Emberi Erőforrások Minisztere PÁLYÁZAT Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Főigazgató beosztás ellátására Készítette: Mosányi Emőke Budapest, 2014. április 18.
Tartalomjegyzék 1 Személyes motiváció, hitvallás... 1 2 Pályázati összefoglaló... 4 3 Helyzetelemzés... 8 3.1 Társadalmi környezet... 8 3.1.1 Esélyteremtési szándékok megjelenése... 8 3.1.2 A társadalmi, jogszabályi környezet... 9 3.2 Az intézmény bemutatása... 11 3.3 Működési feltételek... 22 3.3.1 A tárgyi feltételrendszere... 22 3.3.2 Személyi feltételrendszer... 24 3.3.3 Gazdasági feltételrendszer... 29 3.3.4 Szakmai munka... 30 4 Vezetői program... 41 4.1 Intézményvezetés, munkaszervezés... 41 4.1.1 Vezetői szemlélet... 41 4.2 Vezetői koncepció elemei... 42 4.3 Vezetési célok, feladatok... 45 4.4 Vezetési funkciók, munkaformák... 47 4.5 Szervezeti kultúra fejlesztése... 50 4.6 A szervezetfejlesztés által elérni kívánt célok... 51 5 Kiemelt feladatok... 53 5.1 Az intézmény szervezeti felépítése és stabilizálása... 53 5.2 Az infrastrukturális háttér fejlesztése... 54 5.3 Humánerőforrás gazdálkodás, fejlesztés... 55 5.4 Gazdálkodás... 61 5.5 Szakmai munka fejlesztése... 64 5.6 Intézményi kommunikáció... 84 6 Összegzés, jövőkép... 87 7 Irodalomjegyzék... 89 8 Mellékletek... 90 Önéletrajz... 91
Nyilatkozat... 95 Nyilatkozat... 96 Diplomák... 97 Erkölcsi bizonyítvány... 101 Munkáltatói igazolás... 103 Ajánlások... 105
1 Személyes motiváció, hitvallás Az időszak, mely a 2013. szeptember 1-én megalakult Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat mögött áll, nem akármilyennek mondható. Intézményünk működése folyamatosan a segítő pedagógiai társadalom figyelmének középpontjában állt. Hiszem, hogy álltuk és álljuk a próbát ma is. Büszkék vagyunk arra a teljesítményre, amit e néhány hónap alatt elértünk. 33 tagintézményből álló szervezetünket és működésünket szisztematikusan próbáljuk olyanná alakítani, hogy az megfeleljen a szakszolgálati ellátó rendszer minden érintettje igényeinek, elvárásainak. Olyan szervezeti kultúra felépítésére törekszünk, mely bátorítja az új kezdeményezéseket, jó gyakorlatokra épít, melyektől azt várjuk, hogy a bennünk rejlő alkotó energiák felszabaduljanak. Szakembereink saját területükön komoly tapasztalattal, kiemelkedő szaktudással, felkészülten várják a közeljövő új kihívásait. Arra törekszünk, hogy szakmánk és hivatásunk legjavát nyújtva mindent megtegyünk a magas színvonalú pedagógiai szakszolgálati ellátás jegyében, azokért a gyermekekért és fiatalokért, akik a pedagógiai szakszolgálat alapellátási rendszerében részt vesznek. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat ereje kollégáink szakértelmében, a csapatmunkában és az összefogásban rejlik. Pályázatomat mindezek szellemében és felelősségével igyekeztem megfogalmazni, megosztani azt a vezetői programot, célt és feladatrendszert, mellyel a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat nevéhez méltóan, egy segítő és megsegítő ellátás központja lehet. 1
Szakmai indíttatás Az, az ismeretanyag, amely az elmúlt évtizedekben a gyógypedagógiában, a pszichológiában és a társtudományaikban felhalmozódott, szemléletváltást hozott magával. Megfogalmazódott a komplexebb módon való gondoskodás, amely ma már egy bio-pszichoszociális viszonyítási keret mentén történhet. A gondoskodási folyamatot egymással, és nem egymástól függetlenedve tevékenykedő szakemberek együttes munkája alakítja. A képességeikben és tulajdonságiakban eltérően fejlődő, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók/fiatalok optimális ellátása - a multidiszciplináris megközelítés térnyerésével - nemcsak szemléletében változott, hanem jelentős oktatáspolitikai intézkedéseket indukált. Új nomenklatúrák kerültek bevezetésre, valamint újraértelmezték a szakszolgálati feladatok körét is. A minőség és jogszerűség egymás mellé állítása már az ellátó szakemberekre hárul, nekik szakmai-módszertani megújulásra szükséges törekedni. Erre akkor képes valaki, ha a folyamatokkal együtt halad, permanens és pontos információkat birtokol, és alkalmazza is azokat. A pedagógiai szakszolgálatok sokszínűségét az adja, hogy körülhatárolható, egyben kölcsönösen egymás kompetenciáit kiegészítő tudásra van szükség, hol globálisan kell tájékozódni, hol pedig azonnali és eseti megoldásokat kell produkálni. Komplex ellátó és holisztikus szemléletet követő intézményben szükségszerű: a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekek/ tanulók/ fiatalok számára az esélyegyenlőség megteremtése, a fogaskerékszerűen egymáshoz illeszkedő ellátás megvalósítása, a szakmaközi együttműködések, az oktatáspolitikai és interdiszciplináris tendenciák napra kész követése, a jelen oktatáspolitikai irány elfogadása és követése, a gyermek minél közelebb a lakhelyéhez kapjon színvonalas ellátást, és ne jelentsen számára aránytalan terhet az utazás, az elméleti és gyakorlati munka összehangolása, az innováció szükségességének felismerése és támogatása. Személyes indíttatás Az ismeretszerzés számomra szellemi kihívás. Az elmúlt 22 évben a szakszolgálati munka szinte minden területével megismerkedtem. Vállalt és kapott munkáimat mindig körültekintéssel, átgondoltan, szakmailag felkészülten próbáltam ellátni. Dolgoztam 2
egészségügyben, óvodában, általános iskolában, középfokú oktatásban, logopédiai szakszolgálatnál, önálló szakszolgálati intézménynél, szakértői bizottságnál, speciális tantervű iskolában, szaktanácsadói hálózatban és gyógypedagógus képzésben. Munkám során betekintést nyertem a gyógypedagógiai nevelés-oktatás egész rendszerébe. Felismertem annak erősségeit és gyenge pontjait. Folyamatos önképzéssel fejlesztettem, és fejlesztem ma is szakmai tudásomat a különböző munkaterületekhez, illetve érdeklődésemhez, aktuálisan a konkrét munkához igazítva. Mindig keresem az új terápiás módszereket, figyelemmel kísérem az új kutatásokat, és próbálom annak tapasztalatait beépíteni mindennapi munkámba. Az elmúlt hónapokban úgy érzem, megismertem és azonosulni tudtam a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat intézményi klímájával, és egyre jobban tudtam aktivizálni innovációs elképzeléseimet. Megtapasztaltam, hogy a szakszolgálat közszolgálati funkciójánál fogva, miként modellezi a társadalmat, amelyben a kollégáknak, a gyermekeknek/tanulóknak és szüleiknek egyaránt fontos, hogy ugyanúgy, mint a társadalomban, itt is biztonságban érezzék magukat. Nagy szakalkalmazotti és alkalmazotti közösség élén állva jól láttam, hogy segíteni kell a kezdeményezéseket, hogy az igyekezetből kinövő folyamatok intézményi szinten végigvihetők legyenek. Hiszem, hogy a tudatosan alakított, nyitott légkör generálja az önmagát menedzselő, szakmai-emberi kapcsolatok minőségi változását, és a kölcsönösségen alapuló magasabb szintű felelősségvállalást. Szeretném elérni munkakultúrámmal, viselkedésmintáimmal, értékrendemmel azt, hogy a szakszolgálaton belüli tevékenység visszatükrözzön és újraalkosson értékeket, és amit elkezdtem építeni, azt folytathassam. Személyes kompetenciáim Személyes és társas kompetenciáimban, úgy érzem, olyan elveket tudok érvényesíteni, mint az önmagam és mások iránt érzett felelősség, a tudatos életvezetés, a jó verbális és kommunikációs képességek, a mások problémái iránti érzékenység, az empátia, az altruista magatartás, a nagyfokú vitalitás, mobilitás. Munkámat lojalitás, elhivatottság, a szakma szeretete, kitartás, és teherbírás jellemzi. Szakmai gondolkodásomban az új törekvések iránti érdeklődés, a problémakeresés és a széles látókör helyet kap. Munkastílusomat határozottság, rugalmasság hatja át. 3
2 Pályázati összefoglaló A hazai pedagógiai szakszolgálati rendszer oktatásunk sajátos szegmensét alkotja. Napjaink átalakuló önkormányzati, helyi közigazgatási rendszerében fontos társadalmi, pedagógiai funkciót töltenek be a szakmai szakszolgálatok. Folyamatosan változik az ellátás eddigi szerkezete, új szintként jelentkezik a feladatellátás. Mint minden változásnak, ennek is megvannak a nehézségei, különösen a kezdeti szakaszban, amikor a résztvevőknek még nincs kellő tapasztalatuk. Kétségtelen, hogy mindez konkrét és széles látókörű tervezést igényel, jelentős szervezőmunkát feltételez, és mobil pedagógus szakemberek alkalmazását teszi szükségessé. Mindenképpen előny, hogy kialakulhat egy fővárosi illetve országos intézményhálózat, az ellátás közelebb kerül az ellátottakhoz, a szakszerűség és a minőség javulhat. Az anyagi támogatást közvetlenül azok kapják meg, akik a feladatot ellátják. A főváros különböző és sok esetben, sok szempontból eltérő kerületei között talán a szolgáltatások elérhetőségében van a legnagyobb különbség. Ezen pályázat áttekinti, milyen megoldások segíthetik a ma még jelentős különbségek csökkenését ezen a téren. A pályázatomban szeretném felvázolni a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat strukturális és tartalmi változásának, fejlődésének lehetőségét, amelyre építve megtervezhetőek rövid, közép és hosszú távon azok a stratégiai célok, amelyek a működés hatékonyságának, a közszolgáltatások színvonalának emelését eredményezik. Ezáltal képes intézményi szinten emelkedni a szervezeti teljesítmény. Cél- és értékrend szerinti működés 1. A kiinduló helyzet Változatos intézményi szerveződésből, több hónapos munka által elindult a harmonizáció folytatása. Szakmai működés egyenetlenségeinek felmérése, folyamatos monitorozása. Intézmény irányítás felállításával, a döntési folyamatok megalapozása. Átlátható információáramlás biztosítása a döntési folyamat szereplői felé. A stratégiai szemlélet erősítése, beépítése a meghatározó döntési folyamatokba. 4
Jól képzett szakalkalmazotti arány növelése. Hely-és eszközigény felmérése, az infrastrukturális állapot rögzítése. Szervezeti-, és szakmai kultúra színességének megőrzése. A pedagógiai szakszolgálati ellátó rendszerrel kapcsolatban állók igényeinek figyelemmel kisérése, elégedettségének növelése. 2. Intézményi szinten tervezett lépések A jó utak, megoldások és hagyományok, szokások megőrzése és keresése. A strukturális átalakulás szakmai támogatása, magas szintű szakmai koordináció. Az ellátás egyenetlenségeinek fokozatos kiegyenlítése. A feladatátfedések kiküszöbölése, gazdaságos munkaerő hasznosítása, felhasználása. Irányítási és vezetési funkciók elemzése a teljes szervezetben. A belső szervezeti egységek közötti folyamat- és felelősségi körök meghatározása, dokumentumokban rögzítése. Stabil alkalmazotti állomány kialakítására hatékony PR tevékenység. A költségvetési stabilitás megteremtése. A szakemberek flexibilitásának növelése intézményen belül a munkakörök, vagy a feladatellátási helyek változtatásával a sokoldalúan képzettség elérésére és a kiégés elkerülésére. A pedagógiai szakszolgálati elérhetőségének, az ellátó rendszerrel kapcsolatban állók számának, növelése. 3. Szakmai munka szintjén tervezett lépések Minőségi szolgáltatások, melyeknek középpontjában a gyermek érdeke és igénye áll. Adatstatisztikák, folyamat-analízis elemzése. A szakszolgálati feladatok ellátását támogató protokollok kialakítása, ajánlások elkészítése. Szakmai hálózatok és a szektorközi együttműködések növelése. Igények és lehetőségek feltárása a stratégiai tervezés eszközként való alkalmazásán keresztül. Jövőkép-meghatározás, stratégia, támogató folyamat kidolgozása. 5
Mintaintézmények, bázisintézmények, gyakorlóhelyek kialakítása, tudásátadás, továbbképzés, hospitálás, tehetséges szakemberek kiemelése. Továbbképzések, szakvizsgás képzések, tudományos értékű kutatások támogatása. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szakmai kapcsolatainak kiszélesítése országos szintre. 4. Infrastrukturális szinten tervezett lépések Feladatellátási helyek korszerűsítése, a befogadó képességének növelése. Az információhoz való hozzáférés biztosítása meghatározott jogosultságok szerint. Informatikai támogató-rendszer bevezetése, kommunikációs tárhelyek a szakemberek és a menedzsment közötti információáramlások egyszerűsítésére, korszerűsítésére, a gyermek utak követésére. Eszköztár fejlesztése a mindennapi munkát támogató korszerű, mobilizálható, utazószolgáltatás esetén a fejlesztés helyszínére is szállítható infokommunikációs eszközökkel. A jobb infratrukturális feltételek elősegítik a nyitott intézménnyé válás folyamatát, javítják a lakossággal, szervezetekkel, nyilvánossággal való kapcsolattartást. 5. Következtetés Személyes felelősségemnek tekintem a rám bízott szakszolgálati feladatok hatékony ellátását, a megkezdett szervezeti átalakítások szakmai támogatását és a működési hatékonyság fejlesztésének érdekét szolgáló javaslatok további kidolgozását, a szervezeti kompetenciák fejlesztését, a szervezeti integráció megvalósítását, a hatékony működését akadályozó problémák megoldására irányuló akciók kidolgozását, továbbá a megfelelő szervezeti működéshez szükséges ismeretek és a szervezeti kultúra fejlesztését Személyes felelősségemnek tekintem a helyi sajátosságok, kialakult értékes hagyományok figyelembe vételével egységes és csapatként meghatározott szakmai irány követését, mind az irányítószerv, mind a fenntartó útmutatásai mentén. Személyes felelősségemnek tekintem, a gyermek-, család-, és szolgáltatás-központú Intézménnyé válását. 6
Személyes felelősségemnek tekintem, hogy minden érintett gyermek, tanuló esetében megalapozott vizsgálatra építve kerüljenek meghatározásra a fejlesztési feladatok, a gyermek, a tanuló a szükséges szolgáltatásokhoz hozzájusson. Továbbá, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok és a szakszolgálat intézményei, valamint az egészségügyi (védőnői hálózat) és szociális intézmények (gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok) és a szakszolgálat intézményei közötti együttműködés szorosabbá tételét, mert a hatékonyabb együttműködése a fenti célok elérésének elengedhetetlen feltétele. 7
3 Helyzetelemzés 3.1 Társadalmi környezet 3.1.1 Esélyteremtési szándékok megjelenése A pedagógiai szakszolgálatok felállításának releváns követelménye - amely mögött kormányzati szándék is nyugszik- a gondoskodás, fenntarthatóság. Az európai társadalmakban, így hazánkban is figyelünk az olyan, jogállamiság elvéből fakadó üzenetekre, mint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az esélyteremtés előmozdításának követelménye, az egész életen át tartó tanulás, az elfogadás- befogadás, a foglalkozási szegregáció csökkentése, a fenntarthatóság erősítése, a tudásmegosztás, mely alapjául szolgál az egyénre szabott fejlődésnek, az önrendelkezés kialakításának, ezáltal lehetőség a munkaerő-piacon való elhelyezkedésnek. A jogalkotó által megfogalmazott alapelvek: az egyenlő bánásmód elve, a gyermekközpontúság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a humanista értékek prioritása, az állandóság megteremtésének alapgondolatai a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény alábbi cikkeiben is szerepelnek: A 3. és az 5. cikk az államok gondoskodásáról szól. Arról, hogy a gyermekkel foglalkozó és védelmét biztosító intézmények működése meg kell feleljen a szabályoknak. Tartsák tiszteletben a szülőknek azt a felelősségét, jogát és kötelességét, hogy a gyermeknek elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak. A 23. cikk 2. szerint az államok elismerik a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésükre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő fogyatékos gyermeknek és eltartóinak, kérelemre, a gyermek állapotához és szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó segítséget biztosítanak. A 29. cikk 1. szerint pedig a gyermek oktatásának a következő célokra kell irányulnia: a) elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését. 8
A Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény cikkeiben megfogalmazott gondolat eddig is, és továbbra is evidencia számomra, a munkavégzésem során. 3.1.2 A társadalmi, jogszabályi környezet Hazánkban a köznevelés rendszerében, a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekek, mint bázis populáció ellátására, és a számukra szükséges szolgáltatások biztosítására, egy összetett és sokrétű feladatot ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményrendszer jött létre. A jogszabályi környezet meghatározta, hogy miként szükséges felépíteni. Az Nkt. 18. 2) által meghatározott közvetlen célcsoportja 0 éves kortól a gyermek, valamint az általános és a középiskolás tanuló. Számukra alapellátásban végzi a következőket: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás fejlesztő nevelés szakértői bizottsági tevékenység nevelési tanácsadás logopédiai ellátás a konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás A legfőbb irányelvek: az egységesség, a kiszámíthatóság és az egyértelműség a jogalkotói szándékában is kifejeződik. A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről és későbbi módosítása, a 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet, határozott irányt mutatott, ugyanakkor számtalan változást indukált a folyamatokban. A jogalkotói szándékra létrejött minőségi változás, optimalizálás, több olyan kérdésben hozott megoldást, amelyek több évtizede, e tevékenység kezdete óta fennálltak. 9
Az egyik, leginkább ismert anomália volt a mozaikszerűen, magára hagyottan tevékenykedő szakszolgálatok működési egyenetlensége. A szétaprózottság, a több helyre integrált szakszolgálati intézmények tevékenysége kritizálható minőségű ellátottságot, eltérő terhelést, olykor feladatátfedéseket, és jelentős diagnosztikai aránytalanságot eredményezett. Az állami feladatvállaláson túl, 2013. szeptember 1. óta egy intézmény keretein belül tevékenykednek a szakszolgálati intézmények. Az egységes intézménnyel lehetőség nyílt arra, hogy az adott fővárosi, megyei intézményeken belül (és ezek együttműködésével országosan) elérhető és alapvető minőségi feltételek teremtődjenek, mind humán erőforrás, mind eszközök, módszerek, eljárásrendek tekintetében. Az összefogott tevékenység következtében az eddigi szakszolgálati szektorközi együttműködések hiányosságai kiküszöbölhetővé válhatnak, és megfelelő irányítás mellett, lehetőség nyílik az együttműködésre, a tudásátadásra, az ellátórendszer folyamatainak gyorsítására, szak- és szakmai szolgáltatások indikátorainak meghatározására, amelyeket az elmúlt évtizedekben nehezen lehetett megvalósítani. Hiányoznak, és napjainkban is hiányosak a diagnosztikai és terápiás szakmai protokollok, ugyanakkor az egységes ellátórendszer, az egységes minőségi szolgáltatás nyújtása érdekében kiemelten fontos az ún. evidence based szakmai protokollok, ajánlások, eljárásrendek elkészítése. Ezek segítik a szakszolgálatban dolgozó szakembereket az ellátási folyamatban, a gyermek ellátórendszerbe kerülésétől egészen addig, amíg elhagyja azt. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat (Intézmény) egységessége révén igyekszik megfelelni annak a legfőbb célmeghatározásnak, hogy az új Intézmény a jogállami elvárásnak eleget tegyen, hiszen elvárja tőle a pedagógus, szülő és gyermek egyaránt. A célok meghatározásánál, a szakmai munka tervezésénél figyelembe kellett és kell venni a munkatársak életét, munkáját, szakmai előrehaladását jelentős mértékben befolyásoló jogszabályi rendelkezéseket, így többek között: A szakszolgálatok működéséről szóló 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet meghatározza az Intézmény feladatellátási kötelezettségét, működési körzethez igazodó kötelezettségét. A Rendelet 7. mellékletének megfelelően adott a fővárosban működő Intézményben foglalkoztatottak minimális létszáma. Ugyanígy meghatározott az 5. mellékletében a fővárosban, az Intézményben alkalmazott vezetők kötelező létszáma. A szakszolgálatban 10
dolgozó pedagógusok, a Rendeletben felsorolt esetek kivétellel, valamennyien szakvizsgázottak. A szakvizsgával egyenértékű képzések meghatározottak a jogszabályban. Jelentős változást idézett elő a szakalkalmazottak számára a Nkt. 62. (3), 64. és 65. értelmében életbe lépő a pedagógusok előmeneteli rendszere (életpályamodell), amely alapján, nemcsak új illetményrendszerbe kerültek, hanem a már pályán lévő pedagógusok minősítése és országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése is elindul. A törvény és a rendeletek alapvetően minőségi változást idéztek elő, és innovatív folyamatokat indítottak el, mind humán erőforrás, mind az új eljárásrendek kialakítása tekintetében. 3.2 Az intézmény bemutatása Az állami feladatvállaláson túl, mostantól egy intézmény keretein belül tevékenykednek a fővárosban a szakszolgálati intézmények. Az elmúlt időszakban a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat komoly erőfeszítések befektetésével törekedett a minőségi feladatellátás feltételeinek megteremtésére. A nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért (Nkt. 46. (3) g). A törvény és végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott pedagógiai szakszolgálati feladatokat alapfeladatként kell ellátni, (Nkt. 4. és 18..) a szülő és a pedagógusnevelő munkáját, valamint a nevelésioktatási intézmény feladatait segítve. A fővárosban, ahol számos tankerületi intézmény mellett több fővárosi és országos illetékességű szakszolgálat is működött, 2013. szeptember 1-től a 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet értelmében, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálati egy intézményként (továbbiakban: Intézmény) látja el a Budapest pedagógiai szakszolgálati feladatait. A feladatellátás a székhely mellett 32 tagintézményi ügyviteli helyen és 8 tagintézményi telephelyen történik. Ezen kívül minden tagintézményből számos nevelési-oktatási intézménybe járnak ki feladatellátás céljából heti rendszerességgel a szakemberek. 11
1. ábra: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Intézmény struktúrája 12
Az Intézmény kialakítását már megbízott főigazgatóként, a megbízott főigazgatóhelyettesekkel és tagintézmény-vezetőkkel együtt kezdtük meg. Az átalakítást meghatározta, hogy korábban a pedagógiai szakszolgálati feladatokat különféle intézménytípusok látták el: az állami és nem állami fenntartású egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, nevelési-oktatási intézmények (általános és speciális tantervű általános iskolák), bölcsődék, gyermekotthonok. Az egyes intézmények egyesítése, különválása mára megtörtént, a feladatok kiszervezésének utolsó lépései azonban még folyamatban vannak. Ennek következménye, az új feladatok, feladatelvonások eredményezte kapacitásváltozás. A változás mértékét a 2. ábra jól tükrözi. 2. ábra: 2013. szeptember 1-ig a szakszolgálati feladatok ellátása Az átalakítás folyamata legérzékenyebben a tankerületi ellátást érintette, a régebben különböző intézmények szervezésében megvalósuló szakszolgálati feladatok eggyé válása alkalmazotti létszámnövekedést, a vezetői struktúra átalakulását jelentette. Ugyanakkor az átszervezések, bővítések és fejlesztések determinálták a megújulást, növelték az intézményi implementáció lehetőségét (a gyermek/tanuló a lehető legközelebb lakhelyéhez kaphassa meg az ellátást, mozgástere ne korlátozódjon), és legalizálták a tartalmi változtatásokat. Az új szervezeti keretekben más vezetői és pedagógusi kompetenciák domborodhattak ki. Az összefogott tevékenység helyi specialitások figyelembe vételével, a szektorközi együttműködések hiányosságait kiküszöbölve, lehetőséget teremtett az együttműködésre, a 13
tudásátadásra, az ellátórendszer folyamatainak gyorsítására, a szakmai szolgáltatások indikátorainak meghatározására. Az elmúlt évtizedekben, amit nem, vagy nehezen lehetett megvalósítani, annak ma átléptük a küszöbét. A pedagógiai szakszolgáltatásokból a 23 tankerületi tagintézményben kilenc szakszolgálati feladatnak kell megjelennie: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás fejlesztő nevelés tankerületi szakértői bizottsági tevékenység nevelési tanácsadás logopédiai ellátás konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Intézmény és tagintézményei Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Székhelye: 1077 Budapest, Izabella utca 12. Típusa: Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Alapítója: Emberi Erőforrások Minisztériuma, 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor u.32 Illetékességi és működési köre: Budapest Feladatellátási hely Székhely: 1077 Budapest, Izabella utca 12. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat 14
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye 1077 Budapest, Izabella utca 1. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye 1147 Budapest, Cinkotai út 125-137. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye 1145 Budapest, Mexikói út 63-64. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye 1088 Budapest, Vas utca 8. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédjavító, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye 1077 Budapest, Izabella utca 1. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat 15
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye 1116 Budapest, Rátz László utca 73. Működtető: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye 1077 Budapest, Izabella utca 1. Működtető: Budapest Főváros Önkormányzat Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye 1149 Budapest, Fráter György utca 5. Működtető: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat I. kerületi Tagintézménye 1012 Budapest, Logodi utca 80. Működtető: Budavári Önkormányzat Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. kerületi Tagintézménye 1023 Budapest, Marczibányi tér 1. Működtető: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye 1035 Budapest, Vihar utca 31. telephelye: 1039 Budapest, Bebó Károly utca 13. telephelye: 1039 Budapest, Víziorgona utca 7. működtető: III. kerület - Óbuda, Békásmegyer Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi Tagintézménye 1041 Budapest, Szigeti József utca 1-3. működtető: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata 16
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat V. kerületi Tagintézménye 1052 Budapest, Vármegye utca 11-13. működtető:belváros-lipótváros Budapest V. Kerület Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VI. kerületi Tagintézménye 1062 Budapest, Bajza utca 46. telephelye: 1065 Budapest, Nagymező utca 52. II. emelet működtető:budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VII. kerületi Tagintézménye 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 10. működtető: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. kerületi Tagintézménye 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 4. működtető: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. kerületi Tagintézménye 1095 Budapest, Mester utca 67. működtető: Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. kerületi Tagintézménye 1108. Budapest, Sibrik Miklós út 76-78. telephelye: 1107. Budapest, Gém utca 5-7. működtető: Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi Tagintézménye 1117 Budapest, Erőmű utca 8. telephelye: 1118 Budapest, Rétköz utca 14. telephelye: 1117 Budapest, Erőmű utca 4. működtető: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 17
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi Tagintézménye 1126 Budapest, Böszörményi út 20-22. működtető: Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIII. kerületi Tagintézménye 1133 Budapest, Pannónia utca 81. működtető: Budapest Főváros XIII.. Kerületi Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézménye 1147 Budapest, Fűrész utca 64-66. működtető: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XV. kerületi Tagintézménye 1157 Budapest, Hartyán köz 3. telephelye: 1156 Budapest, Pattogós utca 6-8. működtető: Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. kerületi Tagintézménye 1161 Budapest, Szent Korona utca 75-77. működtető: Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVII. kerületi Tagintézménye 1173 Budapest, Pesti út 82. működtető: Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10.I működtető: Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. Kerületi Tagintézménye 1196 Budapest, Esze Tamás utca 67. működtető: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata 18
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye 1205 Budapest, Mártírok útja 51. telephelye: 1201 Budapest, Vörösmarty utca 128. működtető: Budapest Főváros XX. Kerület Erzsébet Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. Kerületi Tagintézménye 1211 Budapest, Kiss János altábornagy utca 10-12. működtető: Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye 1221 Budapest, Szent István tér 1. működtető: Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzata Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi Tagintézménye 1237 Budapest, Tartsay utca. 26. működtető: Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata Nevelési-oktatási intézmények, melyeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tart fenn vagy más fenntartó által működtetett-fenntartott. Szociális, és gyermekvédelmi intézmények, melyeket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vagy más fenntartó működtet és fenntart. Az intézmény szervezettségét tovább bonyolítja, hogy a feladatellátási helyek működtetését a 23 kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat a végzi. 19
3. ábra: Fenntartás és működtetés Intézmény kialakítás A hatályos rendelkezéseknek megfelelően, az Intézmény megalakulását követően, munkámat megbízott intézményvezetőként kezdtem meg. Budapesten a Rendelet lehetőséget biztosított három intézményvezető helyettesre. Az intézményvezető helyettesek feladatmegosztásban segítik a szakfeladatok szakmai irányítását a tagintézmények megbízott igazgatóival együtt. A vezetői feladatok ellátásában, jogalkotói, irányítószervi szándék szerint csökkent a szervezet hierarchiaszintje, így csak a tankerületi intézményekben jelenik meg egy igazgatóhelyettesi megbízás. Az átláthatóbbá vált szervezeti tagolódás szükségszerűen maga után vonja a magasabb vezetői szint professzionalizálódását. A magasabb vezetők igazgatótanácsot alkotnak, melynek munkájába, szavazati jog nélkül bekapcsolódhatnak a tagintézményi igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők. A fővárosban ez egy nagy, 36 fős magasabb vezetői testület, melynek mérete miatt szükségesnek láttuk, hogy a hatékony, operatív munkát több egy-egy konkrét feladat megoldásának előkészítésére létrejött munkacsoportban végezzük. A munkacsoportokban való részvétel felkérés vagy önkéntes jelentkezés alapján történik. Az igazgatói munkacsoportok aktív munkája segítette pl.: a munkaköri leírások egységes kialakítását, az Intézmény Szervezeti Működési Szabályzatát, valamint szakmai eljárásrendek kialakítását. A közösen létrehozott, jóváhagyott szakmai dokumentumok szellemében kívánom megvalósítani a szakszolgálat további munkáját is. Budapesten több tankerületi tagintézményben is 50-70 szakalkalmazott végzi a munkáját, ezért nélkülözhetetlen a tagintézményi igazgatóhelyettesek szerepe. A tagintézmény-igazgató 20
a tagintézmény vezetésével összefüggő feladatait - az igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény egyes telephelyeinek választott képviselőiből álló - tagintézmény-vezetői tanács közreműködésével látja el (15/2013 EMMI 31 (4)). Javaslataikkal segítik a telephelyek szakmai munkájának koordinálását, továbbá a feladatok végrehajtásának összehangolását. Budapesten a 33 ügyviteli székhelyen kívül 28 feladatellátási központban zajlik szakszolgálati munka, ezért szükséges a tagintézmény-vezetői tanács működése. Az Intézményünk Közalkalmazotti Tanácsának megalakítását fontosnak tartom, mely létrejötte a nagyon magas szakalkalmazotti létszám miatt, komoly operatív munkát igényel, ugyanakkor fontos szerepe lehet abban, hogy az Intézményben meghozott döntésekben a dolgozó közalkalmazottak képviselete érvényesüljön. 4. ábra Döntés-előkészítő, döntéshozó csoportok 21
3.3 Működési feltételek 3.3.1 A tárgyi feltételrendszere A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 33 ügyviteli helye és azok telephelyei behálózzák az egész fővárost. Az országos és a fővárosi illetékességű tagintézmények nem rendelkeznek telephelyekkel. A tankerületi tagintézmények ugyanakkor több telephellyel és mindennapos feladatellátásra szakosodott hellyel is rendelkeznek. Mindennapos használatú feladatellátási helyek száma: 61. Ezen kívül heti 1-3 alkalommal a nevelési-oktatási intézmények biztosítanak vizsgáló- és fejlesztő szobát, tornatermet a szolgáltatás számára. Az épületeket vagy épület részeket az illetékes önkormányzatok működtetik. A feladatellátási helyek külső-belső állaga elég nagy szórást mutat. Több tagintézmény - a pályázati lehetőségeknek is köszönhetően - megfelelő állapotú épületben fogadja a gyermekeket és szüleiket. Egyre nagyobb problémát okoz a helyhiány szinte minden tagintézményben, melyet tovább fog fokozni a szakszolgálati feladatellátás szélesítése. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához szükséges feltételek tekintetében kevésbé jelentenek problémát a kisebb terek, szobák jelenléte. Ugyanakkor ezek sokszor labirintus jellegűek és gyakran csak 1-2 gyermek/tanuló fogadására alkalmasak, csoportos terápiák vezetésére viszont alig van lehetőség. A szűk terekben az akadálymentesítés is nehezen vagy csak részlegesen oldható meg. Nem alkalmasak a szakmai megbeszélések, értekezletek lebonyolítására. A számítástechnikai és ügyviteli eszközök mind minőségi, mind mennyiségi fejlesztésre szorulnak a tagintézmények közel 50%-nál. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy az intézményi szétválás során a legtöbb eszköz az anyaintézmény használatában maradt. 22
terápiás helységek száma informatikai eszközállomány váróterem 37% 45% 56% közösségi tér 59% terápiás helységek mérete bútorzat, berendezés 81% 82% 5. ábra: Infrastrukturális körülményekkel való elégedettség (tagintézményi igazgatók értékelése alapján) A feladatellátás bővülése magával hozta a vizsgáló és terápiás eszközök terén jelentkező deficitet. Jól mutatja ezt a tendenciát, hogy a tanév elején még a tagintézmények fele elégedett volt az eszközellátottsággal, a félév végére azonban szinte minden tagintézmény hiányról panaszkodott. Különösen igaz ez a korai fejlesztés, gondozás és oktatásra, valamit a logopédiai ellátásra. Az újonnan megjelenő feladatok esetében várható még további eszköz és infrastruktúra igény. Egyes szakfeladatoknál azért nem domborodik ki a megfelelő eszközök hiánya, mert az ellátott gyermekek száma nem jelentős. Ilyen szakterület a fejlesztő nevelés és a konduktív nevelés. 6. ábra: Elégedettség az infrastrukturális háttérrel (tagintézményi igazgatók értékelése alapján) 23
3.3.2 Személyi feltételrendszer A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat működésének alapját maguk az Intézmény dolgozói alkotják. A közel 1200 munkatárs segíteni akarása, lelkesedése, gyermekszeretete, módszertani megújulási készsége, együttműködési képessége, rugalmassága biztosítja a gyermekek, szülők, pedagógusok kiemelkedő színvonalú szakmai segítését. 2013. szeptember 1-ig a szakszolgálati feladatok ellátására rendelkezésre álló szakmai álláshelyek száma nem, vagy nehezen volt pontosan megadható a többcélú intézményekben rendelkezésre álló komplex álláshelyek miatt. A szakszolgálat pedagógusai más köznevelési alapfeladat ellátásában is részt vettek (pl. általános iskolai oktatásban vagy utazó gyógypedagógusi feladatot ellátva). Az egységes Intézmény esetében azonban ez jól követhető. 1 160 1 140 1 120 1 100 1 080 1 060 1 040 1 020 1 000 1 156 2013/14 II. félév 1 126 2013/14 szept. 1 150 2012/13-as tanév A grafikonon nem szerepelnek az iskolai és óvodai fejlesztőpedagógiai, valamint az iskolapszicholológiai álláshelyek számai (121) 7. ábra: Álláshelyek változása Összehasonlítva a 2012/13-as tanév szakszolgálati feladat ellátás adatait a 2013. szeptemberi és a 2013/14-es tanév II. félév adataival, az álláshelyek számának kismértékű hullámzását tapasztalhatjuk, aminek elsődleges oka az irányító szerv szándékát követő feladatelhatárolás és az új feladatok megjelenése, ami magával hozott egy jelentős átszerveződést. Összességében az álláshelyek száma állandónak tekinthető. Munkaköri bontás esetén azonban már tapasztalhatunk változásokat. 24
60 266 213 362 72,5 83 93,4 81,5 101 119 95 127 235 248,5 175,5 225,5 342,5 382 400 350 300 250 200 150 100 50 0 20 19,5 4 12 15 8,5 0 17 17 17 6 2012/13 2013/14 szept. 2013/14 II. félév - Tényleges álláshelyek 8. ábra: Szakember ellátottság változása Az átrendeződést a 8. ábrán pontosabban tudjuk érzékeltetni. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nőtt az álláshelyek száma, kivételt képeznek ez alól az iskolapszichológus és a fejlesztő pedagógus helyek. A csökkenés okát abban kereshetjük, hogy az iskolákban működő fejlesztő foglalkoztatás egy része és az iskolapszichológusi hálózat működtetése fokozatosan kikerült a szakszolgálati feladatok közül. Jelentős emelkedést tapasztalhatunk az álláshelyek számát illetően a pszichológus és a logopédus munkakörök esetén, ami megfelelő ellátás biztosítását szolgálja. A 8. ábrából is kitűnik, hogy a legnépesebb szakember populáció a rendszeren belül a logopédiai munkakörben foglalkoztatottaké, őket követik a pszichológusok és a gyógypedagógusok. Az adatok értelmezésében figyelembe kell venni, hogy a logopédiai ellátásban csak logopédus végzettségű gyógypedagógusok, míg a legtöbb szakfeladatnál két vagy három különböző végzettségű szakember is elláthatja a feladatot. Az új Intézmény létrehozásának legfontosabb feladata, hogy minden tankerületben biztosítani tudjuk az összes szakfeladat megvalósulását egységesen magas színvonalon. Ebben a folyamatban még hosszú út áll előttünk, első lépésként a személyi feltételeket kellett megteremtenünk. 25
350 üres szakalkalmazotti álláshelyek 300 250 200 299 237 + 48 határozott idejű üres szakalkalmazotti álláshely + 79,5 határozatlan idejű szakalkalmazotti üres álláshely + 14,5 üres fejlesztő pedagógus álláshely 150 120 100 50 70 86,3 43 11 14 11,5 5 4,5 68,5 40 0 Aktív álláshelyek 9. ábra: Aktív feladatellátás álláshelyei Egyes szakfeladatok esetén a személyi feltételeket nehezebben tudjuk biztosítani, ilyen a fejlesztő és a konduktív nevelés. Szerencsére az ellátandó gyermekek száma nem tette szükségessé az ellátás biztosítását minden tankerületben. Elindult az iskola- és óvodapszichológia koordinátori ellátás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának megvalósítása is minden tankerületben. Itt a legnagyobb problémát szintén a megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek hiánya okozza. A korai fejlesztés, oktatás és gondozás szakember ellátottsága is korlátozott. Az új szakszolgálati rendszer kialakításának célja egy országosan egységes, színvonalas pedagógiai szakszolgálati ellátás biztosítása, aminek természetes következménye a magasan képzett szakemberek iránti igény fokozódása. Ezt tapasztalhatjuk Budapesten is. konduktor gyógytestn. óvodaiskpszich. 1,5 4 3,5 3,3 8 Fejlesztő felkészítés és iskolapszichológus hálózat üres álláshelyei: 28 óv-iskpsz koord. 3,5 orvos pszichol. 6,8 11,7 11 fejlesztő ped. 2,3 14,3 gyógyped 11 21 logopédus 22,5 23 Határozott idejű üres álláshelyek Határozatlan idejű üres álláshelyek 10. ábra: Üres szakalkalmazotti álláshelyek 26
Országos viszonylatban a betöltött álláshelyek száma jónak tekinthető, azonban mégis előfordulnak súlyos ellátási nehézségek. Ez elsősorban a logopédiai ellátást érinti, ahol az álláshelyek 13%-a betöltetlen, de a gyógypedagógus és pszichológus munkakörökben is jelentkezik a szakemberhiány. A szakemberhiány átmeneti kezelése érdekében megbízási szerződéssel látnak el szakfeladatot kollégák. 5% kinevezéssel 994 95% megbízással 52 11. ábra: Szakalkalmazotti álláshelyek betöltésének módja A megbízási szerződések elsősorban a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést érintik, aminek oka jelentős szakemberhiány ország szerte. A szakértőbizottsági tevékenység esetén a jogszabály által előírt szakorvos biztosítását sok esetben kizárólag megbízási szerződés kötésével tudjuk biztosítani. 7% 6% 6% 4% logopédia 19,5 szak.biz. tev. 9,6 38% gyógytestnevelés 7,8 15% nevelési tan. 4 iskolai fejl.ped. 3,2 19% korai fejlesztés 3 tehetséggondozás 2 12. ábra: A megbízással betöltött álláshelyek aránya szakterületenként 27
A jelenlegi feladatellátásban kiemelkedően magas képzettségű szakemberek vesznek részt. A pedagógus munkakörben alkalmazottak végzettsége 98,2%-ban a jogszabálynak megfelelő. Az újonnan megjelenő feladatok esetén azonban gondot okoz az előírt szakképzettséggel rendelkező munkatárs megtalálása, ugyanis legtöbb esetben nincs módunk új felvételt kezdeményezni, hanem átcsoportosítással látjuk el a feladatot. 36% 13% rendelkezik szakvizsgával nem rendelkezik szakvizsgával 51% folyamatban van a szakvizsga megszerzése 13. ábra: Szakvizsgázottak aránya A szakszolgálati rendszerben szakvizsgázott szakemberek dolgozhatnak. A jelenlegi feladatellátáshoz a pedagógus munkakörben alkalmazottak végzettsége, szakképzettség szerint a pszichológusok között a legmagasabb a szakvizsgával rendelkezők száma, legalacsonyabb a konduktorok és a gyógytestnevelők esetében. A szakvizsgázott pedagógusok aránya: 51 %, folyamatban van a szakvizsga megszerzése 13%-nál, ezzel elérhető a 64%-os, országosan viszonylatban magas arány. 250 200 Szakvizsgázottak száma munkakörönként 215 % - Szakvizsgázottak aránya a szakalkalmazottak számához viszonyítva 150 19% 127 114 100 50 0 11% 10% 56 32 5% 3% 10 8 14. ábra: Szakvizsgázottak aránya munkaköri bontásban 28
3.3.3 Gazdasági feltételrendszer A szakszolgálati intézmények, így a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat fenntartását és működtetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Központ) és a főváros önkormányzatai közösen biztosítják. Az intézmények infrastrukturális (ingó és ingatlan vagyon) működtetése az önkormányzatok feladata. Budapesten mind a 23 fővárosi önkormányzat és Budapest Főváros Önkormányzata együttesen működteti a szakszolgálati intézményt. Az intézményi működtetéssel kapcsolatos létszámot, az ehhez szükséges személyi juttatást, munkáltatói járulékot valamint a felmerülő dologi kiadásokat, beruházások és felújítások fedezetét a tagintézmények részére az önkormányzatok biztosítják, a szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit betartva. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartói jogkörénél fogva ellátja az intézmények szakmai irányítását, érvényesíti a kezelésében álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit. A Központ költségvetési előirányzata terhére biztosítja a szakszolgálati intézmények szakmai és pedagógiai munkát segítők engedélyezett létszámát, valamint a szakmai eszköz és szakmai anyag szükséglethez megfelelő költségvetési fedezetet. Székhelyintézmény és a 32 tagintézmény szakmai kiadásainak tervezése a törvényi előírások figyelembevételével, a takarékos gazdálkodás szem előtt tartásával történik. A szakmai kiadások tervezése tükrözi a pedagógiai szakszolgálati feladatok kibővülését és az átstrukturálódás során jelentkező feladatszámot, amely figyelembe veszi az egységesen magas színvonalú működést és az Intézmények sokrétű feladatellátásának igényét. A székhely működési feltételeinek kialakítása folyamatban van. Jelenleg a 32 tagintézmény gazdálkodási feladatait - munkaügy, számvitel, pénzügy - 23 különböző tankerület látja el, saját gazdálkodási előírásai szerint. A tagintézmények ügyviteli munkatársai segítik a szakmai munka adminisztrációja mellett a tankerületek munkáját. 29
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Pályav. Beszédjav. Beszédv. Hallásv. Látásv. Mozgásv. Székhelyint. Szak. Biz. 1. Szak. Biz. 2. Szak. Biz. 3. 8 7 7 6 5 5 5 4 3,8 3 2 1 1 3 1 1 1 1,3 2 1 2 1 1 2 3 1 2 1 2 1,5 2 2,5 2 2 1,8 2 1 2 2 2 0 0 15. ábra: Ügyviteli dolgozók száma Fontosnak tartanám, hogy az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak a tankerületektől mielőbb új törzsszám megnyitásával a KIR-3 rendszerében, átkerüljenek a székhelyhez, mert ezzel megoldódna a fővárosi szakszolgálati intézmény tankerületileg szétszórt helyzete. Szeretném megvalósítani, hogy valamennyi szakszolgálati intézmény a székhelyhez tartozzon, mert ezzel a tankerületeknél a feladatok csökkennének, és a szakszolgálati tagintézmények gazdálkodása a székhelyen egységessé válna feladat, létszám és bér vonatkozásában. Így lehetőség nyílna a feladathoz szükséges megfelelő szakemberek biztosítására és a bérgazdálkodás teljes áttekintésére. 3.3.4 Szakmai munka A pedagógiai szakszolgálat alapfunkciói, különösen a kvalifikáció és legitimáció a jogszabályban meghatározott, szakvizsgázott és megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek szolgáltatásai, melyek segítik a gyermeket, szülőt és a pedagógusnevelőt. A korábban felhalmozott tudás és tapasztalatanyag, a személyi feltételrendszer megőrzése mellett, új szakmai kompetenciákkal is kiegészült. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. szeptember 1-vel történő megalakulásával elkezdődött a szakmai feladatok jogszabály mentén történő kialakítása. Az Intézmény vezetői 30
és munkatársai minden újító ötletet, lehetőséget megtalálva igyekezett eleget tenni a szülői igényeknek és a jogszabályi követelményeknek. A szakmai munka egységes innovációját segítették az igazgatói munkacsoportok és a fővárosi munkaközösségek tevékenysége is. Mindezek következtében minden tankerületben elindult az összes szakszolgálati feladat megszervezése. 2013. szeptemberéig nyolc feladatot látott el a pedagógiai szakszolgálat, szeptembertől további két új funkcióval bővült: az iskola- és óvodapszichológiai ellátással, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásával. Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a szakszolgálatban elsődlegesen a koordinálás, a nevelésioktatási intézményekben dolgozó pszichológusok szerteágazó munkájának összefogása és segítése. A feladattervezést a tankerületi intézmények monitorozása előzte meg. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az Intézmény feladata a különleges gondozás biztosítása során a korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás. Több tankerületben elindult az iskolák kérdőíves feltérképezése és a kapcsolatfelvétel a Tehetség Pontokkal. A fővárosban jól működő fővárosi munkaközösségek a tapasztalataik alapján segítik az aktuális és távlati célok meghatározását. Az általuk kialakított munkatervek együttműködésre sarkallják a különböző területeken dolgozó munkaközösségi tagokat. Az ellátott gyermekek létszáma országosan kiemelkedő. Ez is magyarázza a főváros speciális helyzetét, és indokolja a magas szakember létszámot. 31
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Látásv. Hallásv. Mozgásv. Székh.+3sz.sza Beszédv. 1sz szak.biz. 2sz.szak.biz. Pályaválasztási Beszédjav. 2012/13-as tanév 2013/14 I. félév 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 16. ábra: Ellátottak számának változása A 2013/14 tanév első félévében 59 186 gyermeket/tanulót látott el az Intézmény. Összehasonlítva az előző tanév szakszolgálati feladatellátásával (2012/13 tanév év végi adat szerint 81 418) valószínűsíthetjük, hogy több kiemelt figyelmet igénylő számára tudunk segítséget nyújtani az idei tanévben. Ennek ellenére minden rászorulónak az ellátása nem biztosított. Jelenleg 13%-os várólistával kell szembenéznünk. Ellátott gyermekek száma: 59 186 Ellátásra várók: 9 233 13% 87% 17. ábra: Ellátottak és ellátásra várók 32
Különösen igaz ez a logopédiai ellátásra, hiszen az idei tanévben komoly szakember hiánnyal küzdünk. A szakszolgálati feladatok leválasztása a nevelési-oktatási intézményekről több tagintézményben jelentős csökkenését hozott logopédusok számát illetően. Aktív álláshelyek Határozott üres Határozatlan üres I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Beszédjavító 18. ábra: Álláshelyek eloszlása a logopédiai ellátás terén A szakmai munkát sajnos áthatotta az erő feletti küzdelem, hogy a hiányzó kollégák munkáját legalább részben pótolni tudjuk. Az állások folyamatos pályáztatása mellett, megbízási szerződéssel foglalkoztatott logopédus kollégák láttak el feladatokat. Így, elérhetjük az előző tanévi ellátott esetszámot. 17 967 13 602 1013/14 I. félév 2012/13-as tanév 19. ábra Logopédiai ellátás esetszáma 33
984 1 698 1 551 1 365 1 693 1 609 1 510 1 351 1 527 2 471 2 242 2 441 2 175 2 131 1 893 1 682 1 515 1 672 2 465 2 312 2 824 2 795 3 860 Nem csak a szakfeladatok terén látunk eltéréseket az ellátásban, hanem egyenetlen a szakemberek feladatterhelése is a tankerületek között. Több tagintézményben nagyobb számú a szakember ellátottság a kerület méretéhez képest, máshol rendkívül alultervezett, az eltérés szakfeladatonként tovább fokozódik. 4500 4000 3500 Középérték Lakos/álláshely 3000 2500 2000 1 698 1500 1000 500 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. 20. ábra: Egy aktív szakalkalmazotti álláshelyre jutó lakosok száma Különösen igaz ez a gyógytestnevelésre. Összehasonlítva a nagy populációt érintő szakfeladatokkal, azt láthatjuk, hogy fővárosi reprezentációja lényegesen rosszabb, még a szakértőbizottsági tevékenységhez képest is, ami nem jelent a tanuló számára egész tanéves ellátást. 20 657 17 332 7 193 5 931 gyógytestn. szakértői tevékenység nevelési tan. logopédia 21. ábra: Egy álláshelyre jutó lakosok számának középértéke szakterületenként 34
133 421 378 460 60 277 407 64 260 694 905 310 174 1008 265 139 358 1079 248 259 153 470 185 Speciális jellemzője a gyógytestnevelésnek, hogy az elmúlt időszakban eltérő volt a kerületi ellátás, volt olyan kerület, ahol már a szakszolgálatnál, volt ahol az iskoláknál volt a gyógytestnevelő státusza. Az utóbbit érintő átszervezés miatt, egyes helyeken az ellátás ma még akadozó. Gyógytestnevelés esetén így tankerületenként is nagy szórást láthatunk. Előfordul, hogy egy gyógytestnevelőnek 185 gyermek ellátását kell biztosítania. 1200 250 1050 900 750 600 450 300 150 48 2,8 max-min kül.: 155 átlag: 98 szórás: 33 70 6 76 5 106 4,3 30 2 92 3 125 3,3 64 1 87 3 6 7 116 129 103 3 87 2 8 126 66 70 4 2 10 144 119 110 104 77 3 1,7 2,5 2 117 4 185 1 200 150 100 50 0-50 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Ellátottak Feladatellátás aktív álláshelyei gyerekszám/álláshely 22. ábra: A feladatellátás mutatói gyógytestnevelés területén. Az aktív álláshelyhez viszonyított ellátási szám. -100 Gyakran megbízási szerződéssel vagy ún. áttanítással (főállásban testnevelő tanár vállal gyógytestnevelést) oldható meg a feladat. Különösen igaz ez a középiskolákra. A szakmai irányítás egységessé tételét a munkaközösség segíti. A szervezésében is problémát jelent, a jogszabályi megfelelés, amely szerint, legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében (20/2012. (VIII. 31.) EMMI,142 (1,2)) 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban szervezhető meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodva valósul meg. A szakszolgálati feladatok eltérő súlyozottsággal jelennek meg az Intézményben. A már megszokott, régi, hagyományos pedagógiai szakszolgálati gyakorlattal rendelkező területek továbbra is megnyugtató alapot adnak az ellátásnak. Jól tükrözi ezt az ellátottak számának aránya. A nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás a legnépesebb, ezt követi gyógytestnevelés, majd szakértő bizottsági tevékenység. 35
korai fejlesztés 272 szak. biz. tev. 4 593 tehetséggond. 17 konduktív pedagógiai ellátás 14 óv/iskolapszich. koord. 12 gyógytestn. 8 707 nevelési tanácsadás 15 469 logopédia 12 466 23. ábra: A FPSZ tankerületi tagintézményeiben ellátott gyerekek száma szakfeladatonként Vezető szerepét, jelentőségét továbbra is megtartotta a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban a nevelési tanácsadás, igazolja ezt az ellátásban részesülők magas száma is. Tankerületenként azonban eltérő az ellátás mértéke, ennek oka az álláshelyek számának különbözőségében keresendő illetve az eltérő eljárásrendektől. Van olyan kerület, ahol 28 ellátott gyermek jut egy szakemberre, van ahol ez a szám 268. 3000 Ellátottak száma Feladatellátás aktív álláshelyei Egy álláshelyre jutó ellátott 300 2500 max-min kül: 241 átlag: 68 szórás:47 268 250 200 2000 1500 1000 73 72 46 60 106 81 32 27 55 33 38 46 48 57 54 59 47 54 114 40 53 94 150 100 50 0 500-50 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. -100 24. ábra: Egy nevelési tanácsadói álláshelyre jutó ellátott gyermekszám aránya tankerületenként Tartalmilag is módosult a nevelési tanácsadás: komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében megvalósuló preventív, korrektív, tanácsadó, előkészítő és feltáró, nyomon követő tevékenység. A szakértői bizottsági tevékenységhez hasonlóan vezetői munkacsoport 36
dolgozik a feladat tartalmi indikátorainak relevenciáján. Jelentős eltérést tapasztalhatunk a szakszolgálati tevékenység terén akkor is, ha azt nézzük meg: az ellátási körzetben élők hány százaléka érintett az ellátásban. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy egyes belvárosi kerületekben koncentrálódik több nevelésioktatási intézmény is, mely feladatnövekedést eredményezhet a Rendeletben megjelenő feladatellátási kötelezettsége miatt. A működési körzetében lakóhellyel, tartózkodási hellyel és intézményes ellátásban részesülő gyermekeket, tanulókat is szükséges ellátni (Rendelet 1 (4)). Összességében elmondhatjuk, hogy nagy ingadozások mellett átlagosan a lakosság 2,7%-a (középérték) érintett a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat segítő szolgáltatásában. Lakosság 160 000 140 000 120 000 100 000 4,5% 2,7% 3,9% 3,6% 2,2% 2,7% 1,8% 7,8% 2,7% 3,0% 2,6% 1,7% 2,0% 1,4% 5,3% 4,8% 4,7% 3,8% 2,2% 2,1% 8,0% 3,4% 2,7% 2,2% 80 000 1,0% 60 000 40 000 20 000 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Kerületi lakosság Ellátott gyerekek száma Arány Középérték 0,1% 25. ábra: A kerületi tagintézményekben ellátott gyerekek aránya a kerületek lakosságához viszonyítva A szakszolgálati rendelet és módosítása (8/2014 (1.30) EMMI rendelet) jelentős tartalmi változást is hozott a pedagógiai szakszolgálati munka összes ágában, így szakértői bizottsági tevékenység esetén is. Kettéválasztja és egyben differenciálja, a 0 éves kortól induló vizsgálatot, a kiegészítő, és az azt követő felülvizsgálatokat a járási és megyei szakértői bizottsági tevékenységek esetében. Elősegíti az ésszerű munkamegosztás kialakulását, megnyitja a lehetőséget arra, hogy az adott fővárosi intézményeken belül (és ezek együttműködésével országosan) egységesebb feltételek teremtődjenek. A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység elhatárolása a nevelési tanácsadói feladatoktól kihívás elé állított minden érintett kollégát. Az országos vagy fővárosi 37
illetékességű szakértői bizottságok, lényeges szerkezeti változáson nem mentek keresztül, azonban tőlük is rugalmas alkalmazkodást igényel az átalakítás, mivel alapvető változáson esett át, akár a terminológiákat, akár az eljárásrendet illetően. 2 345 23% 4 593 44% 3 368 33% Tankerületi intézmények Országos intézmények Fővárosi intézmények 26. ábra: A tankerületi, a fővárosi és az országos szakértői bizottsági tevékenységében ellátott gyermekek, tanulók Együttgondolkodást kíván, hogy a szakértői bizottsági tevékenység kibővült és módosult a fővárosi és tankerületi feladatok esetében. Éppen ez indokolta, hogy tagintézmény-vezetőkből álló munkacsoportot hoztunk létre a szakértői bizottsági tevékenység eljárásrendje, protokollja és adatbázisa egységes kidolgozására. Koncentrálva arra, hogy hogyan gyorsul a gyermekút az ellátási rendszerben, keresve a tankerületi és adott megyei feladatok közötti gyorsabb átmenet lehetőségét. Módosítással elkerülhetővé válnak a lokális túlterhelések. A nevelési tanácsadás feladattól tehát különvált a szakértő bizottsági diagnosztikus és a terápiás munka. 300 250 200 150 100 50 0 245 nevelési tanácsadás 130 tankerületi szak.biz.tev. 27. ábra: Szakértői bizottsági tevékenység és nevelési tanácsadás álláshelyei 38
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (régebbi nevén korai fejlesztés és gondozás), valamint a fejlesztő nevelés (régebbi nevén fejlesztő felkészítés) terén is megjelent a változás. A változás nemcsak a terminológia némi átalakításában jelentkezik, hanem a jogalkotó a szakszolgálati feladatok egyesítésével a feladatokat a Pedagógiai Szakszolgálati Intézményre bízza. A korai fejlesztés, a korai intervenció egyre népesebb gyermekpopulációt érint, melynek szakszerű, a gyermekhez vitt ellátása kihívást okoz a szakszolgálat rendszerének. Sok esetben nehezen tudunk megfelelő végzettségű gyógypedagógust biztosítani a gyermek fejlesztéséhez. A legnagyobb nehézséget azonban az okozott az ellátásban, hogy a tanév során folyamatos egyeztetések mellett fokozatosan kerültek és kerülnek át korai fejlesztés, oktatás és gondozás szakfeladatok ellátása a tagintézményekhez, emiatt igen eltérő a korai gondozás tagintézményenként. 60 59 50 45 44 40 30 20 10 1 10 15 1 3 21 17 2 15 20 14 12 16 9 6 15 6 3 13 11 0 28. ábra: A korai fejlesztés, oktatás és gondozásban ellátottak kerületenként A fejlesztő nevelés új feladatként jelenik meg a tankerületi szakszolgálatban. Súlyosan, halmozottan fogyatékos öt éves fejlesztő nevelésre szoruló kis gyermek szerencsére nem volt az idei tanévben, így a tagintézményeknek van idejük felkészülni az esetleges ellátás megszervezésére, a szakmai és tárgyi feltételek biztosítására. A konduktív pedagógiai ellátásra vonatkozóan a fogalom - a kondukció, rávezetés, ami egyrészt célképzés, egy speciálisan integrált nevelési rendszer - nem módosul. A tankerületi eloszlását illetően azonban egyenetlenség jelenik meg. A legtöbb tagintézmény munkatársai 39
között találunk konduktor végzettségű pedagógust, azonban a tárgyi feltételek biztosítása még jelentős nehézséget jelent. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadási feladatokat az Intézmény fővárosi illetékességű tagintézménye magas színvonalon látta és látja most is. Új lehetőséget teremt az egységes Intézmény, hogy a különböző szakfeladatok ellátásában az elszigeteltséget megszüntessük, mely a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén fokozottan jelentkezett. A fenti szakfeladatok közül 2013-14-es tanévig is elérhető volt a nevelési tanácsadás, a logopédia és a gyógytestnevelés a főváros egész területén. Ugyanakkor a konduktív pedagógiai ellátás, fejlesztő nevelés alig jelent meg. Az átalakulás során jelentős pozitív irányú változás történik a feltételrendszer kialakításában. Ezt tükrözi a következő ábra. 29. ábra: Szakfeladatok tankerületi intézményekben történő ellátásának megvalósulása 40
4 Vezetői program Csak az képes nagy dolgokat elérni, aki messzebbre tekint, és kitágítja a saját látókörét. /Daniel H. Pink/ 4.1 Intézményvezetés, munkaszervezés 4.1.1 Vezetői szemlélet A változtatásra szükség van, mert társadalmunk minden színtéren egyre gyorsuló ütemben változik. A tudás, mely napjainkban a rendelkezésünkre áll, fénysebességgel gyarapszik. A több száz éves, hagyományokra épülő köznevelési rendszer, változatlan módon már nem képes megfelelni a folyamatosan megújuló kihívásoknak. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatra lehetőségként hatott a változás, hiszen mind struktúrájában, mind tartalmában jelentős változáson kellett az elmúlt időszakban keresztül mennie. Vezetői oldalról a legfontosabb teendő a változás szükségességének láttatása, egy vonzó jövőkép kommunikálása, amellyel lehetővé válik az azonosulás a szakalkalmazottak körében. Fontos, hogy a szakember lássa saját területén mit is jelent a változás. Előfeltételként tiszta kereteket kell teremteni egyértelmű elvárásokkal, nyílt információáramlással, hogy együttműködő légkörben alakuljon ki mindez. Amennyiben a változás belső intézményi aktivitássá alakul át, akkor az intézményi tevékenységek eredményesebbé válhatnak, amelyek segítik az innovációk, reformok megvalósulását. A változás, a kedvező környezet megteremtésével, a tényleges igényekre és szükségletekre való reagálás alapján történhet meg. 41
4.2 Vezetői koncepció elemei Csak döntsd el, mit akarsz, ki akarsz lenni és hogyan fogod mindezt elérni. Csak dönts és attól a pillanattól kezdve az univerzum folyóvíz módjára fog kitérni az utadból. /Will Smith/ Alapvető értékek, melyek vezetési szemléletemet meghatározzák, viselkedésemet irányítják: az önismeret, az elszántság (mely segít az elképzelések megvalósításában), a szakmaiság (legyen rálátásom az intézetben zajló folyamatokra), a precizitás, a jó kommunikációs készség, alternatívákban való gondolkodás, a jó helyzetfelismerő- és elemző készség, a naprakészség, a diszkréció, a pro-aktivitás, a kreativitás és az altruizmus, az alázat és szolgálatkészség, a hatékony időfelhasználás, a határozott fellépés, az innovatív szemlélet, a humorérzék, a diplomáciai érzék, jó döntéshozó képességet. Vezetőként nyújthatok: teljes felelősségvállalást, abszolút hitelességet, kitartást a végsőkig. 42
Vezetőként elvárhatok: kölcsönös kapcsolatot, problémák jelzését, bölcs ítéletet, megoldások felvázolását, hitet a munkában, a jóra figyelést. Mintát mutathatok: a konkrét, világos, kihívást jelentő célok meghatározásával, a helyzetfelméréssel, a rugalmassággal, az együttműködéssel és kommunikációval, a visszajelzéssel a teljesítményről. Vezetői álláspontom, törekvéseim Az igazi vezetés az, ami után az emberek áhítoznak, és amit olyan nagyon szeretnének követni magában foglal némi alázatot is, olyat, amely a legjobb reakciót váltja ki az emberekből. /Ken Blanchard/ Vezetői álláspontom az úgynevezett. szolgáló vezetés koncepcióján alapul. Egy vonzó és kész jövőkép mentén célok és stratégiák kidolgozása. Összpontosítás a munkatársak bevonására és fejlesztésére, hogy a jövőkép szerint dolgozhassanak. Folyamatos megújulásra törekszem saját, személyes szintemen is. A vágy felébresztése a munkatársakban a fejlődésre. A munkatársak valódi szükségleteinek figyelembe vétele, hogy érdekükben álljon az értékek keresése. 43
A szervezet támogatása szerkezeti struktúrájában történő folyamatos változásában. Az eredmények és a kapcsolatok nagyra értékelése. Következetesség az általam vallott értékrend képviselésében. A napi döntéshozatalnak szorosan kell kapcsolódnia a tényleges munkavégzéshez. Elengedhetetlen, hogy a szervezet minden szintjéről, a legkülönbözőbb területekről is akár a vezetőtársak, akár az intézményen belül működő tíz szakszolgálati feladatot képviselő munkaközösségek, valamint az egyes pedagógusok éljenek a véleménynyilvánítási joguk adta lehetőségekkel. Célom, hogy ők is felelősnek érezzék magukat, erősödjön az elkötelezettségük a munkahelyük iránt, ezáltal nőjön a hatékonyságuk. A vezetés olyan sajátos emberi cselekvés, amelyben a vezető másokat a közösségi cél elérésére késztet, és ehhez szervezetileg is megteremti a legkedvezőbb feltételeket. E folyamat nem konfliktusmentes. A pszichológiai tanulmányaim segítenek (pl. felismerve a különböző személyiségtípusokat és alkalmazva az asszertív kommunikációt) a tudatos konfliktuskezelésben és a szervezet fejlesztésében. Arra törekszem, hogy az ítéletmentes kommunikáció, elfogadóbbá és megértőbbé tegyen. Vezetőként fontosnak tartom a kvalifikált munkaerő foglalkoztatását, hiszen a pedagógiai szakszolgálati munka területén történő változásokkal, kihívásokkal csak így tud az intézmény lépést tartani, és minőségi munkát végezni. Könnyen elérhető és megközelíthető vagyok. Beosztottaim mindig számíthatnak a segítségemre, ha akadályokba ütköznek. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény nyitottságát szeretném azáltal is biztosítani, hogy nyilvánosan, országosan ismerjenek meg bennünket, a munkánkat. Feltétlenül meg kell mutatni, miben vagyunk sikeresek, milyen értékeket preferálunk, és hogy miért érdemes intézményhálózatunk a szülők és a nyilvánosság figyelmére. 44
30. ábra: Irányítás A szervezet működésének egyik alappillére a jogszerű központi irányítás, ami meghatározza a helyi szabályozást. Az intézmény céljait, fejlesztési törekvéseit, pedagógiai munkáját a jelen oktatáspolitika célkitűzései alá kell rendelni. A döntések szintjeiben figyelni kell az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint Irányító és Fenntartó szándékait, valamint bevonni a főigazgató-helyetteseket, tagintézmény igazgatókat és az igazgató tanácsot, illetve a munkaközösségeket. 4.3 Vezetési célok, feladatok A vezetés az, amikor olyan kristálytisztán kommunikáljuk az emberek felé értékeiket és a bennük rejlő lehetőségeket,hogy saját maguk is felfedezik önmagukban. /Stephen R. Covey/ Nincs annál optimálisabb helyzet, amikor egy intézmény egységes szellemi törekvés mentén, kialakult jó gyakorlatok és fejlődésre képes hagyományrendszer által meghatározottan, jogilag rendezett, gazdaságilag stabil, az aktuális politikai irányzat mellett végezheti munkáját. 45
Vezetői célnak tekintem a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egységes, törvényes, szakszerű, hatékony illetve költséghatékony működésének biztosítását. Az intézmény dokumentumainak ennek kell megfelelni, melyek összhangba hozásáért, folyamatos karbantartásáért, továbbá fenntarthatóságáért, felelősséget vállalok. Alapvető célként tűzöm ki a szervezet felépítését, működésének kiépítését, valamint stabilizálását. Az elképzelt tevékenységstruktúra és tevékenységfolyamatok megvalósításához szükséges a folyamatos fenntartói támogatás, egy rugalmas gazdálkodási forma, mely lehetővé teszi a meglévő és pályázati forrásokból szerzett összegek lehetőség szerinti szabadabb felhasználását, átcsoportosítását. Ennek kidolgozását a hatályos törvények keretében, olyan gazdasági egységnek kell elvégeznie, mely igazodik a feladatok változó rendszeréhez és átlátja azt, naprakész az intézmény pénzügyi folyamataiban és olyan pénzügyi stratégiát folytat, mely a fenntartóval egyeztetve fejlesztheti az intézmény szolgáltatásait. Vezetőként feladatomnak tekintem az emberi erőforrás biztosítását. Ahhoz, hogy a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat elérje a céljait, szüksége van arra, hogy az emberi erőforrás kellő időben, megfelelő helyen, elegendő mennyiségben, és vitathatatlan szakismerettel álljon rendelkezésre. Alapvető feltételként fogalmazom meg, hogy a vezetés legyen elkötelezett a humán stratégia iránt. A szakmai álláshelyek pályáztatás útján történő betöltésénél a mentorrendszer segítségére támaszkodom, különösen azokon a területeken, amelyek eddig nem jelentek meg a szakszolgálatban. Támogatni szándékozom a munkatársak szakmai ambícióit, valamint továbbképzéseken, szakmai konferenciákon, kutatómunkákban való részvételüket. Fejlesztendő területnek vélem az egymástól való és az intézményen belüli tanulást: ahhoz, hogy a tanulás az intézményi szervezet egészére hasson, növelni kívánom a szervezeten belüli tanulást, illetve a szakmai hálózatok és a szektorközi együttműködéseket. Tudva azt, hogy az új tudás, - ha az a hálózaton belül jelenik meg -, integrálódik csoport- és szervezeti szinten, ezáltal tudásnövekedést idéz elő, és ez az egész közösséget előre viszi, szemben az egyéni tanulással. A mintaintézmények, bázisintézmények, gyakorlóhelyek kialakítása is ezt célozza. Emellett rendszeressé, ütemezetté kell tenni a belső hospitálásokat, az intézményen belüli óralátogatásokat és továbbképzéseket is. 46
Szeretném elérni, hogy szakmailag jól felkészült, és az új terápiás eljárások, módszerek iránt fogékony, innovatív szemléletű legyen a szakalkalmazotti testület minden tagja. 4.4 Vezetési funkciók, munkaformák A vezetés nem olyasmi, amit az emberekkel szemben teszünk, hanem olyasmi, amit velük együtt teszünk. /Ken Blanchard/ A vezetés folyamatában vezetési funkciókat, munkaformákat gyakorol a vezető. Alapvető feladat e tekintetben a tervezés, szervezés, szabályozás, ellenőrzés, értékelés, nevelés, ösztönzés, döntés. A naponta gyakorolt vezetői tevékenységi formák állandó kölcsönhatásban állnak egymással, egyik sem értékesebb, mint a másik, mindig az adott helyzet dönti el, hogy melyik funkció kerül előtérbe. A tervezés során meg kell határoznunk a szervezet minden szintjén a célokat, fel kell vázolnunk egy vonzó jövőképet, tudatosan ki kell jelölnünk a célok eléréséhez vezető utakat, meg kell terveznünk, hogyan biztosítsuk a szükséges erőforrásokat és a szaktudást. A szervezés célunk elérésének eszköze. Vezetői munka tervezése és szervezése során szükséges a változások figyelése és követése, mert az igényeknek megfelelő, színvonalas szakellátást csak így lehet biztosítani. Intézményi menedzsmentként meg kell ismernem, a szervezésben releváns mutatókat: az alkalmazottak szakmaiságát, motiváltságát, innovatív készségét, valamint olyanokat, mint a szakalkalmazotti testület pro-aktivitása. A szabályozás során a célirányos tevékenység érdekében és a koordinált munkavégzés elősegítéseként a vezető eljárási szabályokat, belső előírásokat alkalmaz. A szabályozás ugyanakkor nem akadályozhatja a munkavégzést! A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban a vezetés és irányítás szoros kapcsolatban áll. Az Intézményben a testület szakszerű irányítása, az igazgatói, és a szakalkalmazotti értekezletek formájában érvényesül. Az intézményvezető helyettesek és tagintézmény vezetők által is célszerűnek tartott munkamegosztást, a vezetés stabilitása érdekében az eljárásrend és az SzMSz szabályozza. 47
Szélesíteni kell az intézményi kommunikációt és kapcsolattartási rendszert. Ehhez szükség van a társadalmi igények megismerésére, valamint a hozzá illeszkedő működés kialakítására, mely a tartalmi tevékenységek folyamatos megújításában, új kezdeményezések vállalásában és pedagógiai korszerűsítések folytán realizálódhat. Az ellenőrzés során képet kapunk arról, hogy a folyamatok a kitűzött céloknak megfelelően alakulnak-e. Az ellenőrzési folyamat több szinten történő megvalósítása a jogalkotónak is célja. Vezetőként is vizsgálni kell a szervezet vagy az egyes tagintézmények tevékenységének minőségjegyeit (eredményesség, hatékonyság) valamint célszerűségét. Ezt a következőképpen kívánom szervezni: a tényleges helyzet összehasonlítása az intézmény célkitűzéseivel, terveivel, tények okainak keresése, lehetővé téve a szervezeti, működési és egyéni hibák kijavítását, az ellenőrzés, az elért eredményre is fényt derít, ezzel ösztönözve a további színvonalas munkára. az éves ellenőrzés folyamatot alkot az ellenőrzési ütemtervek alapján. Az ellenőrző munka az intézményvezető helyettesekkel, valamint a tagintézmény-vezetőkkel együtt történik. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie: a munkarendre, szakmai felkészülésre, célirányos alkalmazására, az adminisztrációs tevékenységre, kapcsolattartásra a gyermekkel, a szülőkkel és a pedagógusokkal. Az ellenőrzés nyíltságának biztosításával kapcsolatos tapasztalatom pozitív, mivel eközben kialakul az önellenőrzés igénye, mely támogatja a hatékony szakmai munkát és az eredményes működést. Miután tisztáztuk az elvárásainkat, úgy vélem: az értékelés jó alkalom arra, hogy ennek következtében a beosztott információt kaphat vezetőjétől arról, hogy mennyire van megelégedve munkájával, esetleg miben kellene változtatnia. Az értékelésben szintén fontos a folyamatosság, illetve kiemelt célja megőrizni, vagy növelni a munkatársak erkölcsi és anyagi 48
motivációját. Azokban a tagintézményekben - ahol ennek intézményi hagyományai vannak -, ezt a hagyományt megőrizni, bővíteni és egységesíteni kívánom. Célom, elismerni a munkatársak tevékenységét. Szükségesnek tartom az állami és fővárosi díjakra való felterjesztéseket is. Elveim az értékelésben: Az intézményben a szakmai munkát több alkalommal (de legalább félévkor és tanév végén) értékelem, Fontos, hogy a szakmai közösség mindvégig érezze a visszajelzést, elismerést, mely kellő motivációt eredményez. Ezt informálisan az egész tanévben folyamatosan, rendszeresen kívánom megvalósítani, Igyekszem önkritikusan feltárni a hibák, hiányosságok okait, Az eredményeket elismeréssel nyugtázom, Élek a jutalmazás és a pozitív minősítés lehetőségével, Célom, hogy értékelésem ösztönzőleg hasson. A vezetési funkciók következő eleme a nevelés. Elsősorban az ember személyiségének alakítása értendő a fogalom alatt, de elengedhetetlen az ismeretek bővítése is. A nevelés célja a felkészítés a szervezeti normák, a szervezet követelményeinek elfogadására az elkötelezettség, a lojalitás, a hűség keretein belül. Az ösztönzés funkciójának segítségével is késztethetjük a dolgozókat jobb, hatékonyabb, gyorsabb munkavégzésre. Fontos, hogy a lehetőségekhez mérten alkalmazható anyagi és erkölcsi ösztönzőket egymással összhangban alkalmazzuk. A döntés komplex folyamat, a vezetői munka leglényegesebb tartalmi eleme. Célom, hogy a döntéseim legyenek megalapozottak, szakszerűek, megfontoltak és következetesek. Az intézményvezető feladata a döntés-előkészítés és döntés szakszerű megszervezése, valamint az egyeztetési kötelezettségek megtartása. Feladatom - a véleményeket, érdekeket egyeztetve -, olyan döntések meghozatala, amelyek az eredményes működést és a legnagyobb hatékonyság elérését célozzák. 49
4.5 Szervezeti kultúra fejlesztése Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik /Goethe/ Tudom, hogy a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztéséhez szükséges szemlélet kialakítása a vezető feladata. Ehhez elengedhetetlen a helyzetfelmérés, a rugalmasság és az együttműködés a teljesítményért. A jelen sikerének kulcsát abban látom, ha kialakítunk egy rugalmas, jól teljesítő szervezetet, mely ezekkel a tulajdonságokkal a jövőben is sikeres maradhat. A jól teljesítő szervezet olyan vállalkozás, amely hosszabb idő elteltével is folyamatosan kimagasló eredményeket produkál, az alkalmazottak legnagyobb megelégedése és elkötelezettsége mellett. (Carew Kandarian - Parisi-Carew Stoner). Ehhez szükséges a fenti kutatók által meghatározott HPO SCORES - modell elemeinek erőssége is: 31. ábra: Szervezeti kultúra 50
4.6 A szervezetfejlesztés által elérni kívánt célok Általános célok: a szervezet egészében való gondolkodás alapján a szervezet működési irányvonalának meghatározása, a szervezeti értékrend meghatározása, a változások időszakában is megőrizni az állandóságot, a munkaszervezés rugalmasságának megteremtése, az egyes munkakörök és szervezeti egységek közötti átmenetek megtervezése az intézményi humánpolitika rugalmasságának kialakításával, a munkavállalók személyes élethelyzetét is figyelembe vevő munkarend és munkaszervezés kialakítása. 1. Konkrét célok: a fejlesztendő területek meghatározása, a fejlesztési folyamatok beindítása, lépések időrendi ütemezése, precíz szabályozásokon alapuló elvek és gyakorlatok kidolgozása, eredmények mérhetősége, önértékelési rendszer kidolgozása, mely hozzájárul beszámolók elkészítéséhez, véleménycserék színtereinek kialakítása, szakmai fejlődést elősegítő fórumok szervezése. a 2. Szervezetirányítási modell a mai idők szemléletéhez igazítva Oda kerüljön felelősség és a döntéshozatal egy része, ahol azokat a leghatékonyabban és legeredményesebben lehet meghozni: a frontvonalon dolgozó szakemberekhez. Az igazi, mindennapos problémákat, a működés hatékonyságának javítási lehetőségeit azok látják a legjobban, akik nap, mint nap kapcsolatban állnak az ellátottakkal. Ugyanolyan figyelmet kell szentelni az ellátottak igényeire, mint a munkatársak ötleteire, kezdeményezéseire, valamint az eszközökre, a technikákra, és a folyamatokra. 51
Fontos, hogy az Intézmény az erőforrásokat a lehető leghatékonyabb módon vegye igénybe, miközben pedig igyekezzen megszüntetni a veszteségeket és a rugalmatlanságot. Fontos az önállóság élménye, mert a belső motiváltság az elengedhetetlen húzóerő a teljesítményben. Kiemelten fontosnak tartom a vallott értékrendek szerinti működést, mert ha ez nem tud megvalósulni, a munkatársak körében sérülhet a bizalom, csökkenhet az elkötelezettség, mindezek pedig negatívan hathatnak a célok valamennyi aspektusára. Tovább építeném a vezetőség-kollégák közötti, és a kolléga- kolléga közötti együttműködést, a brainstorming több formájának alkalmazásával, és a szabad, kritikától mentes ötletfelvetés, a gondolattársítás, és az új ötlet generálásának lehetőségével segíteném az innovatív, közös gondolkodást. Tervezek intézményi,- szakmai fejlesztésre irányuló, kommunikációs folyamatokat-előre vivő szakmai napokat/ workshopokat, szupervíziókat, melyeket szükség szerint akár külső szakértő segítségével kívánom megvalósítani. Egyúttal megvalósítandónak tartom azokat a közösségépítő tréningeket, kötetlen szabadidős programokat, szabadon választható sport tevékenységeket, kulturális programokat, amelyekben a közös tevékenység, a közösségi kohézió erős - mivel mindezek javítják a szervezeti kultúrát -, így hatékonyabb munkavégzést eredményeznek. Mindezek megvalósítása érdekében a kollégáknak lehetőséget kívánok biztosítani rekreációs tevékenység végzésére, illetve mentálhigiéniás kurzusokon való részvételre. Elképzeléseim között szerepel a mentálhigiénés kultúra intenzív bevitele az intézmény életébe, hiszen a sikeres pedagógiai munka legfontosabb feltétele és egyben eszköze maga: a pedagógus. Hosszútávon a fokozott érzelmi megterhelésnek, stressznek kitett pedagógus a ráháruló követelmények, nyomások kereszttüzében is megőrizheti lelki egészségét, érzelmi egyensúlyát, személyiségének harmóniáját, örömképességét, önmagába és hívatásába vetett hitét, valamint, hogy maga is képes legyen a rábízott gyermekek érzelmi, értelmi fejlődéséhez megfelelő segítséget nyújtani. 52
5 Kiemelt feladatok A bölcs vezető méltósága a nem-vezetés. Társait segíti: igazán bizonygatni, felettük győzelmet aratni, bennük hibát találni nem akar. Közösséget követi, így akkor sem vesztes, ha másé éppen a szó. /John Heider/ 5.1 Az intézmény szervezeti felépítése és stabilizálása Jelenleg a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat átalakulási folyamatában meghatározó a 15/2013. EMMI (Rendelet)rendelet és ennek módosítása, azonban a szakmai tartalomban további lépések megtételére is szükség van. A Rendelet értelmében az Intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye a székhelyen található, melynek a székhely jelenleg még hely-és helyiséghiány miatt nem tud megfelelni, kialakítása emiatt eddig nem történt meg. A jövőben az intézményi stabilizálás egyik első lépése, hogy a székhely bővülésével a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálattal kapcsolatos funkcionális feladatok ellátása tervezetten a székhelyhez kerülne, melynek eredményeként a feladatvégzés gördülékenyebbé válhat. Az intézményi szervezet felépítése a 2013-ban megalakulttal megegyező marad. Ugyanakkor a szakmai érdekvédelem és érdekképviselet az Intézményben az eddiginél több szinten valósulhat meg. A döntéseket a főigazgató továbbra is az igazgató tanáccsal egyeztetve hozza meg. Vezetői szinten a már hatékonyan és konstruktívan működő munkacsoportok működnének, melyek törekvéseiként mára a fővárosban egységesebbé vált a szakértői bizottsági tevékenység, és összehangoltabbak a kiadott dokumentumok, valamint egy keretben, és tagintézményenként továbbdifferenciálódva elkészültek a munkaköri leírások. Továbbiakban is azt szeretném, ha a munkacsoportokat konkrét feladatokra hoznánk létre. Szakalkalmazotti szinten a fővárosi szakmai munkaközösségekben minden érintett tagintézmény képviselteti magát. Törekvésem az, hogy ezek alá a munkaközösségek alá rendeződjenek egy kisebb csoport számára létrejövő szakmai műhelyek, a továbbiakban 53
elsősorban egy aktuális, szakmai vagy érdeklődési körnek megfelelő témával foglalkozva segítenék a szakmai munkát. Az Intézményen kívüli érdekvédelem és egyeztetés is új színtérrel gazdagodhat az által, hogy a 2013/14-es tanév elején megalakult a köznevelés intézményeiben dolgozók köztestülete, a Nemzeti Pedagógus Kar (Kar), melynek képviseletébe napjainkban önkéntes alapon kerülhetnek be az Intézmény szakalkalmazottai. A Kar véleményezési jogot gyakorolhat, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint szakmai ajánlást adhat. Alapszabály alapján működik, valamint megalkotja a Pedagógus Etikai Kódexet.(Nkt.63/A 63/L. ). Szándékomban áll nemcsak a vezetők felé, hanem a szakalkalmazottak felé is közvetíteni, hogy miben hasznos a Kar számukra. A szervezetépítés további főbb célkitűzései kapcsolatfelvétel és az információáramlás kiépítése a székhely, a tagintézmények, valamint a fenntartó és működtető között, az új pedagógiai szakszolgálati feladatkörök jogszabályi megfeleléssel történő, precíz megszervezése, gazdaságos munkaerő hasznosításra, felhasználásra törekedve, a különböző feladatokra a felelősök kiválasztása, önkéntesség figyelembe vételével, magas fokú szakmai színvonal megőrzése és biztosítása, egyenlő feltételek biztosítása, a jogszabályoknak megfelelő szak - és eszközigény egységes megteremtésével, arculattervezés internetes megjelenéshez, honlap készítése, a szükséges szakmai anyagok összeállítása, rendezése. 5.2 Az infrastrukturális háttér fejlesztése A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat infrastrukturális háttere országos viszonylatban megfelelőnek mondható, azonban jól látható az elégedettségmérésből is, hogy néhány tankerületben már rövidtávon fejlesztésre szorul: elsősorban ott, ahol a feladatellátás bővülését az intézmények felszereltségben nem tudták követni. 54
Ezekben az intézményekben a terek feldarabolása helyett - az ergonómiai szempontoknak megfelelve és akadálymentesítésre törekedve tervezem - a tagintézményektől bekért javaslatok alapján - új telephelyek létesítését, illetve a meg lévő helyek fokozatos bővítését, fejlesztését. Kezdetben szeretném a balesetveszély forrását jelentő szűk terű, vagy túlzsúfolt helyiségek megszüntetését, majd hosszú távú terveim között szerepel a feladatellátási helyek befogadóképességének bővítése, az átalakítás elindítása. Mindezek tervezetten, a szorgalmi időn kívül, a tanév rendjéhez igazítva, az adott tanév tavaszán indulhatnak és a nyári időszakokban valósulhatnának meg. Az intézmény felszereltsége is sok esetben fejlesztésre szorul: bútorzat, diagnosztikai eszközök, terápiás eszközök, számítástechnikai eszközök terén. Ma már a korszerű, mobil informatikai eszközök, érintőképernyős notebookok használata a külső feladatellátási helyszíneken szinte nélkülözhetetlen. A TÁMOP 3.4.2 B-12 projekt adta támogatásra is támaszkodva kívánom a szakszolgálati rendszerben megvalósítani a fenti fejlesztést, figyelembe véve a fővárosban jelentkező egyenetlen infrastrukturális ellátottságot. Szükségesnek gondolom az intézmény egész területén a rendszergazdai szolgáltatás egyenletes biztosítását, valamint intézményi szinten néhány oktatás-technikus bekapcsolását a munkába, akik az 1200 fős alkalmazotti létszám mellett végezhetnék el ezt a feladatot. 5.3 Humánerőforrás gazdálkodás, fejlesztés A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szakmai álláshelyeinek száma országos viszonylatban megfelelő, ugyanakkor megjelennek a hiányterületek. 55
Jogszabály által meghatározott álláshely 2013/14 II. félév 600 500 400 300 200 480 427 264 344 100 0 40 49 10 11 23 6 115 94 23 17,5 23 11,5 32. ábra: Jogszabály által meghatározott minimális álláshelyek és tényleges álláshelyek száma Az új szakszolgálati feladatok ellátásához átcsoportosításra, illetve, szakember felvételre lesz szükség. Gyakran csak töredék álláshelyek terhére tudják a tagintézmények ellátni a tehetséggondozást, az óvoda- és iskolapszichológiai tevékenységet. Esetükben szükség van tagintézményi szinten intézkedést elvárni, és akár átcsoportosításokkal is elérni a jogszabálynak való megfelelést, az ellátás egységesebbé válását szem előtt tartva. aktív álláshelyek határozott idejű ües álláshelyek határozatlan idejű üres álláshelyek 23 22 11 243 11,5 49 3 8 181 21 11 317 3 14 1,5 1 3 4 2 3,5 0,5 86 84 15 13 14 6 33. ábra: Az Intézmény álláshelyei munkakörönként (2013/14 II. félév) Több tankerületben csak megbízási szerződések kötésével tudtuk a feladatokat megfelelően ellátni. Ez a módszer azonban csak ideiglenes megoldás lehet, mert a csak heti 5-10 órában dolgozó szakemberek nem tudnak teljes értékű munkatársként részt venni az Intézmény életében. 56
Hasonló nehézséget okoz a gyógytestnevelés esetén jellemző ellátási forma is, mikor a testnevelő tanárok osztott munkakörben látnak el alacsony óraszámban gyógytestnevelői feladatokat, vagy áttanítanak más tankerületekbe. Törekedni kívánok arra, hogy a feladatokat a szakemberek kinevezéssel láthassák el. Vonzóvá és ismertté kell tenni az intézményt, hogy minél többen jelentkezzenek a meghirdetett álláshelyekre. Fontosnak tartom, hogy aktívan részt vegyünk a felsőoktatási intézmények gyakorlati képzésében, mely lehetőséget biztosíthat számunkra, hogy a pályakezdő fiataloknak kedvet csináljunk a szakszolgálati munkához. A szakszolgálati ellátás egyenetlenségeket mutat. Fokozatosan kívánom kiegyenlítetté tenni az ellátást, hosszú távú célom, hogy lehetővé váljon minden budapesti lakos számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Aktív álláshelyek Határozott üres Határozatlan üres 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. 34. ábra: Szakalkalmazotti álláshelyek száma tankerületenként A humánerőforrás gazdaságosabb hasznosítása és a szakmai nívó további emelésének elérése kettős céljaként a szakosított intézményeknek nagyobb szerepet kívánok szánni. Szeretném az ottani többlettudást jobban hasznosítani, besegíteni a tankerületi ellátásba. Ezen intézményeket, pedig fel kívánom készíteni eszközkölcsönzés biztosítására. Egy nagy intézmény, egy nagy apparátusa gyors tervezéssel és felkészüléssel, kellő információkkal, a jelenleginél sokkal több gyermek ellátására is képessé válhat. 57
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat rendkívül nagy számban foglalkoztat magasan képzett szakembereket, ezt a kiemelkedő nívót szeretném továbbra is fenntartani. A szakszolgálatban dolgozók segítő szakemberek, a személyiségükkel dolgoznak, emiatt esetükben kiemelten fontos, hogy képesek legyenek a másik ember megértésére, és hogy hiteles kapcsolati készségekkel rendelkezzenek, főként, ha egyéni vagy társas (családi) helyzetek kezelését veszik célba. Szeretném elérni azt, hogy kollégáim mentálisan felkészültek és szemléletükben gyermek és szülőközpontúak legyenek. Ezáltal szélesíthetővé válik a segítségnyújtás: a gyermeket és a szüleit a szakemberek végigkísérik az ellátásban, és segítik az érzelem- és problémakezelésben. Azt kívánom hosszú távon elérni, hogy az ellátó körzetet a szakemberek markáns jelenléte jellemezze, valamint a velük való személyes kapcsolat lehetősége. Így a rászoruló gyermek és szülei helyben kaphatják meg az összes szolgáltatást. Ezzel az egyik legfontosabb kritériumot, a bizalmat és a biztonságot tudnánk elérni egész intézményi szinten. A csoportok kohézióját, önszabályzó erejét, az együttességből fakadó élménytöbbletet hangsúlyozva, valóban fontosnak tartom a hálózati tudás pozitív hatásainak kiaknázását. Ezt adhatja az egymás szakmai, emberi segítése, és a hozott értékek továbbadása. Célom rendszeres szakmai teamek, konzultációk, tapasztalatcserék, hospitálások lehetőségének biztosítása a szakmai fejlődésre. Kiemelten fontos ezek közül is a teammunkában való folyamatos együttműködés. Már felmértük a helyi igényeket szupervízióra, és a módszer alkalmazását önként vállaló kollégák számát is feltérképeztük. A pedagógiai szakszolgálati intézményhálón belül kötelező elem a szakvizsga. Az érintett pedagógusok több mint fele rendelkezik szakvizsgával, de egyes szakterületeken csak most jelentkezik ennek hiánya. 58
megszerzése folyamatban szakvizsgával rend. nem rendelkezik 67 2 2 3 9 4 4 8 2 10 1 3 10 11 13 186 215 114 127 19 35 64 13 56 32 35 36 37 35. ábra: Szakvizsgázottak aránya munkaköri bontásban Tevékenységenként nagy szórás mutatkozik a szakvizsgázottak tekintetében, különösen erősen jelentkezik ez a hiány a logopédusok és a gyógytestnevelők esetében. Különösen fontosnak tartom, annak kezdeményezését, hogy bővítsék a szakvizsgát adó szakmai modulokat tartalmazó képzések körét, különös tekintettel a gyógytestnevelésre, korai fejlesztésre és logopédiai ellátásra. Fontosnak tartom, hogy egyenlően hozzáférhető legyen minden szakterület, minden munkatársa számára a szakvizsga lehetősége. Célom segíteni, hogy sikerüljön megvalósítani a továbbtanulást, és a tervekben előirányzott képzéseket, továbbképzéseket. Szakvizsga megszerzése folyamatban 62; 13% 67; 14% 37; 8% 36; 7% 110; 23% 167; 35% Legkésőbb 2016-ban kell megkezdeni Legkésőbb 2014-ben kell megkezdeni Legkésőbb 2015-ben kell megkezdeni 2017 után is megkezdheti Legkésőbb 2017-ben kell megkezdenie 36. ábra: Szakvizsga megkezdésére irányuló képzések ütemterve 59
A következő célú pedagógus-továbbképzéseket preferálom a jövőben: szakvizsgát adó képzést, PhD képzést, didaktikai-módszertani továbbképzéseket szakfeladatonként, tanulóközpontú módszerek elsajátítását, vezetői továbbképzést, szakirányú egyetemi végzettség megszerzését, személyiségfejlesztési kurzusok elvégzését, szervezetfejlesztési tréningek látogatását, 37. ábra: Felmerülő továbbképzési igények Hosszútávon szeretném elérni, hogy mintaintézmények, bázisintézmények és gyakorlóhelyek alakuljanak ki a tudásátadásra, továbbképzésre, hospitálásra, ahol a hálózat tehetséges szakemberei szerepet kaphatnak, ezáltal őket példaként kiemelhetjük és munkájukat honorálhatjuk. 60
5.4 Gazdálkodás A hatáskörömbe tartozó Intézményben az alapfeladatok elvégzése mellett, a személyi, tárgyi, infrastrukturális, és egyéb eszközökkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok elvégzését, koordinálását, szükség szerinti harmonizálását ugyanolyan fontos feladatomnak tartom, mint az alapfeladat ellátását. A későbbiek folytán kívánatosnak tartom megteremteni a Székhely és a tagintézmények közötti szakmai segítségnyújtást, ami a feladatteljesítési színvonal javítását szolgálhatná. A gazdálkodás elsődleges eszközének tekintem a kettős könyvvitel alkalmazását, amely rendszerén belül elkülöníti a szakmai bevételek és a szakmai kiadások alakulását és számbavételét. Ez a rendszer a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartás, amely a költségvetési beszámolóhoz megbízható, valós adatokat szolgáltat. A törvénynek megfelelően, a számviteli alapelvek alapján kell kialakítani a számviteli politikát, az ehhez kapcsolódó számlarendet, valamint az analitikus nyilvántartások rendszerét, mind a Székhelyre, mind a tagintézményekre vonatkozóan. Az Intézmény összevont beszámolójában, a számviteli alapelvek alapján, a pénzügyi, jövedelmi, és vagyoni helyzetet tükröző megbízható, és valós összkép bemutatását tartom fontosnak. A számviteli politika rögzíti a Székhelyre és a tagintézményekre jellemző és alkalmazandó előírásokat, módszereket, szabályokat, amelyek meghatározása, a számviteli elszámolások és értékelések során jelentőséggel bírnak. A számviteli politika keretében a következő szabályzatok kerülnek elkészítésre: az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat. A használatban álló vagyonnal, a meglévő eszközökkel és amennyiben szükséges, Intézményen belüli eszközök átcsoportosításával, valamint korszerű eszközök alkalmazásával 61
szeretném biztosítani a Szakszolgálati tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi feltételt. A felmerülő fejlesztési igényeket lehetőségeink, és a Pályázati kiírások függvényében, legfőképp pályázati forrásból igyekszem megvalósítani. Intézményeimet a pro aktivitás szellemében -, az elérhető pályázati lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázására ösztönzöm. Fontos feladatnak tekintem a Szakszolgálati Intézmények működési költségeinek optimális csökkentését, a vonatkozó jogszabályi feltételek betartása mellett. Személyi juttatás 73,5% 19,9% 5,4% Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások 1,2% Beruházás 38. ábra: Szakmai kiadások tervezete 2014. évre A szakmai feladatokat segítő és támogató 32 tagintézmény funkcionális gazdálkodási feladatainak ellátásához az alábbi területeket tartom szükségesnek kialakítani: Gazdasági és koordinációs feladat kapcsolattartás a tagintézmények vezetőivel, a főigazgató munkájának támogatása a gazdálkodási feladatok ellátásában, végrehajtásában, a törvényi előírásoknak megfelelően, éves költségvetési javaslat összeállítása, a beszámoló elkészítéséhez adatszolgáltatás tagintézményenként és összesítve, szervezi, irányítja és ellenőrzi a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, adatszolgáltatás a gazdálkodással kapcsolatban. 62
Humánpolitikai feladat ellátása együttműködés kialakítása a tagintézmények vezetőivel, kapcsolattartás lehetőségének megteremtése a Magyar Államkincstárral, a KIR-3 rendszer alkalmazásával, bér és munkaügyi, valamint számfejtési feladatok ellátásának megteremtése, foglalkoztatási és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók alkalmazási okiratainak, adatváltozásainak elkészítése, a tagintézményekben alkalmazott közalkalmazottak részére, az illetmény számfejtő hely által megküldött könyvelési értesítő adatainak ellenőrzése és feldolgozása, adatszolgáltatások előkészítése, például, soros előlépés, béremelés, szakképesítés megszerzése miatti besorolási változások felmérésének elkészítése. Gazdasági feladatok ellátása pénzügyi- számviteli, ellátmány kezelési, vagyon nyilvántartási, leltározási, valamint selejtezési feladatok ellátása. Informatikai feladat ellátása a Székhely teljes informatikai hálózatának működő képességének biztosítása. Egyéb feladat ellátása kézbesítői feladatok ellátása. Jogi feladatok ellátása jogszabályi feltételeknek való megfelelőséghez szükséges szakember biztosítása. A Szakszolgálati Intézmény tevékenységében az erőforrásokkal, - különösen az Intézmény- Fenntartó Központ költségvetési előirányzatával -, egyeztetett létszámával és a vagyonkezelésbe vett, vagy a használatában álló vagyonnal való törvényes, szabályszerű, hatékony, de takarékos gazdálkodás követelményeit szeretném a munkám során érvényre juttatni. 63
Az ésszerű, takarékos gazdálkodással a jó gazda módjára, a jogszabályok betartásával és betartatásával pedig a mindenkori, a Fenntartó által elvárt gazdasági feltételek megteremtésére törekszem. 5.5 Szakmai munka fejlesztése A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban FPSZ) egységes Intézményben minden szakember számára szükséges a használatban lévő új terminológiák megismerése. A szakszolgálati feladatok egy részében nincsenek jó, átvehető gyakorlatok, hagyományok pl. a fejlesztő nevelés, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása valamint az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás területén, mivel eddig ezek nem jelentek meg a szakszolgálati ellátó rendszerben és a mai napig is mindezek több kerületben szűk keresztmetszetben valósulnak meg. A hagyományos pedagógiai szakszolgálati feladatok, mint a nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, szakértői bizottsági tevékenység olyan értékes szakmai tudást halmozott fel, mely biztos alapot adhat a további építkezéshez. Hosszú távú cél lehet, hogy a FPSZ munkatársai személyesen ismerjék a tankerület gyermekeit, tanulóit, valamint családjait. Élő kapcsolata legyen a helyi nevelési-oktatási intézményekkel. A gyermek bármely életkorban is lép be a szakszolgálati ellátásba, legyen biztosítva az egyéni bánásmód, a rászabott ellátás, egy, a gyermek utakat követő, és az egész családot segítő, támogató rendszerben. Megvalósításához fontos, hogy a családokat segítő szociális hálózatokkal (gyermekjóléti, családsegítő szolgálatok) szorosabb kapcsolat épüljön ki. A fővárosi gyermek, tanuló populáció számát a FPSZ egy szakalkalmazotti álláshelyére vetítve a következő arányszámot kapjuk: 304 fő/álláshely. 64
15 469 13 524 10 306 8 707 5,4% 4,7% 3,6% 3% nevelési tanácsadás logopédia szak. biz. tev. gyógytestn. 39. ábra: A szakterületeken ellátott gyermekek száma és aránya a főváros óvodás- és iskoláskorú gyermekeihez viszonyítva Indokolt az ellátás szélesítéséhez egy segítő-tanácsadó rendszer hozzárendelése, melyen már dolgozunk, a felelősök és a tanácsadók szakmai tapasztalatokkal rendelkező munkatársak lennének, kiválasztásukat a közeljövőben tervezzük. Az egy és egységes intézmény szükségessé teszi, hogy az ellátásban részesülő gyermekek, tanulók ellátása nyomon követhető legyen, ebben segíthet az INYR rendszer, ami kormányzati szándék szerint 2014. szeptemberétől megvalósul. Az egész Intézmény szakmai fejlődéséhez kulcsfeladatnak tartom a prevenció, a korai intervenció lehetőségének megteremtését, és ehhez kapcsolódóan elindítani az elsődleges prevenciót, a szülők kellő tájékoztatását. Az idei évben történt erre már kezdeményezés, így a főváros egyes kerületeiben elindult az óvodáskorúak részére a gyógytestnevelési ellátás és a három évesek logopédiai szűrése. Munkánknak alapját kell, hogy képezzék a fővároson átívelő rendszeres szakmai konzultációk, hagyományos konferenciák, nyílt napok, szakmai továbbképzések. Az eltelt időszak tapasztalatait összegezve szinte minden szakterületre megfogalmazhatóak rövid-, közép- és hosszútávon a legfőbb célkitűzések. 65
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelésben a beavatkozási pontok megtervezéséhez fel kellett mérni az ellátott gyermekek, tanulók számát, amely a tavalyi évhez képest kis mértékben csökkent. A tanév végére azonban megközelítheti azt, melyet a gyógytestnevelők számának növekedése tesz lehetővé. Sajnos még számottevő az ellátó rendszerbe nem kerülő tanulók száma. 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Ellátottak Ellátásra várók 40. ábra: Gyógytestnevelés keretében ellátott és ellátásra várók száma Azokban a kerületekben, ahol az előző években az önkormányzat a szűrővizsgálatra ortopéd szakorvost szerződtetett, szervezettebben és jobban működik a gyógytestnevelésellátás. Célom lépéseket tenni azért, hogy egyenletes és hasonló színvonalú ellátás legyen minden kerületben, valamint, hogy megvalósulhassanak az ortopéd-szakorvosi szűrővizsgálatok, felülvizsgálatok. A részletes diagnózis feltétele a szakszerű ellátásnak. Segíteni kívánom, egy nyitott rendszer létrejöttét, amelyben szoros kapcsolatban áll a szakszolgálat a nevelési-oktatási intézménnyel az orvosi, védőnői hálózattal, valamint a szülőkkel. Elengedhetetlen, hogy a gyógytestnevelő tanár minden iskolába eljuthasson. Lehetőséget kell teremteni arra - bár tudom ez hosszabb távú célkitűzés -, hogy a testnevelési órákkal párhuzamosan tarthassa meg óráit. Fontos, hogy indokolt esetben a gyermek/tanuló egész nevelése, oktatása időszakában megkaphassa a számára szükséges ellátást. Különösen igaz ez a középiskolákban szervezett foglalkozásokra. 66
9 301 14 676 24 745 22 875 13 671 14 459 19 836 69 801 21 232 13 579 20 657 18 592 56 766 14 274 20 163 34 242 28 887 9 640 37 806 26 784 38 488 12 686 22 000 Új szakmai lehetőséget biztosít a Rendelet módosítása, mely szerint a foglalkozás 1-3 fős csoportban is megszervezhető. A kiscsoportos ellátás további differenciálásra, egyéniesítésre ad lehetőséget. Kívánatos lenne, hogy minden tankerületi tagintézmény számára elérhető legyen a gyógyúszás is. Jelenleg három tankerületben nincs lehetőség ennek megszervezésére. A ma még hiányzó, de a köznevelési törvény 61 4. bek. megfogalmazott szaktanácsadói, szakértői tevékenység elindulása további támogatást biztosíthat a gyógytestnevelők számára. Az egyéni támogatás különösen azokon a szakterületeken kiemelt fontosságú, melyeken csak kisszámú kolléga képviselteti magát tagintézményenként. Hosszú távú célkitűzésem a gyógytestnevelés-ellátás kiszélesítése, a prevenció megerősítése, az egészségtudatos emberkép erősítése. 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 20 657 10 000 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Lakosok száma Középérték 41. ábra: Egy gyógytestnevelői álláshelyre jutó lakosok száma Szakértő bizottsági tevékenység A szakértő bizottsági tevékenység területén megjelenő változás jelentős kihívás elé állította az Intézményt. A tankerületi szakértői bizottsági feladat megjelenése és elhatárolása miatt szükségessé válik a nyilvántartási rendszer átalakítása. Ezt a tagintézmény vezetők javaslatai alapján és nyilvántartási rendszer bevezetése mellett kívánom megvalósítani, a közös gondolkodás már elindult. Ennek szükségességét igazolja a tagintézmények közötti jelentős eltérés az ellátott gyermekek, tanulók vonatkozásában is. 67
19 20 18 16 22 13 29 26 30 28 40 36 36 46 39 39 40 50 55 62 60 66 79 76 74 70 89 99 116 165 176 180 160 140 120 100 80 60 40 40 20 0 Középérték 42. ábra: Egy szakértői álláshelyre jutó vizsgálati száma Eddigi tapasztalatunk azt támasztja alá, hogy a tankerületi szakértői bizottsági vizsgálatba kerülés eljárása még nem hozta meg a kívánt eredményt. Az idei évben jelentősen nőtt a sine morbo diagnózis megjelenése a tavalyi tanévhez képest. A felesleges vizsgálatok csökkentése érdekében erősíteni szeretném az elsődleges prevenció és a megfelelő tájékoztatás szerepét. 718 4% Nem volt probléma (nem BTM vagy SNI): 198 3% Nem volt probléma (nem BTM vagy SNI): 10 539 64% 5 250 32% BTM diagnózis 2 562 39% 3 742 58% BTM diagnózis Szakértői bizottságok felé továbbított - SNI vélelmezés miatt Szakértői bizottságok felé továbbított - SNI vélelmezés miatt 43. ábra: Tankerületi szakértői vizsgálatok kimenetele a 2012/ 13-as tanévben 44. ábra: Tankerületi szakértő bizottsági vizsgálatok kimenetele a 2013/14 tanév I. félévében A fővárosi és országos szakértői bizottságok idei tanévi vizsgálatai során kis mértékben ugyan, de nőtt a sine morbo esetek száma. Ennek elkerülésére is figyelmet kell fordítani. 68
Szükségszerű rövidíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szakszerű ellátásba helyezésének időtartamát, ennek érdekében az igazgatótanáccsal közösen kívánok intézkedéseket tenni. Nem igényel beavatkozást a vizsgáló szakemberek képzettség szerinti aránya, mert a tevékenységben a pszichológus és gyógypedagógus-logopédus arány harmonikus, jól jelzi a párban történő munkavégzés lehetőségét. Pszichológus Logopédus 8% Gyógypedagógus Orvos 1% 41% 50% 45. ábra: Szakértői bizottsági tevékenységet végző szakemberek munkakörei Gondot okoz a Rendelet által előírt szakorvosi ellátás biztosítása a szakértői tevékenység során. Legtöbb esetben csak megbízási szerződéssel tudunk eleget tenni a jogszabály által elvárt orvosok alkalmazásának. Az összetett, nehezen diagnosztizálható kórképek esetén szükséges lehet egy, a kórképre specializálódott orvos csoport vizsgálata is. Kezdeményezni kívánom ennek megvalósítását az esetleges tévedések kiküszöbölése érdekében, hiszen a gyermek számára a megszületett diagnózis sorsdöntő lehet. A szakértői bizottsági tevékenység iránti igény a tanév során változik, ezért szükséges a rendszeres monitorozás és az esetleges ellátási nehézségek, megnövekedett várólisták figyelemmel kísérése és szükség esetén kiküszöbölése, intézkedési terv készítése az érintett kollégák bevonásával, ahogy ez már többször megtörtént az idei tanévben. A beavatkozásokat tehát abból kiindulva kell meghatározni, hogy egyenletesebb és gyorsabban elérhető legyen a terület egészén az ellátás. Rövid távú célként fogalmazható 69
37 21 69 57 89 78 68 66 65 85 81 82 99 114 110 89 113 105 105 92 116 155 140 140 153 192 178 186 187 181 209 205 200 237 242 223 237 226 226 276 263 270 325 365 365 361 meg, olyan eljárásrend megteremtése, mely teret hagy a lokális viszonyok érvényesülésének, ugyanakkor egységesebb működést biztosít. Ennek elérésében meghatározó az intézmény munkacsoportjának folyamatos munkája, a kidolgozott eljárásrend megalkotása, amelyhez csatlakozik az Educatio Kht. szakmai protokollja is. Eredményként könyvelhető el, hogy a szakértői bizottsági tevékenységet végző munkacsoport feltérképezte a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó intézményrendszert, és intézkedést kezdeményezett a szélesebb körű befogadás megteremtésére a Központnál. Így a közeljövőben lehetőség nyílhat a fővárosban az együttnevelő, befogadó intézményhálózat koncepciózusabb tervezésére. Hosszú távú célként jelenik meg a budapesti eredmények szinkronizálása országos szinten az ez irányú tevékenység terén. Nevelési tanácsadás A nevelési tanácsadás, mint szakszolgálati feladat továbbra is központi helyet foglal el a pedagógiai szakszolgálat rendszerében. Az e területen dolgozó szakemberek száma és az esetforgalom is erről tanúskodik, ennek ellenére a nevelési tanácsadás a változó igényeknek megfelelve, folyamatosan megújulva még keresi a helyét a kilenc szakszolgálati feladat között. 400 350 300 250 200 150 100 50 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. ÓRA/HÉT szakértői bizottsági tevékenység nevelési tanácsadás 46. ábra: Nevelési tanácsadással és szakértői tevékenységgel töltött heti óraszám 70
A szakértői bizottsági tevékenység elhatárolása a nevelési tanácsadástól a rendszer szintjén már megtörtént. Nem csak a jogalkotói szándék miatt fontos ez, hanem a két szakfeladat jellege miatt is. A szakértői tevékenység egy szigorúan szabályozott folyamat, míg a nevelési tanácsadás egy nyitottabb, nagyobb teret engedő tevékenység a szakember és a gyermek számára. Az egyes tagintézmények esetében más-más hangsúlya van a nevelési tanácsadásnak a helyi igényhez és a már bevált gyakorlathoz igazodóan. Fontosnak tartom ezek megőrzését. Fontosnak tartom továbbá, hogy a nevelési tanácsadás tartsa meg tanácsadói jellegét, mind a szülő, mind a pedagógus, mind pedig a gyermek felé. A meglévő hagyományokra alapozva szélesíteni kívánom a családok egészének bevonását a segítségnyújtás folyamatába. Erősíteni szándékozom a pszichológiai támogatás és a pszichoterápiás gondozás szerepét, különösen azokban a tagintézményekben, ahol óvodai és iskolai fejlesztő pedagógiai hálózat működik, ezt támasztja alá, hogy a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus és pszichológus arány eltolódik a pszichológusok irányába. 27% 15% 58% Pszichológus Gyógypedagógus Fejlesztő pedagógus 47. ábra: Nevelési tanácsadást végző szakemberek munkakörei A pszichológusok nagy számban való jelenléte indokolttá teheti a terápiás lehetőségek kiszélesítését és megfelelő óraszámban, a szakértői véleményekben, pedagógiai habilitáció, rehabilitáció keretében javasolt pszichoterápiás ellátás biztosítását. A pszichológus munkatársak szakképzettsége, kiemelkedő szakmai tudása minderre lehetőséget biztosít. 71
2 580 5 070 5 817 5 127 4 848 5 721 4 201 5 157 4 748 4 000 7 193 7 869 7 594 7 167 9 636 9 134 11 531 9 929 9 381 9 122 8 377 13 385 21 063 23% 10% 5% 62% Klinikai gyermekpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Pedagógiai szakpszichológus Klinikai felnőtt szakpszichológus 48. ábra: Szakképesítés típusok aránya a pszichológia területén Feladatunk, hogy az intézmény falain kívül, kapufunkciót betöltve is kell, hogy támogassa a pedagógiai szakszolgálat a nevelési-oktatási intézményekben az ellátást. Team-roundchild technikával segíti a gyerekek köré szervezni a szakembert, ehhez intenzív, aktív kapcsolatot épít ki az óvoda- és iskolapszichológussal, a koordinátor bevonásával, tehetséggondozó, valamint a pályaválasztási tanácsadó kollégákkal. 20 000 15 000 10 000 7 193 5 000 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII.XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Lakosok száma középérték 49. ábra: Egy nevelési tanácsadói álláshelyre jutó lakosok száma 72
Az ismeretterjesztésre, a folyamatos tájékoztatásra és egyben megoldáskeresésre nagy súlyt kell helyezni, mind a szülők, mind a többségi pedagógusok felé. Szükséges a figyelemfelhívás az újonnan megjelenő problémákra pl: internettel összefüggő veszélyekre. Logopédiai ellátás A logopédiai szakfeladat kritikusan nehéz tartalmi változáson ment keresztül. A logopédiai ellátás feladatköréből egyértelműen kikerült a beszédfogyatékos gyermekek, tanulók gyógypedagógiai megsegítése, ami a feladatok átstrukturálódását idézte elő. A feladatellátás nagyrészt a részleges pöszeség és az általános pöszeség terápiája felé tolódott el. Fontosnak tartom, hogy kiszélesítsük az ellátás alapjait és a kezelésben ritkábban megjelenő beszédhibatípusok ellátása felé nyissunk, ezeket hangsúlyosabbá tegyük. Részleges pöszeség Egyéb Diszlexia, diszgráfia Általános pöszeség Megkésett beszédfejlődés Diszfázia Dadogás Diszfónia Grafomotoros zavar Diszkalkúlia Hadarás Enyhe hallássérülés Orrhangzós beszéd Afázia 2% 1% 1% 3% 4% 7% 11% 15% Beszédhibák gyakorisága 2012/13-as tanév 56% 50. ábra: Beszédhibák gyakorisága a 2012/13-as tanévben Beszédhibák gyakorisága 2013/14-es tanév (novemberig) 9% 8% 3% 2% 6% 2% 1% 1% 69% Részleges pöszeség Általános pöszeség Diszlexia prevenció Egyéb Megkésett beszédfejlődés Dadogás Nyelvlökéses nyelés Diszfónia SLI Diszkalkúlia Beszédtechnika Orrhangzós beszéd Diszortográfia Diszgráfia Grafomotoros zavar Enyhe hallássérülés Hadarás Mutizmus Afázia 51. ábra: Beszédhibák gyakorisága a 2013/14-es tanévben 73
A beszédjavítás területén mind az elsődleges, mind a másodlagos prevenció szerepét kívánom erősíteni. Szükséges, hogy kidolgozzuk, miként válik alkalmassá minden tagintézmény arra, hogy a tájékoztatás, a szűrések által a korai felismerés, és az ellátás megvalósítása fővárosi szinten, magas színvonalon valósulhasson meg. Középtávú célként tűzöm ki a logopédiai ellátás keretein belül a beszédfejlesztés kiszélesítését a bölcsődés és kisóvodás kortól a serdülőkori beszédhibákig. Jelenleg logopédiai szakszolgálati tevékenységünk 87%-ban 5 év feletti óvodásokat és első osztályosokat látunk el. 5% 5% 2% 1% Óvodába járó gyermekek 1.évf. 19% 2.évf. 3-4.évf. 68% 5-8.évf. 9. v. magasabb évf. 52. ábra: Ellátásban részt vevő gyermekek száma korosztályonként (2013/14-es tanév I. félév) Az Intézmény egészére, de különösen jellemző a peremkerületekre a logopédiai ellátásban fellépő szakemberhiány, ami nagymértékben megnehezíti a gyermekek hatékony fejlesztését. A felsőoktatási intézményekkel szoros kapcsolattartással, a hallgatói gyakorlatok vezetésével, hospitálási lehetőség biztosításával, szakmai napok rendezésével, állásbörzéken való megjelenéssel szeretném megismertetni, vonzóvá tenni a pályakezdőkkel az Intézményt. Ugyanakkor megoldandó feladatunk a gyermekek gyors ellátásba kerülése. A beavatkozási pontok meghatározását ezen a területen is jellemzően a szakember és az ellátott gyermekszám adja. Célom, hogy a tankerületek egyenletesebb ellátását, és a jogszabályban meghatározott logopédiai terápiás órák számát az Intézmény minden tankerületben biztosítani tudja. 74
27 32 33 36 36 36 35 35 39 44 42 40 40 41 46 49 48 48 47 51 57 62 62 Gyerek/álláshely Középérték 70 60 50 40 41 30 20 10 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. 53. ábra: Egy logopédiai álláshelyre eső, ellátott gyermekek száma Az idei tanév folyamán egyértelművé vált, hogy a ma már utazótanári feladatokhoz tartozó logopédiai ellátás és a szakszolgálati feladatok keretein belül történő logopédiai ellátás nehezen választhatók el egymástól. Így fordulhat elő, hogy a szakszolgálatban dolgozó főállású logopédusnak gyakran az utazó gyógypedagógus hálózatban is van óraadói megbízása, vagy fordítva. Az ellátás folyamatát, gördülékenységét ma még megakaszthatja, hogy a tankerületi szakszolgálat szakembere találkozik először a gyerekkel, de ha időközben kiderül róla, hogy sajátos nevelési igényű, át kell adnia az ellátását egy újabb, szakszolgálaton kívüli tevékenykedő szakembernek. Ez a helyzet nem szerencsés a szakmai irányítás és a munkaszervezés szempontjából sem. Fontosnak tartom, hogy minél szorosabb szakmai kapcsolatot tartson az Intézmény és a tankerületi utazótanári feladatokat ellátó hálózat szakembergárdája. A bővülő szolgáltatásoknak hely, idő és szakemberigénye van, amelyhez hosszú távú tervezés szükséges. 75
2 824 3 565 3 714 4 178 4 019 5 276 4 781 4 581 5 931 5 606 6 370 5 598 5 100 6 433 7 266 6 989 6 870 7 878 6 998 8 787 9 783 10 937 11 443 12 000 10 000 8 000 6 000 5931 4 000 2 000 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Lakos/álláshely Középérték 54. ábra: Egy logopédus álláshelyre jutó lakosok száma Korai fejlesztés, oktatás és gondozás A korai fejlesztést, oktatást és gondozást 2013. szeptember 1. előtt a kerületi pedagógiai szakszolgálatok nem igen tudták megszervezni, ezért gyakorlatilag új feladatként jelent meg a tankerületi tagintézményekben. Pozitív változás, hogy folyamatosan nő az ellátottak száma, ami annak köszönhető, hogy a szakszolgálatban dolgozó pedagógusok rugalmasak, és megindult a gyermekek Intézményükben történő ellátásának kialakítása. A korai fejlesztés eszköz-és helyigényének a kialakításán még előttünk álló feladat. 350 300 250 200 300 150 100 358 2012/13-as tanév 1013/14 I. fele 55. ábra: Korai fejlesztés keretében ellátottak száma A legnagyobb nehézséget a személyi feltételek biztosítása jelenti, mert korai fejlesztésben jártas szakemberek alig voltak a szakszolgálat kötelékében. Legtöbb esetben nincs módunk új kolléga felvételére, így belső átcsoportosítással tudtuk csak a feladatellátást megoldani, 76
melynek sikerességéhez feltétlenül szükséges hospitálások, mentorálások szervezése is. a rendszeres belső továbbképzések, Kiemelt jelentőségű, hogy a szakfeladatban dolgozó kollégák szakirányú továbbképzésen vegyenek részt. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Kara által szervezett szakvizsgás képzések közül előnyben kell részesíteni a korai fejlesztés, gondozás modulokat. A kisgyermek sérülés specifikus fejlesztésére jelenleg korlátozottak a lehetőségeink. Sajnos kevés a korai fejlesztésben gyakorlattal rendelkező érzékszeri vagy mozgásszeri területen végzett gyógypedagógus intézményünkben. A szakosított intézmények, speciális tudással bíró szakemberei folyamatos támogatása mellett fogjuk tudni csak szakszerűen ellátni az érintett gyermekeket, mindaddig, amíg nem lesz lehetőségünk sérülés specifikus szakképzettségekkel rendelkező gyógypedagógusok alkalmazására. 33% 29% 52% 17% 7% 7% 3% 3% 1% 15% 10% 8% 6% 5% 1% 1% 1% 56. ábra: Szakképesítések aránya a gyógypedagógus munkakörben dolgozók esetén 57. ábra: Szakképesítések aránya a logopédus munkakörben dolgozók esetén A korai fejlesztés, oktatás és gondozás iránti szükséglet a tanév során módosulhat, ezért szükséges a folyamatos figyelemmel kísérése, mind a szakértői bizottsági tevékenység, mind a fejlesztés szintjén, és amennyiben ellátási nehézség, várólista alakul ki, azonnali intézkedést kell hoznunk az érintett kollégákkal közösen. Az idei tanévben erre már több esetben is sor került és a szakosított intézmények munkatársai önként vállalt segítséget nyújtottak. 77
0 20 40 60 80 100 120 Látásvizsgáló Hallásvizsgáló Beszédvizsgáló Beszédjavító XXIII. XXII. XXI. XX. XIX. XVIII. XVII. XVI. XV. XIV. XIII. XII. XI. X. IX. VIII. VII. VI. V. IV. III. II. I. 5 6 5 3 19 4 1519 15 17 21 21 32 42 42 32 42 15 23 48 59 65 84 84 98 107 58. ábra: Korai fejlesztéssel töltött heti óraszám Óvoda és iskolapszichológia ellátás Az újonnan indult óvoda-és iskolapszichológiai ellátás megszervezésében és a feladatkör megfogalmazásában kezdeti szinten állunk. A legfontosabb, hogy minden tankerületben elinduljon és egyértelmű legyen a rendszerben az óvoda-és iskolapszichológiai koordinátor szerepe. Ennek elérése érdekében tárgyalást folytatunk és szakmai segítséget várunk az ELTE PPK Iskolapszichológiai tanszék munkatársaitól. Az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis közös rendezésében havonta tartandó előadásokon szakmai segítséget nyújtanak a kollégáknak, e-mail-ben pedig egyéb szakmai információkkal is ellátják őket. Tárgyalásokat folytatunk arról, hogy várhatóan pályázat keretében nyár elején 30 órás továbbképzésen vehetnek részt az óvoda- iskolapszichológiai koordinátorok, minden tagintézményből egy kolléga. Az eljárásrendek hiánya miatt a munkaközösség feladata lesz ennek kidolgozása, és részben eszerint kerül majd kialakításra az egységes protokoll is az Educatio Kht. által készített protokollal összhangban. 78
XXIII. XXI. XIX. XVII. XV. XIII. XI. 2 6 11 11 10 21 21 17 21 29 IX. VII. V. 3 11 19 21 III. I. 0 10 15 20 21 30 32 59. ábra: Koordinátori feladatokkal töltött heti óraszám Alapvető célkitűzés, - ami jelenleg még gyerekcipőben jár - hogy minden tankerületben teljes állás terhére lássák el ezt a szakfeladatot. A jogalkotói és fenntartói szándéknak megfelelően előrelépés, hogy az iskolapszichológusi hálózat megerősödik. Ahol hagyományosan eddig is jól működött, azokban a kerületekben gördülékenyebb a szakszolgálati feladatvégzés is. Helyenként még szükséges a beavatkozás a jogszabályi feltételeknek való megfeleléshez. Az óvoda- és iskolapszichológus szakszolgálati feladatként katalizátora lehet a tankerület óvodai- és iskolapszichológiai tevékenységének. Kiemelten tehetséges gyermekek gondozása A kiemelt tehetség gondozásának nem volt előzménye a szakszolgálati rendszerben, és elmondható, hogy kevés a hagyománya a nevelési-oktatási intézményekben is. Leginkább szakember és álláshely átcsoportosítással tudjuk elindítani ezt az új feladatellátást is. Tehetséggondozó szakemberek felvételére csak korlátozottan van lehetőségünk, amit még az is fokoz, hogy kevés a felkészült, szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológusunk, pedagógusunk ezen a területen. 79
0 5 10 15 20 25 Elengedhetetlen ebben a szakfeladatban is, hogy minden tankerületben teljes állás erejéig lássák el a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozását. XXIII. XXII. XXI. XX. XIX. XVIII. XVII. XVI. XV. XIV. XIII. XII. XI. X. IX. VIII. VII. VI. V. IV. III. II. I. 4 2 2 2 8 9 10 11 11 11 11 13 16 17 21 21 21 24 32 60. ábra: Tehetséggondozással töltött heti óraszám A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) és a Nemzeti Tehetség (NTE) szervezetek felkarolták a tehetséggondozásban tevékenykedő szakembereink felkészítését, ingyenes továbbképzéseket hirdet, és ajánlásokat is megfogalmaz a tehetséggondozás pszichológiai protokolljához. Távlati célunk ebben az ellátásban is a team munka igényének támogatása, a napi gyakorlatban történő alkalmazása, a mentálhigiéné, az önismeret és a szupervízió megvalósítása. Fontosnak tartom kiépíteni a tankerületek közötti átjárást, akár a tankerületeken átívelő országos rendszert arra, hogy egy tehetséges gyermek, tanuló számára megtaláljuk azokat a mestereket, akik célzottan fejleszthetik. Különösen fontos segítőként (mentorként) követni a tehetséges gyermeket, különös figyelemmel a hátrányos helyzetben élő, vagy alulteljesítőként kiemelt figyelmet igénylő, tehetségeket. Ilyen esetekben nélkülözhetetlen a kapcsolattartás, az információk áramlása a tagintézmények, tankerületek között. 80
A szakszolgálat a több különböző szakember jelenlétével, a tehetséggondozást végző kolléga által - képes legyen gondoskodni a pszichés segítségről, a tanácsadásról, és akár a szülő (család) ellátásról. Tudja simítani, a ma még jellemzően nehézkes életutat, amelyet egy-egy tehetséges gyermek megél. Ebben a rendszer több szakterületen dolgozó szakemberének szoros kapcsolatban állása elengedhetetlenül szükséges. A nyitott intézmény képes elérni, hogy a szakértői tevékenységben és a nevelési tanácsadásban ellátott, kiemelt figyelmet igénylő tehetséges sajátos nevelési igényű, vagy BTM nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók esetében a szakmai szempontok integrációja megvalósuljon. Cél, hogy a közös munka nyereség legyen a gyermek számára. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulás, pályaválasztás hosszú tervezési folyamat végeredménye. Ebben nem csak a tanulót, hanem a családot és a tanuló intézményét segíteni szükséges. Az egy Intézmény lehetőséget adhat arra, hogy a tagintézmény eljusson egy nagyobb célcsoport felé, és könnyebben fel tudja venni a kapcsolatot a nevelési- oktatási intézményekkel. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménynek lehetősége van ezen a területen a kapcsolatépítésre. A tájékoztatás és a felkészítés folyamán számíthat az Intézmény szakembereire, mind a nevelési tanácsadásban, mind a szakértő bizottsági tevékenységben dolgozó, mind az iskolapszichológusi koordinátor és tehetséggondozó kollégákra. Kezdeményezni kívánom olyan tematikus, szakmai műhelyek indítását, ahol a tagintézmények szakemberei között konstruktív tervezés indulhat el. Az elérési útvonalakat hosszú távon célom úgy alakítani és bővíteni, hogy a hagyományos csatornákon kívül, a fiatalok által kedvelt eszközöket, IKT kompetenciákat, az on-line tanácsadást is kiszélesíthessük. Ennek fejlesztése, valamint kidolgozása és elindítása digitális képzéseket igényel. Konduktív nevelés A konduktív nevelés hasonlóan a korai fejlesztéshez csak elvétve jelent meg a kerületi pedagógiai szakszolgálatban, így régi, de mégis új feladatként jelentkezett. Az Intézményben 81
17 konduktor végzettségű kolléga dolgozik, akik elsősorban korai fejlesztést, mozgásnevelést végeznek. XXI. 2 XIX. 10,5 XV. 42 0 10 20 30 40 50 61. ábra: Konduktív neveléssel töltött heti óraszám az érintett kerületekben Igény a konduktív ellátásra azonban eddig csak egy-egy kerületben jelent meg. Itt az ellátás mintaértékűnek tekinthető, felkészült, lelkes kollégák végzik a konduktív nevelést. A Pető Intézet a budai tagintézmények számára segítséget nyújthat a gyermekek ellátásában. Fontos a konduktív pedagógiai intézetekkel a szakmai kapcsolattartás, valamint a módszertani útmutatás, hogy megvalósulhasson minden tagintézményben a magas színvonalú konduktív nevelés. Fokozatosan az infrastrukturális (tárgyi, eszköz és helyiség) feltételeket is biztosítani szükséges, addig az eszközkölcsönzés elindítását kívánom megszervezni. Fejlesztő nevelés A fejlesztő nevelés új feladatként jelenik meg a pedagógiai szakszolgálat rendszerében, így több kerületben nehézséget okoz, hogy ma még hiányoznak ehhez a személyi és a tárgyi feltételek. Kevés az a gyógypedagógus, konduktor, akinek megfelelő speciális szakirányú végzettsége, tudása és szakmai tapasztalata van ezen a területen. 82
Oligofrén pedagógia Pszichopedagógia Tanulásban akad. ped. 6% 2% 2% 1% 4% Szomatopedagógus Szurdopedagógia Hallássér pedagógus 6% 16% 40% Tiflopedagógus Értelmileg akadály. 23% Látássér pedagógus 62. ábra: Szakképesítés típusok aránya a logopédia és a gyógypedagógia területén A hiányos infrastruktúra tovább nehezíti a kielégítő színvonalú ellátás elérését. Azonban nincsenek várólisták, jelenleg nincs ellátásra szoruló gyermek, így az időt a felkészülésre szükséges fordítani. 63. ábra: A fejlesztő nevelés helyzete 83