomásra fájdalmas has, hányás, hasmenés, étvágytalanság) a következő naptól már sárgaságot, gennyes orrfolyást, a hasi fájdalom fokozódását, anuriát, valamint izomremegést és izomgörcsöket is mutatott. A testhőmérs éklet mindvégig normális maradt. A vér kémiai vizsgálatával a hematokritérték csökkenését és a fehérvérsejtszám, valamint az alkalikus foszfatáz aktivitásának emelkedését mutatták ki. Az antibiotikum adása, valamint a kiegészítő kezelés ellenére a kutya állapota folyamatosan romlott, és a 3. napon elhullott. A kórbonctani és kórszövettani vizsgálattal a hasmenés jelei és a kifejezett sárgaság mellett számos szervben friss keletű vérzéseket, heveny m áj- és veseelfajulást, lympho-histiocytás interstitialis szívizom - és tüdőgyulladást, lymphohistiocytás agyburok - és agyvelőgyulladást, az agytörzsben pedig számos gócban, friss keletű vérzéses elhalást lehetett megfigyelni. Az ezüstimpregnációs eljárással csak a vesében találtak Leptospira-alakot, míg az immunhisztokémiai vizsgálattal, a húgyhólyag kivételével valamennyi vizsgált szervben kimutatták a leptospirákat. A húsevők parvovírusát, a szopornyicavírust és az 1 -es szerotípusú kutya adenovírust nem mutatták ki. A klinikai tünetek és a laboratóriumi vizsgálatok alapján heveny leptospirosist állapítottak meg. Fekete S. Gy. Lukács A. Horváth K. Korsós G. Vezér T.: MOZART- SZONÁTA HATÁSA PATKÁNYOK TANULÁSI ÉS EMLÉKEZÉSI
TELJESÍTMÉNYÉRE Az ún. Mozart-hatáson emberek esetében a zenének a tanulási képességet és idő-, valamint térérzéket javító hatását értik. Egy hét alkalmazkodási, valamint egy hét, a feladatot elsajátító és 1 hét bevésési idő után 12 választási hím patkánynak naponta 8,5 percig sugározták Mozart D-dúr zongoraszonátáját (K 448). Az állatok térbeli tanulási képességét és emlékezési teljesítményét nyolckarú labirintusban, a spontán mozgásaktivitást porondteszttel (PT) vizsgálták. A tesztszobában háttérzajként 40 db fehér zajt biztosított ak; a megvilágosítás 25 lux fényerejű volt. A zenés csoport 12 egyedének 20 perc akkomodációs idő elteltével a 8,5 perces Mozart-szonátát játszották le. A kontrollcsoportot ugyanúgy 20 perccel a teszt előtt vitték be a vizsgáló- szobába, de azok a labirintusba helyezés előtt nem részesültek a zenei ingerekben. A vizelet- és bélsárürítések számát minden futtatás után egyedileg följegyezték. A Mozart-zene hatásának kitett csoport egyedei a labirintusteszt alapján a kontrollhoz képest szignifikánsan job b teljesítményt mutattak a rövid távú referencia (59,76±4,24, ill. 75,36±5,53%, p=0,00155), a 2 hét pihenés/kihagyás utáni fölidézésben (83,42±3,06, ill. 88,78±2,74%, p=0,01929) és a hosszú távú, 4 órás munkamemória (60,52±2,49, ill. 65,97±2,87%, p=0,0125 8) esetében. A PT során mért spontán mozgásaktivitás a zenés és a kontrollcsoport között nem különbözött szignifikánsan. A vizelet - és bélsárürítési gyakoriság alapján a kontroll- és zenés csoport emócionális állapota nem különbözött. A kísérletsorozat utá ni hagyományos kórbonctani, -
szövettani vizsgálatok nem mutattak a zenei kezeléssel vagy a stresszállapottal összefüggő elváltozásokat. Az alkalmazott emberi zene alkalmas volt a patkányok tanulási képességének javítására, de a spontán mozgásaktivitást gyakorlatilag nem módosította. Palócz O. Csikó Gy.: AZ ANTIBIOTIKUMOK TÚLZOTT MÉRTÉKŰ HASZNÁLATÁNAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ SZEREK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS KLINIKAI GYAKORLATBAN. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A szerzők, irodalmi adatok alapján, áttekintik az antibiotikumo k hozamfokozóként történő felhasználásának nemzetközi korlátozását. Az antibiotikumok felhasználásának további csökkentésére a leghatékonyabbnak a betegségek megelőzését tartják, és ennek lehetőségeit elemzik. Az antibiotikumok helyettesítésére szóba jöhet ő szerek sorában tárgyalják a szerves savak, a pro - és a prebiotikumok, a takarmányfermentálás, az enzimek és az antimikrobiális peptidek szerepét és jelentőségét. A fémionok antibakteriális és hozamnövelő hatását is bemutatják, de azok hatékony adagjai me ghaladják a takarmányokban engedélyezett mennyiséget. A növényi kivonatok, kedvező antioxidáns hatásuk ellenére, csak óvatosan használhatóak, mert hatóanyag-tartalmuk változó. A béta-glükán, a gombák sejtfalának egyik fő összetevője, amelynek testtömegnöve lő és immunrendszer befolyásoló hatását is bemutatják. Végül, rámutatnak arra, hogy a felsorolt hatóanyagok az antibiotikumok teljes helyettesítésére jelenleg még nem alkalmasak.
Hetyey Cs. Bacsa M.: AZ ULTRAHANGVIZSGÁLAT SZEREPE A SZIBÉRIAI TOKHAL (ACIPENSER BAERII) IVARMEGHATÁROZÁSÁBAN A szerzők Magyarországon első alkalommal mérték fel az ultrahangvizsgálat hatékonyságát szibériai tokhalak nemének meghatározására üzemi körülmények között. A vizsgálatok a halgazdaságban szokásos leválogatás idején, a halak 4 éves korában történtek. Az ultrahangos ivarmeghatározást két, egymástól független vizsgáló végezte el. E mellett sor került az állatok nemének a hagyományos, trokáros módszerrel történő meghatározására is. Az egyes vizsgálók által közölt eredményeket a post mortem elvégzett szövettani feldolgozás során ellenőrizték. Megállapították, hogy az ultrahangvizsgálat hatékonyabb módszer a szibériai tokhal ivarának meghatározására a hagyományos, invazív, trokáros módszernél.