MITTERP ACHER LAJOS (1734-1814)

MITTERP ACHER LAJOS (1734-1814)... a' ki életét a' tudományoknak, tudományát a' hazai Ifjúságnak maga tellyes feláldozásával szentelte" (Nemzeti Újság, Hazai 's Külföldi Tudósítások (41.), 1814,317. o.). JUHA MARIANN 1 269 éve, 1734-ben született a magyarországi természettudományok - főleg a matematika, a természetföldrajz és a mezőgazdaságtan - egyik kiemelkedő ismerője, tanítója Mitterpacher Lajos. Jezsuita, monostori apát, a filozófia doktora, a természetföldrajz és a mezőgazdaság professzora, a pesti egyetem filozófia fakultációjának seniora, tagja a bolognai tudományos akadémiának és az alsó-ausztriai gazdasági társaságnak. Természetföldrajzi munkássága már életében magyarul is visszatükröződik főleg KÁSZONÚJFALVI SZABÓ JÁNOS 3 (1767-1858), Soós MÁRTON 4 (? -?), VARGA MÁRTON 5 (1767-1818) és KATONA MIHÁLY 6 (1764-1822) müveiben. 1 2003-ban végzett a Miskolci Egyetem geográfus szakán. Értekezése 2003-ban az Országos Tudományos Diákköri Konferencián I. díjat nyert dolgozatán alapszik. 2 A Gemeinnützige Blaetter című folyóirat 1814 június 9-én megjelent száma a bolognai akadémia, míg SZINNYEI J. (1903) és PlNZGER F. (1940) a bonni tudományos akadémia tagjaként említi; a bolognai akadémia megnevezés a helyes (Bologna = Bononia, latinul - Bonn Bonná, Castra Bonnenoia;). 3 Természettudós, kolozsmonostori apát, királyi tanácsos. Fő műve: A Sz. írás, és a természet szava a földnek, és az emberi nemnek némely föbb változásairól" (1803). 4 Széki orvos, színész, 1803-ban jelent meg a Természeti és polgári közönséges geográfia, az ujabb természeti tapasztaláshoz és a' polgári leg-ujabban esett változásokhoz intézve" című műve. 5 Természettudós, fö műve: A gyönyörű természet tudománya, magyarázta a tüneményekből és az új feltalálásokból nemzete s az ifjúság javára"( 1808). 6 Református lelkész, földrajztudós. Főbb művei: A föld mathematikai leírása..." (1814), Közönséges természeti földleírás" (1824). 313

1. Mitterpacher Lajos élete, pályája Mitterpacher Lajos (mitternburgi) 1734 augusztus 25-én született a Drávaközben található báránya megyei Bellyén (ma Bilje, Horvátország). Atyja, Mitterpacher Ignác római sz. birodalombeli lovag" leszármazottja [PiNZGER F. 1940 szerint a római sz. birodalom lovagja"], aki a királyi Magyarország nemesi jogaival és kiváltságaival is élhetett. Savojay Jenő herceg 7 (1663-1736) bellyei uradalmának kormányzója és a nagy hadvezér mindenkori bizalmasa. Lajos 15 éves korában veszítette el édesapját. Anyja, született Lenz Johanna [PiNZGER F. 1940 szerint Anna] férje halála után 36 évig három fiának, Lajosnak, Józsefnek és Dánielnek élt. Az özvegy és gyermekei 1752 június 19-én kaptak magyar nemességet. Lajos kilenc éves korától a pécsi jezsuita gimnáziumban tanult, ahol Pray György (1723-1801) a jeles történetíró is tanította. Tehetségével és szorgalmával kitűnt iskolatársai közül, olyannyira, hogy tizenöt évesen elvégezte a középiskolát. Tudásvágya arra késztette, hogy 1749 október 18-án belépjen a jezsuiták rendjébe, azokhoz, akik eddig is tanítómesterei voltak. 1749-1751 között Trencsénben (Trenőin) teológiát végzett. 1752-ben Szakolcára (Skalica) került, ahol elsajátította a latin nyelv alapjait (SCHMIDT J. 9 1830). 1753-ban Nagyszombatban megismételte és tovább tágította a humaniora 10. tanulmányait; ekkor kiváló tanárra talált Weiss Xavér Ferenc /;. (1717-1785) csillagász személyében. Nagyszombatban, amely akkor a tudományos élet gócpontja volt, két évet a bölcseleti tanulmányoknak szentelt, még pedig akkora eredménnyel, hogy nyilvános vitatkozás alkalmával a fölállított tételek fölényes védelmezésével az egész hallgatóságot bámulatba ejtette" (PiNZGER F. 1940, p. 47). 1755-ben Sopronban kezd el tanítani, ahol a latin nyelv alapjait oktatja. Ezután Elöljáróinak rendeléséből Bécsbe küldetett, magát a mennyiségtani ismeretekben tökéletesítendő, melly megkülönböztetésre a szervezetben csak a jelesebb elméü ifjak számolhattak" (HANÁK J. 1849, p. 51). Két évig Kari Schcrffer' 2 (1716-1783) vezetése mellett mélyülhetett el a matematika csodálatos világában. Elöljárói itt is felismerték tehetségét, és nagylelkűen támogatták az ifjú tanítót. Az itt szerzett tudást később nagyszerűen kamatoztatta természettudományi kutatásaiban is. 1758-ban a győri gimnáziumban retorikát, azaz ékesszólást tanított. Ugyanitt a Mariana Congregatio 13 elnöke. 1759-1762 között teljes egészében a vallásnak és a teológia tanításának szentelte magát. 1759-től kezdve négy éven át tanult teológiát Bécsben, eközben 1762-ig a bécsi Pázmány- 7 Osztrák tábornagy, több csatát nyert a törökök ellen. 8 Történetíró, apátkanonok. Kutatásai közben ő hívta fel először a figyelmet az egyik legrégebbi magyar nyelvemlékre, a Halotti Beszéd"-re. 9 Müvének latinról magyarra fordítását ezúton is köszönöm Dr. Tóth Péternek. 10 A mai iskolarendszer általános iskolájának megfelelő képzés, mely nyolc évig tartott, ezen idő alatt a latin nyelvet az alapoktól a retorikáig sajátíthatták el a diákok. 11 Csillagász, Hell Miksa tanítványa. 1775-ben a csillagda igazgatója, a csillagászat és a matematika tanára a nagyszombati egyetemen, majd a budai csillagvizsgáló csillagásza. 0 írta Magyarországon az első Newtoni fizika könyvet" az Astronomiae Physicae juxta Newtoni Principia breviárium..."-ot (1759) és megkezdte a külföldön is ismert Observationes astronomicae" című csillagászati évkönyvek szerkesztését. 12 Fizikus, fő műve: Institutiones physicae", mely három, bécsi kiadást is megért (1752, 1768, 1763). n a katolikus egyházban kor, állás és nemek szerint szervezett, tisztán vallásos egyesületek a keresztény tökéletesség előmozdítására, a boldogságos Szűz Mária tiszteletének és követésének közvetítésével.(...) Magyarországon már a 17. sz-ban voltak M. kizárólag a jézustársaságiak által vezetett intézetekben" (Révai Nagy Lexikon 1915, pp. 411-412). 314

kollégium kormányzója. 1761-ben szentelték pappá. 1762-ben átvette a Mária Terézia által felállított bécsi Teréziánumban a hitoktatást, ahol többek között Festetics György /J -öt (1755-1819) is oktatta. Ezzel egyidejűleg a Batthyányi család házi tanítója. Az volt tehát a föladata, hogy világnézeti szempontból irányitólag hasson az ott összesereglö nemes ifjakra, akik között mindig nagy számban akadtak magyar főnemesek fiai" (PÍNZGER F. 1940, pp. 47-48). 1762-ben védte meg a teológiai doktori értekezését. Ennek ellenére a doktori címet nem viselte, mert rendjének előírása szerint a doktori cím használatát csak a teológia professzorainak engedélyezte. 1762-től kezdve a hittan, a latin és a bölcselet mellett a földművelést is tanította.... 1763-tól 1767-ig, erkölcsöknek és Stúdiumoknak Praefectora" (KÖLESY V., MELZER J. 1816, p. 255). A jezsuita rend működési engedélyének (ideiglenes) megvonása (1773) után a nagyszombati egyetemen 1774-ben bölcseleti doktorrá avatták, ezt követően a budai, majd később a pesti egyetemen a természetrajzot, a matematikai földrajzot, a mezőgazdaságtant és a technológiát adta elő.... éppen ebben az időben hozták le Nagy Szombatból az említett Universzitást Budára, ezen alkalmatossággal számos tudósok gyülekeztek-öszve, olyanok, a' kiket ő tudományaikért igen becsült, és ollyanok, a' kiket még mint az eltörlött Jesovita Szerzetnek tagjait jól esmért, és vélek baráttságban volt. Itt találta Makó Pál Abbást, K. Tanácsost, és a 1 Filozóphika Fakultásnak Direktorát: itt találta Mitterpacher Józsefet, legkissebb testvérjét, a' sublimis Mathesis Doktorát: itt voltak Piller Mátyás a' terészeti Históriának Professora, és Pray György, az Universitas Biblióthékájának Praefektusa; Wagner Károly, ugyan annak Custóssa 16 ; itt voltak ama híres Professorok Katona István, Molnár Kereszt János, és mások, a' kikkel Mitterpacher, üres idejében baráttságosan társalkodott, és tellyes gyönyörűséggel nyájasan beszélgetett" (KÖLESY V., MELZER J. 1816, pp. 256-257). Mint világi pap, az említett nemesi Akadémiában Professori hivatalában megmaradt, és az eleibe adott tudományokat, úgymint a' Fizikát, mezei gazdaságot, és más tudományokat, olly fundamentomosan, kedvességgel és világossággal 's hasznosan tanytotta, hogy az ö tudományát és bölcsességét, Mária Therézia meghalván, őtet a' Szavojai nemesi Akadémiában a' nagy Dánia társaságában tanítóvá tette" (KÖLESY V., MELZER J. 1816, p. 255). Az 1777-ben Nagyszombatról Budára áthelyezett egyetem bölcsészettudományi karán az ugyancsak 1777-ben Mária Teréziától királyi rendelettel kiadott Ratio Educations (...) tette kötelezővé a mezőgazdaságtani tanszék felállítását, s ennek vezetésével Mitterpacher Lajos-t bízták meg" (ÉBER E. 1962, p. 33). 1782-ben bevezették a magasabb szintű matematika tanítását, melyet Mitterpacher-re bíztak. E tantárgyon belül kezdték meg a geodézia, a hidrotechnika és a gépek általános tudományának" oktatását (SCHMIDT J. 1830). Terjedelmes ismerete okozá, hogy 1785-ben az általános terményrajz, és kézmütan előadása is reá bizatott" (HANÁK J. 1849, p. 51). 14 Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1623-ban, hogy csökkentse a paphiányt és gondoskodjon a kor követelményeinek megfelelő papképzésről, megalapította a róla elnevezett bécsi magyar papnevelőt. A Pázmáneum főként vezető egyéniségeket nevelt a magyar katolikus megújulásnak. 15 Gróf, 1771-ben került a bécsi Teréziánumba, Mitterpacher Lajos legérdemesebb tanítványa, a keszthelyi Georgikon alapítója (1797), melyet az uradalmi gazdatisztek mezőgazdasági képzése céljából Európában az elsők között hozott létre. A hazai okszerű gazdálkodás" megteremtője. 16 könyvtári őr 315

II. József uralkodása idején (1780-1790) megszüntették az oeconomica ruralis" tanszéket. A Helytartótanács 1785 őszén hozott határozata kimondta, hogy a megszüntetendő tanszék tananyagát a jövőben az általános természetrajz és a technológiai oktatás keretei közé kell beállítani. A tanszék nélkül maradt tantárgy, s az utóbbi stúdiumok oktatását is természetszerűleg Mitterpacher Lajos végezte. A mezőgazdaságtan ettől kezdve a központi papnevelde és a Mérnöki Intézet utolsó éves hallgatóinak kötelező, a bölcsészkari hallgatóknak pedig fakultatív tantárgya lett" (FÜR L. és PINTÉR J. (szerk.): Magyar agrártörténeti életrajzok I-P 1988, p. 540). Hogy a gyakorlati tudományok abban a korban mindinkább tért hódítottak az egyetemen, nem utolsó sorban II. JÓZSEF érdeme volt. Akármint ítélkezik különben a történelem a kalapos király"-ról, nem lehet tőle elvitatni, hogy a tudományos fejlődés és haladás iránt mindig éber figyelmet tanúsított. (...) II. József különösen akkor érezte a megfelelő szakemberek hiányát, mikor az ország leírását szorgalmazta. Vagy hozzánemértő belföldiekkel kellett pl. a földméréseket megkísérelni, vagy a külföldiekre kellett azt bízni, csakhogy ezeknek munkájában sem volt köszönet" (PINZGER F. 1940, p. 48). 1801-ben a pesti egyetemen az általános természetföldrajz tanára (PAULERT. 1856). Irigylésre méltó Mitterpacher szorgalma, sokoldalúsága, tehetsége. A magyar, német, latin és görög nyelv mellett Európa fő nemzeteinek nyelvén írt és olvasott. Csak így tekinthetett be olyan XVII-XVIII. századi természettudósok müveibe, mint Bernhard Varenius ;7 (1621 v. 22-1650 v. 51),Johann Georg Liebknecht 18 (1679-1749), Georg Louis Leclerc Buffon 19 (1707-1788), Johann Lulofs 20 (1711-1768). írásaiban ahol kellett, utalt a külföldi szerzőkre, de sohasem vette át elméleteiket gondolkodás nélkül, hanem gondosan bírálta azokat. Élete legnagyobb részében jó egészségnek örvendett, csak mikor középkorú úr lett", kezdett el betegeskedni. Betegségei közül leginkább a sok ülés miatti aranyere volt a legkellemetlenebb. Habár nem volt nagy termetű, de vérmérsékletének, gyakori és hosszú ségáinak következtében, leszámítve testének görnyedt tartását és utolsó éveiben megromlott hallását, semmilyen öregkorra jellemző betegségben nem szenvedett. Azt a tényt, hogy még betegeskedve is minden feladatát el tudta látni, mi sem bizonyítja jobban, hogy halála előtti hónapokban elkészítette a R. R." című művét. Életének utolsó évében testét a dysenteria hepatica", azaz a Hippokrates fekete betegsége" (morbus niger Hippocratis, valószínűleg a vérhas egyik fajtája) gyengítette el. A 70 esztendős professzor mellé Fábrici Lajos tudós személyében adjunktus rendeltek, akit tudományokban való játrassága miatt Mitterpacher igen kedvelt. Én mond az én tudós társamra egy más, hasonlóképpen terhes hivatalt bíztam, tudniillik készittsen egy plánumot arról, mimódon kellene az idevaló Universitásban egy Practico-Oeconomicum Institutumot felállítani; Én pedig magam az én tanításaimat folytatni fogom" (KÖLESY V., MELZER J. 1816, p. 265). 1810-ben Fábrici Lajos meghalt, ezt követően addigi feladatait Falitzky Mihály tanársegéd látta el. A tanításról csak egy hónappal halála előtt mondott le, mivel a mivel a mellében felgyülemlett víz" igen nagy légzési nehézségeket okozott számára. Meggyorsította betegségének lefolyását még az a tény is, hogy émelygett az élelemtől". 17 Matematika és teológia tanár. Főbb müvei: az Elementa Geographia Universalis" (1712) és a Dissertatio pyrometriam sive ignis mensurandi et intendendi novum et generale specimen sistens" (1714). 18 Geográfus. Fő müve: Geographia Generalis" (1650). Áttekinti a szilárd kéreg, a tengerek és a légkör jelenségeit. 19 Francia természettudós. Fő munkája: Histoire naturelle generale et particuliére" (1749-88, Párizs). 20 Matematika, csillagászat és filozófia tanár. 316

Am ezeket a betegségeket és az ezekkel járó fájdalmakat vallásához méltó türelemmel viselte. Mindaddig, amíg a betegség ágyba nem döntötte, minden nap asztalhoz ült, írt, olvasott és imádkozott. Lélekjelenlétét egészen utolsó lélegzetéig megőrizte. Pesten, május 24-én az üdvözítő" képmását szorongatva könyörögni kezdett, és miután ezt elvégezte, hajnali ötkor megszakadt a lélegzete és tiszta lelkét visszaadta Istennek (SCHMIDT J. emlékbeszéde nyomán, 1830). Ezen nagy lelkű Férfiú, ki minden fényt, 's nyereséget került, olly állhatatossággal szentelte magát az Ifjúság jovára, hogy tsak halála előtt egy hónappal szűnt meg tanítani" (Nemzeti Újság, Hazai 's Külföldi Tudósítások, 43., 1814, 339. o.; 1. kép). Haláláról több korabeli lap is beszámolt (2-3. kép); mindegyik dicséri a professzort, és nemzeti gyászként fogadja a nagy tudós halálát. Méltóképen várhatni a' háládatos Nemes Ifjúságtól, hogy az ő emlékezetét a' halhatatlanságnak különös jelekkel adja által" (Nemzeti Újság, Hazai 's Külföldi Tudósítások, 43., 1814, 339. o.). Schmidt János György - a gyakorlati matematika professzora és a filozófiai fakultás doktora - 1814 november 17-én mondott búcsúbeszédében, amelyben, tellyesítette a' Pesti Királyi Universitás azon halotti tiszteletet, mellyet boldogult Fő Tisztelendő Mitteipacher Lajos Urnák, a' Mezei Gazdaság, a' közönséges természeti História, 's a Technológia tanítójának emlékezetére rendelt. Tek. és Tudós Schmidt M. volt az Orator, a' ki a' megholt eránt való tiszteletből tulajdon személyét is felszánta, hogy ezen szomorú pompát maga gyengélkedő egésségében is öregbíthesse. Ditsőségesen is végezte, mert a' tudományának bővsége, az érdemek eránt való magas érzése, 's a' válogatott férfias ékesen szóllása a' Hallgatókat a'meg-holt eránt való bámulásra, az Orator eránt igaz tiszteletre gerjesztették" (Nemzeti Újság, Hazai 's Külföldi Tudósítások, 4L, 1814, 317. o., 4. kép). Schmidt Memóriám immortalis viri Ludovici Mitterpacher" című kiadványa (5. kép), melyet a magyar királyi tudományegyetem félévi ünnepségén olvasott fel, 1830-ban jelent meg. Ebben az írásban felsorolja Mitterpacher müveit, olyat is, amely nem jelent meg nyomtatásban. A tudós műveiről így ír: Ezekben az írásokban semmi erkölcstelen, gyűlöletes, szégyelnivaló, homályos nem fordul elő. Minden, ami benne van az élet hasznosságára, a polgári élet és az erkölcs formálására, a vallás fejlesztésére irányul. (...) Az elsősorban latinul való írások rendelkeznek a régi korszakok súlyával és tömörségével, de átfénylik rajtuk valamiféle természetes bája és kedvessége a tiszta beszédnek, amellyel a régi természetrajzi írók stílusának szépségét másolja" (SCHMIDT J. 1830, 7. o.). Én tanúsítom nektek ifjak, hogy amit a leghasznosabb tudománynak ezekből a kis müvekből kiolvastok, ezeket a magvakat szórjátok szét és akarjátok, hogy gyümölcsöt teremjenek nem csupán a számotokra, hanem az egész haza számára. És amidőn a dolgok természetét szemlélitek, elméteket emeljétek fel a természet teremtőjéhez, és miután megismertétek a legnagyobb és legjobb Istennek a szépségét és fennsegét a müveiben, támasszatok magatokban nagyobb és helyesebb vágyat, hogy egyszer majd meglássátok őt, és törekedjetek arra, hogy életeteket e vágynak megfelelően alakítsátok ki" (Mitterpacher Lajos In SCHMIDT J. 1830, 9-10. o.). 317

318 1. kép

2. ep 319

3. kép

4. kép 321

322 5. kép

2. A természettudomány a XVIII. századi Európában A XV-XVII. századi felfedezések során hatalmas mértékben bővült az európai ember földrajzi látóköre. A Föld valódi nagyságát és a kontinensek és óceánok körvonalait ekkor határozták meg. A kincsvadászatok" fö mozgatórugóját a fűszerben vagy aranyban gazdag országok meghódítása jelentette. A XVII. század végére csökkent az ilyen utazások száma, majd a XVIII. században ismét megsokasodtak a felfedező utazások, de ezek már leginkább a szárazföldek belsejét kívánták alaposan felkutatni. A felfedezések során megnőtt a társadalom igénye a tudományokra (MENDOL T. 1999). A XVII. századi földrajz nagy alakja Bernhard Varenius (1621 v. 22-1650 v. 51). 1650-ben jelent meg Geographia generalis" című müve. Varenius az első olyan tudós, aki értékeli a területi különbségeket az egész Föld vonatkozásában. Az összefüggéseket megkeresve és fellelve általánosít, törvényszerűségeket ismer fel. Áttekinti a szilárd kéreg, a tengerek és a légkör jelenségeit. Az általános természeti földrajz másik korai képviselője Riccioli 21 (1598-1671) a Geographiae et hydrographiae reformatae libri XII." (1661) című írásában a természeti földrajzból főként a hidrogeográfiáról ír (BULLA B. szerk. 1952). A XVIII. századot a tudományos fejlődés kora, amikorra pl. a földtudományok szinte valamennyi ága kialakult. Mindezek mellett a csillagászat, a fizika és a matematika indult gyors fejlődésnek. Az 1730-as években Pierre Maupertuis 22 (1698-1759) és Alexis Clairault 23 (1713-1765) Lappföldön, Pierre Bouguer 24 (1698-1758) és Charles La Condamine 25 (1701-1774) Peruban végzett pontos fokmérést. E két utóbbi tudós (akiket Mitterpacher is megemlít müvében) megfigyelte, hogy a hegyek tetején kisebb a nehézségi erő, mint a tenger színén, amiről ingakísérlettel győződhetünk meg (M. ZEMPLÉN J. 1964). James Cook 26 (1728-1779) már pontos időmérőt alkalmazott a hosszúság meghatározásához az 1770-es években (MENDÖLT T. 1999). A Föld alakját és nagyságát háromszögeléssel és fokméréssel igyekeztek meghatározni. Elsőként 1643-ban Evangélista Torricelli (1608-1647) a levegő nyomásának meghatározásához fedezte fel a higanyos légsúlymérőt, majd Robert Boyle 28 (1627-1691) és Edme Mariotte 29 (1620-1648) megállapította állandó hőmérséklet mellett a gázok térfogatának és nyomásának viszonyát (Boyle-Mariotte törvény). Mariotte-tól származik a felfedezés magasságmérésre való 21 Olasz természettudós és asztrológus. Főbb művei: "Geographiae et hydrographiae reformatae libri XII" (1661, Bologna), "Astronomia reformata" (1665, Bologna); "Chronologia reformata" (1669), "Tabula latitudinum et longitudinum" (1689, Bécs). 22 Francia fizikus és matematikus. 1736-ban Lappföldre utazott, ahol szélességi méréseket végzett. Fő műve: Sur la figure de la térre déterminée par les observations de Mr. M. Clairault, Camus, Le Mannieret Outhier" (1738, Amsterdam). 23 Francia matematikus és csillagász. Főbb müvei: Recherches sur les courbes á double courbure" (1731), La théorie de la figure de la térre" (1743), Theorie de la lune" (1752), Memoire sur le probléme des trois corps" (1759). 24 Francia geodéta és csillagász. A fény intenzitásával kapcsolatos kísérleteivel a fotometria egyik megalapítója. La Condamine-el Peruban végzett méréseket. 25 Francia tudós, Bouguer-el együtt fokmérést végzett Peruban. Főbb műve: Relation abrégée d'um voyage fait dans 1' intérieur de 1' Amerique méridionale" (1745, Párizs). 26 Angol hajós és felfedező, Ausztrália első körülhajózója. 27 Olasz fizikus, a legnagyobb Galilei tanítványai közül. Főbb müvei: Trattato del moto" (1641 előtt, Firenze); Opera geometrica" (1644, Firenze). 28 Angol fizikus és kémikus. Fő müve: Sceptical Chymist" (1661). 29 Francia fizikus, Boyle-tól függetlenül ő is megállapította a gázok térfogatának és nyomásának viszonyát állandó hőmérséklet esetén. 323

alkalmazásának ötlete, melyet Mitterpacher a Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel (1774)" részletesen, ábrával illusztrálva írt le. Blaise Pascal 30 (1623-1662) az első, aki a barométert nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is alkalmazta magasságmérésre. Az 1770-es években Jean Andre Deluc 31 (1727-1817) felállítja a barometrikus magasságmérés egész Földre kiterjedő képletét. Érdekes Buffon-nak a Föld történetéről alkotott katakizma elmélete, amely szerint az egyes földtörténeti korok óriási katasztrófákkal zárultak, amelyekben minden élőlény elpusztult, mjd új teremtés következett. Ezzel a gondolatmenettel Mitterpacher is egyetértett. Az ásványtan terén a német Abraham Werner 32 (1750-1817) a legkiemelkedőbb egyéniség, aki kémiai alapra helyezi az ásványok osztályozását. Steno 3 (1638-1686) fogalmazta meg először azt a rétegtani alaptörvényt, hogy a legfiatalabb rétegek vannak legfelül, s az egyre idősebbek rendre lejjebb sorakoznak, továbbá igen fontos megállapításokat tett a településformákról, az üledékrétegek keletkezéséről, a bennük lévő szerves maradványok alapján. A század közepén Werner és Johann Georg Lehmann 34 (1765-1811) munkásságának következtében létrejön a rétegtan (MENDÖL T. 1999). (...) a XVIII-XIX. század fordulóján már egész sereg olyan tény ismeretes, főleg geológusok munkássága nyomán, amely a földrajzot is a legnagyobb mértékben érdekli. Ismeretesek pl. hegységek, amelyek középső, legmagasabb részét gránit építi fel, s ezt (...) üledékes kőzetek rétegei fedik el. Már értékelni tudták a folyóvíz eróziós és akkumulációs tevékenységének jelentőségét a felszín kialakulásában. Tudtak a vízátnemeresztő rétegeknek a források helyét meghatározó szerepéről. Sokféle megfigyelés gyűlt már össze a gleccserekről és a morénákról, a dünékről, lagúnákról, korallszigetekről, tengeráramlásokról" (MENDÖL T. 1999, 158. o.). Mitterpacher nyelvtudásának köszönhetően az említett tudósok művének többségét ismerte és felhasználta könyveinek írásakor, s úgy osztotta fel a természetföldrajz tudományát, hogy szinte a XIX. század nagy földrajztudósainak, köztük Alexander Humboldt 35 (1769-1859) előfutáraként is tekinthetjük. 3. A földrajztudomány alakulása Magyarországon a XVIII. században Természetföldrajzi ismeretek a magyarországi földrajztudományban a XVII. században leginkább Frőlich Dávid 36 (1595-1648), Apáczai Csere János 37 (1625-1659), Id. Buchholtz György 38 (1643-1724) és Szentiványi Márton 39 (1633-1705) munkáiban lelhetők 30 Francia matematikus és filozófus. 31 Francia fizikus. Főbb müvei: Sur les dents des mammiféres", Histoire naturelle des manuitéres". 32 Német ásvanytantudós. Főbb munkái: Beschreibung der Gebirgsarten" (1787, Drezda); Neue Theorie über die Entstehung der Gänge" (1791, Freiberg); Verzeichniss des Mineralienkalinets des Berghauptmanns Palst u. Ohain" (1792, Freiberg). 33 Nicolaus Steno dán természetbúvár, geológus. 34 Német topográfus. Fő munkája a Darstellung einer neuen Theorie zur Bezeichnung der schiefen Flächen" (1799, Lipcse). 35 Báró, német természettudós. A klimatológia-, orográfia-, oceanográfia- és növényföldrajz megteremtője. 36 Szepességi cipszer, a matematika és a csillagászat professzora. Fő műve: Medulla geographiae Practicae" (1639). 37 Református pedagógiai és filozófus író. Fő müve: Magyar Encyklopaedia" (1653). 38 Lelkész, természettudós. A Magas-Tátrát ö írta le először részletesen. Fő műve: Die Besteigung der 324 Schlagendorfer Spitze" (1664).

föl. Az első komoly természetföldrajzi összegzés, amely igyekszik tájékozódni kora európai természettudományában, Bertalanffi Pál 40 (1703-1763) Világnak két rend-béli ismerete" (1757) című müvének első része (HEVESI A. 1974). A kor hazai földrajztudományában fontos szerepet játszik Ifj. Buchholtz György 41 (1688-1734) természettudós Relatio deitinere anno 1724. medio meuse Julio in montes Carpathicos instituto" (1724) című könyve; Domby Sámuel 42 (1729-1807) 1763-ban megjelent műve, a Relatio de mineralibus Com. Borsodensis aquis facta" és Torkos Justus János 43 (1699-1770) Magyarország gyógyvizeinek elemzése, a Bericht von dem natürlichen Hungarischen alkalischen Mineralsatz"(1766). A XVin. század természettudományát vizsgálva, hazánk legelismertebb tudósa Hell Miksa 44 (1720-1792), korának elsőrangú csillagásza. Tervei alapján épült fel a nagyszombati, a régi budai, az egri és a gyulafehérvári csillagda. Fő műve a 37 kötetes Ephemerides astronomicae", amelyben csillagászati és fizikai megfigyeléseit olvashatjuk. Born Ignácz 45 (1742-1791), az egyik első geológus, legfontosabb írása a Briefe über mineralogische Gegenstaende auf einer Reise durch das Temesvarer Banat, Siebenbürgen, Ober- und Niederungarn" (1774). Magyarországban és Erdélyországban tett ásványtani utazásáról írt leveleit, melyeket egy németországi barátjához intézett, s a melyeket ez azután Lipcsében kiadott, lefordították angolra, francziára és olaszra" (http:/www.kfki.hu/~tudtor/tallozol/matertud.html). Kerekgedei Makó Pál 46 (1724-1793) hasonlóan Mitterpacherhez tanításra született, és a Teréziánumban oktatót matematikát, fizikát és mechanikát a jezsuita rend eltörléséig (1773); később a budai, majd a pesti egyetem filozófiai karának igazgatója. A villám természetéről és elhárításáról" szóló művét latinról németre és magyarra is lefordították. Felsőbb matematikai" témájú könyvei oly sikereseknek bizonyultak, hogy német és olasz nyelven is megjelentek, és több utánnyomást is megéltek. 4. Mitterpacher Lajos tudományos munkássága Müvei mellyek által hervadatlan érdemeket, és halhatatlan nevet vivott ki magának, főleg a mezőgazdaságot, földrajzt, kézműtant, és terményrajzot tárgyazzák..." (HANÁK J. 1849, 53. o.). Mitterpacher életrajza és munkássága után kutatva azt figyeltem meg, hogy az 1795-ben megjelent Merkur von Ungarn és az 1814 június 9-i és június 12-i Gemeinnützige Blätter című folyóiratban található írások minden Mitterpacher-ről szóló munka alapforrásai. A későbbi tanulmányok szinte kivétel nélkül inkább a magyarországi 39 író, tanár. Foglalkozott a természet- és mezőgazdasági tudományokkal, kora tudományos ismereteit foglalta össze. Fő müve: Curiosiora et selectiora variarum scientiarum Miscellanea" (1689). 40 Jezsuita tanár, fő műve: A világnak két rendbéli ismerete" (1757), mely az egyik első átfogó magyar nyelvű földrajzkönyv. 41 Természettudós, főleg a geológiával és az ásványtannal foglalkozott. 42 Borsod vármegye főorvosa, fő műve: Relatio de mineralibus Com. Borsodensis aquis facta" (1763). 43 Orvos és kémikus. A hazai gyógyvizeket ismertetésével és elemzésével foglalkozott. 44 Csillagász, 1738-ban lépett be a jezsuita rendbe. A bécsi egyetem mechanika tanára és a csillagda igazgatója. Müvei: Ephemerides astronomicae ad meridianum Vindobonensem" (1757-86, Bécs), De parallaxi solisex observat. transitus Veneris anni 1769" (1773, Bécs). 45 Minearológus és geológus. Főbb művei: Briefe über mineralogische Gegenstaende auf seiner Reise durch den Temesvarer Banat, Siebenbürgen, Ober-und Nieder-Ungarn" (1774, Frankfurt és Lipcse), Index rerum naturalium musei Caes. Vindob. P. J. Testacea" (1778, Bécs). 46 Apát, egyetemi tanár. Matematikai, fizikai, logikai témájú könyvei jelentek meg. 325

mezögazdaságtan megteremtőjeként említik. Kivétel SZÉKELY ANDRÁS 1971-ben megjelent cikke, amely a folyóvizek munkaképességéről való nézetekről ír, miszerint Mitterpacher a XVIII. század végén az elsők között ismerte fel a folyóvizek eróziós tevékenységét; továbbá HEVESI ATTILA, aki 1976-os Kászonújfalvi Szabó Jánosról írt értekezésében a kor általános természetföldrajzi összegzőjének tekinti, természetföldrajzi munkásságát mitterpacheri összegzés"-nek nevezi (HEVESI A. 1976, 417. o.). Természetföldrajzi oldaláról tehát kevésbé ismerjük. Mindehhez az ismeretlenséghez" hozzájárul az is, hogy munkái többnyire német vagy latin nyelven olvashatóak. Müveit két csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe tartoznak azok a könyvek, amelyek a mezőgazdasággal foglalkoznak, a másikba azok, melyek a természetföldrajzzal. Geográfus hallgatóként leginkább ez utóbbiak felkutatása a célom. 4.1. Mezőgazdasági írásművei Mitterpacher legszélesebb körben fejtette ki a természetrajzi elveket. Nemcsak a természettudományban, hanem az agrártudományban és a műszakiakban is" (RAPAICS R. 1953,63.0.). Mitterpacher a mezőgazdaságot tudománynak tekintette, amelyben törvényszerűségek érvényesülnek, és amelyben figyelembe kell venni más, rokon tudományok eredményeit is. Tulajdonképpen ő az első, aki az angol módszereket összefüggően képviselte. Angol és német minták nyomán a földmüvelésben felhasználható, korszerűbb gépeket is leírta, de a hazai viszonyok közt ajánlani nem merte őket, így inkább a hagyományos eljárások ismertetésével foglalkozott" (KOSÁRY D. 1996, 645. o.). Introductio in physicam históriámplantarum (1777), azaz Bevezetés a növények természetrajzába", Buda Adumbratio notionum oeconomicarum (1773), azaz a Gazdasági ismeretek vázlata", Bécs Sätze aus der Naturgeschichte der Pflanzen, des Acker- und Weinbaues (1775), azaz Adatok a növények, a szántók és a borkészítés természettörténetéből", Bécs Sätze aus dem Baue der Farbekräuter, des Wald-, Wein- und Gartenbaues (1776), azaz Adatok a fűszerek termesztéséhez és az erdő-, bor- és kertgazdasághoz", Bécs Sätze aus der Naturgeschichte der Thiere, und aus der sämtlichen Viehzucht (1778), azaz Adatok az állatok természettörténetéből és az állattenyésztés minden fajtájából", Bécs Abhandlung vom Leinbau (1788), azaz Tanulmány a len termesztéséről", Bécs Praelectiones technologicae (1800), azaz Technológiai előadások", Buda Első tankönyve az 1773-ban írt Entwurf der ökonomischen Kenntnisse, welche in dem k. k. Theresianum der adel. Jugend beygebracht wurden", azaz A gazdasági ismeretek vázlata, melyet a Teréziánum diákjainak tanított", amely névtelenül jelent meg Bécsben. 1777 őszén saját tankönyvéből adta elő a mezőgazdaságtant a budai egyetemen. Többek között ezért is nagyobb jelentőségű az egyetemi és akadémiai tankönyvnek szánt Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungáriáé" című írása, azaz A mezőgazdaság alapelemei a magyarországi akadémiák használatára", melynek a második, 326

javított és ábrákkal bővített kiadása is napvilágot látott Editio altera auctior et correctior" (1816-1817) címen.... olyan nagyszabású, az ifjú hallgatók igényeit tulajdonképpen meghaladó és a maga nemében akkor egyedülálló, tudományos rendszerezéssé nőtt, annyi szakmai ismeretanyagot tárt a hazai olvasók elé, hogy egyben kiindulása és forrása lett azoknak a szerzőknek is, akik a továbbiak során a felvilágosult rendiség mezőgazdasági programját próbálták kidolgozni. Mitterpacher műve így a két irányzat között az egykorú elméleti szakirodalom legmagasabb szintjét képviselte" (KosÁRY D. 1996, 645. o.). Két kötetes müvének első része 1777-ben, második része 1779-ben, majd 1784-ben és 1794-ben Milánóban olasz nyelven az Elementi d' Agriculture", azaz A mezőgazdaság alapelemei" címmel jelent meg. Az 1794-es változat három kötetes, érdekessége, hogy a milánói mezőgazdaságra vonatkozó részeket és negyven tábla rajzot is tartalmaz (DÓCZY J., DR. WELLMANN I., DR. BAKÁCS I. 1934, 207. o.). Művében felsorolta legfontosabb német, olasz, francia és angol forrásait: Johann Beckmann 47 (1739-1811) göttingai egyetemi tanár könyve, a Grundsaetze der deutschen Landwirtschaft" (1769), azaz A német mezőgazdaság alapjai"; Arthur Young 48 (1741-1820) angol - többek között - útikönyv" író; Christian Reichart 49 (1685-1775) Land- und Gartenschatz" (1753-1755), azaz A termőföld és a kert értéki" című összefoglalása és Otto von Munchausen 50 (1716-1774) hannoveri birtokos és állami hivatalnok Der Hausvater", azaz a Házigazda" címen írt műve (KosÁRY D. 1996). Az Introductio in physicam históriám plantarum", azaz Bevezetés a növények természetrajzába" című munkájának első kötete (1777) első részében Mitterpacher a növényekről, a másodikban a földművelésről, a harmadikban a kertészetről, a negyedikben a gyümölcsöskertekről ír. A második kötetet (1779) a szőlőmüveléssel kezdi, majd az állattenyésztéssel folytatja. Részletesen beszámol százada új kutatási eredményeiről, vitáiról. A növényrendszertant Carolus Linné 51 -tői (1707-1778) vette át. Arra az ugyancsak sokat vitatott kérdésre, hogy a növények miből nyerik fő táplálékukat, a választ a XVII. század óta sokan a vízben, mások a levegőben vagy éppen a flogisztonban keresték, általában nem ismerve fel kellő mértékben a földben rejlő anyagok táperejét. Korának megfelelően Mitterpacher is a levegővel teljes vizet" tette meg a növények fő éltetőjének" (KOSÁRY D. 1996, 613. o.). 1788-ban megjelenik az Unterricht vom Lein- undhanjbau für Landleute" című írása német nyelven Bécsben, majd 1789-ben magyarul A len és kender műveléséről való oktatás a mezei embernek hasznára" címen, mely szintén Bécsben lát napvilágot (SZINNYEI J. (1878) szerint Ofenben, azaz Budán névtelenül jelent meg 1788- ban). A feldolgozásról és értékesítésről a Technológia Oeconomica" (1794), azaz a Mezőgazdasági technológia" című tankönyvében 520 oldalon át ír a kenyérsütésről, a komlóról, a dohányról, a lenről és a növényi termékek eltartásáról. A borászatról, a sörről, a 47 Göttingai egyetemi tanár, fő műve: Grundsaetze der deutschen Landwirtschaft" (1769). 48 Brit mezőgazdasági szakember, útikönyv író. Ő alapította és szerkesztette 1784-töI az Annals of Agriculture" című mezőgazdasági havilapot. 49 Erfurtban tanult jogot, majd 35 évesen került kapcsolatba a kertészkedéssel. Fő műve: Land- und Gartenschatz" (1753-1755). 50 Hannoveri birtokos és állami hivatalnok. Fő műve: Der Hausvater". 51 Svéd természetkutató, már 1738-ban korszakalkotóan rendszerezte a növény és állatvilágot. 327

pálinkáról, a szappanról, a mézről, a viaszról, a selyemről és a vajról sem feledkezik meg (PINZGER F. 1940). 1800-ban látott napvilágot a Praelectiones technologie", azaz a Technikai előadások" című egyetemek számára írt tankönyve, melyben az akkori vegyipar gyártmányaira (salétromsav és kénsav készítése, festés, lepárlás, olajok kivonása stb.) is kitér". (http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/krono/krono2000.html) 1803-ban írta az Idea instituti Oeconomico-Practici in R. Universitate erigendi", azaz A királyi egyetemen felállítandó gyakorlati gazdálkodási intézet tervezete" című művét, amely nyomtatásban nem jelent meg. E müve Tele van a legegészségesebb tanácsokkal a mezőgazdaság előmozdítását, a paraszt nép tanítását és a hasznos kísérletezések felvállalását illetően a természet másutt megtermett kincseit lassanként hogy lehet hozzászoktatni a hazai időjáráshoz" (SCHMIDT J. 1830, 7. o.). Az Unterricht über die Maulbeerbaum und Seidenraupenzucht zum Gebrauche der Landschulen" - melyet a falusi iskolák számára írt - németül 1805-ben, magyarul A szederjfa és selyembogár nevelésről való oktatás" címen szintén 1805-ben Budán, majd halála után, 1823-ban horvát, román, cseh és egyházi szerb" (SziNNYEl J. 1878, 522. o.) nyelveken látott napvilágot. Borászattal foglalkozó könyve először 1804-ben szerb nyelven Budán jelent meg, majd a Summarium tractus de vitis cultura el arte parandi vinum", azaz Rövid oktatás a borkészítésről és a szőlőtermesztésről" latinul 1813-ban Budán, 1814-ben tót nyelven, magyarul 1815-ben, ugyancsak Budán, 1823-ban a második szerb nyelvű kiadás, végül románul is megjelent. 1810-ben, Budán látott napvilágot az,,oktatás a' pamuk termesztésről" című müve, német és magyar nyelven (6-7. kép). 1813-ban a Summarium tractatus de vitis cultura et arte parandi vinum, crematum et acetum auctoribus Chaptal, Rozier, Parmentier et Dussieux confectum ab abbate... " című egyetemi jegyzet latinul Budán, majd 1814-ben Auszug aus Chaptal's, Rozier's, Parmantier's und Dussieux 's Abhandlungen über den Bau des Einstocks und über die Kunst: Wein, Branntwein u. Essig zu bereiten" címen németül (8. kép), majd 1815-ben magyarul Rövid oktatás a szőlőmivelésről és a bor, pálinka és eczet készítéséről, melyet Chaptal, Rozier, Parmentier és Dussieux franczia írók útmutatása szerint készített..." címmel (9. kép), 1818-ban szerb nyelven is megjelent. Halála után, 1815-ben Lipcsében adták ki Opera oeconomica", azaz Általános gazdasági müvek" című írását. Mitterpacher-ről, aki sok-sok tanítványa révén megmutatta a magyar népnek, milyennek kell lennie az okszerű gazdálkodásnak" (PINZGER F. 1940, 50. o.), egyik legismertebb tanítványa, Nagyváti János 52 (1755-1819) így ír,,a' szorgalmatos mezeigazda" című, 1791-ben megjelent munkájának előszavában: Könyvem öszveállításában a több féle nyelveken és különböző helyeken írt és dolgozott idegen írók mellett kiváltképpen való haszonnal éltem Tekintetes tisztelendő Mitterpacher Lajos Uramnak a Mezeigazdaság megbecsülhetetlen Királyi Tanítójának mind kinyomtatott könyveivel, mind a közönséges tanítások alkalmatosságával tett Jegyzéseivel. Annyival inkább pedig: először, hogy mindakettő édes Hazánkhoz van alkalmaztatva, másodszor, hogy nagyobbára fáradhatatlan. Szorgalmatosságának a Tapasztalásból szerzett Gyűjteménye: harmadszor, Festetics György uradalmának kormányzója, Mitterpacher tanítványa. Fő müve: A szorgalmatos mezei gazda" (1791). 328

B V D Á N, *' WAGT. KI*. Wivimms' 1 TFOCRArHUÜÁir&K IfTlAvKL' i 8 i o. (5-7. &ep fi f * n, jtttsli ffit fídijl, íunj. SJrflft, «nílttfitillfílif»«- tilg. hogy oly különös megválasztással van együvérakva. S mind ezt szájából gyönyörűséggel hallottam". (NAGYVÁTI J. 1791).

!jj 8-9. kép

4.2. Természetföldrajzi könyvei Mitterpacher tankönyvei a múlt század végével, a természetrajz akkori állását tekintve igen korszerűek valának,... a természettudományok illy nagy haladása mellett félszázadig változatlanul maradtak tanodáinkban" (HANÁK J. 1849, 54. o.). Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel, zum Behufe der Vorlesungen in der kk. Theresianischen Akademie (1774), azaz A Föld természetrajzának vázlatos összefoglalása" (1774, Bécs), amelyben a Teréziánumban tartott lőadásokat foglalja össze. (10. kép) Anfangsgründe der physikalischen Oekonomie (1776), azaz A természetföldrajz alapjai", Bécs A kor tudományára jellemzően a fizikai gazdaság" kifejezése a természetföldrajzot takarja. Anfangsgründe der physikalischen Astronomie (1781), azaz A fizikai asztronómia alapjai", Bécs Iter per Poseganam Sclavoniae provinciám (1783), azaz Utazás a szlavónai Pozsegában"), Buda Ezen tartományt illető természetrajzi és mezeigazdasági bő ismertetés foglaltatik a jelen műben" (Szinnyei J. 1878, 520. o.). 1782 június-júniusában Piller Mátyás 53 -sal utazott Szlavóniába. Sok figyelemre méltó dolgot írtak le a terület kereskedelméről és mezőgazdaságáról. Kísérletet tettek a növényvilág, továbbá a madarak és a rovarok természetrajzának megismerésére (Schmidt J. 1830).,,A' nevezett tartományban egy Vármegyében Eminovácz nevű faluban, 1779-ben és a' következő esztendőkben, nevezetes tűzlángok csapódtak ki a' földnek hasadékjaiból, a'melly kimagyarázhatatlan tűztől, a' falunak lakosai annyira megrettentek, hogy a' falut el akarták hagyni, és másuvá menni lakni. Ezen természeti csudának megvizsgálására ment tehát Mitterpacher és az ő útitársa a' királyi parancsolatnak ereje szerint" (KÖLESY V., MELZER J. 1816, 258. o.). Az 1774-ben megjelent Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel" későbbi, bővített és javított kiadása a Physikalische Erdbeschreibung, azaz a Fizikai földleírás" (1789, Bécs). (77. kép) 1784-ben megjelent még egy természettudománnyal foglalkozó tankönyve (Merkur von Ungarn, 1786), amelyről egyelőre egyéb adatokat nem sikerült találnom. Természetleíró tankönyvei közül jelentős a Primae lineae históriáé naturalis" (1795, Buda), azaz A természetrajz alapelemei", mely több mint 20 kiadást ért meg. E tankönyvében az állattannal, a növénytannal és az ásványtannal foglalkozik. Röviden és világosan fogalmazva vezette be az olvasót a tudomány rejtelmeibe. Mindezt nagyban segítette az is, hogy latin stílusával jobban ki tudta fejezni magát, mint a nyelvújítás előtti magyar nyelven (PlNZGER F. 1940). A Tentamen publicum ex história naturali generali sem. secundi et e geographia physica in reg. univers. Hung. " ( Az általános természetrajz második félévi és természetföldrajzi előadássorozatokból") című egyetemi tankönyvet 1800-ban adták ki. Osztrák származású természettudós, egyetemi tanár. 1763-1773 között a bécsi Teréziánum tagja. Főbb müvei az Elementa históriáé naturalis" (1775), a I per Poseganam, Sclavoniae provincium... (1783) és a Collectio naturalium(1792). 331

10. kép

77. &ep 333

1811-ben látott napvilágot a Primae lineae hist. nat. in usum Gymnasiorum", azaz A természetrajz alapvonalai a gimnáziumok használatára" című tankönyve, melynek vázlata már 1799-ben megjelent Compendium hist, natúr. teuuris usui praelectionum in Acad. Theres. destinatum", A Föld természetrajzának vázlatos összefoglalása" címen, amit a Teréziánum tanulóinak írt. Természettudományi munkássága során elsőként írt könyvét fogom részletesebben bemutatni, mely Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel" címmel 1774-ben látott napvilágot. 4.3. A Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel" (1774) című könyv ismertetése Mitterpacher korában egyike vala a legjelesebb természetvizsgálóknak, ki a természettudományokat nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is müveié, és terjeszté..."(hanák J. 1849, 52. o.). A szerző a Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel", azaz,,a' Földgolyóbisa' természeti históriájának rövid rajzolatja, a' Cs. K. Akadémiában tartani szokott tanításoknak könnyebbségekre" (KÖLESY V., MELZER J. 1816, 256. o.) című müvének előszavában megemlíti Liebknecht Elementa Geographia Universalis" (1712) című művét, mint eddigi egyetlen, kizárólag a Föld természeti történelmével" foglalkozó összefoglalást. Azonban ezt hiányosnak találta, hiszen nem tartalmazta a XVII - XVIII. század figyelemreméltó felfedezéseit, felismeréseit. Felsorolja forrásait: Varenius-t, Buffon-t és Lulof Bevezetés a Föld matematikai és fizikai megismeréséhez" című könyvét. Ezekből készített kivonatot, melyet különböző utazási leírásokkal egészített ki. Mindezek összessége a Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel". Olyan természetleírás, amely már nemcsak matematikai és fizikai, hanem kifejezetten természetföldrajzi szempontok szerint is vizsgálja a Földet. Ez az első részletes magyarországi általános természetföldrajzi munka, mely szintén megmelíti azon európai természettudósok müveit, amelyeket felhasznált írása során. Isten iránti szeretete, tisztelete és hite nyilvánul meg a Teremtő" müvének, azaz a természetnek részletes tanulmányozásában és csodálásában. Mitterpacher szinte ösztönzi az olvasót környezetének megfigyelésére egyszerű, mégis figyelemfelkeltő írásával. Munkáját mai szemmel általános természetföldrajznak neveznénk. E müvének hatására az Alsó-ausztriai Gazdasági Egyesület tagjává választotta, majd arra kérte, hogy a gazdálkodással kapcsolatos ismereteit is írja meg. Ez az ő szorgalmának gyümölcse világosságrajövén, közönséges kedvességet nyert, és a' tudósoknak figyelmeket magára vonta" (KÖLESY V., MELZER J. 1816, 256. o.). 334

4.3.1. A Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel" című könyv fejezetei: 1. A szárazföld és a víz viszonya 2. Szigetek, félszigetek 3. A hegyek állása és rendszere 4 4. Források, folyók, a talaj kiemelkedései a felszínen 5. A tengerek 6. A tenger mozgásai 7. A tengerek felosztása, a Földközi-tenger 8. A szárazföldek gyarapodása, a tengerek veszteségei 9. Tavak, mocsarak 10. Tűzhányó hegyek, földrengések ll.a jéghegyek 12. A légkör és változásai 13. A közönséges szelek 14. A nem állandó viharok és forgószelek 15. Az időjárás a földfelszín különböző részein 16. A Hold befolyása az időjárásra 17. A Föld és a hegyek belső tulajdonságai 18. A földből előkerült csontok, kagylók, csigák, korallok, halak 19. A hegyek keletkezése 1789-ben jelent meg a Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel" című könyv javított és bővített kiadása, a Physikalische Erdbeschreibung"(10. kép) E könyvnek Székely András csupán a folyóvíz munkájáról írt fejezetét vizsgálta. (...) a XVIII. sz. végén Mitterpacher Lajos még német nyelven, a XIX. sz. elején azonban Varga Márton és Katona Mihály (továbbá Kászonújfalvi Szabó János) már magyarul az elsők között ismerték fel a folyóvizek eróziós tevékenységét" (SZÉKELY A. 1971, 248. o.). (...) Varga és Katona a folyóvizek eróziós tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tételeiket - sok minden mással együtt - szinte szóról szóra Mitterpacher-től vették át" (SZÉKELY A. 1971, 250. o.). Mitterpacher az, aki Magyarországon elsőként, s az egész világon is az elsők között hirdeti a folyók eróziós munkáját és völgyképző képességét, s ennek törvényszerűségeit" (SZÉKELY A. 1971, 251. o.). Egyedül Fodor Ferenc adott teljes képet Mitterpacher nézeteiről. Hogy ő már tisztán földrajzi gondolkodó, s hogy fenti műve nem csak valami talált gyöngyszem, azt egész tudományos munkálkodása bizonyítja. 1789.-Í könyve úttörőnek és alapvetőnek tekinthető tudományunkban, mert kétségtelenül első magyar, bár német nyelvű fizikai földleírásunk. Műve nem tévesztette el hatását kora tudományos közeire, hiszen (...) csaknem fél évszázadon át forgott a kezekben, s utolsó kiadása 1816-ban jelent meg" (FODOR F. 1948-1951). 54 A dőlt betűvel jelölt fejezetek foglalkoznak a hegységekkel. 335

4.3.2. A Physikalische Erdbeschreibung" című mű fejezetei: 1. A Földgolyó formája és nagysága 2. A vizek és a szárazföldek kapcsolata 3. A tengerek tulajdonságai 4. Az öblökről, különösen a földközi-tengereiről 5. A tenger mozgásai 6. Az áramlatok 7. Források és kutak 8. Folyók és sebességük 9. Tavak 10. A légkörzés 11. A nedves pára és az időjárás 12. A hőmérséklet és a föld alatti tüz 13. A szelek 14. A Föld felszínén történő változásokról általában 15. A hegységek 1. A hegyek összefüggése és kapcsolódási pontjaik 2. Egyes hegyek magasságai 3. A hegyek alakjai 4. A hegységek beosztása 5. Bourguet szabálya téves 6. A hegységek vegetációjának határai 7. Az örök hó és a jéghegyek határai 16. A Földgolyó belső felépítése 17. Síkságok 18. Vulkánok és a földrengés 19. A Föld felszínének véletlenszerű változásai 20. A változásokról általában 21. A mindennapi árvízről 22. A Földgolyó változásainak különböző rendszerei Az eredeti (1774) és a bővített, javított (1789) kiadásnak csupán tartalomjegyzékét összehasonlítva is a szerző szakmai tudásának, ismeretanyagának és ezek rendszerezésének hatalmas fejlődése figyelhető meg. Célom Mitterpacher Lajos Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel" című, német nyelvű munkájából, A hegyek állása és rendszere", a Tűzhányó hegyek,földrengések", A Föld és a hegyek belső tulajdonságai" és A hegyek keletkezése" című fejezeteket lefordítva értékelni a hegységek ezen tulajdonságaival kapcsolatos nézeteit. Mindezeket magyarra mindeddig nem fordították át, nem értékelték. 4.3.2.1. A Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel" című könyv A hegyek állása és rendszere" fejezetének bemutatása Mitterpacher a fejezet elején meghatározza a hegy fogalmát. A szárazföld kiemelkedett részeit, amelyek messze környékük felett helyezkednek el, hegyeknek 336

nevezzük, ha viszont egy bizonyos magasságot elérnek, de ha ez a magasság nem olyan jelentős, dombnak" (MITTERPACHER L. 1774, 27. o.). Amit hegységnek hívnak, egy sor mind fekvésében, mind szélességében elnyúló hegyek azon csoportja, ahol egyik a másikhoz kapcsolódik; gyakran végigfut egy ország területén két vagy három sor, amelynek szélessége eléggé nagy. Csak az a főhegység, amely a többinél magasabb, a többi a mellékhegység" (MITTERPACHER L. 1774, 38. o.). A hegységeket magasságuk szerint három csoportba sorolja. Amikor sík területről közelítjük meg a hegységeket, észrevesszük, hogy a talaj egészen lassan emelkedik, a sík területből kis domb, majd alacsony hegy emelkedik ki, amelyet előhegységnek neveznek, az e mögötti hegységek mind magasabbak, ezek a középhegység nevet kapják, ezt végül a magashegység követi, amely a legmagasabb és legnagyobb hegyekből áll, ezek magassága az ellentétes oldalon ismét fokozatosan csökken, majd közép- és előhegységként ismét eltűnik a síkságon" (MITTERPACHER L. 1774, 38-39. o.). Kissé bővítve, de szinte tükörfordításként ugyanezt olvashatjuk Katona Mihály: Közönséges természeti föld (1824) leírásában: Ha ugyanis valaki a sik földről valamely Hegységhez közelit, úgy tapasztalja, hogy a' föld tsak igen tsendesen emelkedik fel, és az egyenes földről kis Halmokra, alatson Hegyekre hág fel; és ezeket hívják Elő-Hegyéknek (Vorgebirge). Ezeknek háta megett már a Hegyek szaporábban nőnek, sokkal magasabbra emelkednek és közép Hegyeknek neveztetnek (Mittelgebirge). Utoljára jut az ember a' magas Hegyre, a 1 mely igen magasra emelkedik, és gyakran tetejével a fellegeket meghaladja. Ha tovább az ember a' legmagasabb ponttól, a' másik oldalán tovább folytatja útját a' Sikföld felé: tehát a' Hegyek ismét gradusonként kissebednek, míg nem utoljára Sikfölddé válnak" (KATONA M. 184, 49-50. o.). A hegyek megjelenését vizsgálva van ahol egyedül állnak, máshol hegyek egész sorát találjuk, melyek hosszúságukból kifolyólag lánc alakot vesznek fel, ezért ezeket lánchegységeknek hívjuk. Az utóbbiak több figyelmet érdemelnek, mert a Földgolyó megismeréséhez nagyon fontosak" (MITTERPACHER L. 1774, 30-31. o.). Véleménye szerint Európa fő hegysége az Alpok, a többi ennek elágazása, ezeket részletesen felsorolja művében. Philippe Buache 55 (1700-1773) szerint olyan hegyeket, amelyekről biztosan meg lehet állapítani, hogy melyik a legmagasabb, Közép-Ázsiában, Amerikában, Afrikában és Európában találhatunk. Ugyancsak egyetért Buache-al abban, hogy a szárazföld hegységei messze a nyílt tengerben is folytatódhatnak" (MITTERPACHER L. 1774, 37. o.). Megállapította, hogy a hegységek általában a szárazföldek, különösen a szigetek közepén fekszenek, ami által a szárazföld két részre tagolódik. Példaként megemlíti többek közt Nagy-Britanniát, Borneót, Celebeszt, Kubát, Spanyolországot és Olaszországot. Véleménye szerint Dél-Amerika legmagasabb hegysége kivétel ez alól a szabály alól, mivel Amerika nyugati partján terül el" (MITTERPACHER L. 1774, 38. o.). A hegyek alakjáról a következőket írja: A hegyek külső formája, ha egyenként figyeljük meg őket, kúp alakúak, ahol egy széles és a távolba szétterülő oldal ad az egész szerkezetnek biztonságot. Van néhány, amely cukorsüveghez hasonlít, de a legtöbbnek szabálytalan alakja van, továbbá csak néhány olyan hegy található, amely egyedül áll" (MITTERPACHER L. 1774, 38. o.). Vizsgálódásai alapján Pierre Bouguer-val ért egyet, Francia geográfus. Megkísérelte a földfelszínt, a folyókat és hegységeket rendszerezni. 337