Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn

Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn Holocén Természetvédelmi Egyesület 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította Holocén Természetvédelmi Egyesület 3525 Miskolc, Kossuth utca 13. holocen@holocen.hu; www.holocen.hu

TARTALOM 1. A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐ 1.1 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐJÉNEK JELLEMZÉSE 1.1.1 FELSZÍN ALATTI VIZEK 1.1.2 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE 1.1.3 A BÓDVA-VÖLGY RÉSZVÍZGYŰJTŐINEK JELLEMZÉSE 1.1.4 A BÓDVA-MEDENCE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KISEBB VÍZFOLYÁSOK 1.1.5 A BÓDVA VÍZMINŐSÉGE 1.1.6 ÖSSZEGZÉS 2. A VGT KONKRÉT INTÉZKEDÉSEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI A BÓDVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZFOLYÁS VÍZTESTEIN 3. A 2009 ÓTA ZAJLÓ BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA 3.1 2009 ÓTA ZAJLÓ, ILLETVE ELKÉSZÜLT VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI ÉS ÁRVÍZVÉDELMI BERUHÁZÁSOK A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐN 3.1.1 A BÓDVA ÁRVIZEI, KIALAKULÁSUK OKAI 3.1.2 A 2010-ES B.-A.-Z MEGYEI ÁRVÍZ RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 3.1.3 A 2010-ES ÁRHULLÁMOK LEVONULÁSA A BÓDVÁN 3.2 A 2010-ES ÁRVÍZ HATÁSÁRA MEGVALÓSULT VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK A BÓDVA- VÍZGYŰJTŐN 3.2.1 MEGÉPÜLT SZÜKSÉGTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN 3.2.2 MEGÉPÜLT ZÁPORTÁROZÓK A BÓDVA-VÖLGYBEN 3.2.3 A MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOKKAL ÉRINTETT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK 3.2.4 A VÍZÜGYI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE 3.3 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐT ÉRINTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK 3.3.1 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK HATÁSAI A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE 4. A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK ÉS A TÉNYLEGES BEAVATKOZÁSOK ÖSSZEVETÉSE 5 A VGT TERVEZÉSI FOLYAMATÁVAL EGY IDŐBEN TETT INTÉZKEDÉSI JAVASLATAINK A VÍZFOLYÁSOK SZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE 6 VÉGSŐ ÖSSZEGZÉS

1. A BÓDVA-VÍZGYŰJTŐ 1.1 A BÓDVA VÍZGYŰJTŐJÉNEK JELLEMZÉSE A Bódva Szlovákiában, a Szlovák-érchegység déli peremterületén, az 1187 m magas Nagy Csükerész lábánál ered, teljes vízgyűjtő területe 1727 km 2, melyből a magyarországi rész 851 km 2. A Bódva Észak-Magyarország legjelentősebb kisvízfolyása. A nagy folyókhoz képest vízjárása heves, sokkal kevésbé kiegyenlített. A magyarországi Bódva-vízgyűjtő (1. térképmelléklet) majdnem háromszög alakú területének határai északról az országhatár, aminek ezen szakasza szinte teljes hosszában a magyarországi természetes vízgyűjtő-határon húzódik. Délkeleten a Cserehátot szeli ketté, délnyugaton a Borsodidombságot választja el délkeletről-északnyugat felé haladva a Bódva teraszos dombhátaitól kezdve a Rudabányai-hegységen keresztül a Galyaság és az Aggteleki-karsztig húzódó határvonal. Az államhatártól Perkupáig a folyó jobb partján fekvő Tornai Alsó-hegy és a bal partján elhelyezkedő pannóniai üledékekből kiemelkedő mészkőszirtek határolják a völgyet. Perkupa után Szalonnáig egy keskeny szurdokszerű szakasz következik, ahol a Bódva a Rudabányai- valamint a Szalonnai-hegység között halad el, majd ezt egy tágas medencejellegű rész, a Szendrői-medence váltja fel. A tetőmagasságok itt mindössze 350 méter körüliek. Az Edelényi völgykapu előtt a Bódva a Szendrőládi szurdokon halad végig, majd Edelény térségében egy kiszélesedő, ellaposodó tájon végigvonulva Boldvánál a Sajóba ömlik, annak 69,3 fkm-énél. A területen több évezrede jelen lévő ember tájátalakító munkáját a jelenlegi felszínborítás jól tükrözi (2. térképmelléklet). Az emberi tevékenység miatt jelentős kiterjedésű másodlagos társulások jöttek létre, többek között a rétek és a gyepek. Ilyen területek közé tartoznak a települések környékén elhelyezkedő egykor művelt szántóföldek, gyümölcsösök is. A vízfolyások mentén mocsárrétek és patakkísérő égerligetek összefüggő állományai találhatóak, ez utóbbiak korábban jóval nagyobb kiterjedésűek voltak, de a termékeny patakvölgyek művelésbe vonása miatt nagyrészük a vízfolyások melletti keskeny sávba szorult. Tájidegen fafajták is képviselve vannak a területen, nevezetesen a fenyőfélék és az akác, amely néhol az őshonos fajokkal elegyedik, azonban önálló akácerdők is megtalálhatóak a területen. A hegy- és dombvidék jellegű területeken erőteljesen jelentkezik az erózió talajpusztító hatása, aminek következtében a talaj ph értéke jelentősen csökken. Ilyen helyeken a legrosszabb minőségi kategóriába tartozó, változatos kifejlődésű redzina talajok találhatóak. Minőségi szempontból a térség barna erdőtalajainak mintegy harmada a gyengén savanyú, a kétharmada közepesen savanyú talajok közé tartozik. A savanyúság azonban még az utóbb említett esetében sem jelent alapvető gátat a termőképesség szempontjából. 1.1.1 FELSZÍN ALATTI VIZEK A vízadó rétegekben lévő statikus és dinamikus vízkészletek összefüggő rendszert alkotnak. A felszín alatti vizeket elhelyezkedésük alapján partiszűrésű-, talaj-, réteg- vagy karsztvizek közé sorolhatjuk. A talaj és a karsztvizek elsősorban a csapadékból táplálkoznak. A parti szűrésű vizek táplálása szempontjából legjelentősebbek a felszíni vizek a felszínre hulló csapadék mellett. A nagyobb mélységben elhelyezkedő rétegvizek esetében nem mutatható ki közvetlen kapcsolat sem a csapadékkal, sem a felszíni vizekkel. A vizsgált terület északi részének legjelentősebb víztartói a Bódva-völgy keleti és nyugati oldalán felszínt elérő triász mészkövek és dolomitok. E képződményekből jelentős mennyiségű víz áramlik a völgy felé, amely részben forrásokon keresztül, részben pedig a felszín alatt lép ki a karsztból. A Bódva völgyében a törések mentén mélybe szakadt alaphegységre települt, 40-50 méter vastag miocén összlet vízföldtanilag jelentéktelen. Elsősorban a triász és a fiatalabb üledékek vízföldtani elválasztása révén nyer jelentőséget. A miocén feletti nagyon változó vastagságú pannóniai összlet jórészt ugyancsak vízzáró és vízrekesztő rétegekből áll. A pannóniai rétegeket fedő pleisztocén teraszréteg a terület legjelentősebb vízbázisa. Részben saját utánpótlódó készlete van, részben pedig karsztból átvett készlettel is rendelkezik. Elterjedése az egész Bódva-völgy területén általános.

Talajvíz A talajvíz az első, általában 20 méteres mélységig terjedő vízadó réteg vize. A talajvízkészlet nagyságát elsősorban a vízzáró réteg kiterjedése határozza meg. A talajvíz szintje a Bódvavölgyben átlagosan 2-3 méteres mélységben helyezkedik el. A dombos területek felé haladva a felszín alatti víznívó egyre mélyebbre kerül. A völgy alsóbb szakaszaira jellemző, hogy a nagyobb csapadékmennyiségű évek tavaszi nagyvizei 60-70 cm-re is megközelítik a felszínt. A Bódva és a felszín alatti vizek kapcsolatát illetően megállapíthatjuk, hogy az év nagy részére jellemző közepes vízállások esetében a Bódva megcsapolja a felszín alatti vizeket. Partiszűrésű vizek Partiszűrésű víz alatt, a folyóval párhuzamos azon szélességű sávból kitermelhető vizet értjük, amelynek legalább 50%-a folyóvízből származik. A mennyiségi és minőségi viszonyokat nagyban befolyásolják a tápláló felszíni vízfolyás adottságai, a horizontális szivárgás valamint a víztermelés. A területen különös jelentőséggel bírnak ezek a vizek a fentebb említett kavics teraszoknál. Rétegvizek Rétegvíznek nevezzük a 20 métertől nagyobb mélységben elhelyezkedő vízvezető rétegek vizét. A Bódva-völgybe települt fiatal harmadkori rétegek vize feltételezések szerint kapcsolatban áll az északi részen elhelyezkedő karsztterület vizével, ami biztosítja a pannon homokrétegek jelentős vízkészletét. A mélységi vizeket tartó rétegek mélységi helyzete változó a völgyre merőleges törésvonalak következtében. A vizsgált területen, a medencén kívüli és a hátság és hordalékkúp típusú víztestek dominálnak. 1.1.2 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGE A terület az országos átlaghoz képest kevésbé megkutatott és megfigyelt. A Bódva vízgyűjtő területén a felszín alatti vízminőségi észlelőhálózat összesen 7 mintavételi helyből áll. A Borsodszirák I. vízmű 11. sz. kút kivételével a mintavételi helyek forrásvíz mintavételi helyek. (Fontos megjegyezni, hogy az észlelőhálózat és a monitoring rendszer működtetése a folyamatos forráshiány miatt veszélyben van!) A többi ponton a karsztvizek minőségének vizsgálatát végzik. A terület a felszín alatti vizek szempontjából összetett képet mutat. A karsztvíz mellett a Bódva-völgyi üledéksorban megtalálható a talajvíz és a rétegvíz is. A vizsgált térség hasznosítható felszín alatti vízkincs kb. 2 m 3 /s vagy 170,000 m 3 /nap. A területen jó néhány sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázis található. A fellelhető karsztvizek minőségét tekintve kalcium-magnézium hidrogénkarbonátosak, közepesen kemény, általában emberi fogyasztásra alkalmas vizek. A Bódva-medence felszín alatti vizeinek minősége: a nitrát és ammónium tartalom tekintetében a karsztvizekben a nitrát tartalom lényegesen alacsonyabb, mint a talaj- és rétegvizekben, az átlagot tekintve. Az ammónium koncentráció esetén is hasonló a helyzet, a sérülékeny földtani környezetben lévő felszín alatti vizekre megállapított 0,2 mg/l határértéket a karsztvizek jóval kisebb hányada lépi túl a talaj- valamint rétegvizekhez képest; a vas és mangán tartalom tekintetében a vas és mangán koncentráció szintén a karsztvizekben kedvezőbb. Néhány hely kivételével a vastartalom alatta marad a 200 µg/l-es határértéknek. Jobb a helyzet mangán koncentráció vizsgálata esetén, ez utóbbi komponens koncentrációja sehol sem haladja meg az 50 µg/l-es határértéket. A talaj- és rétegvizek vas és mangán tartalma azonban viszonylag sok helyen magasabb, mint a határérték. A felszín alatti vizek vizsgálata esetében mindig fontos kérdés az ásványvíz és hévíz potenciál. A Bódva vízgyűjtőterületének egy jelentős része hévízfeltárásra alkalmatlan terület. A felszín alatti vizek túlságosan magas vízállások esetében a felszín felé juthatnak, belvizet hozva létre ezzel. 1.1.3 A BÓDVA-VÖLGY RÉSZVÍZGYŰJTŐINEK JELLEMZÉSE

Jelen vizsgálatunkban a Bódva-vízgyűjtőt szétbontottuk hét részvízgyűjtőre ezek a jelentősebb vízgyűjtőterülettel rendelkező patakok, valamint Bódva-medencére (Bódva-felső és Bódva-alsó) és a kisebb, a Bódvát közvetlenül tápláló vízfolyásokra (3. térképmelléklet). Az alegység területén elhelyezkedő kisvízfolyások jelentős részét az 1900-as évek elején rendezték, majd a mai állapotnak megfelelő kiépítettséget az 1960-1980 között végezték el. A mederrendezések döntően vízkárelhárítási célból történtek, biztosítva azt, hogy a belterületen a Q1-3% vízhozamok, a külterületen a Q10% vízhozamok lehetőleg kiöntés nélkül elvezethetőek legyenek. A Bódva balparti jelentősebb részvízgyűjtői: 1. A Sas-patak vízgyűjtője 39 km 2. A terület fő befogadó vízteste a Szirákó-völgyben futó Saspatak, melynek egyik forrásága Szlovákiában ered, a másik közvetlenül az országhatáron, kb. 7 km-re Tornaszentjakabtól keletre. A felsőbb szakaszokon inkább dombság jellegű táj a településtől nyugatra megváltozik és a patak egy szűk szurdokon keresztül bukkan a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 3 település helyezkedik el. A területet kb. 30 %-ban borítja erdő, a többi mezőgazdasági terület: nagy és kistáblás szántók, legelők. A víztest kategóriája természetes, ökológiai állapota jó. 2. A Rakaca-patak vízgyűjtője 239 km 2. A terület fő befogadó vízteste a Rakaca-patak, melybe a Kényi-, Perecsei-, Janka-, Viszlói-, Debréte-, Barakonyi-, Bátor-patakok folynak. A Rakaca főága Büttöstől keletre ered az országhatár mellett. A viszonylag mély oldalvölgyekkel tagolt dombsági jellegű térszínen haladó felső patak-szakasz, Rakacát elhagyva szurdokszerű, völgyben kanyarog, míg kiér a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 15 település fekszik. A terület nem egészen 20 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik. Viszonylag kiterjedt legelők, gyümölcsösök találhatók az alsóbb patak-szakasz lankásabb térszínein. Meszes és Rakaca között árhullám esetén a közutat veszélyeztető elöntéseket okoz a patak A vízgyűjtőn található a Bódva-völgy legnagyobb kiterjedésű állóvize az 1962-ben épült Rakacai-tározó. Területe mintegy 194 ha, hasznos térfogata pedig 5,77 millió m 3. A víztározó a Bódva kisvízhozamának kiegyenlítésére, ivóvíz-ellátási célú hasznosítására, a Rakaca-patak árvízcsúcsainak csökkentésre létesült. (A feliszapolódás miatt a közelmúltban jelentősen csökkent a hasznos térfogata, illetve romlott a víz minősége.) A víztest kategóriája a VGT szerint erősen módosított, ökológiai állapota nem jó, kémiai állapotáról nincs semmiféle információ. 3. Az Abodi-patak vízgyűjtője 35,2 km 2. A terület fő befogadó vízteste az Abodi-patak, melynek főága Abodtól keletre, 6 km-re fakad. A dombsági jellegű térszínen haladó felső patak-szakasz, Abodtól nyugatra mély szurdokvölggyel vágja át magát a Szendrői-hegységen, míg kiér a Bódva medencébe. A vízgyűjtőn 1 település fekszik. A terület nem egészen 30 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik. Viszonylag kiterjedt legelők, gyümölcsösök találhatók az felső patak-szakasz lankásabb térszínein. A víztest természetes állapotú. A Bódva jobbparti jelentősebb részvízgyűjtői: 1. A Jósva- és Ménes-patakok vízgyűjtője 121 km 2. A két vízfolyás közti fennsíkot jól karsztosodó mészkő építi föl, így nehéz elkülöníteni a patakok vízgyűjtő területét. A Jósva-patak, Jósvafő határában lévő forrásból fakad, majd a falu központjában egyesül a 1,5 km-rel feljebb eredő Tohonya-patakkal, valamint a szlovákiai Kecső északi határában felszínre jutó Kecsőpatakkal, majd viszonylag szűk völgyben futva a kisebb vízfolyásokat fölvéve keresztülszeli az Aggteleki-karszt déli részét. A Ménes-patak főága a Lizina- és a Medve-kerti-forrásból ered a Ménes-völgy fölső szakaszában, nem messze az országhatártól. A nyugat-kelet irányú, szűk völgyön végighaladva fölveszi a számos karsztforrás, és a Mocsolya-patak vizét, majd a Szádvár alatt délnek fordul és Szögliget déli határában egyesül a Jósva-patakkal. Szinte az egész vízgyűjtő az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik.

A viszonylag nagy vízgyűjtőn öt település található. A terület 90 % a erdővel borított, a fölmaradó térszínen jellemzően a települések közvetlen határában főként legelők, gyümölcsösök, csekélyebb részarányban kisparcellás szántók találhatók. A Jósva természetes állapotban lévő víztest, ugyan akkor az ökológiai állapota nem jó. 2. A Rét-patak vízgyűjtője 26 km 2. A terület fő befogadója a Rét-patak, melynek főága az Égerszögtől 2 km-re nyugatra, a Tóth-völgyben ered. A patak többé-kevésbé a fedetlen- és a fedett karszt határán fut, völgye az alsó szakaszon keskeny szurdokot képez. A vízgyűjtőn 3 település fekszik. A terület több mint 40 %-át erdő fedi, a fölmaradó részeken a kisparcellás szántóföldi művelés a domináns, a legelők nagysága viszonylag elenyésző. A vízfolyást a VGT nem kezeli önálló víztestként. 3. a Telekes-patak vízgyűjtője 37 km 2. A terület fő befogadója a Telekes patak, melynek forrása Felsőtelekestől 9 km-re, a Nagy-völgyben található. Folyásiránya a fedett karsztos fölső szakaszon északnyugat-délkeleti, majd Alsó- és Felsőtelekes között egy markáns szerkezeti vonal eltérítő hatása miatt délnyugat-északkeleti lesz. Az alsó völgyszakasz kettéfűrészeli a Rudabányai-hegységet, így a patak szép szurdokban fut közel 8 km-en keresztül, míg Perkupától délre eléri a Bódvát. A vízgyűjtőn 3 település fekszik. A terület 80 %-át borítja erdő. A településekhez közel találhatók nagytáblás és kisparcellás szántóföldek, melyek aránya nagyjából egyforma. A vízgyűjtőn található az alsótelekesi dolomit és gipszbánya és meddőhányóik. A patak természetes víztest besorolást kapott, azonban sem az ökológiai állapota sem pedig a kémiai állapota nem jó. 4. A Szuhogyi-patak vízgyűjtője 24km 2. A terület fő befogadója a Szuhogyi-patak, melynek forrásága Szuhogytól 2 km-re délnyugatra, a Bilice-bérc alatt ered. A forrástól a Bódváig haladva több kisebb vízfolyás és forrás vizét fölveszi. A vízgyűjtőn 1 település fekszik. A terület nem egészen 30 %-át borítják erdők, a többin jellemzően nagytáblás és kisparcellás szántóföldi termelés folyik, a legelők, gyümölcsösök nagysága nem jelentős (kb.: 5 %). A vízfolyást a VGT nem kezeli önálló víztestként. 1.1.4 A BÓDVA-MEDENCE ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KISEBB VÍZFOLYÁSOK A kisebb, közvetlenül a Bódvába torkolló vízfolyások nem képeznek önálló víztestet a VGT-ben, róluk adatokkal nem rendelkezik a hatóság. A Bódva magyarországi szakaszát két víztestre osztotta az alvízgyűjtőre vonatkozó VGT. A Bódvafelső és -alsó elnevezésű víztestek egyaránt a természetes kategóriába taroznak, ökológiai állapotuk nem jó. Kémiai állapotukról nincs információ! (Csak bejelentésre, vagy havária esetén végez méréseket a hatóság.) A Bódva-medence általános tájhasználata A vízgyűjtő eredeti, őshonos növénytársulásai mára szinte már sehol sem találhatók meg. Erdők: A terület jelenlegi erdősültsége a 25 %-ot nem haladja meg, fafaj összetétele jelentősen módosult, kivétel ez alól az Aggteleki Nemzeti Park hegyvidéki, fokozottan védett területeit. Az őshonos állományok helyére főként akác, fenyőfélék és egyéb behurcolt fajok kerültek. A patakparti erdőtársulások állapota rohamosan romlott, kiterjedése csökkent a mezőgazdasági területek növekedése miatt. Az elmúlt években jelentős mértéket öltött a falopás. Lápok, mocsarak, vízjárta területek: A Bódva-medence eredeti vizes élőhelyeinek mára már csak töredéke létezik. A területek nagymértékű víztelenítésére, lecsapolására az 1800-as évek közepén már léteztek tervek, azonban a nagyszabású mederrendezési munkákat az 1900-as évek elején kezdték el. Jelenleg a medence vizes élőhelyei többnyire mezőgazdasági művelés térszínei. Területi részaránya 5 %-körüli (szinte csak a patakmedrek és az időszakosan elöntött területek számítanak ide)

Szántók: Az utóbbi években kissé csökkent a nagytáblás szántóföldi kultúrák aránya. Ennek okai a gazdaságtalan termelésben és a támogatási keretek megváltozásában keresendők. A kistáblás szántóföldek aránya a rendszerváltás utáni privatizációk után hirtelen megnőtt, azonban manapság ez a szám is inkább csökkenő tendenciát mutat. A szántók területi részaránya jelenleg 30 %- körül mozog. Gyepek, legelők, parlagterületek: A medence területén inkább ezen tájhasználati formák a dominánsak. Területük folyamatosan változik, jelenleg kb.: 30 %-a az összterületnek. Gyümölcsösök, kertek: Főként belterületekre jellemzőek a kertek kisparcellás gyümölcsösök. A településhez viszonylag közel a nagytáblás gyümölcsös ültetvények találhatók. Részarányuk kb.: 3 %. Beépített területek, bányák, tájsebek, vonalas létesítmények: A Bódva-vizgyűjtő területén az antropogén tájformák legnagyobb számban a Bódva-medencében találhatók. Részarányuk az összterület kb.: 7 %-a. 1.1.5 A BÓDVA VÍZMINŐSÉGE A Bódva vízminőségi állapotát a magyarországi szennyező forrásokon kívül a Szlovákiából érkező szennyezések egyaránt befolyásolják. Vízminőség-védelmi szempontból szerencsésnek mondható, hogy a térségben ipari termelés gyakorlatilag nem volt, így az ipari jellegű szennyezések mértéke nem meghatározó. A Bódva vizének minősége a változó mennyiségű szennyezőanyag terhelés hatására időben széles határok között mozog, de alapvetően még mindig a legtisztább hazai vízfolyások közé tartozik. Terhelést jelentenek a tisztítatlan kommunális szennyvizek, valamint az ismeretlen eredetű egyéb szennyezők élővízbe vezetése. A folyó magyarországi és szlovákiai vízgyűjtőjén több település és településrész még nem csatornázott (Mo.-on pl: Komjáti, Tornanádaska, Becskeháza, Tornakápolna). A probléma súlyát jellemzi a 2010-es árvízkor mért adatsor (lásd alábbi táblázatok) Árvízi levonulást követő vízvizsgálatok Mérés azonosító 2010/ 01522 2010/ 01523 2010/ 01524 Vízfolyás Bódva Bódva Bódva Mérési hely Edelény közúti híd Sajószentpéter (Borsodszirák Vízmű) Boldva (Sajóecseg) Határérték MSZ 12749 szabvány szerint Jó vízminőségi kategória Vétel dátuma 2010.06.17 2010.06.17 2010.06.17 Vétel ideje 9:45 11:30 12:00 Időjárás derült derült derült Víz hőmérséklet ºC 158 161 164 Levegő hőmérséklet ºC 218 232 238 Szín áradásos szürkés zöld szürkés zöld Szag szagtalan szagtalan szagtalan Összes oldott anyag mg/l 317 330 334 Összes lebegő anyag mg/l 45 54 50 Összes száraz anyag mg/l 362 384 384 ph (laboratóriumi) 791 791 783 6,5-8,5 Fajlagos vezetőképesség 448 458 466 700

µs/cm KOICr er. mg/l 7 9 9 22 Oldott oxigén mg/l 77 77 78 6 Oxigén telítettség % 78 79 80 70-80 Ammónium mg/l 8 6 9 Ammónium-nitrogén mg/l 6 5 7 5 Nitrát mg/l 64 69 63 Nitrát-nitrogén mg/l 15 16 14 10 Nitrit mg/l 10 12 11 Nitrit-nitrogén mg/l 3 4 3 1 Összes nitrogén mg/l 26 27 24 orto-foszfát µg/l 170 180 210 orto-foszfát-foszfor µg/l 55 59 68 50 Összes foszfor µg/l 120 150 130 100 Olaj UV µg/l 20 50 39 50 Coliform szám 1ml-ben 330 520 60 10 Fekális coliformszám 1mlben 64 0 0 1 Enterococcus szám 1ml-ben 5 3 4 1 Salmonella (kval.vizsg.) 1Lben neg neg neg Vízhozam m 3 /s 195 Megjegyzések: A bakteriológiai (Coliform szám, Fekális coliformszám, Enterococcus, Salmonella) vizsgálatokat az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete Víz és Élelmiszer Mikrobiológiai Laboratóriuma végezte A vízhozam méréseket az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság végezte Árvízi vízvizsgálatok 2010. június 7-8. Mintavétel dátuma 2010.06.07. 2010.06.08. Vízfolyás Bódva Bódva Mérési hely Hídvégardó Edelény Vétel ideje 16:45 13:40 Időjárás derült< napos Víz hőmérséklet C 172 227 Levegő hőmérsék C 281 24 Szín áradásos barna, zavaros Határérték MSZ 12749 szabvány szerint Jó vízminőségi kategória Szag szagtalan szagtalan Összes oldott anyag mg/l 252 258 Összes lebegő anyag mg/l 112 30 Összes száraz anyag mg/l 364 288 ph(laboratóriumi) 768 773 6,5-8,5 Fajlagos vezetőképesség µs/c 343 368 700 KOIcr er mg/l 26 20 22 Oldott oxigén mg/l 78 57 6

Oxigén telítettség % 81 67 70-80 Ammónium mg/l <0,02 <0,02 Ammónium-nitrogén mg/l <0,015 <0,015 5 Nitrát mg/l 68 42 Nitrát-nitrogén mg/l 16 10 10 Nitrit mg/l 7 9 Nitrit-nitrogén mg/l 2 3 1 Össes nitrogén mg/l 300 174 O,foszfát µg/l 80 120 Ortofoszfát-foszfor µg/l 26 39 50 Összes foszfor µg/l 180 120 100 EPH (extrahálható szénhidrogén C10- C40) µg/l 15 413 50 Coliform szám i/ml * 765 388 10 E.coli szám i/ml * 53 0 1 Megjegyzések: Határszelvényben történő mintavételek: Hernád-Hidasnémeti, Bódva-Hídvégardó, Sajó- Sajópüspöki * Tájékoztató jellegű, nem akkreditált vizsgálat Compact Dry EC gyorsteszttel végezve A fenti táblázatokban szereplő coliform szám drasztikus növekedése a szennyvíz, az összes nitrogén a műtrágyák Bódvába jutására utal. Az áradásokon kívül a legkisebb vízhozamok is minőségi gondokat jelenthetnek, hiszen ilyenkor a szennyezések besűrűsödése szintén rossz vízminőséget okoz. Ennek volt szélsőséges példája az, hogy 2012. szeptember elején a Bódva Pelsőcnél kiszáradt. http://www.hirek.sk/video/20120906184523/kiszaradt-a-bodva.html.) A szennyezések egy része időben változó jellegű, véletlenszerű esemény. A legjelentősebb, ismert pontszerű szennyező forrás a Bódva alsó szakaszán az Edelény városi szennyvíztisztító telep. A vízgyűjtőn a pontszerű szennyező források kisebb jelentőséggel bírnak, jellemzően diffúz módon jutnak a szennyező anyagok a Bódvába. A bejutó szennyezés mennyiségére konkrét számadatok nem állnak rendelkezésre. Keletkezésükben szerepet játszanak a lefolyási és csapadékviszonyok, továbbá a változó vízhozam következtében a szennyező anyag nem mindig ugyanakkora mennyiségű vízzel keveredik. A mezőgazdasági területekről a szennyezés a növényi tápanyagok és növényvédő szerek bemosódásával jut a talajvízbe, majd a befogadóba. A csatornázatlanság következtében a területről a talajvízbe bemosódó szerves anyagok továbbra is komoly terhelést jelentenek a befogadóra nézve. Súlyos problémát jelenthetnek a vízgyűjtőn kialakított illegális hulladéklerakók. (A völgyben több illegális lerakó rekultivációja folyamatban van illetve most fejeződött be: pl. Perkupa, Szendrő) Ezek csurgalékvize részben közvetlenül, részben pedig közvetve a talajvízen keresztül terhelheti a folyót. A folyó kiemelkedő vízminőségi állapotának megőrzése abból a szempontból is fontos, hogy a Bódva a Cserehát jelentős ivóvízbázisa. A térségben üzemel a partiszűrésű vizet termelő borsodsziráki vízmű, valamint Sajóecsegnél közvetlen ivóvíz kivétel történik a folyóból. A kitermelt ivóvíz minőségét nagyban befolyásolja a vízfolyás összetétele. Sajnálatos eseményként kell megemlíteni az edelényi vízmű bezárását, melynek részbeni oka a termelt vízkészlet nitrátosodása volt. A Bódva hazai szakaszának vízminőségét az összes vizsgált komponens tekintetében alapvetően a szlovákiai szakaszra jellemző minőségi állapot határozza meg. A hazai szakaszon a folyó szennyezőanyag koncentrációja inkább csökken, a folyó öntisztuló képességének köszönhetően. A vízfolyást jelentősebb, koncentrált terhelés Edelény térségében éri, a városi szennyvíztisztító telep

kibocsátása révén. A vízgyűjtőn a diffúz szennyezések dominálnak. Az egyéb szennyezések, illegális szennyvíz bevezetések időben változnak, véletlenszerű események. A vízminőségben bekövetkezett javulás föltehetőleg az intenzív mezőgazdasági tevékenység háttérbe szorulásával, illetve a vízgyűjtőn megvalósult csatornázási és szennyvíztisztítási beruházásokkal magyarázható. Az utóbbi időszakban létesült csatornahálózatok révén csökkent a diffúz szennyezők és az illegálisan bevezetett szennyvizek mennyisége, azonban pontszerű terhelések nem jelentek meg azáltal, hogy a vízgyűjtőről kivezetésre került a csatorna közművel újonnan ellátott települések nagy részének szennyvize. A szennyvízelhelyezés megoldása során nem feltétlenül kell törekedni a teljes mértékű csatornázottsági állapot elérésére, annál is inkább, mert az aprófalvas jelleg miatt az nehezen kivitelezhető. A távlati tervekben a Bódva-völgyet illetően jelentős szerepet kell hagyni a szakszerű, egyedi szennyvízelhelyezésnek. Ezen tervek megvalósításával és megfelelő ösztönző rendszerrel minimalizálni lehetne a folyó diffúz szennyező forrásait. Mivel a Bódva a térség jelentős ivóvíz bázisa, így a vízminőség védelméhez fokozott érdek fűződik, további terhelése nem javasolt. Ez annál is inkább célszerű, mivel a Bódva völgyben ipari létesítmény nincs, táji értékei pedig olyan jelentősek, hogy a vízminőségét minden eszközzel meg kell őrizni. A medence gerincét alkotó Bódva az országhatártól a Sajóba torkolásig több kisebb patakot fogad magába. Balparti vízfolyások: Juhász-, Balajti-, Damaki-, Hangács-, Ziliz-, Ördög-patak. Jobbparti vízfolyások: Vecsem-, Szilas-, Vég-völgy-, Vízvölgyi-, Szokoly-patak. 1.1.6 ÖSSZEGZÉS A fenti fejezetek alapján egyértelmű, hogy az elemzett vízgyűjtő víztesteiről nincsenek kellő mennyiségben adatok (A kémiai állapotokról csak a Telekes-patak esetében van fogalmunk. Az Abodi-patak esetében még az ökológiai állapot besorolása sem történt meg!) A területen működő mérő- és figyelőhálózat (monitoring rendszer) működése forráshiány miatt veszélyben van. Mivel a Bódva folyót az ÉMVIZIG patakként tartja nyílván, ezért nincs a folyón rendszeres vízminőség-mérés. Az alvízgyűjtő elemzett részére a VGT csak kevés és általános intézkedési javaslatot tesz, amelyek a mostani financiális viszonyok között nem megvalósíthatóak. A jogszabályi változások és a vízügy átszervezése tovább ront az amúgy is kaotikus helyzeten.

2. A VGT KONKRÉT INTÉZKEDÉSEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI A BÓDVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZFOLYÁS VÍZTESTEIN Abodi-patak AEP257 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja: a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők Bódva felső AEP335 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.)

Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, frissvíz igényének és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása Célja a középvízszint csökkenése általában a meder süllyedése miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása. Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Bódva alsó AEP336 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM3: Nagy folyók szabályozottságát csökkentő intézkedések Célja a nagy folyók szabályozottságát maghatározó műtárgyak felülvizsgálata. Ahol ezt a hullámtér

szélessége lehetővé teszi, a meder természetes fejlődésének biztosítása (az árvízvédelmi biztonság veszélyeztetése nélkül). Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők DU2: Zsilipek üzemeltetése a minimális beavatkozás elve, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével Célja a vízkormányzás (vízjárás) felülvizsgálata, ahol lehet a természetes felé való közelítése, gravitációs kapcsolatok helyreállítása, és ennek megfelelően a műtárgyak és üzemeltetésük felülvizsgálata, módosítása Megvalósító: zsilip tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: megvalósító DU3: Hallépcső, megkerülő csatorna építése Célja az átjárhatóság biztosítása nagy műtárgyak esetén (általában nagy folyókon lévő duzzasztóművekre vonatkozik) ahol ez az üzemeltetéssel nem oldható meg). Járulékos célja megfelelő műszaki megoldás esetén élőhely létrehozása is. Völgyzárógátas tározók esetében megkerülő csatorna lehet a megoldás. Megvalósítás egyedi mérlegelés alapján, hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést igényel. Megvalósító: a duzzasztó tulajdonosa Finanszírozó: megvalósító VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, frissvíz igényének és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása

Célja a középvízszint csökkenése általában a meder süllyedése miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása. Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Jósva-patak AEP621 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja

Ménes-patak (Jósva-vízgyűjtő) AEP798 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja IP4 Völgyzárógátas tározókkal kapcsoaltos intézkedések (üzemeltetés, jó halászati vagy horgászati gyakorlat) 2. intézkedési elem: VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat Célja olyan halgazdálkodási jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a halastó, haltermelés céljára hasznosított tározó alatti alvíz szennyezését, alkalmazkodik a tározó egyéb funkcióból adódó leeresztési és vízszintingadozási követelményekhez. (Nem egészen azonos a jó tógazdasági gyakorlattal.) Megvalósító: halászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők 3. intézkedési elem: VG3: Jó horgászati gyakorlat Célja olyan horgászati jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a horgászvízként hasznosított tározók, holtágak, csatornák esetében a többlet tápanyag bevitelt. (csak csalogató etetés!). Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. Megvalósító: horgászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító Rakaca- és Bátor-patakok AEP907 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint.

Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízellátásának biztosítása Célja a töltésekkel elzárt mentett oldali holtágak vízellátottságának, frissvíz igényének és a mélyárterek rendszeres elárasztásának (sekély vízborítás nem azonos a vésztározással) biztosítása, rendszeres (a középvíznél nagyobb vízállások esetén megvalósítható) kivezetésekkel. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, mélyárterek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT4a: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása Célja a középvízszint csökkenése általában a meder süllyedése miatt rossz vízellátottságú, a főmederhez közvetlenül kapcsolódó mellékágak, vagy a hullámtéri holtágak vízpótlása.

Kompenzáló intézkedésről van szó, reálisan duzzasztással vagy mederszűkítéssel oldható meg a szükséges vízszintemelés. Megvalósító: vízfolyások, holtágak, tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők VT5: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal Célja a rossz vízellátottságú sekély tavak vízpótlása felszíni vízből, a megfelelő vízszintek, illetve vízszintingadozás biztosítása. Kompenzáló intézkedésekről van szó. A vízszintszabályozás általában műtárgyakkal megoldható, a vízpótlás alapozó vizsgálatokat igényel, feltételei vannak (ld. FE1 intézkedés). Megvalósító: állóvizek tulajdonosa kezelője Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők Rakaca-patak AEP908 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM7: Vízfolyások medrének fenntartása (felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, lágyszárú növényzet gondozása) Célja a meder rendszeres fenntartása keretében a felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, a mederbeli lágyszárú növényzet és a parti fás szárú növényzet gondozása. (Az árvízvédelmi és az ökológiai szempontok összehangolásával kidolgozott módszerek szerint.) Megvalósító: állóvíz, vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: megvalósító TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a

megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció. Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők IP4 Völgyzárógátas tározókkal kapcsoaltos intézkedések (üzemeltetés, jó halászati vagy horgászati gyakorlat) 1. intézkedési elem: VG1: Tározók üzemeltetése, az alvízi szempontok figyelembevételével, szükség esetén a hasznosítási forma megváltoztatásával Célja a tározó üzemeltetésének felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása (vízszintingadozás, szabad tározótér biztosítása, az alvíz felé történő vízleeresztések) vízminőségi és ökológiai szempontok figyelembevételével. Ebbe beletartozhat a tározó hasznosítási formájának megváltoztatása, illetve a tározó felhagyása esetén annak rekultivációja (esetleg záportározóvá történő átalakítása). Megvalósító: a tározó tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: megvalósító 2. intézkedési elem: VG2: Jó halgazdálkodási gyakorlat Célja olyan halgazdálkodási jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a halastó, haltermelés céljára hasznosított tározó alatti alvíz szennyezését, alkalmazkodik a tározó egyéb funkcióból adódó leeresztési és vízszintingadozási követelményekhez. (Nem egészen azonos a jó tógazdasági gyakorlattal.) Megvalósító: halászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők 3. intézkedési elem: VG3: Jó horgászati gyakorlat Célja olyan horgászati jó gyakorlat alkalmazása, amely megakadályozza a horgászvízként hasznosított tározók, holtágak, csatornák esetében a többlet tápanyag bevitelt. (csak csalogató etetés!). Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. Megvalósító: horgászati célú vízhasználó Finanszírozó: megvalósító 4. intézkedési elem: PT3: Szűrőmezők kialakítása (tározók felett és tározók alatt)

Célja a vízfolyások vízminőségének védelme a szennyezőanyag egy részének kiülepítésével, az érzékeny víztér felett: tározó felett, tározóból történő kivezetés alatt, belvizek befogadóba történő bevezetése előtt, települések, utak vasutak csapadékvíz bevezetése előtt. Megvalósító: vízfolyások, belvíz- és csapadékvíz-csatornák, tározók tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: megvalósító 5. intézkedési elem: HM5: Üledék eltávolítása (vízminőség javító kotrás) vagy kezelése Célja feliszapolódott állóvizekből az üledék eltávolítása, beleértve a kiemelt üledék megfelelő elhelyezését. A kotrás egyaránt szolgáhat vízminőségi és tározó-térfogat növelési célokat. Speciális esetekben, ha csak a vízminőség a probléma, kedvezőbb megoldást jelenthet az üledék helybeni kémiai kezelése (ritkán alkalmazható megoldás). Megvalósító: az állóvíz tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: az állóvíz tulajdonosa. Sas-patak AEP952 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntartással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HA2: A földhasználati viszonyok átalakítása és fenntartásának biztosítása az állóvizek növényzónáiban, illetve vízfolyások esetében ártéri illetve hullámtéri gazdálkodással. Célja a vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása. Ennek része (i) a partéltől 10m szélességben a szántóföldi művelés megszüntetése, vagy ahol a fennmaradó depóniák és töltések ennél közelebb vannak a partélhez, ott legalább azokon belül, (ii) a 10 m-nél szélesebb hullámtereken, nyílt árterületeken, állóvizek parti zónáiban a szántóterületek arányának 30 %-ra csökkentése és ott a megfelelő gazdálkodási módszerek bevezetése, a maradék területeken élőhelyek kialakítása, gyep vagy erdőgazdálkodás bevezetése. A megfelelő területhasználati arányok kialakítása történhet kisajátítással vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzációval. A megvalósítás során figyelembe kell venni a partmenti védősávok létesítésére vonatkozó HA3 intézkedést is. Az intézkedés hatékony a tápanyag-terhelés csökkentése szempontjából is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez támogatások igénybe vehetők HA3: Partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása vízfolyások vagy állóvizek partja mentén Célja A vízpart és a szántóterületek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések csökkentésére, a gyomok terjedésének megakadályozására. Elsősorban ott kell alkalmazni, ahol a természetes pufferzóna nem létezik, vagy a HA2 intézkedéssel nem alakítható ki. Szélessége a növényzet sűrűségének függvénye, de legalább 10 m. Része lehet a töltés/depónia vagy annak mentett oldali része is. A kialakítás alapja lehet kisajátítás vagy a gazdálkodó számára nyújtott kompenzáció.

Megvalósító: a terület tulajdonosa, azaz mezőgazdasági gazdálkodók, illetve a vízfolyás tulajdonosa, kezelője Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió- és nitrát érzékeny területeken Célja a földhasználatból származó, erózió eredetű tápanyagterhelés csökkentése a vonatkozó jogszabály által kijelölt erózió-érzékeny területeken, elsősorban a földhasználat megváltoztatása révén, az ökoszisztéma szolgáltatások gazdálkodásba illesztésén keresztül. Az intézkedés erózióérzékeny területek környezetében hozzájárulhat a víztől függő védett ökoszisztémák állapotának javulásához is. Megvalósító: mezőgazdasági gazdálkodók Finanszírozó: mezőgazdasági gazdálkodók, állam, a keletkező hátrányok és a bevétel kiesés kompenzációja Telekes-patak AEQ047 HM1: Mederrehabilitáció dombvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, fenntaatással Célja a mederforma átalakítása és a part menti növényzónák helyreállítása, illetve ehhez a morfológiai feltételek megteremtése (figyelembe véve a HA2 és a HA3 intézkedést is). A változatosság javítása (kanyargósság, változatos partviszonyok), csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel. Fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése. Az üledék és az oda nem illő növényzet egyszeri eltávolítása. A mesterséges és az erősen módosított vízfolyások esetén enyhébb, a funkciótól is függő egyedi követelmények szerint. Megvalósító: vízfolyás tulajdonosa, kezelője (állam, önkormányzat, társulat, stb.) Finanszírozó: a megvalósító, amelyhez állami pályázati források igénybe vehetők HM6: Települési, ill. üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja Célja a vízfolyások és állóvizek települési szakaszainak átalakítása, figyelembe véve a speciális árvédelmi (partvédelmi) követelményeket, a rendelkezésre álló helyet, valamint turisztikai és rekreációs szempontokat. Megvalósító: az állóvíz tulajdonosa, kezelője és az érintett önkormányzat Finanszírozó: az önkormányzat, illetve az állam, árvízvédelemi és településfejlesztési támogatások formájában.