KURT RUH A NYUGATI MISZTIKA TÖRTÉNETE II.

KURT RUH A NYUGATI MISZTIKA TÖRTÉNETE II.

KURT RUH A nyugati misztika története Második kötet A 12. és a 13. századi női misztika és az első ferencesek misztikája AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

A kötet a Kultúra 2000 program támogatásával jelent meg A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Geschichte der abendländischen Mystik. Zweiter Band: Frauenmystik und franziskanische Mystik der Frühzeits. München, 2001, C. H. Beck Verlag Fordította GÖRFÖL TIBOR A fordítást az eredetivel egybevetette BALOGH TAMÁS CSEKE ÁKOS NÉMETH CSABA ISBN 978 963 05 8448 7 ISBN 963 05 8448 4 ISBN 978 963 05 8449 4 (ö) ISBN 963 05 8449 2 (ö) Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2006 Verlag C. H. Beck ohg, München 1993 Hungarian translation Görföl Tibor, 2006 Akadémiai Kiadó, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

Tartalom Előszó... 11 Harmadik rész A 12. ÉS A 13. SZÁZADI NŐI MISZTIKA 15. oldal Rövidítések... 16 Elöljáróban... 19 Tizenharmadik fejezet Az Énekek Éneke népnyelvi magyarázatai a 12. században 25. oldal 1. A St. Trudperter Hohelied... 25 a) Előzetes irodalomtörténeti kérdések... 27 b) A mű teológiai és spirituális programja... 35 c) A jegyesi szeretet... 53 2. Landri de Waben Énekek Éneke-parafrázisa... 61 a) A szerző és az irodalmi kontextus... 62 b) A koncepció... 64 c) A jegyesi szeretet és az unio... 67

6 Tizennegyedik fejezet Elisabeth von Schönau és Ekbert von Schönau 71. oldal 1. Elisabeth Hildegard von Bingen és Ekbert között... 73 2. Elisabeth eksztatikus látomásai... 84 Tizenötödik fejezet Misztikus asszonyok a lüttichi egyházmegyében 90. oldal 1. Marie d Oignies... 95 2. Lutgart van Tongeren... 101 3. A Rameia apátság ciszterci nővérei... 106 4. Szent szüzek seregei az Úr liliomoskertjeiben... 112 Tizenhatodik fejezet A lüttichi egyházmegyén kívül élő szent nők a 13. században 124. oldal 1. Christina of Markyate... 127 2. Christina von Stommeln... 129 3. Christina von Hane (von Retters)... 134 4. Margareta contracta von Magdeburg... 140 5. Wilbirg von St. Florian... 144 6. Lukardis von Oberweimar... 146 7. Agnes Blannbekin... 148 Tizenhetedik fejezet Beatrijs van Nazareth 153. oldal 1. A Vita Beatricis... 155 2. A Seven manieren van minne... 161

Tizennyolcadik fejezet Hadewijch 177. oldal 1. A Hadewijch-kép körvonalai... 180 2. Hadewijch költői művei... 184 A) A Strophische Gedichten... 184 B) A Mengeldichten... 205 3. A Látomások... 216 4. A Levelek... 237 5. Függelék. Pseudo-Hadewijchiana... 256 a) A hadewijchi levélgyűjtemény 28. darabja... 256 b) Tweevormich Tractaetken... 262 c) Boengaert van der geesteleker herten... 263 7 Tizenkilencedik fejezet A szeretet könyve (Beszéd a XV fokról) 265. oldal Huszadik fejezet Madgeburgi Mechtild 279. oldal 1. Magdeburgi Mechtild és buochja... 282 2. Isten és a szerető lélek... 297 a) A menyasszony és a vőlegény az édesség állapotában... 297 b) A szeretet és a bekanntnisse... 305 c) A szeretet az elvetettség állapotában... 308 3. Mechtild teológiai felfogásának körvonalai... 313 a) A szentháromságos Isten... 313 b) Az üdvtörténet állomásai... 316 4. Néhány megjegyzés Mechtild misztikus nyelvéről... 319 5. Irodalmi összefüggések... 325 Függelék. Wichmann von Arnstein... 333

8 Huszonegyedik fejezet Mechtild von Hackeborn és Gertrud von Helfta 338. oldal 1. Helfta, látomásokban részesülő apácák kolostora... 338 2. Mechtild von Hackeborn... 344 a) A Liber specialis gratiae isteni-emberi szerzősége... 344 b) Mechtild misztikus spiritualitása... 348 3. Gertrud von Helfta... 359 a) A Legatus divinae pietatis szövegtörténete... 359 b) Gertrud misztikus spiritualitása a Legatus II. könyvének tükrében... 364 c) Gertrud Exercitia spiritualiája... 379 Huszonkettedik fejezet Marguerite Porete 383. oldal 1. Marguerite Porete és a Miroir des simples âmes... 386 2. A lélek felemelkedése... 392 3. Isten és a szeretet megtapasztalása a Miroirban... 396 4. L ame adniente et franche... 406 5. A Miroir irodalmi környezete. A beginák élete versben és prózában... 415 Negyedik rész AZ ELSŐ FERENCESEK MISZTIKÁJA 423. oldal Rövidítések... 424 Elöljáróban... 427 Huszonharmadik fejezet Szent Ferenc élete mint vita mystica 428. oldal

9 Huszonnegyedik fejezet Szent Ferenc első társai 452. oldal Huszonötödik fejezet Bonaventura 460. oldal 1. Egy tudós és hivatalviselő pályafutása... 464 2. Itinerarium mentis in Deum... 466 3. De triplici via... 485 4. Krisztus- és passiómisztika... 494 5. Pseudobonaventuriana... 497 a) Meditationes vitae Christi... 497 b) Stimulus amoris... 501 Huszonhatodik fejezet A provanszál Scala divini amoris 506. oldal Huszonhetedik fejezet A ferences spirituálisok misztikája 518. oldal 1. Röviden a spirituálisok történetéről... 518 2. Corrado da Offida... 530 3. Giovanni della Verna... 533 4. Iacopone da Todi... 536 5. Ubertino da Casale... 549

10 Huszonnyolcadik fejezet A ferences női misztika 562. oldal 1. Douceline de Digne... 564 2. Margherita da Cortona... 568 3. Angela da Foligno... 576 Huszonkilencedik fejezet David von Augsburg 594. oldal 1. Néhány szó David személyiségéről... 596 2. A tökéletesség hármas tagoltságú útja... 601 3. Die sieben Staffeln des Gebetes... 604

Előszó Misztikatörténetem második kötete hosszabb az elsőnél, de még így is kiszorult belőle A misztikus teológia alapjai az érett skolasztikában című rész, amelyet eredeti terveim szerint hozzátartozott volna. A döntésre a III. és a IV. rész váratlan kibővülése kényszerített, aminek azonban pozitív következménye, hogy a második kötet egységesebb lett. Lehet, hogy egy többkötetes mű öntörvényűen kikényszeríti a terjedelem növekedését? Könnyen elképzelhető, hiszen a bemutatott anyag kibővülése a szerző látókörének tágulását is jelzi. Az első kötet után a női misztika és a ferencesek misztikája más megvilágításban jelent meg, mint ahogyan terveztem, összetettebben, árnyaltabban és sokrétűbben. A források újbóli áttanulmányozásának köszönhetően továbbá új felismerésekre tettem szert, és a szövegértésem is megváltozott. Nem egy korábbi elgondolásomnak búcsút kellett intenem, és több olyan nézetem is akadt, amely legalábbis nem nyújtott segítséget a munkámhoz (kivéve néhány eredményemet a ferences misztika területén). A terjedelem kibővülését elsősorban a női misztika taglalása hozta magával. Úgy döntöttem, hogy a lüttichi egyházmegyéhez tartozó mulieres religiosae (sanctae) és a másutt a kegyelemben élő nők vitáit illő részletességgel mutatom be (14. és 15. fejezet), minthogy társadalom- és lelkiségtörténeti szempontból ezek a szövegek képezik az alapját a nagy női misztikusok, Beatrijs van Nazareth, Hadewijch, Mechthild von Magdeburg és Marguerite Porete népnyelvi vallomásos és látomásos könyveinek. Számos esetben bizonyos új felismeréseim is részletesebb bemutatást eredményeztek, például Hadwijch személyével és írásainak gyűjteményével kapcsolatban, vagy a helftai ciszterci nővér, Gertrud Legatusának hitelességét illetően. Egy új szövegkiadásnak köszönhetően váratlanul egy másik mulier religiosa, Margarita contracta von Magde-

12 ELŐSZÓ burg is megjelent a színen (15. fejezet, 4.), a híres Mechthild kortársa, akinek vitája szándékosan elüt a németalföldi látomásos nők életrajzaitól. A szeretet könyve (19. fejezet) is most kap helyet először a misztika történetének keretében. Számos olvasó másrészt Kurt Flaschhoz hasonlóan (Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1991. március 25.) nyilván rossz néven veszi majd, hogy kihagytam Hildegard von Bingent. Ezért az első kötethez írt Bevezetésben mondottak kiegészítéseképpen egy reményeim szerint megvilágító erejű szakaszban összehasonlítom egymással Hildegardot és Elisabeth von Schönaut (14. fejezet, 1.: Elisabeth Hildegard von Bingen és Ekbert között ). Ami a ferences misztikát illeti, újszerű és meglepő mozzanat lehet a provanszál Scala divini amoris bemutatása (26. fejezet). Jóllehet a szöveg már régen megjelent, mindeddig egyetlen irodalom- és lelkiségtörténet sem ejtett szót róla, s az olvasó most találkozhat első ízben a mű elemzésével. E helyett nincs módom arra, hogy véleményt nyilvánítsak az első kötetről írt recenziókkal kapcsolatban. Számos rövid ismertetés után elsőként Kurt Flasch a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, Alois M. Haas a Neue Zürcher Zeitungban és Josef Sudbrack a Theologische Revue 1992/3-as számában közölt beható kritikát a könyvről. Csupán egyetlen megjegyzés Kurt Flasch ítéletéhez, mivel alapvető kérdést érint: Flasch szerint A nyugati misztika története szigorú (filozófiai) értelemben nem igazán történet, mivel számos olyan dolgot nem tartalmaz, amely elengedhetetlen a történeti áttekintéshez. Véleménye az I. részre vonatkozik, és e szakaszt tekintve a bírálat teljesen helytálló. Minthogy felkészültségem nem képesít a patrisztikus kor voltaképpeni misztikatörténetének megírására, az I. részben csupán azokat az atyákat kívánom bemutatni, akiknek meghatározó szerepük volt a középkori misztika kialakulásában. A történeti áttekintés hiányával a II. rész viszont már nem vádolható, már ha nem üres foltokkal (például Rupert von Deutz elhagyásával) hozzák összefüggésbe. Meggyőződésem azonban, hogy a történetírásnak joga és kötelessége a szelektív bemutatás. Akárhogy is, ezt a kötetet megkötések nélkül történetnek szeretném nevezni. A felvetett problémára az a válaszom, hogy a nyugati misztikát áttekintő művem személyes kompetenciám korlátozottsága miatt (ez a hátránya annak, ha egyvalaki vállalkozik nagy időtávot átfogó, terjedelmes anyag bemutatására!) csak fokozatosan ért folytonossá, azaz alakult történetté.

ELŐSZÓ 13 A második kötet elkészítését tanácsaikkal, bírálataikkal és bátorításukkal segítő barátok, kollégák és diákok ugyanazok, akikre már az első kötetnél is számíthattam. Új segítőtársam akadt Elisabeth Schmidt, Dorothea Klein, Heinrich Stirnimann, Günter Stachel személyében; a IV. résznél egyik legrégebbi és legjobb barátomra, Rodolfo Temperlire számíthattam, aki közvetlenül a kézirat lezárása előtt halt meg ezért gyász árnyékolta be a megelégedést, amely mindig együtt jár egy könyv befejezésével. Ezúttal nem hagyom elhallgatni, mi mindent köszönhetek a Beck kiadó lektorának, Dr. Raimund Bezoldnak: mélységes hálával tartozom neki a könyv gondozásáért, amely nem is lehetett volna alaposabb és behatóbb.