Dr. Seres György az MTA doktora

Dr. Seres György az MTA doktora FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS EGY LEHETSÉGES KUTATÁSI PROGRAM (A Magyar Professzorok Világtalálkozóján, Marosvásárhelyen, 2005. szeptember 17-én megtartott előadás szerkesztett változata) A VALÓSÁG című folyóiratban egy rendkívül érdekes tanulmány jelent meg Turchany Guy és professzortársai 1 tollából: A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság? címmel. A szerzők újszerűen közelítik meg a fenntartható fejlődés manapság rendkívül divatos fogalmát. Különösen figyelemreméltó a kultúra és civilizáció fejlődése és növekedése közti összefüggések elemzése, illetve a vizsgálat dimenzióinak kiterjesztése a fejlődés és a növekedés negatív tartományaira. Ez a tanulmány ösztönzött arra, hogy továbbgondoljam néhány megállapítását: Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés ne csupán jól hangzó szlogen legyen, hanem tartalmas fogalommá váljon, tudományok sora kell foglalkozzon vele. Nem elégedhetünk azonban meg az egyes szakterületek egymástól független, párhuzamos munkájával. Itt kooperatív, interdiszciplináris szemléletre és gyakorlatra van szükség, továbbá olyan politizálásra, amely hiteles tudományos eredményekre támaszkodik. Mivel minden egyes jelenségcsoport több kontextusban vizsgálható, ugyanannak a jelenségcsoportnak annyi meghatározása lehet, ahány összefüggésben tanulmányozzuk. Munkánk során folyamatokat akarunk leírni, követni és természetesen ha módunk van rá befolyásolni. Mivel az eddigiek alapján is egyértelmű, hogy kölcsönhatásban levő, egymással összefonódó természeti, társadalmi, kulturális és civilizációs, növekedési és fejlődési tényekkel, jelenségekkel dolgozunk, meg kell találnunk azt a közös nyelvet, amellyel e tények és jelenségek egységesen leírhatók. Mivel a folyamatokat konszenzussal kiválasztott indikátorokkal, paraméterekkel jellemezzük, e közös nyelv kutatásaink előrehaladásának arányában mindinkább a matematika nyelve lesz. Annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés kutatását az idézett elvek szerint folytathassuk, mindenek előtt tisztáznunk kell, hogy mivel is akarunk foglalkozni fel kell állítanunk egy munkadefiníciót. Ahogyan a Turchany tanulmány fogalmaz: a kutatásra kiválasztott kontextushoz tudatosan kapcsolt hipotetikus definíciót nevezzük munkadefiníciónak. A munkadefiníció sem egyetemesen, hanem viszonylagosan (kontextushoz kötötten) és feltevésszerűen körvonalazza a bennünket érdeklő jelenséghalmazt. Ha a kutatás során adekvát matematikai modellek alapján akarjuk vizsgálni az emberi lét rendszere fejlődésének fenntarthatóságát, olyan módszert kell választanunk, amelynek gazdag matematikai apparátusa van. Ezeknek a követelményeknek a saját kutatási tapasztalataim szerint 2, 3 a legjobban a rendszerelmélet módszerei felelnek meg, ezért az alábbiakban felvázolom a fenntartható fejlődés rendszerszemléletű megközelítésének egy lehetséges változatát. 1

A fenntartható fejlődés rendszerszemléletű megközelítése Az idézett tanulmány 3. ábráján az embert három rendszer veszi körül: a társadalom, a gazdaság és a környezet (1. ábra): 1. ábra AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE (az idézett tanulmány szerint) Ebben a megközelítésben és a manapság általánosan alkalmazott terminológiákban környezet alatt általában a természeti környezetet értik. Ez a terminológia a kutatásunk alapvető módszerének választandó rendszerszemlélet szempontjából félreérthető lenne, ezért először néhány fogalmi pontosítást fogunk bevezetni, hogy a kutatás végén remélhetőleg eljuthassunk az egzakt matematikai modellek megalkotásáig. 2

Az emberi lét rendszerének létrejötte 1. Az élet megjelenésekor csak a természeti környezet létezik, amely támogatja és veszélyezteti az életet. (2. ábra). A természeti környezet néhány alapvető eleme: a. geológiai feltételek; b. időjárási feltételek; c. kozmikus feltételek; d. 2. ábra AZ ÉLET MEGJELENÉSE 3

2. Az állati lét megjelenése után, az evolúció során egyes állatfajok csoportokat alkotnak, kialakul közöttük a hierarchia, és a táplálékláncban elfoglalt helyzetüknek megfelelően létrejön a társadalmi környezet (3. ábra) 3. ábra AZ ÁLLATI LÉT MEGJELENÉSE => EVOLUCIÓ 4

3. Az emberi lét megjelenése után, a fejlődés során létrejön a gazdasági környezet, melynek kezdeti elemei: a. gyűjtögetés b. vadászat c. cserekereskedelem d. állattenyésztés e. földművelés f. ipar g. közlekedés h. 4. Kialakul a valóságos társadalmi környezet, melynek legfontosabb elemei: a. csoport b. hierarchia c. munkamegosztás d. háború e. 5. Az emberi lét rendszerének kialakulásával egyidejűleg a rendszerkörnyezet alrendszereivel való támogatás-veszélyeztetés kapcsolat egyoldalúból kölcsönössé válik (4. ábra). 4. ábra AZ EMBERI LÉT MEGJELENÉSE => FEJLŐDÉS 5

6. Az emberi lét rendszere saját alrendszerein keresztül kerül kölcsönös támogatás és veszélyeztetés kapcsolatba a rendszerkörnyezet alrendszereivel. Az emberi lét rendszerének (H) néhány alrendszere (5. ábra): H F => család (family) H P => politika (policy) H I => ipar (industry) H A => mezőgazdaság (agriculture) H T => közlekedés (transport) H H => humánvédelem (human security) 5. ábra AZ EMBERI LÉT RENDSZERÉNEK ALRENDSZEREI 6

7. A rendszerkörnyezet alrendszerei egymással is kölcsönhatásban vannak. A rendszerkörnyezet (K) alrendszerei (6. ábra): K N => természet (nature) K S => társadalom (society) K E => gazdaság (economy) 6. ábra A RENDSZERKÖRNYEZET ALRENDSZEREINEK KÖLCSÖNHATÁSAI 7

8. Az emberi lét rendszerének és adekvát rendszerkörnyezetének különböző szintjeit vizsgálhatjuk, például (7. ábra): H 0 => egyén; H 1 => család; H 2 => lakókörnyezet; H 3 => város; H 4 => etnikai közösség; H 5 => régió; H 6 => ország; H 7 => unió; H 8 => kontinens; H 9 => emberiség. 7. ábra. AZ EMBERI LÉT RENDSZERÉNEK NÉHÁNY LEHETSÉGES VIZSGÁLATI SZINTJE 8

Az emberi lét rendszerének fejlődése Az emberi lét rendszerének fejlődése akkor tartható fenn, ha az emberi lét rendszere és rendszerkörnyezetének alrendszerei dinamikus egyensúlyban vannak. Az egyensúlyi helyzetet akkor tudjuk mérni, ha rendelkezünk a vizsgálati szintnek megfelelő, adekvát rendszermodellel. Ehhez először az emberi lét rendszerének és a rendszerkörnyezet alrendszereinek verbális modelljét kell leírnunk. 1. Az emberi lét rendszere és rendszerkörnyezetének alrendszerei közötti kölcsönhatásokat először páronként célszerű elemezni. Elsőként a legfontosabbnak ítélt alrendszer-párok közötti kölcsönhatásokat kell, szintenként megvizsgálni (például, az 1. táblázat szerint): Környezet 1. táblázat Emberi lét Természet K N Társadalom K S Gazdaság K E Család H F K N H F H F K N H F K S K S H F H F K E K E H F Politika H P K N H P K S H P K E H P H P K N H P K S H P K E Ipar H I K N H I K S H I K E H I H I K N H I K S H I K E Mezőgazdaság H A K N H A K S H A K E H A H A K N H A K S H A K E Közlekedés H T K N H T K S H T K E H T H T K N H T K S H T K E Humánvédelem H H K N H H K S H H K E H H H H K N H H K S H H K E 2. Ennek első lépése lehet az emberi lét rendszere és a rendszerkörnyezet alrendszerei valamennyi vizsgálni kívánt alrendszer-pár között fennálló támogatásveszélyeztetés kölcsönhatások verbális leírása (például, 2. táblázat), amelyeket szakértők sokasága tölthet ki. 2. táblázat Túltermelés Háború Extrém időjárás Munkaerő Munkahelyek Környezetvédelem Rendszerkörnyezet (K) Emberi lét rendszere (H) Környezetszennyezés Háború Túltermelés Létfeltételek Jogbiztonság Termékek 9

3. A vizsgálni kívánt alrendszer-pár (KH, illetve HK) megválasztása után lehet hozzárendelni a verbális mátrixokhoz a formális modell-leírást - az egyes kölcsönhatások egymás közötti összefüggését leíró kh ij hk ji, illetve hk ji kh ij ahol i={-m,,-3,-2,-1,+1,+2,+3,,+n}; és j={-p,,-3,-2,-1,+1,+2,+3,,+r} matematikai-statisztikai adatokat (3. táblázat), amelyek meghatározása szintén szakértők sokasága által megadott értékek átlagolásával történhet. 3. táblázat hk +p kh -m kh -m hk +p hk +p kh -2 kh -2 hk +p hk +p kh -1 kh -1 hk +p Munkaerő hk +p kh +1 kh +1 hk +p hk +p kh +2 kh +2 hk +p hk +p kh +n kh +n hk +p hk +2 kh -m kh -m hk +2 hk +1 kh -m kh -m hk +1 Túltermelés hk -1 kh -m kh -m hk -1 hk -2 kh -m kh -m hk -2 hk +2 kh -2 kh -2 hk +2 hk +1 kh -2 kh -2 hk +1 Háború hk -1 kh -2 kh -2 hk -1 hk -2 kh -2 kh -2 hk -2 hk +2 kh -1 kh -1 hk +2 hk +1 kh -1 kh -1 hk +1 Extrém időjárás hk -1 kh -1 kh -1 hk -1 hk -2 kh -1 kh -1 hk -2 Munkahelyek Környezetvédelem Rendszerkörnyezet (K) Emberi lét rendszere (H) Környezetszennyezés hk +2 kh +1 kh +1 hk +2 hk +2 kh +2 kh +2 hk +2 hk +1 kh +1 hk +1 kh -2 kh +1 hk +1 kh -2 hk +1 Létfeltételek hk -1 kh +1 kh +1 hk- 1 hk -2 kh +1 kh +1 hk -2 Jogbiztonság hk -1 kh +2 kh +2 hk -1 hk -2 kh +2 kh +2 hk -2 hk +2 kh +n kh +n hk +2 hk +1 kh +n kh +n hk +1 Termékek hk -1 kh +n kh +khk-1 hk -2 kh +n kh +khk-2 Háború hk -r kh -2 hk -r kh -1 hk kh -2 hk -r Túltermelés -r kh +1 hk -r kh +2 kh -2 hk -r kh +1 hk -r kh +2 hk -r hk -r kh -m kh -m hk -r hk -r kh +n kh +khk-r 10

4.,Egy pozitív (támogatás) vagy negatív (veszélyeztetés) kölcsönhatásnak a többi kölcsönhatással való összefüggését az összegezett kölcsönhatás mutató KH i illetve HK j fejezi ki (1, 2 összefüggés, illetve 4. táblázat): KH i = khihk j (1) illetve HK j = hk jkhi (2) j i 4. táblázat KH -m KH -2 KH -1 KH +1 KH +2 KH +n Munkaerő hk +p kh +1 hk +p kh +2 HK +p hk +pkh -m kh -m hk +p hk +p kh -2 kh -2 hk +p hk +p kh -1 kh -1 hk +p kh +1 hk +p kh +2 hk +p hk +p kh +n kh +n hk +p HK +2 HK +1 HK -1 HK -2 hk +2 kh -m kh -m hk +2 hk +1 kh -m kh -m hk +1 Túltermelés hk -1 kh -m kh -m hk -1 hk -2 kh -m kh -m hk -2 hk +2 kh -2 kh -2 hk +2 hk +1 kh -2 kh -2 hk +1 Háború hk -1 kh -2 kh -2 hk -1 hk -2 kh -2 kh -2 hk -2 hk +2 kh -1 kh -1 hk +2 hk +1 kh -1 kh -1 hk +1 Extrém időjárás hk -1 kh -1 kh -1 hk -1 hk -2 kh -1 kh -1 hk -2 Munkahelyek Környezetvédelem Rendszerkörnyezet (K) Emberi lét rendszere (H) Környezetszennyezés Háború hk +2 kh +1 kh +1 hk +2 hk +2 kh +2 kh +2 hk +2 hk +1 kh +1 hk +1 kh -2 kh +1 hk +1 kh -2 hk +1 Létfeltételek hk -1 kh +1 kh +1 hk- 1 hk -2 kh +1 kh +1 hk -2 Jogbiztonság hk -1 kh +2 kh +2 hk -1 hk -2 kh +2 kh +2 hk -2 hk +2 kh +n kh +n hk +2 hk +1 kh +n kh +n hk +1 Termékek hk -1 kh +n kh +khk-1 hk -2 kh +n kh +khk-2 hk -r kh -m hk -r kh -2 hk -r kh -1 hk kh -m hk -r kh -2 hk -r Túltermelés -r kh +1 hk -r kh +2 kh -2 hk -r kh +1 hk -r kh +2 hk -r HK -r hk -r kh +n kh +khk-r 11

5. Az emberi lét rendszere és a rendszerkörnyezet kiválasztott alrendszereinek kölcsönhatását az alrendszerek kölcsönhatási mutatója írja le (3, 4 összefüggés, illetve 5. táblázat): KH = KH i (3) i illetve HK = HK j (4) j 5. táblázat KH -m KH -2 KH -1 KH +1 KH +2 KH +n KH HK +p hk +pkh -m kh -m hk +p hk +p kh -2 kh -2 hk +p hk +p kh -1 kh -1 hk +p Munkaerő hk +p kh +1 kh +1 hk +p hk +p kh +2 kh +2 hk +p hk +p kh +n kh +n hk +p HK +2 HK +1 HK -1 HK -2 hk +2 kh -m kh -m hk +2 hk +1 kh -m kh -m hk +1 Túltermelés hk -1 kh -m kh -m hk -1 hk -2 kh -m kh -m hk -2 hk +2 kh -2 kh -2 hk +2 hk +1 kh -2 kh -2 hk +1 Háború hk -1 kh -2 kh -2 hk -1 hk -2 kh -2 kh -2 hk -2 hk +2 kh -1 kh -1 hk +2 hk +1 kh -1 kh -1 hk +1 Extrém időjárás hk -1 kh -1 kh -1 hk -1 hk -2 kh -1 kh -1 hk -2 Munkahelyek Környezetvédelem Rendszerkörnyezet (K) Emberi lét rendszere (H) Környezetszennyezés Háború hk +2 kh +1 kh +1 hk +2 hk +2 kh +2 kh +2 hk +2 hk +1 kh +1 hk +1 kh -2 kh +1 hk +1 kh -2 hk +1 Létfeltételek hk -1 kh +1 kh +1 hk- 1 hk -2 kh +1 kh +1 hk -2 Jogbiztonság hk -1 kh +2 kh +2 hk -1 hk -2 kh +2 kh +2 hk -2 hk +2 kh +n kh +n hk +2 hk +1 kh +n kh +n hk +1 Termékek hk -1 kh +n kh +khk-1 hk -2 kh +n kh +khk-2 hk HK -r kh -m -r hk -r kh -2 hk -r kh -1 hk kh -m hk -r kh -2 hk -r Túltermelés -r kh +1 hk -r kh +2 kh -2 hk -r kh +1 hk -r kh +2 hk -r HK hk -r kh +n kh +khk-r 6. Az emberi lét rendszere egyes alrendszereinek a kölcsönös támogatásokkal szemben transzparensnek kell lenni, vagyis lehetővé kell tenniük azok pozitív hatásának maximális kifejtését (5, 6 összefüggés): n + = + + KH KH i = max (5) és = + HK HK j = max ; (6) i= + 1 j= + 1 7. A kölcsönös veszélyeztetések negatív hatását pedig minimumra kell csökkenteniük (7, 8 összefüggés): m = KH KH i = min (7) és = HK HK j = min. (8) i= 1 j= 1 8. Az emberi lét rendszere alrendszerei összességükben akkor fejtik ki optimális hatásukat akkor tudják biztosítani a fenntartható fejlődés feltételeit, ha biztosítani tudják a pozitív és a negatív hatások egyensúlyát (9, 10 összefüggés): r p 12

n opt = + opt KH KH i = 0 (9) és = + HK HK j = 0 (10)) i= m j= p r A modell alkalmazása A következőkben megpróbáljuk szemléltetni a fentiekben ajánlott modell működését, alkalmazhatóságát azonban még hosszú kutatási folyamat során kell igazolni. 1. Szakértők bevonásával fel kell állítani, és adatokkal feltölteni a kiválasztott alrendszer-párok kölcsönhatás-mátrixát, (például, a 6. táblázat szerint): 6. táblázat KH -m KH -2 KH -1 KH +1 KH +2 KH +n KH HK +p hk +pkh -m kh -m hk +p hk +p kh -2 kh -2 hk +p hk +p kh -1 kh -1 hk +p hk +p kh +1 kh +1 hk +p hk +p kh +2 kh +2 hk +p hk +p kh +n kh +n hk +p HK +2 HK +1 HK -1 HK -2 hk +2 kh -m kh -m hk +2 hk +1 kh -m kh -m hk +1 hk -1 kh -m kh -m hk -1 hk -2 kh -m kh -m hk -2 hk +2 kh -2 kh -2 hk +2 hk +1 kh -2 kh -2 hk +1 Geológiai katasztrófák hk -1 kh -2 kh -2 hk -1 hk -2 kh -2 kh -2 hk -2 hk +2 kh -1 kh -1 hk +2 hk +1 kh -1 kh -1 hk +1 Extrém időjárás hk -1 kh -1 kh -1 hk -1 hk -2 kh -1 kh -1 hk -2 Rekultiváció Újrahasznosítás Természet (K=K E ) Ipar (H=H I ) Levegőszennyezés Vízszennyezés hk +2 kh +1 kh +1 hk +2 hk +2 kh +2 kh +2 hk +2 hk +1 kh +1 hk +1 kh -2 kh +1 hk +1 kh -2 hk +1 Nyersanyagok hk -1 kh +1 kh +1 hk- 1 hk -2 kh +1 kh +1 hk -2 Energiahordozók hk -1 kh +2 kh +2 hk -1 hk -2 kh +2 kh +2 hk -2 hk +2 kh +n kh +n hk +2 hk +1 kh +n kh +n hk +1 hk -1 kh +n kh +n hk -1 hk -2 kh +n kh +n hk -2 HK -r HK hk -r kh -m kh -m hk -r hk -r kh -2 kh -2 hk -r hk -r kh -1 kh -2 hk -r hk -r kh +1 kh +1 hk -r hk -r kh +2 kh +2 hk -r hk -r kh +n kh +n hk -r 2. A feltöltött és átlagolt mátrixok adatai alapján, a (1) (4) összefüggések szerint, lehet meghatározni a vizsgált alrendszerek kölcsönhatási mutatóját, majd a (5) (10) összefüggések szerint lehet értékelni, hogy az emberi lét rendszere vizsgált alrendszere milyen mértékben elégíti ki a rendszerkörnyezet vizsgált alrendszerével összefüggő követelményeket: a. Transzparens-e a pozitív kölcsönhatásokkal szemben? b. Véd-e a negatív kölcsönhatásokkal szemben? c. Biztosítja-e az emberi lét rendszere fenntartható fejlődéséhez szükséges egyensúlyi állapotot? 3. Az értékelés alapján meg lehet jelölni azokat a kölcsönhatásokat, amelyek kritikusak az egyensúlyi állapot fenntartása szempontjából, illetve új kölcsönhatásokat lehet meghatározni az egyensúlyi állapot helyreállítása érdekében. 4. Az emberi lét rendszere azon szintjeinek vizsgálatakor, amelyek nem rendelkeznek a rendszerkörnyezet érdemi befolyásolására alkalmas alrendszerekkel például, egy etnikai közösség analóg módon lehet meghatározni a rendszerkörnyezet egyes alrendszereinek kölcsönhatásait: 13

a. Természet társadalom (K N K S, illetve K S K N ) b. Természet gazdaság (K N K E, illetve K E K N ) c. Társadalom gazdaság (K S K E, illetve K E K S ) Egy példa a modell alkalmazására (egy verbális mátrix-modell felállítása) Az emberi lét rendszere vizsgálati szintje: ország Az emberi lét rendszere vizsgálati ideje: 2000 2005 2010 A kiválasztott alrendszer-pár: humánvédelem-természeti környezet Környezet Emberi lét Természet K N Társadalom K S Gazdaság K E Család H F K N H F H F K N H K S H F H K E H F F K S F K E Politika H P K N H P K S H P K E H P H P K N H P K S H P K E Ipar H I K N H I K S H I K E H I H I K N H I K S H I K E Mezőgazdaság H A K N H A K S H A K E H A H A K N H A K S H A K E Közlekedés H T K N H T K S H T K E H T H T K N H T K S H T K E Humánvédelem H H K N H H H H K N H H K S K S H H H H K E K E H H A rendszerkörnyezet természeti környezet alrendszerének (K N ) kimenetei => az emberi lét rendszere humánvédelem alrendszerének (H H ) bemenetei: K N +1 Kozmikus létfeltételek K N +2 Geológiai létfeltételek K N +3 Szeizmikus létfeltételek K N +4 Hidrológiai létfeltételek K N +5 Meteorológiai létfeltételek K N +6 Flóra K N +7 Fauna K N +n 14

K N -1 Kozmikus katasztrófa K N -2 Geológiai katasztrófa K N -3 Szeizmikus katasztrófa K N -4 Hidrológiai katasztrófa K N -5 Meteorológiai katasztrófa K N -6 Flóra pusztulása K N -7 Fauna pusztulása K N -m Az emberi lét rendszere humánvédelem alrendszerének (H H ) kimenetei => a természeti környezet alrendszerének (K N ) bemenetei: H H +1 Jogalkotás H H +2 Igazságszolgáltatás H H +3 Rendvédelem H H +4 Egészségvédelem H H +5 Tűzvédelem H H +6 Katasztrófavédelem H H +7 Természetvédelem H H +8 Határvédelem H H +9 Honvédelem H H +r H H -1 Joghézagok H H -2 Igazságszolgáltatási anomáliák H H -3 Védelmi fejlesztések természetkárosítása H H -4 Védelmi gyakorlatok természetkárosítása H H -5 Harci cselekmények természetkárosítása H H -p 15

K N +3 Szeizmikus létfeltételek K N +2 Geológiai létfeltételek K N +1 Kozmikus létfeltételek H H -3 Védelmi fejlesztések természetkárosítása H H -2 Igazságszolgáltatási anomáliák H H -1 Joghézagok Természeti környezet (K N ) Humánvédelem (H H ) H H +1 Jogalkotás H H +2 Igazságszolgáltatás H H +3 Rendvédelem K N -1 Kozmikus katasztrófa K N -2 Geológiai katasztrófa K N -3 Szeizmikus katasztrófa Végkövetkeztetés Az emberi lét rendszere rendszerszemléletű megközelítésével megalkotható egy olyan modell, amely alkalmas lehet a fenntartható fejlődés feltételeinek objektív elemzésére, illetve a felborult egyensúlyi állapot helyreállításához szükséges konkrét javaslatok kidolgozására. Hogyan tovább? A Turchany tanulmány igen pesszimista következtetéssel zárul: Az e tanulmányban összefoglalt előmunkálatok után ismét felvetődik a kérdés: lehetséges-e fenntartható fejlődés úgy, ahogyan azt Európa és az európai gyökerű társadalmak szorgalmazzák? Mit kellene tennünk ahhoz, hogy az európai kultúrkör virágzása fenntartható legyen? a hangsúlyt a kultúrára indokolt visszahelyezni, új alapot teremtve ezzel egy egészen új civilizáció számára... Így az ember végre az állandó minőségi javulás és a felemelkedés útját fogja járni. Talán még odáig is eljut, hogy a benne működő destruktív erőket is szabályozni fogja. Ha ellenben ez a program nem sikerül, nincs más hátra, le kell tenni a fegyvert, s egy, a jelen problémáit tekintve tehetségesebb kultúrának kell átadni a történelmi stafétabotot. 16

Valóban, írhatjuk már az európai civilizáció nekrológját? Nem hiszem. Ha Európa képes volt néhány évtized alatt olyan politikai kultúrát kialakítani, amely több évezredes, szinte folyamatos háborúskodás után megteremtette Európában a fenntartható béke feltételeit, akkor arra is képes lehet, hogy megtalálja a fenntartható fejlődés útját is. Ennek az útkeresésnek egyik módszere lehet a rendszerszemlélet alkalmazása az emberi lét rendszere alrendszerei a fenntartható politikai rendszer, a fenntartható ipari rendszer, a fenntartható mezőgazdasági rendszer, a fenntartható humánvédelmi rendszer, stb. vizsgálatára, illetve a rendszerkörnyezetének alrendszereivel a társadalmi, a gazdasági és a természeti környezettel való kölcsönhatásainak vizsgálatára. Az ebből az objektív vizsgálatból levonható következtetések megmutathatják, hogy hol kell, és érdemes beavatkozni ezekbe a kapcsolatokba a fejlődés fenntarthatóságának érdekében. Ehhez az útkereséshez kívántam hozzájárulni ebben az előadásban egy lehetséges modell felvázolásával. Irodalom: 1 Turchany Beranek Füleky Magyari Beck Turcsányi: A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság? VALÓSÁG 2004. június XLVII. évfolyam 6. szám. ( http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=163&lap=0 ) 2 Seres György: A fegyveres küzdelem, mint rendszer MTA doktori értekezés, 1991. ( http://www.jata.org/drseres/publik/pdf/doktori-91.pdf 3 Kende György Seres György: Haditechnikai kutatás-fejlesztés Egyetemi jegyzet, ZMNE 2004., és multimédiás tananyag ZMNE 2005. ( http://www.jata.org/drseres/tavoktatas/ ) 17