Katonai műszaki tudományok I. Környezetbiztonság és katasztrófav favédelem Dr. Földi László mk. alez ZMNE Vegyi- és katasztrófavédelmi intézet Tel: 29-566 email: foldi.laszlo@zmne.hu
KMDI Környezetbiztonság és katasztrófavédelem tudományszak: A környezetbiztonság és katasztrófavédelem tudományszak a katonai műszaki tudományokon belül a biztonságunk kiemelt részét képező környezeti veszélyforrások kutatásával, a környezetvédelemmel és az esetleges katasztrófák, súlyos balesetek elhárításával, a károk felszámolásával kapcsolatos műszaki kérdések kutatásával foglalkozik.
FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEK LETEK: 1. Katasztrófavédelem: Prof. Solymosi József DSc 2. Környezetvédelem: Prof. Halász László DSc 3. Környezetbiztonság: Dr. Vincze Árpád PhD 4. ABV-védelem és polgári védelem: Dr. Grósz Zoltán PhD 5. Nukleáris biztonság: Prof. Solymosi József DSc 6. Biológiai védelem: Prof. Fűrész József CSc 7. Kémiai biztonság: Prof. Halász László DSc 8. Védelmi egészségtudomány: Dr. Kóródi Gyula PhD 9. Veszélyhelyzeti tervezés: Dr. Muhoray Árpád, PhD 10. Tűzvédelem: Dr. Cziva Oszkár PhD 11. Kockázatelemzés: Dr. Vincze Árpád PhD 12. Bioetika: Dr. Huszár András PhD 13. Védelem gazdaságtan: Dr. Nógrádi György CSc
Környezetbiztonság BIZTONSÁG (A VESZÉLY HIÁNYA) KÖZVETLEN VESZÉLY A KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA KONFLIKTUS HELYZET +EGYÉB TÉNYEZŐK TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK IPARI BALESETEK TERRORIZMUS (háború) STB GLOBÁLIS HATÁSÚ FOLYMATOK (PL. üvegházhatás, ózon, stb.) TÚLNÉPESEDÉS ERŐFORRÁSOK TÚLZOTT VAGY IGAZSÁGTALAN KIAKNÁZÁSA STB.
A környezetbiztonság fogalma, értelmezése A fenntartható fejlődés alapelve olyan fejlődést jelent, amelynek során a jelen szükségleteinek kielégítése nem veszélyezteti a jövő szükséglet kielégítését. Ez a szélesebb körben értelmezett környezetbiztonság Szűkebb értelemben a környezeti források szűkössége illetve a környezeti károsodás konfliktusokhoz vezet. A környezetbiztonság a biztonsághoz hasonlóan újra értelmezett fogalom. Az EK által elfogadott definíció: A környezeti biztonság az Európai Közösség azon képességét jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és és a környezeti károsodás elkerülésével képes fejlődését biztosítani.
A természeti erőforr források és típusaik Természeti erőforrás: a természet által nyújtott, az ember szükségletét kielégítő anyag- és/vagy energiaforrás Aktuális Potenciális? Tudomány és technológia fejlettsége gazdaságosság kultúra, szokások
Természeti erőforrások Folytonos Meg nem újítható Nap Szél, áramló víz Geotermikus Fosszilis tüzelőanyagok Fémes ásványok Nemfémes ásványok Megújítható Tiszta levegő Tiszta víz Talaj Növények, állatok Fenntartható használat (sustainable use)
A NATO és s a környezetbiztonsk rnyezetbiztonság 1991: NATO Rome Summit A biztonságpolitika komplex tartalma: politikai, gazdasági, katonai (védelmi), szociális, humanitárius, környezetvédelmi tevékenység, valamint katasztrófa elhárítás.
Washington D.C. Summit 1999: A biztonság öt dimenziója: The Alliance is committed to a broad approach to security, which recognises the importance of political, economic, social and environmental factors in addition to the indispensable defence dimension...
Kutatási kérdések: 1. Melyek azok a környezeti változások amelyek (fegyveres) konfliktushoz vezethetnek? 2. Mi a kapcsolat a környezeti állapot romlása, az erőforrás hiány és konfliktusok között? 3. A Világ mely régióit érinti a probléma leginkább? 4. A probléma milyen kihívásokat jelent a politikának és a társadalomnak? 5. Hogyan kerülhetők el a környezet okán kialakuló konfliktusok?
A környezet és a biztonság kapcsolatának dimenziói 1., Katonai szféra 4., Hadviselés Környezet változása 2., Együttműködés Bizalom erősítés 3., Társadalmi konfliktusok/biztonság
A környezet okán kialakuló konfliktusok jellemzői: 1. Döntő szerepük lehet konfliktus helyzetek kialakulásában a negatív környezeti változásoknak és az természeti erőforrások növekvő hiányának. 2. Kezdetben nehezen látható a változások okozta instabilitás. 3. A hatásuk szociális és gazdasági problémákkal ötvöződik, ami bonyolulttá teszi a helyzetet. 4. Általában fejlődő, vagy átalakulóban lévő társadalmak, régiók esetében vezet fegyveres konfliktushoz. 5. A környezetvédelmi politika fontos a konfliktusok elkerülése érdekében.
A környezet okán kialakuló konfliktusok tartalmi összetevői (1) felismerés (2) sebezhetőség (3) gazdasági, technológiai és intézményi kapacitás (4) kulturális és etnikai-politikai tényezők krízis Természeti erőforráshiány Természetrombolás Társadalmi-gazdasági problémák (8) békés konfliktus megoldási mechanizmusok ismerete és alkalmazása (7) kölcsönös gazdasági és politikai függőség (6) a politikai rendszer stabilitása (5) erőszak potenciál
A környezetbiztonsági kihívások kezelése, 1. Hagyományos gazdasági módszer: költség-haszon elemzés optimálás A módszer használható a klasszikus környezetvédelmi problémák kezelésekor, de nem megfelelő a környezetbiztonság kezelésére. A környezetbiztonság globális megközelítése szükséges.
A környezetbiztonsági kihívások kezelése, 2. A környezetbiztonság megóvása érdekében megelőző intézkedések szükségesek. Ezek: Kereskedelem politika (Liberalizált kereskedelem, amely biztosítja a szabad forrás elérést) Fejlesztési segítség (Szerepet játszik a fogyasztási szerkezet átalakításában) Kutatás-fejlesztési együttműködés, Nemzetközi szervezetek, egyezmények (WEO), Regionális kooperáció, Korai figyelmeztetés.
Katasztrófav favédelem Mit nevezünk Katasztrófának? Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint "nagyarányú szerencsétlenség, (sors-)csapás". A természeti, és s a civilizáci ciós s katasztrófák k közös k jellemzője, je, hogy nagy területeket és s nagy embertömegeket megeket érinthetnek.
1974 Genf A következmények megelőzése, illetve felszámolása rendszerint meghaladhatja az érintett község, város, sőt megye erejét. A katasztrófáknak súlyos egészségügyi és szociális következményei lehetnek. A sérültek számához képest a rendelkezésre álló egészségügyi erők és eszközök elégtelenek. Illetéktelen és felkészületlen emberek ragadhatják magukhoz a vezetést.
A katasztrófa fogalma A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései kiterjesztik a fogalmat, és az alábbiak szerint definiálják a katasztrófát: Katasztrófa: a szükséghelyzet, vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl.. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értéket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.
Katasztrófahelyzet több t módon m alakulhat ki: természeti eseményekkel; termeléssel, üzemeltetéssel; szabotázzsal, vagy háborús cselekménnyel összefüggően."
Konfliktusok
Katasztrófák felosztása 1. Mesterséges katasztrófa, ami az ember szándékos cselekedetéből adódik - mint pl. a háború; Természeti katasztrófa, mint például orkán, forgószél, tornádó, hóvihar, jég, eső, dara, földrengés, áradás, széllökés, szélsőséges hőmérséklet, aszály, lavina, vulkán, árhullám, erdő-, bozóttűz, villám stb.; Szociológiai katasztrófa, mint pl. különféle közlekedési, élelmiszer-, víz-, levegőszennyeződés, ipari, robbanás, beomlás, tömegjárvány, nukleáris berendezés, gátszakadás, hídbeomlás, kritikus áruszolgáltatás kiesése stb.
Katasztrófák felosztása 2. Relatív katasztrófa. Olyan kisebb elemi csapás, amikor a helyi erők és eszközök alkalmazása elegendő a mentő munkák végrehajtására. Közepes katasztrófa. Súlyosabb elemi csapás, amikor külső erők, eszközök igénybevétele válik szükségessé a következmények teljes felszámolásához. Abszolút katasztrófa. Igen súlyos csapás, amikor az ország anyagi, erkölcsi helyzete megrendül, mint pl. egy atomháború esetén.
Katasztrófák csoportosítása, 1
Katasztrófák csoportosítása, 2
Katasztrófák k jellemzői i 1. Nem feltétel a nagy távolság, és a nagy terület, sűrűn lakott területen sokszor nagyobb veszteséggel kell számolni. Általában nagy kiterjedésű kárterületek keletkeznek, amelyek gyakran kombinatív jellegűek. Következményeinek felszámolása csak korszerű műszaki és egyéb technikával felszerelt, jól szervezett és kiképzett, mozgékony, különböző szakmai felkészültségű erők azonnali és tömeges bevetésével lehetséges.
Katasztrófák k jellemzői i 2. Kiemelt szerepe van az összehangolt, hozzáértő és gyors irányító tevékenységnek. A műszaki feladatokkal egy időben jelentkezhetnek egészségügyi és járványügyi, vegyvédelmi, rendfenntartási, kitelepítési és egyéb feladatok is. Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés.
Katasztrófák k jellemzői i 3. Az életmentés befejezése után, vagy azzal egy időben - ha arra lehetőség van - a létfenntartáshoz és mindennapi életfunkciókhoz szükséges anyagok kimentését is végre kell hajtani. Megfelelő tároló helyek kialakításával gondoskodni kell a hajléktalanná vált lakosságról. Egy embernek naponta» 1,3 kg élelemre;» 2,0 kg vízre és» 13,0 kg levegőre van szüksége. Ugyanakkor az ember» 5 hétig bírja az éhezést;» 5 napig a szomjúságot és csak» 5 percig a levegő hiányát.
Katasztrófák jellemzői 4. Gyakran egy katasztrófa egy másik katasztrófa iniciálója lehet. Földrengés hatására egyes ipari objektumok (pl. vegyi üzemek, gyógyszergyárak stb.) oly mértékben sérülhetnek, hogy a területükön tárolt, feldolgozott szennyező, mérgező anyagok a környezetbe kerülve újabb veszélyforrást alakíthatnak ki DOMINÓHATÁS!!!
Vegyipari balesetek Földrengés Robbanás Közlekedési balesetek Földcsuszamlás Radioaktív szennyeződés Szélsőséges időjárás Veszélyeztetettség: Élet Emberi egészség Környezet Vagyon Gátszakadás Árvíz Tűz Olajkiömlés Erdőtűz
Katasztrófav favédelem, 1 1. Megelőzés (prevenció) 2. Kárelhárítás 3. Helyreállítás (rehabilitáció) Megelőző intézkedések, tervezés A terv(ek)nek célszerű tartalmazni kell: - a veszélyek elemzését, - a felkészítéssel, - a lakosság (dolgozók) riasztásával, - a védőeszközök beszerzésével és kiosztásával, - a védőlétesítményekkel, - a szükséges tűzoltó, műszaki-mentő, mentesítő, egészségügyi anyagok stb. biztosításával, - az esetleges kimenekítéssel, - a mentő munkák megszervezésével, - a vezetéssel és - az együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.
Katasztrófav favédelem, 2 Előrejelző rendszerek (működtetés, értékelés, riasztás) Védekezésért felelős szervek, szervezetek, létesítmények Kárelhárítás Felderítés, Értékelés Életmentés Kitelepítés Műszaki mentés Tűzoltás Rendfenntartás, kommunikáció, PR, stb. (Egyéni és kollektív védelem, mentesítés) Helyreállítás, rehabilitáció Lakosság, Termelés Infrastruktúra Környezet
Szigorlati kérdések: 1. A környezetbiztonság: fogalma, természeti erőforrások, kockázati tényezők, a környezetbiztonsági konfliktusok jellemzői, kihívások kezelése. 2. A katasztrófa: fogalma, típusai, felosztása, jellemzői, katasztrófavédelem.