ELMÉLETI ISMERETEK Az alábbiakban azokat az elméleti ismereteket gy

ELMÉLETI ISMERETEK Az alábbiakban azokat az elméleti ismereteket győjtöttük össze, amelyek egyrészt segítik a pedagógus felkészülését a foglalkozások megtartásában, másrészt háttéranyagul szolgálnak a versenyekre való felkészüléshez, de érdekes lehet a téma iránt más okból érdeklıdık számára is. A katasztrófavédelem alapjai Polgári védelmi alapismeretek Tőzvédelmi alapismeretek Elsısegélynyújtás Egy kis történelem (polgári védelem, tőzvédelem, katasztrófavédelem) A katasztrófavédelem alapjai A katasztrófavédelem jogi szabályozásának rendszere A katasztrófavédelmet szabályozó törvények A tőzoltóság és a polgári védelem országos és területi szerveinek összevonásával 2000. január 1-jével megalakult a katasztrófavédelem szervezete, melynek mőködését alapvetıen három törvény szabályozza, amelyekhez számos rendelet és egyéb szabályozó kapcsolódik: A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl, valamint a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (1996. április 23.) A polgári védelemrıl szóló 1996. évi XXXVII. törvény (1996. április 30.) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló 1999. évi LXXIV. törvény, mely 2000. január 1-jével lépett hatályba. A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl, és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetı tüzek megelızését, a tőzeseteknél, a mőszaki mentéseknél a segítségnyújtást, a tőz elleni védekezésben résztvevık jogait és kötelezettségeit. Meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit is. A törvény elıírja: a tőz megelızésével kapcsolatos rendelkezéseket, így a hatósági tevékenységre, a felvilágosításra, oktatásra, képzésre vonatkozó szabályokat a tőzoltással és mőszaki mentéssel összefüggı rendelkezéseket, amelyek magukba foglalják a tőz jelzésére, a tőzoltásvezetı jogaira, valamint az állampolgárok és a különbözı szervezetek tőzoltásban való részvételére vonatkozó elıírásokat mőszaki mentési tevékenység legfontosabb szabályait a tőzesetek vizsgálatával kapcsolatos alapvetı rendelkezéseket

a hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tőzoltóság, valamint a tőzvédelmi szervezetek mőködésére, irányítására vonatkozó szabályokat. A törvény megjelenése után a belügyminiszter kiadta az Országos Tőzvédelmi Szabályzatot, amely rendelkezik: a létesítmények, építmények kialakítására, a gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, a technológiák alkalmazására vonatkozó tőzvédelmi elıírásokról a tőzveszélyességi osztályokról és az osztályba sorolás szabályairól. A polgári védelemrıl szóló 1996. évi XXXVII. törvény célja, hogy elısegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a léfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegetı hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítést. A törvény meghatározza többek között: a polgári védelmi feladatokat azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek esetén különleges rendszabályokat kell bevezetni a polgári védelmi kötelezettség fogalmát és szabályait a polgári védelmi szolgálat elrendelésének (bevezetésének) módját az adatszolgáltatás és az adatkezelés rendjét. A polgári védelem fontosabb feladatai (a teljesség igénye nélkül): a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra a polgári védelmi szervezetek létrehozása, felkészítése, anyagi készleteinek biztosítása a lakosság figyelmeztetése, tájékoztatása, riasztása az egyéni védıeszköz-ellátás biztosítása az óvóhelyi védelem a lakosság kimenekítése, kitelepítése a veszélyeztetett területekrıl a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (víz, élelmiszer, állatállomány, takarmány és gyógyszerkészletek) védelme; a mentés, mentesítés, elsısegélynyújtás, fertıtlenítés és az ideiglenes helyreállítás közremőködés a kulturális javak védelmében, az ár- és belvízvédekezésben, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, a kölcsönös segítségnyújtás feladataiban a települések veszélyeztetettségének felmérése tervezési, szervezési feladatok. A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezı, minden olyan magyar állampolgár férfira (18-60 év) és nıre (18-55 év) kiterjed, akik nem esnek mentesség alá. Ezek az állampolgárok veszély esetén a károk felszámolására polgári védelmi szolgálatra rendelhetık be. A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylı mentési munkálataira történı beosztást a kötelezett lakcíme szerinti polgármester határozatban rendeli el.

A törvény pontosan meghatározza, kik mentesek e kötelezettségek alól (pl. a gyermekét váró anya, vagy a kisgyermeket gondozó szülı, valamint az, aki egészségi állapota miatt alkalmatlan). A törvények mellett természetesen számos rendelet és egyéb szabályozó határozza meg az állampolgárokra és a polgári szervezetekre vonatkozó kötelezettségeket. Ilyenek pl. az óvóhelyi védelemrıl, az egyéni védıeszköz-ellátásról, a lakosság riasztásáról, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Kormányrendelet, a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörrıl és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.), valamint a polgári védelmi felkészítés követelményeirıl szóló 13/1998. (III. 6.) Kormányrendelet. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló 1999. évi LXXIV. törvényt az Országgyőlés a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítására alkotta meg. E törvény megállapítja, hogy minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévı katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közremőködjön a katasztrófavédelemben. A katasztrófavédelem A katasztrófavédelem a különbözı katasztrófák elleni védekezésben mindazon tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelızését, közvetlen veszélyek elhárítását, az elıidézı okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság életés anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvetı életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A törvény elıírja az általános jelzési és közremőködési kötelezettséget is. Eszerint az a személy, aki a katasztrófát, vagy a katasztrófaveszélyt észleli, vagy arról tudomást szerez, köteles bejelenteni haladéktalanul a katasztrófavédelem hivatásos szerveinek, illetve az önkormányzati tőzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak, továbbá köteles a védekezést elısegíteni A katasztrófavédelem felépítési rendszere A katasztrófák elleni védekezés állami szintő irányítása a Kormány feladata. Ennek megfelelıen a Kormány: megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását, a végrehajtás összehangolását, a megelızés és végrehajtás feladatainak a minisztériumok, országos hatáskörő szervek közötti koordinációját kihirdeti a veszélyhelyzetet, és dönt az adott térség katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról bevezeti rendeleti úton a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokat, amelyek tizenöt napig vannak érvényben, meghosszabbításukra az Országgyőlés adhat felhatalmazást

létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, amely elıkészíti a kormány katasztrófavédelemmel összefüggı döntéseit. A katasztrófavédelem hivatásos központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság (budapesti székhellyel). Területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (megyei székhellyel), a fıvárosban a Fıvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság. Helyi szervei a polgári védelmi kirendeltségek, irodák (fıvárosban a kerületi kirendeltségek). A településen a polgármester felelıs katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásáért: gondoskodik a lakosság felkészítésérıl, tájékoztatásának megszervezésérıl veszély esetén irányítja a védekezési feladatokat részt vesz a helyreállítási munkák szervezésében és a végrehajtás ellenırzésében. A katasztrófa fogalma, fajtái A katasztrófa görög eredető szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. A Katasztrófavédelmi törvény megfogalmazásában a katasztrófa: olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvetı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelızése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetıségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmőködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. A katasztrófák csoportosítása I. Eredetük vagy jellegük szerint 1. Természeti katasztrófák Az emberi tevékenységtıl függetlenül, a természet erıinek hatására elemi csapásként fordulnak elı. Bekövetkezésük, kialakulásuk részben elıre jelezhetı, (pl.: árvíz, belvíz), másrészt nem, (pl.: aszály, villámcsapás). Földtani - földrengés - vulkánkitörés - földcsuszamlás - hegy- és kıomlás - talajsüllyedés - iszapár - gátszakadás Meteorológiai - felhıszakadás - szélvihar, forgószél - jégesı, jegesedés - aszály, hıhullám - tornádó, hurrikán - hideghullám - hófúvás, lavina, köd - villámcsapás - erdıtőz: felszíni tőz, aljzattőz, koronatőz, globális tőz - belvíz, árvíz Biológiai - járványok: emberi, állati, növényi kártevık elszaporodása - túlnépesedés - fertızések 2. Civilizációs katasztrófák Az emberi mulasztás, technikai hibák, szándékosság hatására következnek be. Technikai - vegyi jellegő: a gyártást, a tárolást, a szállítás során kémiai anyag kerül a környezetbe - nukleáris jellegő: veszélyes radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe, nukleáris Társadalmi - terror, szabotázs, felkelés, bőnözés - fegyveres összecsapás, háború - sztrájk, blokád - politikai, etnikai, vallási zavargás - elszegényedés - gyilkosságok, merényletek - légi kalózkodás - migráció, tömegmozgás

- tengerár, szökıár - vízminıség romlása tömegpusztító fegyverek alkalmazása háború során, - közmővek hibái: víz, gáz, villany - közlekedési baleset: légi, vízi, vasúti - tájrombolás II. Helyük és kiterjedésük szerint Helyi Egy településen, üzemben, vállalatnál következik be, a következmények felszámolásához elegendıek a helyi erık és eszközök. A károk felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetıje irányítja. Térségi Több településen következik be, vagy hatása több településre terjed ki. A következmények felszámolását a helyi erık összehangolt irányításával kezdik meg. Országos Több megyére kiterjedıen következik be az esemény. A következmények felszámolásához a központi erıforrás is szükséges. Nemzetközi Egy országban, tengeren bekövetkezett katasztrófa, amely nagyságrendjénél fogva több országra, vagy tengeri térségre terjed ki. Felszámolásához nemzetközi összefogásra van szükség. III. Hatáserısség, intenzitás szerint Relatív Lehet akár természeti, akár társadalmi. Közös jellemzıje, hogy viszonylag kis területet érintı, gyors lefolyású, nagy károkat okozó katasztrófa. A következmények felszámolása helyben (település, üzem) a rendelkezésre álló erıkbıl megoldható. Pl.: szélvihar, hóvihar, felhıszakadás, közlekedési baleset, stb. A károk felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetıje irányítja. Közepes Több településre, nagyobb térségre kiterjedı, nagy pusztítással, jelentıs károkkal járó esemény lehet természeti és társadalmi is amikor a védekezés, a helyreállítási munkák, a következmények felszámolása a helyi erıkkel nem oldható meg. A károk felszámolásának irányítása megyei szintő is lehet. Küszöb Lehet akár természeti akár civilizációs katasztrófa, közös jellemzıik, hogy nagy kiterjedéső, alacsony intenzitással jelentkezı események. Esetenként túlnınek egy-egy megye, ország határain és ennek következményeként elhárításuk, elterjedésük megakadályozása, a bekövetkezett következmények felszámolása nemzetközi feladattá, nemzetközi együttmőködéssé válik. Pl.: környezetszennyezés, növényzetpusztulás, járványok, éhínség stb. Abszolút Lehet akár természeti, akár társadalmi katasztrófa. Közös jellemzıik, hogy a körültekintıen megszervezett, megtervezett és létezı védekezési, megelızési munkák ellenére tehetetlenek vagyunk ellenük. Olyan óriási mérető károk keletkeznek, pusztulás következik be aminek felszámolása társadalmi, alkalmanként nemzetközi összefogást igényel. Pl.: földrengés, árvíz, nukleáris szennyezés. IV. Tér- és idıkoordináták szerint

Statikus katasztrófa Egy meghatározott, jól körülhatárolható, megjelölhetı katasztrófa, a keletkezés helyén zajlik le, és a következmények felszámolása is az adott helyen történik. Az adott helyen rendelkezésre álló erık és eszközök elegendıek a károk felszámolásához. Pl.: üzemi baleset, épületomlás, robbanás, helyi tőz. Dinamikus katasztrófa Lehet természeti és civilizációs katasztrófa. Bekövetkezését baleset idézi elı, amely szakaszosan, ugrásszerően vagy folyamatosan fejlıdik és túlterjed a üzem, település, ország határain. A tovaterjedés megakadályozására, a következmények felszámolására nemzetközi összefogásra van szükség. Pl.: nukleáris baleset, árvíz, vízszennyezés, járványok, fegyveres összecsapások. Gyors Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, melynek alapvetı jellemzıje a nevében szereplı gyors lefolyás, amely másodpercek, percek történését jelenti. Egyik pillanatról a másikra következik be. Felkészülni rá, elıre jelezni ritkán lehet. Pl.: robbanás, földrengés, közlekedési baleset. V. Idıparaméter szerint Közepes Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, alkalmanként elıre jelezhetı, számítani lehet rá, fel lehet készülni. A bekövetkezésre meg lehet szervezni a védekezést, megelızési rendszabályokat lehet bevezetni. A lakosságot tájékoztatni lehet a várható veszélyrıl, a bekövetkezés esetén a betartandó magatartási szabályokról, mivel az esemény bekövetkezése órák, napok múltán várható. Pl.: mérgezés, árvíz. Lassú Lehet természeti, akár civilizációs katasztrófa is. Bekövetkezésére számítani lehet, pl.: környezetszennyezés, atomerımővi baleset, másrészt az idı elıre haladtával következik be, mint az aszály, árvíz, különféle zavargások stb. Részben fel lehet készülni az esemény bekövetkezésére, annak kezelésére, másrészt a bekövetkezését követıen erık, eszközök megfelelı átcsoportosításával meg lehet akadályozni az elterjedést, fel lehet készülni a következmények felszámolására. Ez a munka hónapokat, éveket vehet igénybe. Pl.: környezetszennyezés, aszály. A hazánkban leggyakrabban elıforduló katasztrófák Hazánk katasztrófa-múltját tanulmányozva a régmúlt századokra visszatekintve két alapvetı katasztrófával találkozunk, az árvízzel és a földrengéssel, elvétve találkozunk az aszály említésével. Legújabb kori történelmünk során a társadalmi és technikai fejlıdés következményeként a bekövetkezhetı katasztrófák sora lényegesen megszaporodott. Ezek a katasztrófák bekövetkezhetnek hazánk területén, de más országokban is, kártékony hatásuk átterjedhet hozzánk is. Ilyenek lehetnek: nukleáris baleset, víz-, levegıszennyezés, migráció, bőnözés, árvíz, járványok. Mint lehetséges katasztrófával azonban számolni kell még: a szélviharral, tőzvésszel, felhıszakadással, jégesıvel, járványokkal, veszélyes anyagok kiáramlásával, közlekedési balesettel, robbantásokkal. Néhány gondolat a két legjelentısebb veszélyrıl:

Árvíz Árvízrıl akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medrébıl és elönti a környezı településeket. Magyarországon az éghajlati és topográfiai adottságok miatt gyakoriak és veszélyesen változó mértékőek az árvizek. A folyók árhullámait csoportosíthatjuk abból a szempontból, hogy azokat hóolvadás, illetve csapadék, vagy a kettı együttesen okozza. Megkülönböztethetünk jeges és jégmentes árvizeket. Az árhullámok jellegét döntı mértékben meghatározza az is, hogy azok a vízgyőjtı milyen nagyságú részén keletkeznek. A Közép- és az Alsó-Tiszán az árhullámok kialakulásához a kiváltó idıjárási helyzetek több napos, esetenként több hetes halmozódása, illetve ismétlıdése szükséges. A kisebb vízgyőjtı területeken (pl. Felsı-Tisza, Bodrog, Körösök stb.) már egy-egy nagy csapadékot adó olyan idıjárási helyzet is okozhat árhullámot, amelynek fennmaradása gyakran csak 12-24 óra. A kisebb folyókon (pl. Zagyva, Tarna stb.), illetve a domb- és hegyvidéki patakokon már a néhány óráig tartó lokális, heves csapadéktevékenység is kiválthat esetenként akár jelentıs árhullámokat. Az utolsó 100 év legnagyobb árvizei közül az 1879. évi árvíz tavaszi áradásból, az 1888. évi téli csapadékból, az 1895. évi is a téli hótakaró olvadásából, az 1919. évi tavaszi csapadékból származott. Különösen magas volt a Tisza középsı és alsó szakaszán az 1932. évi árvíz, melyet a Maros árvize, majd az 1970. évi, melyet a Tisza és az összes mellékfolyók egyidejő katasztrofális árvize emelt a tavaszi árvizek közül a legnagyobb magasságra. Az 1985. évi felsı-tiszai jeges árvíz a maga nemében példátlan volt a tiszai árvizek sorában. Az elmúlt négy évben egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. novembere és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy, egyes paramétereiben joggal rendkívülinek minısíthetı árhullám vonult le a Tisza völgyében, párosulva jelentıs belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. Különbözı folyóink, tájegységeink árvizeinek statisztikai átlagai alapján a Tisza hazai vízgyőjtıjén 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentıs, 10-12 évenként pedig rendkívüli árvizek kialakulására kell számítani. Az árvízmentesítés módszerei: A folyók mentén gátak építése Folyószabályozás az árvízvezetı képességek növelése érdekében Árapasztók építése a vízhozam megosztására A vízmennyiség tárolása, késleltetése a folyó felsı szakaszán. Magyarország adottságai: az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át hazánkban a folyók mentén 4220 km töltés, gát van kiépítve hazánk árvízveszélyes helyei: Felsı- és Közép-Tisza-vidék, a Sajó és a Bodrog völgye, a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna. Belvíz Belvíz az árvíz vagy felhıszakadás folytán felgyülemlett csapadék vagy feltörı talajvíz, ide nem értve az elöntés nélküli átnedvesedést vagy felázást. Vízszennyezıdés Mérgezı anyagok bekerülése a természetes vizekbe, amelyek az élılények károsodását és pusztulását eredményezheti. Földrengés Földrengésrıl akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások, hullámzások keletkeznek. A kitörési helyet epicentrumnak nevezzük. A világon két földrengési öv van, az egyik a csendes-óceáni, a másik a Földközi-tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Hazánk egyik övbe sem tartozik, de kisebb rengések elıfordulnak.

A földrengés okozói: a földkéregben végbemenı mozgások vulkánkitörések nagy mérető barlangok beszakadásai emberi robbantás. A pusztítás mértéke függ: az epicentrumban elszabadult energiától a pusztítási helynek az epicentrumtól való távolságától az epicentrum kızetfizikai paramétereitıl. Hazánk földrengés veszélyeztetettségével a Geo Risk Földrengéskutató Intézet foglalkozik, adatbázisa az internetes honlapukon hozzáférhetı. Fontos tudni: a földrengések erısségét (magnitudo) a 9 fokozatú Richter-skála, a károkozás mértékét (intenzitás) a 12 fokozatú Mercali skála szerint adják meg hazánk történetének legnagyobb földrengése 1763-ban Komáromban történt, amely 6.3 erısségő, IX-es intenzitású volt Az 1911. évi kecskeméti rengés 5.6-os erısségő, VIII-as intenzitású volt az utóbbi ötven év legjelentısebb (Dunaharaszti) földrengését 1956-ban még kb. 180 kisebb erısségő utórengés követte. Legutóbb a Balaton-felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985. augusztus 25-én Berhida és Peremarton térségében következett be. Emberéletben nem, az épületekben azonban jelentıs kár keletkezett a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen erısségő földrengés elıfordul, ott a jövıben is várható hasonló rengés. Szélsıséges idıjárás okozta veszélyhelyzetek A meteorológiai körülmények szélsıséges alakulása következtében kialakult veszélyhelyzetek A katasztrófák kialakulása szempontjából a csapadékon kívül a legjelentısebb idıjárási elem a légmozgás. A levegıtömegek horizontális irányú mozgását légnyomáskülönbségek indítják el a Földön, mert a légkör egy olyan egyensúlyi állapotra törekszik, ahol az adott magassági szintben mindenütt egyforma nyomás uralkodik. A melegebb levegı könnyebb, ezért felemelkedik, helyébe hővösebb, nagyobb nyomású levegı érkezik. A felszín közelében így kialakuló szél mindig a magas nyomású hely felıl az alacsony nyomású területek felé fúj, sebessége pedig az érintett területek közötti légnyomáskülönbség függvénye. A szél tehát irányával és sebességével jellemezhetı. Irányát mindig arról az égtájról nevezzük el, amerrıl fúj. A sebesség mérésénél pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a légtömegek nem egyenletesen, hanem lökésszerően mozognak. A szél erısségének mérésére a levegırészecskék mozgásának sebességét használják. Ezt a sebességet km/h-ban, vagy úgynevezett Beaufort- skála szerinti erısséggel szokás megadni. Hazánkban igen ritkák a 90-140 km/h sebességet elérı, vagy az azt meghaladó szelek. A 9-es erısségő szél (vihar) esetén nagyobb útakadályokkal, egyes fasorokkal szegélyezett utakon járhatatlan torlaszokkal számolhatunk. A Föld forgásának a hatására az északi féltekén a légtömegekben a nyomáskiegyenlítıdés az óramutató járásával ellentétes örvények formájában valósul meg. Ezeket hívják ciklonnak. Általában ezek hoznak esıs, szeles idıt. A magas nyomású területekrıl a levegı kifelé áramlik és az elızıvel ellentétes irányú légmozgásokat hoz létre. Ezek az anticiklonok, melyek az óramutató járásával megegyezı irányba

forognak. Ezeket általában meleg és derült idı kíséri. A ciklonok és az anticiklonok nemcsak forgó mozgást végeznek, hanem haladnak is. Közép- Európa felett általában Ny-ról K-felé. Az átvonuló légörvények határozzák meg a szél alakulását. A ciklonok területén a hideg és meleg légtömegek sávokba rendezıdnek. Ezek között a sávok között húzódó határokat nevezzük frontnak. Attól függıen, hogy milyen hımérséklető levegıtömb frontfelületérıl beszélünk, megkülönböztethetünk hideg-, és melegfrontot. A hideg frontot hirtelen idıjárás-változás követi. Nyári hidegfrontokat gyakran kísérik viharok is. Veszélyes anyagok A veszélyes anyagok azonosítása A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül jelezni kell valamilyen módon, ha veszélyes anyagokat szállítanak. Ilyenkor egy vagy több 30x40 cm-es nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármő elejére és hátuljára is. Ha a táblán nincs szám, a jármő darabos árut szállít, vagy többféle veszélyes anyag van rajta. Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. Mit jelentenek ezek a számok? A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el, felsı részén a veszélyt jelzı szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítı szám áll. Az alsó mezıben lévı négyjegyő szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármő. Nekünk elég, ha közelebbrıl megismerkedünk a felsı mezıben lévı két számmal (néha három), ami megmondja nekünk, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe. Mit jelentenek ezek a számok? Fıveszély Járulékos veszély 33 1088 Az anyag azonosítási száma Az elsı szám a fıveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi, amely a szakemberek számára ad pontos információt a jármő szállítmányáról. A veszélyt jelzı számok jelentése: 2. Nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása. 3. Folyékony anyagok (gızök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedı folyékony anyag. 4. Szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedı szilárd anyag gyújtó (égést tápláló) hatás. 5. Gyújtó (égést tápláló) hatás. 6. Mérgezıképesség vagy fertızésveszély. 7. Radioaktivitás.

8 Maró hatás. 9. Spontán heves reakció veszélye. Ha az elsı számjegy meg van kettızve, az adott veszély nagyon erıs. Ha a számok elıtt X-et látunk, az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármő tüzét vízzel oltani tilos. A táblákon lévı ábrák titka : A veszélyes árukat szállító jármőveken található, különbözı jellel ellátott táblákat bárcáknak hívjuk. Mivel használatuk nemzetközi elıírás, a világ minden pontján felismerik ıket. A csúcsára állított piros négyszög, benne láng: tőzveszélyes anyag, gyúlékony folyadék. A csúcsára állított négyszög piros csíkokkal, benne láng: tőzveszélyes, gyúlékony szilárd anyag. A csúcsára állított fehér négyszög, benne halálfej: mérgezı anyag. A csúcsára állított sárga négyszög, benne láng: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztı anyag. A csúcsára állított kék négyszög, benne láng: gyújtóhatású anyag. Teendık veszélyes árut szállító jármő baleseténél Ha ilyen balesetet látunk, soha ne menjünk a jármő közelébe, ne érjünk a kiömlı anyaghoz, távolról próbáljuk leolvasni a táblán lévı számokat! Ha gyerekek vannak a közelben, kísérjük ıket a helyszíntıl a lehetı legtávolabb. Értesítsük a tőzoltóságot, rendırséget, mentıket. Mit kell közölni telefonáláskor? Mi történt? (Mit látunk?) Hol történt a baleset? (Pontos cím vagy tájékozódási pont) Mit veszélyeztet? (Ha le tudtuk olvasni, akkor esetleg a táblán látható adatok.) Vannak-e sérültek? A bejelentı neve, telefonszáma. A veszélyhelyzeti felderítı csoport feladata Ha egy baleset helyszínén veszélyes anyag kerül a levegıbe, vagy a talajba, akkor kihívják a Veszélyhelyzeti Felderítı Csoportot (VFCS-t). A VFCS feladata, hogy veszélyes anyagokkal (vegyi-, tőz- és robbanásveszélyes, valamint radioaktív anyagokkal) bekövetkezett balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén segítsen a károk felmérésében, kiterjedésének megelızésében, csökkentésében. Ha közvetlen életveszély áll fenn, segít a mentésben, a káros anyag eltávolításában, és az elsısegélynyújtásban is. A VFCS alaprendeltetésébıl adódóan a baleset vagy katasztrófa helyszínén az alábbi feladatokat végzi el: felméri, hogy a lakosság és az anyagi javak milyen veszélyben vannak elemzi, hogy milyen károk vannak a területen gyorsan továbbítja a megfelelı adatokat és információkat biztosítja a biztonságos feltételeket a csoport személyzetének munkavégzéséhez

biztosítja a hírösszeköttetést segít a lakosság gyors helyszíni riasztásában, informálásában szakmai tanácsokat ad a baleset vagy katasztrófa helyszínén dolgozó szervek, személyek részére. A VFCS-k az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz tartoznak, létszámuk 3 fı (1 fı csoportparancsnok, 1 fı felderítı és 1 fı gépjármővezetı), állandó 24 órás készenlétben állnak. Riasztásuk a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok ügyeleti szolgálatai útján történik. A VFCS-k mozgási körletüket tekintve ideális esetben 50 km-es körzetben tevékenykednek. Alapvetıen elsısorban saját megyéjük teljes területén dolgoznak, de saját megyéjük mellett más megyéket is ellátnak. Milyen gyorsan kell elérniük a baleset helyszínét a riasztást követıen? helyi, illetve regionális alkalmazás esetben: 30 perc országos szintő alkalmazás esetében: 60 perc A VFCS-k optimális információs lehetıségekkel rendelkeznek. Ez magában foglalja a gyors, pontos kapcsolatteremtés, valamint az adatszolgáltatás lehetıségét. A VFCS-k mőködéséhez szorosan hozzátartozik a bázis-háttér. A bázisok (intézmények laboratóriumai) együttmőködése révén lehetıség nyílik közvetlen szakmai egyeztetésre, a vett minták további részletes elemzésére. Összességében a VFCS-k országos szintő rendszere biztosítékot nyújt arra, hogy a katasztrófák bekövetkeztekor gyors helyszíni információkhoz jussunk, másrészt a helyszínen kárelhárítási munkákat végzı együttmőködık (rendırség, tőzoltóság, mentı stb.) azonnali információkat kapjanak a beavatkozás lehetıségeit illetıen. Nukleáris vagy radiológiai balesetek Ionizáló sugárhatások veszélyei, a védekezés módszerei Mi az ionizáló sugárzás? Az ionizáló sugárzások rendkívül sokfélék lehetnek, de a közös vonásuk az, hogy anyaggal találkozván (ahol az anyag éppúgy lehet a földet körülvevı légréteg, mint a testünket alkotó sejtek bármelyike) képesek annak alkotóelemeit ionizálni. Az ionizáció, mint fizikai folyamat kémiai hatásokhoz, majd biológiai elváltozásokhoz vezethet. Az ionizáló sugarak állhatnak töltött részecskékbıl (az elektronok seregét bétasugárzásnak nevezzük, a hidrogén atommagjai a protonok, a hélium atommagok alkotják az alfa-sugárzást). De létrehozhatnak ionizációt semleges (elektromos töltés nélküli) részecskék (például neutronok) is. A hatás jellemzése, mértékegysége Egyelıre elegendı, ha egyetlen győjtıfogalommal ismerkedünk meg, ez a dózis. A különbözı dózis fogalmak egyszerően mérhetı fizikai mennyiségeket jelölnek. Az ionizáló sugárzások hatásának ismertetésekor egyetlen dózis egységet fogunk használni, a sievert - et illetve ennek kisebb egységeit pl. ezred részét: ez a millisievert

(kiejtése: miliszívert), rövid jele: msv. (Az elnevezés R.M. Sievert (1896-1966) svéd sugárfizikus nevébıl származik.) Az egység nagyságának érzékeltetésére álljon itt két jellemzı érték: természetes forrásokból valamennyiünket körülbelül évi 2-5 msv sugárterhelés ér az emberi szervezet egészét rövid idı alatt érı 3000-4000 msv besugárzásba az érintettek körülbelül fele mintegy 1 hónap alatt belehal. Milyen forrásokból ér bennünket ionizáló sugárzás? Mindenek elıtt meg kell különböztetnünk a külsı és a belsı sugárforrásokat. Külsınek nevezzük mindazokat a forrásokat, amelyek testünkön kívül helyezkednek el, s a szervezetünkbe csak az általuk kibocsátott sugarak jutnak. Belsı sugárforrásról van szó, ha valamilyen módon lenyelés, belégzés útján bekerül a szervezetünkbe a sugárzó anyag. A források másik jelentıs felosztása eredetük szerint történik: a források lehetnek természetes, vagy mesterséges eredetőek. Természetes forrásnak tekintjük a világőrbıl, illetve a Napból és a talajból hozzánk érkezı sugárzásokat. A mesterséges sugárforrások az utóbbi 100 évben jelentek meg. Egy részüket az orvosi alkalmazásokhoz, más részüket ipari felhasználásra (például energiatermelésre) készítik. Hogyan hatnak szervezetünkre az ionizáló sugárzások? Az egész testet érı nagy (legalább 1000 msv) besugárzás hatására közvetlen, rövid idın belül jelentkezı súlyos tünetek lépnek fel. Ezek erıssége a besugárzás nagyságával arányos, mintegy 3000-4000 msv felett az esetek nagy részében halálhoz vezet. A kisebb besugárzások jellemzıje, hogy nem ismerünk olyan megbetegedést, amit kizárólag ionizáló sugárzások válthatnak ki, vagyis néhányszor 100 msv besugárzást elszenvedett személyeknél csak bizonyos - amúgy is elıforduló - betegségek (pl. rák) gyakorisága (elıfordulási valószínősége) nı meg. Hogyan védekezzünk - ha kell? Nem zárhatjuk ki teljes biztonsággal, hogy valaha egy, a lakosság egyes csoportjait is érintı baleset következhet be, valamely ipari alkalmazás során. Egy ilyen baleset káros hatásainak minimális szintre szorítására ma már Magyarországon is rendelkezésre állnak a megfelelıen képzett szakemberek és korszerő eszközök. Hogyan tájékozódhatunk a sugárzás mértékérıl? Ha sugárveszéllyel járó baleset történik, a legtöbb esetben maga a baleset elıidézıje jelenti elsıként az eseményt. Erre ma már nemzetközi egyezmények is kötelezik az érintetteket. A be nem jelentett események észlelésére, vagy egy bejelentett baleset esetén a kibocsátott radioaktív anyag terjedésének követésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelı rendszer,mely a figyelmeztetı szint elérésekor jelez. Ez a szint - a természetes sugárzás mintegy ötszöröse - még mindig nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévık

közvetlen veszélyben lennének, csupán a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. Mi a teendınk nukleáris vagy radiológiai baleset esetén? (A következıkben olyan átfogó jellegő ajánlások olvashatók, melyeket mindig az adott helyzetben, az illetékes hatóságok konkrét utasításait elsısorban szem elıtt tartva vegyünk figyelembe) 1. A felkészülés idıszakában A háztartásában legyen 3-4 napra elegendı ivóvíz és élelmiszer készlet sugárszennyezéstıl védett elzárható edényekben (ládákban), hőtıszekrényben, hőtıládákban (szénhidrát, fehérje és zsírtartalom szerint 60-25-15%-os arányban) legyenek a lakásban ajtók, ablakok szigetelésére szolgáló anyagok tudni kell, hogy szükség esetén hol szerezhetjük be a káliumjodid tablettákat, illetve ha van elıre kiosztva, hol tároljuk és meg van-e a használati utasítás ha van elıre kiosztott védıeszköz, idınként ellenırizze állapotát tartson a háztartásában kereskedelemben kapható porvédı álarcokat akik állandóan gyógyszert szednek, legyen mindig több napos készletük, legyen tartalék tüzelı anyag bekészítve, fedett helyen, és világító eszköz, elemes rádió arra az esetre, ha áramkimaradás történik. 2. A riasztást (a veszélyhelyzet elrendelését) követıen Figyeljük a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MT) közszolgálati mősort szóró adóin, valamint a katasztrófavédelem közléseit átvevı, országos, körzeti helyi rádió és televízió adókon keresztül leadott információkat szomszédoknak, gyerekeknek, idıs embereknek hívja fel a figyelmét a veszélyre, mert esetleg ık nem hallották vagy másképpen értelmezték a riasztás jelét. Elzárkózáskor Mielıtt elzárkózna, gondoskodjon a háziállatokról, az értékes kint lévı tárgyakat (edények, jármővek, száradó ruhák) vigye zárt fedett helyre, az állatokat hajtsa istállóba. A kutat, takarmányt takarja le fóliával miután ellenırizte, hogy kint rend van, zárkózzon be a lakásba, ellenırizze a nyílászáró megbízható záródását kapcsolja be a közszolgálati TV-t és rádiót informálódás és utasítások vétele céljából szellızést, klímát kapcsolja ki, ügyeljen, hogy huzat ne legyen a lakásban a kályhák, kémények ajtajait is jól zárja el ha szükséges a rosszul záródó ablakokat, ajtókat szigetelje le, és ügyeljen a benti levegı minıségére (pld. ne használjon nyílt lángot, kályhafőtést szieszta gázkályhát stb.) figyelje a rendırség, a katasztrófavédelem hangszórós közleményeit és pontosan kövesse az utasításokat helyezze készenlétbe a káliumjodid tablettákat (használati utasítást) és porvédı álarcokat,

ha útközben távol otthonától érte a riasztás, igyekezzen menedéket keresni, a hatósági szervektıl tanácsot kérni ha gépkocsival utazik menjen a legközelebbi lakott településre, a gépkocsit állítsa le olyan helyen, ahol nem akadályozza a forgalmat és keressen menedéket ha munkahelyén érte a riasztás, akkor kövesse a munkahelyi vezetı utasításait ha lakásásban van, készüljön fel az esetleges további óvintézkedések, pld. kitelepítés, áttelepítés végrehajtására kerülje a felesleges telefonálásokat, ne terhelje túl a telefonvonalakat ügyeljen a tőzvédelmi rendszabályok betartására, ne nehezítse meg figyelmetlenségével saját maga és mások helyzetét a radioaktív szennyezıdés áthaladásakor a lakásban tartózkodjon a legvastagabb falú, legjobban leszigetelt szobában ne tartózkodjon a nyílászárók közelében, hanem a szoba közepén lehetıleg ne tartózkodjon fa vagy könnyőszerkezető házban. A házon kívül és visszatéréskor Ha valamilyen okból a kiülepedést követıen a lakásból ki kellett menni pld. munkát végezni, akkor a kint tartózkodást a lehetı legrövidebb idıre kell korlátozni olyan kinti ruhát kell viselni, amely a házba való visszatéréskor kint hagyható fedett helyen kerüljük a port felkavaró tevékenységet viseljünk sapkát, köpenyt, porvédı álarcot. Teendık kitelepítés elrendelésekor A kitelepítés végrehajtható saját vagy központilag biztosított jármővel, saját jármővel történı haladás esetén ügyeljünk a forgalom irányítók jelzéseinek betartására személyi szükségletre ne vigyünk 20 kg-nál nagyobb csomagot a személyes csomag tartalma: személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, 2-3 napi hideg élelem és ivóvíz légmentes dobozban, evıeszközök, fehérnemő, lábbeli, évszaknak megfelelı tartalék ruha, tisztálkodó eszközök, gyógyszerek, egyéni védıeszköz, takaró, hálózsák, elemes rádió, zseblámpa gondoskodjunk hátra hagyott állatainkról jelentsük be, ha tudomásunk van róla, hogy valaki nem tudja, vagy nem akarja végrehajtani a kitelepítést központi kitelepítéskor csak a megadott idıben menjünk a gyülekezési helyre, ingóságaink elszennyezıdését akadályozzuk meg a lakást elhagyás elıtt áramtalanítsuk, gáz- és vízcsapok elzárását ellenırzzük. Jódtabletták bevételének szabályai Csak akkor vegyük be, amikor az illetékes hatóságok felszólítottak rá és csak azon korcsoportok, akiket utasítottak rá annyit vegyünk be (akkora adagot), amennyit mondtak vegyük figyelembe a használati utasításban foglaltakat! Polgári védelmi alapismeretek - riasztás A lakosság riasztása

A riasztás jelzései A lakosság riasztására, az érvényben levı jogszabályok két esetet határoznak meg: a légi-, illetve a katasztrófariasztást. A veszély elmúlásának jelzése megegyezik mindkét esetben. A légi-, illetve a katasztrófariadó elrendelését követıen a megyei közgyőlés elnöke és a polgármester elrendeli a polgári védelmi szolgálatot, és gondoskodik a lakosság megfelelı tájékoztatásáról, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére. A lakosság riasztásának lehetıségei A riasztó rendszer mőködtetését a riasztó szolgálat, ezen belül a polgári védelmi kötelezettség alapján, a lakosság körébıl szervezett riasztó ırsök végzik. A lakosság riasztása történhet a polgári védelem riasztási rendszerén, motorszirénákkal, lakossági riasztó-tájékoztató lokális rendszereken, elektronikus eszközökkel, az önkormányzatok által a helyi lehetıségek felhasználásával, illetve szükségriasztóeszközökkel (pl.: hangosbemondó, nagyteljesítményő csengı, harang, helyi kábeltelevízió stb.), valamint a közszolgálati mősorszóró rádió és televízió stúdiók, rádió- és televízióállomások bevonásával. Riasztás szirénákkal: légi riasztás: a szirénák megszólaltatásával háromszor 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú leadott szirénahang, közte 30 másodperc szünet - háromszor megismételve történik katasztrófariasztás: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang a katasztrófa- és a légi riasztás feloldása: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel. A katasztrófariasztás elrendelésére az országos vagy több megyét érintı veszélyeztetettség esetén a belügyminiszter, megyei (fıvárosi) szintő veszélyeztetettség esetén a megyei közgyőlés elnöke (fıpolgármester), a település veszélyeztetettsége esetén a polgármester jogosult. Riasztás a mősorszóró adók útján: 5 másodperces megszakításokkal, háromszor megismételve a következı szöveg bemondásával történik: ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM!...MEGYE!...TELEPÜLÉS!...MEGYE!...TELEPÜLÉS! KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása) KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása) A veszély elmúltával: ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM!...MEGYE!...TELEPÜLÉS!...MEGYE!...TELEPÜLÉS! KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT! KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT! Mi a teendı, ha megszólal a sziréna Ne bámészkodjunk, a legrövidebb úton haza kell menni, vagy a legközelebbi fedett helyre, és be kell csukni az ajtókat, ablakokat, ki kell kapcsolni a szellıztetı berendezéseket. Fedett helyre kell zárni a háziállatokat. Aki gépjármővel közlekedik, menjen a legközelebbi lakott településre, a gépjármővet biztonságosan állítsa le úgy, hogy a forgalmat és a mentést ne akadályozza, és menjen fedett helyre. A munkahelyen dolgozók illetve intézményekben tartózkodók a vezetık utasításai szerint tevékenykedjenek. Fel kell készülni az esetleges kitelepítés végrehajtására. Be kell kapcsolni a rádiót, televíziót, hallgatni kell a KOSSUTH adót vagy a helyi rádiókat. Nézni, figyelni kell az MTV 1 adását, ahol további tájékoztatást adnak a teendıkrıl. Figyelni kell a katasztrófavédelem és a rendırség hangszórós közleményeit. Polgári védelmi alapismeretek - védelem A lakosság védelme A lakosság védelme alapvetıen két csoportba sorolható: az egyéni védelem, amikor az egyéni védıeszközök, és különféle technikai eszközök szolgálják az emberek védelmét, valamint a csoportos védelem, amelynek alapvetıen két fajtája van: a helyi védelem a távolsági védelem (kitelepítés, kimenekítés). I. Egyéni védelem Ha az emberi életre veszélyes anyagok kerültek a levegıbe pl.: ipari baleset, vagy robbanás során az egyéni védelem sajátosságainak megfelelıen kiválasztott szőrı-, illetve szigetelı típusú légzésvédı eszközökkel, bırvédı eszközökkel, szükség-védıeszközökkel oldható meg. Légzésvédı eszközök A levegıbe került sugárzó, mérgezı, illetve fertızı anyagok a szervezetbe legkönnyebben a légzıszerveken keresztül jutnak be, gyorsan szétáramlanak és felszívódnak. A légutak védelme ezért nagyon fontos. A légzésvédı eszközök megakadályozzák, hogy a biológiailag káros aeroszolok és gázok a légutakon keresztül a szervezetbe juthassanak, egyben biztosítják az életfunkcióhoz szükséges tiszta és megfelelı oxigéntartalmú levegıt, valamint az arc és szemek védelmét.

A: Szőrı típusú légzésvédı eszközök A gázálarc a környezeti levegıbıl megszőri a szervezetet károsító anyagokat, és a tiszta levegıt úgynevezett légzéscsatlakozó közvetítésével juttatja el a használójához. A menekülı kámzsa vegyszerálló alapanyagból készült, részei a gumi félálarc, kombinált szőrıbetét, kilégzıszelepek, fejvédı kámzsa. A kámzsa légmentesen lezárt fémgızölt polietilén tasakban van tárolva. Miután egyszer használatos védıeszköz, javítani, felújítani, újra felhasználni a használata után tilos. A biomaszk a légutak és az arc együttes védelmét biztosító keretálarc. A külsı álarctestben van egy belsı álarc, amely meghatározza a belsı levegıáramlást, megakadályozza a látómezı bepárásodását, csökkenti a kilégzett szén-dioxid újbóli belégzését. A keretálarchoz a veszélyes anyag típusa szerinti szőrıbetétet kell alkalmazni. B: Szigetelı típusú légzésvédı eszközök A szigetelı típusú légzésvédı eszköz használata a környezeti levegıtıl független. A légzéshez szükséges levegıt palackból, vagy zárt körfolyamat által biztosítja használójának (pl.: oxigént fejlesztı készülék, sőrített levegıs készülék). A típus legfontosabb elınye, hogy viselıjét magas szennyezettségi koncentráció, valamint oxigénhiányos helyen, ismeretlen típusú mérgezı anyag jelenlétekor is hatásosan megvédi, elszigetelve (izolálva) a veszélyes környezettıl. Egyéb védıeszközök Bırvédıeszközök Olyan eszközök, amelyek védik a ruházatot és a bırt a szervezetre veszélyes anyagok hatásai ellen. Pl.: védıruhák, köpenyek, gázvédı ruhák. Szükség-védıeszközök Megkülönböztetünk házilagos készítéssel elıállított és a termelésben használatos munkavédelmi célt szolgáló szükség-védıeszközöket. Házilag porszőrıket és aeroszol szőrıket lehet készíteni. A szőrı anyaga olyan sőrő szövéső vászon, hajtogatott gézlap stb. lehet, amely képes a felületén a szennyezı anyagot megkötni, illetve megszőrni. A szem védelmére motoros szemüveg alkalmazható. Ajánlatos a szőrıként használatos részt benedvesíteni. II. Csoportos védelem Csoportos védelemrıl akkor beszélünk, amikor több személyt, akár egy egész települést kell megvédeni a veszélyeztetı hatás következményeitıl. Megvalósulhat a település elhagyása nélkül, ez a helyi védelem, valamint a település önként, vagy kötelezı elhagyásával, ez a távolsági védelem.

A: Helyi védelem Legtöbbször elzárkózással valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a veszélyeztetı hatások elıl az épületekben zárkózik el, és nem hagyja el az épületeket, amíg a veszély el nem múlik. A nyílászárókat nedves törölközıvel, pléddel kell tömíteni. Erre például akkor van szükség, amikor egy ipari baleset során veszélyes vegyi anyagok kerülnek a levegıbe. Vannak olyan települések, ahol speciális védıképességgel bíró építmények, un. óvóhelyek is vannak, amelyek a nagyon veszélyes, például a sugárzó anyagok ellen is megvédenek. Az elzárkózás néhány alapszabálya Az ablakok és az ajtó réseihez tegyünk vizes plédet, vagy törölközıt figyeljük a helyi rádió, televízió, hangosbemondó-kocsik közleményét lehetıleg ne használjuk hosszan a telefont mindig készítsünk vizet az edényekbe készítsünk elı néhány gyertyát, elemlámpát vegyük számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljünk fel a túlélıcsomag összeállítására, az esetleges kitelepítésre. B: Távolsági védelem Kitelepítés, kimenekítés A távolsági védelem győjtıfogalom, amely magába foglalja a kitelepítést, kimenekítést, valamint az ebbıl adódó elhelyezési, majd visszatelepítési feladatok végrehajtását. A kitelepítés, kimenekítés (ideiglenes lakóhely-elhagyás) a lakosság védelmét, illetve veszteségeinek csökkentését, a veszélyeztetett területrıl történı kivonását szolgálja a már közvetlen veszélyt nem jelentı területre. Ezzel az emberéletekben, anyagi javakban várhatóan kisebb veszteség következik be. Kitelepítés: minısített idıszakban, valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztetı esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élı személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása. Kimenekítés: az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elég idı, és a veszélyeztetı esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása. Befogadás (ideiglenes elhelyezés): a kitelepített, kimenekített lakosságnak, valamint anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló, a veszélyeztetett területen kívüli ideiglenes elhelyezése, ellátása. Visszatelepítés: a lakosságnak a lakóhelyére, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak az eredeti helyére történı, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett visszajuttatása. C: Általános magatartási szabályok Kitelepítés elrendelése esetén a lakosság a kitelepítésérıl, kimenekítésérıl szóló elrendelést követıen bárhol értesül róla, az elsı és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges,

hazatérjen a lakásába, családtagjait összegyőjtse, mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni. Alapvetı követelmény, hogy a kitelepítést irányító szerv utasításait be kell tartani, a gyülekezıhelyen pontosan meg kell jelenni elsı feladat a veszélyhelyzeti ( túlélıcsomag ) összeállítása a megadott kitelepítési útvonalat kell használni a kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, és az osztályok tanulóiért a nevelı felel, ı viszi ıket a kitelepítési gyülekezı helyre, a befogadási helyen le kell adnia a névsorukat mindenkinek el kell döntenie, hogy saját maga által meghatározott befogadási helyre megy például rokonokhoz, vagy a befogadásra kijelölt helyre az egyedül maradó gyermekekre, idısekre és betegekre megkülönböztetett figyelmet kell szentelni, a mozgásképtelen betegeket a gyülekezıhelyen be kell jelenteni, a segítık megérkezéséig maradnia kell valakinek mellettük ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak ırzését a rendırség, polgárırség, ırzıvédı szervezetek végzik. A lakásból való távozáskor: ki kell kapcsolni a villanyt az elektromos készülékeket, a világítást el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket el kell oltani a kályhákban, tőzhelyekben az égı tüzeket be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redınyöket a lakásajtót kulcsra zárni a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik. Mi legyen a túlélıcsomagban? személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítı (az élelmiszereket úgy célszerő összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje) az évszaknak megfelelı lábbeli, felsıruházat, fehérnemő tisztálkodási eszközök rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök egyéni védıeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédı és bırvédı eszközként használható ruházat takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac) ha van, hordozható rádió, tartalék elemekkel. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetıleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységérıl szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni.

Tőzmegelızés Ne játssz a tőzzel" - a régi népi mondásnak sokféle értelme van. Az ember játékos kedvében sok mindennel játszik, amivel nem kellene. Saját teherbíró képességével, mások érzéseivel és gyakran a számtalan sokféle formában megjelenı veszéllyel. Sok dolog van - például a fent felsoroltak - amelyeket érdemes komolyan venni. A tőz valamennyinek kitőnı szimbóluma. Életünk, kultúránk elengedhetetlen tartozéka, az emberré válás egyik legfontosabb eleme. A tőztıl való félelem elemi dolog, az állatok és a kisgyerekek félnek a tőztıl. Késıbb megtanuljuk a félelmünket legyızni, de teljesen soha nem sikerül. A félelem mindig megelızi azt, aminek a bekövetkezésétıl tartani kellett. Ezért a félelem nagyon hasznos és fontos dolog az alkalmazkodásban: arra késztet, hogy átgondoljuk a veszélylehetıségeket és megkíséreljünk megfelelıen reagálni rájuk. A megelızı idı rövidülésével csökken a félelem segítı szerepe és nı az esélye a rémületnek, amely gyakran valóban bénító, tompító hatással lehet. Az ember, aki olyan rendkívül nagy mennyiségő információt képes tárolni a fejében, sokrétően tud szembeszállni a veszéllyel és a félelemmel. Értelmével megismeri a tőz, az égés szabályait, megtanulja megkülönböztetni az éghetı anyagokat azoktól, amelyeken nem fog a láng, tehát tetszése szerint lobbantja fel, vagy oltja el a tüzet. A kandallóban szelíden lobogó láng a családiasság, a barátságos légkör hangulatát árasztja. A megszelídített tőz elaltatja félelmünket, de éppen ezáltal okozhat veszélyt. Az intelligenciatesztek egyik elengedhetetlen kérdése: Mit tenne, ha egy zsúfolt helyen, mondjuk moziban, ön lenne az elsı, aki észrevette, hogy tőz ütött ki? A legtöbb ember elméletben pontosan tudja a választ: csendben értesíteni kell azokat, akik intézkedni tudnak, kinyittatni az ajtókat, megkeresni a tőz okát stb., de semmiképpen nem kiabálással vagy meneküléssel pánikot kelteni. De az elmélet és a gyakorlat nem mindig találkozik. Nem vagyunk rá felkészülve, hogy a tőzzel ellenırizhetetlen körülmények között találkozzunk. Mindenképpen arra kell hát törekednünk, hogy még veszélyhelyzetben is az eszünkre támaszkodjunk. Teendık a tüzek megelızése érdekében Hogyan elızhetjük meg a tüzeket? Honnak tudjuk, miért lehetünk biztosak abban, hogy a szabályok betartásával megelızhetık a tüzek? Hogyan keletkeztek a szabályok? Bizony mindenkinek volna még kérdése, hiszen a tilalomfákat senki sem szereti. Mégis mire kell törekedni a tőzmegelızésben? Az elsıdleges cél a tőz keletkezésének megakadályozása lehet. Ha mégis bekövetkezett a tőz, akkor mint második feladat, a tőz terjedésének feltételeit kell megszüntetnünk, hiszen ha nem teszünk oda éghetı anyagot, vagy elzárjuk a tőz útját, máris sikert értünk el. A tőzbıl az embereket, tárgyakat ki kell menteni, ezért harmadik fontos szempontunk a menekülés, mentés feltételeinek biztosítása. Ezt szolgálják a folyosók, lépcsıházak, teraszok, erkélyek, kijáratok. Negyedik feladat a tőzjelzés feltételeinek biztosítása. A keletkezett tüzet gyorsan jelezni kell a tőzoltóságnak, hiszen minden perc késedelem nagy károkat okozhat.