Az Országos Erdészverseny általános szabályai A verseny célja: - az erdészek szaktudásának gyarapítása, korszerősítése; - az erdész hivatás rangjának emelése; - az erdész szakma népszerősítése, sokrétőségének, szépségének bemutatása által; - közvetlen baráti szaktársi kapcsolatok teremtése, elmélyítése. A verseny meghirdetıje: Országos Erdészeti Egyesület A meghirdetésre kétévenként kerül sor. (Elıször 2002-ben került megrendezésre.) A versenyt védnökség vállalásával, anyagi segítséggel, jutalmak felajánlásával intézmények, gazdálkodó szervezetek egyesületek, más jogi és magánszemélyek támogathatják. A verseny kétfordulós. Az elsı fordulót az Erdıgazdasági Zrt.-k erdészei számára az erdészeti részvénytársaságok szervezik az OEE illetékes helyi csoportjának együttmőködésével. Az elı forduló elsı helyezettjei jutnak a második fordulóba (országos döntı 22 fı). A magán-erdıgazdálkodásban és egyéb erdıgazdálkodást folytató szervezeteknél dolgozó erdészek számára a második fordulóban hat helyet kell fenntartani az elı forduló gyıztesei számára. Számukra az elsı fordulót a MEGOSZ szervezi szükség esetén együttmőködve a térség valamelyik erdészeti részvénytársaságával, az OEE-vel, az Állami Erdészeti Szolgálattal. Hat ajánlott régió: I. Nyugat Magyarország: Gyır Moson Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyék; II. Közép Magyarország: Budapest, Pest, Komárom Esztergom és Fejér megyék; III. Dél Magyarország: Somogy, Baranya és Tolna megyék; IV. Észak Magyarország: Nógrád, Heves és Borsod Abaúj Zemplén megyék; V. Kelet Magyarország: Szabolcs Szatmár Bereg és Hajdú Bihar megyék; VI. Délkelet Magyarország: Csongrád, Bács Kiskun és Békés megyék. Az elsı forduló szervezıinek ajánlott az országos versenyszabályzat szerint lebonyolítaniuk a versenyt. A második forduló az országos döntı, melyet az Erdészeti Szakközépiskolák valamelyike segítségével az OEE felkérése alapján egy erdıgazdálkodó szervez. A verseny jellege: Mindkét fordulóban egyéni verseny. A verseny résztvevıi: az állami erdészeti részvénytársaságok szolgálatában, a magánerdıgazdálkodásban és egyéb erdıgazdálkodóknál dolgozó erdésztechnikusok. Értékelés: A versenyfeladatok végrehajtása során nyújtott teljesítményt a versenybíróság a versenyszabályzatban rögzített módon versenyszámonként a matematikai kerekítés szabályai szerint egész pontra - versenyszámonkénti pontozással értékeli, majd ezen részpontszámokat összeadja. Ez az összeg a versenyzı elért pontszáma. A verseny gyıztese a legmagasabb pontszámot elérı versenyzı. Holtverseny esetén a számonkénti szereplés dönt. Több elsı hely, ha az is azonos több második hely. A pontozás jellege versenyszámonként eltérı, teljesítmény alapján való pontszerzés, valamint maximális pontszámból hibapontok levonása.
Minden versenyszámot meg kell kezdeni, ellenkezı esetben az adott versenyzıt a versenybíróság kizárja a versenybıl. A verseny díjazása: A verseny gyıztese oklevelet és az Év Erdésze 2008 címet, ezen kívül a meghirdetı által alapított vándorserleget, mely a következı verseny országos döntıjéig İt illeti meg. A serleget a következı országos verseny döntıjének megnyitásakor köteles a versenybíróságnak átadni. Díjazásra kerül még oklevéllel és serleggel az összetett verseny 2. és 3. helyezettje, valamint az egyes versenyszámok elsı helyezettjei. A versenyszámok elsı helyén, holtverseny esetén, további értékelı szempont a szintidı. Ennek egyezısége esetén a versenyszámban elért tört pontszám. A díjazottaknak támogatók jutalmat ajánlhatnak fel, melyek átadása szintén ekkor történik. A versenybíróság: A versenybíróság tagjai a versenybíróság elnöke, a versenyszámonkénti vezetıbírók és bírók. Versenyszámonként maximum három három bíró (vezetıbíró, 2 bíró) végzi el a versenyszabályzat szerint a pontozást. A versenybíróság elnöke összehangolja a pontozóbírók munkáját, vitás kérdésekben pedig döntést hoz. A versenybíróság elnökét és a pontozóbírókat a verseny meghirdetıje kéri fel a feladat ellátására. A bíróknak pártatlannak kell lenniük, tehát versenyzıvel érintett cégektıl nem kérhetık fel. Javasolt felkérési helyek: Erdészeti Hivatal, Állami Erdészeti Szolgálat, kutató- és oktatási intézmények. Egy pontozóbíró több versenyszám értékelésében is részt vehet, ha ezt a verseny szervezési körülményei lehetıvé teszik. A versenyszám lebonyolítása alatt lehetıleg mindegyik pontozónak jelen kell lenni. A pontozóbírók munkáját szükség szerinti a házigazda rendezık által biztosított szervezı segíti. Rajtszám húzás: A versenyzık a verseny megkezdése elıtt névsor szerinti sorrendben rajtszámot húznak. A versenyen a szervezési körülményeket figyelembe véve rajtszámuk sorrendjében vesznek részt. A verseny iratain, a végsı összesítésen kívül a versenyzık neve nem, csak rajtszámuk szerepel. A versenylapokat a versenyzık aláírásukkal ellenjegyzik. Általános szervezési szabályok Az egyes versenyszámok megkezdése elıtt és végrehajtásuk után a versenyzık csak az adott részfeladat versenybírósága által erre a célra kijelölt helyen tartózkodhatnak. Versenyszámtól versenyszámig csak a kijelölt útvonalon haladhatnak a versenyzık. A számára kijelölt útvonaltervet minden versenyzı megkapja a rajtszám-húzással egy idıben. A versenyszám színhelyére érkezı versenyzı az írásbeli kivételével az aktuális versenybíróság hívására lép a bírói asztalhoz. Átveszi a versenylapot ha erre a feladat megoldásához szükség van és beírja rajtszámát. Eddigi ténykedése nem számít a szintidıbe. Amennyiben versenylap a feladat végrehajtásához nem szükséges, akkor a versenybíróságnak kell a versenyzı jelenlétében az értékelılapra a rajtszámot felírni. A versenyszám megkezdése és a szintidı mérése a bíró rajt vezényszavának elhangzásával kezdıdik meg. Amennyiben a szintidı lejárt a versenybíró állj vezényszavára a versenyzınek a versenyszám végrehajtását abba kell hagynia. A vezényszó után versenylapjára feljegyzést már nem tehet. Amennyiben a versenyzı a szintidı letelte elıtt végez, ezt kész kiáltással jelzi és a bírói asztalnál jelentkeznie kell. A lövészeti versenyszámnak csak értékelılapja van. A versenyzıket a bírók részfeladataik végrehajtása során azonnal pontozzák. A pontozásra fordított idıt, ha az zavarta a versenyzıt, vagy emiatt állnia kellett, nem szabad beleszámítani a szintidıbe.
Az írásbeli kivételével minden versenyszám helyszínén kell lennie idımérı eszköznek.. Alkalmazható egyszerő óra, vagy akár karóra is. A kezdés pontos idıpontját jegyzıkönyvben fel kell jegyezni a vezetı bírónak, majd a rendelkezésre álló idı letelte után a feladatokat be kell szedni. A versenyhelyszíneken, illetve azoknak a versenyszám vezetıbírója által meghatározott körzetében csak illetékes személyek tartózkodhatnak (a versenyszám bírái, a szólított soros versenyzı, a versenybíróság elnöke, vagy az elnök által írásban megbízott pártatlan személy). A várakozó versenyzıknek jól elkülönítetten minimum 20 m kell tartózkodniuk. Egyéb szabályok A közmédiák munkájának lehetıségét biztosítani kell. Versenyzés közben az egyes versenyhelyszínekre a versenyszám vezetı bírájának kíséretében léphetnek be. Munkájukkal a versenyzıt nem zavarhatják, a versennyel kapcsolatos információkat az utolsó versenyszám befejezéséig nem szolgáltathatnak ki. Egyéb személyek fotózást, videózást csak a versenybíróság elnöke által kiadott írásbeli engedély birtokában végezhetnek, a vezetı bíró által kijelölt helyrıl. Öltözet: a terepi feladatok végrehajtásához (a verseny második napja) célszerő az idıjárásnak megfelelı terepi öltözékben megjelenni. A feladatok részletes leírása 1. Összetett szakmai írásbeli feladat Tesztfeladatokat, rövid válaszokat igénylı szakmai kérdések (fogalom-meghatározás, lényegre törı jellemzés, felsorolás, reláció-analízis stb ) megválaszolását, egyszerő szakmai számítások elvégzését, valamint a jelenleg érvényben lévı szigorú számadású erdészeti bizonylatok kitöltést kell megoldaniuk a versenyzıknek. Formája: feladatlap. Rendelkezésre álló idı: 120 perc. Pontozás: ez egyes feladatok, kérdések súlyát, nehézségi fokát tükrözı pontszámok. Az egyes feladatokra adható pontszámokat a kérdéseket összeállító bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke a kész feladatlapot a megoldó-kulccsal együtt eljuttatja az Országos Erdészeti Egyesület Fıtitkárához, aki gondoskodik a sokszorosításról és a versenyig való ırzésrıl. A feladatlapokat és a jelkulcsot tartalmazó zárpecsétekkel ellátott borítékot csak közvetlenül a versenyszám megkezdése elıtt lehet kibontani a versenybíróság elnökének jelenlétében, aki ellenırzi a boríték sértetlenségét. A feladatok sorszámozottak. Az egyes feladatok elérhetı összes pontszámát a feladatlapon fel kell tüntetni, de az arra adható részpontszámokat nem (pl.: a 9. feladatra adható 2 + 2 + 3 pont, akkor a feladatlapon 7 pont jelenik meg). A versenyszám feladatait úgy kell összeállítani, hogy a szakmai ismeretek részterületei között az elérhetı maximális pontszám lehetıleg az alábbi arányok szerint oszoljon meg:
Sorszám Részterület Arány (%) Pontszám 1 Erdımővelés 20 50 2 Erdıhasználat 20 50 3 Gazdálkodási, jogi, vezetési, szervezési, szakigazgatási 20 50 ismeretek 4 Természetvédelem 10 25 5 Erdırendezés 10 25 6 Vadgazdálkodás 10 25 7 Erdıvédelem 5 13 8 Földmérés 5 12 Összesen 100 250 A gépészeti, munkavédelmi és erdészeti biztonságtechnikai kérdések épüljenek be az egyes szakterületek kérdéseibe. Elérhetı maximális pontszám: 250. 2. Komplex felismerés Anyaga: (A részletes listát az 1. sz. melléklet tartalmazza) 1. téli hajtás; 2. levél; 3. termés, illetve mag; 4. fontosabb fafajok csíracsemetéi (kép és préselvény); 5. erdei károsítók, kórokozók, illetve kárkép, kórkép; 6. fontosabb típusjelzı lágyszárúak; 7. fametszet kéregben; 8. ehetı és mérgezı gombák; 9. vadnyomok; 10. vadászható és védett erdei madár- és emlısfajok. Rendelkezésre álló idı: 20 perc. A verseny helyszínére a várakozási helyrıl a bíró hívására lép be a versenyzı. A versenyhelyszín asztalain elhelyezkedik el az közvetlenül a verseny elıtt az illetékes versenybíróság által összekészítet egységenként 5 5 felismerendı objektumot tartalmazó egységcsomag. Tehát összesen 50 felismerendı objektum. Ezeket a mellékelt fajlisták alapján kell összeválogatni. A versenybíróság több, de legfeljebb három sorozatot is elıkészíthet, melyeket megsorszámoz. Ez esetben egyidıben akár három versenyzı is végrehajthatja a versenyszámot úgy, hogy a bírók szólítása után rajtszámuk növekvı sorrendjében húznak a felismerendı sorozatok számából, s a kihúzott sorszámú sorozatot kell felismerniük. A sorozatoknak a nehézségi foka nagyjából azonos kell legyen. A feladatot egyidıben végrehajtó versenyzıknek biztosítani kell, hogy egymás zavarása nélkül, tehát külön munkaasztalon tudjanak dolgozni. Az egyes versenyállásokra oda kell készíteni a versenylapot és egy kék színő golyóstollat. A versenylapokra a versenyzık feljegyzik rajtszámukat és egymás alá a megfelelı helyre felírják a felismerendı anyagok magyar nevét a mellékelt listák (1. sz. melléklet) szerint. A listán (1. sz. melléklet) szereplı teljes név kell. Ahol a listán (1. sz. melléklet) szinonim név is szerepel ott mindkettıt helyesnek fogadjuk el. A 8. 9. és 10. sorszámú egységcsomagok versenylapján a felismerendı anyag nevét az ehetı, vagy mérgezı, illetve vadászható, vagy védett rovatokba kell beírni értelemszerően. A verseny során az egységcsomagokat megváltoztatni nem lehet.
Az egységcsomagok kihelyezése után a versenyszám helyszínére csak a hívott versenyzı, a versenyszám bírói, valamint a versenybíróság elnöke léphet be engedély nélkül. Engedélyt csak a versenybíróság elnöke adhat ki írásban. Pontozás: Minden jó felismerés 2 pontot ér. Maximális pontszám: 100 pont. A versenyzınek a szintidı letelte után a bíró állj vezényszavára a versenyszámot be kell fejeznie. A meg nem nevezett felismerendı objektumok hibás felismerésnek számítanak. 3. Határazonosítás A feladat leírása: A versenyzı üzemi térkép (M = 1 : 10 000) segítségével - a térképen jelölt rajthelyrıl indulva a jelölt pontokat érintve jusson el a célba. A pontokat tetszıleges útvonalon keresheti fel. A haladás során az egyes pontokon az elıre megadott feladatokat meg kell oldania. A feladat helyét meghatározó pont megjelölésére egy a feladat sorszámával ellátott karó szolgál. GPS használata tilos. A versenypálya hossza: 1500-3000 m. Szükséges felszerelés: tájoló, vonalzó (a versenyzı hozza); térkép (M = 1 : 10 000), melyet a rendezık biztosítanak, a megfelelı jelölésekkel ellátva. Megoldandó feladatok a négy ellenırzıponton: 1. Állapítsa meg szembecsléssel egy kijelölt (piros szalaggal megjelölt) fa magasságát 1 m- es, térfogatát pedig 0,1 m 3 -es pontossággal. 2. Az ellenırzı pont körüli egy famagasság sugarú körön belül határozza meg a fıfafajt, az uralkodó fafajt, az elegyfafajokat és ezek domináns eredetét (a fafajok megnevezésénél a teljes magyar név kell). 3. Idıs elegyetlen állományban állapítsa meg szembecsléssel a kijelölt pontból nézve a hektáronkénti fakészletet 10 m3 pontossággal. Becsülje meg a %-os választékmegoszlást a következık szerint: rönk, egyéb iparifa, tüzifa. A százalékos értékeket a versenybíróság pontozza az értékpontokkal, majd ezt összeadja. Az így kapott értéket viszonyítja az etalonhoz. Értékpontok: rönk = 10, egyéb iparifa = 5, tüzifa = 2 pont. 4. Az ellenırzıpontnál egy famagasság sugarú körön belül a versenyzınek meg kell állapítania a záródást 10 % pontossággal. Rendelkezésre álló idı: 60 perc. A versenyzık 10 percenként indíthatók. A rajthelyen a versenylapra a verseny bíró feljegyzi az indítás idıpontját. A 3. ellenırzıponton álló bíró ráfutás esetén a versenyzıt megállíthatja állj vezényszóval. Majd közli a versenyzıvel, hogy mennyi ideig kell várakoznia, s ezt az idıtartamot feljegyzi a versenylapjára. A célállomáson a versenybíró feljegyzi a versenylapra a versenyzı beérkezésének idıpontját. Ezen adatokból számítja a versenybíróság a tényleges szintidıt. Maximális pontszám: 100 pont.
Pontlevonások (hibapontok): 1a. A magasság becslése: eltérés a viszonyító adattól: 1 m: 0 hibapont; (a viszonyító adatot a versenybíróság határozza meg) 2 m: 1 hibapont (méterenként 1hibapont); 3 4 m: méterenként 1 hibapont; 5 m-tıl: az eltéréstıl függetlenül 10 hibapont. Maximum 10 hibapont 1b.Állófa térfogatának becslése: Maximum 10 hibapont 2. Hibás fıfafaj: 70 hibapont; Hibás uralkodó fafaj: 70 hibapont; Hibás elegyfafaj: 3 hibapont fafajonként; Hibás eredet: 3 hibapont fafajonként. Maximum 20 hibapont kisebb, vagy egyenlı 0 10 %: 0hibapont; 10,1 15 %: 1 hibapont; 15,1 20 %: 2 hibapont; 20,1 25 %: 3 hibapont; 25,1 30 %: 40 hibapont; 30 % felett: 10 hibapont. Adat nem észlelése hibás észlelésnek számít. 3a. Hektáronkénti fakészlet %-os eltérése a viszonyító adattól: kisebb, vagy egyenlı 5 %: 0 hibapont; 5,1 10 %: 1 hibapont; 10,1 15 %: 3 hibapont; 15,1 20 %: 6 hibapont; 20,1 25 %: 10 hibapont; 25 % felett: 20 hibapont. Maximum 20 hibapont 3b. Választékmegoszlás %-os eltérése a viszonyító adattól: kisebb, vagy egyenlı 5 %: 0 hibapont; 5,1 10 %: 5 hibapont; 10,1 15 %: 10 hibapont; 15,1 20 %: 15 hibapont; 20 % felett: 20 hibapont. Maximum 20 hibapont 4. Záródás eltérése a helyes értéktıl: 10 %: 5 hibapont; 20 %: 10 hibapont; 30 %, vagy a felett: 20 hibapont. Maximum 20 hibapont A szintidı (60 perc) túllépéséért minden megkezdett perc után 1 hibapont. Amennyiben a hibapontok összege meghaladja a maximális 100 pontot, akkor a versenyzı a feladat teljesítésére 0 pontot kap.
4. Gyérítésjelölés A feladatot vastagrudas fejlıdési fázisban lévı elegyes tölgy állományban kijelölt mintaterületen kell végrehajtani. Állománynevelési modelltábla (melyet a versenyzı hoz magával) a feladat megoldásához használható. Ennek használatához a versenyzı kérésére a versenybíróság a kort és az átlagmagasságot megadja. Az egyértelmően körülhatárolt mintaterületen mintegy 100 faegyed kell legyen. A jelöléskor a kívül álló fákat nem kell figyelembe venni, de nem kell erdıszegélyként kezelni. A versenyzık számára ki kell jelölni szalagozni a bejárási útvonalat. A száz fát 1-tıl kezdıdıen folyamatosan meg kell sorszámozni. A bejáróútvonal az 1-es sorszámú fánál kezdıdik. Egyidıben három versenyzı ténykedhet a mintaterületen, oly módon, hogy indításuknál 5 perces eltéréseket kell alkalmazni. A versenybíró hívására jön a versenyzı a rajthelyhez (a várakozó versenyzık a rajthelytıl 15 20 m- re kell tartózkodjanak egy kijelölt helyen). A versenylap átvétele után felírja rajtszámát, majd ezt követıen a bíró rajt vezényszavára lép a mintaterületre és kezdi meg a feladat megoldását. A versenylap lottószelvényszerő, ahol a versenyzınek X -szel kell megjelölnie a kivágandó fák sorszámát. Kategóriák: Javafa (J) Általában a felsı szintben lévı fıfafaj, azonban értékes elegyfa is lehet, ha egyéb tulajdonságai (torzsminıség, korona) ezt lehetıvé teszik. Segítıfa 1 (S1) : A termıhelynek megfelelı elegyfafajok és fıfafaj egyedei, amelyek elsıdleges fontosságúak a késıbbi javafanevelés szempontjából. Segítıfa 2 (S2): Szintén segít az árnyalásban, azonban nem olyan fontos, mint az S1, és ha véletlenül kivágásra kerül, nem okoz komoly állománynevelési problémát. Általában nagyon közel áll a K2 jellegő törzsekhez, azonban inkább olyan törzs, amit meg kellene valameddig hagyni, vagy majd lesz belıle halott fa. Kivágandó fa 1 (K1) Általában a felsı szintben lévı, a javafák fejlıdését veszélyeztetı törzsek ( és villás, rosszabb törzs és korona minıségő egyed stb.). Kivágandó fa 2 (K2). Kivágása állománynevelési szempontból célszerő, de meghagyása sem okoz állománynevelési problémát. Súlyok A súlyok (hibapontok) a jelölıbizottság jelölése után számolhatók ki. A jelölıbizottság kijelöli a parcellákat és megállapítja a J, S1, S2, K1, K2 minısítéső törzsek számát, ezután mindegyik olyan súlyozó számot (hibapontot) kap, amely az adott parcellában a különbözı minısítések közötti aránynak megfelel. Szabályok: 1. Az egyes minısítések törzsszáma szorozva a (J, S1, S2 esetén) a kivágással, és a (K1, K2 esetén) a meghagyással járó hibapontokkal, adja az adott versenyszámban elérhetı maximális pontszámot. 2. A súlyokat (hibapontokat) egymáshoz képest úgy kell meghatározni az elérhetı maximális pontszám az alábbi esetekben a következıképpen alakuljon: összes J, S1, S2 kivágása < összes J, S1 kivágása < összes J kivágása < összes K1, K2 meghagyása < összes K1 meghagyása < összes S1, S2 kivágása < összes S1 kivágása < összes K2 meghagyása A fentieknek megfelelı hibapontokat a verseny megkezdése elıtt közölni kell. Rendelkezésre álló idı: 15 perc. Maximális pontszám: 150 pont.
Amennyiben a versenyzı a szintidın belül nem tudja teljesíteni a versenyt, a még meg nem jelölt kivágandó fákat hibaként kell értékelni. 5. Fakészlet meghatározása egyszerő körlapösszeg-méréses eljárással Elıkészítés: A verseny elıtt a versenyszám zsőrije a verseny helyszínén 2 fı segítıvel leveret egy cöveket, és feltőnı jelet erısíttet az átlagos fára, amely mellé szakszerő elhelyezésben rögzíttet egy 4,0 m-es rudat, melynek felsı vége 20 cm hosszban világos színő (fehér). A cövek körzetében mellmagasságban felkötött jelölıszalaggal meg kell jelölni egy faegyedet, melyet a versenyzık a szögszámlálás kezdıpontjaként használhatnak. A versenyzınek nem kötelezı ettıl a ponttól kezdenie a mérést, azt tetszıleges helyen is kezdheti. Eszközök: Bármilyen szögszámláló és famagasságmérı eszköz használható. A versenybizottság rendelkezésre tud bocsátani: Anucsin féle prizmát; Bitterlich féle tükrös relaszkópot; Christen féle famagasságmérıt; Silva famagasságmérıt; Sunto famagasságmérıt; átlalót; mérıszalagot; alakmagasság táblázatot; golyóstollat; a versenylapra az adatok feljegyzését megkönnyítı alátétet. A versenyzı saját számológépet használhat, piszkozatot készíthet, és ezeket feltüntetheti a versenylap hátuljára. A rendelkezésre álló idı: 10 perc. Idıtúllépésre nincs lehetıség. A feladat végrehajtása: 1. A versenyzı a bírói asztalnál jelentkezik a versenyszámra, ahol átveszi a versenylapot, az alakmagassági táblázatot, valamint a kiválasztott eszközöket. (Amennyiben saját eszközökkel kíván dolgozni, azokat bemutatja a versenyszám bíráinak.) A távolságméréshez 1 fı segítıt kérhet. 2. A versenyzı a körlapösszeg meghatározásakor a levert cöveket cipıjének belsı oldala közé veszi és úgy fordul körbe, hogy az mindvégig ott legyen. A mért adatot feljegyzi a versenylapra 0,5 m 2 /ha pontossággal. Határeset eldöntéséhez egyszer használhat átlalót és mérıszalagot. 3. Ezt követıen megméri a kijelölt fa magasságát egész méter pontossággal, valamint a mellmagassági átmérıjét cm pontosan. A mért értékeket felírja versenylapjára. 4. A mért adatok alapján a rendelkezésére bocsátott alakmagasság táblázatból kikeresi a vonatkozó értéket, és szintén felírja a versenylapra. 5. Ezt követıen kiszámítja a hektáronkénti fakészletet. Ezt a tizedesjegyek elhagyásával (kerekítés nélkül, pl.: 325,694 m 3 /ha számított érték = 325 m 3 /ha fakészlettel) beírja a versenylapjára. Elérhetı maximális pontszám: 100 pont.
Hibapontok: 1. A pontozóbizottság által megállapított körlapösszegtıl való ±0,5 m 2 /ha-os eltérés nem számít hibának.ennél nagyobb, de legfeljebb a helyes adat 10 %-áig terjedı eltérés esetén 0,5 m 2 /ha-onként 3 hibapont, a 10 %-ot meghaladó eltérés esetén 0,5 m 2 /ha-onként 5 hibapontot kap a versenyzı. (Pl.: a bizottság megállapít 20,5 m 2 /ha körlapösszeget, a versenyzı pedig 23,5 m 2 /ha-t mért, akkor a 3,0 m 2 /ha eltérés 30 hibapontot jelent, mert a hiba 10 %-nál nagyobb.) 2. A pontozóbizottság által megállapított magasságtól való 1 méter eltérés 5 hibapont, az ettıl nagyobb eltérések méterenként 10 hibapont levonással járnak. (Pl.: a bizottság megállapít 20,0 m-t, a versenyzı pedig 18,0 métert mér, akkor az eltérés 20 hibapontot eredményez.) 3. A mellmagassági átmérı mérése nem kerül értékelésre. 4/a. A mért adatoknak megfelelıen a táblázatból helyesen kikeresett alakmagasság esetén nincs hibapont (a mért adat esetleges hibája nem számít). 4/b. Ha az alakmagasságot nem keresi ki a táblázatból 20, ha a mért adatok alapján hibásan keresi ki 10 hibapontot kell levonni. 4/c. Ha nem keresi ki az alakmagasságot, de becsült alakszámmal, vagy alakmagassággal számol és ez legalább 10 %-ra megközelíti a helyes értéket akkor 10 hibapontot, ha ennél nagyobb az eltérés 20 hibapontot kell levonni. 5/a. Ha a mért és az alakmagasság táblázatból kikeresett, vagy becsült adatokkal jól számol, akkor a hektáronkénti fakészlet meghatározásánál nincs hibapont. 5/b. Ha nem számolja ki a fakészletet, akkor 20 hibapontot kap, ha ezt megteszi, de hibás a számolás, akkor 10 hibapontot kell levonni. 6. Vad távolságának és a trófea súlyának becslése, lıhetıség megállapítása A versenyzınek szembecsléssel meg kell határozni két trófeás vad erdıállományba kihelyezett trófeájának távolságát, súlyát és lıhetıségét. A két trófeát a versenybíróság közvetlenül a versenyszám megkezdése elıtt jelöli ki. Alkalmazható vadtrófeák: ızbak-, illetve gímagancs, valamint dámlapát. A versenyzı segédeszközként távcsövet használhat, mely lehet a sajátja, illetve a bírók által felajánlott eszköz. Távolságmérésre is alkalmas eszköz nem használható. A rendelkezésre álló idı: 3 perc Elérhetı legmagasabb pontszám: 50 pont A trófeákat a versenybíróság a verseny megkezdése elıtt választja ki. Ezt követıen mérlegeli, valamint a lıhetıséget megállapítja. Ezután a trófeákat lehetıleg életszerően kihelyezi, majd a távolságukat a becslés helyétıl megméri. Verseny közben a kihelyezett példányokat és helyzetüket változtatni nem szabad! A versenyzı a kijelölt helyen készülhet fel a versenyre, megnézheti a versenylapot, melyre feljegyzi rajtszámát. Szabad szemmel szemrevételezheti a trófeák helyét. A feladatot az egyik versenybíró rajt vezényszavára kezdi meg végrehajtani. A feladat elvégzését 3 perc alatt be kell fejeznie. Csak ezen idı alatt használhat távcsövet. A rendelkezésére álló idı alatt a
versenylapjára fel kell írnia a két trófea távolságát, súlyát és a vad lıhetıségét. A becsült távolságot méterben, az ızagancs súlyát grammban a gím- és dámtrófeáét pedig kg-ban két tizedes pontossággal kell a versenylapjára feljegyeznie. A lıhetıséget igen, vagy nem szavak beírásával kell megadni. A három perc leteltével a versenyzınek abba kell hagynia a feladatot. Ha ezen idı alatt nem végzett a hiányzó adatokat a versenybíróság az értékelésnél nulla ponttal veszi figyelembe. A pontozás a következı módon történik: Súly és távolság esetén (trófeánként): Hibatartomány % Pontszám 0 5 7,5 5,1 10 7 10,1 15 6 15,1 20 5 20,1 25 4 25,1 30 3 30,1 35 2 35,1 40 1 40 < 0 Lıhetıség esetén (trófeánként): Helyes bírálat: Hibás bírálat: 10 pont 0 pont 7. Választékolás, számbavétel A versenyszám három részfeladatból áll, amelyeket tetszıleges sorrendben, folyamatosan kell végrehajtani: Szálfa választékolás Rönk számbavétel Sarangolt választék számbavétel. A versenybíróság több, de legfeljebb három sorozatot (szálfa, rönk, sarangolt választék) is elıkészíthet, melyeket megsorszámoz. Ez esetben egy idıben akár három versenyzı is végrehajthatja a versenyszámot úgy, hogy a bírók szólítása után rajtszámuk növekvı sorrendjében húznak a felismerendı sorozatok számából, s a kihúzott sorszámú sorozatot kell felismerniük. A sorozatoknak a nehézségi foka nagyjából azonos kell legyen. A feladatot egyidıben végrehajtó versenyzıknek biztosítani kell, hogy egymás zavarása nélkül tudjanak dolgozni. verseny tárgyát képezı szálfa, rönk, sarangolt választék biztosítható. A rendelkezésre álló összes idı: 15 perc. Elérhetı összes pontszám: 200 pont. A versenyzı a vezetıbíró hívására léphet be a versenyterületre, ahol a bírók megmutatják neki a feladatokat és a használható eszközöket, majd megkapja a versenylapokat. A versenyzés az egyik bíró Rajt jelzésére indul, és akkor fejezıdik be, amikor a versenyzı leadja a vezetıbírónak a versenylapokat. A 15 perc eltelte után a vezetıbíró leállítja a versenyzıt.
A versenyzı rendelkezésére álló eszközök és segédletek: A szálfán végigfektetett mérıszalag 15-20 cm hosszú, színes szalagok (két végükön nehezékkel) 1 m-es választékoló léc 2 m-es választékoló léc Átlaló Mérıszalag Colstok Köbözıkönyv (FAGOSZ 2002) Versenylap (választékárakkal és kéreglevonásokkal) A méréseknél szakszerő kerekítéseket kell alkalmazni. Átmérı mérésénél pl.:21,0-22,9 = 22 cm. Hossz mérésénél pl.:4,91-4,99 = 4,9 m. 7.1.Szálfa választékolás Részpontszám: 160 pont Egy db KTT szálfa választékolását kell elvégezni a magyar szabványelıírások szerint. Csak olyan választék tervezhetı, amelynek szerepel az ára a versenylapon. A fa lehetıségeit figyelembe véve, a legjobb értékkihozatalra kell törekedni. A versenylapra a választék megnevezését (vagy közérthetı rövidítését), esetleges minıségi osztályát és hosszát kell beírni. Minden versenyzı ugyanazt a szálfát választékolja, ezért a fán maradandó jelölés nem tehetı. A választékolási helyek megjelölésére csak a nehezékkel ellátott szalagok használhatók. Túlméretet, nem kell alkalmazni. A bírók megmérik a versenyzı által bejelölt választékok hosszát, és a szalagoknál az átmérıket. A kéreglevonások után kiszámítják az egyes választékok köbtartalmát és a megadott árakkal azok értékét. A versenyzı választékolása alapján a bírók szakaszosan kiszámítják az értékbeli eltéréseket az általuk elızetesen elvégzett Etalon választékoláshoz képest, majd az eltérések abszolút értékeit összegzik. A szálfa választékolás részversenyszámra, az összesített eltérés százalékos mértéke alapján, a következı táblázat szerinti pontszámok érhetık el: Eltérés % Eltérés % Eltérés % Eltérés % Eltérés % Pontszám Pontszám Pontszám Pontszám Pontszám 0 160 11 127 22 94 33 61 44 28 1 157 12 124 23 91 34 58 45 25 2 154 13 121 24 88 35 55 46 22 3 151 14 118 25 85 36 52 47 19 4 148 15 115 26 82 37 49 48 16 5 145 16 112 27 79 38 46 49 13 6 142 17 109 28 76 39 43 50 10 7 139 18 106 29 73 40 40 51 7 8 136 19 103 30 70 41 37 52 4 9 133 20 100 31 67 42 34 53 1 10 130 21 97 32 64 43 31 53< 0
7. 2. Rönk számbavétel Részpontszám: 30 pont A versenyzınek 2 db, azonos fafajú rönk számbavételét kell elvégezni. Meghatározza a fafajt, majd külön-külön mindkettınek a választékát és a minıségét. Ezután megméri a számbavételhez szükséges adatokat, és csúcsköbözı táblázatból kikeresi a fatérfogatokat. A versenylapon található, vágáslapokat jelzı körökbe beírja azokat a jeleket és adatokat, amelyeket a gyakorlatban a rönkök bütüin szokás feltüntetni, a szabványelıírások szerint. A bírók összehasonlítják a versenylapra beírtakat az általuk elızetesen meghatározott Etalon adatokkal, és eltérések esetén az alábbi hibapontokat vonják le: Fafaj helytelen megállapítása: 8 hibapont Választék (és minıség) helytelen megállapítása, rönkönként 5 hibapont Fatérfogat-meghatározásban bármilyen mértékő hiba, rönkönként: 4 hibapont Jelek és adatok feltüntetésében bármilyen hiba, rönkönként: 2 hibapont A jelek és adatok feltüntetésében elkövetett hibák számától függetlenül csak 2 hibapont vonható le rönkönként. 7.3.Sarangolt választék számbavétele Részpontszám: 10 pont A versenyzınek meg kell határoznia egy azonos fafajból és egyféle választékból álló félkész sarang fafaját, választékát és mennyiségét normál őrméterben (0,1-es pontossággal). A sarangnak csak az egyik végén van sarangkaró, a másik vége lejtıs. A versenylapra a fafajt, a választékot és a normál őrmétert kell beírni. A bírók összehasonlítják a versenylapra beírtakat az általuk elızetesen meghatározott Etalon adatokkal, és eltérések esetén az alábbi hibapontokat vonják le: Fafaj helytelen megállapítása: 3 hibapont Választék helytelen megállapítása: 3 hibapont Mennyiségi eltérés 5 %-ig: 0 hibapont Mennyiségi eltérés 5,01-10 % között: 2 hibapont Mennyiségi eltérés 10 % felett: 4 hibapont MÁTRAFÜRED 2006 ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET ÉV ERDÉSZE VERSENY Rajtszám 7. VÁLASZTÉKOLÁS, SZÁMBAVÉTEL Választékárak 7.1. Szálfa választékolás Válasz-ték Átmérı Ár Fafaj: cm - cm Ft/m 3 S. Választék KR 46-73 000 sz. megnevezése min.o. hossza (m) KR 40-44 60 000 1. HR 46-2.
HR 36-44 3. HR 32-34 4. HR 26-30 5. FR I 46-60 000 6. FR I 36-44 50 000 7. FR I 26-34 40 000 8. FR II 46-38 000 9. FR II 36-44 30 000 10. FR II 26-34 26 000 11. FR II 24-24 14 000 12. SZTÁM 8-22 14 000 13. FAGY 24-12 000 14. BFA 12-21 11 000 15. PAP 10-8 500 16. TŐZ 5-8 000 17. FOR 4-6 500 18. KIEJT 0 19. Csúcs 0 20. 21. Kéreglevonások 22. Átmérı Levonás 23. cm - cm cm 24. 5-11 1 25. 12-28 2 26. 29-45 3 27. 46-4 28. - 29. - 30. Szálfa választékolás kiértékelése Etalon Érték (Ft) Össz. eltérés Max. pont Elért pont Versenyzı % 160 8. Lövészeti versenyszámok Maximális pontszám: 50 Hozott fegyver és lıszer használható. Amennyiben a versenyzı a versenyszám akármely részében a biztonsági elıírásokat megsérti, pontértékelése csak 0 pont lehet. 8.1 Lövés 4-a típusú lılapra 0.22-es kispuskával (pontlövészet) A lövészethez a rendezık fegyvert és lıszert biztosítanak.
Kezdés elıtt három próbalövésre van lehetısége a versenyzınek, ha élni akar e jogával. A versenyzı 10 értékelendı lövést ad le amennyiben a szintidıbıl nem csúszik ki álló testhelyzetbıl, feltámasztás nélkül egy 50 m-re lévı 4-a típusú ( külmérete 24 * 23 cm, tízes kör 20 mm, a külsı kör 198 mm) lılapra. Puskaszíj használható, de céltávcsı használata tilos. Rendelkezésre álló idı: 6 perc Az idı mérése a tőz vezényszó elhangzásával kezdıdik. A 6 perc leteltével az állj vezényszó után lövés nem adható le. A versenyzı önhibáján kívüli idıveszteséget le kell vonni a ráfordított idıtartamból. Ily esetben a versenyzı akadály felkiáltásakor az órát meg kell állítani, majd az elhárítás után újraindítani. Pontozás: A teljesített köregységek mindegyik köregység 1 pont összpontszámát el kell osztani néggyel, az így kapott érték adja a versenyzı által elért pontszámot. Maximális részpontszám: 25 8.2 Koronglövészet (Trappszerő) A koronglövészethez a redezık 12-es és 16-os kaliberhez. 2,5mm sörétmérető lıszert biztisítanak. A versenyzınek a korongdobó gépbıl, különbözı, elıre ismeretlen irányba kidobott 10 db korong eltalálása a feladata. A korongot a gépkezelı a versenyzı fel vezényszavára indítja. A duplázás megengedett. Rendelkezésre álló idı: 6 perc Az idı mérése a fel vezényszó elhangzásával kezdıdik. A 6 perc leteltével az állj vezényszó után lövés nem adható le. A versenyzı önhibáján kívüli idıveszteséget le kell vonni a ráfordított idıtartamból. Ily esetben a versenyzı akadály felkiáltásakor az órát meg kell állítani, majd az elhárítás után újraindítani. Pontozás: Minden találat 5 pontot ér. A duplázás miatt nincs pontlevonás. Az így elért pontszámot el kell osztani kettıvel, s az így kapott érték adja a versenyzı által elért pontszámot. Maximális részpontszám: 25 MELLÉKLET (a komplex felismerés keretanyaga) Faminták kéregbe: Akác, Barkócaberkenye, Bükk, Cser, Éger, Eper, Erdeifenyı, Fehérnyár, Feketedió, Feketefenyı, Feketenyár, Főz, Gyertyán, Hárs, Juhar, Jegenyefenyı, Kıris, Közönséges dió, Lucfenyı, Nemesnyár, Nyír, Platán, Rezgınyár, Szelídgesztenye, Szil, Tölgy (az összes faj külön külön), Vadalma, Vadcseresznye, Vadkörte, Vörösfenyı Csíracsemeték: Kocsányostölgy, Kocsánytalantölgy, Vöröstölgy, Cser, Bükk, Akác, Mézgás éger, Gyertyán, Kıris, Juhar, Hárs, Szil, Nyír, Szelídgesztenye,
Vadgesztenye, Lucfenyı, Erdeifenyı, Feketefenyı. (Kıris, juhar, hárs és szil csíracsemeték esetén csak a nemzetségnevet kell megadni.) Vadászható és védett madár és emlısfajok: Balkáni gerle, Barna kánya, Barna rétihéja, Csóka, Csörgıréce, Csuszka, Dolmányos varjú, Egerészölyv, Erdei pinty, Erdei szalonka, Fácán, Feketerigó, Fogoly, Fürj, Héja, Holló, Karvaly, Kékvércse, Kerecsensólyom, Királyka, Kis lilik, Küszvágó csér, Kakukk, Macskabagoly, Nagy lilik, Nyári lúd, Rétisas, İszapó, Szajkó, Szarka, Szárcsa, Széncinke, Szürkegém, Tengelic, Tıkés réce, Túzok, Vadgerle, Vándorsólyom, Vetési lúd, Vetési varjú, Vörös kánya, Vörös vércse, Borz, Görény, Hermelin, Menyét, Nyest, Nyuszt, Róka, Ürge, Vadmacska, Vidra, Barátréce, Böjtiréce, Nagy kárókatona, Siketfajd, Nyírfajd, Vadmacska, Hiúz, Farkas, Medve, Hód, Gímszarvas: bika, tehén, borjú, Dámvad: bika, tehén, borjú, İz: bak, suta, gida, Vaddisznó: kifejlett példány, malac. Típusjelzı növények: Barázdált csenkesz, Borostyán, Bükksás, Csalán, Csarab, Csomós ebír, Egyvirágú gyöngyperje, Erdei gyöngyköles, Erdei nenyúljhozzám, Erdei pajzsika, Erdei sás, Erdei szálkaperje, Erdei tisztesfő, Évelı holdviola, Évelı szélfő, Farkasölı sisakvirág, Fehér perjeszittyó, Fekete áfonya, Felemáslevelő csenkesz, Földi szeder, Gyepes sédbúza, Gyöngyvirág, Hamvas szeder, Homoki csenkesz, Hölgypáfrány, Keskenylevelő rétiperje, Kis télizöld, Ligeti perje, Madársóska, Meddı rozsnok, Medvehagyma, Odvas keltike, Podagrafő, Ragadós galaj, Sárga árvacsalán, Saspáfrány, Siskanádtippan, Szagosmüge, Tollas szálkaperje, Varázslófő, Vérehulló fecskefő, Zamatos turbolya. Fa- és cserjefajok: (téli hajtás, levél, termés, illetve mag) Az összes nálunk erdıben elıforduló cserje- és fafaj Károsítók, kórokozók, kár- és kórképek Aranyfarú pille, Barna levélszövı, Betőzı szú, Bogölyszitkár, Búcsújáró pille, Bükktapló, Bükk gyapjaspille, Egérszínő pattanóbogár, Erdeifenyı-ilonca, Fenyıpohók, Erdeifenyı vetési bagolypille, Fehérrevesedés, Gyapjaspille, Győrőspille, Hatfogú szú, Kétalakú csertapló, Kis nyárfacincér, Kis téli araszoló,
Lucgubacstető, Magyargubacs, Májusi cserebogár, Nagy fenyıormányos, Nagy nyárfacincér, Nagy nyárlevelész, Nagy téli araszoló, Nyár gyapjaspille, Osztrákgubacs, Tarka égerormányos, Tollascsápú araszoló, Tölgyilonca, Tölgymakkzsuzsok, Vetési bagolypille, Vörösrevesedés, Zsírosgubacs, Amerikai fehér szövılepke Gombák: Áltrifla Barna érdesnyelő tinórú Bimbós pöfeteg Császárgomba Erdıszéli csiperke Farkastinórú Fehér gyilkosgalóca Gyilkosgalóca Győrős tölcsérgomba Ízletes kucsmagomba Ízletes vargánya Kékhátú galambgomba Kerti csiperke Kerti susulyka Keserőgomba Késıi laskagomba Királyvargánya Légyölı galóca Lila pereszke Májusi pereszke Molyhos tinórú Nagy döggomba Nagy ızlábgomba Óriáspöfeteg Papsapkagomba Párducgalóca Parlagi tölcsérgomba Rizike Rózsaszínő korallgomba Sárga kénvirággomba Sárga rókagomba Sátántinórú Szegfőgomba Szırgomba Téglavörös susulyka Változékony tinórú Világító tölcsérgomba Vörhenyes ızlábgomba Vadnyomok: Borz Dám Fácán Farkas Görény Hermelin Kutya Menyét Mezei nyúl Muflon Nyest-nyuszt İz Róka Szarvasbika Szarvastehén Vaddisznó Vadmacska Varjú