Subphylum Crustacea Rákok altörzse

Hasonló dokumentumok
subphylum: Crustacea V: védett faj Felismerendők zölddel jelölve! classis: Remipedia classis: Malacostraca classis: Phyllopoda classis: Maxillopoda

subphylum: Crustacea /classis: Remipedia/ classis: Ostracoda classis: Maxillopoda classis: Malacostraca classis: Branchiopoda crusta: héj

subphylum: Crustacea


ELTE Természetrajzi Múzeum gyűjteménye!!!

Crustacea - Rákok. ELTE Természetrajzi Múzeum gyűjteménye!!!

Crustacea - Rákok. ELTE Természetrajzi Múzeum gyűjteménye!!!

Egyes taxonokra jutó fajszám

Ph.: Onycophora (Karmos féreglábúak) Ph.: Tardigrada (Medveállatkák) Ph.: Arthropoda (Ízeltlábúak)

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

Bilateria Kétoldali részarányosak

A MEZOZOÓS CONCHOSTRACA RÁKOK JELENTŐSÉGE HEINZ KOZUR MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN

Subphylum: Myriapoda (Soklábúak)

Phylum: Arthropoda - ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda - hatlábúak

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Rendszertan - Összefoglalás -

Újabb zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban (Mexikó)

Fej. Törzs. Fej +többé-kevésbé homonom törzsszelvények

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

GERINCTELENEK. ZoS 101 Egysejtű mikroszkópikus állat modellje. ZoS 106 Édesvízi polip

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER V. Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak

Szerkesztette Vizkievicz András

Részletes állattan II.

Amazónia varázslatos állatvilága

Gyűrűsférgek törzse Phylum Annelida

ÁLLATOK R.: ANIMALIA

A halak váltv állatok.

Puhatestűek főbb csoportjai: Csigák osztálya Kagylók osztálya Fejlábúak osztálya Cserepeshéjúak osztálya Ásólábúak osztálya. Általános jellemzés

III. Soklábúak altörzse (Subphylum Myriapoda)

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

SZKB_102_03. Tóban és tóparton

A vízi ökoszisztémák

Parányi lebegı állatok a Balatonban A zooplankton

Az általános iskolák biológiaversenyének iskolai fordulója a Proteus-elismerésért. 2015/2016-os tanév október 21. VERSENYLAP

Az állatok evolúciója

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária TERMÉSZETISMERET BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON TÉMAZÁRÓ FELEDATOK 12 ÉVES TANULÓK RÉSZÉRE. ... a tanuló neve.

114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön

tavi szivacs(spongilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal

A hidrotermális kürtők élővilága. Szekeres Péter Biológia MSc, 2014

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.

Bármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK

Vizek, vízpartok. feladatgyujtemény II.

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

ugyanazt a legyet 15-ször a könyvben! De vigyázz, akad köztük szélhámos is!

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM

Szalamandrák és gőték

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

Méhek biológiája. A méhekről általában. dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens SZIE, Gödöllő, Állattani és Állatökológiai tanszék 2011.

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I.

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON

A raftingoló béka. Védett fajok Demeter László

TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK országa SZÖVETESEK alországa SUGARAS SZIMMETRIÁJÚAK tagozata Csalánozók törzse Ős-testüregesek altagozata. A laposférgek törzse

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

Szerkesztette Vizkievicz András

BIOLÓGIA7_MEGOLDÁS1. I, Karikázd be a helyes választ. 1 Hogyan lélegeznek a gyíkok? C. a) bőrükön át b) kopoltyúval c) tüdővel

HANG ÉS HIT Révész Rita

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

MIKROORGANIZMUSOK ÉS GOMBÁK AZ ÉLET ALAPJAI

Biológia verseny 7. osztály

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Puhatestűek (Mollusca)

Háztűznéző a bogaraknál

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

Az orsócsigák paradicsoma: Törökország

Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp.

Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon

Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK

BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Össz.pontszám:

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

család (família); rend (ordo); osztály (classis); törzs (phylum)

3. Gyakorlat Valódi szövetes állatok tagozata (Subregnum Metazoa) Laposférgek törzse (Phylum Platyhelminthes)

A tisztaság fél egészség - vagy mégsem? Lovas Réka Orsolya és Hegyi Zsófia Lovassy László Gimnázium 2012

Bryozoa & Brachiopoda Mohaállatok & pörgekarúak

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek

Ikerszelvényesek könnyedén

Rovarok osztálya. A rovarok rövid jellemzése

BIZTONSÁGOS, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SZÚNYOGÍRTÓ MEGOLDÁS

Felvételi feladatok biológiából február 25.

2. forduló megoldások

Hírek a nagyvilágból

Átírás:

Subphylum Crustacea Rákok altörzse Kb. 35 000-40 000 faj Többnyire víziek, a tengeri csoportok fajgazdagsága a legnagyobb 3 osztály: Classis Phyllopoda - levéllábú rákok Classis Maxillopoda - állkapcsi lábas rákok Classis Malacostraca - felsőbbrendű rákok

Élőhely - életmód Mindenféle víztípusban megtalálhatók Források, tavak, áramló vizek, időszakos vizek és földfelszín alatti vizek Vannak lebegők és aljzaton tartózkodók Változatos táplálkozásúak Növényevők, szűrögetők, ragadozók, élősködők

Morfológia Alak: parányi, lágytestű hatalmas, páncélzattal borított Fejtor (cephalothorax), hátpajzs (carapax) 2 pár csáp,1 pár rágó és 2 pár állkapocs Megkülönböztetünk torlábakat és potrohlábakat Ezenkívül: állkapcsi- és járólábak Egyeseknél a végszelvényen 1 pár farokvilla 3 különböző lábtípus: hasadt-, pálca- és levélláb Váltivarú szaporodás, hímnősség, szűznemzés Naupliusz-, metanaupliusz- ill. cypris lárva

Morfológia testtájak: fej, tor, potroh (caput, thorax, abdomen) gyakran fejtor alakul ki nem homológok a rovarok testtájaival! végtagok: carapax csoportonként eltérő felépítés az első pár csáp kivételével kétágúak tőíz (protopodit) részei: coxopodit és basipodit függelékei: exitek, enditek külső ág (exopodit) belső ág (endopodit)

Szelvényszámok fej: 5 valódi szelvény tor és potroh szelvényszáma csoportonként változó a fejlettebb csoportokban a szelvényszám stabil: tor 8, potroh 6 valódi szelvény pajzsos levéllábú rákok: felsőrendű rákok: akár 40 torszelvény 8 torszelvény

Végtagok hasadtláb (schizopodium) módosulatai: pálcaláb (pereiopodium): endopodit 5 ízből áll exopodit csökevényes módosulatai: ollós láb pengeláb levélláb (phyllopodium)

A fejen található végtagok Szelvényenként: első pár csáp (antennula v. antenna 1.) 1 v. 2, 3 ágú második pár csáp (antenna, antenna 2.) 1 v. kétágú egy pár rágó (mandibula) első pár állkapocs (maxillula v. maxilla 1.) második pár állkapocs (maxilla v. maxilla 2.)

A tor végtagjai első néhány pár láb: állkapcsi láb (maxillipedes) szelvényeik a fejjel többnyire összeforrnak fogóláb szelvényeik a fejjel nem forrnak össze többi torláb szerepe: mozgás, légzés, ivadékgondozás

A potroh végtagjai Csak a Malacostraca osztályban fordulnak elő potrohlábak hasadtlábak

Peték elhelyezkedése az embrionális fejlődés alatt Cladocera: belső költőüreg Copepoda: külső petecsomó Decapoda: potrohlábakra ragasztva Amphipoda, Mysida Isopoda : marsupiumban

Lárvatípusok nauplius lárva (fejlárva) a legtöbb rákcsoportnál az egyedfejlődés folyamán elsőként megjelenő lárvaalak zoëa lárva (tövises lárva) tengeri Decapoda jellemző lárvája

A folyami rák testfelépítése

A folyami rák testfüggelékei

A folyami rák anatómiája

A rákok rendszere: Rákok altörzse (Subphylum Crustacea) 1) Levéllábú rákok osztálya (Classis Phyllopoda) a.) Csupasz levéllábú rákok rendje (Ordo Anostraca) b.) Pajzsos levéllábú rákok rendje (Ordo Notostraca) c.) Kagylós levéllábú rákok rendje (Ordo Conchostraca) d.) Ágascsápú rákok (Subordo Cladocera)

a.) Csupasz levéllábú rákok rendje (Ordo Anostraca) Branchipus stagnalis Közönséges tócsarák fogócsáp levélláb 8-23 mm homloknyúlványa nincs, villafüggeléke rövid elsősorban alföldi nyílt térségek pocsolyáiban, vizes árkaiban főként agyagos talajú helyeken gyakori május-október melegkedvelő széki, tordai és vizaaknai tavakban

Siphonophanes grubei Korai tócsarák 12-18 mm sárgás, vöröses színű hóolvadás utáni tócsákban, erdei tócsákban tavaszi, kb.áprilisig 20 C-nál melegebb vízben ritka Bánságban

Artemia salina (sóféreg) - magas sótartalmú vizekben Szováta, Medve-tó

b.) Pajzsos levéllábú rákok rendje (Ordo Notostraca) a fejtorpajzs nem nő össze a szelvényekkel, rövid csápok, érzékelés: első lábpár függelékeivel legtöbb torszelvény (max. 40) tor 1-12. szelvény: 1-1 pár levélláb, 12. után: szelvényenként több pár, akár 6 is lehet összetett és naupliusz szem naupliusz lárva időszakos kisvizekben (akár Anostraca-val együtt is) kevés faj: két genusban 11 legnagyobb Phyllopodák

Triops cancriformis Nyári pajzsosrák 2-7 cm, gyakori hátpajzs, elvékonyodó hosszú potroh fonálszerű farokvilla időszakos vizekben, főleg nagy esőzések után agyagos talajú pocsolyákban nyári és őszi faj

c.) Kagylós levéllábú rákok rendje (Ordo Conchostraca) Cyzicus tetracerus Teknős rák 1-2 mm szaruszerű, lágy héj kagylószerűen befedi a testet 2.csáppár fejlett evezőcsáp állóvizekben melegebb időszakban tavasztól nyár végéig

d.) Ágascsápú rákok rendje (Ordo Cladocera) Daphnia pulex Kis vízibolha 1-4 mm sárgás vagy sárgásvöröses színűek a 2oldali héj szabadon hagyja a fejet sisak alakú fejlett evezőcsáp széles elterjedésű sekély vizekben, kisebb tavakban érzékeny az O2 tartalomra, fémion szintre (Na,K, Ca,Mg,Cu,Zn)

2. Maxillopoda osztály (Classis Maxillopoda) 1. Branchiura alosztály (Subclassis Branchiura) a.) Haltetvek rendje (Ordo Arguloidea) 2. Kagylósrákok alosztálya (Subclassis Ostracoda) a.) Podocopoidea rend 3. Evezőlábú rákok alosztálya (Subclassis Copepoda) a.) Kandicsok rendje (Ordo Cyclopoidea) 4. Kacslábú rákok alosztálya (Subclassis Thecostraca) a.) Élősdi kacslábúak rendje (Ordo Rhyzocephala) b.) Kacslábú rákok rendje (Ordo Cirripedia)

2.1. Branchiura alosztály (Subclassis Branchiura) a.) Haltetvek rendje (Ordo Arguloidea) paraziták erős hát-hasi lapítottság lapos carapax a test nagy részét elfedi fej + 1. torszelvény: fejtor csápok: horgokkal ellátott kapaszkodószervvé módosultak 1. állkapocs: általában tapadókoronggá alakul többi szájszervrész: szúró-szívó szervek összetett és naupliusz szemek 2-4. szabad torszelvények 4 pár hasadtláb a toron középbélből elágazó vakágak erednek időszakos vérszívók, táplálék raktározása Argulus foliaceus - pontytetű

2.2. Kagylósrákok alosztálya (Subclassis Ostracoda) a.) Podocopoidea rend carapax 2 félből áll, az egész állatot beborítja szerkezete: külső lemezbe mész rakódik (jól fosszilizálódik), kettő között testfolyadék van jól fejlett csápok, úszás nauplisz és összetett szem tor: 2 végtagpár 2.: héj belsejének tisztogatása átalakulással fejlődnek, cipriszlárva (kezdetleges carapax) vízinövények között vagy a fenék közelében élnek, édesvíziek és tengeriek

2.2. Kagylósrákok alosztálya (Subclassis Ostracoda) a.) Podocopoidea rend Heterocypris sp.

Cypris pubera Közönséges kagylósrák 2-3mm zöld színű 2 teknőből álló szőrös héj teljesen beborítja a testet mészlerakódás minden típusú sík- és dombvidéki állóvízben iszap felszínén

2.3. Evezőlábú rákok alosztálya (Subclassis Copepoda) a.) Kandicsok rendje (Ordo Cyclopoidea) Cyclops rubens (kandicsrák) - 1-2 mm - torpedó alakú - egyetlen homlokszem - 1 pár hosszú csáp lebegés - 1 pár petecsomó - zooplankton tagja

2.4. Kacslábú rákok alosztálya (Subclassis Thecostraca) a.) Élősdi kacslábúak rendje (Ordo Rhyzocephala) Decapoda élősködői erős redukciók: nincs szelvényezettség, végtag, bélcsatorna, idegrendszer csökevényes hímnősek 4 naupliusz stádium után ciprisz lárva (nincs szájszerve!) átalakulás előtt gazdaállat potrohába behatol teste két részre különül: sacculus interna: belső zsák, amelyből gyökérszerű nyúlványok erednek, behálózzák a gazda testét, tápanyagok felszívására valók sacculus externa: az interszegmentális hártyák között a gazda potrohán kinyúlik, benne: ivarszervek

2.4. Kacslábú rákok alosztálya (Subclassis Thecostraca) a.) Élősdi kacslábúak rendje (Ordo Rhyzocephala) Sacculina carcini (zacskósrák) - tarisznyarákokon

2.4. Kacslábú rákok alosztálya (Subclassis Thecostraca) b.) Kacslábú rákok rendje (Ordo Cirripedia) kb. 700 faj kifejlett állatok helytülők carapax tagolt, meszes ciprisz lárva 1. csáppal rögzíti magát 2. csápok hiányzanak torlábak: kacslábak (hasadt lábak, megnyúltak, kunkorodók, erősen szőrösek, táplálék szűrögetése) előbb naupliusz, majd ciprisz lárva gyakran tömegesen fordulnak elő árapály övezetben tipikusak, egyes fajok cetek bőrén élnek

2.4. Kacslábú rákok alosztálya (Subclassis Thecostraca) b.) Kacslábú rákok rendje (Ordo Cirripedia) - Lepas anatifera (kacsakagyló) - Balanus improvisus (tengeri makk)

Lepas anatifera (kacsakagyló) először nauplius... majd... cypris lárva

Balanus improvisus (tengeri makk) kacsláb tengerimakkfélék Balanidae

3. Felsőbbrendű rákok osztálya (Classis Malacostraca) 1. Hoplocarida alosztály (Subclassis Hoplocarida) a.) Sáskarákok rendje (Ordo Stomatopoda) 2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) a.) Tízlábú rákok rendje (Ordo Decapoda) a.1.) Eukyphida alrend (Subordo Eukyphida) a.2.) Mászórákok alrendje (Subordo Reptantia) b.) Költőtáskás rákok rendje (Ordo Edriophthalma) a.) Ászkarákok alrendje (Subordo Isopoda) b.) Felemáslábú rákok alrendje (Amphipoda)

3.1. Hoplocarida alosztály (Subclassis Hoplocarida) a.) Sáskarákok rendje (Ordo Stomatopoda) rövid carapax első 5 torszelvényen pengés fogólábak 6 nagy potrohszelvény és jól fejlett telson faroklegyező potrohlábakon vannak a fonalas kopoltyúk nyélen ülő összetett szemek fejlődés átalakulással, zoëa lárvával tengeri ragadozók, lesből támadnak a zsákmányra Squilla mantis: a Földközi-tengerben él

3.1. Hoplocarida alosztály (Subclassis Hoplocarida) a.) Sáskarákok rendje (Ordo Stomatopoda) - Squilla mantis (éti sáskarák)

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) a.) Tízlábú rákok rendje (Ordo Decapoda) a.1.) Eukyphida alrend (Subordo Eukyphida) Crangon crangon (homoki garnéla) - Európa körüli tengerek, parti szakasz Palaemon elegans (sziklai garnéla) - Európa körüli tengerek, parti szakasz

Crangon crangon (homoki garnéla)

Palaemon elegans (sziklai garnéla)

Garnélák: édesvízi garnéla mimikrigarnéla ékszergarnéla (Periclimenes sp.)

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) a.2.) Mászórákok alrendje (Subordo Reptantia) Carcinus mediterraneus (földközi-tengeri tarisznyarák)

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) a.) Tízlábú rákok rendje (Ordo Decapoda) a.2.) Mászórákok alrendje (Subordo Reptantia) Eupagurus bernhardus (bernátrák) - Atlanti-óceán, Északi-tenger - együtt élhet tengeri rózsákkal (védelem a fejlábúakkal szemben)

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) a.) Tízlábú rákok rendje (Ordo Decapoda) a.2.) Mászórákok alrendje (Subordo Reptantia) Homarus gammarus (közönséges homár) Atlanti óceán, Északi t.

Astacus astacus folyami rák

18-20 cm színe változó, élőhelytől függ ált. zöldes-barnás fejtoron 2 pár kitinléc vaskos, erős olló kemény páncél áramló vizekben, folyókban és patakokban egyaránt veszélyeztetett faj Európában érzékeny a szennyezésre (pl. nehézfém) és a baktériumok ill. soksertéjűek okozta parazitizmusra hőmérséklet: <24 C ph:6-6,5 kálcium tartalom: >2,5mg/l oxigen: >5mg/l A 19. századig a folyami rák (Astacus astacus) egy gyakori és nagyon elterjedt faj volt KözépEurópában. A 20. században a populációk egyedszáma rohamosan csökkent az élőhelyeik minőségének rohamos romlásával és az Észak-Amerikából származó rákpestis okozta pusztulás következtében valamint a szintén Észak-Amerikából származó cifrarák (Ortonectes limosus) agresszív térhódítása miatt. Ma már csak néhány elszigeteltebb vízrendszerben fordul elő csekély példányszámban. A jövőben mindenképpen szükséges a fajt feltételesen védelem alá helyezni.

Astacus leptodactylus - kecskerák 15-25 cm elég gyakori színe változó, sárgászöldes 2 pár kitinléce erőteljes hosszú, karcsú olló márványozott, lágyabb páncél alföldi faj álló vagy lassú folyású, zavaros vizekben

Austropotamobius torrentium kövi rák 8-12 cm nagyon ritka barnászöld, néha kékes árnyalatú fejtoron csak 1 pár kitinléc zömök, gömbölyded olló hegyvidéki, köves medrű patakokban

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) a.) Tízlábú rákok rendje (Ordo Decapoda) a.2.) Mászórákok alrendje (Subordo Reptantia) Palinurus vulgaris (közönséges languszta) - Földközi t., de Anglia és Írország körül is - kagylókkal táplálkozik

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) b.) Költőtáskás rákok rendje (Ordo Edriophthalma) a.) Ászkarákok alrendje (Subordo Isopoda) név: toron 7 egyforma pálcaláb hát-hasi lapítottság első csáp rövid (szárazföldiek: csak 3 íz) második csáp: 5 ízű nyél, hosszú ostor ülő összetett szemek első torszelvény a fejjel fejtort alkot többi 7 szelvény szabad potroh rövid, néhány szelvénye összenőhet kopoltyúk a potrohlábakon 8400 faj, minden lehetséges élőhelyen, aljzaton élnek szárazföldi életmódot folytatók is vannak

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) b.) Költőtáskás rákok rendje (Ordo Edriophthalma) a.) Ászkarákok alrendje (Subordo Isopoda) Idothea baltica Asellus aquaticus (víziászka) Porcellio scaber (érdes pinceászka)

Asellus aquaticus Közönséges víziászka 1-1,5 cm gyakori lapított test szürkésbarna, foltozott farokláb messze kinyúlik a potrohpajzs alól mindenféle álló- és lassúfolyású vízben

Idotea baltica 1-3 cm gyakori oldalról lapított test barnás-sárgás tengeri, Atlanti-óceán, Északi-tenger, Feketetenger, Földközi-tenger

Pinceászka Porcellio scaber szárazföldi ászkák sterniteken a lábak alapján vízvezető rendszer pleopoditok exopoditja légzésre szolgál: ez a tracheális szerv = fehérszerv, apró, levegővel telt csövek hálózzák be párás helyeken élnek a domború testűek összegömbölyödésre képesek felületük olykor erősen szemcsézett antennula csökevényes (3 ízű) antenna 5 tagú alapból és alapesetben 4 ízű ostorból áll szaporodási időszakban a nőstények 2-6. torszelvényein oostegitek=költőlemezek alakulnak ki, ezek képezik a marsupiumot

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) b.) Költőtáskás rákok rendje (Ordo Edriophthalma) b.) Felemáslábú rákok alrendje (Amphipoda) oldalirányban lapított test első torszelvény a fejjel összenőve fejtort alkot ülő szemek jól fejlett, kétágú antennulák első pár torláb állkapcsi láb 2-3. pengés láb, táplálék tartására való 2-5. torlábak előre irányulnak 6-8. torlábak hátrafelé, járás, kapaszkodás kopoltyúk a torlábakon vannak 1-3. potrohlábak: hasadtlábak, úszásra valók 4-6. potrohlábak: hosszabbak, pálcaszerűek, segítségükkel szökellő mozgást végeznek 6000 faj, főként tengeriek, vannak édesvíziek és néhány vízparton, párás helyen élő faj is van

3.2. Eumalacostraca alosztály (Subclassis Eumalacostraca) b.) Költőtáskás rákok rendje (Ordo Edriophthalma) b.) Felemáslábú rákok alrendje (Amphipoda) Gammarus fossarum közönséges bolharák 12-18 mm közönséges egyöntetű vörösesbarna színezetű mindkét csáppár fejlett potrohon a 3 utolsó ugróláb tiszta, hideg és oxigéndús patakokban, folyókban Rivulogammarus balcanicus (balkáni bolharák)