Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Nagy Adrienn Tanszéki mérnök SZIE GTK RGVI
gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedésének, és működésének vizsgálata, a vállalat elkülönült működési helyének kiválasztása, mérlegelés: gazdasági és gazdaságon kívüli tényezők nem előnyös helyválasztás gyakran a legsúlyosabb károkat okozhatja a vállalatnak, egy előnyös helyválasztás önmagában nem kompenzálhat egy középszerű vagy gyengébb általános stratégiát. Telephelyválasztásról nem csak újonnan alakuló cég esetében beszélünk, hanem egy már meglévő cég telephelyének áthelyezése kapcsán is.
Foglalkozik: o Az egyes piaci szereplők térbeli viselkedésének vizsgálatával, o a szállítási ktg.-ek minimalizálásával, o a térbeli versennyel és a térbeli piacszerkezettel is. A megfelelő helyválasztási stratégia egyben jelentheti a területi versenyben való részvétel eszközét is.
Távolságra alapuló verseny, a távolságot mint stratégiai eszközt használják fel (pl. bankok). A két főbb csoport ebben a stratégiai ágban o az elkerülő stratégia (distancing) o és a közeledő stratégia (proximity). Elkerülő stratégia :az adott egység, nem törekedik a közvetlen versenytársaihoz minél közelebb elhelyezkedni. A közeledő stratégia a minél közelebbi elhelyezkedést segíti elő.
természetföldrajzi feltételek; demográfiai; településhálózati; gazdasági; infrastrukturális; szociológiai feltételek; specifikus szempontok.
a megfelelő településméret (nagy lakosságszám), a kiterjedt vásárlói vonzáskörzet (széles fogyasztópiac), a magas fajlagos lakossági jövedelmek (vásárlóerő), a jó közlekedési elérhetőség (kedvező forgalmi fekvés), további speciális adottságok, mint az idegenforgalmi központ szerep (szezonális fogyasztás), a határ menti fekvés (bevásárlóturizmus).
természeti-környezeti, gazdasági-társadalmi, adminisztratív akadályok (pl. nem megfelelő talajmechanikai viszonyok, természet-, illetve környezetvédelmi eredetű korlátok, túlságosan erős versenytársak, a helyi lakosság ellenállása stb.). Ha ezek a tényezők számottevő mértékben nem fordulnak elő a tervezett telepítési helyszínét illetően, akkor a telepítést elősegítő pozitív tényezők fajtáit és jelenlétük mértékét kell számításba venni.
A telephelyelméletek a gazdasági szereplők három típusának térbeli elhelyezkedésével foglalkozik: a gazdasági szervezettel (társasággal, vállalattal, vállalkozással), amely outputját pénzért értékesíti és kiadásait főként ezekből a bevételekből fedezi, a közülettel (non profit szervezet), amely tevékenységet állami (önkormányzati) költségvetés által juttatott pénzből (avagy magánadományból, tagdíjakból) ingyen végzi, a háztartással, amely fogyasztási célú kiadásait pénzbeli jövedelméből fedezi. A motiváló tényezők természetesen mindhárom esetben különbözőek. Tudatos telephelyválasztásról akkor beszélhetünk, amikor döntésünket részletes számításokra alapozzuk, így próbáljuk meg a lehető legjobb helyet kiválasztani, optimalizálni (Lengyel, 2004).
A telephelyelméletek elsősorban a piaci résztvevők mikroökonómiai döntéseire alapoznak (ár, mennyiség, kereslet-kínálat) Ezen döntések általánosítására törekedve vizsgálják a gazdasági tevékenységek térbeliségét. Alapegységük a térben létező egyedi mikroszervezet vagy valamely szempontból összetartozó szervezetek együttese, lehet település, kistérség, régió, Így eltér a mikroökonómia egységeitől (egyes piaci résztvevők).
A telephelyválasztás módszertanát nagyban befolyásolja a probléma felmerülésének körülményei: Önálló, egyedüli létesítmény alakítása, Több üzem vagy raktár rendszerben való elhelyezése, Kiskereskedelmi egységek elhelyezése, Sürgősségi szolgáltatások.
Közgazdasági kategóriák Egy pont gazdaság Térben kiterjesztett gazdaság Piac (ár) Egységes (ugyanazon ár) Térben osztott (differenciált ár) Ráfordítás Átlagos Térben differenciált (lokális) Verseny Tökéletes (input- és termékpiacon) Nem tökéletes (földrajzi monopólium, monopolisztikus piac) Gazdasági reakciók Azonosak Eltérőek (helyi kultúra) Piaci informáltság Tökéletes Térben különböző (és aszimmetrikus) Piaci magatartás Racionális Térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák Homogének Térben inhomogének Helyettesíthetőség (szűkösség) Korlátlan (általános érvényű) Inputok térbeli elhelyezkedése korlátozza (lokális) Gazdasági egyensúly Általános egyensúly Térbeli parciális egyensúly
az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése (specializáció munkamegosztás tömegtermelés kereskedelem kiszélesedése) technikai oldalról a nyersanyagok és a termékek tömeges szállíthatósága, a tőke és a munkaerő térbeli mozgásának szabadsága (a kiszámítható, felmérhető kockázatú üzleti környezet, a befektetések garanciáit nyújtó intézményi háttér, a belső migrációt lehetővé tevő jogszabályok)
1. szakasz: (Thünen) mezőgazdaság térbelisége a szállítást alapul véve; 2. szakasz: (Weber, Predöhl, Palander) ipari üzem telepítése a főbb termelési költségek figyelembevételének minimalizálásával; 3. szakasz: (Lösch, Hotelling) kutatások, monopolisztikus piaci verseny térbelisége, bevételek maximalizálásával, termelés helyett a fogyasztásra fókuszálva; 4. szakasz: (Isard, Greenhut, Smith) a településsel, infrastruktúrával is foglalkoztak, az összes tényező figyelembevételével kialakított (matematikai) modell optimalizálásával próbálták a legmegfelelőbb telepítési helyet meghatározni; 5. szakasz: (Stohr, Mlalecki, Scott) a mikroelektronikára és az informatikára alapozott innovációk és csúcstechnológiák kerülnek előtérbe, a telepítéseknél a magasan képzett munkaerő, a települések szolgáltatásai (agglomerációk szuburban térségek) és a környezet állapota felértékelődnek.
Mezőgazdasági telephelyelmélet egy külpiactól elszigetelt, önellátó államot vizsgált, középen az egyetlen piacot alkotó várossal, amelyet jövedelemérdekelt termelők látnak el mezőgazdasági termékekkel, a város körüli földek minősége mindenütt azonos (nincs különbözeti földjáradék), termékenként a termelési költségek is azonosak (eszközigényesség, munkaerő költsége, stb.), a városi piacra történő szállítás lehetőségei és fajlagos költségei azonosak (lóvontatás), az utak sugarasan (légvonalban) vezetnek a városba, avagy hajózható folyót lehet igénybe venni.
A korabeli termelési viszonyok alapján a termelési zónák elhelyezkedését és sorrendjét a termékek bruttó jövedelmezősége (a termékegység árának és termelési költségének különbsége) és a szállítási költségek (a távolság) függvényében határozta meg. A városhoz legközelebbi zónában tejet, tejterméket és zöldséget termelnek, amelyek romlandók (nem lehet messziről szállítani őket), és magas a termelési költségük. A második zónában az erdő van, amely szállításigényes a korabeli tüzelő- és építőanyagot szolgáltatta. Majd a harmadik zónában az eltérő munkaigényű növénytermesztés és állattenyésztés jön addig a távolságig, amíg a keletkező jövedelmet meg nem haladja a szállítási költség. Az egyes zónák határa is a gazdaságosság szerint alakul.
Ipari telephelyelmélet, A közlekedés fejlődése ellenére a szállítási költségek meghatározóak voltak és jelentősen meghaladták a bérköltségeket. Szabad versenyes kapitalizmust feltételezett, ahol egyik üzem sem képes befolyásolni a piacot, és bármennyi terméket el tud adni fix áron, A nyersanyagokból tetszés szerinti mennyiséget lehet beszerezni adott áron, és a termelési tényezők, a közlekedési infrastruktúra is mindenhol korlátlanul rendelkezésre állnak, A természeti tényezőktől eltekintett, A munkaerőt adottnak vette, amely a szükséges számban és képzettségben több településen rendelkezésre áll úgy, hogy településenként eltérőek a bérköltségek, A termelési költség többi része bármely helyen azonos, Egyetlen pontszerű piacot tételezett fel a tér egy megadott helyén, a szállítás költségei csak a távolságtól és a mennyiségtől (súlytól) függnek mind az egyes nyersanyagoknál, mind a készterméknél.
Fix eladási ár mellett a nyereség csak úgy növelhető, ha az üzem csökkenti a költségeit, azaz megpróbál olyan helyre települni, ahol a termelési és a szállítási költségek együttes összege a legkisebb. Több nyersanyaglelőhelyről való szállítás esetén három esetet különített el attól függően, hogy a termelési folyamat jár-e súlyveszteséggel, pontosabban a beszállított nyersanyagok súlya hogyan viszonyul a késztermékek súlyához. Két mutatószámot alakított ki: az anyagindexet (1 tonna késztermék előállításához mennyi beszállított nyersanyag szükséges) a telephelysúly (1 tonna késztermék előállításához megmozgatott összes nyersanyag és a késztermék együttes súlya): o o o (1) ha valamelyik beszállított nyersanyag domináns, azaz súlya meghaladja a telephelysúly felét, akkor az üzem ennek a nyersanyagforrásnak a közelébe települ (2) ha a késztermékek súlya nagyobb a beszállított nyersanyagok súlyánál, az anyagindex nagyobb 1-nél, akkor a piachoz (a felhasználási helyhez) települ az üzem (3) egyéb esetekben az üzem egy közbenső helyre kerül.
Térgazdasági elmélet mindegyik telephelyen a gazdasági tevékenység a termelő számára jövedelmező, a fogyasztók számára pedig hasznos; a telephelyek olyan sűrűn helyezkednek el a térben, hogy piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik; bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet; a termelés és a kereskedelem térbeli kiterjedése (piackörzetei) a lehető legkisebbek; a piackörzetek határánál a fogyasztók közömbösek, a két szomszédos termelő közül bármelyik kínálatából választhatnak.
Tökéletes térbeli piaci verseny esetén, ha a síkságra odatelepül egy üzem és az önellátó családi gazdaságok helyett elkezd valamilyen árut gyártani, akkor ellátási, piaci körzete addig terjed, amíg a termék szállítási költsége a jövedelmét fel nem emészti (és amíg olcsóbb megvenni ezt a terméket, mint otthon előállítani). Ha ez a tevékenység jövedelmező, akkor újabb vállalkozók kezdik el ezt a nagyüzemi termelést, és a síkságot előbb-utóbb hézagmentesen befedik ellátó körzeteikkel. Az egyensúlyelmélet szerint a sűrűsödés mindaddig tart, amíg a profit el nem tűnik. A piackörzetek eleinte körök, de később egymáshoz nyomódnak és olyan sokszögek lesznek, amelyek hiánytalanul lefedik a síkságot.
optimalizáláson alapuló telephelyelmélet, nemcsak a költségek minimalizálására, avagy a bevételek maximalizálására koncentrált, az összes fontos tényező figyelembevételére törekedett, mindhárom ismertetett telephelyelméletre támaszkodott, a nyersanyagforrásokat is hangsúlyosan kezelte, kiemelte a nagyobb településekhez kötődő funkciók fontosságát, különös tekintettel az infrastruktúrára, a telepítési tényezők köre nem állandó, hanem folytonos mozgásban vannak, bevezette a tényezők helyettesíthetőségének elvét, nem emelt ki egyet sem örökérvényűnek. (Pl. szerinte a munkaerőt, bizonyos mértékig helyettesíteni lehet tőkével, avagy földdel, és fordítva is, a helyettesítések ugyanolyan optimális eredményre vezethetnek. alapfeltevése, hogy a termelési tényezők árai döntő módon függnek a termelés térbeli helyétől, nemcsak a területi árak befolyásolják a termelés nagyságát, az eltérő termékvolumenekhez más-más optimális telephely is tartozhat.
a racionális gazdasági ember fogalmából indulnak ki, aki tisztában van a telepítés összes tényezőjével és képes a költséget minimalizáló vagy a profitot maximalizáló döntést hozni, a nem merhető tényezőket és gazdasági externáliákat figyelmen kívül hagyják, holott döntőek lehetnek- csak a rövid távon érvényes aktuális feltételekből (költségekből, árakból) indulnak ki, a telepítési döntések viszont általában hosszú távon hatnak, sem a történelmi-politikai változásokat, sem a nagy nemzetközi cégek (monopoliumok) befolyását, sem a világpiaci verseny hatásait nem képesek megmagyarázni, a tökéletes versenyen alapuló piacgazdaság feltevése csak elméleti jelentőségű.
gazdasági (költség-) tér, időtér, kognitív tér, társadalmi tér ökológiai tér.
A telepítő tényezők esetében eltolódik a hangsúly a nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők felé o o o o információ, személyes kapcsolatok infokommunikációs lehetőségek infrastruktúra és a humán erőforrás jellemzői Főbb telepítési tényezők: tradicionális ipar esetében (közút, vasút minősége, piac közelsége), high-tech ipar esetében (munkaerő minősége, képzettsége, közút, vasút minősége), szolgáltatóipar esetében (munkaerő minősége, távközlés, közút, vasút), kutatás-fejlesztés esetében (munkaerő minősége, hasonló cégek jelenléte).
A vállalati döntések legfontosabb belső meghatározói: a vállalati méret, gazdasági erő, a gazdálkodási terület, ágazat, a szervezeti struktúra, a vállalati célrendszer, stratégiai irányok, a telephelyválasztás kérdésében döntést hozó team összetétele, magatartása
A természeti környezet A domborzat közvetlenül és közvetve is hat. Közvetlen hatása elsősorban a mezőgazdasági termelés térszerkezetében és a közlekedési hálózat vonalvezetésében érvényesül. Közvetett hatása az ásványkincsek földrajzi megoszlásában érvényesül, ez meghatározza a kitermelő ágazat és feldolgozó iparágak területi elhelyezkedését is. (nagy lejtésszög, a rossz talajszerkezet, a földrengésveszély, vagy a magas talajvízszint miatt, ami a beruházás egyszeri vagy a termelés folyamatos költségeit számottevően növeli.)
éghajlati viszonyok legerősebb a mező- és erdőgazdaságban, s az élelmiszeripar néhány ágazatában. hatása a külszíni bányászatra, továbbá a vízi erőművek működésére és az építőiparra. befolyást gyakorolnak például az ember teljesítőképességére, így közvetve a termelékenységre
A termelési tényezők A termelési tényezők klasszikus felosztása a föld, munka és a tőke. Termőföld/Egyéb hasznosítású ingatlanok Saját tulajdonú/bérelt területek A bérleti díjak jellemzően a városok kereskedelmi, üzleti központjában a legmagasabbak, míg a központtól távolodva egyre olcsóbban lehet földhöz jutni. Kedveltek a városszéli zöldövezetek, ahol napjainkban egyre több ipari parkot létesítenek.
A munkaerő, mint termelési tényező vizsgálatánál három jellemzőt célszerű figyelembe venni: o a típusát, o a mobilitását, o a költségét. Típus: nemek közötti munkamegosztás, szakképzettség, munkabíró képesség, egészségi állapot
A munkaerő térbeli mobilitása: o a migráció, o ingázás. utóbbi szerepe megnőtt a lakó- és munkahely szétválásával, így elsősorban az alvó településekről ingáznak az emberek az üzleti és az ipari negyedekbe meglehetősen korlátozott, elsősorban a fiatal és szakképzetlen férfi munkaerő költözik munkát keresve kulturális tradíciók (pl. az amerikaiak sokkal mobilabbak, mint az európaiak), ingatlanszerzési lehetőségek (a lakáshoz jutás feltételei), valamint a megélhetési költségek.
A tőke alapvetően elkülönül az előző kettő termelési tényezőtől, ugyanis maga a gazdaság hozza létre. Két formáját különböztetjük meg: o a fizikai (reál) tőkét, o a pénztőkét. A fizikai tőke (pl. gépek, épületek) jellemzői, hogy általában helyhez kötött, nehezebben mozgatható, fokozatosan elhasználódik, veszít értékéből, viszont javítható és újakkal pótolható. A pénztőke (készpénz, értékpapírok) viszonylag mobil.
Kereslet, szállítás és térbeli kapcsolattartás A piaci kereslet szintje (nagysága) és szerkezete (összetétele) elsősorban a gazdasági fejlettségtől, azaz a felhasználók, a fogyasztók fizetőképességétől függ. Egy termék felhasználói: o végső fogyasztók (pl. családi fogyasztás), o termelő felhasználók A fogyasztói kereslet térbeli intenzitását befolyásolja a jövedelem, a lakosság területi eloszlása és demográfiai összetétele, valamint az önellátás mértéke is (csökken például a kereslet az otthoni élelmiszertermelés, javítás, főzés, mosás stb. következtében)
szükséges figyelembe venni a szállítást, elsősorban mint anyagmozgatási költségtényezőt. költségnövelő tényező Rendkívül fontos a jól megválasztott telephely, hiszen így a termelési költségek csökkenthetők, a termelés gazdaságossága pedig javítható. Szállítási módok: o közúti, o vasúti, o vízi, o légi, o csővezetékes
A gépkocsi szállítás o rövid és középtávon, o speciális vagy nagy hordképességű gépkocsikon, o autópályákon nagyobb távolságra is gazdaságos o viszonylagos olcsóság, gyorsaság, rugalmasság, o átrakodásmentes, háztól-házig történő szállítás. o Hátránya a szállítóeszközök befogadóképessége. A vasút o ömlesztett és tömegáruk szállításában minden távon gazdaságos. o viszonylag gyors és biztonságos, o időjárási hatásokra kevésbé reagál o iparvágány építése azonban még pályaudvar közelében is rendkívül költséges
A folyamhajózás o lassú és az útvonal földrajzilag determinált o olcsónak mondható o időjárásra érzékenyen reagál A csővezetékes szállítás folyékony és gáz halmazállapotú nyersanyagok és késztermékek szállításában minden távolságra a leggazdaságosabb. A légi szállítás o a leggyorsabb, o rendkívül drága, o korlátozott mennyiség szállítható. o Alkalmazása nagyobb távolságra és kisebb tömegű, speciális (gyorsan szállítandó) termékeknél előnyös.
A technológia fejlettségi foka befolyásolja nyersanyag-, energia-, víz-, munkaerő-, tőke-, stb. igényességüket, így a termelés gazdasági paramétereinek alakulását is. olyan eljárás, ahogyan és amelynek során az inputból (munkaerő, alapanyag, munkaeszköz) a termék vagy a szolgáltatás előáll Két formája a know-how (gazdasági, műszaki, szervezési, vezetési, stb. ismeret), illetve az innováció (tárgyiasult találmány, felfedezés).
Szervezeti, politikai és társadalmi tényezők a műszaki és gazdasági vetületeken kívül a társadalmi, politikai tényezők is befolyásolhatják egy vállalat eredményességét Az elmaradottabb térségekben, ahol régi, beidegződött magatartásformák jellemzőek, nehezebben fogadják az újjal járó változásokat, míg a fejlettebb ipari körzetekben a népesség adaptációs
a kedvező infrastrukturális ellátottság (pl. kikötők, repülőterek, logisztikai központok közelsége); a korszerű kommunikációs infrastruktúra megléte (pl. számítógépes hálózatok és szolgáltatások, Internet kapcsolat); a széleskörű üzleti és piaci szolgáltatások (pl. pénzügyi szolgáltatások bőséges kínálata, technológia és kutatásfejlesztési tanácsadás, médiák, reklám és marketing szolgáltatások); a kulturális szolgáltatások, illetve jelentős lokális piac, ami folyamatos keresletet jelent a termékek iránt, egyben azok megújítását is szorgalmazza, illetve új piacokat nyit meg.
a nagyvárosi környezetben jelentős a zsúfoltság (pl. a szállítási idő növekszik, ez veszélyeztetheti a helyi-területi kooperációkat); a bűnözés számottevő (pl. a biztonsági és őrzési ráfordítások emelkednek); a környezeti szennyezés magas (pl. a tiszta környezetet igénylő technológiák védelmi ráfordításai növekszenek); magasabbak a megélhetési költségek (pl. munkabérekben megjelenik); a telekárak emelkednek (pl. a fejlesztés, a telephelybővítés költségesebb); a bérköltségek magasabbak, illetve szervezettek a munkavállalók (pl. szakszervezetek aktívak, erőteljesen kívánják a jogokat érvényesíteni).
1992-ben 180 versenyző közül választották, Magas német munkaerő- költségek, Munkaigényes termelés, Versenyképesség növelése a cél.
Kedvező logisztikai elhelyezkedés: 650 km-re található az anyavállalattól, 12 órás menetidő vasúti szállítás esetén, Az anyagellátást vasúton és közúton oldják meg o Győr a Bécs- Budapest vasútvonalon fekszik- ez kedvező; o az Ipari Parkban már meglévő sínrendszer áll rendelkezésre- egészen a csarnokig behúzható; o M1-es autópálya; o mindkét város a Duna partján fekszik; o légi szállítás
Kiépített vasúti összeköttetés: Megtakarítható a raktárak építési költsége, és a raktárak további pénzügyi terhe is; A kész motorokat nem kell raktározni, azonnal a vasúti kocsiba rakhatják; Rögtön továbbíthatók az anyavállalat összeszerelő üzemébe; A vasúti szállítás olcsóbb, és a környezetet sem terheli annyira.
Jó munkaerő: Nagy létszámú, rugalmas, Győrben működő egyetem, szakmunkásképző- és szakiskola kiváló szakembereket képez; A Mo-i bérköltség a németországinak csupán 1/7-ed része. Konkrét helyszín: 240.000 m2 szerkezetkész csarnok épület; Lehetővé tette a lehető legrövidebb időn belül (13 hónap) a gyártásba állást; Versenyképesség szempontjából fontos (új modellek piacra dobása, gyártási hatékonyság).
Kapacitáskihasználtság: A törvényi rendelkezések engedik a 24 órás folyamatos termelést/gyártást; Így a gépek kapacitáskihasználtsága maximális; Energia megtakarítás, mivel a folyamatos működtetéssel megspórolható az újbóli beüzemeléssel járó energiaveszteség; Közművesítés adott (víz, elektromos áram, energia, telefon, csatornahálózat).
Üzleti forgalmának szinte 100%-át külföldön realizálja, elenyésző a belföldi értékesítés (0,5 %); Több, mint 40 országba exportálnak; Évek óta Mo legnagyobb exportőre; 5373 főt közvetve, további 5000 főt közvetlenül alkalmaz; Magasabb munkanélküliségi rátájú területekről vonzott munkaerőt (B-A-Z, SZ-SZ-B).
2008-ban 400 ha terület Probléma: Győr- Budapest tengely Befektetés ösztönzési politika Kelet- Magyarországra 130-150 magyar beszállító
Meg kell keresni a befektetni vágyó céget Európai Unió által megengedett maximális támogatást is fel kellett ajánlani Önkormányzat! közelíteni a befektetésekhez a kisebb adatszolgáltatási kérdésektől kezdve a nagyobb térség tanulmányokig rövid idő alatt és rugalmasan kell közre működni az infrastruktúra kialakítási, illetve hatósági engedély beszerzési folyamatokban külön team alakult a Mercedes beruházás kéréseinek teljesítéséhez hatósági engedélyezési folyamatok
magyar munkavállalók együttműködőek a német munkatársakkal a város nyitottan fogadja be a német munkavállalókat a német munkatársak integrálódása kulcskérdés a gyár megfelelő működése szempontjából A Mercedes szándéka, hogy Kecskemét várossal és az oktatási intézményekkel olyan megállapodást kössön, hogy a vállalat Kecskeméten is meg tudja honosítani a Németországban már jól működő, állami és céges képzést kombináló duális rendszert
A kecskeméti gyár megközelíthetőségét az autópálya közelsége mellett a vasútvonal bevezetésével is teljesebbé kívánja tenni A meglévő autópálya csatlakozás mellett a Mercedes számára egy iparvágányt is biztosítanak, amelyen keresztül a Budapest- Szeged vasúti fővonalra is csatlakozhat a magyarországi gyár. Így a kecskeméti gyár közúton és vasúton is szállíthatja az alapanyagokat, illetve a késztermékeket.
Jól képzett munkaerő (egyetem, 4 általános, 5 középiskola); Az egyre fejlettebbé váló infrastruktúra (M3, vasút, HÉV, Ferihegy, telefonszolgáltatás, ATM hálózat, Internet hálózat, stb.) A fejlődő ipari-szolgáltatási háttér, A vállalkozás barát helyi gazdaságpolitika és intézmények, A kutatási-fejlesztési potenciál erősödése, Megfelelő növekedési területek megléte, A már régióban lévő vállalatok vonzása.
163 nap alatt épült fel; 1993. január elsején megindult az autókba szerelhető kábelkötegek, elektromos elosztó rendszerek, illetve elektromechanikus elosztó rendszerek termelése; Ford, a GM és a Chrysler első számú beszállítói akarnak lenni, Japánban és egész Európában piacra akarnak törni; mivel meg kellett jelenniük Kelet-Európában is, Magyarországon megfelelőnek tartották a gazdasági környezetet, itt próbáltak kaput nyitni a többi kelet- európai országhoz; közel van az autópálya, segítőkész az önkormányzat; van képzett munkaerő; a felső menedzsmentnek sem megerőltető nap mint nap ideutazni Budapestről;
ma az árammérők 65%-át és a gázmérők 60 %-át ők szállítják; Az 1998-ban épült modern gyárépületben villamos fogyasztásmérők, energiagazdálkodási rendszerek, kapcsolóórák, hangfrekvenciás adó- és vevő-készülékek, hitelesítő műszerek, valamint gázmérők és nyomáscsökkentők gyártása folyik; Az itt dolgozó 300 alkalmazott közül 250 végez termelő munkát, a többiek a kiszolgáló-, kereskedelmi-és marketingtevékenységeket látják el; A gyár éves kapacitása kb. 500 ezer áram- és 100 ezer gázmérő, amiknek nagy részét európai országokba exportálják; dél-amerikai és afrikai piacokat is meg akarnak hódítani.
A Caterpillar Magyarország Rt. 1992. augusztus 17-én alakult. Jogelődje a Magyar Honvédség Gödöllői Gépgyára, mely a 70-es évek közepétől kezdve foglalkozott nehézfémszerkezetek gyártásával; A mintegy 1100 fővel működő vállalat rendelésállománya elsősorban a honvédségi járművek alkatrészellátását hivatott biztosítani; Továbbá a mezőgazdaságban, építőiparban, bányászatban alkalmazott munkagépek hegesztett szerkezeteinek előállítása; A termékek 99 %-át exportálják, ezek a Caterpillar nyugat-európai gyáraiba kerülnek; A gödöllői részegység gyártó üzem egyike azon néhány európai vállalatnak, amelyek a nagy-britanniai, hollandiai, németországi, belgiumi összeszerelő üzemeket látják el alkatrésszel.
A Hungaro SLR a gödöllői gépgyárral hozott létre 1992-ben közös vállalatot, majd később felvásárolta azt, így a németországi székhelyű SLR-Csoport teljes tulajdonába került; A vállalat gödöllői telephelyén öntött járműipari (kamion, munkagép) alkatrészek forgácsolásával foglalkozik; A mintegy 220 alkalmazott több mint 50 modern gépen dolgozik; A termékeket többek között az Amerikai Egyesült Államokba, Belgiumba,Franciaországba, Svájcba, Németországba, és Ausztriába szállítják.
Az Avon berkeiben ma már két és fél millió tanácsadó, 35 ezer alkalmazott a világ mintegy 130 országában 500 millió vevőt szolgál ki; A vállalat 1990-ben Avon Cosmetics Hungary néven megérkezett Magyarországra is, és hét év alatt annyira megerősödött, hogy felépítette korszerű elosztó központját Gödöllőn; A gödöllői telephelyen mintegy 200 főt foglalkoztatnak; A vállalat tevékenységének lényege összefoglalható egy mondatban: szépségápolási termékeket ad el nőknek közvetlen értékesítési rendszerben, tanácsadónők által brosúrák segítségével.
Kimagaslóan fontosnak tartották a vállalatok a kvalifikált munkaerőbázist, illetve az autópályához való közelséget Mérvadó volt még ezen kívül az alacsony helyi bérszínvonal, és az alacsony ipar- illetve infrastruktúra-telepítési költségek, valamint a külpiacok és a beszállítók közelsége A hatósági pozitív hozzáállást természetesen szükségesnek tartják a megkérdezett vállalatok, ennek azonban hatékony helyi gazdaságtámogatási rendszerrel kell párosulnia. A legtöbb cég esetében a Gödöllői Önkormányzattal kiváló az együttműködésük, amely rendszeres találkozást, kölcsönös segítést jelent.
A már letelepedett külföldi érdekeltségű nagyvállalatok jelenléte a városban mindenképpen pozitív hatású, Több száz munkahelyet teremtettek, hozzájárultak a város gazdaságának növekedéséhez, A növekvő gazdaság révén pedig az önkormányzat magasabb bevételhez juthat, amely lehetségessé teszi még ambiciózusabb fejlesztési tervek megfogalmazását, illetve megvalósítását A jövőben azonban a felmerülő munkaerő, illetve területi problémák miatt a nagyszámú betanított munkást igénylő, nagy gyártókapacitású iparágak helyett a humántőke-intenzív iparágak letelepedésének ösztönzése lenne szükséges. Ehhez pedig rendelkezésre állnak Gödöllő városában a legfontosabb feltételek, úgy mint például a kutatóintézetek, az országos jelentőségű oktatási kapacitás, vagy a felsőfokú végzettek kiemelkedően magas aránya (Hódi Bernadett: A telephelyválasztás motivációs tényezői a gödöllői transznacionális vállalatoknál).