TATABÁNYA TÁJÉKOZTATÓ KISBÉRI KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Összeállította: Kisföldi Beáta egészségfejlesztő 2800 Tatabánya, Győri út 13. 2801 Tatabánya, Pf.: 162. Tel: (36 34) 309-448 Fax: (36 34) 309-449 E-mail: titkarsag.kem@kdr.antsz.hu
T A R T A L O M TARTALOMJEGYZÉK 2 I. DEMOGRÁFIA 3 II. GYERMEKKORI KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ALAKULÁSA 6 III. FELNŐTTKORI KRÓNIKUS BETEGSÉGEK ALAKULÁSA 8 IV. FELNŐTTKORI HALÁLOZÁS ALAKULÁSA 19 ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 33 MELLÉKLETEK 34 2
I. Demográfia A Komárom Esztergom megye gazdasági szempontból az országnak fejlődő térsége. 76 település alkotja, melyből l 11 város. A megyét 7 statisztikai kistérség alkotja. A Kisbéri kistérséget (továbbiakban: Kistérség) 17 település alkotja, melyből 1 város. A települések népességnagyság kategória szerinti megoszlása az 1. táblázatban látható. Kistérség A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint 499 500 999 1000 4999 5000 9999 10 000 Összesen Kisbéri 4 6 6 1 0 17 1. táblázat: Települések száma népességszám szerint a Kisbéri kistérségben Forrás: KSH Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2009. A Kistérség területe 511 km 2, népsűrűsége 39,8 fő/km 2. A Kistérségben élő népesség lélekszáma 2009-ben 20 320 fő volt (2010. január 01-i adat.).. A népesség kormegoszlása az elöregedő társadalmakra jellemző kofát mutatja (1. ábra). 1. ábra: Kisbéri kistérség népességének alakulása nem és életkor szerint 2004-ben és 2009-ben Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 3
2004. évhez viszonyítva 2009-ben kis mértékben növekedett a születések száma, de ennek ellenére a 0-4 éves korcsoportba tartozó gyermekek száma kevesebb. A körte alakú korfa az utóbbi évtizedek alacsony termékenységét jeleníti meg. A kistérségben a megyei tendenciához hasonlóan a népesség öregedésének demográfiai jelensége figyelhető meg. 2004-ben a 25-29 éves és a 45-49 éves korcsoportba tartozók száma a legmagasabb, míg 2009-ben a 30-34 éves és az 50-54 éves korcsoportba tartozóké. Születéskor fiútöbblet tapasztalható, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet 2004-ben a 60-64 korcsoporttól kezdődött, 2009. évben az 55-59 éves korcsoportnál kialakult már. A magasabb életkorokban - a 80-84 éves korcsoportban - már több mint kétszerese a nők lélekszáma, a hasonló korú férfiak lélekszámához képest. 2009-ben a 60 éves és ennél idősebb népesség aránya az állandó népességből megyénkben 21,36%, a Kistérségben 20,2%, az arányok hasonlóak (2. táblázat). 2004 (évközepi) 2009 (évközepi) férfi nő ffi-nő összesen férfi nő ffi-nő összesen 0 89 99 188 0 104 91 195 1--4 449 396 845 1--4 400 357 757 5--9 531 548 1079 5--9 538 498 1036 10--14 699 687 1386 10--14 543 561 1104 15--19 776 722 1498 15--19 709 696 1405 20--24 785 793 1578 20--24 780 736 1516 25--29 905 840 1745 25--29 792 751 1543 30--34 800 690 1490 30--34 903 797 1700 35--39 713 655 1368 35--39 801 691 1492 40--44 745 737 1482 40--44 714 646 1360 45--49 977 826 1803 45--49 729 745 1474 50--54 792 773 1565 50--54 929 808 1737 55--59 583 560 1143 55--59 723 752 1475 60--64 444 600 1044 60--64 518 553 1071 65--69 418 598 1016 65--69 361 554 915 70--74 301 631 932 70--74 312 518 830 75--79 268 437 705 75--79 205 500 705 80--84 119 329 448 80--84 144 292 436 85+ 43 143 186 85+ 63 212 275 Összesen 10437 11064 21501 Összesen 10268 10758 21026 2. táblázat: Kisbéri kistérség népességszáma nemenkénti és korcsoporti bontásban 2004-ben és 2009-ben Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 2009-ben a Kistérség lakosságszáma mind a férfiak (10 268 fő), mind a nők (10 758 fő) körében csökkenést mutatott a 2004. évihez képest (férfiak 10 437 fő, nők 11 064 fő). A 2009. évi élveszületési és adatok szerint, az 1 000 lakosra számolt élve születés 8,3 volt, míg a halálozás 17,7 (országos 9,6 és 13,0, megyénkben 9,6 és 13,3). Megállapítható, hogy az élve születés a megyeinél alacsonyabb, a halálozás viszont sajnos magasabb. 4
A Központi Statisztikai Hivatal 2009. évi adatai szerint a Kistérségben élő populációra vonatkoztatva a természetes fogyás 1 000 lakosra vetített értéke - 6,8 (országosan - 3,4, megyénkben - 3,8). A Kistérségi természetes fogyás 1,78-szor magasabb, mint a megyei. A Kistérség településeinek fontosabb demográfiai adatait az alábbi 3. számú táblázat mutatja be: Település Terület, hektár Lakónépesség az év végén Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, fogyás ( ) Nyilvántartott álláskeresők száma Kisbér 5 218 5 426 44 103-59 323 Ácsteszér 1 773 687 5 11-6 57 Aka 1 811 268 4 5-1 27 Ászár 1 869 1 968 13 21-8 70 Bakonybánk 1 507 453 7 7 43 Bakonysárkány 1 413 940 9 12-3 60 Bakonyszombathely 3 653 1 426 14 29-15 117 Bársonyos 1 687 736 3 36-33 31 Császár 6 780 1 765 16 28-12 133 Csatka 1 777 255 1 2-1 25 Csép 2 006 360 4 5-1 46 Ete 2 061 572 3 10-7 45 Kerékteleki 2 946 673 6 10-4 49 Réde 4 588 1 372 8 23-15 111 Súr 3 736 1 251 15 21-6 86 Tárkány 6 498 1 592 13 28-15 124 Vérteskethely 1 747 576 4 12-8 31 Kisbéri kistérség 49 070 20 320 169 363-194 1378 Megye összesen 226 463 312 431 3 004 4 180-1 176 16 035 3. táblázat: A Kisbéri kistérség településeinek fontosabb adatai, 2009. Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2009 5
II. Gyermekkori krónikus betegségek alakulása A lakosság egészségi állapotának teljes körű elemzéséhez - a felnőtt lakosság megbetegedési viszonyainak ismeretén kívül - a gyermekkorú populáció megbetegedési mutatóinak megismerése is szükséges. II.1 Betegségek megoszlása főbb betegségcsoportok szerint A Kisbéri kistérségben 2009-ben a házi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0-18 évesek száma: 3 811 fő. A kistérségben 2009-ben a nem fertőző gyermekbetegségek közül vezető megbetegedési okoknak bizonyultak 24%-kal a bőr és bőralatti kötőszövet betegségei és 18 %-kal a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (2. ábra). A vezető két betegségcsoporton belül meghatározó gyakoriságú az atopias bőrelváltozás mind két nemnél és a kalória többlet miatti elhízás főleg a lányok körében. 2. ábra Betegségek megoszlása főbb betegségcsoportok szerint a Kisbéri kistérség gyermek lakosságának körében, 2009-ben. Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések 2009 Jelentős 18%-os gyakorisága a légzőrendszer betegségeinek, s ezen belül is az asthmának magas az előfordulási száma a fiúk körében. 11%-ért a vér és vérképző ő szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek felelősek, melyen belül jelentős a vashiányos anaemia, a betegségcsoport több mint felét képviselve. 8% a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségeinek előfordulási aránya, melyet többségében a deformáló hátgerinc-elváltozások képeznek. Fenti vezető megbetegedési okokon túl, figyelemfelkeltő a mentális- és viselkedészavarok 8%-os aránya. Betegségcsoporton belül jelentős a psyches fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok előfordulása főleg a fiúk körében. 7%-ot képviselnek a szemet érintő elváltozások és 5 %-ot a veleszületett rendellenességek. 6
Az 6%-ot képviselő egyéb betegségcsoportban a teljesség igénye nélkül megtalálhatók a rosszindulatú daganatok, a magas vérnyomás betegség, az emésztőrendszer betegségei. II.2 Betegségek megoszlása a vezető betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoportonkénti bontásban A betegségek részarányos megoszlását a főbb betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoporti bontásban a 3. ábra mutatja be. 100% 90% Mentális- és viselkedészavarok 80% A szemet érintő elváltozások Részarány(%) 70% 60% 50% 40% 30% A bőr és bőralatti kötőszövet betegségei Csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei Légzőrendszer főbb betegségei 20% 10% Főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 0% 0 11 hónap 12 hó 4 év 5 14 év 15 18 év 0 11 hónap 12 hó 4 év 5 14 év 15 18 év A vér és vérképző szervek betegságei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek fiú lány 2. ábra: Betegségek megoszlása a főbb betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoportonkénti bontásban a Kisbéri kistérség gyermek lakosságának körében 2009-ben. Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések 2009. Mindkét nem esetén megfigyelhető, hogy a bőr és bőralatti kötőszövet betegségeinek (első sorban atopias dermatitis) előfordulási gyakorisága csecsemő és kisgyermek korban igen magas. Ez később fokozatosan csökken és az esetek 80%-ában kinövik a gyerekek, azaz felnőtt korukra tünetmentessé válnak/válhatnak. Szintén mindkét nem esetében - a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek közül - az elhízás az, mely a leggyakoribb táplálkozási betegséggé válik már gyermekkorban. Ezt követően is jelentős mértékű növekedést mutat az életkor előre haladtával, mind két nemnél. A légzőrendszer betegségeinek tekintetében - melyet a jelentések alapján itt csak az asthmás megbetegedés képvisel - megállapítható, hogy a fiúk között már egyéves kor alatt előfordul igen nagy arányban, majd mindvégig magasabb arányt mutat, mint a lányoknál. Később 15-18 éves korban, csökkenő tendencia tapasztalható. Mindkét nemnél a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségeinek, valamint a szemet érintő kórformák előfordulási aránya 5 éves kortól jelentős kiugrást mutat. A többségében deformáló hátgerinc-elváltozások és látásproblémák felismerésére, valószínűleg az óvodai és iskolai szűrések alkalmával kerül sor. 7
A mentális- és viselkedési zavarok arányánál jelentős különbség mutatkozik az 5-14 éves korú fiúk és lányok között. Ebben a korcsoportban a fiúknál háromszor több eset fordul elő a lányokhoz képest. A 15-18 éves korosztályban a különbség a két nem között mérséklődik, már csak másfélszer több eset fordul elő a fiúk körében, mint a lányoknál. ( Lányoknál csecsemőkorban a magas arányt 2 eset jelenti a 12 különböző más betegség miatt megjelent esetből.) II.3 Gyermekkori betegségek gyakoriságának részletes áttekintése, prevalencia értékekkel kiegészítve Az epidemiológiában prevalenciának nevezzük az adott időszakban egy adott populációt érintő betegség előfordulási gyakoriságát: ahol az összes eset száma és az érintett népesség száma ugyanarra az időszakra vonatkozik. A Kisbéri kistérség gyermeklakosság 2009. évi részletes prevelancia értékei - érdeklődés esetén a 1. számú melléklet 5. táblázatában a fiúk, 2. számú melléklet 6. táblázatában a leányok vonatkozásában kerülnek bemutatásra. A 20 %0 feletti (piros színnel kiemelt) betegséggyakoriságok tekinthetők jelentősnek. III. Felnőttkori krónikus betegségek alakulása A lakosság egészségi állapotának teljes körű elemzéséhez - a adatokon kívül - a megbetegedési viszonyok ismerete is szükséges. III.1 Betegségek megoszlása főbb betegségcsoportok szerint A Kistérségben a betegségek 46%-át - vezető megbetegedési okként - a keringési betegségek képviselték 2009-ben (4. ábra). Ez a betegségcsoport felelős az összes halálozás mintegy feléért is. A második és harmadik vezető megbetegedési okok 24%-os aránnyal a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei, valamint 17%-os aránnyal a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek. 8
4. ábra: Vezető megbetegedési okok főbb betegségcsoportok szerint a Kisbéri kistérségben Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések, 2009. III.2 Betegségek megoszlása a vezető betegségcsoportokon belül nemenkénti, korcsoportonkénti bontásban A leggyakrabban előforduló keringési rendszer betegségek közé tartozik a magasvérnyomás, amely gyakorisága az életkor előre haladtával egyre nő. E betegségcsoporton belül szintén meghatározóak az ischaemiás szívbetegségek és az agyér betegségek. A csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei jelentős életminőség-romlást idéznek elő férfiaknál és nőknél egyaránt, minden vizsgált életkorban. Közülük a csigolyabántalmak, férfiaknál még a köszvény, nőknél pedig az osteoporosis gyakorisága kiemelkedő. Az endokrin-, táplálkozási és anyagcserezavarok betegségei i közül mindkét nem esetében magas a cukorbetegség és a lipoprotein - anyagcserezavarok gyakorisága. Ezen kívül a nők esetében magas még a pajzsmirigybetegség előfordulása is. A légzőrendszeri betegségek gyakorisága - főként az asthma - leginkább a fiatalabb korcsoportokban jelentős. Mindkét nemnél a 19-24 év közöttiek körében leggyakoribb az előfordulásuk. Az emésztőrendszeri betegségek a 45-5454 év közötti férfiakat és az 55-64 év közötti nőket sújtják a legnagyobb arányban. Mindkét nemnél a gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély, a férfiak körében ezen felül még a máj betegségeinek aránya is jelentős. A májbetegségek 50 %- át sajnos az alkoholos májbetegségek alkotják a férfiak körében. A rosszindulatú daganatok előfordulási aránya szintén növekszik az életkor előre haladtával (5. ábra). 9
5. ábra: Vezető megbetegedési okok korcsoportonként rtonként és nemenként a Kisbéri kistérségben Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések, 2009. III.3 Felnőttkori betegségek további részletes áttekintése, prevalencia értékekre történő kitekintéssel Prevalencia: az adott időpontban előfordult esetek arányát jelenti a populációban. A felnőtt lakosság 2009. évi prevalencia adatai alapján 20 feletti a gyakorisága a férfi lakosság körében a diabetes mellitusnak, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességeinek és egyéb lipidaemiáknak, a pszichoaktív szer által okozott mentális és viselkedési zavaroknak, idült rheumás szívbetegségeknek, magasvérnyomásnak, ischaemiás szívbetegségeknek, cerebrovascularis betegségeknek, ek, idült alsó légúti betegségeknek, asthmának, a máj betegségeinek, a köszvénynek, valamint a deformált hátgerinc elváltozásoknak és a spondylopathiáknak. A legnagyobb mértékben a magasvérnyomás betegségek fordultak elő. (3. számú melléklet 7. táblázat) Nőknél 20 feletti a gyakorisága a rosszindulatú daganatoknak, a vér és vérképző szervek betegségeinek, az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességeknek, a pajzsmirigy rendellenességeinek, a diabetes mellitusnak, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességeinek és egyéb lipidaemiáknak, az átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)-nak, rokon syndromáknak és agyi érsyndromáknak cerebrovascularis betegségekben, magasvérnyomásnak, ischaemiás szívbetegségeknek, cerebrovascularis betegségeknek, idült alsó légúti betegségeknek, az asthmának, a köszvénynek, deformált hátgerinc elváltozásoknak, a spondylopathiáknak, valamint az osteoporosisnak. A legnagyobb mértékben a magasvérnyomás betegségek fordultak elő a nők körében is. (4. számú melléklet 8. táblázat) III/4 Vezető megbetegedési okként meghatározott keringési rendszer betegségeinek további elemzése 10
Ebben a főcsoportban kiemelkedő szerepet töltenek be a magasvérnyomás betegségek, az ischaemias szívbetegségek, a valamint az agyérrendszeri betegségek. Kisebb mértékben előfordulnak még az idült reumás szívbetegségek (6. ábra). 6. ábra: A keringési rendszer megbetegedései főbb betegségcsoportok szerint, a Kisbéri kistérségben Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések, 2009. A nők körében 1,4 %-kal több esetben fordult elő keringési megbetegedés a férfiakhoz képest. Jelentős a magasvérnyomás betegségek előfordulása, mely az összes keringési betegség 60 %-át képezi a nők körében, 50 %-át pedig a férfiak körében. Igen magas az ischeamiás szívbetegségek előfordulási száma is (7. ábra). 7. ábra: A keringési rendszer megbetegedéseinek esetsz nemenkénti bontásban főbb betegségcsoportok szerint, a Kisbéri kistérségében Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések, 2009. 11
III/5 Rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája a Kisbéri kistérségben 2009. évben A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos morbiditási adatok a Nemzeti Rákregiszter adatbázisából származnak. A Nemzeti Rákregiszter elsősorban a különböző daganattípusok évente előforduló új megbetegedéseit tartja nyilván. A felhasznált adatok 2009. évre vonatkoznak. A Nemzeti Rákregiszter megyei adatainak felhasználásával incidenciát számoltunk, amely a meghatározott rosszindulatú daganatos megbetegedések 2009. évi gyakoriságát jellemzi a Kisbéri kistérség népességének körében. Az epidemiológiában incidenciának nevezzük az adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek gyakoriságát: ahol az új esetek száma és az érintett népesség száma ugyanarra az időszakra vonatkozik. 1.Összes rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága nemenként korcsoporti bontásban A 8. ábrán látható, hogy a Kisbéri kistérség lakosságának körében korcsoporti és nemenkénti bontásban milyen gyakorisággal fordult elő rosszindulatú daganatos megbetegedés 2009. évben. A daganatos megbetegedések az életkor előre haladtával növekvő tendenciát mutatnak. 0-19 éves és a 20-34 éves kor között a nők körében volt nagyobb az incidenciája a daganatos betegségeknek. 35-49 éves kor között közel azonos gyakorisággal fordult elő daganatos megbetegedés a férfiak és nők körében. Az 50-64 éves korcsoporttól a férfiak körében nagyobb a daganatos betegségek incidenciája a nőkéhez képest. Ennél a korcsoportnál igen nagy különbség mutatkozott a nők és a férfiak között. Az előző korcsoporthoz képest a daganatos megbetegedések gyakoriságában jelentős növekedés tapasztalható, a nőknél 2,5-szörös, a férfiaknál 8,3- szoros. 65 éves kor felett 2009. évben közel 1,4-szer kevesebb férfinél diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos betegséget, mint nőnél. A férfiaknál 1,3-szoros csökkenés tapasztalható az előző korcsoporthoz képest, a nőknél 3,2-szeres a növekedés. 12
8. ábra: Összes rosszindulatú daganatos megbetegedés gyakorisága (incidencia -ben) nemenként korcsoporti bontásban, a Kisbéri kistérségben (2009.) Forrás: Nemzeti Rákregiszter 2. Kiemelt és összevont rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája A 9. táblázatban a kiemelt és összevont rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája látható ezrelékben számítva nemenkénti bontásban. A táblázat segítségével összehasonlíthatjuk a Kisbéri kistérség 2009. évi incidencia adatait a Komárom-Esztergom megyei adatokkal. A Kistérség férfi lakosságának körében a szájüreg, garat együtt, az emésztőrendszer együtt, ezen belül a vastagbél-, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései, továbbá a hörgő és tüdő, a vese, valamint a nyirok, vérképző szervek és rokon szöveteinek rosszindulatú daganatos megbetegedése nagyobb gyakorisággal fordult elő a megyei értékeknél. A Kistérség női lakosságának körében magasabb az összes rosszindulatú daganat incidencia mutatói Komárom- Esztergom megye összlakosságához képest. Felsorolás a nők körében igen sok lenne, így a táblázatban jól látható vastagon kiemelve a nagyobb gyakoriság alá tartozó rosszindulatú daganatos megbetegedések a nők körében. BNO kód év Daganatos megbetegedések 13 Komárom- Esztergom megye 2009. C00 ajak 0,019577 0,030558 0 0 C00-C14 ajak, szájüreg, garat együtt 0,456791 0,201682 0,77912 0,09295 C16 gyomor 0,300177 0,207793 0,19478 0,18591 C18-C19 vastagbél 0,685186 0,452256 0,87651 0,55772 C20 végbél 0,456791 0,213905 0,58434 0,46477 C15-C26 emésztőszervek együtt 2,055559 1,350658 2,33736 1,58022 C34 hörgő és tüdő 1,102824 0,482814 1,26607 1,02249 férfi nő Kisbéri kistérség férfi nő
C30-C39 légző és intrathoracalis együtt C43-C44 melanoma és egyéb bőr 1,363847 0,519484 0,652558 0,653938 1,26607 0,29217 1,02249 0,37182 C50 emlő 0,039154 1,252872 0 1,20840 C53 méhnyak 0,000000 0,183347 0 0 C56 petefészek 0,000000 0,183347 C61 prosztata 0,306702 0,000000 0,19478 0 C64 vese 0,234921 0,165012 0,29217 0 C71 agy 0,293651 0,116120 0,19478 0,18591 nyirok, vérképző szervek és rokon C81-C96 szövetei C00-C99 összes rosszindulatú daganat 0,287126 0,348360 6,519058 5,744879 0,29217 5,94079 0,37182 5,94906 Félkövér szám: megyeinél magasabb kistérségi incidencia 9. táblázat: Kiemelt és összevont rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája ( ) 2009. évben az összlakosság körében Komárom-Esztergom megyében és a Kisbéri kistérségben nemenként Forrás: Nemzeti Rákregiszter 3. Rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések aránya 0 0,371820 A Kistérség férfi lakosságának körében 2009. évben az emésztőszervek szervek 39,3%(megyei szinten 31,5%), a légző- és intrathoracalis szervek 21,3% (megyei szinten 20,9%), valamint az ajak, szájüreg, garat együtt 13,1% (megyei szinten 7,0%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban (9. ábra). A megyei adatoknál a melanoma és bőr egyéb rosszindulatú megbetegedései álltak a harmadik helyen 10%-kal. 9. ábra: A főbb daganat (csoport) ok aránya (%-ban) a férfiak körében a rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések között a Kisbéri kistérségben (2009.) Forrás: Nemzeti Rákregiszter Az emésztőszervek daganatos megbetegedései közül a gyomor daganat 8%-ban, a vastagbél daganat 25%-ban, a végbél daganat szintén 25%-ban, valamint a sigmabélvégbélhatár ri daganatai 13%-ban fordult elő. Említésre méltó még a nyelőcső 13%-os és a máj és máji epeutak rosszindulatú daganatainak 10%-os jelenléte. (10. ábra) 14
10. ábra: Emésztőszervek daganatos megbetegedéseinek % szervek daganatos megbetegedéseinek %- os megoszlása betegségcsoportok szerint 2009-ben a Kisbéri kistérség férfi felnőtt lakossága körében Forrás: Nemzeti Rákregiszter A vastag- és végbél daganatok kiugróan magas aránya miatt korcsoportonkénti bontásban - a két megbetegedést összevonva - 2009. évi incidenciát számoltunk, melyet a megyei és az országos értékhez viszonyítottunk. Az 60-64 éves, 70-74 74 éves és a 80 év feletti korcsoportnál jóval magasabb incidencia látható a kistérségi férfi lakosságánál, mint megyei szinten (11. ábra). 11. ábra: Férfi lakosság vastag- és végbél rosszindulatú daganatos betegségeinek gyakorisága korcsoportonkénti kénti bontásban, Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében és a Kisbéri kistérségben Forrás: Nemzeti Rákregiszter A Kistérség női lakosságának körében 2009. évben az emlő 20,3% (megyei szinten 20,5%), az emésztőszervek 26,6% (megyei szinten 22,1%), a légző- és intrathoracalis szervek 17,2% (megyei szinten 8,5%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban (12. ábra). Említésre méltó a petefészek, nyirok, vérképző szervek és rokon 15
szöveteinek rosszindulatú megbetegedéseinek előfordulása, mely magasabb a megyei értéknél (megyei szinten petefészek 3%-os, vérképzőszervek 5,7%-os előfordulás). 12. ábra: A főbb daganat (csoport) ok aránya (%-ban) a nők körében a rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések között a Kisbéri kistérségnél (2009.) Forrás: Nemzeti Rákregiszter Az emésztőszervek daganatos megbetegedései közül a gyomor daganat 12%-ban, a vastagbél daganat 35%-ban, a végbél daganat 29%-ban fordult elő. 18%-ot képviselnek a hasnyálmirigy daganatai (13. ábra). 13. ábra: Emésztőszervek daganatos megbetegedéseinek % szervek daganatos megbetegedéseinek %- os megoszlása a főbb betegségcsoportok szerint 2009-ben, a Kisbéri kistérség női felnőtt lakossága körében Forrás: Nemzeti Rákregiszter A vastag- és végbél daganatok meghatározóan magas aránya miatt korcsoportonkénti bontásban - a két megbetegedést összevonva - 2009. évi incidenciát számoltunk, melyet az országos és megyei értékhez viszonyítottunk. Jól látható, hogy 30-34 éves korcsoportban kiugró a betegség gyakorisága, majd 65 éves kortól 79 éves korig ismételten magas a gyakoriság a megyei értékhez képest (14. ábra). 16
14. ábra: Női lakosság vastag- és végbél rosszindulatú daganatos megbetegségeinek gyakorisága korcsoportonkénti bontásban, Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében és a Kisbéri kistérségben, 2009-ben. Forrás: Nemzeti Rákregiszter 5. A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedése 2009-ben a Komárom-Esztergom megyében 205 rosszindulatú emlődaganatos megbetegedést diagnosztizáltak, ebből a Kisbéri kistérségben 13 eset volt. A megbetegedés százalékos megoszlása az egyes korcsoportokban a 15. ábrán látható. 8-8%-ban fordul elő emlődaganatos megbetegedés 30 évtől 64 éves korig, ami 1-1 beteget jelent. 65-79 éves korcsoportokból került ki a legtöbb beteg, az esetek 15-23-31%-a. Az idősebb korcsoportokban, 80 éves és idősebb korosztályban nem fordult elő daganatos megbetegedés. 15. ábra: A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedésének %-os megoszlása az egyes korcsoportokban, a Kisbér kistérségben 2009-ben Forrás: Nemzeti Rákregiszter A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedésének incidenciája korcsoporti bontásban a 16. ábrán látható. 2009-ben a 65-69 éves és 75-79 éves korcsoportban volt kiugróan magas a megbetegedés gyakorisága a megyei értékhez képest. 17
16. ábra: A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedésének gyakorisága (incidencia -ben) korcsoporti bontásban, a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Magyarországon 2009-ben Forrás: Nemzeti Rákregiszter Lakosságszám nemenként, korcsoporti bontásban és a gyakrabban előforduló daganatos megbetegedések esetszámai az 5. számú melléklet 10. táblázatban látható. 18
IV. Halálozás A halandóság halálokok szerinti vizsgálatát, elemzését szolgálja a haláloki struktúra. Minden megbetegedés elemzése, számszerinti értékelése lehetetlen, áttekinthetetlen ezért általában az értékelést csak összevont betegségcsoportokra, vagy önmagukban is jelentős kórformákra végezzük el. A Kisbéri kistérség 0-X éves korban elhunyt férfiak haláloki struktúrája látható a 17. és 18. ábrán. 2004-ben a halálozások 46%-át, 2009-ben 43 %- át a keringési rendszer betegségei adták, mutatva e kórforma népegészségügyi jelentőségét. A haláloki struktúra második helyén álló rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkező halálozások a kistérségben 2004-ben 28%, 2009-ben 24% részarányt képviseltek. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás 2004-ben és 2009-ben is 10% volt. A mortalitás külső okaként bekövetkezett halálozások (pl. erőszakos cselekmények, balesetek) részaránya 2004-ben 8%, 2009-ben 10% volt. A légzőrendszer betegségei halálok 5 % volt 2004-ben, 4% 2009- ben. Az egyéb halálokok 2009-ben 9% részarányt jelentenek. 17. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves férfiak, 2004. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 18. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves férfiak, 2009. 19
Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ A Kisbéri kistérség 0-X éves nők struktúráját elemezve megállapíthatjuk, némi arányeltolódással hasonló a helyzet. A haláloki rangsorban a férfiaknál tapasztaltakhoz viszonyítva nagyobb a részesedése a keringési rendszer betegségei okozta halálozásnak, 2009-ben 55%-os részarány látható (2004-ben 39% volt). 2004-ben 24%, 2009-ben 20 % részaránnyal a daganatos betegségek miatti halálozás itt is a második leggyakoribb halálok. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás a nők esetében 2004-ben 6%-os, 2009-ben 5 % részarányt képviselt. A mortalitás külső okai miatt bekövetkező halálozás részaránya 2004-ben 3% volt, 2009-ben 1%. A 2004 évi adatok alapján a nők körében a légzőrendszer betegségei miatt történt halálestek részaránya 1% volt, 2009. évben 5% lett. Az egyéb halálok az összes halálozás 14% %-át teszik ki. (19. és 20. ábra) 19. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves nők, 2004. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 20. ábra: Haláloki struktúra Kisbéri kistérség, 0-X éves nők, 2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 20
Bár a légzőrendszer betegségei okozta halálozás haláloki súlya a vezető halálokokhoz viszonyítva mindkét nem esetében lényegesen alacsonyabb (4% -5%), de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy többségük az ún. elkerülhető halálozás kategóriájába tartozik. Ez a tény is jól jelzi, hogy az egészségi állapot, illetve a korai halálozás alakulása jellemzően nem az egészségügyi ellátás színvonalának függvénye, hanem a környezeti és társadalmi tényezők mellett, az egészség-magatartási tényezők által meghatározott. A Kisbéri kistérség összes halálozásra vonatkozó 100 000 főre vetített standardizált arányszámot összevetve a Komárom-Esztergom megyei és az országos átlaggal, valamennyi vizsgált korcsoportban magasabb mutatót tapasztaltunk 2009. évben. A vizsgált korcsoportok 0-X, azaz 0-tól 100 évesek, 0-64 évesek és 65+, azaz 65 év felettiek voltak (11. táblázat). Év Nem BNO-X Korcsoport 2009 férfi nő Összes halálok Összes halálok 0+X évesek 0-64 évesek Kisbéri kistérség Komárom- Esztergom megye Országos 1795 1409 1245 818 597 525 65+ évesek 9702 7978 7077 0+ X évesek 0-64 évesek 941 754 686 289 237 223 65+ évesek 6220 4931 4434 11. táblázat: 2009. évi összes halálozás standard arányszáma Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Kistérségi bontásban mindkét nemnél a Kisbéri kistérségben kiugróan magas a standardizált arány a többi kistérséghez, megyéhez és országoshoz képest.(21. ábra) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Standard halálozás/100 000 fő 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 férfi nő 21. ábra: 2009. évi összes halálozás standard arányszáma kistérségi bontásban Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 21
A keringési rendszer betegségeiből származó halálozások gyakorisága részben a népesség öregedésével, részben a szívkoszorúér-betegségek és az agyér betegségek okozta halandóság tényleges emelkedésével magyarázható. Kisbéri kistérségben, mindkét nem esetében magasabb a standardizált arány, mint a többi kistérségnél, s még a megyei és az országos értéknél is magasabb. (22. ábra) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Stanad halálozás/100 000 fő 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi nő 22. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon, 2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ A daganatos megbetegedések miatti halálozás esetében a standardizált mutatót vizsgálva Kisbéri kistérség a férfiak és a nők esetében is meghaladja a megyei és az országos értéket. (23. ábra) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Standard halálozás / 100 000 fő 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi nő 23. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,2009. 22
Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Az emésztőszervi betegségek aránya 2009-ben a férfiak és nők esetében is meghaladja a megyei és az országos standardizált arányt is. (24. ábra) Standard halálozás/ 100 000 fő 250 200 150 100 50 0 Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos férfi 24. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ A légzőszervi betegségek miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében alacsonyabb értéket mutat az országos értékhez képest, de mind két nemnél a kisbéri kistérségben az országos arány feletti érték látható. (25. ábra) nő Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos Standard halálozás/ 100 000 fő 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi nő 25. ábra: A légző rendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 23
A külső okok miatti halálozás standard aránya a Kisbéri kistérségnél a megyei aránynál jóval magasabb a férfiak körében. Nőknél a legalacsonyabb az összes kistérséget figyelembe véve.(26. ábra) Standard halálozás/ 100 000 fő 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Komárom-E. Közép-Dunántúl Országos férfi 26. ábra: Külső okok miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, kistérségeiben, Közép-Dunántúlon és Magyarországon,2009. Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ nő A halálozás országon belüli különbségeinek vizsgálatához, összehasonlításához standardizált hányadost alkalmazunk. A standardizált hányados (SHH) számítása során a Kisbéri kistérségben bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítjuk az országos átlag szerint várható halálesetek számához százalékos formában. Amennyiben a kistérségben a halálozás megegyezik az országos átlaggal, akkor a SHH =100%. Tehát a kistérség halandósági szintje nem különbözik az országostól. Amennyiben a SHH <100%, akkor az, az országosnál alacsonyabb halandóságra utal, ha a SHH> 100%, akkor az, az országosnál magasabb halandóságra utal. Statisztikai próbára azért van szükség, mert ezzel megnézhetjük, hogy az észlelt SHH érték eltérése az országos szintet jelző 100%-tól statisztikailag jelentősnek tekinthető-e. A szignifikancia vizsgálatban, ha a Z érték nem haladja meg az 1,96 értéket, az észlelt eltérés nem tekinthető szignifikánsnak, azaz a kapott érték csupán a véletlen ingadozás eredménye. A Kisbéri kistérség, Komárom-Esztergom megye és a Közép-dunántúli Régió SHH értékei és szignifikancia szintjei láthatók a 6. táblázatban 2004-től 2009-ig, nemenkénti bontásban, 0-X éves korban bekövetkezett halálozásokra nézve. Az elemzés során a kistérség SHH értékeit hasonlítjuk össze a megyei és az országos értékekkel 2009. évre vonatkozóan. A Kisbéri kistérségben a bekövetkezett összes halálozást tekintve 2009-ben a standardizált hányados a férfiak és a nők esetében is magasabb az országos értékhez képest. Mindkét nemnél a SHH értéke szignifikáns. (12. táblázat, 27. ábra) 24
25
2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Kisbéri kistérség 109,7 128 1,1 3,2 132,3 101 3,8 0,1 129,9 108,2 3,4 0,9 110,2 126 1,1 3 144,7 123,6 5,1 2,6 145 137,9 5,1 4,2 Komárom - Esztergom megye 109,2 111,1 4,1 4,7 108,3 105 3,7 2,1 108,7 112,5 3,9 5,3 103,4 107,4 1,5 3,1 112,4 109,5 5,5 4 113,4 110,3 5,9 4,3 Közép- Dunántúl 102,5 103,5 2,1 2,7 102 100,8 1,4 0,7 105 105 4,2 4 102 101,7 2,1 1,3 104,3 102,5 3,6 2 105,3 104,5 4,5 3,6 Országos 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 12. táblázat: Összes halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 27. ábra: Az összes halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva (2004-2009) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 26
A keringési rendszer megbetegedései által okozott halálozás mértéke a férfiak és a nők esetében is meghaladta az országos szintet, s a Komárom Esztergom megyei és a Közép-Dunántúli értéknél is rosszabb. Az eredmények szignifikánsak. (13. táblázat, 28. ábra) Kisbéri kistérség 114,6 128,8 1,1 2,4 134,6 97,7 2,7 2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 112,4 112,2 3,7 3,8 108,4 104,4 2,6 0,2 122 108,6 1,6 0,7 108,8 124,3 0,6 2 138,5 1,4 112 113,7 3,5 4,3 103 106,4 0,9 2 111,4 132,8 2,8 2,7 144,9 137,3 3,3 3,1 106,1 3,3 1,9 111 108,7 3,2 2,7 Dunántúl 103,7 104,8 2 2,8 104 102,7 2,5 1,6 107,4 109 4,1 5,2 103 105,1 1,7 3 103,6 104 2 2,3 104,2 104,9 2,3 2,8 Országos 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 13. táblázat: Keringési rendszer megbetegedései okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 28. ábra: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva (2004-2009) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 27
A rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás adatait vizsgálva va megállapítható, hogy 2009-ben a SHH magasabb az országos átlagnál. 2009-ben továbbra sem szignifikáns az eredmény. (14. táblázat, 29. ábra) Kisbéri kistérség 108,8 129,1 0,5 1,5 110,7 75,4 0,6 2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 104 106,7 0,9 1,4 103,5 104,7 0,8 1,2 115,7 126,8 0,9 1,4 109,3 122,6 0,5 1,1 118,6 0,9 104,3 106,3 1 1,3 101,9 107,4 0,4 1,5 101,1 78,6 1 1,1 121,3 116,7 1,2 0,8 102,9 0,2 0,6 111,7 107,4 2,7 1,5 Dunántúl 103,9 100,4 1,8 0,2 99,8 96,6 0,1 1,3 101 97,4 0,4 1 99,7 96,4 0,1 1,4 100,7 97,2 0,3 1,1 105 105 2,2 1,9 Országos 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 14. táblázat: Daganatok okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 29. ábra: A rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva (2004-2009) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 28
Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás vizsgálata keretében az tapasztalható, hogy az SHH a férfiaknál jóval magasabb az országos szintnél. Ez az érték szignifikáns. A nők esetében szintén magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest, de nem szignifikáns. (15. táblázat,30. ábra) Kisbéri kistérség 125,4 143,5 0,7 1 153 201,5 1,6 2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 122,5 131,3 3 3,1 124,3 144,3 3,1 2,4 205,3 138,3 3,4 0,8 149 211,6 1,5 2,7 267,1 4,2 130,1 143,6 3,9 4,2 119,4 149 2,5 4,7 143,3 156,7 5,4 1,2 183,2 144,9 2,5 0,9 132,2 5,5 3,1 142,3 123,5 5,3 2,2 Dunántúl 108,4 103,8 2,1 0,7 102 104,1 0,4 0,7 112,1 111,3 2,9 2 111 120,5 2,7 3,7 122,8 107,1 5,5 1,3 118,4 106,1 4,4 1,1 Országos 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 15. táblázat: Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 30. ábra: Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva (2004-2009) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 29
Kisbéri kistérségnél a légzőrendszer betegségei okozta halálozás mértéke a férfiak és a nők körében is magasabb az országos átlag SHH értékekhez képes, de nem szignifikáns. (16. táblázat, 31. ábra) Kisbéri kistérség 118,6 43,3 0,2 1 149,5 104,9 1,2 2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 81,1 85,5 1,7 1,1 92,2 93,2 0,8-0,1 97,1 18,7-0,1 1,7 105,9 66,5 0 0,6 155,3 0,5 90,8 77 0,9 1,9 82,1 69,4 1,8 2,7 93,2 151,6 1,3 1 115,8 163,2 0,2 1,3 107,2 1,6 0,5 80,6 92,2 1,9 0,6 Dunántúl 84,3 89,1 2,7 1,6 81,6 84,5 3,6 2,5 107,5 86,4 1,5 2,1 99,9 78,6 0 3,6 112,3 102,4 2,4 0,4 98,9 88,2 0,2 1,9 Országos 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 16. táblázat: Légző rendszer betegségei okozta halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 31. ábra: A légzőrendszer betegségei okozta halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép- Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva (2004-2009) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 30
A külső okok miatti halálozás standardizált hányadosa (SHH) 2009-ben a férfiak körében nagyon magas volt. A nők esetében az SHH értéke nem szignifikáns, s az országos érték alatt volt. (17. táblázat, 32. ábra) Kisbéri kistérség 105 76,5 0 0,4 148,9 95,8 1,5 2004 2005 2006 2007 2008 2009 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Komárom - Esztergom megye Közép- 98,5 104,7 0,2 0,4 110,1 90,7 1,3-0,1 154,5 126,1 1,7 0,3 66,7 40,9 0,9 1,1 116 0,7 93,1 96,9 0,8 0,2 102 81,6 0,2 1,5 98 62,7 0,4 0,6 181,5 42,9 2,4 1 119,1 0,2 1,5 107,2 125,7 0,8 2 Dunántúl 93,1 100,7 1,7 0,1 99,5 98 0,1 0,3 100,7 97,6 0,1 0,3 98,3 84,4 0,4 2,4 90,9 84,6 2,1 2,3 99,6 92,3 0,1 1,1 Országos 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 100 100 0 0 17. táblázat: Külső okra visszavezethető halálozások Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 32. ábra: A külső okok miatti halálozás standardizált hányadosa (%) a Kisbéri kistérségben, Komárom-Esztergom megyében és Közép-Dunántúlon az országos átlaghoz viszonyítva (2004-2009) Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 31
Korcsoporti, nemenkénti bontásban látható a következő táblázatban a különböző betegségek okozta halálozások esetszámai a Kisbéri kistérségben, 2009-ben (18. táblázat). Összes halálozás 2009 Daganatok okozta halálozások 2009 Keringési betegségek okozta halálozások 2009 Légzőrendszeri betegségek okozta halálozások 2009 Emésztőrendszeri betegségei okozta halálozások 2009 Külső okra visszavezethető halálozások 2009 férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen 0.................. 1--4.................. 5--9.................. 10--14.................. 15--19.................. 20--24 1 1 2. 1 1......... 1. 1 25--29.................. 30--34 2. 2... 1. 1...... 1. 1 35--39 1 1 2............ 1 1 2 40--44 7 1 8 1. 1 2 1 3... 2. 2 2. 2 45--49 12 5 17 3 2 5 4 2 6... 3 1 4 1. 1 50--54 13 2 15 4 2 6 4. 4... 2. 2 2. 2 55--59 23 9 32 9 1 10 7 5 12 2. 2 3 1 4 2. 2 60--64 23 10 33 8 5 13 10 3 13... 3 1 4 1. 1 65--69 31 17 48 6 5 11 14 8 22 1 1 2 3 1 4 3. 3 70--74 11 17 28 2 2 4 7 8 15 1 1 2. 2 2 1. 1 75--79 15 34 49 6 10 16 7 17 24. 1 1 1 2 3. 1 1 80--84 31 36 67 4 5 9 15 23 38 2 3 5 1 1 2 3. 3 85+ 16 43 59 1 1 2 10 30 40 2 3 5 1. 1... Összesen 186 176 362 44 34 78 81 97 178 8 9 17 19 9 28 18 2 20 18. táblázat: 2009. évi Kistérségi adatok esetszámai (fő) korcsoporti, nemenkénti bontásban, összes halálozás és főbb betegségcsoportok tekintetében Forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 32
ÖSSZEFOGLALÁS A Kisbéri kistérség népesség számának változására a természetes fogyás jellemző, melynek mértéke 2009-ban -194. Születéskor fiútöbblet figyelhető meg, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet 55-59 éves korcsoportban alakul ki. Ettől a korcsoporttól kezdve végig ez a tendencia figyelhető meg. A népesség öregedésének demográfiai jelensége tapasztalható. A 2009. évi gyermekkori morbiditási helyzet elemzése során az alábbi, fontosabb megállapítások fogalmazódtak meg. A vezető két megbetegedési ok a bőr, bőr alatti kötőszövetek kórképei illetve az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek. A vezető betegségcsoportokon belül jelentős az atopias bőrelváltozás és a kalóriatöbblet miatti elhízás magas előfordulása. A gyermekkori elhízás népegészségügyi jelentőségű, hiszen ez az állapot egyben rizikó faktora számos serdülő és felnőttkori betegségnek. A légzőrendszert érintő betegségek közül jelentős az asthma magas száma. A vér, vérképzőszervek és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességeken belül meghatározó gyakoriságú a vashiányos anaemia. A mentális betegségek - főként a depresszió - napjainkban már a kora serdülő korosztályt is érintik. A 2009. évi felnőttkori morbiditási helyzet elemzése során az alábbi, fontosabb megállapítások fogalmazódtak meg. A kistérség lakosságának körében a vezető krónikus betegségek a keringésrendszeri kórképek. Ezen belül is jelentős a hypertonia, ischaemiás szívbetegségek, valamint a cerebrovascularis betegségek aránya. A leggyakoribb okok között jelen vannak még más, magas incidenciával és alacsony letalitással bíró kórképek is, mint a főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (cukorbetegség, lipoprotein anyagcserezavarok, elhízás), valamint a csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei (spondylopathiák, női körben osteoporosis). Elgondolkodtató, hogy a kis megbetegedési arányt képviselő rosszindulatú daganatos betegségek, a keringési rendszer betegségeit követő második vezető halálokká lépnek elő. A kistérség felnőtt lakosságának megbetegedési mutatóit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések az életkor előre haladtával növekvő tendenciát mutatnak és nemenkénti megoszlását tekintve a férfiak körében 50-64 éves korcsoportban fordulnak elő nagyobb gyakorisággal, majd 65 év felett a nők körében gyakoribb az előfordulása. A kistérség férfi lakosságának körében a kiemelt rosszindulatú daganatos megbetegedések incidencia mutatói közül a szájüreg, garat együtt, az emésztőrendszer együtt, ezen belül a vastagbél-, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései, továbbá a hörgő és tüdő, a vese, valamint a nyirok, vérképző szervek és rokon szöveteinek rosszindulatú daganatos betegségei az megyei értékeknél magasabbak. Az egyes daganatos megbetegedések közül az emésztőszervek (39,3%), a légző- és intrathoracalis szervek (21,3%), valamint az ajak, szájüreg, garat együtt (13,1%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban. A kistérség női lakosságának körében nagyobb gyakorisággal fordultak elő az emésztőrendszer együtt, ezen belül a vastagbél-, végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései, továbbá a légző- és intrathorecalis szervek, a hörgő és tüdő, a 33
petefészek, az agy, valamint a nyirok, vérképző szervek és rokon szöveteinek rosszindulatú daganatos betegségei.az összes rosszindulatú daganatos megbetegedés incidenciája a megyei értékeknél magasabb. Az egyes daganatos betegségek közül az emlő (20,3%), az emésztőszervek (26,6%), valamint a légző- és intrathoracalis szervek (17,2%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban. Kiugróan magas incidencia figyelhető meg a megyei értékhez képest a vastag- és végbél rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén nőknél a 65-től 79 éves korig, férfiaknál a 60-64 és a 70-74 éves korosztályban, majd 80 év felett. Igaz nőknél 30-34 éves korcsoportban is magasabb a gyakoriság a kistérségben a megyeihez képest. Az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinél a 30-35 éves nők korcsoportjában, s 65-79 éves korosztályban figyelhető meg magasabb incidencia a megyeihez képest. Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya (a többi betegségcsoporthoz viszonyított relatív gyakorisága) folyamatosan változik. A haláloki struktúrát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a keringési rendszer betegségei okozta halálozás mindkét nemnél vezető halálok. Az utóbbi évtizedekben a daganatos eredetű halálozás még mindig magas számmal, de a második helyen szerepel a halálokok tekintetében. E két vezető halálokot az emésztőrendszer-, a légző rendszer betegségei és a külső ok miatti halálozás követi. A standard mutatók szerint a jelentősen magasabb a halálozás Kisbér kistérség lakossága körében a megyéhez viszonyítva. Mindkét nemnél magasabb mutatókat látunk a megyei értékhez képest a keringési rendszer betegségei, a légző rendszer betegségei, az emésztőrendszer betegségei és a daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozások esetében. Magasabb standard mutatókat látunk a férfiak körében a külső okok miatt bekövetkező halálozások esetében is. A kistérség lakosságának egészségi állapotát a krónikus nem-fertőző megbetegedések gyakorisága szempontjából vizsgálva, a megbetegedések döntő többségét olyan betegségek alkotják, amelyek incidenciája a primer prevenciós beavatkozások segítségével jelentősen csökkenthető vagy a megbetegedés megjelenésekor várható életkor kitolható. Tatabánya, 2011.09.01. Kisföldi Beáta egészségfejlesztő Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna megyei tiszti főorvos 34
Mellékletek 35
1.számú melléklet BNO-X betegek prevalencia száma Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 2 1,04 A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) 64 33,44 -Vashiányos anaemia (D50) 53 27,69 -Véralvadási defektusok (D65.D69) 0 0,00 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) 105 54,86 -Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva (E01.0) 0 0,00 -Diabetes mellitus (E10-E14) 3 1,57 -Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) 0 0,00 -Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) 26 13,58 -Fibrosis cystica (E84) 1 0,52 Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) 74 38,66 -Szomatoform rendellenességek (F45) 1 0,52 -Mentális retardatio (F70-F79) 20 10,45 -A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok (F80-F93) 29 15,15 -Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedés zavarok (F10-F19) 0 0,00 Epilepsia (G40) 7 3,66 Csecsemőkori agyi bénulás (G80) 0 0,00 A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) 43 22,47 Vakság és csökkentlátás (H54) 0 0,00 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 1 0,52 Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) 13 6,79 Asthma (J45) 105 54,86 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 0 0,00 Intestinalis malabsorptio (K90) 1 0,52 -Coeliakia (K90.0) 1 0,52 Atopiás dermatilis (L20) 157 82,03 Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) 0 0,00 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 44 22,99 A csípő és medence juvenilis osteochondrosisa (M91) 1 0,52 Glomerularis betegségek (N00-N08), (N10-N16) 5 2,61 Visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid terhességi időtartammal és alacsony születési súllyal kapcsolatos m.n.o. rendellenességek (P05, P07) 13 6,79 Az idegrendszer veleszületett rendellenességei (Q00-Q07) 1 0,52 A keringési rendszer veleszületett rendellenességei (Q20-Q28) 14 7,31 Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok) (Q35-Q37) 1 0,52 A húgyrendszer veleszületett rendellenességei (Q60-Q64) 11 5,75 A csípő veleszületett deformitásai (Q65) 7 3,66 Veleszületett rendelleneségek(q00-q65) 34 17,76 Psoriasis (L40) 1 0,52 5. táblázat Kisbéri kistérség fiú lakosságának 2009. évi prevalencia adatai Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések 2009. 36
2. számú melléklet BNO-X betegek prevalencia száma Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 4 2,11 A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) 80 42,17 -Vashiányos anaemia (D50) 65 34,26 -Véralvadási defektusok (D65.D69) 2 1,05 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) 131 69,06 -Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva (E01.0) 0 0,00 -Diabetes mellitus (E10-E14) 5 2,64 -Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) 0 0,00 -Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) 40 21,09 -Fibrosis cystica (E84) 0 0,00 Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) 33 17,40 -Szomatoform rendellenességek (F45) 1 0,53 -Mentális retardatio (F70-F79) 6 3,16 -A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok (F80-F93) 8 4,22 -Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedés zavarok (F10-F19) 0 0,00 Epilepsia (G40) 7 3,69 Csecsemőkori agyi bénulás (G80) 0 0,00 A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) 54 28,47 Vakság és csökkentlátás (H54) 1 0,53 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 1 0,53 Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) 4 2,11 Asthma (J45) 67 35,32 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 1 0,53 Intestinalis malabsorptio (K90) 7 3,69 -Coeliakia (K90.0) 6 3,16 Atopiás dermatilis (L20) 153 80,65 Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) 4 2,11 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 49 25,83 A csípő és medence juvenilis osteochondrosisa (M91) 0 0,00 Glomerularis betegségek (N00-N08), (N10-N16) 10 5,27 Visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid terhességi időtartammal és alacsony születési súllyal kapcsolatos m.n.o. rendellenességek (P05, P07) 8 4,22 Az idegrendszer veleszületett rendellenességei (Q00-Q07) 0 0,00 A keringési rendszer veleszületett rendellenességei (Q20-Q28) 13 6,85 Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok) (Q35-Q37) 6 3,16 A húgyrendszer veleszületett rendellenességei (Q60-Q64) 2 1,05 A csípő veleszületett deformitásai (Q65) 5 2,64 Veleszületett rendelleneségek(q00-q65) 26 13,71 Psoriasis (L40) 1 0,53 6. táblázat Kisbéri kistérség lány lakosságának 2009. évi prevalencia adatai Forrás: KSH, OSAP Háziorvosi Jelentések 2009. 37