Társdlmi Megújulás Opertív Progrm 3.2.3/08/2 Építő közösségek - közművelődési intézmények z egész életen át trtó tnulásért 2. kör: A közművelődés nem formális és informális tnulás szolgáltábn A pályázt célj A közokttási rendszer htékonyságánk közművelődés eszközeivel történő jvítás, ennek keretében gyermek-és ifjúsági korosztály bevonás formális okttást támogtó és kiegészítő új tnulási formákb, nem formális, informális tnulási progrmokb, szolgálttásokb. A hátrányos helyzetű csoportok bekpcsolás z egész életen át trtó tnulás folymtáb, mely közművelődési intézmények és szervezetek nem formális és informális okttásinevelési szolgálttásink fejlesztése és támogtás révén vlósítj meg. A pályázt közvetlen célj közművelődési intézmények lklmssá tétele z új tnulási formák lklmzásár gyermek és ifjúsági korosztály számár, eredménye pedig ezeknek tnulási formáknk z elterjesztése, z intézmények látogtói számánk növelése, formális okttás htékonyságánk növelése. Reméljük, hogy hosszbb távon jobb iskoli eredmények és kisebb lemorzsolódás várhtó progrmokb bevont gyermekek körében. További cél, hogy z iskolrendszeren kívüli képzési szolgálttások z országbn rányosn és minél teljesebb körben legyenek elérhetők. Ezt elsősorbn hátrányos helyzetű kistérségek és települések előnyben részesítése szolgálj. Ami remélhetően hozzájárul térségek és települések népesség-megtrtó képességének növekedéséhez is. A fejlesztések htásként elsősorbn területi és társdlmi hátrányokkl sújtott népesség számár közművelődési intézmények olyn kompetenci- és képességfejlesztő, kár egyénre szbott képzési progrmok nyújtásár lesznek képesek, melyeket ezek csoportok máshol nem érhetnek el, s melyek htás hosszú távon is fenntrthtó és biztosíthtó. A progrmok révén résztvevők tudásánk, kompetenciáink, egyúttl munkerő-pici lklmzkodóképességének növekedése, jvulás várhtó. Országosn 84 pályázt érkezett be kiírásr. Az Észkmgyrországi régióból Borsod-Abúj-Zemplén 11, Heves 5, Nógrád 3 közművelődési intézményének fenntrtój pályázott. A támogtott pályáztok szám országos szinten 41, ebből z Észk-mgyrországi régióbn 9. Nyertesek Észk-mgyrországon
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Borsod-Abúj-Zemplén Megyei Pedgógii Szkmi, Szkszolgálti és Közművelődési Intézet: 99 676 683 Egri Kulturális és Művészeti Központ: 99 337 065 Gyöngyös Város Önkormányzt: 99 653 765 Htvn Város Önkormányzt: 18 960 000 Ifjúsági és Szbdidő Ház Miskolc: 100 000 000 Kerecsend Község Önkormányzt: 73 260 000 Nógrádmegyer Község Önkormányzt: 31 126 758 Sátorljújhely Város Cigány Kisebbségi Önkormányzt: 63 800 000 Városi Kulturális Központ és Könyvtár Szerencs: 31 854 370 Nógrádmegyer Község Önkormányzt Esély tnulásr A pályázt időtrtm: 2009. július 1.-2011. június 30. Elnyert támogtás: 31.126.758 Ft. Néhány gondolt Nógrádmegyerről Nógrádmegyer 1730 főt számláló település Nógrád megyében, Slgótrján és Szécsény között tlálhtó. Kizárólg csk közúton közelíthető meg. A község Slgótrjánból és Szécsényből rendszeres utóbuszjárttl, Budpestről közvetlen utóbuszjárttl érhető el. A megyeszékhely Slgótrján mellett Blssgyrmt, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye és Rétság rendelkezik városi rnggl. A ht város ht kistérségre bontj megyét, Nógrádmegyer szécsényi kistérségben tlálhtó. Megyert, különböző fellehető források, okirtok 1292-ben említik először, mint Rátót nemzetség birtok. Egy 1294-ben kelt oklevél szerint terület ekkor még vlószínűleg puszt földterület. A település nevének utótgj rr utl, hogy egykor Megyer törzsbeliek települése volt. Régebben 11 tny, illetve puszt trtozott településhez, melyekből már mindössze kettő mrdt. A XIV. százd elején Mrczli László bán fi, Dezső település birtokos, ki 1329-ben Szécsényi Tmás vjdánk dt el. Később Lászlófi Lóránd, mjd Pásztohi Ferenc és Zsigmond tuljdonosok. A XVI. százd közepétől flu török hódoltság része volt. 1633bn, váci nhije-hez trtozott és ht dóköteles háztrtást írt össze török. 1598-bn Szentmriy György település földesur. A 18. szd.-tól egymást váltották birtokosok, több úri lk is épült itt, mert htár tágs, sok jvkkl bővelkedik jegyezte fel Fényes Elek településről. 1785-ben megye 17, 900 lkosnál ngyobb lélekszámú fluj közül, Megyer 14. település. 1785-ben 1000 fő, míg 1869-ben
1404 lkój vn településnek. A II. világháború utáni tnácsrendszerben 1973-tól Mgyrgéc és Nógrádmegyer községek közös tnácsbn működtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-ben külön önkormányzt, mjd 2002-ben cigány kisebbségi önkormányzt lkult. Az 1950-es évek flu életében is fordultot hoztk, villmosítássl jelentős fejlődés indult meg. Az iprosodás flubn is éreztette htását, lkosság többsége slgótrjáni gyárkbn vgy Nógrádi Szénbányáknál helyezkedett el. 1953-bn cigányság régi kovácsműhelyben meglpított Vstömegcikk Ipri Szövetkezetet, hol cigány vezetők irányításávl drótkerítést, kályhcsövet, sínszeget gyártottk. 1959-60-bn megépült kultúrház, 1967-ben z új iskol és gyógyszertár. 1970-től kezdve felszámolták putrik 98%-át. A 80s években új óvod, később idősek otthon épült. A rendszerváltás után mezőgzdsági tuljdonviszonyok megváltozásávl, termelőszövetkezet felbomlott, Vstömegcikk Ipri Szövetkezet helyén új üzem kezdte meg működését (MIXED Bt.) A Megyer Kenyér Bt. kenyérrel látj el flut és környező településeket. Jelenleg z önkormányzti intézmények dják helybéli fogllkozttási lehetőség legngyobb részét. Településünk teljes infrstruktúrávl rendelkezik (vezetékes ivóvíz, gázhálózt, szennyvízhálózt, telefon, kábeltévé). 3-5 6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-x 60-x0-17+ 20-30 0-17 18-59 60-x Külterület 22 97 879 85 131 107 51 766 269 477 964 289 3 ő 78 f 0-2 é v 77 Nógrádmegyer 2009 évre vontkozó demográfii dti korcsoportonkénti megoszlásbn Forrás: Közigzgtási és Elektronikus Közszolgálttások Központi Hivtl személyidt és lkcímnyilvántrtások Településünkön regisztrált munknélküliek szám: 288 fő. Közcélú foglkozttásbn 30 fő vesz részt, márciustól további 80 fő fogllkozttásár lesz lehetőség. Jelentős munknélküliség, megjelent csládok többgenerációs munknélkülisége is. Az iskolábn tnulók szüleinek 47%- munknélküli, illetve jövedelempótló támogtásbn részesül, szülők 81%- volt jogosult gyermekvédelmi támogtásr. Az iskol tnulóink 82% rom szármzású, 50%- hlmozottn hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzet nem csk nygilg érinti csládokt szülők
47%- munknélküli, illetve jövedelempótló támogtásból trtj el csládját. A hátrányos helyzet másik összetevője szülők lcsony iskoli végzettsége. Iskoli szinten szülők 83%- 8 áltlános vgy kevesebb, 15%- középfokú, 2%- felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Sokszor jó képességű rom gyerekek z otthoni bizttás, támogtás hiány mitt középfokú tnulmányikt félbehgyják. Az ingerszegény csládi környezet, vlmint csládokbn megfelelő nevelési módszerek hiány mitt, már z iskolkezdéskor hátránnyl indulnk. Legngyobb kihívás számukr z iskoli követelményeknek vló megfelelés, viselkedésbeli és műveltségbeli különbségek leküzdése. A diákok másság tudtukt nehezen képesek feldolgozni, mi jelentős negtív htássl vn iskoli előmenetelükre is. Kevesen vnnk zok, kik z egyéni motivációk mitt, vgy egy tnár htásár válsztották továbbtnulást életcélnk. A flu lkóink 50%- rom szármzású. Az itt élő cigányság legtöbbje önmgát muzsikus cigányok z ún. úri réteg közé sorolj. A tehetősebbek gyermekei szkmát, néhányn diplomát szereztek, és elhgyták flut. A középrétegben is egyre több z olyn cslád, hol gyerekek már nem ismerik cigány nyelvet vlószínűleg könnyebb sszimiláció reményében, sokukt nem tnítnk meg cigány nyelvre. A túlnyomó többség zonbn képzetlen, nem rendelkeznek szükséges kompetenciákkl, így kénytelenek z ország távolbbi részeire ingázni és fekete gzdságbn dolgozni. A fitlok munknélkülisége jelentős problém, főleg rom fitlok esetében. A község méltán büszke szülötteire: Szerémy Zoltán színészre, Rdics István festőművészre, id. Mártonk István költőre, Mártonk Gyul festőre, Géczy Bél gyékényezőre, Gyurkó Pál, Simon József, és rom szármzású Rácz Bél ffrgór. A község hgyományit ápolj helyi sszonykórus, kik helyben gyűjtött népdlokból állítják össze műsorukt. Esély tnulásr pályázt célj M tnulás nem egy egy életkorr jellemző, hnem egy életet átölelő folymt, ezáltl közvetlen célunk, hogy művelődési ház progrm kínáltáb olyn tnulási formákt, lklmkt vonjunk be, melyek hozzá járulnk z egész életen át trtó tnulás ösztönzéséhez. A tnulási lehetőségek helyben vló megvlósítás ngymértékben hozzá járul ehhez célkitűzéshez, hiszen h nem kell utzni, h gyerekek és szülők együtt vehetnek részt néhány fogllkozáson ngyobb lesz részvételi hjlndóság z egyénekben.
Céljink: Rövidtávú célunk közokttásbn tnulók illetve hátrányos helyzetű csoportokb trtozók bevonás olyn tevékenységekbe, tnulási formákbn, melyek hozzájárulnk tnulási hjlndóság erősítéséhez. Hosszú távú célunk, hogy minél többen fejezzék be z áltlános iskoli tnulmányokt, kevesebb elegyen lemorzsolódás középiskoli tnulmányok során. A különböző szkkörök, kompetencifejlesztő lklmk segítsék jobb iskoli eredmények elérését. A tnulás iránti igény felkeltésével, szkképzettséggel nem rendelkezők képesek legyenek szkképző iskol vgy OKJ-s tnfolym elvégzésére. A kompetencifejlesztő tréningek htékonybbá tehetik résztvevők munkhelykeresését, ezáltl többen kerülhetnek vissz munkvilágáb. Mindezek mellett hngsúlyt fektetünk prktikus tudás megszerzésére, személyiségfejlesztésre, vlmint projekt áltl lehetővé váló új progrmokkl társdlmi esélyek jvítását elősegíteni. A projekt megvlósítói Projekt menedzsment: Projektmenedzser: Antl Gyul Projekt sszisztens: Sirkó Eszter Pénzügyi vezető: Mihályné Blázs Melind Szkmi vezetők: Közművelődési vezető: Szigeti Lászlóné művelődésszervező Felnőttképzési szkmi módszertni vezető: Kiss Ktlin J.L. Segull Szkképző Iskol Slgótrján Szkmi megvlósításbn közreműkődők: Antlné Bod Ann Mári, Beszkid Zsuzsnn, Békésiné Kerekes Kornéli, Cseh Sándorné, Mártonk Istvánné, Mender István, Ngy Péterné, Sjátné Futó Edin, Szbó Csb, J.L.Segull munktársi, Dnkóné Szecsei Din szécsényi Rendőrkpitányság, vlmint Bbcsány Lászlóné, Bátori Istvánné, Tóthné Mjer Vléri mentálhigiénés szkemberek. Plócföldi Népi Iprművészek Egyesülete, Nógrádmegyer Hgyományiért Egyesület.
Az Esély tnulásr pályázt célcsoportji A B komponens célcsoportj közokttásbn résztvevők csoportj. A projekt C, D, és E komponenseinek progrmji kizárólg hátrányos helyzetű célcsoportokr irányulnk. Hátrányos helyzetű célcsoportb trtozó z személy, kire leglább egy meghtározás igz z lábbik közül, és zt megfelelő módon igzolj: Célcsoport meghtározás Romák Igzolásánk módj Önkéntes nyiltkozt, melyhez cstolni kell helyi vgy megyei cigány kisebbségi önkormányzt ennek hiányábn helyi, megyei vgy országos cigány civil szervezet jánlását progrmbn résztvevő személy támogtásánk indoklásávl. Alpfokú iskoli okttásból lemorzsolódottk (Kevesebb, mint 8 áltlános iskoli osztályt elvégzettek) Alcsony végzettségűek (Alpfokú iskoli végzettséggel rendelkezők) Képesítés nélküliek (érettségizett, szkképzettséggel nem rendelkezők) Regisztrált álláskeresők Trtósn inktívk (Munkképes korú, vgyis 15 és 64 év közötti személy, ki leglább 12 hónpj nem fogllkozttott, és nem is regisztrált munknélküli)l GYED-en, GYET-en vgy GYES-en lévők, vgy GYEDről, GYET-ről, GYES-ről munk világáb (legfeljebb ht hónpj) vissztérők Megváltozott munkképességű és fogytékkl élő emberek Pálykezdő munknélküliek (minden olyn 25. életévét be nem töltött személy, ki még nem állt rendszeres, fizetett lklmzásbn) Trtósn álláskeresők (megszkítás nélkül leglább 12 hónpj munknélküli személy) Egyszülős csládbn élők, három vgy több-gyermekes csládbn élők, intézményekben élők (pl. gyermekvédelmi intézmény, szociális bentlkás). Legmgsbb iskoli végzettséget igzoló bizonyítvány másolt Legmgsbb iskoli végzettséget igzoló bizonyítvány másolt Legmgsbb iskoli végzettséget igzoló bizonyítvány másolt Munkügyi központ igzolás munkügyi regisztrációról Munkügyi központ igzolás MÁK vgy OEP igzolás Hivtlos dokumentumok Munkügyi központ igzolás, önkéntes nyiltkozt, TB jogviszony Igzolás Munkügyi központ igzolás Hivtlos dokumentumok Miért előnyökkel jár projektben vló részvétel z egyén számár? közösség számár? Kilkulht egy fjt szemléletváltás Tnulási hjlndóság erősödik Kevesebb lemorzsolódás z iskolákbn Htékonybb munkhelykeresés Felelősségválllás önmgunkért Élethosszig trtó tnulás Helyben tnulhtnk Gyerekek és szülők együtt tnulhtnk Trtlms időtöltés A széles progrmkínált generáló htású Új közösségek jönnek létre Nő község lkosságmegtrtó képessége Információármlás Kommunikáció Monitoring muttók
D kompone ns E kompone ns C kompone ns B kompone ns 200 150 100 50 0 A projekt végére B, D, E komponensben -200-200 fő, C komponensben 60 fő részvételét terveztük különböző hátrányos helyzetű csoportokb trtozók közül. Természeten komponensek között lesznek átfedések, hiszen vn olyn személy, ki több komponens progrmjáb is bekpcsolódik. A projektbe bevonndó Romák célcsoportok számdti (fő) Kép.nélk. 40 Pálykezdő mn. 15 Gyes, 20 15 Trt.álláskereső Inktív 200 30 Reg.állásker. 10 Alpf.isk.okt.lem. 30 15 5 10 Alcsony isk. végz 10 Megv munkkép Egy szülős, 3 gyer cs-bn élő Közokt. Résztvevő
Az Esély tnulásr projekt keretében z lábbi komponensek kerülnek megvlósításr B.komponens Szkkörök: Célj z okttást kiegészítő, iskolán kívüli progrmok lebonyolítás, különösen z ifjúsági korosztálynk szóló képesség- és kompetencifejlesztő, tehetséggondozó és közművelődési progrmok. Az áltlános iskoli korosztály számár 2009 októberétől, kétheti rendszerességgel, 2009-2010, illetve 2010-2011 tnévben következő ht témkörben indítunk szkköröket: Egészséges életmód szkkör 9-10 évesek részére vezeti: Ngy Péterné pedgógus Az eddigi fogllkozások témáj: Mit jelent z egészség?, helyes npirend időgzdálkodás, egy kefires-gyümölcsös édesség közös elkészítése. Az első fogllkozáson egyénileg és csoportbn dolgoztk gyerekek. A táblár szbdon írhttk fel z egészséghez kpcsolódó foglmkt, tuljdonságokt. Az összegyűjtött szvk segítségével meghtároztuk z egészséges életmód lppilléreit. Ezekhez plkátokt készítettünk 3 csoportbnvéletlenszerű csoportlkításbn. Mjd közösen elemeztük z elkészült műveket. A csoportok jól összedolgoztk, egy csoportnál volt z időbeosztássl problém. Második fogllkozás témáj helyes npirend időgzdálkodás volt. Megvittták közös npi feldtikt, mjd zt, hogy kinek milyen egyéni feldt vn otthon. Egyéni munkábn mindenki egy szbdon válsztott délutánját leírt egy lpr (névtelenül is bedhtt), mit felrgsztott táblár. Közösen értékeltük helyes npirendet kékkel, helytelent pirossl pipálták ki. Mindenki szembesülhetett helyes, helytelen szokásiról. Közösen készítettünk egy helyes npirendet egy tnítási npr. A hrmdik fogllkozást egy kefires-gyümölcsös édesség közös elkészítésével kezdődött. A szkkör csoportokbn dolgozv folyttódott. Az emberi testtel és működésével, kiemelten z emésztés, légzés, keringés témkörökkel fogllkoztk. A csoportok kiegészíthették egymás beszámolóit. A fogllkozás végén jóízűen elfogysztották z elkészült édességet.
Sport szkkör - vezeti: Szbó Csb pedgógus A fogllkozások során olyn játékokt, játékos gykorltokt helyezünk előtérbe, melyek során gyerekek szó szerint belefeledkeztek munkáb. Vnnk lbdás, kitrtást és erőt igénylő játékok, melyek ngyobb ügyességet és fejlettebb izomztot kívántk. Alklmnként ezért különböző korosztályok csoportokt lkottk. Az lp állóképesség, vlmint csptszellem fejlesztése z elsődleges cél, de ügyelünk rr is, hogy játékok öröme zért önfeledt szórkozás mrdjon. Próbálunk kicsit elszkdni megszokott keretektől. Korosztályuktól függetlenül, játékikb belefeledkező, egymás sikerén és néh ügyetlenségén is mosolyogni tudó rcokt láthtunk. (célbdobás, kötélhúzás, zsákfutás, egyensúly-és ügyességi játékok, feldtok) Célunk is z, hogy ne legyen olyn gyerek, ki nem szeret játszni. Eddig z is beigzolódni látszik, hogy nincs olyn játék, mit senki sem szeretett voln játszni. Nálunk mindenki győztes, hiszen sport vlmilyen formáját válsztv ngyobb z esélye egészségesebben, jobb fizikális- és mentális állpotbn élni z életet. Ének-zene-tánc szkkör Szeretnénk elérni, hogy 6-14 éves korosztály ktív részesévé váljon flu kulturális életének. Kisiskoláskortól kmszkorig bekpcsolni őket olyn kulturális tevékenységekbe, melyek hozzásegíti őket hsznos és értelmes szbdidő eltöltés lehetőségéhez. Célunk zene és ének tnulás széleskörű hozzáférésének biztosítás, z esélyegyenlőség megteremtése, hátrányt szenvedő társdlmi csoportok segítése, oly módon, hogy gyerekeknek lkóhelyükön nyíljon lehetőség közművelődésre. 1. Ének-zene pedgógus vezeti: Antlné Bod Ann Mári A zene szkkör temtikájánk kilkításkor figyelembe vettük szkkörre jelentkező gyerekek összetételét, és rendelkezésre álló hngszerek, eszközök meglétét. Keybord, két gitár, tngóhrmonik és egy mndolin áll rendelkezésünkre. Kiemelt kompetencifejlesztési területként helyi néphgyományok, z érzelmi ttitűd hrmonikus fejlődése,
önkifejezés egyéni stílus kilkulás, z egymás iránti tolernci kpott ngyobb hngsúlyt. A művészetokttás ngyon fontos személyiségfejlesztő lehetőség, lklmt d közös munkár, közös szereplésre, közös eredményre. A zene és tánc bepillntást enged különböző művészeti ágztokb, fejleszti esztétiki érzékenységüket. A zenetnulás csoportbn kiemelkedően nehéz feldt, ugynkkor lehetőséget nyújt gyermekeknek z egymás iránti tolernciár. Türelemre nevel és sikerélmény d. 2. Néptánc, modern tánc vezeti: Beszkid Zsuzsnn tnító, tánc és drám pedgógus Korábbn is volt már hsonló kezdeményezés, mit szívesen látogttk gyerekek, de ebben formábn lehetőség nyílt több táncfjtávl is megismerkedni. A táncokt zenészek kísérik, mi külön izglom gyerekek számár, hiszen így z énekben is kipróbálhtják mgukt. A kisebbek játékfűzéseket, illetve párnás táncot tnultk, ngyobbk néptánc mellett megismerkedtek sls, illetve jive néhány lplépésével, mit krácsonyi műsor keretében mutttk be. A táncok sokszínűsége lehetővé teszi, hogy mindenki megtlálj számr legkedvesebbet. Észre vehető, hogy modern táncokt szívesebben táncolják gyerekek, de népi játékok és néptánc is közel áll hozzájuk.
Szkköröseink első bemuttkozó fellépésüket mikulási ünnepségen dták, és hgyományosnk számító krácsonyi rjzverseny eredményhirdetésén is felléptek. 3. Cigánytánc vezeti: Cseh Sándorné pedgógus A Művelődési Háznk, úgy gondoljuk, speciális réteg feldt ngyszámbn jelenlévő cigány lkosság kulturális rendezvényekbe vló bevonás. Szükségesnek trtjuk z etniki tudt felszínen trtását, erősítést, sjátos művelődési értékek megtrtását. Korábbn jól működött és népszerű is volt flubn rom táncegyüttes, de régiek kiöregedtek, fitlok és közép korosztály zonbn nem volt fogékony z ilyen kulturális tevékenység iránt. A szkkör indításár elsősorbn gyerekek rom kultúrávl, hgyományokkl vló megismertetésének lehetősége motivált. Szeretnénk, hogy megváltozzon hozzáállásuk kultúrához, környezetükhöz. Szeretnénk elérni romák kultúrájánk befogdását és elismerését, megpróbálni többség romákkl szembeni ttitűdjén változttni. A fogllkozások 2010 jnuárjábn indultk. Környezet és természetvédelmi szkkör 10-14 évesek részére vezeti: Békésiné Kerekes Kornéli pedgógus A környezet és természetvédelmi szkkör meglkulás ngyon sok felső tgoztos tnuló figyelmét felkeltette. Elsődlegesen természettudományos kompetenciák, másodsorbn z nynyelvi kompetenciák fejlesztését tűztük ki. A szkkörön z első két lklomml, koopertív technikávl dolgoztk gyerekek és globális felmelegedéshez kpcsolódó lpfoglmkkl ismerkedtek meg. A csoportok összetétele z első lklomml úgy lett kilkítv, hogy mind négy évfolymból voltk benne tnulók. Az interktív táblán következő lpfoglmk szerepeltek: globális felmelegedés, időjárás, éghjlt, üvegházhtású gázok, üvegházhtás, gleccserek olvdás, jégspkák olvdás, cspdékképződés, szárzság, jégkorszk. Memórifejlesztő gykorlttl ezeket kifejezéseket együtt le kellett jegyezniük, mjd egy csoport sztlár helyezett szövegben ezeket szvkt felismerni, értelmezni. A csoportmegbeszélések után együtt értelmezték kifejezéseket, ngy hngsúlyt fektetve globális felmelegedés foglmár.
Zárásként csoportok plkáton összegezték rjzos formábn tnultkt. Második lklomml ngyobb gyerekek önállón, kisebbek szkkörvezető irányításávl dolgoztk. Olyn keresztrejtvényt szerkesztettek, melynek megoldás globális felmelegedés és z éghjlt volt. Kizárólg témához kpcsolódó kérdéseket tehettek fel. A kisebbek rengeteget kérdést gyártottk, melyből végül szkmilg legjobbt jegyezték fel. Olyn diákok is bátrn megszólltk, kik z iskolábn háttérbe szorulv érzik mgukt, sikerélményük volt. A ngyobbk földrjzi ismeretekkel gzdgított kérdéseket lkottk. Az első két lklom lehetőséget nyújtott rr, hogy z lpfoglmk tisztázás után globális felmelegedés okivl és következményeivel fogllkozhssunk. Kézműves szkkör 9-11 évesek részére vezeti: Mártonk Istvánné szbdidő szervező, népi játszóház vezető Elmondhtjuk, hogy npjinkbn kevés lehetősége nyílik gyerekeknek z ktivitásr, és ez sjnos egyránt igz flun és városon élőkre is. Szbd idejük ngy részét tévézéssel, számítógépezéssel töltik. Emitt úgy érezzük, hogy fontos helye vn kézműves fogllkozásoknk npjinkbn. Ez z fogllkozás, hol gyerekeknek lklmuk nyílik teljes kibontkozásr, mind értelmi, érzelmi, mind pedig mnuális téren. A fogllkozásokon közelebb kerülhetünk egymáshoz, ezáltl jobbn megismerhetik egymást, együtt bele lehet feledkezni játékb, z lkotás örömébe. A kézműves fogllkozások nemcsk z új készségek, szokások, erkölcsi tuljdonságok elsjátításár, hnem kpcsoltok kilkításár is lklmt
d. Ezek tevé-kenységek gyere-kek számár nem-csk örömforrást jelentenek, hnem növelik közösségi érzést, fokozzák z lklmzkodó készséget is. Nem művészi értékű produkciók, tárgyk létre hozás cél, hnem z esztétiki érzékük, kézügyességük fejlesztése. Ezek fogllkozások felfedezés, z lkotás örömét, vlmint jó hngultú szbdidő eltöltésének élményét nyújtj gyerekeknek. Az elkészített tárgykt hz lehet vinni, büszkeséget éreznek, hiszen megízlelhetik sját lkotás örömét. (Örömmel vitték hz gyerekek töklámpást, krácsony előtt szépen kikelt Luc búzát, és sját készítésű mézesklácsot.) A kézműves fogllkozások lklmávl ngy hngsúlyt fektetünk gyerekek hgyományokkl vló megismertetésére is, pl.: Miót ünnep hlloween? Téli ünnepkör: dvent. András nphoz és Luc nphoz kpcsolódó szokások: Luc búz, Lucázás. Közbiztonság és prevenció, DADA szkkör 1 osztályosoknk vezeti: Dnkóné Szecsei Dián r.szds szécsényi Rendőrkpitányság A D.A.D.A. Progrm olyn áltlános iskolás korosztálynk szóló képzési, nevelési projekt, mely veszélyhelyzetek felismerésére, elemzésére és döntési készség elsjátításár tnítj őket. A progrm lényege, hogy rendőrkpitányság egy erre jól felkészített munktárs meghtározott temtik és tnnyg szerint rendszeresen, fogllkozást vezet gyerekeknek. Ez zért fontos, mert ő z személy, ki olyn elsődleges, hiteles információkt közvetít gyermekeknek, melyet sját gykorlti tpsztltából merít. A D.A.D.A. tuljdonképpen egy személyiségfejlesztő, helyes önértékelésre nevelő, önbecsülést építő progrm, melynek célj, hogy gyermekek mindenkor felismerjék veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni pozitív és negtív befolyásolásokt. Ki tudják számítni döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét. Képesek legyenek ellenállni még kortársiktól érkező csábításnk,
kínálásnk is, konfliktushelyzeteiket úgy oldják meg, hogy bból kikerülve ne érezzék vesztesnek mgukt. A progrm módszere szituációs és szerepjáték, vlmint z irányított beszélgetés. Az okttó rendőr játékos, könnyen befogdhtó formábn dolgozz fel z egyes nygrészeket gyerekekkel. Egy-egy vlóságos, vgy meseszerű élethelyzet eljátszásávl, mintegy sját mguk vonják le helyzetből dódó konzekvenciákt. A fogllkozás meghtározott tnnyg szerint folyik, eltérés csk fogllkozást vezető szkember személyiségéből, szkmi és élettpsztltából, vlmint gyermekektől érkezett kérdésekből, rekciókból, illetve helyi sjátosságokból dódht. Kiscsoportos tehetséggondozás: Tnévenként 10-10 lklomml elsősorbn megyei, országos versenyeken (skk, KRESZ, kerékpáros versenyek) résztvevő gyerekek felkészítését, illetve 7 évfolymosok továbbtnulásr vló felkészítését vlósítjuk meg progrm keretében. A fogllkozásokon mximum 8 fő részvételére vn lehetőség, így kiemelkedő eredményt elérő gyerekeknek nyújtunk segítséget felkészüléshez, kiegészítve ez áltl z áltlános iskolábn zjló szkköri munkát. Skk tehetséggondozást - vezeti Mender István többszörös megyei bjnok, NB I. cspttg, nemzetközileg regisztrált skkozó Településünkön ngy hgyomány vn skknk. Az iskol tnulói évről-évre kiváló eredményeket érnek el megyei skkversenyeken, egyéni és csptversenyben is. Néhány éve megyei csptversenyt is megnyerték, és eljutottk z országos döntőbe. Mivel z áltlános iskolábn tömegsport szinten fogllkoznk skkl, úgy gondoltuk, hogy lehetőséget biztosítunk ezzel fogllkozássl rr, hogy tehetségesebb gyerekek szkember segítségével készülhessenek versenyekre. A skk, mint elmefejlesztő módszer, sokt segít gyerekeknek problémmegoldó és elvont gondolkodásbn és visszht mindennpi életükre is. Mint versenysport segíti z önkifejezésüket, helytállásukt, kitrtásukt. A csoport heterogén összetételű, okttásuk két 7 fős csoportbn történik. KRESZ tehetséggondozás pedgógus - vezeti Antl Gyul Az elmúlt negyedévben szándékosn csk két lklomml trtottunk fogllkozást tehetséggondozásbn résztvevő gyerekek részére, mivel versenyek területi, megyei és országos döntői tvszi időszkbn kerülnek megrendezésre, jobb eredményelérésének
reményében 2010-es év első és második negyedévébe heti rendszerességgel trtjuk fogllkozások többségét. Továbbtnulásr vló felkészítés - vezeti Sjátné Futó Edin pedgógus Az áltlános iskol 7-8. osztályosi több éve vesznek részt z Útrvló progrmbn, melynek célj hátrányos helyzetű tnulók esélyegyenlőségének jvítás. A progrmbn pályázt útján kerülhetnek be, így zokt 7 évfolymon tnuló gyerekeknek, kik mentorprogrmb nem jutottk be, projekt keretén belül szeretnénk segíteni továbbtnulásr vló felkészülésüket. A kiscsoportos fogllkozások elsődleges célj: tehetséggondozás, illetve továbbtnulásr vló felkészítés. Az első fogllkozások során gyerekek személyiségük mélyebb megismerésére helyeződött hngsúlyt. Hiszen hhoz, hogy jó döntést hozznk szükség vn rr, hogy megismerjék önmgukt, tisztábn legyenek képességeikkel, szükségleteikkel, igényeikkel, lehetőségeikkel, illetve nem utolsósorbn munkerő pici lehetőségekkel. A csoportból négy fő érettségit dó intézménybe szeretne felvételt nyerni, de még nincs kilkult elképzelésük, hogy melyik intézményben szeretnének felvételizni. Két főnek nincs még elképzelése, egy fő jelölt meg szkmát. A tehetséggondozás kpcsán elsősorbn felvételi tntárgyk: mgyr nyelvtn, mgyr irodlom, és mtemtik tntárgyból fontos gykorlás. Az előző évek felvételi feldtsorit oldották meg nehézségi sorrendben. Minden feldtsor végén közösen jvították z esetleges hibákt. Véleményünk szerint, eredményesek z eddigi fogllkozások, reméljük, hogy erőfeszítéseinknek meglesz z eredménye. Nyári táborok: Az áltlános iskolás korosztály számár progrm keretén belül két lklomml szervezünk nyári npközis tábort művelődési házbn, egy lklomml pedig Blton mellett rendezünk tábort számukr. 2009. július 27 - ugusztus 8 között 35 fő részvételével 10 npos npközis táborzjlott művelődési házbn. A táborbn szervezett tnulási lklmk kompetencifejlesztés több területét is érintették: rom kultúr, néptánc, kosárfonás, szövés, gyöngyfűzés, népi játékok, hon és népismeret. A nyári táborbn tnult néptáncot Szüreti rendezvényen dták elő gyerekek, melyhez zenei kíséretet kompetencifejlesztő
táborbn részt vevők szolgálttták, ngy siker rttk közös produkcióvl. A kompetencifejlesztő fogllkozásokt Cseh Sándor Imréné, Vny Viktóri, Beszkid Zsuzsnn pedgógusok, és Mártonk Istvánné szbdidő szervező vezette. 2010 nyrán ismét meghirdetjük nyári npközis tábort 35 fő részére. 2010. július 5 július 11 között Bltonlmádibn 25 fő (z áltlános iskol 4-8 évfolymán tnuló) 7 npos természetvédelmi nyári táborbn vehet részt. A környezetvédelmi nyári tábor kísérő pedgógusi: Békésiné Kerekes Kornéli, Antlné Bod Ann Mári, Antl Gyul, Szbó Csb pedgógusok C. komponens A digitális kompetenciák fejlesztése, digitális írástudás lpkompetenciáink megszerzése. 2009. november végé-től megvlósuló képzés során 4*20 órábn 15-15 fő részére z lpfokú számítástech-niki ismeretek, internet, e-szolgálttások és Ügyfélkpu hsználtá-nk elsjátításár nyílik lehetőség. 120 órábn pedig ECDL strt vizsgár vló felkészítés kezdődik el. A képzésekbe helyi lkosok mellett környező települések lkói is bekpcsolódhtnk. Az informtiki képzések slgótrjáni JL Segull Szkképző Iskolávl (AL: 0381, Nyilv.Sz: 12-0184-05) kötött szkmi együttműködés lpján zjlik. D. komponens
Célunk társdlmi tnulási folymt elősegítése gyermekkortól kezdve, mely hozzá járul z állmpolgári részvétel fejlesztéséhez, hátrányos helyzetű egyének és csoportok jogérvényesítéséhez, demokrtikus kötelezettségek és jogok tudtosításához, mgyr és z európi társdlom demokrtikus működésének stbilizálásához és fejlődéséhez. Aktív állmpolgárságr, demokráciár nevelés: A demokrtikus jogállmbn társdlom fejlődésének és z egyén sikerességének, boldogulásánk s nem ritkán boldogságánk is egyik fontos feltétele z egyén részvétele civil társdlom, lkóhelyi, szkmi, kulturális közösség életében és/vgy politiki életben. Olyn részvétel, melyet megfelelő tudás, társdlmi együttélés szbályink kölcsönös betrtás, z erőszkmentesség jellemez, és z emberi jogok, demokráci értékeinek tisztelete vezérel. Tervezett tevékenységek: A demokrtikus megismerése intézményrendszerek Egy npos progrmok keretében 2009. IV. név - 2011 II. név közötti időszkbn összesen 8 lklomml, 40-40 fő részvételével, demokrtikus intézményrendszerek megismerése célunk. Budpesten, megyében illetve régióbn működő intézmények felkeresésével. Ellátogtunk Prlmentbe, z Alkotmánybírósághoz, köztárssági elnök munkhelyére, jogvédő szervezetekhez, cigány érdekképviseleti szervezetekhez. Önkéntes progrmokkl vló megismerkedés és z upponyi Kmszprlment munkájánk megismerése is szerepel progrmok között. A szkmi progrmokt kulturális progrmokkl egészítjük ki. Első lklomml 2009. november 16.-án Prlmentbe látogttunk el. Célcsoportunk hátrányos helyzetű 13-18 éves korosztály, 7. évfolymostól z érettségire készülőig. Azt tpsztltuk, hogy nem csk szülők és gyerekek örültek lehetőségnek, hnem kikérővel megkeresett középiskoláktól is pozitív visszjelzéseket kptunk. Köszönetünket fejezzük ki Borenszki Ervin országgyűlési képviselő úrnk, ki segítségünkre volt látogtás megszervezésében és személyes fogdott minket Prlmentbe. Képviselő úr részt vett z Országház Civil Irodáj áltl részünkre szervezett progrmokon is. Bepillnthttunk prlmenti ülésterembe is, hol szécsényi válsztókörzet képviselője, Ngy Andor intézett interpellációt Gráf József miniszterhez. Kulturális elemként Láthttln Kiállítást néztük meg szociális kompetenciák erősítése és z esélyegyenlőség jegyében.
Az idősebb korosztály számár is szeretnénk lehetőséget biztosítni progrm ideje ltt, hogy megismerkedjenek Prlmentben zjló munkávl. Kiscsoportos fogllkozások - vezeti: Vny Viktóri pedgógus 2009. IV. név - 2010 II. név közötti időszkbn 20 lklomml kiscsoportos fogllkozások keretében szociális kompetenciák erősítésére fordítunk ngy hngsúlyt. Az lpvető emberi jogokról, kötelezettségekről, szociális kérdésekről ismeretátdásr törekszünk. A kiscsoportos foglkozásoktól elsősorbn zt várjuk, hogy z itt kpott ismeretek, készségek jvítsnk hátrányos helyzetűek lehetőségein. E. kompomens Megtrtó képességet segítő közösségi progrmok támogtás, helyi értékek korszerű keretek közötti lklmzását elősegítő közösségi progrmok támogtásávl. Tervezett tevékenységek: Önismereti és személyiségfejlesztő tréning A tréningek mottójánk Mári Sándor szvit is válszthtnánk: z ember színes, bonyolult, félelmetes és ngyszerű csod. Egy npos progrmok keretében 2010. jnuár-március hónpbn 6 lklomml 6 órás önismereti és személyiségfejlesztő tréninget szervezünk gyerek, ifjúsági és felnőtt csoportoknk. Az önismereti, személyiségfejlesztő csoportokbn vló részvételt zoknk jánljuk, kik fejleszteni szeretnék z önismeret szintjüket, társs készségeiket, kik kpcsolti nehézségekkel küzdenek. Akár munkhelyi, társkpcsolti, önbizlomml, önbecsülés hiányávl kpcsoltos társs nehézségekről vn szó. Az önismereti, személyiségfejlesztő csoport egyik jellemzője, hogy csoporton belül zjló munk ngyon hsonlít vló élethez. A csoport tgji megosztják többiekkel személyes problémáikt. Alpszbály, hogy csoporton belül elhngzott információkt csoporttitokként kell kezelni. Az önismereti tréning során nő z egyén önbecsülése és z önbizlm, és személyiségfejlesztés eredményeképpen nem fogj engedni, hogy tehetetlen és kiszolgálttott emberként kezeljék. Csökken rossz hngult, nyugtlnság, ingerlékenység. Kretívbb lehet zokon területeken, hol eddig z önbizlomhiányod mitt nem mert lbdáb rúgni. A csoportokt Hrmóniábn világgl Mentálhigiénés Közhsznú Egyesületben dolgozó mentálhigiénés szkemberek vezetik.
Tnulás-tnítás - vezeti: Vny Viktóri pedgógus 2010 februárjától 10 lklomml 2x45 percben zjló fogllkozások célj gyerek-szülő tnulópárok kilkítás nnk érdekében, hogy z lcsony iskoli végzettséggel rendelkező szülők htékonybbn vegyenek részt gyerekek otthoni felkészülésében. A htékony, önálló tnulás: A htékony, önálló tnulás zt jelenti, hogy z egyén képes kitrtón tnulni, sját tnulását megszervezni egyénileg és csoportbn egyránt, ideértve z idővel és z információvl vló htékony gzdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri tnulás folymtát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmuttások keresését és lklmzását jelenti. A htékony és önálló tnulás rr készteti tnulót, hogy előzetes tnulási és élettpsztltir építve tudását és képességeit helyzetek sokságábn hsználj, otthon, munkábn, tnulási és képzési folymtibn egyránt. A motiváció és mgbiztosság e kompetenci elengedhetetlen eleme. Kezdeményező és válllkozó készség kilkítás A 2010-ben tervezett kiscsoportos fogllkozásoknk és csoport munkáknk célj, beilleszkedéshez, munkvállláshoz, esetleges önálló válllkozás elindításához nélkülözhetetlen kezdeményező és válllkozó készség kilkítás vlmint megfelelő kommunikáció elsjátítás. Három 20 fős csoport indítását tervezzük, kik 15-15 órábn megismerkedhet személyes és válllkozói készségek területén z lábbi témkörökkel: Válllkozói ismeretek: A "Válllkozói ismeretek" modul segítségével résztvevők megismerkedhetnek válllkozói lét jogi, munkjogi, gzdsági sjátosságivl, összehsonlítv zokt munkválllói státusz jellemzőivel. Képet nyerhetnek z egyéni és társs válllkozási formák zonos és eltérő vonásiról, terület jogi szbályozásánk legfontosbb srkköveiről. Megismerkedhetnek z ügyintézés korszerű módszereivel pl. eügyintézés, vlmint pénzügyi dminisztrációs feldtok mindennpi gykorltávl is. Önmenedzselés: Hogyn gzdálkodjm z időmmel és z életemmel? (Időmenedzselés) Hogyn tudok csoportbn, csptbn dolgozni? Mrketing: