ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. LOVÁRI NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 70 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Lovári nyelv emelt szint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése
írásbeli vizsga, I. vizsgarész 2 / 12 2013. május 27.
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti lovári szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be a megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. vizsgarész 3 / 12 2013. május 27.
I. Ginav e hertija, pala kodo de duma po pushipe! Alosar avri e lashi vorba! Jekh (0) aba kerdam! Jekh prostiko gazho pheneltar, hoj sostar kamel peske phrales Zurales kamav mure phrales, majfeder khotar, hoj gelastar ketanake.o dyelo kade pecisardas: zhelya cirdam, nas man baxt, andre trubusardas te zhav ketanake, ba numa jekh kurko nachilas, hoj romnya lem. Chi kamlem khere te mukhav mura terna romnya. Anyacska, rovjindos phenelas: Sar zhalas o Petruska, inke kasavo terno si! -Ba nas so te kerav, khetane kide mure gada. Muri romnyori gad sudas mange, love dine khetane, thaj aba pe detehara andre trubusardas te zhav, ketanake. Anyacska rovelas, brigasli sas, mange pale, te numa pe kodo gindisardem, hoj trubuj te zhavtar, kade kikidilas muro jilo, sar vorta ando meripe gelemas. Kaj o ratyako xabe khetane avilas e familija. Khanikas nas voja te xal. Nyikolaj muro phral bivorba pasholas pasha o bov. Muri romnyori rovelas. Muro dad brigasle musorasa beshelas kaj e mesalya. Kana e Anyacska angla amende shuttas e kasha, khonik chi azbadas kaj o xabe. Anyacska vi le Nyikolajes akhardas, hoj te avel ratyako xabe te xal. Nyikolaj tele avilas pasha o bov, thaj trushules shuttas, kaj e mesalya beshlas. Pala kodo kado phendas: -Na av brigasli Anyacska, me sim o majphuro, me zhavtar ketanake misto Petruska. Hajkam chi mukhav khote muro dand. Tele slugisarav mure ketanake bersha, thaj pala kodo khere avav. Tuke pale, Prjot, te avel tu gindo pe kodo, hoj amare dades thaj amara da pachaslo trajo te avel, thaj chi mura romnya te na azbas, pune dur avo.- Tele pelas jekh baro barr pe muro jilo; vi Anyacska opre mukhlas la brigasa thaj astardas khetane te kidel le Nyikolajeske gada. Detehara, kana opre ushtyilem thaj ande muri godyi avilas, hoj muro phral zhal misto ma ketanake, zalisardemma thaj astardas te boldelpe manca e lyuma. Phendem leske: -Na zhatar Nyikolaj, pe mande si, me zhav.-ba voj numa bivorbako sas thaj getosardaspe.vi me getosardemma, Duj zhene gelam ando foro ketanake.vi voj khote tordyol, vi me khote tordyuvav. Selduj zhene zurale shave sam, tordyuvas thaj zhukaras - ba chi jekhes chi dikhle avri. Muro phral pe mande dikhel, thaj losshasa kodo phenel: -Dosta te avel, Pjotr, zha khere! Misto ma te na av brigaslo, me kamav te zhav! -Avri avile mure asva thaj gelemtar khere. Datunchara, te pe muro phral gindisarav, kade hatyarav, hoj vi muro trajo khote dos misto leste. (Zvoro: http://mek.niif.hu/03600/03680/03680.htm#8; Lev Tolsztolj, Pe romani shib boldasles: Lakatos Szilvia) írásbeli vizsga, I. vizsgarész 4 / 12 2013. május 27.
(0) Lesko phral gelastar... A) sityareske B) ketanake C) biknareske (1) Sode kurko nachilas, hoj romnya las? A) trin B) duj C) jekh (2) So sudas leske, leski romnyi? A) gad B) kalca C) zubuno (3) Kaj avilas khetane e familija? A) kaj o deteharako xabe B) kaj o ratyako xabe C) kaj o mizmeresko xabe (4) So shuttas angla le e Anyacska? A) kasha B) zumi C) peko mas (5) O Nyikolaj hajkam so chi mukhel khote? A) pesko shero B) pesko dand C) pesko punro (6) E Anyacska opre mukhlas... A) la shkolasa B) la butyasa C) la brigasa (7) O Pjotr kana ushtyilas opre? A) ratyi B) mizmeri C) detehara (8) Sode zhene gele ketanake ando foro? A) jekh B) trin C) duj (9) O Nyikolaj kaj bishavel le Pjotres? A) khere B) ande bolta C) ande kirchima (10) So delas khote misto pesko phral o Pjotr? A) somnakaj B) love C) trajo 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 B 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 5 / 12 2013. május 27.
II. Ginav o interjuvo le Snétberger Ferencesa! Rode po pushipe o lasho teksto! Jekh (0) aba kerdam! 0 Sar hatyares, mishto sas tyo koncerto aratyi? 11 Po koncerto sas kasave minuti, save churinde le manushesko jilo. Tu kasave emocionalne dyila iskiris. Ande jekh interjuvo tu kade phendan, hoj tu chi phenes pe tyiri muzika, hoj kodo dzhesso si. Atunchi so-j kodi? 12 Te vorbisaras jekh cerra vi pala tute pala tyi familija, sosko shavoro sanas? 13 Pala kodo varekanak maj dur gelan. 14 Hatyares vareso ande Berlina, hoj rucinas le romen? 15 Ande tyi muzika aba nashtig hatyaren e romani tradicija. So gindis pala kodo, sosko-j adyes e romani muzika? Zhanav, hoj le kasave, save karing o pop cirden, chi kames. írásbeli vizsga, I. vizsgarész 6 / 12 2013. május 27.
A B C D E F Mande o dzhesso kodo-j, so maj dulmut kerdas o Miles Davis vaj o Coltrane, vaj, so inke maj dulmut o Louis Armstrong. Me kodo gindisarav, hoj muri muzika naj kasavi sar kadal sas. Muri muzika kaver si. Me anda le simpla cine gilya kerav e muzika. Kanak improvizali-j, kodo si o dzhesso. Ova. Kado modo avilas, gindisarav anda kodo, hoj sigo shaj roden penge love. De naj ande leste kodo kamipo Zhanav, si kasavo, hoj roma rap, ba le chachi romana muzikaki rinza chi na chi pinzharen le maj but manusha. Me chi kana chi foglalkozindem kadala muzikasa, ba mure dadesa vi kasave bashadam. Te akanak akarkon lelaspe, thaj romani muzika bashavlas, vi me zhanos te bashavav lesa. Anda kodo, ke sa ame anda jekh thaneste avas. Na bares pinzharen le romen, chi zhanen, kaj te shon len. Unyivar pe mande dikhen, thaj gindin, haj koni kado, kathar avilas? Arabo-j, turciko-j? Vaj italijako? Mange anda kodo inke nas khanchi problema. Andej Berlina aba dulmut kodo si, hoj le strejinonca kethane si te beshen. Kado sa internacionalno than si. Bares lasho sas. Kamav pej Muzikaki Akademia te khelav, kodi chaches bari butyi-j. Pherdo sas manushenca. Bares losshajle mange. Anda chorri familija shinadem, muro dad sinto sas, so but ungrothemesko rom chi pinzharel, le sinti vestune-europake rom si. Vi muro anav anda kodo si kasavo nyamcicko, ke mure phure, muro papo anda e Austria avile kathe, ando Ungro Them. But nyamura si amen ando Nyamcicko Them. Amaro chachikano anav, mura familijako chacho anav Schneeberger kade gindisarav, hoj kana muro papo kathe avilas thaj phendas pesko anav, pala o kan iskirisarde les tele. Andej Shalgtarjana rakhadyilem, efta zhene samas phrala. Muro dad thaj muri dej aba mule. Kathar muro dad sityilem te gitarozij bares zhanelas te gitarozil. Ova. 18-19 bershengo simas kanak opre avilem andej Budapeshta. Bashadem vi khere varekaj, ande varesavo pressovo, ba hatyardem ande mande, hoj si te zhav maj dur, te zhuvav, te sityuvav. Aba vi ande Shalgotarjana phirdem andej muzikaki shkola, o Borsai Matyi sityardasma chorro aba mulas, nas gitaroshi, de mishto zhanelas te sityarel. Pala kodo rakhlem mange butyi, andej Sentendre bashadem ande jekh reshtauranto. (Zvoro: http://www.amarodrom.hu/archivum/2007/04/27.html; Iskirisardasles: Kovácsy Tibor; Pej romani shib boldasles: Glonczi Ernő; Pedal iskirisardasles: Lakatos Szilvia) 0 11 12 13 14 15 D 11 12 13 14 15 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 7 / 12 2013. május 27.
III. Ginav e hertija, thaj iskirisar andre, hoj chacho si vaj naj chacho kodo mondato, so ginadan! Jekh (X) aba kerdam! Le efta cherhaja Sas kaj nas, varekanak dulmut baro shukipe sas; kasavo baro shukipe, ande soste vi le doriji avri shutyile. Chi jekh pajuni pitty chi ashilas aba. Le kasht thaj le burra avri shutyile, mija thaj mija pedura muline trushatar. Trajisardas ande kado them jekh shejori, kas kade akharde: Usha. La Ushaki dej bares nasvajlas, phabuvali sas, thaj paji manglas. E Usha nashlas-tar kheral, hoj paji te rodel. Andre phirdas o intrego cino foro, ba chi jekh pitty chi rakhlas. Kade xoxadindes, brigakes las pes po drom, hoj khere te zhal. Gelas, gelas, aba daba cirdas peske punre, khinyes tele beshlas pe le dromako rig, thaj le khinyipestar astardasla o suno. Kanak pale ushtyilas, shaj te gindisaren, sar chudisardaspes: pasha peste jekh khoro arakhlas, pherde jale zvorune pajesa! Opre xuklas, thaj khelelas ande peski bari voja. Thaj aba majna pilas jekh cerra andar o paji, kana ande laki godyi avilas laki nasvali, trushali dej. Peski palma po khoro kikidas, thaj nashindos gelas khere. Ande pesko baro sidyaripe chi las sama kodo, hoj jekh zhukel pashlyilas pe le dromesko mashkar, thaj pe kodoleski pori ushtyadas. O zhukel bashilas la dukhatar, ba kana sama las kodo, hoj ande la Ushako vast pajesa pherdo khoro si, bisterdas sogodi kaver, thaj astardas te rudyisarel, te shaj lel jekh cerra andar kodo. E Usha dikhlas, sosko trushalo-j o chorro pedo, thaj das jekh cerra andar o paji. Ande kodo sekundo parudyilas o khoro, rupuno kerdyilas. E Usha losshasa nashlas le rupune khorosa, thaj ande kodo le jale pajesa peska date. Kanak peska dake patoste reslas, kothe unzhardas o khoro. Laki dej chi pilas, te na kade das duma: - Muri cini shejori, vi tu zurales trushali san, tu trubuj te pes majanglal! Thaj sar kado avri phendas, o khoro parudyilas, somnakuno kerdyilas. Kanak e Usha aba kaj lako muj vazdas o khoro, atunchi kodo ashundas, hoj jekh phuro mangimasko manush malavel o vudar, thaj anda paji rudyisarel. E Usha chi jekh momento chi gindisardaspe, sigo kothe unzhardas leske le pajesa pherdo khoro. Thaj ande kodo momento, sar kado kerdas, efta diamondura ablyile opre ando paji. Thaj andar sa efta diamondura somnalo jalo paji shordyilas. O baxtalo mangimasko manush, Usha thaj laki dej penas andar o shudrardo paji, thaj chi trushajvenas majdur. Apol le efta diamondura astarde te vazdajven, opre hurajle andar o paji, thaj hurajle majopre thaj majopre, pune resle le chereste, kaj parudyile, thaj efta ablyolinde cherhaja kerdyile. (Zvoro: http://www.kethanodrom.hu/ Boldasles: Selam Pató, Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia) írásbeli vizsga, I. vizsgarész 8 / 12 2013. május 27.
(X) Varekanak dulmut baro shukipe sas. chacho si (1) naj chacho (0) (16) Trajisardas ande kado them jekh shavoro. chacho si (1) naj chacho (0) (17) Andre phirdas o intrego cino gavoro. chacho si (1) naj chacho (0) (18) Gelas, gelas, aba daba cirdas peske vasta. chacho si (1) naj chacho (0) (19) Peski palma po khoro kikidas, thaj nashindos gelas khere. chacho si (1) naj chacho (0) (20) O zhukel bashilas la dukhatar. chacho si (1) naj chacho (0) (21) E Usha dikhlas, sosko trushalo-j o chorro shavo. chacho si (1) naj chacho (0) (22) Kanak peska dake patoste reslas, kothe unzhardas o khoro. chacho si (1) naj chacho (0) (23) O khoro parudyilas, somnakuno kerdyilas. chacho si (1) naj chacho (0) (24) Jekh phuro mangimasko manush malavel o vudar, thaj anda paji rudyisarel. chacho si (1) naj chacho (0) (25) Usha thaj laki dej penas andar o shudrardo paji. chacho si (1) naj chacho (0) X 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 1 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 9 / 12 2013. május 27.
IV. Ande kadi butyi xamisardam le tekstura. Shuvle ando lasho rindo! Jekh (0) aba kerdam! Po shingalipe A B C D E F Nais tuke Máté, but zhutindan amenge! Zha Devlesa! E phuri gazhi sastyola? Andel Devlesko vast sam savore zhene, laki chang phadyilas, ande lake bersha dosta phares sastyola! Ashen Devlesa! O manush savo o vurdon tradelas, bares darajlas, ke sigo pecisajlas tele sogodi. Le shingale pushnas kathar le manusha so sas, sar pecisajlas kadi. O Máté majpashal gelas thaj kodi phendas: Me dikhlom sogodi. Andre zhanes te aves po shingalipe te shunas tut avri? Ova, zhav. O Máté avlas khere andar e shkola thaj tele ushtardas pal o buso, kathar lende na dur. Kanak gelastar o buso, jekh phuri gazhi perdal gelas pe loli lampa. Avilas jekh vurdon, thaj aba chi zhanglas te muntisarel o malavipe, thaj e phuri gazhi aba pe phuv pashjolas. Ova, zhanav. Sar tele ushtyilom palo buso sogodi dikhlom. Inke loli sas e lampa, kanak e phuri gazhi, pej zebra ushtardas thaj o vurdon aba chi zhanglas avri te krujil o karambolo. So gindis sigo gelas o vurdon? Me kade gindij, hoj na, sar le kavera vurdona. Le manusha save pashal tordyonas sa kothe nashle, jekh akhardas le muntisaripesko vurdon, thaj le shingalen. Vi le vurdona sa tordyile. La phura gazha ando nasvalengo kher ingerde. Po shingalipe.: De amenge kathe tyo personalno lil! Le kathe-j. Sar akharen tut? Me som o Balogh Máté. Kaj beshes? Kathe andej Peshta, ando XIII-to krujalipe, ande Forgach vulica, tela 18-to numero. No, zhanes te phenes amenge so dikhlan? (Zvoro: www.romapage.hu; Iskirisardasles: Rostás Csaba; Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia) 0 26 27 28 29 30 C 26 27 28 29 30 Max. Elért 5 írásbeli vizsga, I. vizsgarész 10 / 12 2013. május 27.
írásbeli vizsga, I. vizsgarész 11 / 12 2013. május 27.
maximális pontszám I. feladat 10 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 5 III. feladat 10 IV. feladat 5 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum. Dátum. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. vizsgarész 12 / 12 2013. május 27.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. LOVÁRI NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 50 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Lovári nyelv emelt szint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti lovári szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be a megoldását. Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így beazonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó a feladatlapra ne írja rá a saját nevét! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. vizsgarész 2 / 8 2013. május 27.
I. Iskirisar andre le lashe vorbi! Jekh naj lashi kathe! Jekh (0) aba kerdam! La romana shibaka lingvistikake pushimata (C) pinzharas; (A) romane; (B) ando; (D) avilas; (E) univerziteto; (F) andej; (H) romanes; (I) vorbi; (K) pengo; (L) gazhikani; (M) shkola But shiba thaj dialekturi (0) pinzharas, majbut sar shov miji shiba si andej lyuma. Mashkar kadal si ekh indoeuropeicki shib e romani. Late legmajpashe le dardonge shiba tordyon, save (1) Indija thaj ando Pakistani vorbisaren. Andej romani shib le dulmutane vorbi anda o indo thaj sanskrito shib si, sar kadal: phral, pheny, dad, dej, dand, kan, manush, manushnyi, roma thaj but kaver. Kadal si le shtabilni vorbi, save sikaven thaj bizonyitin, kathar (2) kado nipo (andaj shudrimasko plaj Indija vaj kathar Hunza xar anda o Pakistani). Le (3) karavanura krujal phirde aba vi e phuv, thaj bute nipon, shiba thaj tradiciji pinzharde. Kadi si ekh nomadno nacija, save but (4) thaj grammatika kathar kavre nipura line perdal. Andaj perzhicki shib avile perdal kadal anava: zen, vurdon. Ando Grekicko Them ando Balkano panzh shela bersh trajisarde le rom. Kothe but vorbi line perdal ande pengi shib, kadal si: kokalo, petalo, foro, drom, efta, oxto, ijja, luludyi. Sar gele le romenge karavanura pe (5) drom, chi ashile le gruppura kethane, kade avile le but romane dialekturi. E romani shib jekh si shaj las sama, kana sityuvas, ba si dialekturi, ba kado si andej lingvistika normalno. Le rom sagda mishto thaj sigo sityile pengi krujalipeski (6) shib, kadi avilas o bilingvizmush. (7) Ungriko Them pinzharas trin romane gruppura: le karpaticko rom, vlashiko rom, thaj le beashi. Le beashi na (8) vorbinen, ke vlashika, andej Moldavija line perdal kadi shib ando nachilo shelto, kana roboslugi sas. Kathar Moldavija avile perdal ando Ungro Them andel cine gruppura, thaj sile akanak ekh mashkarutni (9) ando Pecho, e Gandhi Gimnazija. But romane thaj beashe shave shaj geton kothe po (10) thaj pej opruni shkola. (Zvoro: Hegyi Ildikó: Lovári/cigány írásbeli feladatok középfokú nyelvvizsgára. Dávid Kiadó, Kaposvár, 2009. 24. rig) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 C 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 3 / 8 2013. május 27.
II. Alosar avri mashkar le shtar vorbi, e lashi vorba! Somnosar! Jekh (0) aba kerdam! Pa le II. Rákóczi Ferencesko trajo Kana II. Rákóczi Ferenc (0) arakhadyilas, lesko dad, I. Rákóczi Ferenc aba chi trajilas. Leski dej, e Zrínyi Ilona sas, voj ande Sharoshpatak beshlas, kothe barardas (11) shaven. II. Rákóczi Ferenc feri deshuduj (12) sas, kana peska datar shingerdine-tar, thaj andej Austrija ingerdine les. Le Habsburgura kodo kamline, hoj voj (13) manush t avel, ke kade zhanela te slugil le Habsburgoski Imperija. Ba o dujto Rákóczi Ferenc chi kamlas te slugil, te zhutil, ba vi na kamlas andej Austrija (14). Po Ungro Them pala le xoraxa le Habsburgura avile. Le Habsburgoska Imperijako kraj kade patyajlas, hoj po Ungro Them kodo kerel so kamel. II. Rákóczi Ferenc chi kamlas te zhutisarel le (15), anda kado amalimo kerdas le Francijake Themeske krajesa, le XIV. Lajoshesa. Rákóczi kade gindindas, hoj le francijako kraj (16) leske, hoj opre skepin o Ungro Them. Lesko plano varisar avri zhangline, Rákóczi Ferences andej robija phandine. Peska gazhake zhutipesa skepindas-tar anda Austrija thaj ande Lendyelicko Them (17). Po Ungro Them ando 1703-to bersh reslas palpale. Andej kadi vrama kezdindas o slobodijako merimo. Pe leske flakura kado tordyilas: CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE. Romanes kade trubul, te phenel: LE DEVLESA ANDA THEMESTE ANDA SLOBODIJATE. Kathar 1703-to bersh zhikaj 1711-to bersh sas po Ungro Them o merimo. Pel merimesko agor o Rákóczi Ferenc peske love ando them (18), thaj voj gelas anda o them. Butaig garadyilas, ba le xoraxa zhutinde leske thaj voj kade peske (19) ando Rodoshto beshlas. Vi kathe (20) ando 1735-to bersh. Lesko trupo pala majbut bersh andine khere, thaj andej Kashsha, andej bazilika praxile-tar pale les. Kathe-j leska dako thaj vi leske shavesko murmunto. (Zvoro:www.romanishib.hu; Iskirisardasles: Nagy Róbert; Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia) (0) A)arakhadyilam B)arakhadyilas C) arakhadyilem D)arakhadyol (11) A) peske B) peska C) peski D) pesko (12) A) bershengo B) bershengi C) bershenga D) bersh (13) A) lasha B) lashe C) lasho D) lashi (14) A) beshav B) te beshel C) beshas D) beshlem (15) A) krajesko B) krajeska C) krajeske D) krajeski (16) A) zhutisaras B) zhutisarav C) zhutisardam D) zhutisarela (17) A) gelem B) geline C) gelas D) gelam (18) A) mukhes B) mukhav C) mukhlam D) mukhlas (19) A) amalenca B) amal C) amalica D) amala (20) A) mulem B) mulas C) mule D) mulam 0 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 B 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 4 / 8 2013. május 27.
III. Iskirisar perdal le vorbi, save avri lam mashkar le majbut, ande dulmutani vrama! Jekh (0) aba kerdam! Legmaj jekhipesko pecimo O phuro rom (0) xolyajlas pe zhukela. Nashtig phenav, hoj kado anda dar avilo. But vrama chi (21) kadi tajna, ke khanyikas chi (22) karing peste. Jekh dyes nuro kerdyilas pe tajna. Akanak kado phenav tumenge. Ganga, kade (23) o phuro rom, ande romesko pero (24). Kana cino sas but butyi (25) kothe, le romen, sityardas, kaj beshlas. Varesar chi fajolas les le romesko pero, hoj kade akharen. Varekon te pushelas les chi zhanglasas te del duma palpale. Na le romenca sas khate bajo kaver sas, o bajo. Ganga (26) sogodi kerla, hoj kaversar te akharen kodo kaj voj beshel. Bersha nachile, ba le romesko pero vi akanak romesko pero si. Ganga aba sogodi opre das ando pato (27) ke khino sas, thaj sutastar. Suno dikhlas. Lesko dad terno (28), kana jekh strejino naciovo maripe phendas le manushenge. Le rom zurales (29), patyivinas o kaverimo. Chi (30) te keren marimo angla kavera naciovuri. (Zvoro: www.kethanodrom.hu; Iskirisardasles (kotor): Ravasz József; Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia) (0) xolyajvel xolyajlas (21) zhanes (22) mukhel (23) bushol (24) arakhadyol (25) kerel (26) phenel (27) zhal (28) si (29) darajven (30) kamel 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 5 / 8 2013. május 27.
IV. Cirde telal thaj iskirisar avri kodi vorba, savi chi trubul ando mondato te avel! Jekh (0) aba kerdam! Muri drago amalica! Na xolyajve pe mande, hoj butaig chi (0) (iskirisardam/iskirisardem) tuke, de nasvali simas. Sagda dukhalas (31) (muro/mura) shero, nas ande mande zor, sagda khinyi simas, anda kado gelem-tar kaj (32) (le/o) sastyari. Kana dikhlas man, kodo phendas, hoj tele trubunas te dav unyi kilovura. Kodo gindisardem, hoj andre inkrav, so o sastyari (33) (phenav/phendas) mange, ke zurales darajlem, kana dukhalas muro jilo. Akanak aba sastes trajuvav. Nachipe kerav, dikhav, so (34) (xav/xalam), thaj ratyine, pala shov (35) (chasura/chasoske) aba chi xav khanchi. Sako dyes mishkisarav, thaj sako ratyi nashav trin kilometrura. Vi po kodo sama lav, hoj (36) (sakonenca/sako) dyes te xav varesosko frukto: (37) (phabajengo/phabaj), banana. Akanak aba butivar majmishto xatyarav (38) (man/manca), kade xatyarav, sarte nevake rakhadyilemas. Majzuralake, majternake, sastake xatyarav man. Vi tu trajuv kade, sastes, ker varesosko shporto, thaj dikhesa, hoj kaver (39) (manush/manushengo) avesa! Akanak chi iskirij majbut, ke (40) (zhal/zhav) te nashav. Iskirisar tele, sar san, soske planura si tut pe vakacija! Azhukarav tyo lil! Nyíregyháza, 2011.12.04. Tyiri amalica: Dóra (Forrás: http://users.atw.hu/lovarinyelv/index.html#.umm_d-twxe8; Iskirisardasles: Teremy Dóra; Perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia) (0) - iskirisardam (31) - (36) - (32) - (37) - (33) - (38) - (34) - (39) - (35) - (40) - 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Max. Elért 10 írásbeli vizsga, II. vizsgarész 6 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, II. vizsgarész 7 / 8 2013. május 27.
maximális pontszám I. feladat 10 II. Nyelvhelyesség II. feladat 10 III. feladat 10 IV. feladat 10 Feladatpont összesen 40 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum:. I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. vizsgarész 8 / 8 2013. május 27.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. LOVÁRI NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Lovári nyelv emelt szint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése
írásbeli vizsga, III. vizsgarész 2 / 8 2013. május 27.
Fontos tudnivalók Ande kado kotor nashtig hasnalis alavari! Lasho dyes! Akanak romanes ashunesa le vorbi. O egzameno andal trin butya tordyol. Sako butyi duvar ashunesa. Angla thaj pala sako butyi muzika glaso si. Anglunes ashunesa e intrego vorba. Pala vorba shaj keres butyi. Apal pala kodo shaj ashunesa e vorba andel trin kotora. Vi pala dujto ashunipe das dosta vrama te kontrolisares tyiri butyi. Situ tranda percura pe trin butya. But baxt dorisarav tuke! Lashi butyi dorisaras! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 3 / 8 2013. május 27.
I. Angluni butyi De vorba po pushipe! Jekh (0) aba kerdam! (0) So kerde ande Amerika pe kadal dyesa?... Anda dudum lampa, guglenca... (1) Kaj aven thaj zhan le zhene?... (2) So phabaren le zhene kana duma den pe mule?... (3) So inkras pe novemberesko dujto dyes?... (4) Kas shaj dikhen le mule ando cheri?... (5) Kaj zhan le mule ando ungriko tradiciovo?... (6) Kon kidas khetane, hoj soske romane tradiciovura si?... (7) Kaj nas opre kado cikko?... (8) So si fontosho sake grupposke?... (9) Kaj shon le roma sagda pillimo thaj thuvali?... (10) Kon daran khatar o mulo?... (11) Kaj chi ravatalozin opre chi kana le mules le beasha?... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 4 / 8 2013. május 27.
II. Dujto butyi Alosar avri mashkar le duj butya, A vaj B si o lasho! Somnosar! Jekh (0) aba kerdam! A B (0) Leska dako arakhadyipesko dyes avla. Leska dako anavesko dyes avla. (12) O shavo ginadyi kamel te kinel peska dake. (13) Leski dej chi kamel te kiravel te pekel. (14) Ande ginadya shaj rakhel vi francicka, italicka, japanicka xabe. (15) E dej zurales kamel la Daniel Steelake ginadya. (16) O shavo duj ezera thaj dujshela potyinel. (17) O shavo bankoske lilesa kamel te potyinel. O shavo luludyi kamel te kinel peska dake. Leski dej kamel te kiravel te pekel. Ande ginadya shaj rakhel vi francicka, italicka, anglicka xabe. E shej zurales kamel la Daniel Steelake ginadya. O shavo trin ezera thaj dujshela potyinel. O shavo vasteske lovenca kamel te potyinel. 0 12 13 14 15 16 17 A 12 13 14 15 16 17 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 5 / 8 2013. május 27.
III. Trito butyi Savo si o chacho, savo si o naj chacho? Somnosar! Jekh (X) aba kerdam! Savo chacho si: 1 Savo naj chacho: 0 (X) Trajilas jokhar jekh lashe jilesko kraj. chacho si (1) naj chacho (0) (18) Le krajes jekh gindo sas: nas les shavoro. chacho si (1) naj chacho (0) (19) O kraj sakone shavoroske bishadas jekh burnyik luludyake sumbura. chacho si (1) naj chacho (0) (20) Kon le legmajshukar luludya bararela xutrela o trono. chacho si (1) naj chacho (0) (21) Le shejora beshada le sumbura. chacho si (1) naj chacho (0) (22) O Liu jive azhukarlas desh dyes, jekh shon. chacho si (1) naj chacho (0) (23) Avilas o dyes, kana o kraj ande peski avlina akhardas le shavoren. chacho si (1) naj chacho (0) (24) Nashle andej dyiz le but shejora. chacho si (1) naj chacho (0) (25) O kraj tordyilas ande la dyizako kolco, thaj po placco dikhlas tele. chacho si (1) naj chacho (0) (26) O Liu shusho cherepo kikidelas thaj ando kolco rovas. chacho si (1) naj chacho (0) (27) O Liu sas korkoro patyivalo mashkar le shavora. chacho si (1) naj chacho (0) (28) Le kaver shejora pale lazhamnes ingerde khere le but shukar luludya. chacho si (1) naj chacho (0) X 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 1 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, III. vizsgarész 6 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, III. vizsgarész 7 / 8 2013. május 27.
maximális pontszám I. feladat 11 III. Hallott szöveg értése II. feladat 6 III. feladat 11 Feladatpont összesen 28 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli vizsgarész megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. vizsgarész teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. vizsgarésszel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. vizsgarész 8 / 8 2013. május 27.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. LOVÁRI NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 27. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Lovári nyelv emelt szint írásbeli vizsga IV. Íráskészség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak lovári nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A feladatlapra a megoldásokon kívül más információt (pl. saját név) nem szabad írni. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 2 / 8 2013. május 27.
I. Ginadan ando shkolako nevipe/zhurnalo, hoj ando foro nevo sidyaripesko restorano puterdyol. O zhurnalisto andre sikadas le sidyaripeske restoranurengi pecipija thaj lengo popularno situacija ando Ungriko Them. Iskirisar jekh lil karing o nevipe/zhurnalo thaj iskirisar tele, hoj sostar kames majfeder o kherutno xabe. Hasnalisar kadala gindura: (Iskirisar 120-150 vorbi) Sidyaripesko restorano o manush sigo thaj na phares shaj resel o restorano shaj avel vi familijako programo chi trubuj khere te kiraven vaj te thoven le vasura Kherutno xabe majsasto thaj majlezno si la familijako kethano thaj losshako programo shaj avel le khereske butya kethane shaj keren írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 3 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 4 / 8 2013. május 27.
II. Alosar avri mashkar lende jekh thaj isikirisar tele! (Iskirisar 200-250 vorbi) A Pedo kinipe Iskirisar jekh lil tyire amaleske/tyira amalicake pa kodo, hoj kindan jekh pedo (zhukel, muca, etc.)! Iskirisar tele, hoj sostar kamlan pedos thaj hoj kaj kindan les/la! Sikav andre, hoj sosko pedo kindan! So avla lesko/lako anav, sikav andre le pedosko than, hoj kaj inkres les/la! Phen, hoj so xal, so pel tyiro pedo thaj sosa kamel te khelelpe! Akhar tyire amales/tyira amalica, hoj te dikhel tyire pedos! B O sezono Iskirisar jekh lil tyire amaleske/tyira amalicake pa kodo, hoj so si tyiro fajno sezono! Sikav andre tyire fajno sezonosko shukaripe! Iskirisar tele, hoj soske gada phiraves ande tyiro fajno sezono! Iskirisar pa kodo, hoj soski vrama si ande diferentna sezonura! Phen leske/lake, hoj soske programura keres ande shtar sezonura tyira familijasa! Phen leske/lake, hoj soske shportura keres ande sezonura! Iskirisar kathe, hoj savo alosardan A vaj B! írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 5 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 6 / 8 2013. május 27.
írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 7 / 8 2013. május 27.
Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 10 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 II. feladat összesen 20 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 30 elért pontszám javító tanár Dátum: I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: írásbeli vizsga, IV. vizsgarész 8 / 8 2013. május 27.