A N N A L E S H I S T O R I C O - N A T U R A L E S MUSEI N A T I O N A L I S H U N G A R I C I Tomus V I I I. Series nova 1957 A komlói andezitterület újabb vizsgálata í r t a : f H E R R M A N N M A R G I T, Budapest A Mecsekhegység és környékének újabb térképezésével kapcsolatban szükségessé vált a Komló környéki andezitterület újrafeldolgozása. Az Állami Földtani Intézet megbízásából 1955-ben bejártam a területet és a gyűjtött kó'zetanyag vizsgálati eredményeit közlöm az alábbiakban. A területre vonatkozó földtani vizsgálatok összefoglaló átnézetét V a d á s z E.: A Mecsekhegység c. munkájában 1935-ben ismertette (1). A komlói andezit kőzettani leírását M a u r i t z B. alapvető munkája tartalmazza (7). Az andezit különleges bentonitosodásával T o k o d y L. foglalkozott részletesen (9). A komlói andezitterület földtani viszonyait V a d á s z E., N o s z k y J. és B a l o g h K. legújabb megállapításai alapján az alábbiakban foglalhatom össze : A Mecsekhegységben mely V a d á s z E. szerint a Magyar Középhegységtől fejlődéstörténetileg is különálló tektonikai egység : a helvét riolit-dacit feltörést követőleg a helvéti és tortonai emeletek határán élesen elhatároltan és elszigetelten Komlón granodioritos magma kiömléséből amfibolandezit mutatkozik." (6) A komlói amfibolandezit az alsóhelvéti kongériás édesvízi homokkő fölött ékelődik be mintegy 8 k m hosszú és 2 k m szélességű tömegben. Meglevő hasadékba benyomult egyszeri felnyomulású (monogen) köz ponti vulkán lehetett." (6). N o s z k y J. szerint a komlói a n d e z i t k i t ö r é s : a tortoniai emelet legelején t ö r t é n t. " (2). A tortoniai emeletnek az andezitkitöréssel való kezdését az indokolja, hogy az andezitfölötti rétegek fejló'désileg egységes, édes és sekélyvizi képződ ményekkel kezdődő s a transzgresszió folyamán egyre mélyülő vízben ülepedett csoportot jelentenek." (2). Komló környékén a zobáki tortoniai tengeröböl keskeny csatornával függött össze a Mecsek D K - i oldalán jól ismert tortoniai tengerággal. Az összekötő csatorna mentén erősebb erózió következtében az egyébként nagyobb elterjedésű andezit- és fonolit-takaró lazább részei elpusztultak." (2). N o s z k y szerint a tortoniai alapkonglomerátum az andezitre transzgredál." B a l o g h K. szerint :,,az andezit valószínűleg vízalatti réteg^ vulkánképződmény. Kitörése a felső mediterrán édesvízi medence kialakulásának kezdetére" eshetik. Ezt valószínűsíti, hogy az andezit többnyire közvetlenül a mezozoosz rétegeken fekszik."... S az édesvízi felsőmediterránból hiányzik az andezitkavics, ami szinte kizárja az andezitnek korábbi időben szárazföldön történt kiömlését." (8). Az andezitkitörcs középpontja B a l o g h K. szerint az andezitbánya táján sejthető. * A komlói andezitterületen mintegy 40 helyről gyűjtött kőzetminta helyét a B a l o g h K. I m r e h L. által készített 5000-es méretű kéziratos térképen t ű n t e t t e m fel. ( L d. 1. térképmellékletet!). Ezenkívül átnéztem L á d a Á r p á d geologustechnikus által részletesen begyűjtött anyagot, mely a Kossuth aknától a Kossuth-akna gépháza felé húzódó hirdi iparvasút melletti feltárásokból való. Átnéztem továbbá a komlói andezitterületen végzett mélyfúrások adatait is, amelynek betekintéséért W e i n G y ö r g y főgeológusnak hálás köszönettel tartozom. Ezeknek az adatoknak birtokában elkészíthettem a 2-ik ábrát, amely a mélyfúrások szerint az andezitnek a mélyben való elterjedéséről ad felvilágosítást. (2. ábra). Öt mélyfúrásnak az Állami Földtani Intézettől kapott andezitvékonycsiszolatait részletesen is átvizsgáltam. A kb 8 km hosszú és 2 km széles andezitterület kőzetanyaga sötétszürke, szürke, zöldesszürke, vörös, rózsaszín és fehér andezitből áll. Ezeket a változatokat nem lehet terület
szerint élesen elkülöníteni, mert a terület majdnem minden részén előfordulnak és az egyes színváltozatok egymástól sokszor néhány méter távolságban is váltakoznak. Ez jól látható a nagyobb feltárásoknál, így elsősorban a nagy andczitkőfejtőnél, ahol ugyanazon szintekben is vannak különbözj színváltozatok, továbbá a III. akna és a Kossuth akna között, a 1. ábra hirdi iparvasút melletti új feltárásokban, valamint a III. aknától a Bétaakna felé vezető úton az út melletti feltárásoknál is. Ennek a színeződésnek az okai amint ez a mikroszkópi vizsgálatokból is kiderült részben posztvulkáni utóhatások következménye. Részletesebb vizsgálatok elvégzésére és megfontolásokra késztetett az andezit vörös színeződésének kérdése. Már a vulkáni utóhatások ideje előtt keletkezhetett a vörös" andezit, ezt a feltevést alátámaszthatja az a körülmény, hogy vannak vörös andezitek, amelyekben nincs poszt-
vulkáni zöld"-kovásodás (ld. részletesebben a mikroszkópi leírásoknál]) és vannak posztvulkáni hatásra rózsaszínűvé vált, azaz meghalványodott vörös andezitek is. Ezek a színváltozatok nemcsak a felszíni feltárásokban mutatkoznak, hanem a mélyfúrások kőzetmintáiban is. (ld. 2. ábra). A mélyfúrási adatok az andezit mélységi kiterjedésére világítanak rá. Az ezekből adódó mélységi adatokból szerkesztett rétegvonalas vázlat szerint (ld. 2. ábra): az izohipszák _ isôrosandezit ', zoldopàlosandezit _ normál' andezit 1 I üledékes kőzet fúrás kezdene O L 2. ábra a 25. sz. fúrás, illetőleg a nagy kőfejtő felé szűkülnek. Feltehető, hogy az andezit zöme legmélyebben a K. 25. sz. fúrás körül lehet, tehát a nagy kőfejtő közvetlen közelében, a nagy kőfejtőtől kissé délre. A K. 31., K. 89. és K- 22. sz. fúrások szerint az andezit közvetlenül a liász kőszénre, illetőleg a szénpalára települ. Külszíni észleléseket végeztünk az andezit kó'zetréseire vonatkozóan. A litoklázisméréseknél Mészáros Lászlóné működött közre : 1. a III. akna gépháza mögötti nagy feltárásnál; 2. a III. aknától a Béta-akna felé vezető út melletti feltárásoknál; 3. az andezitkibukkanás legdélibb részében ; 4. a hirdi kisvasút (Hird felől homokot szállító kisvasút) melletti feltárásoknál ; 5. a nagyobb kőfejtőben. A mérések eredményeiből csak a legjellemzőbb, az állandóan ismétlődő, azaz a főlitoklázisokat vettük figyelembe, melyekből litoklázisrendszerrc lehet következtetni. A fő-litoklázisokat kördiagrammra vittem fel (ld. 3. ábra). A főlitoklázisirányok tehát : 195 15. 65 - -85 c dőléssel, 15 195, 40 - -50 c dőléssel, 3 Természettudományi Múzeum Évkönyve
Lifoklàzts mérések 10' ezekre merőleges irány : 300 120, 85 75 -os dőléssel ; kevésbé gyakoribb litoklázisirányok : 10 190, 26 3Ü -os dőléssel ; erre merőleges litoklázisirány : 280 100, 70 85 -os dőléssel. Amértlitoklázisirányokban bizonyos rendszer mutatkozik. Tehát a litoklázisok nem egyszerűen csak a magma kihűlésével és megmerevedésével kapcsolatosak, hanem későbbi tektonikai mozgások eredményei. A főbb litoklázisirányok megegyeznek az andezitterületet ábrázoló térképen (Id. 1. térkép) a déli területen feltűntetett vető irányával. Ezekből az irányokból lehet tehát a legerősebb tektonikai mozgásokat előidézőerők irányára következtetni. Kőzetmikroszkopos vizsgá- 3. ábra \atok : A komlói amfibolandezit petrográfiai leírását Ma u ritz B. 1913-ban megjelent munkájában kimerítően adta. (7.) Feladatunk ezen a téren csak az lehetett, hogy az újabb feltárásokat is felkeresve, keressük az akkor feltárt helyeken előforduló típusoktól való eltérést vagy az azokkal való egyezést. A gyűjtött és megvizsgált anyagok mintahelyeit az 1. térképen számokkal megjelöltük. A következő helyről vettünk mintát : 1. Halastótól É-ra, kisvasútkanyartól 27 m-re K-re. 2. Halastótól ÉK-re levő andezitterület legmagasabb pontja. 3. A 2. ponttól 37 m-re K-re. 4. Halastótól ÉK-re levő munkástelep Ny-i sarkától 40 m-re ÉÉNy-ra. 5. Nagyandezitkőbánya, IV. szint. 6. Nagyandezitkőbánya, III. szint. 7. Nagyandezitkőbánya, II. szint. 8. Nagyandezitkőbánya, I. szint. 9. Nagyandezitkőbánya, 1. mélyszint. 10. Nagyandezitkőbánya, 2. mélyszint. 11. Szénárok"; a nagyobb andezitfolt kezdete. 12. 11. ponttól ÉK-re 200 m-re a patak mentén a két horhos találkozásánál. 13. 12.-től ÉÉK-re 50 m-re a hegyoldalban. 14. A K. 23-as fúrástól É-ra 15 lépés. 15. A Halastótól D-re emelkedő Somostető"-n, a nagy horhos kanyarának K-i oldalán. 16. 15-től É-ra a nagy horhos mentén (Kis Somostető"). 17. 16-tól É-ra az andezithatár mentén. 18. Halastó felől mélyfúrók központja felé vezető erdei út menti kibukkanások egyike. 19. Mélyfúró központi teleppel szemben, a Somostető" É-i lejtőjén. 20. 19-től 50 m-re, Ny felé. 21. Anna-aknától D-re eső tetőmagaslat Ny-i lejtője. 22. Anna-aknától D-re eső tetőmagaslat. 23. Anna-akna felé eső É-i lejtő. 24. A Kossuth-aknától a III. akna felé vezető út baloldalának kibukkanásaiból. 25. A III. aknától kb 150 m-re ÉNy felé. 26. 25-től DK-re a III. akna felé vezető út elejéről. 27. A III. akna gépháza mögött nagy feltárás.
28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. A Béta-akna felé vezető út jobboldali első feltárása, 160 m-re az útelágazástól. A 28-tól K-re 318 m-re levő jobboldali feltárás. A Béta-aknától ÉNy-ra a vasúti sin és a Béta-akna felé vezető út találkozása. A 30-tól ÉNy-ra 25 m-re a kisvasút mentén. A 31 -tőí DNy-ra 250 m-re a kisvasút mentén. A I I I. akna lakótelepétől a Béta-akna felé vezető út torkolata előtt kb 20 m-re. A hirdi kisvasút mentén a Kossuthakna felől az 1. feltárás. A hirdi kisvasút mentén a Kossuthakna felől a 2. feltárás. A I I I. akna felől a Kossuth akna felé vezető kisvasút mentén az 1. feltárás. Halpikkelyes agyag és andezit kontaktusa a 36-tól DNy-ra húzódó horhosban. A mikroszkópi vizsgálatok szerint az amfibolandezit különböző m i n t á i lényegileg nem t é r n e k el egymástól, mégis két, azaz h á r o m csoportba lehetne őket osztani : 1. piroxénes amfibolandezit, 2. amfibolandezit, a) típusos barna-amfibolos andezit, b) kifakult-amfibolos andezit. Ezeket az andeziteket ugyanazon m a g m a f e l n y o m u l á s különböző differen ciálódási t e r m é k e i n e k lehet tekinteni. 1. A piroxénes amfibolandezit és a kifakult-amfibolos andezitek lényegesen kisebb elterjedésűek, mint a bazaltos-amfibolandezitek. A piroxénes amfibolandezit a S z é n á r o k " táján levő andezitfoltok és a Halastótól D-re emelkedő Somostető magasabb pontjain 350 m 300 m tenger színtfeletti m a g a s s á g b a n figyelhető meg a horhosok feltárásaiban. É r d e k e s, hogy a Szénárok és az e m l í t e t t,, S o m o s t e t ő " k ö z ö t t elterülő nagy andezitkőfejtő kőzeteiben ilyen jelentősebb piroxénmennyiség nem t a l á l h a t ó. Minthogy a nagy andezitkőfejtő térszínileg alacsonyabb szinten van, mint a S z é n á r o k " és S o m o s t e t ő ", feltehető, hogy a Szénárok andezitfoltjai és a Somostető a n d e z i t t e r ü l e t e először összefüggött, de a piroxéndúsabb andezites rész a nagy kőfejtő t e r ü l e t é n erodálódott. A piroxénes amfibolandezit sötétebb vagy világosabb szürke t ö m ö t t k ő z e t. Vörös és zöld színváltozatot nem mutat. Holokristályosan porfiros s z ö v e t ű. Porfiros elegyrészei : földpát (plagioklász), augit (diopszidos augit), hipersztén, barna amíibol. (A kőzet részletes és tökéletes k ő z e t t a n i leírását l d. M a u r i t z B. m u n k á j á b a n ) (7.). A piroxént porfiros elegyrészként is t a r t a l m a z ó piroxénes amfibolandezit elterjedése szerint legfelső, felszínközeli megmerevedés, a magma kissé bázisosabb differenciálódási t e r m é k e. 2. Az amfibolandezit-változatok közül a kifakult-amfibolos andezit a r á n y lag kisebb t e r ü l e t e t foglal el. Csak a Halastótól D-re fekvő,,somostető"-től ( mely még piroxénes amfibolandezit ) K-re, az A n n a - a k n á t ó l D-re eső magas laton és környékén fordul elő. Erre a kifakult-amfibolos andezitre jellemző az amfibol erős opacitosodása : az amfibolkristályok kerületén keletkezett magnetitszemcsékből álló érckoszorú ; legtöbb esetben ezek a magnetitszemcsék a k e r ü l e t ről befelé haladva az egész amfibolkristályt magnetit-szemcsékkel k i t ö l t ö t t pszeudomorfózává alakítják á t. Ez az erős opacitosodással induló és ércpszeudomorfózás jelenség a komlói andezitömlés m á s o d i k " f o l y a m a t á n a k,,túl"-fejlődésére mutat. Első folyamatnak v e h e t j ü k pl. a piroxénes amfibolandezitek vagy egyes friss amfibolandezitek kitörését, hol a magma megmere vedésekor a típusos friss andezitszövet (holokristályosan porfiros, a földpátlécek trachitos elrendeződésével) keletkezik. A vasoxidveszteség jelentené i t t a 2.-ik
folyamatban az eredeti barna amfibolok e l h a l v á n y o d á s á t is. Elegyrészeit tekintve azonos a többi amfibolandezitekkel, melyeknek, jelenleg is helytálló petrográfiai leírását M a u r i t z B é l a a mecseki andezitekről szóló m u n k á j á b a n (7.) ismertette. A barna bazaltos amfibolandezit a komlói andezitvulkánosság t e r ü l e t é n uralkodó jellegű. Előfordulásai : a Halastótól É-ra levő kis a n d e z i t t e r ü l e t, a nagy kőfejtő és környéke, a hirdi k i s v a s ú t m e n t i feltárások, a I I I. akna g é p h á z a mögötti nagy feltárás, az a n d e z i t t e r ü l e t déli részén levő, a B é t a - a k n a felé vezető út menti feltárások, azaz az eddig ismert feltárások legnagyobb része. A Halastótól É-ra levő a n d e z i t t e r ü l e t e n a tetőn üde, t ö m ö t t, szürke ande zit jellemző : úgylátszik, hogy ezeket az andeziteket a komlói a n d e z i t v u l k á n o s ság k i a l a k u l á s á n a k csak az első folyamata érte ; holokristályosan porfiros szövetű, (a földpátlécek trachitos elrendeződésével), porfirosan barna amfibolokkal, s a v a n y ú b b plagioklászokkal és m a g n e t i t s z e m c s é k k e l. A nagy andezit kőfejtőhöz közelebb eső t e r ü l e t e n és a nagy kőfejtőben t a l á l h a t ó szürke és sötét szürke kőzetféleségek k ö z ö t t az amfibol m á r erősen opacitosodott. Ezt az erős opacitosodást nevezzük a komlói andezit kialakulása 2.-Ík f o l y a m a t á n a k. S z á d e c z k y K a r d o s s E l e m é r a k a d é m i k u s a komlói andezitek kőzetcsiszolatainak megtekintésekor az itteni különböző kőzetváltozatok kialakulására a következő gondolatokat vetette fel : N é g y időben e g y m á s r a következő folyamat k ü l ö n í t h e t ő el az andezitek kristályosodásában. 1. A magma zavartalan megmerevedésével keletkezett a friss andezit, részben piroxénes amfibolandezit. 2. Színes elegyrészek (amfibolok) opacitosodása főleg a s a v a n y ú k ő z e t b e n. Ez későbbi h a t á s o k r a érzékenyebbé teszi a kőzetet. 3. Oxidáció, bőséges hematit-, vasoxidképződéssel. Minthogy ezt a folya matot időben követi még az ascendens redukciós opálosodás, feltehetőnek látszik, hogy ez nem felszínen ment végbe. 4. R e d u k c i ó s á t a l a k u l á s, kovásodással. Ez az oxidációs á t a l a k u l á s h o z hasonló térbeli elterjedése m i a t t okozati összefüggésben á l l h a t a 3. folyamattal. A 3. folyamattal jellemezhető vörös vagy rózsaszín k ő z e t e k, melyek a nagy kőfejtőben, a hirdi kisvasút menti, a B é t a - a k n a felé vezető ú t menti feltárásokban s a I I I. akna g é p h á z a m ö g ö t t i feltárásokban is kibukkannak, vasoxidot, hematitot bőségesen tartalmaznak, ezek okozzák a kőzet vörös színét. A kémiai elemzések szerint is a vörös kőzet oxidációs foka j ó v a l nagyobb, mint a többi a n d e z i t é. ( L d. a kémiai elemzések t á b l á z a t á n a 4-ik elemzés a d a t a i t : oxidációs f o k : 34,4!) A 4-ik folyamat kőzetei m a k r o s z k ó p o s á n egészen kifakultak, h a l v á n y z ö l desek, egészen fehérek vagy rózsaszínűek. Ilyen k ő z e t t í p u s o k figyelhetők meg főleg a nagy kőfejtőben, l e g i n k á b b a IV. szinten, de az alábbi szinteken is, a Kossuthakna és I I I. akna közt h ú z ó d ó terület f e l t á r á s a i b a n. A I I I. gépház mögött és a komlói a n d e z i t t e r ü l e t déli részén érdekes ez a k ő z e t t í p u s nem t a l á l h a t ó meg az eddigi feltárásokban ; ezek az ú g y n e v e z e t t 4-ik folyamatban keletkezett kőzetrészek p o s z t v u k á n i k u s h a t á s r a keletkeztek, a kisebb-nagyobb erek, repedések m e n t é n kovás anyag r a k ó d o t t le az andezit közé. Ez a jelenség m á r makroszkóposán is megfigyelhető, az andezitet keresztül-kasul zöldopálos kitöltések j á r j á k á t. Mikroszkóp alatt is megfigyelhető ez a jelenség : az a n d e z i t s z ö v e t e t u g y a n í g y zöldopálos képződ m é n y e k t ö l t i k k i a hajszálerek m e n t é n. Ez az opálosodás, ez a redukció okozza a kőzetek e l h a l v á n y o d á s á t, halványzöld vagy fehéres színét és a m á r oxidált,
vasoxidos vörös andezit rózsaszínű elszíneződését. A mikroszkópi vizsgálatok is azt a látszatot keltik, hogy előbb alakult ki a úgynevezett vörös andezitrész s csak azután járták át a hematitos rácsoktól átszőtt részt az ezekben hajszálerekként húzódó opálos oldatok. Tehát a mikroszkópi megfigyelések szerint is a kovás redukció [a 4-ik a folyamat] későbbi, mint az oxidációs (3-ik) folyamat. A komlói andezitet tehát egyes helyeken főleg a vetők mentén a 2-ik folyamat [az opacitosodás] elősegítette, érzékennyé tette az oxidációs hatást kifejtő oldatok befogadására. A posztvulkánikus hatásra bekövetkezett kovás redukció [4-ik folyamat] pedig részben egyes már oxidált (vörös) andeziteken vagy csak a 2-ik fázison keresztülment kőzeteken érvényesült. A zöld-opálosodás is főleg a feltárt vetők mentén erősebb. 4. ábra Legjellemzőbben mutatkozik ez az elváltozás a hirdi kisvasút menti feltárásoknál. Itt a redukció az eredeti szürke vagy oxidálódott vörös andezitet nemcsak elszínteleníti, hanem meg is lazítja. A kőzettömeg repedései közé pedig utólagosan sokszor üledék rakódik le kövületekkel, kongériákkal és elporlott andezit amfiboljaival. Mindez tufa benyomását keltheti. De a mikroszkópi vizsgálat eredménye a tufa jelenlétét kizárja. Andezittufát egyetlenegy felszíni feltárásban sem találtam. A bentonitosodást, mely a komlói andezitterületen több helyen található, T o k o d^y L. részletesen ismertette. (9.)
A mélyfúrásokból csak a K. 24., K. 26, K.57. sz. fúrások andezitjeinek pár vékonycsiszolatát nézhettem át. Ugyanazok a jelenségek mutatkoztak, mint a felszínieknél. A K. 26. sz. fúrás (mely a,,szénárok" területén van) andezitjeiben porfirosan kivált piroxen is található, míg a többiek (K. 24, K. 57. sz. fúrásoké) barna amfibolos andezitek. A mélyfúrások andezitjeinek további mikroszkópi vizsgálata célszerűnek látszana a kristályosodási fok megállapítása végett, hogy a kitörési centrumra pontosabb következtetéseket lehessen levonni. NIQQII féle bázisértékek. tjigoli féle kofamolekulanormák 5. ábra Kőzetkémiai kiértékelések : A piroxénes amfibolandezit és barnaamfibolos andezit kémiai összetétele szerint (ld. táblázatot!) nem különbözik élesen. Si0 2 -tartalmuk alsó határa 52,65 %,míg a felső határ 61,29%, a megfelelő si-értékek 184,4-210,4. - A piroxénes amfibolandezitek (táblázatban 1.2.3. számokkal jelöltek) a QLM háromszögben a Niggli féle bázis-értékek szerint az alsóbb mezőben foglalnak helyet, míg az amfibolandezitek (5., 8. sz.) a felsőbb mezőben, (ld. Niggli-féle háromszöget!). Az oxidálódott vörös amfibolandezit (4. sz.) elhelyezése az elváltozás következtében a piroxénandezitek közelébe kerül, de a katamolekulanormák QLM háromszögében már az amfibolandezitek közt foglal helyet. A komlói andezitek keletkezésének korát illetőleg Balogh Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a hirdi iparvasút Kossuth-akna és III. sz. légakna közti szakaszának nyugati oldalán levő egyik horhos mélyén (Id. térképen a 37. sz. lelőhelyet!) olyan andezitkibukkanás található, mely a felette levő halpikkelyes anyagot kemény, csengő agyagpalává alakítja át ; ebben az agyagpalában ugyan (vékonycsiszolatát átnézve) kontakt ásványt nem találtam, de a kőzet szövete a kontakt kőzetre jellegzetes szaruszirtes-szövetet mutatja. Ezek szerint az andezitkitörés fiatalabb, mint a halpikkelyes agyag, azaz ha a halpikkelyes agyagot alsóhelvétnek vesszük, az andezitkitörés az alsóhelvétnél későbbi időben történt. Összefoglalás: 1. A mikroszkópi vizsgálatok és kémiai elemzések szerint a komlói andezitek lényegileg nem térnek el egymástól, több-kevesebb piroxéntartalmukat is tekintetbe véve. Ezeket az andeziteket egyazon magmafelnyomulás helyenként különbözően differenciált termékeinek lehet tekinteni.
2. Tufaszórást a felszíni előfordulásoknál az eddigi feltárások szerint nem lehetett megállapítani. 3. Az andezitnek makroszkóposán különböző színekben mutatkozó változatai közül a vörösek felszínközeli, oxidáció eredményei, a zöld, fehér és rózsaszínűre halványodottak pedig posztvulkánikus hatásra keletkezett kovás redukció következményei. 4. A komlói andezitfeltörés korára vonatkozólag érdekes adatot szolgáltat az andezitterület nyugati szélén talált, az andezitérintkezéssel megpörkölt alsóhelvét korú halpikkelyes" agyag ; eszerint az andezitfeltörés az alsóhelvétnél (ha a halpikkelyes" agyag alsóhelvét korú) fiatalabb. 5. A mélyfúrási adatok szerint az andezit legmélyebben a nagy kőfejtőtől kissé délebbre eső területen található : az andezittömeg zöme legmélyebben a K. 25. sz. fúrás körül lehet. A kitörés centrumára vonatkozó értékes adatokat szolgáltathatnának a mélyfúrások andezitanyagának pontos mikroszkópi vizsgálata, azaz a kristályosodási fok megállapítása. A táblázatokban és az ábrákban íellüntetett számozások magyarázata : 1. ábra. Somostető legmagasabb pontja, horhos-kanyar. (Piroxénes amfibolandezit). 2. ábra. K. 23. sz. fúrástól kissé délre. (Piroxénes amfibolandezit) 3. ábra. Szénárok piroxénes amfibolandezitje. 4. ábra. Vörös andezit ; nagy kőfejtő II. szintjéről. (Amfibolandezit) 5. ábra. Opacitosodott andezit (amfibolandezit) a nagy kőfejtő 2-ik, legmélyebb szintjéből. 6. ábra. Erősen opacitosodott amfibolandezit ; az Anna-aknától délre emelkedő magaslat tetőjéről. A Newer Examination of the Andezité Area of Komló By f M. HERMANN, Budapest Author establishes the following results in her paper : 1. On the basis of macroscopic examinations and chemical analyses, the andezites of Komló do not essentially differ from each other, even though their higher or lower pyrixene content be taken into consideration. These andezites may be considered as variously differentiated products of the same magmatic uprise. 2. Tufa dispersion could, on the basis of the barings up to now, not be established. 3. Of the macroscopically diverse color variations of andezité, the reds are the results of preponderantly near-surface, but not surface, oxidations, whilst those bleached to a green, white or pink tint are the after-effects of siliceous reduction proceeding from postvolcanic influences. 4. With regard to the age of the andezité uprise of Komló, an interesting datum is given by the Lower Helvetian fish-scale" material roasted by its contact with andezité, found on the western border, of the andezité area ; accordingly, the andezité uprise is younger than the Lower Helvetian one (if the fish-scale" material is of the Lower Helvetian). 5. On the basis of deep-boring data, the deepest lying andezité can be found somewhat souther to the big quarry ; the bulk of the andezité mass may be around boring No. K 25, at its biggest depth.
Niggli-féle normák Mintavétel helye si ti p al fm c a!k k mg c/fm Metszet qz oxidációs fok Magmaprovincia 1. 187,1 1,5 0,3 30,9 34,9 16,5 17,7 0,30 0,57 0,47 IV. + 16,9 43,0 2. 204,6 1,9 1,0 30,7 34,1 17,1 18,1 0,31 0,51 0,50 IV. +32,2 5,88 3. 204,8 2,1 1.2 34,7 36,7 13,1 15,5 0,28 0,61 0,36 III. +42,8 7,13 4. 184,4 1,8 0,3 35,2 34,1 18,2 12,5 0,21 0,53 0,53 IV. +33,7 34,4 (!), granodioritos magma 5. 210,4 1,8 0,8 33,5 30,3 18,0 18,2 0,32 0,50 0,59 IV. +37,6 3,32 6. 210 1,8 0,3 33,6 29,5 I 19,3 1 17,6 0,31 0,52 0,66 IV.! +39,6 3,27 Niggli-féle bázisértékek Mintavétel helye Kp Ne Cal c Cp Cs Fs Fa Fo Ru Q L M Q 71 V a 1. 9,5 21,5 11,8 0,9 0,4 4,3 24 8,9 0,5 39,8 42,8 16,4 39,8 0,2757 0,5563 0,0250 2,0888 2. 9,3 20,9 9,8 0,6 2,1-5,1 2.0 7,3 0,5 42,4 40,6 17,0 42,4 0,2450 0,5069 0,0000 2,8788 3. 7,1 18,8 7,8 5,5 1,4-4,4 1,5 9,5 0,5 43,5 39,2 17,3 43,5 0,2315 0,6169 0,0000 3,1905 4. 4,5 17,6 14,0 4,3 1,0-6,8 0,6 8,1 0,6 42,5 40,4 17,1 42,5 0,3878 0,5226 0,0000 2,5758 5. 9,5 20,4 10,8 1,1 1,«- 3,6 2,5 6,3 0,5 43,5 41,8 14,7 43,5 0,2654 0,5081 0,0000 3,4085 6. 9,2 20,5 13,3-0,5 0,9 3,6 2,5 6,4 0,5 42,6 43,0 14,4 42,6 0,3326 0,4776 0,0672 3,1151
Katamolekulanormák or ab an ap wo mt hy en ru 15,8 35,8 19,7 L = 71,3 0,9 0,5 4,3 3,2 11,9 0,5 M = 21,3 7,4 Q = 7,4 or ab an c ap wo mt hy en ru! 15,5 34,8 16,3 0,6 L = 67,2 2,1-5,1 2,7 9,7 0,5 M = 20,1 12,7 Q = 12,7 or ab an c ap wo mt hy en rti 11,8 31,3 13 5,5 L = 61,6 1,4-4,4 2 12,7 0,5 M - 21,0 17,4 Q - 17,4 or ab an c ap wo mt hy en ru 7,5 29,3 23,3 4,3 L = 64,4 1 6,8 0,8 10,8 0,6 M = 20,0 15,6 Q = 15,6 or ab an c ap wo mt hy en ur 15,8 34 18 1,1 L - 68,9 1,8-3,6 3,3 8,4 0,5 M = 17,6 13,5 Q - 13,5 or ab an c 15,3 34,2 22,2 - L = 71,7 ap wo mt hy en ru 0,5-3,6 3,3 8,5 0,5 M = 16,4 11,9 Q = 11,9
n J Mintavétel helye d 35 d * d < d Kémiai elemzések (Elemző : Nemesné 1. 59,14 0,65 0,25 16,54 4,4 1,91 0,05 4,20 4,86 2,64 ç o s o S o U o q z q! q i 1 + Varga Sarolta) 4,01 1,50 0,86 0,11 100,83 d z Megjegyzések 2. 60,16 0,75 0,67 15,34 4,73 1,61 0,05 3,37 4,68 2,55 3,80 1,16 1,69 100,56 3. 58,09 0,80 0,78 16,73 4,03 1,13 0,06 4,26 3,48 1,90 3,28 1,77 4,05 0,04 100,40 friss, piroxénes amfibolandezitek 4. 52,65 0,68 0,22 17,09 5,68 0,33 0,05 3,43 4,85 1,16 2,92 7,33 3,62 0,08 100,09 Vörös andezit 5. 61,29 0,70 0,54 16,59 3,45 2,08 0,07 2,96 4,92 2,63 3,75 1,14 0,57 0,07 100,76 Opacitosodott 6. 60,15 0,70 0,20 16,85 3,29 2,01 0,07 3,00 5,30 2,53 3,70 1,32 1,25 0,12 100,50 Erősen opatocitosodott andezit Zavarickij-értékek Mintavétel helye m' s c B A N a c b s S a' f! t <p Q Osztály csoport 1. 994 69 203 186 1452 12,81 4,75 13,98 68,46-39,41 51,72 8,87 69,89 0,80 25,62 6,55 3. oszt. 9. csop. 2. 1012 62 190 176 1440 12,22 4,31 13,19 70,28 43,68 44,74 11,58 69,32 0,89 31,58 11,81 3. oszt. 9. csop. 1 3. 978 62 231 146 1417 10,30 4,38 16,30 69,02 25,11 29,00 46,32 72,60 1,02 21,65 13,06 3. oszt. 9. csop. 4. 887 87 207 118 1239 9,08 6,70 15,94 68,28 21,26 37,68 41,55-79,66 1,00 34,78 11,70 3. oszt. 10.csop. 5. 1031 74 162 178 1445 12,32 5,12 11,21 71,35-45,68 45,68 8,64 68,54 0,88 27,16 12,94 3. oszt. 9. csop. 6. 1012 78 163 174 1427 12,19 5,47 11,42 70,92-43,56 46,01 10,43 68,97 0,89 25,77 11,99 3. oszt. 9.csop.