1. o. 1.tétel Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma - A kazalban történő erjesztés technológiája - Az istállótrágya kijuttatásának ideje és mennyisége - Az istállótrágya kijuttatásának módja (rakodása, kihordása, szétterítése, alászántása, lezárás) Az istálló trágya: a szerves trágyák csoportjába tartozik Alkotó elemei: Bélsár: a takarmány meg nem emésztett részeit tartalmazza, amely emésztő nedvekkel, élő és elhalt mikroorganizmusokkal van keveredve. Napi mennyisége: Szarvasmarha:20-30 kg/állat Ló: 15-20 kg/állat Sertés: 1,2-1,5 kg/állat Juh: 1,5-2,5 kg/állat Vizelet: nitrogén tartalma miatt értékes alkotórésze az istálló trágyának. Napi mennyisége: Szarvasmarha: 10-15 kg Ló: 4 6 kg Sertés: 2,5 4 kg Juh: 0,6-1 kg Alom: a jó alom kényelmes fekhelyet nyújt az állatnak, a híg ürüléket felszívja, jól keveredik a bélsárral, megkönnyítve ezzel a trágya kezelését és kiszórását. Napi mennyiség állatonként: 4-8 kg A trágya mennyisége állatfajokként eltérő: Szarvasmarha: 9-10t/év 10 t tartalmaz: N 30kg, P 25kg, K 60kg hatóanyagot Ló: 6-8 t/ év Növendékmarha: 4-5 t/ év Hízósertés: 1-2 t/ év Juh: 0,5-0,6 t/ év Kezelése: 2 szakaszból áll Oxidációs szakasz: Az aerob baktériumok elégetik a szerves anyagok egy részét hő termelődik a trágya felmelegszik meg kell szüntetni a további felmelegedést, hogy a nagyobb veszteséget elkerüljük ez a levegő kiszorításával érhető el. Hidegérlelés: 30 fok, 1-2 nap Melegérlelés: 40 fok, 3-4 nap Forróérlelés: 60 fok, 4-5 nap Redukciós szakasz: oxigén mentes körülmények között, megszűnik a szerves anyagok égése és a trágya hőmérséklete csökken tartósítva lesznek a megmaradt szerves anyagok, elősegítve ezzel a humifikálódást. Minimum 100 nap Kazalban való erjesztés: A kazal helyét az istálló mellett vagy a trágyázandó tábla végében vagy ahhoz közel kell kijelölni A kazal ne legyen közel a kúthoz és a lakóházhoz, elkerülve ezzel a környezet szennyezését.
2. o. Lehetőleg a terület kiemelkedő részén legyen, hogy a csapadék ne folyjék a kazal alá, mert a trágya rothadását idézi elő. Egyszakaszos kezelés: Egymás után következő 2-3 napon át mindig új szakaszt kezdünk egymás mellett. A 4. napi mennyiséget az első, az 5. napit a második, a 6. napit a harmadik szakasz fölé rakjuk addig, amíg a kazalmagasságot eléri Az egyes rétegek vastagsága 50-60 cm Trágya érlelés: 1. Trágya telepen: az istállókból minden nap kihordják a trágyát. 2. Mélyalmos: az állatok végzik az érlelést, 4-6 hónapig tart, kitrágyázásnál trágyaszarvasba viszik vagy azonnal kijuttatják a trágyázandó területre. Kijutatás ideje: Azonnal be kell dolgozni a földbe, alapműveléssel forgatással ( nyári szántás, őszi mélyszántás) a tavaszi istállótrágyázást kerüljük, mert annak alászántásával a talajt kiszárítjuk ( kivétel: deflációs homokterületek). Mennyisége: Kis adag: 30t/ha Közepes adag: 40-50t/ha Nagy adag: 60t/ ha Kijuttatás módja: Robbantásos Kézi (platóról) Trágyázó gépekkel Kiszórás után azonnal bedolgozni (beszántani) majd lezárni Trágya: azok a szerves és szervetlen anyagok, amelyekkel a növényi tápanyagokat pótoljuk, és a talaj termőképességét fokozzuk. 2. tétel Ismertesse a hígtrágya összetételét, kezelési és felhasználási módjait, a tárolás és kijuttatás lehetséges környezeti ártalmait! - Hígtrágya összetétele, mennyiségét befolyásoló tényezők - Szétválasztásos, szétválasztás nélküli kezelési mód - Kijuttatásának menete - Tárolásának környezeti veszélyei - Kijuttatásának egészségügyi és környezeti veszélyei Hígtrágya olyan szerves trágya, amely iparszerű állattartó telepeken keletkezik, ahol a gazdasági állatokat alomanyag nélküli rácspadlós tartásmódban helyezik el. Összetétele: Bélsár Vizelet Lemosó víz Mennyiségét legfőbbképpen a trágya lemosására használt víz mennyisége határozza meg, de függ továbbiakban az állat fajától (sertés, baromfi, szarvasmarha), korától és a tartástechnológiától.
3. o. A hígtrágya a trágyalé csatornán keresztül a trágyalé aknába ( trágyalé-telepre) kerül, ahol elkezdődik annak kezelése. Kétféle trágyakezelési eljárás alakult ki: - Fázisbontás nélküli: amelyben a hígtrágya alkotóelemeit összekeverik (homogenizálják) és alkalmassá teszik arra, hogy szippantó kocsikkal a trágyázandó területre injektálják, vagy öntöző-berendezéssel kiöntözik. Napjainkban a komposztok érlelésére is felhasználják. - Szétválasztásos kezelés: Lényege, hogy a szilárd és a folyékony fázist külön választják: o Ülepítéssel o Szűréssel o Szikkasztással A hígtrágya környezetterhelő hatása miatt nagy gondot kell fordítani a hígtrágya-telepek elhelyezésével és kijuttatásával szemben. A hígtrágya magas fehérje és ásványianyag-tartalma miatt veszélyes környezetszennyező anyag. Minél hamarabb a talajba kell juttatni, ahol a talajbaktériumok hasznosítják, ezzel hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához. 3. tétel Ismertesse a tarló- és gyökérmaradványok, valamint a zöldtrágyák felhasználásának módját! - Tarló- és gyökérmaradványok értéke, káros szénhidráthatás - Káros szénhidráthatás elkerülésének módja - A tarló- és gyökérmaradványok bedolgozásának technológiája (ideje, eszköze, mélysége) - Zöldtrágyázás fogalma - A zöldtrágya bedolgozásának technológiája (ideje, eszközei, mélysége, módja) Betakarítás után visszamaradt növényi részek (gyökér, szár) Hasznosítani lehet őket: - Szerves trágyaként tarlóhántással - Melléktermékként állatok feletetésével és alomként - Energianyerésre (szalmatüzelésű erőművek, brikettek, granulátumok) - Defláció elleni védekezésben (talajtakarás) Tarlóégetés környezetkárosító hatása (levegő és talajmikróbák) miatt tilos! Csak külön szakhatósági engedéllyel lehet, veszélyes kártevők elpusztítása céljából (pl. kukorica bogár) Káros szénhidráthatást pentozán-hatásnak nevezzük. Magas rosttartalmú (cellulóz) növényi részek hirtelen talajba jutása felborítja a talajélet egyensúlyi állapotát. Ezt a nehezen bomló anyagot a talajban élő hasznos mikroszervezetek nem képesek olyan gyorsan és hatékonyan elbontani, ami ahhoz vezet, hogy ezek a növényi anyagok visszamaradnak a talajban és gátolják a talaj regenerálódását és a termesztendő növény termesztési feltételeit (talajszerkezet, talaj-előkészítés, tápanyag feltáródás) Pentozánhatás elkerülése: Nagy tarlómaradványt hagyó növények ( kukorica, napraforgó) után szárzúzás és N tartalmú műtrágya kijuttatása szükséges a tarlóhántás elvégzése előtt. Növénynemesítéssel: kisebb szár- és gyökértömeget képző gazdasági növényfajták létrehozása. Tarlómaradványok bedolgozását tarlóhántásnak nevezzük. Eszközei: tárcsás talajművelő eszközök és előhántós ekék.
4. o. Ideje: közvetlenül a betakarítás vagy a tarló szárzúzása után. Mélysége: Függ a tarló milyenségétől, a tarlóhántás eszközétől és a talajelőkészítés alapműveletétől. Általában sekély művelést alkalmazunk: 15-25 cm. Zöldtrágyázás: Az az eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényt alászántjuk. Olyan szervestrágya, amely hozzájárul a növény tápanyag-szükségletének kielégítéséhez, fokozza a talaj termőképességét (táphumusz) és megvédi a talajt a káros környezeti hatásoktól (defláció, erózió). Legértékesebb zöldtrágyanövények: - Csillagfürt: savanyú homoktalajokon - Somkóró: meszes homokon - Napraforgó: szárazabb területeken, N műtrágyával kiegészítve. Zöldtrágya bedolgozása: Legnagyobb zöldtömegben (virágzás, magkötés). Ezsköze: megdöntés után (terelőlánc, terelőrúd, henger) alászántjuk ekével. Szántás után tömörítjük hengerrel. Mélysége: 20-30 cm. 4. Tétel: Ismertesse a N, P, K szerepét a növények életében! Sorolja fel legfontosabb N, P, K tartalmú műtrágyákat! - A nitrogén élettani hatása és szerepe - A fontosabb egy hatóanyagú nitrogén műtrágyák - A foszfor élettani hatása és szerepe - A fontosabb egy hatóanyagú foszfor műtrágyák - A kálium élettani hatása és szerepe - A fontosabb egy hatóanyagú kálium műtrágyák Nitrogén: a növények vegetatív részét fejleszti Hiányában: a levelek zöldes sárga színűek lesznek, a növény sínylődik, kevés termést hoz, lerövidül a tenyészidő Túlzott mennyisége: buja fejlődést és megdőlést okozhat, meghosszabbítja a tenyészidőt, fogékonnyá válik a betegségekre, rontja a télállóságot Kedvező nitrogén ellátás mellett a növények üde zöld színűek, zavartalanul fejlődnek Nitrogén műtrágyák: - Pétisó( mészammon- salétrom) : 27-28% minden talajtípusra jó - Ammonium-nitrát: 34% nitrogén, a talajt kissé savanyítja, nyílt lángtól óvni kell, tűz és robbanás veszélyes - Karbamid: 46% nitrogén a savanyú talajok kivételével minden talajra jó, kiszórás után rövid időn belül a talajba kell munkálni, vetéskor nem szabad adagolni, a csírázást gátolja Foszfor: A növényi sejtmag nélkülözhetetlen alkotórésze, részt vesz az anyagcsere folyamatban a sejtek osztódásában és növekedésében, lerövidíti a tenyészidőt, elősegíti az érést, a termésképződében van nagy szerepe, szilárdítja a szárat, elősegíti a gyökérzet fejlődését és ezzel javítja a növények szárazságtűrését Hiányában: a növekedés lelassul, a termésképződés elhúzódik, a levelek lilás- vöröses színűek lesznek P műtrágyák:
5. o. - Szuperfoszfát: 18% P, por és szemcsés formában kapható, lassabban oldódik, mint a N műtrágyák - Triple- foszfát: 45% O, hatása azonos az előzővel. Alaptrágyaként jutatjuk ki az egész mennyiséget, mert nehezen szívódik fel Kálium: Kedvező hatással van a növények vízfelvételére, gátolja a párologtatást, szilárdítja a szárat, javítja az eltarthatóságot, javítja a termés minőségét, fagyállóbbak lesznek, jobban ellenáll a betegségeknek Hiányában: a levéllemez a levél erek kivételével sárgulnak, majd a levél szélei elhalnak. Betegségekre hajlamos lesz, termés mennyisége csökken, minősége romlik K műtrágyák: - Káliumklorid (kálisó): 40-60%- os K, szemcsézett, kristályos és por alakban kapható, vetés előtt 2-3 héttel kell a talajba dolgozni, mert a klórtartalmukkal károsítják a csírázó magvakat - Kénsavas kálium: 50% K, olyan növények alá adjuk, amellyek érzékenyek a klórra Pl.: burgonya, paradicsom, dohány A K műtrágyák savanyítják a talajt. A túlzott adagolásuktól óvakodni kell. Nehezen szívódik fel, alaptrágyaként jutatjuk ki. 5. tétel: Csoportosítsa a műtrágya kijuttatási lehetőségeit azok módja és ideje szerint! Sorolja fel a műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezőket! Nevezze meg a műtrágyázás lehetséges környezeti ártalmait és elkerülésük módját! - Műtrágyázási módok csoportosítása a kijuttatás ideje szerint - Műtrágyázási módok csoportosítása a kijuttatás módja szerint - Műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők - Műtrágyázás lehetséges környezeti ártalmai - Környezeti ártalmak elkerülésének lehetőségei Műtrágyák: olyan szervetlen anyagok, amelyekkel a termesztendő növények tápanyagszükségletét elégítjük ki (közvetlen trágyák). A talajra savanyító hatásuk miatt károsan hatnak. Műtrágyázási módok: Kijuttatás ideje szerint: Alaptrágyaként: vetés előtt, alapműveléssel bedolgozva (P és K teljes mennyisége, N egy része) Kiegészítő trágyázás: - Starter: vetéssel egy időben, - Fejtrágyázás: tenyészidőben, a talajra juttatjuk - Lombtrágyázás: tenyészidőben, lombon felszívódó szerekkel Kijutatás módja szerint: Függ a műtrágya halmazállapotától: -Szilárd halmazállapotú műtrágyák kijuttatása: a. Szántóföldi gépekkel:
6. o. Felszínre szórással: - mechanikus, - pneumatikus szórószerkezettel. Felszín alá: - kultivátorozással, - vetéssel, talajlazítással egymenetben. b. Légi úton: - merevszárnyú, - forgó szárnyú gépekkel. -Folyékony halmazállapotú műtrágyák a. A felszíni kiszórás változatai: Szántóföldi permetezéssel. Légi permetezéssel. Csepegtetés szórókerettel és ejtőcsövekkel. Öntözőberendezésekkel.(csepegtető, esőztető) b. A felszín alá juttatás módjai: A művelőtest mögé szerelt ejtőcső alkalmazása (gravitációs kijuttatás). A művelőtest mögé szerelt injektor alkalmazása (túlnyomásos kijuttatás). A műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők: Fajlagos tápanyagigény: 1 t termés eléréséhez hány kg N, P, K hatóanyagra van szükség. Tervezett terméshozam: több terméshez több hatóanyag kell. Elővetemény: a visszahagyott gyökérmaradványokat vesszük fegyelembe. A sok szármaradvány lebontásához 10-30 kg- al több N- t kell kijutatni hektáronként. Pl.: kukorica napraforgó Volt e szervestrágyázás vagy sem ( 3-4 évig fejti ki hatását) milyen mennyiségben és mikor jutattuk ki. Hatóanyag összesen: (kg/10t) N 30, P35, K60 Környezeti ártalmak: A műtrágyák vízben oldódva a mélybe mosódnak, szennyezik a környezetet. Kötött talajokon egyszerre nagyobb adagban, laza talajokon sűrűbben kisebb adagokkal műtrágyázzunk. Különösen veszélyes a N műtrágyák, mert könnyen oldódnak, és ha vízbe kerülnek nitritesedést, nitrátosodást okoznak. Egyes Ny- európai országokban az őszi N adagolást betiltották. 6. tétel Ismertesse a talajművelés célját, alapműveleteit és az alapműveletek jellemző eszközeit! - A talajművelés elsődleges célja - A talajművelés másodlagos céljai - A talajművelés hat alapművelete (megnevezése, fogalma) - Az alapműveletek jellemző eszköze(i) A talajművelés elsődleges célja: Termesztett növényeink számára legkedvezőbb talajállapot létrehozása és fenntartása ( a talaj fizikai-, kémiai- és biológiai tulajdonságainak javítása) A talajművelés másodlagos célja: - Tarlómaradványok, trágyák, talajjavító anyagok és növényvédő szerek talajba juttatása.
7. o. - A gyomnövények irtása, kártevők gyérítése. - A talajpusztulás mérséklése. A talajművelés hat alapművelete (megnevezése, fogalma): A talajrészecskék helyzetének, alakjának és nagyságának a megváltoztatása. - Forgatás: A felső és az alsó talajréteg cseréje. Eszköze: Eke - Lazítás: Talajrészecskék egymástól való távolítása. Eszköze: kultivátor, közép és mélylazítók. - Porhanyítás: Nagyobb, durvább rögök elaprózása. Eszköze: Rögtörő hengerek - Keverés: A talajrészecskék helyzete minden irányban megváltozik. Eszköze: Tárcsás talajművelő eszközök, talajmarók - Tömörítés: Lazítással ellentétes, a talajrészecskék közelítése. Eszköze: Hengerek - Felszínegyengetés: Felszíni egyenetlenségek elsimítása. Eszköze: Simító, barázda behúzó 7. tétel Határozza meg a szántással elvégzett talajművelési alapműveleteket! Csoportosítsa a szántást ideje és mélysége szerint! Ismertesse az ágyszántás módjait - készítsen róluk rajzi vázlatot! - A szántással elvégzett talajművelési alapműveletek - A szántás ideje (talajállapot és időszak szerint) - A szántás mélysége - Az ágyszántás módjai (rajzi vázlat készítése alapján) Ekével végzett talajművelési eljárást, szántásnak nevezzük. Az eke a következő alapműveleteket végzi: - forgat - lazít - porhanyít - kever A szántás csoportosítása mélysége szerint: Sekély szántás 20 cm-ig Középmély szántás 20-26 cm-ig Mély szántás 26-32 cm-ig Mélyítő szántás 32-50 cm-ig Rigolírozás 50 cm felett A szántás csoportosítása ideje szerint: Vetőszántás Nyár végén végezzük Őszi szántás Októberben Tavaszi szántás Tavasszal (csak szükségmegoldás) Szántási módok: - Rónaszántás: elmarad a terület fogásokra osztása. A közönséges rónaszántást váltva forgató ekével végezzük. A tábla egyik szélén kezdjük a szántást, majd a tábla végére érve az ekét átváltjuk és az előző barázdáshoz fordulva szántunk tovább. Ilyenkor nem keletkeznek bakhátak és osztóbarázdák. - Alakszántás: szabálytalan alakú táblák esetén alkalmazzuk. - Ágyszántás: a haladási irányhoz képest jobbra forgató ekével végzett szántás. Ágyszántáskor a táblát az üresjáratok csökkentésére fogásokra osztjuk és azokat külön-külön szántjuk fel:
8. o. - Összeszántás: a szántást a fogás közepén kezdjük, majd a fogás végére érve jobbra fordulunk és az előző barázda mellett haladunk visszafelé. - Széjjelszántás: a fogás jobb szélén kezdjük a szántást és visszafordulva a másik szélén folytatjuk azt. - Javított ágyszántás: az egyik fogást össze, a szomszédos fogást széjjel szántjuk, így csökken a bakhátak és a barázdák száma.
9. o. 8. tétel Ismertesse a tárcsás talajművelő gépek, valamint a talajmaró munkáját és használatát! - A tárcsás talajművelő gépek munkája - A tárcsás boronák típusai (a tagok elrendezése és a tárcsalevélre jutó tömeg alapján) - A tárcsás boronák felhasználási lehetőségei - A talajmaró munkája - A talajmaró felhasználási lehetőségei Feladata: a talaj felszíni rétegének a lazítása, a gyomok és egyéb szármaradványok aprítása, talajba keverése. Tárcsás talajművelő gépek változatai: tárcsás boronák, egyirányú tárcsa, tárcsás eke, ásóborona, gépkombináció. Tárcsatagok elrendezése szerint: - Egysoros: egyirányú, kétirányú. - Kétsoros: X elrendezésű, V elrendezésű, oldalazó. Fajlagos terhelése szerint: m(kg/t.lev) D(mm) a(cm) könnyű, max.60 max.600 max.16 nehéz, 60-90 >600 16-20 szuper nehéz. 150-250 800-900 20-30 Erőgéphez kapcsolása szerint: függesztett, félig függesztett, vontatott. Talajmaró munkája, felhasználási területei 1. Alkalmazása: szántáselmunkálásra, magágykészítésre, bekeverésre (vegyszer, műtrágya, zöldtrágya), gyomírtásra, szántás nélküli talajművelésre. 2. Alkalmazási területei: kertészet, szőlő, gyümölcsös, szántóföldi növénytermesztés. 3. Előnyei: jó porhanyító, aprító, keverő hatás, egymenetes vetőágykészítés,
10. o. csökken a talajtömörítés, kevesebb az élőmunka ráfordítás, a TLT hatás miatt csökken a vonóerő igény,ezzel a kerékcsúszás. 4. Hátrányai: nagy teljesítmény igény (kétszerese egy azonos munkaszélességű ekének), károsan roncsolja a talajszerkezetet, drága. 9. tétel Ismertesse a mélylazító, a kultivátorok, valamint a talajegyengető eszközök munkáját és használatát! - A mélylazító munkájának hatása és az eszköz használata - A kultivátorok munkája és csoportosításuk - A kultivátorok felhasználási lehetőségei - A talajegyengető eszközök típusai és munkájuk - A talajegyengető eszközök felhasználási lehetőségei Mélylazítók munkája: Tömörödött talajréteg lazítására. Víz és levegőgazdálkodás javítása. Forgatás nélküli talajművelésre. Műtrágya, hígtrágya talajba juttatására. Dréncsövezésre. Kultivátorok munkája és csoportosítása: Feladata: A talaj lazítása, porhanyítása, kis mértékű keverése, a gyomok irtása, a felszín alakítása. Csoportosítása: - szántóföldi, - sorközművelő, - egyetemes. Kultivátorok felhasználási lehetőségei: - Szántóföldi kultivátorok: Talajelőkészítés során alkalmazzuk: - tarlóápolás: gyommentes talajállapot fenntartása, talaj lazítása, levegőztetése ( talaj felmelegedésének elősegítése) - talajfelszín egyengetés - magágy-előkészítés - Sorközművelő kultivátorok: Növényápolásban van nagy szerepe. A növénysorok közötti talajállapot laza szerkezetének és gyommentességének fenntartása. Fejtrágyázás elősegítése, növénysorok töltögetése. Talajegyengető eszközök típusai és munkájuk: - Simítók: A simítókat a felszín simítására, egyengetésére, porhanyós réteg kialakítására, kiszáradás csökkentésére használják. Kialakítása: Vasalt élű keményfa, vasúti sínek. A szántás irányára 40 0 os szögben üzemeltetjük. - Barázda behúzók: mélyszántott területen az osztóbarázdák behúzására használják
11. o. 10. tétel Ismertesse a fogasborona, a hengerek, valamint a kombinált talajművelő eszközök munkáját és használatát! - A fogasborona munkája és alkalmazási lehetőségei - A hengerek csoportosítása (palástfelületük, illetve tömegük szerint) - A különböző típusú hengerek munkája - A könnyű és nehéz kombinátorok felhasználása A fogasborona munkája és alkalmazási lehetőségei: Porhanyítják, keverik a talajt és egyengetik annak felszínét. Alapvető talajművelési eljárások kiegészítőjeként használhatjuk (szántáselmunkálás, magágykészítés).legelő, őszi gabonák növényápolási munkáiban is nagy szerepe van. Csoportosításuk: - merevkéses boronák - rugós boronák - ásóboronák - hengerboronák - forgóboronák A hengerek csoportosítása (palástfelületük, illetve tömegük szerint) Alkalmazása: A talaj tömörítése, rögtörés, porhanyítás, felfagyott őszi vetések visszatömörítése. Típusai: - Sima - Gyűrűshenger - Kund- féle talpas gyűrűshenger - Varjúláb - Cambridge - Crosskill - Crosskill- cambridge - Güttler - Cambpell A sima henger túlzottan elporosítja a talajfelszínt. Ezáltal megnő az erózió és a defláció veszélye. A könnyű és nehéz kombinátorok felhasználása Olyan talajművelő gépek, amelyeken különböző rendeltetésű talajművelő szerszámokat építenek össze. Alkalmazási előnyei: kevesebb a munkamenetek száma, csökken a vetőágy-előkészítés összenergia igénye, kevesebb az élőmunkaerő igény, csökken a taposási kár, nő a vetőágy-előkészítés teljesítménye, az előkészítő műveletek alatt a talajnak nincs ideje kiszáradni, a mag nedves magágyba kerül, a jó kezelés és beállottság hozamnövekedéssel jár, a nagy teljesítményű erőgépek jól leterhelhetők. Könnyű kombinátorok felhasználása: Vetőágy előkészítés legfontosabb eszköze. Nehézkombinátorok felhasználása: Magágy-előkészítésen kívül a menetszám-takarékos talajművelési rendszerek legfontosabb munkagépe.
12. o. 11.tétel Ismertesse az őszi vetésű növények talajművelési rendszerét korán lekerülő elővetemény esetén! Mutassa be a forgatás nélküli talajelőkészítést! - Korán lekerülő elővetemények köre - Korán lekerülő elővetemények utáni talajelőkészítés műveleti elemei (sorrendjük, idejük, céljuk és lehetséges eszközeik) - Forgatás nélküli talajelőkészítés műveleti elemei Őszi vetésű növények talajművelési rendszere korán lekerülő elővetemények után TARLÓ tarlóhántás alapművelés ( nyári szántás) alapművelés (nyári szántás) elmunkálás alapművelés (forgatás nélkül) elmunkálás (teljes felületi m űvelés) elmunkálás ápoló talajmunka magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után Tarlóhántás: Az elővetemény betakarítása után visszamaradó növényi részek talajba juttatása. Ideje: Betakarítás után azonnal Eszköze: Tarló mennyiségétől, talaj állapotától és a művelési mélységtől függ. - tárcsás boronák: kevés szármaradványt tartalmazó tarlón. - kultivátor, ásóborona: jó kultúr állapotú talajon (középkötött, nyirkos) - sekélyszántó eke: ahol mélyebben kell tarlóhántást végezni. Művelési mélység: 8-12 cm A tarlóhántást azonnal le kell zárni a talaj vízkészletének megőrzése céljából ( eszköze: simahenger) Alapművelés: Talajelőkészítés legmélyebb művelete. Ezzel az eljárással juttatjuk az alaptrágyát a talajba. Lehet: - Forgatásos: nyári szántás mélysége15-20 cm. Feladata: az alaptrágyák talajba juttatása, talaj átszellőztetése, gyomirtás. Ideje: vetés előtt 4-6 héttel - Forgatás nélküli: Csak előző évben mélyszántott területen ajánlott. Eszköze: nehéz kultivátor-, kombinátor, szupernehéz tárcsa. Mélysége: 20-25 cm Alapművelés elmunkálása: Alapműveléssel egymenetben boronával vagy más talajfeszín egyengetővel. Magágy-előkészítés: Cél: Jól beéredett, kellően ülepedett, aprómorzsás szerkezetű legyen.
13. o. Ideje: Vetés előtt 2 héttel. Mélysége: vetésmélység + 2 cm. Eszköze: magágykészítő gépek (kombinátor, kultivátor, talajmaró stb.) Korán lekerülő elővetemények köre Azok a gazdasági növények tartoznak ebbe a körbe, amelyek nyár elején (júl. közepéig) lekerülnek a területről és általában kevés tarlót hagynak maguk után: - Őszi gabonák: őszi búza, őszi árpa, rozs - Tavaszi gabonák: tavaszi árpa, zab - Borsó, káposzta-repce, őszi takarmánykeverékek stb. 12. tétel: Ismertesse az őszi vetésű növények talajművelési rendszerét későn lekerülő és évelő elővetemény esetén! - Későn lekerülő elővetemények köre - Későn lekerülő elővetemények utáni talajelőkészítés műveleti elemei (sorrendjük, idejük, céljuk és lehetséges eszközeik) - Évelő elővetemények utáni talajelőkészítés műveleti elemei (idejük, sorrendjük és eszközeik) Későn lekerülő elővetemények köre: - napraforgó - kukorica Nagy szármaradványt hagynak, nehezen bomlanak. - szója - cukorrépa Kevés idő van a talajművelésre. Őszi vetésű növények talajművelési rendszere későn lekerülő elővetemények után TARLÓ szárzúzás szárzúzás hántó eszközzel alapművelés alapművelés szántás lazítás szántás lazítás elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után
14. o. Évelő elővetemények esetén: Lucerna 3 kaszálás után törjük fel a lucernát. Gyep 1. kaszálás és feltörés (szántással) legalább 25-30 cm- es legyen a szántás, hogy a gyökérzónát megforgassuk. Vékonyabb gyepnemez feltörését (15-18 cm mélyen) talajmaróval is végezhetjük. 2. tömörítés ( minden művelet után szükséges) 3. tárcsázás: szellőztessük is amit letömörítettünk 4. magágykészítés 5. vetés 13, tétel Ismertesse a rendszerét! tavaszi és a nyári (másod) vetésű növények talajművelési - Ősszel elvégzett talajművelési eljárások (idejük, céljuk és lehetséges eszközeik) - Tavaszi talajelőkészítési munkák kora tavaszi vetés esetén - Tavaszi talajelőkészítési munkák késő tavaszi vetés esetén - Másodvetés fogalma, másodvetésre alkalmas növények - Talajművelési eljárások és eszközeik másodvetés esetén Ősszel elvégzett talajművelési eljárások (idejük, céljuk és lehetséges eszközeik) TARLÓ tarlóhántás középmély/ mélylazítás középmély/ mélylazítás őszi szántás felületi elmunkálás a szántás nyitva hagyása a szántás elmunkálása Tavaszi talajelőkészítési munkák - kora tavaszi vetés esetén: ősszel a szántást el kell munkálni, mert tavasszal erre nincs módunk a vetésig (kevés az idő, túl nyirkos a talaj) vetőágy-előkészítés és vetés - késő tavaszi vetés esetén: őszi szántást nyitva hagyjuk o téli csapadék befogadása jobb o téli fagyok elvégzik a rögtörést tavasszal szántáselmunkálás simítóval tavaszi tarlóápolás o talaj lazítása: felmelegedés elősegítése o gyomok irtása
15. o. o talajállapot fenntartása magágykészítés, vetés Másodvetés fogalma, másodvetésre alkalmas növények Fogalma: Másodvetésnek nevezzük a korán (májusban, júniusban) betakarított növények utáni vetést, melyek termését még abban az évben betakarítjuk. Általában zöldetetésre vagy erjesztett takarmánynak szánt takarmánynövények. Pl. siló kukorica, kukorica-csalamádé, napraforgó, zöldtrágya növények. A sikeres termesztés előfeltétele a gyors, jó magágyat biztosító, nagyobb vízveszteséget nem okozó talaj előkészítés. A talajműveléshez kevés idő áll rendelkezésre, ezért az elővetemény tarlójának elmunkálása egyben a magágy előkészítése is. A műveletek számát és eszközét a visszamaradó gyökér és tarló, a talaj nedvességi állapota és a vetés mélysége határozza meg. Ha lehetséges kerüljük a talajt szárító szántást. A talaj-előkészítés eljárásai: Az elővetemény lekerülése után azonnal tárcsázzunk, egyirányú vagy kétsoros nehéz tárcsásboronával, kapcsolt gyűrűshengerrel kiegészítve, majd kombinátorral készítsünk magágyat. A talajművelés során a fő szempontokat kell betartani: Minimális talajművelés. A talaj optimális nedvességtartalmának megőrzése. Megfelelő szerkezetű és egyenletes mélységű magágy kialakítása. Talajmunkák időpontjának optimális és észszerű megválasztása. Ezen szempontok betartásával a talajművelés költségei csökkenthetőek. 14. tétel Ismertesse a vetőmagok értékmérő tulajdonságait! - Faj-, fajtaazonosság fogalma - Tisztaság fogalma - Csírázóképesség fogalma - Használati érték kiszámítása - Ezermagtömeg fogalma - Hektolitertömeg fogalma - Osztályozottság fogalma - Egészségi állapot fogalma A faj- és fajtaazonosságot (fajtatisztaságot) még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék alkalmával, illetve utólag, a kész vetőmag szántóföldi kitermesztésével ellenőrzik. Néhány faj egyes fajtái bizonyos kémiai és fizikai módszerekkel vetőmagmintából is meghatározhatók. A vetőmag tisztaságán az ép, fajtaazonos magvak tömegszázalékát értjük. A tisztasági vizsgálat során nemcsak a tiszta anyag részarányát állapítják meg, hanem az idegen kultúr- és gyommagvakat, továbbá a hulladék (törött, sérült mag, föld stb.) mennyiségét is meghatározzák. Az előforduló karantén gyommag (pl. arankamag) a vetőmagtétel újratisztítását, vagy ha az nem lehetséges, kizárását vonja maga után. Csírázóképességen a szabványban meghatározott (laboratóriumi) körülmények között megadott időn belül fejlődött, normális, egészséges, ép csíranövények darabszázalékát értjük.
16. o. A vizsgálatkor el kel különíteni a beteg, törött, abnormális (pl. nincs gyököcskéje) csírákat, mert ezek csak látszólagos állapotot tükröznek, a szántóföldön nem fejlődhet belőlük egészséges növény. Van olyan vizsgálati eljárás (pl. a Cold-teszt), amelyben a szántóföldi körülményekhez hasonló környezeti feltételeket teremtenek a csírázó vetőmagmintának, így a vetéshez szükséges magmennyiség meghatározásához jobban használható értéket kapunk. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának a mérőszáma, a csírázóképesség-vizsgálat határnapjánál rövidebb idő alatt (az erély napjáig) kifejlődött csírák darabszázaléka. A jobb csírázási erély erőteljesebb kezdeti fejlődést és nagyobb teljesítőképességet ígér. Ezt a mutatót az újabb szabványok a vetőmagtétel minősítésekor nem használják. Gyors, bár a csíráztatási próbát teljesen nem helyettesítő eljárások a különféle életképességi vizsgálatok, amelyek során az előáztatott, kipreparált embriót pl. 2,3,5-trifenil-tetrazoliumklorid-oldatba helyezik. Ez az élő (lélegző) részeken pirosra színeződik, s így jelzi a csírázóképesség elvi lehetőségét. Más eljárások is ismeretesek a csírázókképesség meghatározására, pl. a CO 2 -termelés vagy az elektromos vezetőképesség mérése alapján. Az ezermagtömeget grammban fejezzük ki. Sok fajnál tapasztalható, hogy a nagyobb magvak nagyobb teljesítményű növényegyedeket eredményeznek. Az ezermagtömeg ismerete a vetőmagmennyiség-számításhoz elengedhetetlen. Az osztályozottság azt mutatja meg, hogy a vetőmagtétel hány tömegszázaléka esik a megadott határértékek (vetőmagátmérő vagy ezermagtömeg) közé. A legtöbb faj azonos méretű magból kelt növényegyedeinek fejlődési ideje, termésmennyisége kiegyenlítettebb. A vetőmagtétel osztályozottsága, kalibráltsága ezért különösen ott fontos, ahol követelmény az egyszerre érés (pl. a vegetatív részükért termesztett fajok hajtatásában vagy szabad földön, egymenetes betakarítás esetén). A vetőmag használati értéke a legfontosabb mutató, mert a vetéskor szükséges tényleges magmennyiség kiszámítását teszi lehetővé. A használati érték azt mutatja meg, hogy egy vetőmagtételnek hány tömegszázaléka a vetéskor értékes rész, amely tehát normális, ép, egészséges csírát fejleszthet. Ebből a számból és az ezermagtömeg értékéből ismerve az 1 ha-ra előírt csíraszámot meghatározható a szükséges vetőmagmennyiség. A használati érték (Hé) kiszámítása: 15. tétel Ismertesse a vetés idejét, mélységét, és a vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezőket! Sorolja fel a vetési módokat! - Fontosabb szántóföldi növények vetésideje - Vetés mélységét meghatározó tényezők - Vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők - Vetési módok
17. o. Vetési módok: 1. szórva vetés: kézzel vagy géppel 2. sorba vetés: sortávolság adott, folyóméterenkénti magszámot állítjuk be. - Sűrűsoros: 6-8 cm - Gabona sortávú: 12 cm - Két vagy háromszoros gabonasortávú:borsó: étkezési 24cm, vető 36cm - Kapás sortávú: 50-70 cm (pl. kukorica) 3. helyre vetés: sortávot és a tőtávot is be tudjuk állítani. Pl.: kukorica, napraforgó Vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők: - Növény fajtája - Vetőmag minősége - Vetési mód - Talaj szerkezete Vetés mélységét meghatározó tényezők: - Milyen nagyságú a vetőmag: - Apró magvaknál: (1-2g/1000szem): 0,5-2 cm a vetésmélység - Gabona magvaknál: (25-50 g/1000 szem): 5-7 cm a vetésmélység - Nagy magvaknál ( 200-500 g/1000szem): 7-9 cm a vetésmélység - A talaj kötöttsége: - Kötött talajnál sekélyebbre vetjük, laza talajnál pedig mélyebbre vetjük. - A talaj hőmérséklete - A talaj nedvességtartalma Fontosabb szántóföldi növények vetésideje Őszi árpa, rozs: szeptember Őszi búza: október Mák, borsó, tavaszi árpa, cukorrépa: március Kukorica, napraforgó: április közepe- május eleje Lucerna: nyár vége vagy március Őszi káposzta: augusztus, szeptember 16. tétel Ismertesse a talajápolás, a tenyészterület kialakításának és a növényi fejlődés irányításának okait, módszereit és céljait! Csoportosítsa a vegyszeres gyomirtási eljárásokat a kijuttatás ideje szerint! - Kelés előtti és utáni talajápolás (cserepesedés megszüntetése, kelésgyorsítás, lazítás, hengerezés, gyomszabályozás) gabonafélék és kapások esetén - A tenyészterület kialakításának módszerei (vetőmagkezelés, vetés, tőszámbeállítás módjai) - A növényi fejlődés irányításának módszerei (vetőmag-, burgonyatermesztés speciális munkái, lombtalanítás, állományszárítás) - Vegyszeres gyomirtási eljárások kijuttatási idő szerinti csoportosítása Talajápolás: olyan növényápolási munka, amit vetés után végzünk. Kelés előtti munkálatok: - cserepesedés megszüntetése: vetéssel egy időben vagy a vetés után közvetlenül végezzük hengerrel. Főleg apró-magvaknál szükséges, de minden elvetett mag meghálálja jobb csirázási erélyével.
18. o. - kelésgyorsítás: minden olyan eljárás, amely kedvező feltételeket biztosít az elvetett mag számára : - jó minőségű magágy, - megfelelő időben elvégzett jó minőségű vetés, - jó minőségű a termőhelynek megfelelő fajtájú vetőmag, - kelesztő öntözés stb. - megfelelően előkészített vetőmag (csávázott, drazsírozott, forrázott, koptatott) Kelés utáni munkálatok - lazítás: kapásnövények sorközeinek talajápolása és gyomirtása esetleg töltögetése és ezzel jobb életfeltételek biztosítása a növények számára. Eszköze: sorközművelő kultivátor ( 2-4 és 4-6 leveles állapotban) - tőszámbeállítás: megfelelő növőtér beállítása egyes kapás növényeknél (pl. cukorrépa), nagy élőmunka igénye miatt növénynemesítés fontos feladata egymagvú fajták kinemesítése. Polikarp (többmagvú) vetőmagvak egymagvúsítása (koptatás) is ezt a célt szolgálja - őszi vetésű kalászosok, lucerna és a gyepek kor tavaszi hengerezése a felfagyás ellen védi meg növényeinket. - Gyepek talajápolási munkái: - réteghengerrel (javul a vízgazdálkodás) - fogassal (talaj szellőztetése, terület gyomirtása) - mélylazítókkal: talajfelszin alatti káros talajréteg feltörése Tenyészterület kialakításának módjai: Vetőmagkezelés: Amelyek a pontosabb vetést teszik lehetővé: - drazsírozás (apró magvakat nagyobbítjuk, bevonó anyag tartalma: tápanyag, növényvédő szer stb.) - koptatás (egymagvúsítás) Vetés: Legpontosabb vetési mód a helyre vetés Tőszám beállítás: kapálás (eggyelés), keresztsoros művelés Növényi fejlődés irányítása: Vetéssel: megfelelő minőségű vetőmag, jó minőségű magágyba megfelelő mélységbe, megfelelő időben történő elvégzése Burgonyatermesztés speciális munkái: töltögetés: - primer bakhát - szekunder bakhát készítése Lombtalanítás: Gyomirtó hatású szerekkel leszárítjuk a növényt, hogy egyenletesen érjen = a gépi betakarítás könnyebb. Vegyszeres gyomirtás: Vetés előtt: széles spektrumú Vetés utáni, kelés előtti: szárító hatású kontakt gyomirtóval leperzseljük a gyomot. Kelés utáni: speciális gyomirtó szer Egyszikű növényeknél: 2 szikű növények elleni szerrel lehet védekezni. 2 szikű növényeknél: 1 szikűre ható szerrel lehet irtani.
19. o. 17. tétel Ismertesse a károsítók elleni védekezés módjait! - Agrotechnikai növényvédelem fogalma, védekezési módjai - Mechanikai növényvédelem fogalma, védekezési módjai - Biológiai növényvédelem fogalma, védekezési módjai - Kémiai növényvédelem fogalma, növényvédelmi előrejelzés jelentősége - Integrált növényvédelem meghatározása Károsítók: Minden olyan tényező, amely a növény fejlődését, növekedését gátolja vagy csökkenti és ezzel gazdasági kárt okoz a termesztőnek. Élettelen környezeti tényezők (abiotikus): Időjárás: Kifagyás (az őszi vetés hótakaró hiányában télen kifagy) Felfagyás (a talaj felső rétege a fagyás-olvadás miatt változtatja a térfogatát, a növények gyökérzete elszakad a talajtól) Elfagyás (tavaszi és késő őszi fagyok okozzák) Aszály (tartós szárazság) Csapadékbőség (árvizet, belvizet okozhat) Szél (megdőlés, homokverés) Talaj: Tápanyaghiány (lásd korábban) Tápanyagbőség (lásd korábban) Cserepesedés (kelést, csírázást gátolja) Élő környezeti tényezők (biotikus): - Növényi eredetű: gyomok - Állati eredetű kártevők Rovarok: Rágórovarok Szívórovarok Szúró-szívó rovarok Gerincesek: Madarak Emlősök - Mikroorganizmusok: vírusok, gombák, baktériumok Agrotechnikai növényvédelem: Helyes vetési idő, jó maghasználat, jó talajminőség Helyes talajművelés, jó magágy készítés (gyorsabban kell ki a növény) Jó öntözés (megfelelő mennyiség, megfelelő időben) Növényápolás - megfelelő tápanyagellátás - fertőzéstől mentes szaporítóanyag használata - az időbeni vetés - az optimális tőszám - a helyesen összeállított növényi sorrend - gondos növényápolás - a betakarítási idő helyes megválasztása Mechanikai növényvédelem:
Mechanikai gyomirtás Beteg ágak letörése és elégetése Csapdák, bekeríteni a területet Talajátmosás (fertőtlenítés) Kártevők eltávolítása Kémiai növényvédelem: Vegyszeres védekezés, Preventív: megelőző jelleggel Gyógyító: kuratív jelleggel 20. o. Biológiai növényvédelem: Kártevők természetes élőlényekkel való csökkentése. Pl.: katicabogár Mezővédő erdősáv telepítése a termőföld mellé = hasznos madarak élőhelyét biztosítja Integrált növényvédelem: Minél kevesebb vegyszer alkalmazásával komplex növényvédelem kialakítása.. Integrált termesztés irányelvei: Ø Termőhely kiválasztás: Az éghajlati, és talajtényezők, a domborzati, és vízellátottság figyelembe vétele. Ø Talajművelés: A talajtermékenység megőrzése, talajszerkezet kímélése. Optimális talaj állapot kialakítása. Ø Vetésváltás, növényi sorrend: A növény, és a talaj egészségének a megőrzése. Elővetemények hatásának a figyelembe vétele. Ø Fajtaválasztás: Termőhelynek megfelelő fajták, a nagy termőképességű rezisztens fajták előnybe helyezése. Ø Szaporítóanyag: Biztos eredetű, ellenőrzött vetőmag. Ø Tápanyag-utánpótlás: Használatakor figyelembe kell venni az adott kultúra igényét, talajvizsgálati eredményt. Alkalmazásakor a talajtípust, vízellátást, növény fejlettségi állapotát, tenyészidőt, környezetkímélő hatását. Ø Öntözés: Szükséges: A növényfaj vízigény, talajtípus, fejlődési stádium, trágya ütemezés ismerete. Ø Betakarítás: A betakarítási idő jó időzítése, figyelemmel lenni az érésre. A termény megóvása a szennyeződéstől, minőségromlástól. Ø Tárolás: Optimális tárolási feltételek kialakítása, a termény minőségének fokozatos ellenőrzése. Ø Növényvédelem: A védekezésnél előnybe kell részesíteni a kulúr technikai, és biológiai védekezést. A kémiai szerek használatakor figyelembe kell venni az előrejelzést, a kártételi küszöbértéket, ügyelni a kijuttatási technológiára (elsodródás, gépek beállítása, stb.) A növényvédelem terén: A szemléletváltás. a fontos. Korszerű növényvédelmi szemlélet: a károsítót az életközösség (biocönózis) részeként kezeli, az egyedszámot csak a veszélyességi színt alá kívánja csökkenteni.
21. o. 18. tétel Csoportosítsa a növényvédő szereket a felhasználhatóság legfontosabb szempontjai alapján! Ismertesse a növényvédő szerek felhasználásának fontosabb óvórendszabályait! - Felhasználási terület szerint - Hatásmód szerint (kontakt, felszívódó, mélyhatású, gáz formájában újraeloszló, kuratív és eradikatív hatás) - Forgalmazási kategóriák szerint - Integrált védekezésben történő felhasználhatóságuk szerint - Kijuttatási módok szerint - Növényvédő szerek felhasználásának személyi feltételei - Várakozási idők meghatározása (élelmezés- és munkaegészségügyi várakozási idő) Növényvédő szerek csoportosítása biológiai hatásuk szerint: Gombaölő szerek - fungicidek Baktériumölő szerek - baktericidek Állati kártevőket ölő szerek - zoocidek Rovarölő szerek - inszekticidek Atkaölő szerek - akaricidek Levéltetveket ölő szerek - aficidek Fonálféregirtó szerek - nematicidek Rágcsálóirtó szerek - rodenticidek Csigaölő szerek - molluszkicidek Gyomirtó szerek - herbicidek Növekedést szabályozók - regulátorok Lombtalanító szerek - defóliánsok Szárító szerek - deszikkánsok Felhasználás módja szerint Talajfertőtlenítő (talajlakó kártevők ellen) Csávázó (nedves vagy por csávázás) Porozó (a vegyszer por formájában jut a növényre) Permetező (figyelni kell a szórásegyenletességre) Gázosító (gázmester végzi raktári kártevők ellen) Hatásmód szerint: Kontakt: felületen ható pl.: gombák elleni Felszívódó szerek: felületre permetezve felszívódnak Megelőző szerek( prodikatív) Gyógyító hatású ( kuratív) Eradikatív : teljes elpusztítás Forgalmazási kategóriák szerint: I. forgalmi kategória: felsőfokú növényvédelmi szakképesítés birtokában II. forgalmi kategória: növényvédelmi szakképesítés birtokában III. forgalmi kategória: szabadon vehető, mindenki használhatja Kijuttatás szerint: szilárd: porozó szerek folyékony: permetezéskor gáz: csak gázmester végezheti
22. o. Növényvédő szerek felhasználásának személyi feltételei BALESETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Egyéni óvintézkedések A megbontott anyag kezeléséhez megfelelő egyéni védőruházatot kell viselni. Takarítás, összeszedés módszerei A felszedett anyagot gépi úton megfelelő tartályokba kell szállítani a további felhasználás, illetve elégetés céljából. Por felverését amennyire lehet, kerülni kell. Környezetvédelmi óvintézkedések A szert a csatornarendszerbe, illetve a természetes vizekbe beengedni tilos. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS Kezelés Megjegyzések a biztonságos kezeléshez: VIGYÁZAT! Az anyagot óvatosan kell kezelni, mintha nagyon mérgező lenne. Gyermekektől távol tartandó. Állati takarmányoktól távol tartandó. Por keletkezését és lerakódását amennyire lehet, kerülni kell. Megjegyzések a tűz- és robbanásveszély elleni óvintézkedésekhez: A termék porrobbanásra hajlamos. Tárolás Tároló helyiségekre és edényekre vonatkozó követelmények: Lásd: Guidelines for the packaging and storage of pesticides (GIFAP, utasítások a növényvédő szerek csomagolásához és tárolásához) A szert csak az eredeti tartályában szabad tárolni. Megjegyzések a tároláshoz: A szer élelmiszerek vagy ivóvíz közelében nem tárolható. A szer állati takarmányok közelében nem tárolható. További információk a tárolás feltételeihez: A tartályt tartsuk jól szellőző helyen. A tárolási hőmérséklet ne legyen 50 C felett EGYÉNI ÓVINTÉZKEDÉSEK Általános óvintézkedések: A szer szembe vagy bőrre kerülését kerülni kell. A hígítatlan termék kezelésénél, alkalmazásánál: Légzésvédelem: védőálarc kombinált szűrővel (AP2) Kéz védelme: védőkesztyű Szem védelme: biztonsági szemüveg Test védelme: védőruha és kötény A hígított termék kezelésénél, alkalmazásánál: Kéz védelme: védőkesztyű Test védelme: védőruha A hígított termék kezelésénél, alkalmazásánál magas terményben és zárt helyiségekben: Légzésvédelem: védőálarc kombinált szűrővel (AP2) Ha nedvesítés várható, vízhatlan ruházat viselése. Munkaegészségügyi várakozási idő: az az időtartam, amíg a növényvédelmi kezelés után a kezelt területen csak védőfelszerelésben szabad dolgozni. 8 nap után lehet rámenni a táblára.
23. o. Élelmezés- egészségügyi várakozás: az az időtartam, amelyek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás között el kell telnie ahhoz, hogy a termék ne tartalmazzon a megengedettnél több vegyszer- maradványt. 14 nap után lehet betakarítani. 19. tétel Ismertesse a betakarítás módjait a szántóföldi növények esetében! - Betakarítást megelőző speciális eljárások (állományszárítás, érésgyorsítás) - Szemes termények betakarítási módja - Gyökér - és gumós növények egy- és többmenetes betakarítása - Erjesztett tömegtakarmányok betakarítása - Szénabetakarítás - Szalma betakarítása Betakarítást megelőző speciális eljárások (állományszárítás, érésgyorsítás) Olyan növényápolási eljárás, mely során kémiai szerekkel, légi úton lepermetezzük a betakarítandó állományt, abból a célból, hogy betakarításra teljes érettségű, homogén állomány alakuljon ki (megkönnyíti a betakarítást, lecsökkenti a menetek számát). Ezen felül csökkenti a szárítási költséget és egy menetben megoldható vele a totális gyomírtás. Alkalmazásuk: Kukorica, napraforgó, hüvelyesek, burgonya stb. Alkalmazható készítmények: - Érésgyorsító, regulátor- szerek: a növények természetes érési folyamatait gyorsítják fel, ennek köszönhetően előbb következik be a termés biológiai érettsége. HARVADE 25F - Gyomirtó hatású szerek: A gyomirtó szerek a növények életfolyamataiban visszafordíthatatlan változásokat idéznek elő, amelyek a növény pusztulásához vezetnek, és ennek hatására veszítik el nedvességüket. Ezek levélen keresztül ható totális gyomirtó szerek, amelyek a fejlődésben lévő zöld növények fonnyadását, fokozatos sárgulását, majd a növényi szövet pusztulása következtében annak barnulását váltják ki. REGLONE, GLIALKA 480 PLUS, GLYFOS Betakarítás alatt a szántóföldi növénytermesztésben azt a bonyolult, összetett műveletsort értjük, amelynek során a hasznosítható fő- és melléktermést esetenként kémiai előkezelés után levágjuk, elcsépeljük (aratás), meghatározott formába gyűjtjük, elszállítjuk a szántóföldről, előtisztítjuk tárolásra vagy értékesítésre. A betakarításnak ma még számtalan módja van. Ezek a következők: kézi szedés, kézi termékgyűjtés, kézi szedés, gépi gyűjtés, gépi szedés (kiemelés), kézi gyűjtés, gépi betakarítás egy menetben, gépi betakarítás két és több menetben. A kézi szedés és kézi terménygyűjtés még mindig gyakori. Házi kerti, háztáji módszer, de ezt alkalmazzák még a hajtatásban is. Előnye a jobb minőség, hátránya a nagy élőmunkaigény. Eszközei egyszerűek: kések, ásók és egyéb kézi eszközök. Az utóbbi években külföldön, de hazánkban is terjed a kézi szedés és a gépi terménygyűjtés. A gyűjtéshez ebben az esetben szedő kocsikat, szállítószalagos, valamint rakodóplatós gyűjtőeszközöket használnak. Előnyük, hogy a minőség jó és már kisebb az élőmunkafelhasználás. Növekszik a szedési teljesítmény is, mert a gyűjtőberendezések mozgása a dolgozót a gyorsabb, ütemesebb munkára kényszeríti.
24. o. A gépi szedés (kiemelés) és a kézi gyűjtés azon növények betakarítási módja, amelyek fogyasztható részei a talajban helyezkednek el (gyökérfélék, burgonya stb.). Házi kerti, háztáji módszer, nagyüzemekben már ritkán alkalmazzák. A gépi betakarítás az utóbbi évtizedekben bevezetett, alkalmazott módszer. Nehezen terjed, pedig a munkaerőhiány indokolná terjedését. A betakarítógépek alkalmazását akadályozza, hogy drágák, és munkájuk minősége sem minden esetben kielégítő. Betakarítás módját a végzett műveletek számával jelöljük: - Egymenetes: pl. szemes termények betakarítása arató-cséplő gépekkel - Kétmenetes: pl. zöldtakarmányok betakarítása kaszálás és rendfelszedés - Hárommenetes: pl. cukorrépa: fejezés(1. gép); kiszedés és rendrerakás(2. gép); rendfelszedés és kocsira rakás(3. gép) Szemes termények betakarítási módja: Teljes érésben gabonabetakarító gépekkel egy menetben. A megfelelő átalakításokat, adaptereket a növény igényéhez kell igazítani. Következő növényeknél alkalmazzuk: kalászosok, kukorica, napraforgó, hüvelyesek. Szalmabetakarítás: Kombájnolás után azonnal takarítsuk be. Betakarítására bálázó gépeket használunk: - kisbála készítő gépek - Nagybála készítő gépek: hengerbála, hasábbála Gyökér - és gumós növények egy- és többmenetes betakarítása: Speciális betakarító gépekkel, egy vagy több-menetben. Cukorrépa betakarítás - Egymenetes betakarítás: a.) fejezés-kiszedés-tisztítás-kocsiba vagy tartályba gyűjtés, - Kétmenetes betakarítás: a.) fejezés-kiszedés-rendrerakás és rendfelszedés kocsiba vagy tartályba gyűjtés, b.) fejezés és kiszedés-tisztítás-kocsiba gyűjtés. - Hárommenetes betakarítás: a.) fejezés, b.) kiszedés-rendre rakás és c.) rendfelszedés, kocsiba gyűjtés. Zöldtakarmányok betakarítása: 1. Frissen etetve: kaszálás + rendfelszedés és behordás (Hamstel) 2. Szénának: Kaszálás, szárítás renden (rendkezelés rendkezelővel), rendfelszedés (bálázóval vagy rendfelszedő kocsival), tárolás (kazalban ömlesztve vagy bálázva) 3. Erjesztett takarmánynak: - Szilázs: Kaszálás járvaszecskázóval, behordás silótérbe és erjesztés, - Szenázsnak: Rendre kaszálás (kaszáló szársértő géppel), Fonnyasztás renden (40 % nedv. tart-ig), rendfelszedés szecskázás, behordás silótérbe vagy plasztikzsákba töltés.
25. o. 20. tétel Ismertesse a tartósítás és terménytárolás módjait! - Erjesztett tömegtakarmányok tartósítási módjai (szilázs- és szenázskészítés) - Szálas takarmányok tárolása (bálatípusok, kazalkészítés, színben tárolás szabályai) - Szemes termények tárolási módjai, a betárolás szabályai - Prizmában történő tárolás szabályai Erjesztett tömegtakarmányok tartósítási módjai (szilázs- és szenázskészítés) Szilázskészítés menete: Nagy szénhidráttartalmú zöldtakarmányok (főleg kukorica) 1.Betakarítás Szemes Csöves CCM (szemek, és a csutka változó része) LKS (szemek, csutka és a csúhé 80-100 %-a) Teljes növény - ez a silózás alapanyaga 2. Szecskázás behordás - Ez néhány nap alatt be kell, hogy fejeződjön 3. Behordás közben folyamatos tömörítés, és a befejezés után is 1-2 napig! 4. Fólia borítás, és 15-20 cm vastag földréteg takarás. Szenázs készítés 2 dologban tér el az előzőtől: - Alapanyag: magas fehérje tartalmú zöldtakarmány ( főleg lucerna). Kaszálása után a zöld növényi részeket renden, fonnyasztani kell 40 % nedvességtartalomig. Csak ez után lehet a szecskát silótérbe hordani. - Magas szénhidráttartalmú adalékanyag hozzákeverése szükséges (propionsav, hangyasav, melasz stb.), más magas cukortartalmú lédús takarmánnyal együtt erjesszük Silófajták Kazal vagy gödör Panel (falközi) Torony Szalma Plasztikzsák (hurka) Szálas takarmányok tárolása: Zöldtakarmányok szárítással történő tartósítása A száradás történhet: 1. természetes úton (rendkezeléssel a táblán a nap és a szél hatására 20 % nedv.-ig) - betakarítás ömlesztve, tárolás hagyományos kazalban vagy szénanyárson - betakarítás bálázva, tárolás szabadban (kazalban) vagy tároló színben Bálatípusok: - kisbálák (10-25 kg, téglatest alakú) - nagybálák: - hengerbálák ( 3,5-4 q) - hasábbálák ( 4-5 q ) 2. mesterséges úton: - hideglevegős szárítás: ömlesztett 40 % víztartalom alatti szénákat Vámosiféle kazalban szárítjuk tovább és tároljuk - forrólevegős szárítás: lucerna liszt-, granulátum készítés alapja.
26. o. Szemes termények tárolási módjai, a betárolás szabályai Szemes terményeket csak légszáraz állapotban (13-14 %) lehet tárolni. Tárolásra magtároló színeket vagy torony-silókat használunk. Magtároló színekben a terményt ömlesztve (garmadában) vagy zsákosan készletezhetjük. Csak olyan tárlóhely a megfelelő, amely beázástól mentes, rovar és rágcsálóirtást a betárolás előtt elvégezték és a tárolás során is megvédi ezektől a károsítóktól. Prizmában történő tárolás szabályai: A prizma gyökér-és gumós takarmánynövények tárolására alkalmas, olcsó, szabadtéri létesítmény. A háromszög keresztmetszetű, 2-3 m szélességű takarmányhalmot a beázástól és a megfagyástól a föléje folyamatosan létrehozott takarás védi meg. Takaróanyag: kukoricacsutka vagy szalma-féle és föld. A rohadás, befülledés elkerülése érdekében a takarmányhalom közepén végighúzódó szellőző csatornát kell biztosítani. A prizma helykijelölésénél vegyük figyelembe az éghajlati és a domborzati viszonyokat is. Így a terület fagy- és vízfolyásmentes legyen.