2. 11. A Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános és AMI környezeti nevelés programja Mottó Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrofális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és Földünket velünk megosztó állatokat, növényeket éri. Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás általunk oly sokszor figyelmetlenül és ártalmatlanul okozott károk helyreállítására is fordítható. Ennek első lépése a környezeti nevelés. Az önök által végzett munkára épül a jövő. (David Attenborough, a Magyar Környezeti Nevelés Egyesület tiszteletbeli tagja.)
A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. (KöNKomP, 2004) A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. (IUCN, 1970)
Tartalom I. Bevezetés A program átírásának indokai, céljai II. Helyzetelemzés, helyzetkép Erőforrások: Humán erőforrások Belső erőforrások Külső erőforrások Anyagi erőforrások: Saját erőforrások Külső erőforrások III. Jövőkép alapelvek és célok Általános, hosszú távú cél Az iskola jövőképe Alapelvek, értékek, szemlélet Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok IV. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A tanórán kívüli foglalkozás A városi környezeti nevelés komplex gondolata V. Módszerek VI. Taneszközök VII. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok VIII. Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái Iskolán kívüli kommunikáció formái IX. Továbbképzés
I. Bevezetés A program átírásának indokai, céljai Törvényben rögzített feladatunk iskolánk környezeti nevelési programjának módosítása, és ez alapján a környezeti nevelési tevékenységek tervszerű, összehangolt gyakorlata. A program módosítását a 2006 júniusában elnyert Ökoiskola cím is szükségessé tette, ugyanis ezzel meghatározó szerephez jutott a környezeti nevelés és a fenntarthatóság kérdésköre. A program átdolgozásával célunk volt: - tanulóinkban elősegítsük a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt; - a tanulók aktív, egyenrangú szereplőivé váljanak az iskolai életnek, beleszólási joggal az őket érintő kérdésekbe, - az iskola dolgozói ( vezetőség, tanári kar, technikai személyzet) tudatában legyenek a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdéskörének fontosságával és ezt a mindennapi munkájuk során érvényesítsék, - elősegíteni a tantestület együttgondolkodását, -gazdag tevékenységeink rendszerszemléletű áttekintése, - komplex, egymásra épülő tevékenységekből álló tevékenységkör kialakítása - meghatározni azt, hogy részfeladatokhoz ki, kitől milyen segítséget várhat el, - a szülőkkel és a helyi közösségekkel együttműködve részt vegyünk a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában, - lehetőséget nyújtsunk tanulóink számára a tanterven kívüli tanulási formákra (erdei iskola, terepgyakorlatok, nyári táborok, projektek) -Az iskola működtetése a lehető legkörnyezetkímélőbb módon történjen.
II. Helyzetelemzés, helyzetkép Előélet, hagyományok Az iskola Újpest központi részének közelében földszintes házak környezetében található. Az iskolától könnyen megközelíthető, bár nincs közel, a Farkaserdő, a Duna-part. Újpest kerülete számos olyan épülettel rendelkezik, amelyet gyermekeinkkel, a helyi tantervünket követve, megismertetünk. A tanórai kereteken kívül minden évben diákjainkkal ellátogatunk a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Témaheteket rendezünk környezetünk, környezetünk védelme témákból. Részt vesznek a gyerekek környezeti nevelés témájához kapcsolódó kerületi versenyeken. A legtöbb osztályfőnök erdei iskolába viszi a gyerekeket. Iskolánk ökocsoportja folyamatos, egész tanévet átfogó papír-, PET palack, alumínium italdoboz gyűjtést szervez. A nyári szünetben környezetvédelmi táborokban folytathatják a tanév munkáját tanulóink. Iskolánk neve utal az itt folyó emelt szintű ének-zene oktatásra. Arra törekszünk, hogy tanítványaink érzékenyek és befogadó lelkűek legyenek a természeti és művészeti szépségek iránt. Az Ökoiskola cím elnyerésével bízunk abban, hogy az előbbiek hatással vannak környezet szemléletük alakulására is. Épület és berendezése Maga az épület a XIX. század utolsó évtizedeiben épült, jelentős felújításra legutóbb az 1982-83-as tanévben került sor, a fenntartó évente folyamatosan végzi a karbantartási munkákat. Az iskolát fénycsövekkel világítjuk. Gázfűtése, hagyományos szigetelése van, ami nem segíti az épület energiatakarékos használatát. A mosdók mennyisége megfelelő, de évről évre küzdünk a higiénikus állapot megteremtésével, megőrzésével. Az utóbbi években került sor a mosdókban a folyékony szappan, a papírtörölköző, az egészségügyi papír tárolók felszerelésére. A folyosók hűvösek és sötétek, de dekorációval, a világos lépcsőfordulókban növények elhelyezésével próbáljuk barátságossá tenni. A gyermeklétszám csökkenése következtében megfelelő számú, nem túl nagy termekkel rendelkezünk. Az északi fekvésű termeket, csak úgy, mint a folyosókat nappal is világítani kell. Néhány teremben megtörtént a padok, székek cseréje, de a termek többségének bútorzata cserére szorul. Az iskola technikai felszereltsége meglehetősen hiányos. A fejlesztésre évente csekély összeget tudunk fordítani. A szülők felajánlásaival, támogatásával állunk a jelenlegi szinten. Étkeztetés Világos, 70 férőhelyes étkezőben, önkiszolgáló rendszerben oldjuk meg a gyerekek étkezését. A konyha étel melegítésére rendezkedett be. A gyermekek iskolai étkeztetése fordulópont előtt áll, 2007 augusztusában ígéretet kaptunk a korszerűsítésre.
Iskola udvara Az udvaron lévő sportpálya a testnevelő tanár kezdeményezésére, pályázatának eredményeként készült el 1980-as évek elején. Azóta a szülők támogatásának, valamint testnevelő tanárunk további pályázatainak köszönhetően korszerű, fából készült szabadtéri játékokkal gazdagodott, egy része gumitégla burkolást kapott, az egészségtelen por ellen pedig gyöngykaviccsal szórtuk fel a többi részt. A fáknak köszönhetően az udvar árnyékos. Lebetonozott focipályán sportolhatnak gyerekeink. Van egy viszonylag jó állapotban lévő homokozónk, csúszdánk és egy beton pingpong-asztalunk is. Kert kialakítására nincs helyünk, viszont földdel feltöltött gumikerekekbe virágokat ültettünk az udvar színesítése érdekében. A helyzetünk az eddigi munkák ellenére sem mondható jónak, de a kollegák évről-évre dolgoznak egy gyermekbarát udvar kialakításán. Iskolai büfé Az iskola büféjét egy vállalkozó működteti. A 2004-2005 tanévtől az egészséges táplálkozás elveinek megfelelő árukínálatot szeretnénk megvalósítani. Egyéb A tisztítószerek kiválasztását alapvetően az áruk határozza meg. Próbálkozunk környezetbarát termékek vásárlásával. Erőforrások: A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, és lehetőség szerint minél több külső intézménnyel, különböző szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. 1. Humán erőforrások 1. 1. Belső erőforrások Iskolavezetőség Az iskolavezetősége az utóbbi három évben egyre nagyobb gondot fordított a környezeti nevelésre, előző környezeti nevelési programunknak valamint az Ökoiskola elveinek köszönhetően. Évek óta támogatja az ökoprojektek, vándortáborok, erdei iskolák, ökotáborok szervezését. Több éve vásárol állatkerti belépőket. Tanárok A szemléletváltás megtörtént. Iskolánk valamennyi pedagógusa igyekszik, hogy környezettudatos magatartásával példa értékű legyen a tanulók számára. Környezeti nevelési munkacsoport alakult, akik éves munkatervet készítenek, koordinálják a szelektív hulladékgyűjtést, témaheteket rendeznek, kapcsolatokat létesítenek külső szervezetekkel. A NAT szellemiségének megfelelően a módosított kerettantervi és a korábbi tantervi előírásokhoz igazodva a tananyag feldolgozása során adott témához kapcsolódóan
történik a környezeti nevelés a tanórákon és a tanórákon kívül is. A tanítónők kihasználják a környezetismeret, technika és életvitel tantárgyak tananyag adta lehetőségeit. A felső tagozaton elsődlegesen a természettudományos tantárgyak keretén belül történik mindez, de jelen van az osztályfőnöki órákon, a technika és életvitel, rajz órákon is. Diákok A tavalyi évben végzett környezettudatos magatartás méréséből kiderült, hogy sokat javult tanulóink ez irányú szemlélete, de még mindig hiányzik a tudatosság, következetesség. Még nagyon sok közös feladat elvégzése szükséges környezetbarát magatartásuk további formálásához, és fejlődéséhez. Igaz, hogy értelmes célok érdekében mozgósíthatók, és készek az együttműködésre. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Az irodai papír hulladékot szelektíven gyűjtik. Technikai dolgozók Karbantartják a vizesblokkokat, világítási hálózatot, termek bútorzatát, takarítanak. Szülők A szülők egy része készségesen, aktívan támogatja a pedagógusok munkáját. Segítenek a szemléltetőeszközök gazdagításában, anyagi támogatást nyújtanak. Tevékenyen részt vesznek a programokban, és szerveznek is programokat. Segítenek kapcsolatok kialakításában (például a HUMUSZ vagy hulladékfelvásárlók). 1. 2. Külső erőforrások Újpesti Pedagógiai Szolgáltató Központ 1995-óta az ÚPSZK folyamatosan tervezi és megvalósítja a NAT szellemiségének megfelelően a pedagógusok továbbképzését. Megjelentette az Újpest történetével kapcsolatos kiadványt. Több éve szervezi az alsó és felső tagozatosok komplex vetélkedőjét, melynek része a környezetismeret tantárgy és a természettudományi tantárgyak keretében elsajátított ismeretek alkalmazása is. Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény Iskolánk diákjai rendszeresen látogatják állandó kiállítását. Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont Az intézmény folyamatosan megjelentetett kiadványai és kazettái Újpest természeti értékeit ismertetik.
Újpesti Gyermek és Ifjúsági Ház A ház programkínálatában évente szerepelnek a környezeti nevelést segítő versenyek, foglalkozások. Kiállításai élményt adnak a tanulóknak. ÉAI Magyarország Kht. Az alumínium italdobozok újrahasznosítását, gyűjtését szorgalmazó közhasznú társasággal évek óta tartalmas kapcsolatot tartunk. Iskolánk diákjai több ízben vettek részt promóciós gyakorlatokon, támogatták több erdei iskolánk, témahetünk és nyári táborunk programját. Öko Pannon Kht. Több ízben hívták meg tanárainkat előadásaikra, ahol oktatócsomagjukat ismertették. Iskolánk minden tanulójának eljutattak ebből a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóanyagból. Ezeknek a kiadványoknak és a szelektív hulladékgyűjtési Roadshow- juknak köszönhetően sikeres témahetet tudhatunk magunk mögött. FeGroup Rt. Mint felvásárló évek óta rendszeresen szállítja a szelektíven gyűjtött hulladékokat. BUDAFILTER 94 KFT. Második éve veszünk részt a KFT. Suli-Pet programjában. A 2006/2007-es tanévben az iskolában végeztük a palackok zsugorítását, az idei tanévtől pedig már számos tanulónk családja is bekapcsolódott a programba. 2. Anyagi erőforrások 2. 1. Saját erőforrások Iskola költségvetésben nincs elkülönített keret a környezeti nevelés feladatainak megvalósítására, de a szelektív hulladékgyűjtésből származó bevételek pótolják ezt a hiányt. Ebből a keretből fedezzük a projektek kiadásait, valamint tervezzük udvarunk környezet barátibbá alakítását. 2. 2. Külső erőforrások Iskolánk több tanára foglalkozik pályázatok figyelésével, de a pályázati lehetőségek egy részét nem tudjuk kiaknázni, mert az önrész fizetésére nincs anyagi fedezetünk. Bevételre teszünk még szert a hulladékok gyűjtésével és leadásával.
III. Jövőkép alapelvek és célok Általános, hosszú távú céljaink: elősegíteni az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; képessé tenni a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. az életkoruknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében- foglalkozzanak a környezet magóvásának szempontjából a legfontosabb ismeretekkel: - környezet fogalma, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel, - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső és a külső tér hangulatosabb lesz, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, tovább csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek nagy részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében családi környezetükben. Alapelvek, értékek, szemlélet Változó világunkban pozitív egyéni és közösségi normákhoz igazodó értékrend közvetítése. az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása; az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; rendszerszemléletre nevelés; fenntarthatóságra nevelés; a környezetetika hatékony fejlesztése;
érzelmi és értelmi környezeti nevelés; tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; tolerancia és segítő életmód; a környezettudatos magatartás és életvitel segítése; az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése; az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; az egészség és a környezet összefüggései; helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések; problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; globális összefüggések megértése; fogyasztás helyébe életminőség; létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövid távú célok Feladatok Sikerkritériumok Tantestület döntő többsége Az általános alapelvek Valamennyien ugyanazt a továbbra is közvetítse a fogalmi tartalmát közösen, tartalmat tulajdonítsuk az környezeti nevelés újszerű tantestületi szinten adott kifejezéseknek. szemléletét. értelmezzük. A tantestület fogadja el hogy a környezeti nevelés közösségformáló erővé válhat! Ne csak osztályközösségeket mozgósítsunk. Tanítványaink képesek lesznek egy feladatot végrehajtani más osztálybeliekkel is. A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! Erősítsük tovább a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket. További projektek kidolgozása (pl. a Föld, a hulladékok körforgása témakörökben. Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek; - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek - a környezeti nevelés jelenjen meg a tanórákon kívüli foglalkozásokon, témanapokon, témaheteken A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre. A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és
legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői! Az iskola tisztaságának javítása. Az iskolai szeméttárolókban csökken az újrahasznosítható hulladék mennyisége. Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. Iskolán belüli kommunikáció megteremtése. ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői! témában. személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Tisztasági őrjárat szervezése, Javul az iskola tisztasága. bonusz pont adása a tiszta osztálytermekért Ökocsoport: Szelektív hulladékgyűjtés folytatása, szelektív gyűjtők telepítése a folyosókra, tantermekbe. A helyes vásárlói szokások kialakítása., és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben. Rendszeres, majd Nem lesznek nyitva felejtett alkalmankénti ellenőrzések. vagy csöpögő csapok, égve További mérések, számítások, felejtett villanyok. következtetések és ezek Észrevehetően csökken az közlése. iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg. Folytatni kell a működő A diákok érdeklődéssel iskolaújságot és iskolarádiót. követik az iskolarádió A természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, szervezése a Jeles napokra. előadások Örökbefogadási akciók: egy-egy fát, területet, szobrot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Virágültetés, téli madáretetés. műsorát, olvassák az újságot. Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. A versenyeken, vetélkedőkön egyre többen érdeklődnek, tudnak a helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják. Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához,
Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást! Környezeti támogatásához erőforrás biztosítása. nevelés anyagi Szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internethozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és újságban zöld rovat nyitása. Szelektívgyűjtés szervezése. Jeles napokhoz kötődő vásárok szervezése. Pályázatok készítése. Iskola újság árulása. Szponzorok keresése. Csapatmunka Ne magányos tanárok tanítsanak magányos gyerekeket. és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, sürög-forog a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken. Ha lesz anyagi fedezet a projektek megvalósítására. Nagyobb kedvet érez így mindenki a közös munkához, javul a hozzáállás.
IV. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemléletformálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola felső tagozat. ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti- és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; törekedjenek az anyanyelv védelmére; sajátítsák el a média elemzésének technikáit; tudjanak disputát folytatni. ban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.
Történelem értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön. ban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. ban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. ban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Etika
legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. ban alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Technika életvitel Ismerje az ember környezet átalakító tevékenységét, a lakóházak jellemzőit építési módokat. Ismerje az energia felhasználásának szükségességét. Legyen tisztában a közlekedés valamennyi fajtájának fontosságával és környezetünkre gyakorolt ártalmasságával. Ismerje a közlekedési eszközök környezetkímélő használatát. Legyen fontos számára az energiatakarékosság, mint otthonában, mint munkahelyén. Tánc tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is
befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése a napközis nevelő teendőivel Szemléletét és felelősségvállalását tekintve a napközis nevelő ugyanazt a feladatot látja el, mint az osztályfőnök. érték- és szokásrendszerének érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozásában és fejlesztésében meghatározó szerepe van, mivel számtalan lehetősége nyílik a gyermekek egyéni fejlesztésére. A napközis teremben, és az iskola udvaron alapvetően fontos a környezet esztétikájának megteremtése. A tanulásirányítás során az önállóság fejlesztése természetes módon segíti a környezeti nevelés feladatainak megvalósítását. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A nem hagyományos szervezésű tanórán szintén tantervi feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között. (A múzeumlátogatást, a témahetet, a terepgyakorlatot) A tanórán kívüli foglalkozás nem kötelező, nem minden gyermek vesz részt rajta. (szakkörök, táborok, önképzőkörök, versenyek, kiállítások stb.) Lehetőségek: terepi: terepgyakorlat; tábor; akadályverseny; városismereti játék; játékok: érzékelést fejlesztő; szituációs; drámajáték. kézműves foglalkozások Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira. akciók : vetélkedők;
pályázatok; újságkészítés; kiállítás rendezése; interjú; kérdőív; iskolarádió működtetése; virágültetés kutatómunka; látogatás : múzeum; állatkert; botanikus kert; szennyvíztisztító; nemzeti park; hulladékégető; versenyek; iskolazöldítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); DÖK-nap ; jeles napok ; projektek A városi környezeti nevelés komplex gondolata Természeti környezet vizsgálata, a parkokban, a temetőben, az előkertekben, a stb. A városi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését. Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját. Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.) V. Módszerek A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye Játékok szituációs; memóriafejlesztő; kombinációs; érzékelést fejlesztő; ráhangolást segítő; bizalomerősítő; kapcsolatteremtést segítő; drámapedagógia. Riport módszer kérdőíves felmérés;
direkt riportok; Projekt módszer Terepgyakorlati módszerek terepgyakorlatok; térképvázlat készítés; egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések. Aktív, kreatív munka természetvédelmi és fenntartási munkák; rekonstrukciós munkák; madárvédelmi feladatok; szelektív hulladékgyűjtés; rend- és tisztasági verseny. Közösségépítés csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében. Művészi kifejezés vizuális művészet a környezeti nevelésben; irodalmi alkotások; zeneművészet; táncművészet; népművészet; esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése; a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén. VI. Taneszközök Az iskola ugyan rendelkezik a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos oktatócsomagokkal, iskolazöldítési szakkönyvekkel, oktató CD-kel, azért taneszköz-rendszerünk még igencsak hiányos. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.
VII. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből adódó jellemzők Célok Tevékenység, feladat Szemét - tiszta, egészséges környezet szeméttárolók sűrítése; szelektív hulladékgyűjtés az iskolabelső - tiszta, meghitt környezet a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, gyakori szellőztetés lábtörlők alkalmazása. energia-felhasználás takarékos fűtés gázkazán szabályozása; Világítás - egészséges, takarékos; hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra vízfelhasználás egészséges ivóvíz; víztakarékos öblítés, időkapcsolós csapok felszerelése, karbantartása; a vízfogyasztás csökkentése. udvar - biztonságos aljzat a betonozott rész felújítása gyöngykavics borítás cseréje gumitéglára iskolabüfé - egészséges ételek, italok gyümölcslevek és -teák; friss gyümölcsök; joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. az iskola eszközellátottsága - a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése; az esztétikai érzék fejlesztése; egészséges személyiség kifejlődése. a tantermekben írásvetítő, emeletenként mobil TV, videó esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.
VIII. Kommunikáció A környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolaújság készítése, olvasása, iskolarádió felhasználása híradásra; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. IX. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Valamennyi munkaközösségnek törekednie kell arra, hogy megragadjon olyan továbbképzési lehetőségeket, amelyek a környezettudatos magatartásra és továbbadására készítenek fel.