Magyarország Alaptörvénye. Ungrikone Themeski Fundutni Kris

Átírás

1 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Ungrikone Themeski Fundutni Kris (2011. aprilishi 25.)

2 4 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

3 5 Ungrikone Themeski Fundutni Kris (2011. aprilishi 25.) Devla, aldin le ungron! NACIONALNO PATYAJIPE AME, LE UNGRIKONE NACIOVOSKE ZHENE, pel neve mija bershengo anglunipe, respunzasa pala sa ungre, avri phenas kadal telalutnimata: Phutyarde sam pe kodo, hoj amaro kraj, o Sunto Ishtvan, mija bershenca angla kado pe capeno fundo shuttas tele o ungriko stato, thaj amaro them la kristianona Europaka rigake shuttas. Phutyarde sam pe amare phure, kon pala amare themesko ashipe, pala leski slobodija thaj pala lesko korkoro opre ashimo kernas butyi. Phutyarde sam pel ungrikone manushenge chudaslona godyake butya. Phutyarde sam pe kodo, hoj amaro nipo tela but shela bersha andel marimata losarelas e Europa, thaj peske zhanimasa, peske butyarimasa bararnas amari kethanutni avucija. Pinzharas le kristianimaske naciovoske ferimasko funkciovo. Patyiv das amare themeske diferentnona religijake lyakonge. Shinavas, hoj losarasa andel nachile shele bershengi phari vrama pe rigende shindyilo nacionalno godyako thaj duxosko jekhipe. Le amenca trajinde minoritetura la ungrikona politikako kethanimaski rig si thaj von le themeske zhene si. Pe amende las, hoj pe amende mukhli avucija, amari korkorutni shib, e ungriko kultura, le ungrikone themeske minoritetonge shiba thaj lengi kultura, la Karpat-xaraki natura thaj le manushendar kerdo barvalipe grizhisaras thaj losaras. Siame respunza pala amare shavora, anda kadi materijake, godyake thaj naturake zorake zvorura grizhime hasnipesa ferisaras pala amende avutne generacijange trajoske kondiciji. Patyas, hoj amari nacionalno kultura barvalipe si karing la bute rangasla Europako jekhipe. Ame patyiv das le kavere niponga slobodijake thaj kulturake, phagras amen po kethanipe sa le lyumake niponca. Patyas, hoj le manusheske zhuvipesko fundo le manushesko phutyaripe si. Patyas, hoj le zheneski slobodija feri kaverenca kethanutna butyasa shaj buxlyol avri. Patyas, hoj amare kethanutne trajipeske legmajfontosha rami si amari familija thaj o naciovo, amare kethanutne trajoske fundamentalne avuciji o chachipo, o patyipe thaj o kamipe. Patyas, hoj le kethanipeska zorake thaj sakone manusheska patyivako fundo e butyi si, thaj la manushana godyaki zor si.

4 6 Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

5 Patyas, hoj le slabonengo thaj le chorrengo zhutipe ame sa trubunas te keras. Patyas, hoj le polgarongo thaj le statosko khetanutno cilo si o lasho trajo, o bistonshago, o rindo, o chachipe, thaj la slobodijako avri buxlyaripe. Patyas, hoj le niposko hatalmo feri kothe si, kaj o stato slugil peske polgaron, penge trabi mishtyimasa thaj bikorupcijako kerel. Ame patyiv das amara historijake konshtitucijake kerimatonge thaj la Suntona Koronake, savi truposarel le Ungrikone Themesko konshtitucijalnone statosko sagdipe thaj le nacionalno jekhipe. 7 Chi pinzharas andre amara historijake konshtitucijako opre umblajipe kathar strejini. Tagadinas mostar le ungrikone naciovosko thaj leske polgarongo telal nacionalnone socialisticko thaj kommunisticko diktatura tele kerde bimanushane bezexengo nachipe. Chi pinzharas andre le 1949-tone bershengi kommunisticko konshtitucija, ke jekh bijilesko hatalmo sas lako fundo, anda kado avri phenas kodolako bikrisaripe. Jekh hatyaras le anglune slobodnone Parlamentoske reprezentonca, kon ande pengo angluno dekreto avri phende, hoj amari adyesutni slobodija andaj 1956-to revolucija barilas avri. Amaro them ando 1944-to bersh pel marciushesko deshinjato dyes xasarde statoski autodeterminacijaki revizija kathar 1990-to bersh majushesko dujtone dyesestar, kathar o angluno slobodo alosardi niposki reprezentacija ginavas. Kado dyes inkras amare themeska nyeva demokracijake thaj konshtitucijake rindoske anglunipeske. Patyas, hoj pala kado drom, so karing le bishto shele bershenge moraloske krizishi ingerdas, binachilimasa trubul amen le jilesko thaj godyako nevosajipe. Bizinas ande amaro kethane kerdo avutnipe, thaj andel ternimatongo patyajipe. Patyas, hoj amare shavora thaj amare unokura penge godyaverimasa, avri inkrimasa thaj penge chache jilesa pale bareske shuvena o Ungriko them. Amari Fundutni Kris amare hakajengo rindosko fundo si: kontrakto mashkar o dulmutanipe, o akanutnipe thaj avutnipeske ungre. Zhuvindi rama-j, savi avri phenel le nacionalosko kamipe, kodi forma, ande savi kamasas te trajisaras. Ame, Ungrikone themeske polgara gata sam pe kodo, hoj amare themesko rindo pel nacionaloski kethanutni butyi te fundosaras.

6 8 ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország. B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

7 9 FUNDUTNE TRABI A) artiklo AMARE THEMESKO anav o Ungriko Them si. B) artiklo (1) O Ungriko Them biumblado, thaj demokratickone hakajesko stato si. (2) Le Ungrikone Themeske statoski forma respublika si. (3) Le kethanutne hatalmosko zvoro o nipo si. (4) O nipo pesko hatalmo inkrel alosarde reprezentatonca, unyivar devastestar inkrel. C) artiklo (1) Le ungrikone statoski funkcija pel zorako ulavipesko godyipe fundosajvel. (2) Khanikaski traba nashtig zhal pe kodo, hoj silasa karing peste te lel o hatalmo, vaj te inkrelles, vaj te korkorisarelles. Mostar kadale phagrimatonca pel krisako drom sakoneske slobodo si thaj trubul opre te ushtyavel. (3) O stato opre urado-j, e Fundutni Kris thaj le hakaja silasa andre te inkravel. D) artiklo O Ungriko Them respunza phiravel pel ungrikona nacijake zhene, save avral peske granici trajisaren thaj angla peske jakha inkrel le jekhutne ungrikone naciovosko kethane inkripe, zhutisarel peske grupongo opre ashipe thaj kodolengo opre vazdipe, zhutisarel lenge pengo ungrimo te inken, lengo korkorutno thaj khetanimaske hakaja andre te inkren, penge kethanipeski autonomija te keren, pel arakhadyimaski phuv te trajon, thaj zhutisarel lengi khetanutni butyi jekhavresa thaj le Ungrikone Themesa.

8 10 E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga a (2) bekezdés keretei között megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. F) cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

9 11 E) artiklo (1) O Ungriko Them palal europake nipongo slobodipe, pala lengo lasho trajo thaj pala lenga shtabilizacijako buxlyaripe kerel butyi palal europake jekhipe. (2) O Ungriko Them andel Europaki Unija sar zhenosko stato pala peski grizha palal mashkarthemutno kontrakto leske jekhutne hakaja, save andal Fundutni Kris avile thaj kadalengo andre inkripe zhi kaj trubul andaj Fundutni Kris unyi trabengo krujo le majbute statonca kethane, pel Europaka Unijake inshtitucijango drom getosarel. (3) La Europaka Unijako hakaj si mashkar le (2) andre cirdipeske rami - tele shaj iskirisarel generalnones obligutni regula. (4) O (2) andre cirdipe sarso pel mashkarthemutnone kontraktosko obligutno pinzharipe trubul kathar le Parlamentoske reprezentaturi le dujenge trine zhenenge vokshuri. F) artiklo (1) Le Ungrikone Themesko sherutno foro e Budapeshta si. (2) Le Ungrikone Themeski phuv pel kotorthema, forura thaj gava uladyolpe. Andel forura krujalipe shaj keren. G) artiklo (1) Peske arakhadyimasa o ungrikone statoske polgarongo shavoro ungrikone statosko polgari avla. E kolcutni kris le ungrikone statosko kerdipe vaj kadalesko xutyilipe thaj vi kavera pecipe shaj phenel avri. (2) O Ungriko Them losarel peske statoske polgaron. (3) Khonikastar nashtig lel khonik rakhadyimasa kerdyilo vaj hakajutnes lino ungrikone statosko polgaripe. (4) Pel statosko polgari vonatkozinde reguli kolcutni kris phenel avri. H) artiklo (1) Ando Ungriko Them oficialno shib e ungriko shib si. (2) O Ungriko Them ferisarel e ungriko shib. (3) O Ungriko Them losarel le ungrikone somnongi shib, sar la ungrikona kulturako kotor

10 12 I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg. J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

11 I) artiklo (1) Le Ungrikone Themesko cimero pusade fundosko pajzho si. Leski angluni mal lolesa thaj rupunesa eftavar shindo si. Ande leski dujto, loli mal zelenone trinengo plajesko somnakuna korona si avri vazdadi, pe leski mashkarutni rig rupuno dujengo trushul si. Po pajzho e ungriko Sunto Korona pashlyol. 13 (2) Pel Ungrikone Themesko flako trin, egalnone buxlimaske, lenijake rindosa, opral loli, parni thaj zeleno rang si, andal vortones cirde shavura tordyon, ande savo e loli rang e zor, e parni rang o chachimo, e zeleno rang o lashimo plano somnosarel. (3) Le Ungrikone Themesko himno le Himnusz anaveski poema si kathar o Kölcsey Ferenc, thaj la muzhikasa kathar o Erkel Ferenc. (4) O cimero thaj o flako vi la historijatar avri kerdyile kaver formi shaj hasnin. Le cimerosko thaj le flakoske kotorasle reguli, thaj le statoske avri tintetipe kolcutni kris phenel avri. J) artiklo (1) Le Ungrikone Themeske nacionalni bare dyesa: a) marciushesko 15-to dyes, pel bershengi revolucija thaj slobodijake maripesko serojipe; b) augustushesko 20-to dyes, pel statosko fundosaripe thaj pel statosko fundosardo Suntone Ishtvaneske krajesko serosaripe. c) le oktoberesko 23-to dyes, pel bersheski revolucija thaj slobodijake maripesko serojipe; (2) O oficijalno statosko baro dyes le augustushesko 20-to dyes si. (2) O oficijalno statosko baro dyes le augustushesko 20-to dyes si.

12 14 K) cikk Magyarország hivatalos pénzneme a forint. L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani. O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

13 15 K) artiklo Le Ungrikone Themeske oficialni love o forinto si. L) artiklo (1) O Ungriko Them ferisarel le abavesko oficialnipe, sar mashkar mursh thaj zhuvlyi, pe pendar avri phende vojatar kethane kerde trajosko jekhethanipe, thaj e familija sar le nacionalosko opre ashimasko fundo. (2) O Ungriko Them zhutisarel le shavorenge rakhadyimaski voja. (3) Le familijango ferisaripe kolcutni kris reguralel. M) artiklo (1) Le Ungrikone Themeski ekonomija le ahorkerimaski butyi thaj le sheftosko slobodipe si fundosardo. (2) O Ungriko Them kondiciji del la patyivala ekonomijake kompeticijake. O Ungriko Them opre ushtyarel mostar korupcija, thaj grizhil le kinarenge hakaja. N) artiklo (1) O Ungriko Them e avri vazdimi, perdal shaj dikhli thaj opre shaj inkerdi financialno ekonomijaki principija inkrel andre. (2) Palal ando (1) andre cirdipe avri phende principiji majanglunes o Parlamento thaj o Guvermento si o respunzuno. (3) La Konshtitucijako Mujalipe, le mujalipe, le thanutne autonomiji thaj kavera statoske organizaciji tela pengi butyi sar (1) andre cirdipe avri phende principiji si te inkren andej patyiv. O) artiklo Sakon trubun anda pende, penge zhanimasa thaj penge shajipesa te keren karing le statoske thaj le kethanipeske butya.

14 16 P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

15 P) artiklo La naturake zvorura, majfeder le bararimaske phuva, le vesha, thaj le paja, la biologijake butfalimata, majfeder le thaneske flori thaj pedura, thaj la kulturake avuciji le nacionaloske kethanutne puranimata si, savengo losaripe, opre inkripe kadal le statosko thaj sakonengi obligacija si, thaj vi kodo, hoj le pala amende avena ternimatonge te ferinasle. 17 Q) artiklo (1) O Ungriko Them pacha thaj biztonshago te del thaj kadal te losarel, palal manushimasko opre ashipe si te kerel butyi, thaj pe kodo te phagrelpe, hoj kethane te butyarel sa la lyumake niponca thaj themenca. (2) O Ungriko Them le mashkarthemutne hakajenge obligaciji andre inkripesa opre inkrel la nacionalnone thaj la ungrikone hakajengi harmonija. (3) O Ungriko Them pe peste lel le mashkarthemutne hakajeske generalnones pinzharde reguli. Le mashkarthemutne hakajenge kaver zvorura kerdyon le ungrikone hakajenge sistemaske kotora, kana avri phenenle ando hakaj. R) artiklo (1) E Fundutni Kris le Ungrikone Themeske hakajrindosko fundo si. (2) E Fundutni Kris thaj le hakajenge reguli pe sakoneste obligati si. (3) La Fundutnona Krisake avri phenipe kodole cilosa, ande late andre xutyilde Nacionalnona patyajipesa thaj amara historijaka konshtitucijasa jekhatyarimosa trubunas te gindinas. S) artiklo (1) La Fundutnona Krisaki akceptacija vaj pel Fundutnona Krisako kaversarimo javalato la respublikako prezidento, le Govermento, le Parlamentosko komiteto vaj le Parlamentosko reprezentato shaj del angla. (2) Karing la Fundotnona Krisako linipe vaj la Fundutnona Krisako kaversaripe le Parlamentoske reprezentatongo dujtrinimatonge vokshuri trubun.

16 18 (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában. T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

17 (3) E Fundutni Kris vaj la Fundutnona Krisako kaversaripe le Parlamentosko prezidento iskirisarel telal, thaj bishavelles la respublikake prezidentoske. La respublikako prezidento e Fundutni Kris vaj la Fundutnona Krisako kaversaripe, tela panzh dyes kathar o vastlinipe telal si te iskirisarel, thaj avri phenel ando oficialno zhurnalo o avri phenimo. (4) La Fundutnona Krisake kaversaripesko avri phenipe kodo inkrel andre peste, hoj so si lesko adreso, thaj lesko kaversarkeripesko numero thaj so si lesko avri phenimasko dyes. 19 T) artiklo (1) E generalnones obligatno pesinkripeski regula andej Fundutni Kris si somnosardi, hakajkerda zorasa opre urade organizacijendar kerde, thaj ando oficialno zhurnalo avri phende hakajeske reguli shaj den duma. Misto e kolcutni kris vi andej kaver forma shaj phenel avri la autonomijako dekreto thaj andej kaver forma hakajrindo kerde hakajeske reguli, thaj avri shaj phenen kadalenge reguli. (2) Hakajeski regula-j, le govermentosko dekreto, le anglune ministerosko dekreto, le ministerosko dekreto, le Ungrikone Nacinalnone Bankoske prezidentosko dekreto, o korkorutne regulacijake organizacijake anglune sherutnosko dekreto thaj la autonomijako dekreto. Hakajeski regula-j majdur le Ketanijako Svato atunchi kana na normalno vrama si, thaj la republikake prezidentosko tela silaki vrama avri dino dekreto. (3) Jekh hakaj nashtig avel mostar la Fundutnona Krisasa. (4) E kolcutni kris kasavi kris si, karing savaki akceptacija thaj karing lako kaversarkeripe le akanutne Parlamentoske reprezentatonge dujtrinipenge vokshuri trubun. SLOBODIPE THAJ RESPUNZA I. artiklo (1) LE MANUSHESKE biazbande thaj bistrejinosarde fundamentalne hakaja andej patyiv trubun te inkren. Lengo ferisaripe le statosko angluno trubujipe si. (2) O Ungriko Them pinzharel le manusheske fundamentalne zheneske thaj kethanimaske hakaja. (3) Le reguli karing le fundamentalne hakaja thaj trubujimata kris phenel avri. O fundamentalno hakaj kaver fundamentalne hakajesko zornipe vaj misto varesavi konshtitucijaka avucijako ferisaripe, numa so trubul te resel dorisarde cilosa kethane, o fundamentalno hakaj andej patyiv inkripesa limitime shaj avel. (4) Palaj kris kerde hakajzhenenge kodol fundamentalni hakaja bistoshitime si, thaj vi len si kodol trubujipe, save na numa pel manusha hatyaras.

18 20 II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

19 21 II.artiklo Le manushesko phutyaripe nashtig azbando-j. Sakone manushen si hakaj pasha o trajo thaj pashal manushesko phutyaripe, thaj le shavores inke angla lesko arakhadyipe ferisaripe trubul te del o hakaj. III. artiklo (1) Khanikas nashtig kinozisaren, bimanushikanes te azban, tele lazhavarimaske avri te shon vaj te dosharen thaj andej slugisaripe te inkren. Nashtig kinen thaj bikinen le manushen. (2) Nashtig avel pel manusha bilenge sastyareske thaj zhanglimaske zumavipe te keren, misto kado, hoj te denas lenge dosta informaciji. (3) Nashig keren pel manusha rasosko zumavipe, le manushesko trupo thaj le truposke kotora nashtig hasnalin anda kodi, hoj love te roden lenca thaj le manusheske zhenen nashtig klonozin. IV. artiklo (1) Sakonen si hakaj, te trajon slobodones thaj andel zhenesko bistonshago te aven. (2) Khanikastar nashtig len o slobodipe kaverfales, sar so andej kris tele si iskirime thaj sar andej kris tele iskirisardo phiripe shaj nandyarel. Chachikanes zhikaj meripe inkerdi robija numa atunchi shaj del o hakaj, kana varikon jekh dosh silaka zorasa kerel. (3) Pe kodo zheno, pe kaste kodo phenen, hoj dosh kerdas thaj andre ingerdeles pej xanralija, kodoles pala skurto vrama slobodo trubun te mukhen vaj angla o mujalipe trubun te tordyaren. O mujalipe si te ashunel obligatnone kodole zhenen, kas angla leste tordyarde, thaj o mujalipe tele trubul te iskiril ando lil, hoj sostar mukhen varikas slobodones vaj sostar ingravenles andej robija. (4) Kas bidoshales inkerde andej robija vaj bikrisakes limitinde lesko slobodipe, kodoles lovenca trubul avri te potyinel o stato. V. artiklo Sakonen si hakaj sar e kris avri phenel mostar pe pesko zheno, thaj pe pesko barvalipe devastetar darajipesa bihakajesko maripe palpale te marel.

20 22 VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

21 23 VI. artiklo (1) Sakonen si hakaj pasha kodo, hoj lesko privatno - thaj leska familijako trajo, kher, thaj lesko kontakto thaj lesko anav te inkren andej patyiv. (2) Sakonen si hakaj, te ferisaren peske zhenutne datura, thaj le kethane datura te pinzharen thaj te den majdur. (3) O hakaj karing le zhenutne datongo ferisaripe thaj le kethane datongo pinzharipe kolcutna krisasa kerdi biumbladi inshtuticija kontrolisarel. VII. artiklo (1) Sakonen si slobodo hakaj karing le gindura, dyosko thaj religijako slobodipe te alosarel. Kado hakaj andre peste inkrel e religija vaj kavere patyajimasko slobodo alosaripe, vaj kodolesko paruvipe, thaj kodo slobodipe, hoj peski religija vaj kaver patyajipe kongodi religijake kerimatonca, pel sertartashengo dromipe vaj kaverfales, korkoro vaj kavere zhenenca kethane, puterdes vaj ando privatno trajo avri te phenel vaj te na phenel, thaj maj butivar te kerel vaj te sityarel. (2) O stato thaj le eklezhiji na kethane keren pengi butyi. Le eklezhiji biumlade si. O stato andaj kethane cilura kethane kerel butyi le eklezhijanca. (3) Pe eklezhiji vonatkozinde kotorasle reguli e kolcutni kris phenel avri. VIII. artiklo (1) Sakones si hakaj kaj pachaslo kidipe. (2) Sakones si hakaj, hoj organizaciji te kerel, thaj hakaj si kaj organizaciji te kopchisarelpe. (3) O kethanipesko hakaj avri phenel, hoj le partura slobodones shaj arakhadyon thaj shaj keren butyi. Le partura zhutisaren le niposke, hoj shaj kerdyol lesko kamipe thaj shaj phenel avri o nipo pesko kamipe. Le partura kethanipeski zor devastestar nashtig keren. (4) Le partonge butyaripeske thaj ekonimijake reguli kolcutni kris phenel avri. (5) Le sakservezetura thaj kaver interesijangi reprezentacijake organizaciji tela kethanipesko hakaj slobodones arakhadyon thaj shaj keren butyi.

22 24 IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza. XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

23 25 IX. artiklo (1) Sakonen si hakaj, hoj te phenel slobodones kodo, so gindil. (2) O Ungriko Them pinzharel thaj ferisarel la medijako slobodipe thaj lako but rangaslipe. Zhutisarel, hoj pasha demokratikusho gindisaripe te avel la slobodona informacijako cirkularipe. (3) Pel pressako slobodipe, thaj pel medijake servizura, pel nevipeske dyelura thaj pel nevipeske foroske organizaciji kontrolisarde organura vonatkozinde-j le kotorasle reguli, thaj kadal e kolcutni kris phenel avri. X. artiklo (1) O Ungriko Them kerel o shajipe, te keren o zhanimasko kutatashi thaj artistongi butyi sbododnones, thaj o majopruno zhanipe te zhanen te resen o sityipe, thaj andej kris avri phendi rama mashkar sityaripesko slobodipe. (2) Ando zhanimasko pushipe o stato nashig phenel avri, andel zhanimaske kutatashura numa kodol shaj shinaven, save, kon ande kodi zhanimaski butyi keren butyi. (3) O Ungriko Them ferisarel le Ungrikone Zhanimaski Akademija thaj le Ungrikone Artistongi Akademija zhanimaski thaj artistongo slobodipe. Le univerziteti ande penge kutatashi thaj ande penge sityaripeske trabi, peske modserenca biumblade si, lenge organizacijango rindo thaj lengi ekonomija kris phenel avri. XI. artiklo (1) Sakone ungrikone statoske polgaron hakaj si kaj e kultura. (2) O Ungriko Them kado hakaj la publikona kulturako avri buxlyaripesa thaj generalnones shuvavipesa, obligatno-j, thaj bilovengo-j. O teluno sityaripe ive te kerel, thaj kongodi shaj resel o mashkarutno sityaripe, thaj sakon shaj sityon majdur andej opruni edukacija, thaj te silen zhanipe, thaj kodolen, kon sityon andej edukacija, e kris phenel avri o zhutisaripe le statoske lovenca.

24 26 XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

25 27 XII. artiklo (1) Sakonen si hakaj kaj e butyi thai kaj peska profesijake slobodo ulavipe, thaj kaj e privatno butyi. Peske zhanimaske thaj shajipeska lasha butyasa kongodi trubul te zhutisarel le kethaneske gruposko barvalipe. (2) O Ungriko Them phagrelpe, hoj sogodi te kerel misto kodo, hoj kon aktivno manush si, thaj kamelas peski butyi, kodo shaj te kerel butyi. XIII. artiklo (1) Sakonen si hakaj kaj pesko tulajdono thaj, hoj kodol kathar pesko dad perdal te lel. La familijako tulajdono socialnona respunzasa phirel. (2) O tulajdono feri atunchi kade shaj lel varikon, kana anda publikone erdeko si, sar andej kris avri phende thaj pe kodo modo, intrego trubul te avel, nashtig zhukaren kodoleske avri potyinipesa. XIV. artiklo (1) Ungrikone Statoske polgares nashtig bishaven avri andal Ungrikone Themeski phuv, thaj pa strejino phuv akarkana shaj avel khere. Te pel Ungrikone Themeski phuv si strejino manush kodoles numa pala kris shaj nashaventar. Nashtig mukhen le gruposko avri nashavipe. (2) Khanikas nashtig bishaven ande kasavo stato, vaj nashig den les avri kasave themeske, kaj darando trajo shaj avel les, kaj kris keren pe lesko meripe, kinozisarenles vaj kaver bimanushikane butya keren lesa, vaj doshalen les. (3) O Ungriko Them te chi lengo katharutno them, chi kaver them chi ferisarel len pe mangajipe shaj ashon ando them kodol na ungrikone statoske polgara, kas ande lengo dako them vaj ande lengo siklo beshipesko thanesko them, raso, nacija, socialnone gruposko zhenipe, religijaki, misto lengi politikaki ideologia nashaven, vaj kathar o nashavipe lengi dar chachi si. XV. artiklo (1) Anglaj kris kongodi egalno si. Sako manush hakajshajipesko-j. (2) O Ungriko Them le fundamentalnone hakaja sakonenge del, chi alosarel mashkar rasa, rang, mursh thaj zhuvlyi, bisastipe, shib, religija, politikako vaj kaver gindisaripe, nacialno thaj socialno katharutnipe, barvalipe, arakhadyipeski vaj kaver situacija bidiferencijasa bistoshitil.

26 28 (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

27 (3) Le zhuvlya thaj le mursha egalni si. (4) O Ungriko Them egalno shajipe del, thaj la krisake andre inkripesa zhutisarel. (5) Ando Ungriko Them diferentnone vladosaripesa ferisarel le shavoren, le zhuvlyan, le phuren, thaj le nasvale manushen. 29 XVI. artiklo (1) Sakone shavoren si hakaj kaj normalnone truposko, thaj godyako grizhipe thaj kaj patyivale trajosko ferisaripe. (2) O dad thaj e dej shaj alosaren, hoj sosko sityipe te davaven penge shavoreske. (3) O dad thaj e dej si te bararen, thaj te grizhisaren penge cine shavores. Kado trubujipe andej peste inkrel lenge shavoresko sityaripe. (4) Le opre bararde shavora si te grizhisaren penge phure dades, thaj penga phura da. XVII. artiklo (1) Kon butyi kerel thaj kon butyi del - pel butyake thanengo bistoshitipe thaj e nacionalno ekonomija opre te inkrel thaj vi kaver celura angla penge jakha te inkrel - kethane butyarel jekhavresa. (2) Sar e kris avri phenel, kon butyi kerel thaj kon butyi del, thaj lenge organizacijan si hakaja kaj kodo, hoj krisi te keren, pala kodo kontrakto te phanden, ande pengo ferisaripe kethane opre te ushtyaven, vaj butyaki pauza te inkren. (3) Sakone manushen, kon butyi kerel, si hakaja kaj peski butyi, kana pesko sastipe, pesko grizharipe, pesko phutyaripe andej patyiv inkren, peska butyake shajipesa. (4) Sakone butyake manushen si hakaja kaj bibutyake dyesa, thaj kaj kurkoski pauza thaj kaj bershesko potyindo hodinipe. XVIII. artiklo (1) Le shavorengo butyaripe - lengo truposko, godyako thaj moralipesko bararipe na trashorno, andej kris tela iskirisarde kivetelonca - nashtig. (2) O Ungriko Them diferentnona butyasa grizhisarel le ternenge thaj le dadenga-dejanga butyake thanesko ferisaripe.

28 30 XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

29 31 XIX. artiklo (1) O Ungriko Them kodo kamelas te resel, hoj sakone statoske polgaronge te zhanel socialno grizharipe opre te inkrel. Le dejango trajo, nasvalipe, bangipe, phivlipe, bidadesko-bidako shavoro, thaj bipeski dosh avilo bibutyaripe sakone ungrikone statoske polgaron te zhutisarel lovenca. (2) O Ungriko Them o socialno grizharipe sar ando (1) andre cirdipe si thaj kaver chorre manushenge socialnone grizharipesa thaj le socialnona inshtitucijanga sistemasa keravel. (3) E kris shaj phenel avri, hoj kodo zheno, kon le socialni servizura kamel te lel peske, le kethanipeske sosko lasho thaj vazhno keravipe kerdas aba, thaj pala kado shaj lel peske socialno servizo. (4) O Ungriko Them le phurikane trajosko opre inkripesko bistoshitashi socialnone solidaritetoske statoske phurikane lovenca inkrel opre thaj voluntares kerde socialnone inshtuticijangosko funkcionalipe zhutisarel anglal. E kris le statoske phurikane love del palal hakaja, save vi le zhuvlyan ferisaren. XX. artiklo (1) Sakonen si hakaja kaj le truposko thaj dyosko sastyipe. (2) Sar o (1) andre cirdipe si hakajeski validacija ando Ungriko Them genetikasa kaversarimosa agrikulturasa, kaj naj zhuvinde cine pedura, kaj le saste xabena thaj kaj o sasto paji mukhel te resel o polgaro, thaj sakone dyesesko truposke mishkipeske ferisaripesa thaj la naturake ferisaripesa zhutisarel angle. XXI. artiklo (1) Ungriko Them pinzharel thaj ervenyeshitil sakonenge hakaja kaj o sasto krujalipe. (2) Kon ande pesko krujalipe dosh thaj mel kerel, kodo polgaro si te sar andej kris si tele iskirisarime te lasharel vaj te lasharavel thaj kodo avri te potyinel. (3) Nashig anen ando Ungriko Them kasavi mel, savi le manushen nasvajvel, thaj, hoj kadi kathe te ashol.

30 32 XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. (5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

31 33 XXII. artiklo Ungriko Them phagrelpe, hoj sako manush shaj resel jekh kasavo kher, kaj shaj beshel jekh manush normalnes, thaj publikone servizura sakonen te bistoshitil. XXIII. artiklo (1) Sakone ungrikone statoske polgaron si hakaja, kon opre barilas, kaj kodo, hoj le parlamentoske reprezentara, le thaneske autonomijake reprezentaronge, polgarmeshterenge, thaj la europake parlamentoske reprezentarongo alosaripe vi voj shaj alosarel vaj alosardo te avel. (2) Kas si aba ando Ungriko Them beshimasko than, thaj andaj Europaki Unija avilas varikana, thaj aba kathe barilas opre, sakone statoske polgaron si hakaja kaj kodo, hoj thaneska antonomijake, thaj polgarmeshtera, thaj pel europake parlamentoske reprezentarongo alosaripe vi voj shaj alosarel thaj alosardo te avel. (3) Ando Ungriko Them nashade, andre lingarde vaj aba dulmut sar kathe beshle pinzharde, thaj opre barile si hakaja kaj kodo, hoj pel thanutno autonomijake reprezentaron, thaj polgarmeshteron te alosarel vaj voj alosardo te avel. (4) E kolcutni kris le alosaripesko hakaj vaj kodolesko getosaripe kaj Ungrikone Themesko beshipe, o alosaripe pale kaj majbut felteteli phandel. (5) Pel thaneske autonomijake reprezentarongo thaj polgarmeshterongo alosaripe, o alosardo polgari pe pesko beshimasko than vaj so anglal tele dino adresi kothe shaj alosarel. O alosardo polgari le alisaripeske hakaja pe pesko beshimasko than vaj so anglal tele dino adresi kothe shaj praktizalil. (6) Kodole manushes naj alisaripeske hakaja, kon dosh kerdas vaj nasvalo si, thaj misto peski nasvali godyi o mujalipe avri phandadasles anda o alosaripe. Nashtig alosardoj kodo manush, kon andel Europaki Unijake kaver themengo manush-i, ba siles ungikone beshimasko than, thaj le strejinone statoske polgaros ande pesko them o mujalipe avri phandadas anda o alosaripe. (7) Sakones si hakaja kaj kodo, hoj kothe te avel kana si le themeske niposko vokshosaripe, kon pel parlamentoske reprezentarongo alosaripe shaj avel alosardo. (8) Sakone ungrikone statoske polgaros si hakaja kaj kodo, hoj andej publikone inshtucija te kerel butyi, so mishto hatyarel thaj mishto zhanel te kerel. Andej kris tele si iskirisarime, kodol publiki inshtituciji, ande save le partoske zhene nashtig keren butyi.