Ph.: Onycophora (Karmos féreglábúak) Ph.: Tardigrada (Medveállatkák) Ph.: Arthropoda (Ízeltlábúak)

Átírás

1 Ph.: Onycophora (Karmos féreglábúak) Ph.: Tardigrada (Medveállatkák) Ph.: Arthropoda (Ízeltlábúak) Subph.: Chelicerata (Csáprágósok) Cl.:Merostomata (Rákszabásúak) Cl.: Aracnida (Pókszabásúak) Cl.: Pantopoda (Csupalábúak)

2 Onycophora Karmos féreglábúak Szárazföldiek (kb 10 faj) Ragadozók pár karmos csonkláb Szájszemölcs (ragadós mirigyváladék) Külső emésztés Metanephridium Közvetlen egyedfejlődés, elevenszülő Trachea Érzősörték Bőrizomtömlőjük 3 rétegű simaizomból áll Euperipatoides kanangrensis

3 Tardigrada - Medveállatkák Kb 750 faj (100), Szinte minden élettérben előfordulnak Legellenállóbb élőlények C! 300 bar- 0 bar rad sugárzás (humán: 500 rad -> halál) Kriptobiózis cisztaképzés -120 évig is! 4 szelvény 1-1pár csonkláb szájnyílásban 2 mész-szurony, sejteket megszúrja és kiszívja Arthropoda tul (vedlés, kitines kutikula) Annelida tul (ízesülés nélküli láb, ideg r.) Hypsibius dujardini

4 Arthropoda jellemzők kitin tartalmú kutikula, nincs kollagén; néha Ca-lerakódás szelvények 4 lemezből: TERGIT: háti- STERNIT: hasi - PLEURIT: oldalsó lemez (2) Ízelt lábak: hasi és oldalsó lemez között illeszkednek nyitott keringési rendszer belső és külső szelvényezettség, heteronom fej: oldalt összetett (fecatta) szemek, középen pontszem (ocellum) tagolt komplex tápcsatorna Páros hasi idegek és idegdúcok Légzés lehet: kopoltyúk, bőrlégzés, tracheatüdő vagy trachea

5 Arthropoda Ízeltlábúak subph.: Chelicerata (csáprágósok) classis: Xipphosura (tőrarkúak) Sekély, partközeli tengerekben élnek. Az előtestet egységes, patkó alakú hátpáncél fedi (peltidium) Az előtesthez kapcsolódó 6 pár végtag közül az első kisméretű ollós csáprágót visel, a többi 5 pár járóláb is ollóban végződik. Az utótest két részre tagolódik. Jellegzetességük a hosszú, mozgatható faroktövis. jól fejlett szemek Akár 60cm! Élő fosszília Atlanti tőrarkú (Limulus polyphremus)

6 Az előtest 6 pár végtagja ollóban végződik. 1. Chelicera Ollós csáprágó Járólábak Pedipalpus tapogató Lemezes haskopoltyúk: módosult végtagok anus 6

7 Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Arachnida (pókszabásúak) Csak egyszerű szemeik vannak. Végtagok csak az előtesthez kapcsolódnak. Életmód: változatos (ragadozó, élősködő, korhadékevő, növényevő). Ált. külső emésztés. Szövő-, méreg- és bűzmirigyeik lehetnek. 11 alosztálya 1.: Subcl.: Scorpiones (skorpiók) Ollójuk külső ága mozgatható (rákok belső) Oviviparia, vivparia Többségük sivatagok és félsivatagok lakója. Éjszaka aktív ragadozók. A lábak az előtesthez rögzültek. Az előtest felszínén kemény lemezt, hátpajzsot viselnek (carapax). Kárpáti skorpió (Euscorpius carpathicus Kelet-, Délkelet-Kárpátok, 3-4 cm

8 Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Arachnida (pókszabásúak) 2. Subcl.: Solifugae (Rovarpókok) Éjjeli állatok, sivatagok, félsivatagok, nagy csáprágó, nincs méregmirigy, 3. Subcl.: Pseudoscorpines (álskorpiók) Legfeljebb 1 cm-esméregtövisben végződő utópotrohuk nincs. Ollóból méregmirigy nyílik. Csáprágójuk hegyén szövőmirigy nyílik. Világszerte megtalálhatók, synantróppok is 4. Subcl.: Ricinulei (Sapkás Pókok) ~60 faj sapka (ricinium): előtest csúcsi része vakok, csáprágó és tapogató is ollós Afrika, D- és Közép-Amerika párás helyei Rovarpók (Solifugae sp.) Könyvskorpió (Chelifer cancroides)

9 Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Arachnida (pókszabásúak) 5. Subcl.: Opiliones (Kaszáspókok) A pókoktól való elkülönítés: 1. előtest + utótest összeolvadt 2. testük szelvényezett (még ennél a alosztálynál is) Többnyire éjjel aktívak. A lábfej több mint 60 íz is lehet igen hosszú lábak (16 cm is lehet) Házi kaszáspók (Phalangium opilio)

10 Belső emésztés > külső emésztés is Két szemük az ún. szemdombon Csáprágó: 3 ízű, ollós Védekezés: egy pár bűzmirigy az első járólábaknál holtnak tettetik magukat autotomia öncsonkítás leszakadt láb percekig mozog (innen kapták nevüket). Az elveszett lábak nem regenerálódnak. Szaporodás: hím: kiölthető párzószerve (penis) Nőstény: tojócső ( ovipositor) rakja Peték: talaj repedései, növények 10

11 Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Arachnida (pókszabásúak) 6. Subcl.: Acari (atkák) 5 rend mm. A szelvényezettség a legtöbb fajnál elmosódott. Az atkák többségénél a 2. és 3. lábpár között húzódó sejugalis barázda két részre tagolja a testet: proterosoma, hysterosoma. A proterosoma további két részre tagolódik. A gnathosomán (capitulum), van a fej csúcsszelvénye, a csáprágók és a tapogatólábak. A propodosomán van az 1. és 2. járóláb. Életmód: nagyon változatos: ragadozók, élősködők, korhadékevők stb.. Élőhely: szinte minden vízi és szárazföldi életközösségben.

12 Ordo: Ixodida pete talaj, 4-10 hét Lárva nimfa hím lárva 3-5 nap, hüllő vér nimfa Vérszívás előtt nőstény Közönséges kullancs (Ixodes Vérszívás után kifejlett kullancs nőstény vért szív 4-8 nap, emlős vér hím nem szív vért 12

13 Ordo: Mesostigmata nyűgatkák (atkatetvek) Csáprágójuk ollószerű, szemük nincs. Parazita és szabadon élő, általában közepes méretű (1mm) atkák. Familia: Gamasidae (Parasitidae) bogáratkafélék Nimfáikat ürülék- és dögevő bogarak szállítják a kifejlett alakok számára szükséges környezetbe. Pergamasus coleoptratorum, lárvái Geotrupes (ganéjtúró) bogarakon élősködnek, ezek szállítják a friss trágyához, melyben a kifejlett atka fonalférgekkel táplálkozik. Bogáratka (Parasitidae sp.) 13

14 Varroa jacobsoni ázsiai nagy méhatka 1,6 mm DK-Ázsiából => Európa. 1970: Bulgária Magyarországon már 1987-ben nagy károkat okozott. Átszúrja a házi méh interszegmentális hártyáját és a hemolimfát szívja. A méh súlya 2 óra alatt felére csökkenhet. A nőstények megtámadják a lárvákat és az imágókat egyaránt. Elszaporodása esetén az egész család elpusztulhat. 14

15 A varroa-atka (Varroa jacobsoni)

16

17

18 Ordo: Prostigmata Ollós, karmos vagy szuronyszerű csáprágó. Végbélnyílás nincs, középbelük vakon végződik. Csak egy nimfa stádium Számos egészségügyi és gazdasági szempontból fontos faj Familia: Trombidiidae bársonyatkafélék általában piros színűek erdőkben, mezőkön. lárváik madarak és emlősök vérét szívják Imágóik talajban, avarban ragadoznak, főként ízeltlábúak petéivel táplálkoznak. A Trombidium holosericeum tavaszi bársonyatka. 4 mm, élénk skarlátvörös színű. Az imágó a talaj felső rétegeiben él, rovarpetékkel táplálkozik. 18

19 Ordo: Astigmata Trachearendszerük és légzőnyílásaik hiányzik. Gyengén kitinizáltak, Dermatophagides sp.- poratkafajok házi porban fajaik tömegesen táplálék: elszarusodott hámsejtek, és az azokon megtelepedő mikroszkópikus gombák váladékaikban, ürülékükben, testtörmelékükben antigén természetű fehérjék allergének Sarcoptes scabiei - emberi rühatka csökevényes rágószerv, mm a gazdaállat, vagy az ember bőrében él a kifejlett állat az elhalt szarurétegben fúr járatokat főleg a bőr vékonyabb területein rág: ujjak között, hajlatokban. Járataiban visszafelé mászni a szőre miatt nem tud. Többnyire a lárvák okozzák a hólyagokat. Éjjel aktívabb. Fehérneművel, tisztátalan ágyneművel terjed. Tűrhetetlen viszketést okoz a vakarás következtében a bőr másodlagosan fertőződhet. 19

20 Ordo: Oribatida páncélosatkák Leírás: erősen kitinizált, mm. Test domború, sötét. Morfológiájuk változatos, gyakran nyúlványok, különleges alakú szőrökkel. Élőhely: talaj- és mohalakók. Táplálék: minden: növényi korhadék, ürülék, moszat, gombafonal, pollen, spórák, rovarpeték. A humifikációban fontos szerepük van. 1 m 3 talajban több százezer lehet az egyedszámuk. 20

21 Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Arachnida (pókszabásúak) 7. Subcl.: Palpigradi (szálfarkúak) ~50(1) faj, talajon, nyirkos helyeken 8. Subcl.: Uropygi (ostorfarkúak) skorpiókhoz kissé hasonlítanak 2-7 cm anális mirigy védekezésre: ecetsav, hangyasav, klór uro lat: ég, mar, lángol puga: far, ülep Eukoenenia sp. Ostorfarkú (Uropygi sp.)

22 Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Arachnida (pókszabásúak) 9. Subcl.: Schizomida (rövid szálfarkúak) 230 faj szem nincs első pár járólábbal tapogatnak kis méret: 3-7 mm trópus, szubtrópus 10. subcl.: Amblypygi (ostorlábúak) Amb: tompa, lekerekített; puga: far 100 faj, max 5 cm előtest széles, szívalakú nincs méregmirigy Ázsia, Afrika, Amerika: trópus, Rövid szálfarkú (Schizomida sp.) Ostorlábú (Ambypygi sp.)

23 Phylum: Arthropoda Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Arachnida (pókszabásúak) 11. Subclassis: Araneae (pókok) Ordo: Araneae 23

24 Subo.:Mesothelae - Alsórendű pókok Mesothelae - alsórendű pókok Opistothelae - felsőrendű pókok Orthognatha - négytüdős pókok Labidognatha - főpókok Kis fajszám ősi, főleg DK-Ázsia utótest szelvényezett Csáprágójuk ortognath Talajban épített járatokban Magyarországon nincs Liphistius malayanus 24

25 Opistothelae felsőrendű pókok Orthognatha (Mygalomorphae)- Négytüdős pókok Közepes- és nagyméretűek Csáprágóik ortognath típusúak Két pár tracheatüdő Főleg trópus és szubtrópus Mesothelae - alsórendű pókok Opistothelae - felsőrendű pókok Orthognatha - négytüdős pókok Labidognatha - főpókok Familia: Nemesiidae (Ctenizidae ) - Aknászpókok ~ 500 faj Zömök testalkat Függőleges aknákban élnek akna sűrű szövedékkel bélelve aknán csapóajtó Közép-Európában egyetlen faj 25

26 Subordo: Opistothelae felsőrendű pókok sectio: Orthognatha (Mygalomorphae)- Négytüdős pókok 5 mm Karsztbokorerdők, sziklagyepek Talajban, elágazó járatokban Járat fala: nyál + talajszemcse + fonal Nemesia pannonica magyar aknászpók Védett 26

27 Fam: Theraphosidae - Madárpókok Legnagyobb méret leghosszabb életű pókok éjszakai aktivitás Csak trópusokon ~ D-Amerika Mérgük emberre ~nem veszélyes szőrzetük irritál 27

28 Sectio: Labidognatha (Araneomorphae) - Főpókok Subo.:Opistothelae - felsőrendű pókok sectio:orthognatha - négytüdős pókok sectio: Labidognatha - főpókok labidognath csáprágó: oldalirányú mozgatás Csáprágóik labidognath típusúak Kis- és közepes méret 90 család: faj Közép-Európa: 38 család 1100 faj (Mo:750) ~ 1 évig élnek 28

29 Fam.:Pholcidae álkaszáspókfélék Kusza térhálók, sziklás helyen Lakásokban is gyakoriak Hazánkban négy faj hálóban hassal felfelé a fogófonalakat enyvréteg fedi, becsomagol - harap - kiszív Pholcus phalangoides nagy álkaszáspók 2-3 mm (utótest) utótesten két párhuzamos sötét folt Házakban, kövek alatt Fogóhálója ~vitorlaháló ha megijed, gyors rángatódzó mozgást végez (vibrotropizmus) Nőstény: Petecsomót csáprágóival fogva magával cipeli 29

30 Fam.:Eresidae bikapókfélék száraz gyepekben hím csavarog Nőstény tárnában Hazánkban ~3 faj? hím nőstény Eresus cinnaberinus bikapók VÉDETT 30

31 Theridiidae - Törpepókok Gömbded utótest utótest gyakran színes és feltűnő mintázatú Sok fajuk kötődik az emberi lakásokhoz Hurokháló Steatoda bipunctata - kétpettyes faggyúpók Latrodectus mactans - fekete özvegy 2-3 mm Főként Dél- és Észak-Amerika lakója egyik legveszélyesebb pókfaj marás után 4-5 órával bekövetkezhet a halál rokonai Európa kivételével minden földrészen hasi oldalán élénkpiros, homokóra alakú folt nőstény a párzás után rögtön felfalja a hímet 31

32 Linyphiidae vitorláspókfélék Kis méret, karcsú tüskézett lábak Vitorlahálót A mérsékelt- és a hidegöv legfajgazdagabb családja Hálóban háttal lefelé csüngenek Linyphia triangularis háromszöges vitorláspók és hálója 32

33 Araneidae keresztespókfélék Kerekháló Láb tüskézett 8 szem 2 sorban a nőstény a hím méretét többszörösen meghaladja A hímek ivaréretten csavargók Araneus diadematus koronás keresztespók 6-8 mm utótest világostól sötétig háton fehér, kereszt alakú foltsor Fákon, bokrokon 33

34 2,8-7,5 mm nőstény: utótest csíkos A különböző populációk között életmódbeli eltérés lehet (nedves helyen élők korábban petéznek mint a szárazabb területen élők) hímek kisebbek, világosbarnák Egyenesszárnyúakat eszik Argiope bruennichi darázspók és kokonja 34 Argiope sp. Hím, nőstény

35 Lycosidae farkaspók félék 8 szem 3 sorban (4-2-2) Talajlakók, fogóháló nincs Mezőgazdasági területeken is tömegesek Egyes fajok igénylik a víz közelségét Nőstények a fonószemölcsükhöz rögzítik a petecsomójukat Trochosa terricola 35

36 Pisauridae - Csodáspókok 36 Dolomedes fimbriatus - Szegélyes vidrapók 10 mm, síkságon gyakoribb Vízparti növényzeten él, de a vízfelszínen is tud futni A fiatalok a víztől távol élnek (pl. erdő, szántóföld, cserjés) VÉDETT! Fogóhálót nincs Nagy termet gyorsak Száraz és nedves terület is Nőstények a csáprágóikkal szállítják a petecsomójukat

37 Argyronetidae búvárpókfélék barnás utótest szőrös sűrű hínárvegetációban gyakori Egész életét a vízben tölti Búvárharangjába a utótest szőrözete között viszi le a levegőt A búvárharangban táplálkozik, párosodik és a petéket is itt őrzi VÉDETT Argyroneta aquatica - Búvárpók 37

38 Thomisidae - Karolópókok Misumena vatia (vacia) - Viráglakó karolópók 1,5-3 mm hím sötét, jellegzetes mintázat A nőstény a virág színétől függően fehér, zöld, vagy sárga utótestén néha pirosas foltok Elsősorban fészkes virágzatú növények virágaiban él 38

39 Salticidae - Ugrópókok Szemei három sorban el (4-2-2) Az első szemsor két középső szeme kiugróan nagy A Föld fajokban leggazdagabb családja Max. 2 cm nagyságúak Zömök testalkat láb vaskos Salticus scenicus színészpók 39

40 Phylum: ARTHROPODA subphylum: CHELICERATA classis / subclassis: I. Merostomata (Rákszabásúak) 1. Eurypterida - tengeri skorpiók 2. Xiphosura - tőrfarkúak II. ARACHNIDA (Pókszabásúak) 1. Scorpiones (Skorpiók ) 2. Solifugae (Rovarpókok ) 3. Pseudoscorpiones (Álskorpiók) 4. Ricinulei (Sapkás pókok) 5. Opiliones (Kaszáspókok) 6. Acari (Atkák) 7. Palpigradi (Szálfarkúak) 8. Uropygi (Ostorfarkúak) 9. Schizomida (Rövid szálfarkúak) 10. Amblypygi (Ostorlábúak) 11. Araneae (Pókok) III. Pantopoda (Csupalábállatok)

41 1. előtest: a törzset alkotja, két szakaszból áll: 1. szelvényezetlen, előrenyúló ormányt visel, végén szájnyílás 2. szelvényezett és járólábakat visel belső szerveinek egy része a lábakban 2. utótest: kisméretű, szelvényezetlen függelékké redukálódott Fejlődés: közvetett, szelvényszerző fejlődés (anamorfózis). pan: teljes, minden, összes (panamerikai játékok, Pángea) 1300 faj lassúak Subph.: Chelicerata (csáprágósok) Classis: Pantopoda (csupalábúak) petehordó láb (hím) protonimfa is az apán tartózkodik Nymphon sp. -nyurga ászkapók 41

42 Tengeriek, a mélytengeriek vakok vannak planktonikusak is legtöbbjük virágállatokon, szivacsokon, zsákállatokon élnek, és ezek testéből táplálkoznak lárvák többnyire csigákon élősködnek test: max 10cm láb: max. 25 cm Colossendeis australis - Antarctic pycnogonid 42

43 Nymphon sp. -nyurga ászkapók 43

44

45 ARTHROPODA subphylum-ok TRILOBITA háromkaréjú ősrákok CHELICERATA csáprágósok CRUSTACEA rákok MYRIAPODA soklábúak HEXAPODA hatlábúak ősi tengeri amandibulata, (2 ágú végtag) végtagokon kopoltyúk ősi tengeri eredet csáprágó, amandibulata lemezes kopoltyú/tüdő ősi tengeri eredet mandibula, (2 ágú végtag) végtagokon kopoltyúk ősi tengeri eredet mandibula trachea fiatal (~400 millió éve, devon) szárazföldi eredet mandibula trachea

46 1 pár csáp UNIRAMIA 2 pár csáp nincsen csáp állkapocs MANDIBULATA csáprágó MYRIAPODA soklábúak HEXAPODA hatlábúak CRUSTACEA rákok CHELICERATA csáprágósok trachea rendszer TRACHEATA kopoltyú tracheatüdo, lemezes kopoltyú

47 Subphylum: CRUSTACEA - rákok 2 PÁR csáp (ANTENNA), kétágú végtagok (BIRAMIA) crusta: héj kitin kutikulába mészsók rakódnak a rákoknak a legnagyobb a morfológiai diverzitása a leírt fajok száma kb méretük 94 μm és 4 m között becslések szerint a legnagyobb biomasszája a Földön a krillnek van, melynek mennyisége 500 millió tonna

48 legnagyobb láb-fesztávolság: óriás tengeri pók (legnagyobb élő ízeltlábú, 2 m, Japán) carapax: 25x30 cm amerikai homár rekord: 1067 mm, kg legnagyobb szfi: pálmatolvaj rák Macrocheira kaempferi óriás tengeripók 2-4 m?

49 legnagyobb carapax 46 cm : Pseudocarcinus gigas Tasmánia legnagyobb tethossz 60 cm, 15 kg Jasus (Sagmariasus) verreauxi Ausztrália, Új-Zéland 49

50 Szelvényszámok 1. BRANCHIOPODA 2. REMIPEDIA 3. CEPHALOCARIDA 4. MAXILLOPODA 5. OSTRACODA 6. MALACOSTRACA pajzsos levéllábú rákok: akár 40 torszelvény Máshol 60 is felsőrendű rákok: 8 torszelvény 50

51 Testfelépítés (6. cl: Malacostraca) A 19 testszelvény: törzs: fej caput 5 íz + 1 tor thorax 8 potroh: abdomen 6 + farok abdomen HÉJ carapax thorax caput potroh telson Uropodit Úszólábak (hasadtlábak) járólábak Csak a Malacostraca fajoknál van potrohláb!

52 FEJ 1. BRANCHIOPODA 2. REMIPEDIA 3. CEPHALOCARIDA 4. MAXILLOPODA 5. OSTRACODA 6. MALACOSTRACA a fej végtagjainak diverzitása hatékony táplálkozást tesz lehetővé tor eredetű

53 hasadt/láb (SCHIZO/PODIUM) módosulatai: 1. pálcaláb (pereiopodium): endopodit 5 ízből áll, módosulatai: ollós láb pengeláb 2. levélláb (phyllopodium) exopodit csökevényes

54 A láb alapi része (protopodit) 2 szelvényből áll: coxa és basis A protopodit nyúlványokat viselhet: exit (külső nyúlvány) endit (belső nyúlvány) A rákok lába hasadtláb, kétágú: endopodit: belső láb exopodit külső láb (tőíz : 2-3 íz) = exit (külső függelék) elsődlegesen légzést szolgálja specializált kopoltyúkat alkotnak v. exit exopodit 54

55 Belső kopoltyúk Gyakran belső kopoltyúk a carapax alatt a végtagok függelékei! fejpajzs alatt kopoltyúüreg (Decapoda) 55

56 Subphylum: CRUSTACEA rákok 1. classis: BRANCHIOPODA - levéllábú rákok változatos alakú, csupasz, vagy héjjal borított édesvízi állatok a vízben hanyatt úsznak időszakos vizek ragadozók, de néha kannibálok az iszapban turkálnak a peték a kiszárad iszapban évekig is életképesek több faj lárvái csak akkor tudnak kikelni, ha a petét előbb fagy érte a beszáradt iszap porával együtt a petéket a szél terjesztheti.

57 1. cl: BRANCHIOPODA 1. BRANCHIOPODA scl: SARCOSTRACA o: Anostraca - csupasz levéllábú rákok scl: Phyllopoda levéllábú rákok 2. REMIPEDIA 3. CEPHALOCARIDA 4. MAXILLOPODA 5. OSTRACODA 6. MALACOSTRACA o: Anostraca - csupasz levéllábú rákok Anostraca Brachipus stagnalis közönséges tócsarák 8,5-23 mm, tarka, csupasz testű Nyílt térségek pocsolyáiban és vizes árkaiban főként agyagos helyeken 57

58 8-23 mm hosszú hím: lábai enyhén vöröses, a farokvillaágak sárgás-vöröses színűek nőstény: a petetartó alapján zöldes, csúcsán élénk kék

59 o: Notostraca - pajzsos levéllábú rákok hátpajzs hanyatt úsznak Időszakos vizekben iszapban turkálnak ragadozók, néha kannibálok peték a kiszárad iszapban évekig életképesek, szél terjeszti 1. cl: BRANCHIOPODA scl: Sarcostraca o: Anostraca - csupasz levéllábú rákok scl: Phyllopoda levéllábú rákok o: Notostraca pajzsos levállábú rákok o: Diplostraca kéthéjúak so: Cladocera ágascsápú rák 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA Több faj lárvái csak akkor tudnak kikelni, ha a petét előbb fagy érte. Triops cancriformis nyári pajzsosrák Időszakos pocsolyákban nyáron és ősszel Lábai: táplálékfelvétel, mozgás, légzés A rizsvetésekben a csiranövények kitúrásával és megrágásával kárt okoz.

60 1. cl: BRANCHIOPODA scl: Sarcostraca o: Anostraca - csupasz levéllábú rákok scl: Phyllopoda levéllábú rákok o: Notostraca pajzsos levállábú rákok o: Diplostraca kéthéjúak so: Cladocera ágascsápú rák 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA Lepidurus apus tavaszi pajzsosrák Az összetett szemei a test középvonalában csápjai csökevényes, helyette elülső lábpárját használja. Két farok nyúlványa között lemezszerű függelék Kora tavasszal, hóolvadás után jelenik meg 15 o C-nál melegebb vizekből csak ritkán mutathatjuk ki. Ritkább faj.

61 nyári pajzsosrák tavaszi pajzsosrák

62 so: Cladocera ágascsápú rákok 1. cl: BRANCHIOPODA scl: Sarcostraca o: Anostraca - csupasz levéllábú rákok scl: Phyllopoda levéllábú rákok o: Notostraca pajzsos levállábú rákok o: Diplostraca kéthéjúak so: Cladocera ágascsápú rák 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA test végén tüske formájú nyúlvány 2 pár 2 ágú evezőcsáp állóvízben, pocsolyákban gyakoriak halivadékok fontos tápláléka rugalmas, kabátszerű héj hasoldalon nyitott, potroh kidugható a héj a fejet szabadon hagyja a fejen lefelé irányuló függelék

63 so: Cladocera ágascsápú rákok Daphnia pulex kis vízibolha 1. cl: BRANCHIOPODA scl: Sarcostraca o: Anostraca - csupasz levéllábú rákok scl: Phyllopoda levéllábú rákok o: Notostraca pajzsos levállábú rákok o: Diplostraca kéthéjúak so: Cladocera ágascsápú rák 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA 1-4 mm sekély vizekben, tócsákban csápjukkal csapkodva, szökkelve haladnak táplálék: Szerves törmelék, apró élőlények. tömegesen a vizet vörösre festik. Beszáradt petéiket a szél és a vízimadarak terjesztik. vízibolha : kiszáradva akváriumi haltáplálék 63

64 Daphnia longispina cucullata változófejű vízibolha tavaszi forma nyári forma őszi forma 2,5 mm a víz hőmérsékletének változtatásával fej csúcsi része változik tavak planktonjában nem ritka

65 A változófejű vízibolha (Daphnia longispina cucullata ) nőstényének ciklomorfózisa július szeptember június október május áttelelő ephippium tartós peték

66 4. cl: MAXILLOPODA Nem monofiletikus 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA scl: Thecostraca scl: Tantulocarida scl: Branchiura scl: Pentastomida scl: Mystacocarida scl: Copepoda 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA

67 1. scl: Thecostraca nagyon módosultak, sokszor azt is nehéz eldönteni, egyáltalán ízeltlábúak-e 1834-ig a kagylókhoz sorolták őket (ekkor fedezték fel a lárvájukat) 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA scl: Thecostraca infracl: Cirripedia supero: Thoracica scl: Tantulocarida scl: Branchiura scl: Pentastomida scl: Mystacocarida scl: Copepoda 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA tengeriek első csáp tapadószerv Infracl: Cirripedia - kacslábú rákok cm Cirrus: ~ (haj)fürt, Pedis: láb

68 Infracl: Cirripedia - kacslábú rákok Supero: Thoracica: kb. 700 faj, két típus Tengeri makk 1. scl: Thecostraca 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA scl: Thecostraca infracl: Cirripedia supero: Thoracica scl: Tantulocarida scl: Branchiura scl: Pentastomida scl: Mystacocarida scl: Copepoda 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA kacsakagyló A testet beborító hátpajzs mészlemezeket választ ki. Torlábak sok ízűek, sertézettek (kacslábak). Legtöbb fajuk a tengerek, árapály övezetben Helytülő (sessilis) szervezetek Szűrögetve táplálkoznak, vagy belső élősködők. 68

69 Szabadon úszó lárvájuk (nauplius) átalakul cypris lárvává, letelepszik és elülső pár csápjával rögzül. Ez válik az állat nyelévé. Cirri a tor módosult hasadt lábai Sok ízből állnak (kacslábak) szűrögetve táplálkoznak vele 1. Naupliusz lárva Fejükkel tapadnak az aljzathoz, első csápjaikkal 2. cyprid lárva

70 testméretükhöz viszonyítva leghosszabb péniszű állatok Kacslábú rákok nauplius larvája 70

71 4.cl: MAXILLOPODA scl: THECOSTRACA Infracl: Cirripedia Lepas anatifera kacsakagyló 3-5 cm kagylószerű teste a cm hosszú nyéltől teljesen elkülönül. Testét 5 fehér sávolt mészlemez borítja. Elterjedés: Atlanti óceán, Földközi-tenger. Szerves törmeléket szűr ki a vízből kacslábai segítségével. Közel a felszínhez sziklákra, hidak tartószerkezeteire, gerendákra stb. tapad. 71

72 4.cl: MAXILLOPODA scl: THECOSTRACA Infracl: Cirripedia Balanus balanus tengeri makk 2-3 cm, külső héja csonka kúp alakú. Közel a vízfelszínhez kövekre tapad. Elterjedés: Brit szigetek, Balti-tenger, Északi-tenger. Dagálykor az állat felcsapja fedőkészülékét és finoman pillás kacslábaival szűröget. Még a mm nagyságú szemcséket is képes kiszűrni. Gyorsan mozgó állatokra, pl. halakra, cetekre is képes letapadni. 72

73 két szesszilis kacslábú rákfaj: Chthamalus stellatus és Balanus balanoides vertikális eloszlását vizsgálta Connel (1961) Skócia partjainál (tipikus interferencia kompetíció)

74 Maxillopoda: sessilis formák állatokra is kitapadnak 74

75 3. scl: BRANCHIURA 150 faj, élősködők, laposak, tengeri és édesvízi halakon 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA scl: Thecostraca scl: Tantulocarida scl: Branchiura scl: Pentastomida scl: Mystacocarida scl: Copepoda 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA Argulus foliaceus közönséges pontytetű 5-10 mm, potrohkaréjai lekerekítettek fejtora széles, ovális Halak vérét szívja, legyengítik Vérszívás után 2-3 hétig nem táplálkozik szájszervükkel ejtett sebek gyakran a halpenész (Saprolegia ferox) nevű gombának behatolási helyei. Az ivadék elpusztulhat miatta. 75

76 4. scl: PENTASTOMIDA - Féregatka alakúak, 100 faj élősködők ( orrférgek, orrban, tüdőben) sokan a férgekhez sorolták 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA scl: Thecostraca scl: Tantulocarida scl: Branchiura scl: Pentastomida scl: Mystacocarida scl: Copepoda 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA DNS és spermium morfológia alapján rákok cm a végleges gazdaállat más állatok elfogyasztásával, vagy vízzel fertőződhet. Európában és Afrikában is ismertek emberi megbetegedések szájnyílásuk mellett 2 pár bemélyedés horgos végtagokat rejt, emiatt kapták az ötszájú nevet légző-, keringési- és kiválasztó szervük nincs

77

78 6. scl: COPEPODA evezőlábú rákok 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA scl: Thecostraca scl: Tantulocarida scl: Branchiura scl: Pentastomida scl: Mystacocarida scl: Copepoda o: Cyclopoida 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA planktonalkotók: max 1 cm 1. csáp egyágú, hosszú 2. rövid, ált 2 ágú Élősködők: külső v belső paraziták max 32 cm, halakon, bálnákon, puhatestűeken stb.

79 scl: Copepoda evezőlábú rákok o: Cyclopoida test áramvonalas Többségük apróbb vízi szervezeteket, növényeket fogyaszt van parazita is csak egy homlokszemük van (nauplius szem) mint Küklopsznak Nauplius lárva (fejlárva)

80 Cyclops viridis 80

81 5. cl: OSTRACODA kagylósrákok Testüket meszes, kagylóra emlékeztető héj fedi, 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA melyet egy rugalmas sarokpánt nyit és egy haránt izomnyaláb zár. Valamennyi víztípusban, ált. apró vízi szervezeteket fogyasztanak. Cypris pubera hímnélküli kagylósrák 2,7 mm, zöld, kagylóhéja szőrös, gyakori Főleg vizesárokban, de állandó vizeinkben is Többnyire az iszap felszínén mászik. Moszatokkal, egysejtűekkel, szerves törmelékkel táplálkozik.

82 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA 82

83 6. cl: MALACOSTRACA - felsőrendű rákok 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca Rákok 75%-a ide tartozik scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida o: Bathynellacea o: Anaspidacea supero: Peracarida o: Mysida o: Amphipoda so: Gammaridea so: Caprellidea o: Isopoda so: Asellota so: Oniscidea supero: Eucarida o: Euphausiacea o: Decapoda

84 Testfelépítés cl: Malacostraca abdomen A test 19 szelvénye: törzs: fej caput 5 íz + 1 tor thorax 8 potroh: abdomen 6 + tail HÉJ thorax caput carapax potroh telson Uropodit (ellaposodott utolsó vágtag : farok) Úszólábak (hasadtlábak) a járólábak pálcalábak walking legs Csak a Malacostraca fajoknál van potrohláb (pleopodit)!

85 Elsődleges lárva v. fejlárva

86 6. cl: MALACOSTRACA 2. scl: Hoplocarida o: Stomatopoda - sáskarákok nyélen ülő összetett szemek fejlődés átalakulással, zoëa lárva tengeri ragadozók, lesből támadnak első 5 torszelvényen pengés fogólábak rövid carapax, 6 nagy potrohszelvény jól fejlett telson, faroklegyező potrohlábakon fonalas kopoltyúk 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca

87 Squilla mantis éti sáskarák Név: imádkozó sáskákéra emlékeztető fogólábak 20 cm Földközi-tenger iszapos aljzat, 120 m-ig táplálék: kisebb garnélák, halak, csigák, kagylók Gyakori, halásszák

88 o: Amphipoda - felemáslábú rákok oldalirányban lapított test jól fejlett, kétágú antennulák első torszelvény + fej = fejtor ülő szemek, barlangiaknak nincs 1-3. P.láb: hasadtlábak, úszás 4-6. P.láb: hosszabb, pálcaszerű, segítségükkel szökkel főként tengeriek, vannak édesvíziek néhány vízparton, párás helyen élő faj is van 6000 faj, 20 hazai közül egy kivételével valamennyi vízben él 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida o: Bathynellacea o: Anaspidacea supero: Peracarida o: Mysida o: Amphipoda so: Gammaridea, so: Caprellidea o: Isopoda supero: Eucarida o: Euphausiacea o: Decapoda 3 pár torláb hátra pár torláb előre pár torláb állkapcsi láb 4 pár láb előre torlábak 2-3. pengés, táplálék tartására való 3 pár hátra hajlik Torlábak: járás, kapaszkodás nőstény: 4 pár költőlemez kopoltyúk a torlábakon vannak

89 Gammarus roeseli tüskés bolharák mm, a potroh első 3 szelvénye a hátoldal közepén erős tüskében végződik. Szemei vese alakúak, csápjain hosszú serték vannak. Patakokban, folyókban közönséges. Növényi anyagokat, dögöt fogyasztanak, alkalmilag ragadoznak. Ha a vízben lévő köveket felemeljük, akkor oldalazó mozgással vagy háton úszva igyekszik elrejtőzni.

90 terepgyakorlat Gammarus fossarum közönséges bolharák mm, piszkosfehér vagy sárga színű. Domb és hegyvidékein patakjaiban közönséges. (avarlebontás) Főleg növényi anyagokat fogyaszt

91 Niphargus spp. - vak bolharákok pigmentálatlanok, felszín alatti vizekben élnek Niphargus mediodanubialis - középdunai vakbolharák Niphargus balcanicus mm, fehér, vak Alföld és a Dunántúl mocsaraiban Ragadozó, még a gyűrűsférgekkel is elbír. A vakbolharákok többnyire egy-egy földrajzilag jól körülhatárolható területen élnek. Így ismerünk csak az Aggteleki karszt barlangjaiban élőt, de van tátrai faj is. 91

92 o: Isopoda - ászkarákok név: toron 7 egyforma pálcaláb hát-hasi lapítottság első csáp rövid (szárazföldiek: csak 3 íz) második csáp hosszú ülő összetett szemek 7 torszelvény szabad potroh rövid, néhány szelvénye összenőhet kopoltyúk a potrohlábakon (úszó lábak) 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida o: Bathynellacea o: Anaspidacea supero: Peracarida o: Mysida o: Amphipoda o: Isopoda supero: Eucarida o: Euphausiacea o: Decapoda

93 Legnagyobb ászka faj Anilocra spp. - kúpos ászkák tengeriek, litorális övezetben élnek főként paraziták, halak testnedveit szívják 93

94 subo: Asellota vízi ászkák 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida supero: Peracarida o: Isopoda supero: Eucarida Mo.-n lassúfolyású és állóvizekben gyakori aljzaton, vízinövényeken Táplálék: növényi Szárazság: iszapba ássa magát jégbe zárva is életben marad. antennula jól fejlett, az egyágú antenna még hosszabb főleg tengeriek, néhány édesvízi Asellus aquaticus - víziászka

95 subo: Oniscidea - szárazföldi ászkarákok ~párás helyeken a domború testűek összegömbölyödésre képesek felületük olykor erősen szemcsézett szaporodási időszakban a nőstények 2-6. torszelvényein oostegitek=költőlemezek alakulnak ki, ezek képezik a marsupiumot 95

96 Armadillidium vulgare gömbászka domború testű, teljesen össze tud gömbölyödni, gyakori 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida supero: Peracarida o: Isopoda supero: Eucarida 96

97 Porcellio scaber érdes pinceászka sötét, vagy ólomszürke színű hátoldala durván szemcsézett, telsonja hegyes pincékben, üvegházakban, nedves avarban, kövek alatt gyakori korhadó növényi anyagokat fogyaszt éjjelente a húsos terményekben (burgonya, répa zöldség, gyümölcs) szabálytalan lakú lyukakat, üregeket rág

98 o: DECAPODA - tízlábú rákok mind a 8 torszelvény összeforradt, a fejjel alkotja a fejtort. az első 3 pár láb álkapcsi lábbá alakult a többi 5 pár láb járóláb, innét kapták a nevüket 4-6. pár láb sok esetben ollóban végződik a 4. viseli a legnagyobbat 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida supero: Peracarida supero: Eucarida o: Euphausiacea o: Decapoda rákok fajokban leggazdagabb rendje 3 féle jellegzetes testalkat: úszórák mászórák rövidfarkú rák (garnéla forma) (tarisznyarákok) 98

99 o: Decapoda - tízlábú rákok garnélák 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida supero: Peracarida supero: Eucarida o: Euphausiacea o: Decapoda édesvízi garnéla

100 1. cl: BRANCHIOPODA 2. cl: REMIPEDIA 3. cl: CEPHALOCARIDA 4. cl: MAXILLOPODA 5. cl: OSTRACODA 6. cl: MALACOSTRACA scl: Phyllocarida scl: Hoplocarida scl: Eumalacostraca supero: Syncarida supero: Peracarida supero: Eucarida o: Euphausiacea o: Decapoda Crangon crangon Közönséges garnéla Kb 5 cm, Elülső járólábain nagy olló Európa körüli vizekben mindenütt közönséges homokos, iszapos tengerfenéken él Éjszaka aktív, nappal beássa magát a homokba. Táplálék: rákok, férgek, puhatestűek, szerves törmelék. A víz sótartalmának erős ingadozásait is tolerálja. Sűrű lyukú hálóval vagy kosárral halásszák, egészben főzve fogyasztják. 100

101 Nephros norvegicus norvég rák (scampo, scampi) Max 22 cm, hosszúkás testalkatú, első pár járólába, karcsú ollói feltűnően nagyok. Elterjed Norvégiától az Adriáig m mélységben a homokos, iszapos lágy aljzaton él. Kisebb tengeri gerinctelenekkel, szerves törmelékkel táplálkozik. Fogyasztható, nagy mennyiségben halásszák 101

102 Palinurus vulgaris nagy ehető languszta cm, 8 kg. Barnás-ibolyás,Hengeres teste tüskés Páncél bőrszerű. Hosszú 2. pár csápjával védekezik. 5. pár járólába ollós Elterjedés: Földközi-tenger, Atlanti óceán. A partmenti nem túl mély vizekben sziklás, növényekkel borított aljzaton Éjjel aktív, táplálék: csiga, kagyló, tüskésbőrűek, dög Fogyasztható, kedvelt csemege. Phyllosoma lárva 102

103 Scyllarus arctus medverák (Scyllarides latus) Elérheti a 45 cm-es hosszúságot. Hátoldala barna, hasoldala sárgás. Elterjedés: Atlanti óceán keleti része, Földközi- tenger. 3 m-nél mélyebb vizekben, sziklás aljzatokon él. Sziklapárkányokon függeszkedik fejjel lefelé. Csigákkal, kagylókkal, tüskésbőrűekkel, döggel táplálkozik. A nőstény élénk piros színű petéit magával 103 cipeli.

104 Eupagurus prideauxi remeterák 4 cm. Barnásvörös, potroha rövid, vastag, aszimmetrikus és jobbra csavarodik. Csak bal oldali potrohlábai maradtak meg. Potrohuk kitinpáncélzata puha, gyenge, csigaházba rejti. Elülső járólábán nagy olló van, a hátsókkal kapaszkodik a csigaházba. Az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben fordul elő, m mélységben. Szerves törmeléket, moszatokat, kicsiny rákokat, csigákat fogyaszt. A lakhelyéül szolgáló csigaházra egy tengeri rózsát 104 (Adamsia palliata) telepít, mellyel elriasztja ellenfeleit.

105 Astacus astacus folyamirák Astacus leptodactylus kecskerák Mind a 3 faj VÉDETT Austropotamobius torrentium kövirák 105

106 hím és nőstény folyami rák Astacus astacus folyami rák cm, félkör alakú nyakbarázdájának szélén erős egyenes fog van. Zömök, vaskos ollója van. Patakokban, tavakban él, dögöt és növényeket fogyaszt. A víz szennyezésére érzékeny. Nyári vedléskor puha bőre miatt védtelen (vajrák) ezért új páncélja kifejlődéséig elrejtőzik. A vedlés gyakran az állat pusztulásával jár. A nőstény petéit és 1 hónapos korukig kicsinyeit a potroh lábain hordja. Hazánkban elterjedt volt (Helységnevek:..rákos), de az 1880-as években elterjedt rákpestis az állomány nagy részét kipusztította. 106

107 Astacus torrentium kövirák Háta kékeszölden márványozott, potroha barnán foltos. Rostruma háromszög alakú, vaskos ollóinak vége narancssárga. Elsősorban a tisztavizű hegyi patakokat, tavakat kedveli (Pilis, Börzsöny, Bükk). Hazánk legrégibb rákfaja, már a jégkorszakban is megtalálható volt. A folyami rák háttérbe szorította. Szigorúan 107 védett!

108 Astacus leptodactylus kecskerák Max 25 cm, félkörös nyakbarázda 2 végén erős hajlott fog van. A fejtorpajzs oldalai tüskések, páncélja puhább, ujjal is benyomható. Megnyúlt, karcsú ollója szürkésfehér, felül foltos. A Kaszpi- és Azovi-tengerből a Fekete-tengeren és az abba ömlő folyók közvetítésével jutott el Európába. Lassú, zavaros vizű folyókban, holtágakban, mocsarakban él. A Balatonban korábban gyakori volt. A rákpestis utáni években mesterségesen is telepítették. Egy ideig úgy tűnt, hogy a folyami rák rovására elterjedőben volt. A vizek fokozodó szennyezését azonban már ez az igénytelenebb faj sem bírja.

109 cifrarák - Orconectes limosus 12 cm, É-amerikából származik, hazánkban is él, félő, hogy kiszorítja a hazai fajokat

110 Homarus gammarus európai homár cm, páncélja színe változatos, hátpajzsa kékesfekete. Eltérő nagyságú ollói erőteljesek, fogazottak. Az Angol és Norvég partok mentén, valamint a Földközi- tengerben is él. Napközben sziklaüregekben rejtőzik, ritkán megy 40 m-nél mélyebbre. Éjjel aktív. Kagylókkal táplálkozik, melyeket erősebbik ollójával tör fel, maradék táplálékát elássa. A tengerfenékre süllyesztett kosarakkal fogják, potrohának és ollójának izomzata a legfinomabb eledelek közé tartozik.

111 111