Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross utca 91-95. investor.relations@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. 2010. április 26-án megtartandó évi rendes közgyűlésére A Synergon Informatika Nyrt. (1047 Budapest, Baross u. 91-95., cjsz.: 01-10-044960 a továbbiakba: Társaság) igazgatótanácsa (a továbbiakban: Igazgatótanács) az alábbi előterjesztéseket és határozati javaslatokat fogadta el a Társaság 2010. április 26-án megtartásra kerülő évi rendes közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés): I. A Közgyűlés 1. sz. napirendi pontjához ( Az Igazgatótanács jelentése a 2009. évi gazdálkodásról, a számviteli törvény szerinti éves beszámoló (anyavállalati és az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ( IFRS ) alapján elkészített konszolidált) és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat előterjesztése ): Az Igazgatótanács az 1. sz. napirendi ponthoz tartozó előterjesztését elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek az írásbeli anyaggal megegyezően. HATÁROZATI JAVASLAT: A Közgyűlés az Igazgatótanács 2009. évi jelentését az írásbeli előterjesztéssel mindenben megegyezően elfogadta. II. A Közgyűlés 2. sz. napirendi pontjához ( A könyvvizsgáló jelentése a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról ): HATÁROZATI JAVASLAT: A Közgyűlés a Könyvvizsgáló jelentését - a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról - elfogadta. III. A Közgyűlés 3. sz. napirendi pontjához ( Az audit bizottság jelentése a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról ): HATÁROZATI JAVASLAT: A Közgyűlés az Audit Bizottság jelentését - a 2009. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatról - elfogadta. IV. A Közgyűlés 4. sz. napirendi pontjához ( Döntés a 2009. évi beszámolónak (anyavállalati és IFRS alapján elkészített konszolidált) elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról ): 1/3 oldal
HATÁROZATI JAVASLAT: A Közgyűlés a közzétett előterjesztésben foglaltakkal megegyezően elfogadta a Synergon Informatika Nyrt. anyavállalati és IFRS alapján elkészített konszolidált 2009. évi beszámolóját. A Közgyűlés a közzétett előterjesztésben foglaltakkal megegyezően elfogadta, hogy osztalék kifizetésére nem kerül sor, az eredmény eredménytartalékba kerül. V. A Közgyűlés 5. sz. napirendi pontjához ( Döntés a felelős vállalatirányítási jelentés elfogadásáról ): HATÁROZATI JAVASLAT: A Közgyűlés az Igazgatótanács 2009. évi felelős vállalatirányítási jelentését az írásbeli előterjesztéssel mindenben megegyezően elfogadta. VI. A Közgyűlés 6. sz. napirendi pontjához ( Döntés az Igazgatótanács tagjainak adandó felmentvény megadásáról ): HATÁROZATI JAVASLAT: A Közgyűlés elfogadta az Igazgatótanács 2009. üzleti évben végzett munkáját és az Igazgatótanács tagjai részére - a Gt. 30. (5) bekezdésében foglaltak szerint - a felmentvényt megadja. VII. A Közgyűlés 7. sz. napirendi pontjához ( Igazgatótanácsi tagok választása és tagjai díjazásának megállapítása ): HATÁROZATI JAVASLAT: A Közgyűlés a mai naptól a megválasztását követő második naptári éven belül megtartásra kerülő rendes Közgyűlésig (de legfeljebb 2012. április 30. napjáig) terjedő időszakra az Igazgatótanács tagjává választja Vida Szabolcsot. A Közgyűlés úgy határoz, hogy az Igazgatótanács tagjai a 2010. évben tiszteletdíj nélkül lássák el feladatukat. 2/3 oldal
Mellékletek: - Független könnyvizsgáló jelentése a Synergon Informatika Nyrt. konszolidált beszámolójáról - Synergon Informatika Nyrt. konszolidált beszámolója - Független könnyvizsgáló jelentése a Synergon Informatika Nyrt. egyedi éves beszámolójáról - Synergon Informatika Nyrt. egyedi eves beszámolója - Audit Bizottság jelentése - Felelős Társaságirányítási Jelentés és nyilatkozat a társaságirányítási gyakorlatról 3/3 oldal
Synergon Informatika Nyrt. és konszolidált vállalatai Konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint 2009. december 31-el végződő üzleti évre
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 Synergon Informatika Nyrt. Konszolidált pénzügyi kimutatások 2009. december 31-el végződő üzleti évre Tartalomjegyzék: Oldal: Konszolidált eredménykimutatás... 3 Konszolidált mérleg... 4 Konszolidált saját tőke változása kimutatás... 5 Konszolidált cash-flow kimutatás... 6 Mellékletek a konszolidált beszámolóhoz... 8 Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 2/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 Konszolidált pénzügyi beszámoló mellékleteinek jegyzéke Oldal: 1. Általános információk... 10 2. Beszámoló készítés alapja... 10 3. Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai... 11 4. Számviteli politika összefoglalója... 12 1. Üzleti kombinációk... 12 2. Goodwill... 13 3. Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére... 13 4. Ingatlanok, gépek berendezések... 14 5. Immateriális javak véges használati idővel... 14 6. Hitel költségei... 15 7. Befektetett eszközök megtérülő értéke... 15 8. Befektetések... 15 9. Készletek... 16 10. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból... 16 11. Egyéb eszközök... 16 12. Pénz és pénz egyenértékesek... 16 13. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból... 16 14. Kamatozó hitelek és kölcsönök... 16 15. Céltartalékok... 16 16. Nyugdíjak... 17 17. Lízingelt eszközök... 17 18. Bevételek... 17 19. Osztalék... 18 20. Szegmensjelentés... 18 21. Jegyzett tőke... 19 22. Saját részvények... 19 23. Adózás... 19 24. Részvényenkénti eredmény... 19 25. Pénzügyi instrumentumok... 19 26. Pénzügyi garanciák... 23 27. Részvény alapú juttatások... 23 28. Mérlegen kívüli tételek... 24 29. Fordulónap utáni események... 24 30. Összehasonlító adatok... 24 5. Jelentős számviteli becslések... 24 6. Bevételek... 26 7. Anyagok és igénybevett szolgáltatások... 26 8. Munkavállalókkal kapcsolatos ráfordítások... 27 9. Általános és adminisztratív ráfordítások... 27 10. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások... 27 11. Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása... 28 12. Adók... 29 13. Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi érdekeltség... 31 14. Részvény alapú juttatások... 32 15. Részvényekre jutó (veszteség) nyereség... 33 16. Ingatlanok, gépek, berendezések... 34 Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 8/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 17. Pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök... 36 18. Goodwill... 37 19. Egyéb immateriális eszközök... 38 20. Befektetések... 40 21. Hosszú lejáratú követelések áruszállításból és szolgáltatások nyújtásából... 40 22. Lízing érdekeltségek... 40 23. Készletek... 41 24. Követelések... 42 25. Folyamatban lévő szerződéses munka... 42 26. Egyéb forgóeszközök... 43 27. Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek... 43 28. Jegyzett tőke és tartalékok... 44 29. Lízing kötelezettségek... 45 30. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból... 46 31. Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások... 46 32. Céltartalékok... 46 33. Szegmensek szerinti információk... 47 34. Mérlegen kívüli kötelezettségek... 49 35. Kapcsolt felek... 50 36. Osztalék... 50 37. Pénzügyi instrumentumok... 51 38. Könyvvizsgáló díjazása... 56 39. Mérlegkészítés utáni események... 56 40. Pénzügyi kimutatás elfogadása... 56 Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 9/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 A 2009. december 31-gyel végződő évről készült konszolidált pénzügyi kimutatások mellékletei 1. Általános információk A Synergon Informatika Nyrt. az anyavállat (későbbiekben a Társaság vagy Synergon ) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság. A vállalatcsoport felett nem áll anyavállalat. A Synergon Informatika Nyrt. székhelye: 1047 Budapest, Baross utca 91 95. Az anyavállalatot a magyar szabályok szerint magyarországi alapítási hellyel hozták létre. A Synergon vállalatok informatikai rendszereinek tervezésével, megvalósításával, valamint azok karbantartásával foglalkozik. 2. Beszámoló készítés alapja A Synergon Informatika Nyrt. egyedi éves beszámolója a magyar számviteli törvénnyel (a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) összhangban készül. Az egyedi beszámoló elveire alkalmazott törvény egyes rendelkezései a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoktól (IFRS) eltérnek. A pénzügyi év 2009. december 31-én zárult. Jelen pénzügyi jelentés a vállalkozás folytatásának elve alapján készült. A Csoport konszolidált beszámolójában megadott adatok ezer forintban (HUF 000) értendők. Valamennyi összeg a legközelebbi ezres értékre kerekítve szerepel a beszámolóban. Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A Synergon Informatika Nyrt. és leányvállalatai konszolidált éves beszámolója az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. Az IFRS a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB), valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardértelmező Bizottság (IFRIC) által elfogadott standardokat és értelmezéseket foglalja magában. Az EU által átvett IFRS-ek nem különböznek a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB) által kibocsátott IFRS-ektől, kivéve az IAS 39 egyes szabályait (portfolió fedezek), amelyeket nem hagyott jóvá EU. Mivel a Csoportnak nincsen portfólió fedezeti tétele, amely az IAS 39 hatókörébe tartozna, ezért e pénzügyi beszámolóban minden elem megfelel a mérlegkészítés idejével az EU által elfogadott szabályoknak. Konszolidáció alapjai A konszolidált éves beszámoló a Synergon Informatika Nyrt. (anyavállalat) és azon leányvállalatainak beszámolóit tartalmazza, amelyekben a Csoport ellenőrzési joggal, és közvetlen vagy közvetett befolyásolási képességgel rendelkezik. A Csoport az ellenőrzési joggal képes meghatározni a konszolidált Társaság pénzügyi és működését politikáját, így a befolyásolt Társaságból hozamra tehet szert. A befolyás mértékének meghatározásakor azokat a jelenleg gyakorolható vagy szavazati joggá alakítható jogokat vettük figyelembe, melyek 2009. december 31-gyel léteztek. Ezeken kívül nincsenek további kapcsolt felek, amelyekben a Csoportnak befolyásolási lehetősége állna fenn. A befolyásolási képesség felmérésekor a leányvállalatok beszámolóinak fordulónapja azonos volt az anyavállalat fordulónapjával, illetve a leányvállalatnál alkalmazott számviteli politika megegyezett az anyavállalat számviteli politikájával. A konszolidált éves beszámolóban teljes konszolidációs módszert alkalmazunk. A bevont vállalatok körét a kiegészítő melléklet 35. pontjában részletesen bemutatjuk. A konszolidáció során valamennyi Csoporton belüli tranzakciót kiszűrtünk. Az év során megszerzett leányvállalatok azon naptól kerülnek konszolidálásra, amikor a megvásárolt befektetés eszközei és működése feletti irányítási jog átszáll a Csoportra. Az értékesített leányvállalatok az értékesítés napjáig kerülnek konszolidálásra, azaz addig az időpontig, amíg a Csoportnak az adott Társaság eszközei és működése feletti irányítási joga meg nem szűnik. A kisebbségi érdekeltség változásainak megjelenítéséhez az akvizíciós módszert alkalmazzuk. Ennek értelmében, a leányvállalatban szerzett újabb részesedés bekerülési értéke és a konszolidált mérlegben kimutatott eszközökben és forrásokban a kisebbségi érdekeltség megszerzésekor az újonnan megszerzett Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 10/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 kisebbségi érdekeltség értéke közötti különbözetet goodwill-ként számoljuk el. A kisebbségi érdekeltség a konszolidált leányvállalatok nettó eszközéből az egyéb tulajdonosok részesedését mutatja, amely a konszolidált mérlegben a saját tőkén belül az anyavállalat saját tőkéjétől elkülönítve, valamint a konszolidált eredménykimutatásban ugyancsak külön mutatjuk be (az eredmény kapcsán). A kisebbségi érdekeltség értékelésekor a kisebbségre jutó nettó eszközérték arányos részét vesszük figyelembe (nem határozzuk meg és osztjuk a kisebbségre a reá jutó goodwillt). 3. Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai Új standardok alkalmazása 2009. január 1-vel kezdődően a Csoport a következő új, módosított IFRS-eket alkalmazza: IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok Közzétételek (2009. július 1-től hatályos). A módosítás a valós értéken történő értékelés és a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó likviditási kockázat részletesebb közzétételét írja elő. Ezen belül, a módosítás előírja, hogy a valós értéken történő értékeléseket valós érték hierarchia alkalmazásával kell besorolni. Mivel a számviteli politika változása csupán további közzétételeket tesz szükségessé, így nincs kihatással az egy részvényre jutó eredményre (EPS). IAS 1 (átdolgozott). A pénzügyi kimutatások prezentálása (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard nem engedélyezi a megjelenített bevételek és ráfordítások különálló komponenseinek ( a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait ) bemutatását a saját tőke változásairól szóló kimutatásban, előírva, hogy a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait egy átfogó jövedelemről szóló beszámolóban - a saját tőke tulajdonosokkal kapcsolatos változásaitól külön - kell prezentálni. Ennek eredményeképp a csoport a saját tőke összes tulajdonosokkal kapcsolatos változását a saját tőke változásának konszolidált kimutatásában mutatja be, amíg a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait az átfogó jövedelemre vonatkozó konszolidált kimutatásban mutatja be. Az összehasonlító adatok átsorolása megtörtént, annak érdekében, hogy a prezentáció összhangban legyen az átdolgozott standarddal. Mivel a számviteli politika változása csupán a prezentálás szempontjaira van kihatással, az egy részvényre jutó eredmény nem változik. Az IFRS 2 (módosítás) Részvényalapú kifizetés (2009. július 1-től hatályos) a megszolgálási feltételekkel és törlésekkel foglalkozik. Tisztázza, hogy a megszolgálási feltételek csak szolgálati feltételek vagy teljesítmény feltételek lehetnek. A részvényalapú kifizetés egyéb jellemzői nem tartoznak a megszolgálási feltételek közé. Ezeket a jellemzőket a munkavállalókkal vagy hasonló szolgáltatást nyújtókkal létrejött ügyeleteknek a nyújtás időpontjában érvényes valós értékében kell elszámolni; nem befolyásolják a várhatóan megszolgált juttatások számát vagy azok becsült értékét a nyújtás időpontját követően. Minden törlést, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység vagy másik fél által történik, számvitelileg ugyanúgy kell kezelni. A csoport és a vállalat az IFRS 2 módosított standardot 2009. január 1-vel alkalmazza. A módosítás nincs jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. Az alábbi, már kiadott, de még nem hatályos standardok és hatályban levő standardokhoz kapcsolódó módosítások a csoport 2010. január elsején vagy azután kezdődő vagy későbbi üzleti évére nézve lesznek kötelező érvényűek, de a csoport nem alkalmazza őket előzetesen: IFRIC 17 Nem-pénzbeli eszközök tulajdonosok közötti felosztásai (2009. július 1. vagy ezután kezdődő üzleti évtől hatályos). Az értelmezés az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. Ez az értelmezés útmutatót nyújt azon megállapodások elszámolásához, amelyek értelmében a gazdálkodó egység nempénzbeli eszközöket oszt szét tulajdonosok között, a tartalékok szétosztásaként vagy osztalék gyanánt. Az IFRS 5 standardot szintén módosították, azzal a céllal, hogy az eszközöket csakis akkor lehessen tulajdonosok közötti felosztásra tartott eszközként besorolni, amennyiben az eszközöknek jelenlegi állapotukban alkalmasak a felosztásra, és a felosztás nagyon valószínű. A csoport és a cég 2010. január 1-től alkalmazza az IFRIC 17-et. A várakozások szerint nem lesz jelentős kihatása a csoport vagy a cég pénzügyi beszámolójára. IAS 27 (átdolgozott) Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard előírja, hogy a nem ellenőrző részesedést a saját tőkében kell feltüntetni, amennyiben nincs változás az ellenőrzésben és ezek a tranzakciók nem eredményeznek goodwillt, vagy nyereséget és veszteséget. A standard szintén meghatározza az ellenőrzés elvesztése esetén történő elszámolás módját. A gazdálkodó egységben fennmaradó részesedéseket valós értéken Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 11/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 kell újraértékelni, és a nyereséget és a veszteséget az eredménybe kell átsorolni. A csoport az átdolgozott IAS 27 standardot 2010. január 1-től előretekintően alkalmazza a nem ellenőrző részesedéseket érintő tranzakciók esetében. IFRS 3 (átdolgozott), Üzleti kombinációk (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard az üzleti kombinációk elszámolásához szükséges akvizíciós módszert tartalmazza, néhány jelentős változással. Például, egy üzlet akvizíciójakor az ellenérték minden tételét az akvizíció időpontja szerinti valós értéken kell értékelni, és a hitelként kategorizált függő kifizetéseket következésképpen újra kell értékelni az eredménykimutatásban. Ügyletenként lehetőség van a felvásároltban levő nem ellenőrző részesedés valós értéken vagy a felvásárolt nettó eszközeiben levő érdekeltség arányos részén történő értékelésére. Az akvizíciókkal kapcsolatos költségek ráfordításként számolhatóak el. A csoport az átdolgozott IFRS 3 standardot 2010. január 1-től előretekintően alkalmazza. & IAS 38 (módosítás), Immateriális javak. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része; a csoport és a cég a módosított IAS 38-at az átdolgozott IFRS3 alkalmazásának kezdőnapjától fogják alkalmazni. A módosítás tisztázza az üzleti kombinációkból szerzett immateriális eszközök valós értéken való értékelésének irányvonalait és lehetővé teszi az immateriális eszközök összevonását egy eszközzé, amennyiben mindegyik eszköznek hasonló a hasznos gazdasági élettartama. A módosításnak nem fog jelentős kihatást gyakorolni a csoport vagy a cég pénzügyi beszámolóira. IFRS 5 (módosítás), Az értékesítésre tartott befektetett eszközök (és megszűnt tevékenységek) értékelése. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. A módosítás tisztázza, hogy az IFRS 5 standard rendelkezik az értékesítésre tartott befektetett eszközökkel (és megszűnt tevékenységekkel) kapcsolatosan megkövetelt közzétételekről. Szintén tisztázza, hogy az IAS 1 általános követelményei a továbbiakban is alkalmazandóak, különös tekintettel a 15. bekezdésre (a valós bemutatás megvalósítása) és a 125. bekezdésre (a becslési bizonytalanságok forrásai). A csoport és a cég 2010. január 1-jével alkalmazza a módosított IFRS 5 standardot. A standard várhatóan nem lesz jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. IAS 1 (módosítás), A pénzügyi beszámoló prezentálása. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. A módosítás tisztázza, hogy a kötelezettségek tőkekibocsátás általi lehetséges kiegyenlítése nincs kihatással azok rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolására. A rövid lejáratú kötelezettségek definíciójának módosításával a módosított standard engedélyezi egy kötelezettség hosszú lejáratúként való besorolását (amennyiben a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van a kötelezettség kiegyenlítését a beszámolási időszakot követő legalább 12 hónapon túlra elhalasztani) abban az esetben is, ha a másik fél igényelheti, hogy a gazdálkodó egység részvényekben egyenlítse ki a kötelezettséget. A csoport és a cég 2010. január 1-vel alkalmazza a módosított IAS 1 standardot. A standard várhatóan nem lesz jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. IFRS 2 (módosítás), Csoporton belüli pénzeszközben teljesített és részvény-alapú kifizetési ügyletek. Azon túl, hogy figyelembe veszik IFRIC 8 Az IFRS 2 hatóköre és az IFRIC 11 Az IFRS 2 Részvényügyletek saját és konszernrészvényekkel értelmezéseket, a módosítások az IFRIC11 értelmezés tartalmát bővíti tovább, tárgyalva a csoporton belüli megállapodások besorolását, amelyeket az értelmezés tartalmazott. Az új irányvonal várhatóan nem lesz jelentős kihatással a csoport pénzügyi beszámolóira. 4. Számviteli politika összefoglalója 1. Üzleti kombinációk Leányvállalatokban szerzett részesedések értékelése bekerülési értéken történik. A bekerülési érték számítása az átadott eszközök, felmerült kötelezettségek és függő kötelezettségek, valamint a Csoport által kibocsátott és az akvizícióban a kontroll megszerzéséért adott tőke instrumentumok valós értékeinek az összege (az átváltás pillanatában érvényes). A felvásárolt vállalat mindazon eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei, melyek megfelelnek az IFRS 3 Üzleti Kombinációk standard megjelenítési feltételeinek, valós értéken, az akvizíció pillanatában kerülnek rögzítésre, kivéve azokat az eszközöket, melyek értékesítésre szánt eszközként az IFRS 5 Hosszú lejáratú, értékesítésre szánt eszközök és megszűnő tevékenységek standard szerint vannak értékelve és nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az elszámolás az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékükön történik. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 12/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 2. Goodwill Az akvizíción keletkező goodwill (azaz a befektetésben megszerzett meghatározó eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értéke és a fizetett vételár pozitív különbözete) bekerülési értéken mutatjuk ki. A goodwill a mérlegben a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az esetleges értékvesztés megállapítására legalább évente illetve értékvesztésre utaló körülmények esetén hamarabb kerül sor. Az akvizíció során megszerzett goodwillt azokhoz a pénztermelő egységekhez rendeljük melyik az eredmény termelésben részt vesznek. Az értékvesztés mértéke, a goodwillhez allokált pénztermelő egység megtérülési értékének megállapításával kerül meghatározásra. Ha az egység megtérülő értéke elmarad a könyv szerinti értéktől, értékvesztés kerül elszámolásra. Amennyiben a goodwill olyan pénztermelő egység részét képezi, amelynek tevékenységét részben értékesítik az értékesítés eredményhatásának kiszámítása szempontjából, az értékesített tevékenységhez kapcsolódó goodwill beleszámít az értékesített tevékenység könyv szerinti értékébe. Az ilyen típusú ügyletek esetében az értékesített goodwill értéke az értékesített tevékenység és megtartott egység arányaiban határozzuk meg. 3. Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére A Synergon Informatika Nyrt. és magyar leányvállalatai által könyvviteli és beszámolási célra alkalmazott devizanem a magyar forint. A külföldi devizában keletkezett, nem pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a tranzakció napján érvényes árfolyamon váltják át forintra. A külföldi devizában keletkezett pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapi árfolyamon váltják át forintra. A keletkező árfolyam-különbözet az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A bekerülési értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a tranzakció fordulónapján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A valós értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a valós érték meghatározásakor érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A Csehországban és Szlovákiában működő befektetések funkcionális devizaneme a Cseh korona (CZK) és az Euro (EUR). A Csoport a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon a leányvállalatok külföldi devizanemben készült éves beszámolóiban szereplő mérlegadatokat a Synergon Informatika Nyrt. által alkalmazott devizanemre váltja át. Az eredménykimutatás adatait a beszámolási időszak alatti átlagárfolyamon váljuk át. A külföldi leányvállalatok beszámolóinak forintra történő átváltásából eredő árfolyam-különbözet a tőkén belül az átváltási különbözetben szerepel. A külföldi befektetések értékesítésekor, a saját tőkén belül a befektetésre jutó halmozott átváltási különbözetet az eredménnyel szemben számoljuk el. Működési pénznemek (funkcionális): Cseh Köztársaság Szlovák Köztársaság Magyar Köztársaság Cseh Korona (CZK) Euro (EUR) Magyar Forint (HUF) Idegen devizás tranzakciók és külföldi ügyletek Amennyiben a tranzakció idegen devizában elszámolandó, akkor a tranzakciót a tranzakció napján az elszámoláskor érvényes árfolyamon mutatjuk be. A beszámolási periódus végére minden monetáris eszközt átértékelünk, a periódus végi árfolyamra. A nem monetáris eszközöket nem értékeljük át. A konszolidáció céljára a nem forint funkcionális pénznemű vállalatok nettó eszköz értéke és az átfogó eredmény tételeit átszámítjuk. Az eszközök és kötelezettségek a periódus végi árfolyamon értékeljük át. A tőke tételei historikus árfolyamon maradnak. Az egyéb átfogó eredmény tételeit a beszámolási periódus átlagos árfolyamán számítjuk át. A Goodwillt minden periódus végével átértékeljük, a különbséget a saját tőkén belül mutatjuk be. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 13/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 4. Ingatlanok, gépek berendezések Az ingatlanok, gépek és berendezéseket halmozott értékcsökkenéssel, lineárisan csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az értékcsökkenés kulcsát az eszköz becsült hasznos élettartama valamint a maradványértéke alapján állapítjuk meg. A Csoport által alkalmazott leírási kulcsok: a műszaki berendezések, járművek és gépek esetében 15-20%, illetve a szoftverek esetében 25%. Az épületekre aktivált felújítási költségek értékcsökkenését az adott épület bérletének élettartama alatt számoljuk el. A földterületre a Csoport nem számol el értékcsökkenést. A saját előállítású tárgyi eszközök előállítási költsége az anyagköltséget és a közvetlen munkaköltséget tartalmazza. A tárgyi eszközök jövőbeni gazdasági célú karbantartásának és javításának költségét a költség felmerülésekor ráfordításként számoljuk el. Ha a körülmények arra utalnak, hogy egy eszköz könyv szerinti értéke nem térül meg és az érék változása szükségszerű, akkor a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét az esetleges értékvesztés szempontjából felülvizsgáljuk. A mennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülési értéket, az eszköz, illetve pénztermelő egység a megtérülési értékre kerül leírásra. A tárgyi eszközök megtérülési értéke a nettó eladási ár, illetve az használati érték közül a magasabb. Az eszköz használati értékének megállapításához az eszköz által generált becsült jövőbeni pénzáramokat használunk, amelyeket a pénz időértékét és az adott eszközre vonatkozó egyedi kockázatot kifejező piaci adózás előtti diszkontráta alkalmazásával jelenértékre diszkontálunk. Az önálló pénzáramot nem termelő eszközök megtérülési értéke a vonatkozó pénztermelő egység függvényében kerül meghatározásra. Az eszközök értékvesztését az eredménykimutatáson belül az értékesítési, általános és igazgatási ráfordítások soron mutatjuk ki. A tárgyi eszközöket értékesítéskor vezetjük ki, illetve akkor is, ha annak további folyamatos működéséből gazdasági előny már nem várható. A tárgyi eszközök kivezetésének eredményhatását (az értékesítésből befolyó haszon és az eszköz könyv szerinti értékének különbözete) a kivezetés évének eredményével szemben számoljuk el. Azon összetevőknél, amelyek egy komplex tárgyi eszközökhöz kapcsolódnak, de eltérő hasznos élettartammal bírnak, az eltérő hasznos időtartamot képviselő elemeket a Csoport külön tárgyi eszközként tarja nyilván. A tárgyi eszközök részegységének cseréje során felmerülő költségeket akkor aktiváljuk, ha a költség felmerült és megbízhatóan mérhető, továbbá valószínű, hogy az eszköz a jövőben pozitív pénzáramok formájában realizálódik és hasznokat hajt. Az értékcsökkenés elszámolásának módját és a hasznos élettartamát évente felülvizsgáljuk. 5. Immateriális javak véges használati idővel Egyedileg beszerzett immateriális javak Az egyedileg beszerzett eszközöket kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron tartjuk nyilván. Az amortizációt lineáris módszerrel az eszköz becsült hasznos élettartama alatt számoljuk el. Az eszköz becsült hasznos élettartamát és az amortizációs módszert minden év beszámoló-készítésekor felülvizsgáljuk, amennyiben a becslésekben változás következik be, akkor annak hatásait a következő periódusokban mutatjuk be. Saját előállítású immateriális javak, kutatási és fejlesztési költségek A kutatási kiadásokat felmerülésükkor ráfordításként számoljuk el. Belső fejlesztésű immateriális eszközök (vagy belső projekt fejlesztési szakaszát) kizárólag akkor aktiváljuk, ha a következők alátámasztottan teljesülnek: az immateriális eszköz technikailag megvalósítható és így értékesíthető vagy használatba állítható az eszköz befejezése és az eszköz használata vagy értékesítése szándékolt az eszköz használatának vagy értékesítésének képessége adott felmérhető, hogy az eszköz alkalmas jövőbeni hasznok képzésére Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 14/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 rendelkezésre áll a képesség, megfelelő technikai, pénzügyi és egyéb forrás a fejlesztés befejezéséhez és az eszköz eladásához vagy használatához az eszköz fejlesztése alatt felmerült költségei megbízhatóan mérhetőek és az eszközhöz rendelhetőek A belső fejlesztésű eszközökhöz rendelt költségek azzal az idővel válnak az eszköz bekerülési értékéhez számíthatóvá, amellyel teljesítik az összes fent írt kritériumot. Amely esetekben nem lehet az eszközt aktiválhatónak minősíteni, akkor a fejlesztés költségeit eredmény terhére azok felmerülésekor kell elszámolni. Az első nyilvántartásba vétel után a belső előállítású eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. Üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális javak Amennyiben az üzleti kombinációk során megszerzett immateriális eszközök teljesítik az eszközminősítési kritériumokat és a valós értékük megbízhatóan mérhető, akkor ezeknek a nyilvántartása a goodwilltől elkülönítve egyéb immateriális eszközökként történik. Az ilyen immateriális eszköz bekerülési értéke az akvizíciókori valós érték. Az első nyilvántartásba vétel után az üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. 6. Hitel költségei Amennyiben a hitelezési költségek közvetlenül köthetők minősített eszközök beszerzéséhez vagy létesítéséhez, akkor ezen esetekben a hitelezési költség mindazon időre, amely az eszköz használatba vételéig tart, növeli az eszköz értékét. Minősített eszközök azok, melyek végleges használati vagy értékesítési állapotának eléréséig jelentősebb időráfordításra van szükség. A minősített eszközökhöz rendelt hitelek hozamait levonjuk az eszköz használatba helyezésekor az aktiválás költségeiből. Minden egyéb hitelezési költséget a felmerülés időszakában ráfordításként számolunk el. 7. Befektetett eszközök megtérülő értéke Az eszközök esetleges értékvesztését minden fordulónapon ellenőrizzük. Értékvesztésre mutató örülmény esetén az adott eszköz megtérülési értékét hivatalosan felmérjük. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülési értékét, értékvesztést számolunk el, és az eszköz értékét a megtérülési értékre írjuk le. Az értékvesztéseket az éves eredmény terhére mutatjuk be. A megtérülési érték az eszköz, illetve pénztermelő egység értékesítési költséggel csökkentett valós értéke, illetve használati érték közül a magasabb, amelyet egyedileg határozunk meg, kivéve, ha az eszköz önálló más eszközöktől, illetve eszköz csoportoktól független pénztermelésre nem képes. A goodwillt érintően elszámolt értékvesztést később nem lehet visszaírni. 8. Befektetések A befektetéseket bekerülési értéken a befektetéshez kapcsolódó akvizíciós költségeket is magában foglaló, fizetett ellenértéken mutatjuk ki. E bekerülés után a kereskedési célú és értékesíthető befektetéseket valós értéken értékeljük. A kereskedési célú befektetések nyereségeit és veszteségeit az eredménnyel szemben számoljuk el. Azon befektetések esetében, ahol piaci ár nem áll rendelkezésre, illetve az nem megbízható mutató, a valós érték megállapítását hasonló befektetések piaci értékének összehasonlításával, illetve a jövőbeni várható pénzáramok figyelembevételével végezzük. Amennyiben a valós érték nem mérhető megbízhatóan, a befektetést értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. A befektetés értékében bekövetkezett tartós értékvesztést a tárgyidőszakban ráfordításként számoljuk el. A pénzügyi eszközök szabályozott vétele vagy értékesítése azon a napon kerül elszámolásra, amikor a Csoport az eszköz megvétele mellett elkötelezi magát. Szabályozott értékesítésnek, illetve vételnek minősülnek azon tranzakciók, amelyek keretében az adott eszköz átadásának jogszabály vagy piaci gyakorlat által előírt idő alatt meg kell történnie. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 15/56
Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 9. Készletek A készleteket egyedi bekerülési vagy a nettó realizálható értéken tartjuk nyilván, attól függően, melyik az alacsonyabb. Készlet értékesítésekor a Csoport gyakorlatilag az egyedi bekerülési költséggel terheli az eredményt, ugyanis rendelkezésre áll a gyári szám, mint információ, amely segítségével a készletek túlnyomó többsége egyedileg azonosítható. A Csoport minden időszak végén teszteli, hogy a készletek nettó realizálható értéke eléri-e azok bekerülési költségét és ha szükséges az eredmény terhelésével leírja a készleteket a nettó realizálható értékre. E folyamat során a Csoport egyedi értékelést alkalmaz. A nettó realizálható érték a teljesítés és értékesítés költségével csökkentett várható eladási ár. A félkész termékek előállítási költségen, a fordulónapi készültségi fok figyelembevételével mutatjuk ki. 10. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból A vevőket és egyéb követeléseket a behajthatatlan követelésekre képzett értékvesztés összegével csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. Kétes követelésekre értékvesztést akkor képzünk, ha a teljes összeg behajtása már nem valószínűsíthető. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A behajthatatlan követeléseket folyamatosan leírjuk. A követeléseket folyamatosan vizsgáljuk, a követelés értékvesztést negyedévente elszámoljuk. 11. Egyéb eszközök Az egyéb eszközökre elszámolt értékvesztéseket kizárólag akkor írjuk vissza, ha az értékvesztésre okot adó jel többé már nem áll fenn, illetve amikor a megtérülő érték becslésekben történik a változás, ugyanakkor mindezek hatása nem lehet magasabb annál az értéknél (amortizáció és értékcsökkenés hatásai), amelyet az előző időszakokban elszámolt értékvesztés nélkül jelentene az eszköz. 12. Pénz és pénz egyenértékesek A mérlegben kimutatott pénzeszközök és rövid lejáratú betétek soron a pénztár, a bankszámlák és a rövid lejáratú maximum három hónapos lejáratú bankbetétek összege szerepel. A pénzeszközök között a definíció szerint a pénztár, a látra szóló betétek, valamint előre tudott összegű készpénzre azonnal átváltható rövid lejáratú, igen alacsony kockázatú likvid befektetések szerepelhetnek. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök között a házipénztár, valamint a folyószámlahitelek összegével csökkentett bankbetétek összege szerepel. 13. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból A szállítók és egyéb kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. Ez a kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő valós érték, függetlenül attól, hogy azt kiszámlázták-e a Csoportnak. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. 14. Kamatozó hitelek és kölcsönök A hitelek és kölcsönök bekerülési értéke azok költsége, azaz a hitel/kölcsön folyósítási költségével csökkentett ellenérték valós értéke. A bekerülést követően a kamatozó hiteleket és kölcsönöket a hatályos kamatláb figyelembevételével, az amortizációval csökkentett bekerülési értéken számoljuk el. Az amortizált bekerülési érték tartalmazza a folyósítás költségét, az esetleges kedvezményeket és rendezéskori térítés értékét. A kötelezettség kivezetésekor, illetve leírásakor a keletkezett árfolyam-különbözetet a mérleg szerinti eredményben számoljuk el. 15. Céltartalékok Céltartalék képzésre kerül sor, amennyiben a Csoportnak egy korábbi esemény folytán törvényből eredő vagy szerződéses alapon adódó kötelezettsége keletkezik és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznot jelentő eszközök kiáramlására lesz szükség, továbbá, ha megbízható becslés készíthető a kötelezettség összegéről. A Csoport bírságokra és büntetőkamatokra minden olyan esetben céltartalékot képez, ha ezek jogilag követelhetőek, illetve a Csoport részéről hatóságok felé fizetési kötelezettségeket jelentenek. A Csoport a kilépő munkavállalókkal kapcsolatban várható költségekre képez céltartalékot minden olyan esetben, ahol a kapcsolódó döntés már a beszámoló készítésekor megszületett. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 16/56