Sugáregészségtan Ionizáló és nem ionizáló sugárzások
Sugárzások felosztása
Az IARC rákkeltő hatás szerinti besorolás csoportjai IARC csoport Megnevezés Példa 1 Emberi rákkeltő Gamma sugárzás, UV sugárzás (A, B,C) 2A Valószínű emberi rákkeltő Diesel kipuffogó, gáz éjszakai műszak 2B Lehetséges emberi rákkeltő ELF mágneses tér RF tér vez.nélk.tel 3 Osztályozhatatlan emberi rákkeltő hatás szempontjából 4 Valószínűleg nem emberi rákkeltő Statikus mágneses tér, Statikus és ELF elektromos tér
A sugáregészségtan célkitűzése A sugáregészségtan célja az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben annak érdekében, hogy kellő sugárvédelmet lehessen megvalósítani a sugárterheléssel járó hasznos tevékenységek indokolatlan korlátozása nélkül. /Prof. Dr. Köteles György, Igazgató-főorvos, OKK-OSSKI/
Alapvető feladatok Sugárterhelés forrásainak, mértékének megismerése A sugárzás és az élő anyag kölcsönhatásainak tanulmányozása Az ártalmas hatások elleni védekezés szabályozása, végrehajtása
Ionizáló sugárzás Ionizáló sugárzás típusai, forrásai, hatásai
Ionizáló sugárzás típusai Alfa sugárzás Igen rövid hatótávolságú (levegőben néhány cm-ig eljutó), erősen ionizáló sugárzás. Tulajdonképp nagy sebességgel repülő hélium atommagok árama. Béta-sugárzás Elég rövid (de az alfa sugárzásénál nagyobb) hatótávolságú sugárzás, nagy sebességgel repülő elektronokból áll. Gamma- sugárzás Elektromágneses sugárzás. Míg a röntgensugárzás az atom elektronhéjában lejátszódó folyamatok eredménye, a gamma-sugárzás az atommagban bekövetkező, ezért nagyobb energiájú folyamatokból származik. A gamma-sugár kibocsátása egy nuklidgerjesztett állapotból alacsonyabb energiaállapotba kerülésének eredménye. Röntgen-sugárzás Olyan nagy áthatoló képességű elektromágneses sugárzás, amely az atom elektronhéjának belső részében zajló folyamatokból származik és sokkal rövidebb hullámhosszú (azaz nagyobb energiájú), mint a látható fény, amely az elektronhéj legkülső rétegeiben lezajló folyamatok terméke.
Ionizáló sugárzások áthatolóképessége
A sugárterhelés forrásai Elhelyezkedés szerint Külső sugár terhelés Belső sugárterhelés Eredete szerint Természetes eredetű Mesterséges eredetű
Elhelyezkedés szerint Külső sugárterhelés A sugárforrás testen kívül van (pl. röntgenvizsgálat) Pontszerű sugárforrás esetén a sugárzás dózisteljesítménye a távolság négyzetével fordítottan arányos Kiterjedt forrásnál a csökkenés lassabb Belső sugárterhelés A sugárzó anyag bekerül a szervezetbe, részt vesz az anyagcsere-folyamatokban, eközben bomlik és a bomlás során keletkező sugárzás közvetlenül az élő sejteket éri. Pl. nukleáris baleset környezeti hatásai
Egyenérték dózis ED = wr DT,R wr: sugárzás súlytényezője DT,R : Rsugárzás átlagos elnyelt Dózisa a T szövetben v. szervben Mértékegysége: Sievert A jelenleg érvényes hazai sugárvédelmi jogszabályozás a sugárzások súlytényezőinek értékét az 1991-ben kiadott, ICRP 60 (Internacional CommissiononRadiologicalProtection, azaz a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság által kiadott sorozat) ajánlásai alapján adja meg.
Természetes eredetű sugárzás A Föld népessége a természetes forrásokból (kozmikus és földkérgi sugárzás) évente személyenként átlagosan 2.4 msv sugárterhelést kap. Hazánk lakosságának természetes sugárterhelése mintegy 20 %-kal nagyobb, 3 msv/év. Az emberiség létszámából jelentős hányadot képviselő, többnyire a szabadban tartózkodó trópusi népek építőanyagoktól származó sugárterhelése kisebb a világátlagnál, míg az északi országok lakóinál annak a dupláját is elérheti. Sugárforrás Dózis (msv) Expozíció relatív mértéke Külső Kozmikus 0,4 14,25% Földkérgi 0,5 17,81% Belső Belégzés 1,2 42,75% Lenyelés 0,3 10,36%
Radon forrása A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-át a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák A talajban lévő természetes radioaktív anyagok bomlástermékeként keletkezik. A ház repedésein keresztül, csatornák és vízvezetékek mellett beszivárog a lakásokba.
Radon hatásai és megelőzése A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen veszélyessé akkor válik, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszol részecskéken, majd a tüdő falán (pl. dohányzás esetén). A tél közeledtével a lakások radon koncentrációja jelentősen megnő. A fűtés beindulásával csökken a beltéri légnyomás, és a ház alól a radon intenzívebben áramlik be a zárt terekbe. A csökkentett természetes légcsere, a kevesebb szellőztetés mind hozzájárul a radon koncentráció növekedéséhez.
Mesterséges eredetű sugárzások Sugárforrás Dózis (msv) Expozíció relatív mértéke Orvosi diagnosztika Nukleáris kísérletek 0,4-1,3 14,25-35% 0,005 0,18% Csernobil 0,002 0,07% Atomenergia-ipar 0,0002 0,01%
Foglalkozásokhoz kapcsolódó sugárterhelés Foglalkozás Atomipar Átlagos, éves effektív dózis az 1991-1994. között monitorozott dolgozókban (msv) Uránbányászat 4,5 Atomreaktor-üzemeltetés 1,4 Egészségügy Röntgendiagnosztika 0,5 Fogászati röntgen 0,006 Izotópdiagnosztika 0,79 Sugárterápia 0,55 Egyéb Izotóp-előállítás 1,93 Szénbányászat 0,7 Légi forgalom 3,0
Ionizáló sugárzás hatásai Determinisztikus Akut: lokális sugársérülés, akut sugárbetegség Krónikus. Katarakta, sugár-dermatitis, teratológiai hatás Sztochasztikus Krónikus: rosszindulatú daganatok, öröklődő ártalmak
Az elnyelt dózis Az elnyelt dózis SI mértékegysége a gray(gy), mely megfelel 1 kg szövet által elnyelt 1 J sugárzási energiának. Mértékegysége a Gray A röntgen-és gamma sugárzás esetében ez számértékileg megegyezik a sieverttel(sv). Az alfa-részecskék esetében viszont egy grayhúsz sieverttel egyenlő.
Akut sugárbetegség 1-2 Gyegésztest besugárzás esetén gyenge 2-5 Gyegésztest besugárzás esetén súlyos, de van esély a túlélésre 6-10 Gyegésztest besugárzás esetén a túlélésre alig van esély 10 Gyfölött: a túlélésre nincs reális esély
Sugárbetegség fázisai Bevezető szakasz: gastrointestinálisés központi idegrendszeri tünetek (anorexia, hányinger, hányás, hasmenés, bélgörcsök, fáradtság, láz, légzési nehézség, fejfájás) Lappangási szakasz: a beteg viszonylag jól, esetenként munkaképesnek érzi magát. Hossza a kapott dózissal fordítottan arányos. Kritikus szakasz: fáradtság, gyengeség, hajhullás, láz, hasmenés, bélelzáródás, coma, shock. A vérképzés károsodik (alakos elemek száma csökken). Lábadozási szakasz
Diagnózis Klinikai tünetek [dózistól függően már első néhány órában] hányinger, hányás, gyengeség, fejfájás, hasmenés Termográfia[károsodott területek hőmérséklete 3-4ºC-kal megnő] Hematológiai tünetek [első 1-2 napban már észlelhetőek] lymphocytaszám, granulocytaszámkezde emelkedés majd, thrombocyta szám Genetikai/citogenetikai vizsgálatok dicentrikuskromoszómaaberráció-gyakoriság, mikronukleuszgyakoriság, X kromoszóma pontmutációinak vizsgálata Biokémiai változások Fehérje-, és nukleinsav bomlástermékek (taurin, cisztein, kreatin), valamint szövetkárosodást jelző enzimek (GOT, CPK, amiláz)
Prognózis indikátora
Sugársérültek vagy az arra gyanús személyek ellátása Azt a személyt, aki 250 msveffektív dózist meghaladó sugárterhelést kapott, illetőleg, ha ennek gyanúja fennáll, soron kívüli orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésbe kell részesíteni (CSF, nátrium jód, szupportív kezelés). 12 kijelölt intézmény van, ha ezekben az ellátás szakmailag nem biztosítható, a további speciális ellátást az Országos Onkológiai Intézet, ill. az Országos Haematológiaiés Immunológiai Intézet végzi az OSSKI szakmai közreműködésével (16/2000 EüM. Rendelet 28. ).
Általános lakosság sugárvédelme Háttérsugárzás folyamatos monitorozása Sugárkapuk működtetése Munkahelyi sugárvédelem Lakossági és foglalkozási dóziskorlátok meghatározása
Háttérsugárzás folyamatos monitorozása
Sugárkapu Az országhatáron keresztül érkező szállítmányokban nagyon ritkán előfordulhatnaka rakományba véletlenül belekeveredett sugárforrások, amelyek érzékelésekor az országhatárokonfelállított sugárkapuk riasztó jelzést adnak. A sugárkapukat a Vám-és Pénzügyőrség (VPOP)működteti. Amennyiben kiképzett szakszemélyzetüknek további szakmai segítségre van szüksége, sugáregészségügyi és sugárbiztonsági szempontból azországos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat (OSKSZ) segítségét kérhetik. Az OSKSZ-tazOrszágos TisztifőorvosiHivatal működteti, a készenléti szolgálat az Országos FrédéricJoliot-Curie Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézet (OSSKI) szakembereiből áll.
Munkahelyi sugárvédelem Személyi feltételek (>18. év, orvosi alkalmasság, megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettség, döntés a személyi dozimetriáról) Adminisztratív követelmények (működési engedély, munkahelyi sugárvédelmi szabályzat) Ellenőrzött zóna létrehozása és biztosítása
Lakossági és foglalkozási dóziskorlátozás Foglalkozási: évi 20 msv effektív dózis Speciális foglalkozási dóziskorlátok: fiatalok 16-18 év (évi 6 msv), várandós nők nem foglalkoztathatók sugárexpozícióban Testrészekre (foglalkozási): szemlencse: 150 msv, bőr: 500 msv/cm2 Lakossági: évi 1 msv effektív dózis
Ionizáló sugárzással kapcsolatos ártalommegelőzésaz egészségügyben Csak akkor alkalmazandó ionizáló sugárzás, ha más módon nem érhető el a cél. Törekedni kell a legkisebb dózisra Az ionizáló sugárzással végzett munka előzetesen inaktív anyagon begyakorolandó
A felelősség kérdése MSZ 824 Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken szabvány 1993. augusztus 1-től, 7/1988 (VII. 20.) SZEM rendelet 3. Számú melléklet: alkalmazási körében az a személy foglalkoztatható, aki a 3. Számú mellékletben előírt, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben, illetőleg továbbképzésben részt vett., 14. (1) bekezdés: alkalmazásához engedély szükséges. A rendelést vezető orvos a felelős a rendelkezések betartásáért.
Ionizáló sugárzással kapcsolatos balesetek és tanulságai Hiroshima és Nagasaki, csernobilli és fukushimai baleset
Hirosima és Nagaszaki A Japánban található Hirosima és Nagaszaki bombázása a második világháborút lezáró katonai művelet volt 1945-ben. A bombázást az amerikai erők hajtották végre, és mindmáig ez a két eset az egyedüli példa nukleáris fegyverek háborús alkalmazására. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában 90000-166000, Nagaszakiban 60000-80000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a bombázások napjain. A következő hónapokban számtalan ember halt bele a sugárbetegségbe, az égési sérülésekbe, és az egyéb sérülésekbe, vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe.
Hirosima és Nagaszakival kapcsolatos epidemiológiai kutatások A Life StudySpantanulmányig sokan vizsgálták már a robbantások emberre kifejtett hatását, de ezek többnyire esetriportok vagy esetsorozatok formájában történtek világosan megfogalmazott célpopuláció nélkül. A Life StudySpantanulmány az egyik legjelentősebb kohorszvizsgálat ebben a témában. Az LSS kohorszt120 000 ember alkotta: 54 000-en a robbanás centrumától számított 2,5 km-ben tartózkodtak a robbanás idején, 40 000-en 2,5-10 km távolságban tartózkodtak, 26 000-en Hirosimából vagy Nagaszakiból származtak, de nem tartózkodtak ott a robbanás idején. 92%-uk esetében rendelkezésre állt egyénileg becsült dózis is.
LSS kohorszeredményei A legelső eredmények a sugárzás és leukémia előfordulása közötti összefüggést mutatták ki. Az LSS kohorszegyik 100 000 fős alkohorszában17 448 szolid tumort figyeltek meg. A becslések szerint 853 eset hozható összefüggésbe a sugárzással. 11%-os növekedést figyeltek meg a járulékos rizikóban az olyanok esetében, akiket kevesebb mint 0,005 Gy sugárzás ért. Az olyanok esetében, akiket több mint 1 Gy ért, 48%-os növekedést figyeltek meg. Lencsehomály csak ritkán jelent meg 2Gy alatti expozíció esetén. Katarakta általában 5Gy felett alakult ki. Hyperparathyroidismus előfordulása szintén növekedett az expozíció nagyságával (1 GY eseték a RR=3,1).
Az inuteroés második generációs kohorsz Az in utero kohorsz Az inuterokohorszba3300 olyan személy tartozott, akiket magzatként ért az expozíció. Bár ebben az esetben is ki tudták mutatni, hogy a leukémia előfordulása dózisdependensmódon növekszik, ez sokkal kisebb mértékű volt azokéhoz képest, akik gyermekként exponálódtak. Gyakrabban alakult ki mentális retardáció az olyanoknál, akik inutero(16-25 hetes korban) exponálódtak. Ez gyakran párosult microchepháliával, illetve a neuronok migrációjának zavarával. A második generációs kohorsz 77 000 olyan embert vizsgáltak, akiknek szülei exponálódtak, de ők maguk nem (sem gyermekként, sem magzatként). Nem találtak semmilyen összefüggést sem daganatos, sem nem daganatos megbetegedések esetén.
Nemzetközi Nukleáris Eseményskála A baleseteket súlyosságát a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán mérik. A 2011. évi fukusimaiatomerőmű balesetet a hetedik fokozatba sorolták éppúgy, mint a csernobili balesetet.
A 1986-os csernobili atomerőmű-baleset okai A személyzet ki akarta próbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, ráadásul kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.
Csernobili atomerőmű-baleset hatása Az atomreaktor baleset miatt 134 főnél alakult ki akut sugárbetegség, ezek közül 28 fő három hónapon belül meghalt, további 18 halál 18 év alatt következett be, de közülük csak 4 esetében állapítottak meg összefüggést a reaktorbalesettel, így 32 fő halt meg közvetlenül a baleset miatt. Nemzetközi szakértő bizottság szerint az áttelepítettek körében az elkövetkező 70 évben a daganatos betegségek gyakorisága 0.6 %-kal, Oroszország európai részén, illetve Belorussziában és Ukrajnában pedig 0.03-0.15 %- kal emelkedik.
Balesetből adódó sugárterhelés A balesetből eredő sugárterhelés két fő összetevője a radioaktív jódizotópok pajzsmirigyben való felhalmozódása miatti belső sugárterhelés, és a (főleg a cézium által okozott) külső sugárterhelés. A sugárzásnak kitett lakosság a kapott dózis szerint négy csoportba osztható: az erőmű dolgozói, a tűzoltók és a likvidátorok, az evakuált (30 km-es) zóna lakosai, a volt Szovjetunió szennyezett területein élők, és a volt Szovjetunión kívül élő népesség.
Európában mért többlet sugárterhelés a balesetet követő első évben
A baleset hatása Magyarországra I. A radiojód(131j) inkorporáció alacsony értékei mellett pajzsmirigy károsodást nem vártak. A lakosság által fogyasztott hal-és húsféleségekben megemelkedett 137Cs tartalma mellett is az éves felvételi korlát eléréséhez egy éven át több ezer kilogrammot kellett volna elfogyasztani. 1990-92-ben a hazai népesség mesterséges eredetű környezeti sugárterhelése évente mindössze 0.02 msv-et tett ki.
A baleset hatása Magyarországra II. Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának emiatti növekedése. A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása.
Fukusimaiatomerőmű-baleset (2011) A tóhokuiföldrengés következtében létrejövő szökőár hatására az 1-4 reaktorok leolvadt, és nagy mennyiségű radioaktív anyag került ki a környezetbe az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva.
Emberi mulasztások Az atomerőmű hat reaktorából három karbantartás miatt nem működött, a másik három aktivitása pedig a földrengéskor leállt. A fűtőelemekben a nukleáris láncreakció leállítása után is jelentős mennyiségű hő termelődik, ezért hűtést igényelnek, de utóbbihoz elektromos áram kell, a vészhelyzetre beépített aggregátorok áramot rövid ideig tudtak biztosítani. Az erőmű tengeri gátjai nem voltak elég magasak (5.7 m, a szökőár ennél kétszer magasabb volt).
Fukushimaibaleset várható következményei A tanulmányok alapján az exponált csecsemőkben 1%-kol fog emelkedni a különböző daganatok incidenciája. Újszülött korban exponálódott nők esetében várhatóan 70%-kal lesz magasabb a relatív kockázat pajzsmirigy-daganat esetében, az emlődaganat relatív kockázata pedig 6%-kal lesz magasabb. Újszülött korban exponálódott férfiak esetében a leukémia relatív kockázata várhatóan 7%-kal lesz magasabb. A baleset során felszabadult sugárzás a háttér sugárzás mindössze 0,001%-a.
Atomerőművek Európában
Teendők sugárbeleset esetén Sugárbaleset esetén (meghatározott dózis felett) dózis szükségessé válható baleset-elhárítási intézkedések: Csukott ablakok, ajtók mellett az épület középső helyiségében tartózkodás (egész testben 5, pajzsmirigyben 50 mgy abszorbeált dózis felett). Sugárszennyezett terület lezárása. Kitelepítés (egész testben 50, pajzsmirigyben 100 mgyabszorbeált dózis felett) Először terhes nők és kisgyermekes anyák, lehetőleg családtagjaikkal, pánik elkerülése!). Jódprofilaxis(pajzsmirigyben 100 mgyabszorbeált dózis felett) Rendszerint káliumjodid tabletta vagy oldat, az expozíció után 24 órával már hatástalan és 200 mg-nál nagyobb napi jódadag már nem fokozza a hatást és az adag függ a jódellátottságtól is). Egyéb intézkedések (pl. egyes élelmiszerek fogyasztásának korlátozása).
Teendők sugárbeleset esetén Egyéni védekezési módszerek és eszközök sugárbaleset esetén Idő, távolság és árnyékolás. Belégzés elleni védekezés (egyszerű háztartási eszközökkel is, ha nincs más pl. 16 rétegbe hajtott házi kendő az orra és a szájra szorítva). Személyi dekontamináció(személyi sugármentesítés, bőrtakaróról a kiülepedett sugárzó anyagok eltávolítása (ruhacsere, alapos zuhanyozás, hajmosás, szem-, száj- és orrüregöblítés).
Nem ionizáló sugárzás Definíciók, sugárzás, UV-sugárzás, nagy energiájú elektromágneses terek
Nem ionizáló sugárzás definíciója Az elektromágneses spektrumnak azt a tartományát, amely a 100 nmnél hosszabb hullámhosszúságú sugárzásokat foglalja magába, és amelynek egy fotonja sem rendelkezik akkora energiával, hogy ionizációt okozzon, nem ionizáló sugárzásoknak nevezzük. A nem ionizáló sugárzásokra vonatkozó határértékeket 1992-től az International CommissiononNon IonizingRadiationProtectionegyik bizottsága alakítja ki.
Nem ionizáló sugárzás típusai ultraibolya (UV), látható (VIS), infravörös (IR), rádiófrekvenciás (RF), mikrohullám (MW), elektromágneses terek (EMF)
Az ultraibolya sugárzás forrásai Természetes Nap Mesterséges Foglalkozáshoz kötött Terápiás Szoláriumozás
UVA A földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UVsugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen a melanin oxidálásával idézi elő.
UVB UV-B (280-315 nm) A Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin képződést), aminek hiányában angolkór/osteomalácialép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigmenttermelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. UV-C (100-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra is használják
Az ultraibolya sugárzás által okozott egészségkárosodások I. Fotokeratoconjunctivitis(hegesztőbetegség-electroophtalmia): szem erős fájdalma, fénykerülés, idegentest-érzés. A latenciaperiódus fordítva arányos az expozíció mértékével, a tünetek 48 óra után általában megszűnnek, tartós következmény nincs. Szürke hályog: az UV-sugarak fotokémiai és hőhatásai egyaránt felelősek lehetnek. Nagyon gyorsan, az expozíciót követő 24 órán belül megjelenhet. Egyéb szemsérülések: sérülhet az iris és a retina is; epidermoid carcinoma alakulhat ki a conjunctiván.
Az ultraibolya sugárzás által okozott egészségkárosodások II. Erythema(napégés): akkor a legsúlyosabb, ha 290-320 nm hullámhosszú expozíció után lép fel. Társulhat oedemával, hólyagosodással, hámlással, borzongással, lázzal, émelygéssel. Fényérzékenységi reakciók: fototoxikusreakciók bizonyos gyógyszerek (grizeofulvin, tetraciklin, szulfonamidok, stb.) szedése esetén fordulhat elő. Erősítheti bizonyos szisztémás betegségek hatását (SLE, dermatomyositis). Fotoallergén reakciók bakteriosztatikus ágensekkel és parfümösszetevőkkel kapcsolatban. Premalignus és malignus bőrléziók: actinikus keratosis, malignus melanomák
Csontelváltozások A kívánatosnál kisebb és az optimumnál nagyobb UV expozíció hatása Betegség kialakulási valószínűsége D-vitamin hiány Bőrdaganatok
A Globális Nap UV index
Az UV közvetlenül a napból, illetve visszatükröződve a különböző felületekről érkezik UV-sugárzás a szabadban A sugárzások 90%-a áthatol a napon A sugárzás 50% dél előtt 11 és délután 2 között érkezik A sugárzás 50%-a 50cm mélyre terjed Az árnyék csak a sugárzás 50%-tól véd A sugárzás 25%-a visszaverődik a homokról
UV-sugárzás expozíciójával járó foglalkozások Természetes napfény: mezőgazdasági munkások, építőipari munkások, strandőrök, katonai személyzet, postai kézbesítők, vasúti pályamunkások, tengerészek, sportolók Ívhegesztési UV: hegesztők, csőszerelők, karbantartók Plazmaláng UV: plazmaláng-operátorok Germicid UV: orvosok, laboratóriumi asszisztensek, fodrászok, konyhai dolgozók, kozmetkusok Lézer UV: laboratóriumi dolgozók, orvosok Szárító-és kezelési folyamatok: nyomdászok, festőmunkások, műanyagipari munkások, faanyagkezelők.
Szolárium kontraindikációi Jelentős UV expozícióval járnak Néhány kontraindikációja: életkor < 18 év anamnézisben napon való leégés, erre hajlamosító bőrtípus (I, II) nagyszámú anyajegy anamnézisben vagy családban előforduló bőrdaganat egyes fotoszenzibilizálógyógyszerek szedése (pl.: tetraciklinek, szulfonamidok), Egészséges használathoz fontos a műszaki kontrol, valamint szemvédelem
Nagyfrekvenciás elektromágneses tér A számítógépes képernyők (15-30 khz) nem probléma PVC hegesztők (27 MHz) Szárító- főző berendezések (27-80 MHz) Diatermiás készülékek (27, 434 és 2450 MHz) Rádió és TV adóállomások (80 800 MHz) Rádiótelefon (bázisállomások)(900, 1800 és 2100 MHz
Nagyfrekvenciás elektromágneses tér elnyelődése (behatolási mélység) Az elnyelődést elsődlegesen a víztartalom határozza meg
Rádiófrekvenciás sugárzás forrása és hatásai Rádió adóállomások Az expozíció nagysága alapján kifejthet Hőhatást (dt> 1oC), 2 W/kg SAR felett Kompenzált (atermikus) hatást (dt< 1oC keringés), 0.2-2 W/kg Nem hőhatást (nem-termikus hatás) 0.2 W/kg-nál kisebb Az expozíció jellege alapján Modulált expozíció (időben szakaszos) Folyamatos expozíció (időben folyamatos)
Hőhatás és kompenzált hatás Hőhatás Hőhatás eredményeként létrejöhet a szemlencse hűtési hiányosságai miatt a szürkehályogképződés. A nemi sejtek érzékenysége miatt létrejöhet a nőknél a korai abortusz (vagy késői vérzés), a férfiaknál a megtermékenyítő képesség csökkenés. Kompenzált hatás A hőszabályozás fenntartja a szervezet hőmérsékletét a megszokott étékén. Élettani (biológiai) hatás következhet be a hőszabályozási rendszer aktiválásából, akkor is, ha a maghőmérséklet jelentősen nem változik. (változások az agyi keringésben, EEG alfa sávjának teljesítménye megnő átmeneti hatások)
Nem-termikus hatás Néhány vizsgálatban minimális hatást találtak a tanulási folyamatok tekintetében Az agyműködés néhány területén kis mértékű hatás jelentkezik alvás közbeni RF expozíció mellett. Fejfájás, szédülés ( szubjektív tüzetek ) összefüggés az RF expozícióval (kettős vak módszer nem erősítette meg). Terek érzékelés: a vizsgálatok nem bizonyították Nocebo hatás (placebo hatás mintájára) olyan káros hatás, amit valamilyen veszély feltételezése, vélelme vált ki.
Expozíció rádiótelefon bázisállomás torony környezetében A nyaláb 50-500 m-re éri el a talajt. Szabad térben a távolság négyzetével arányosan csökken Beépített környezetben a távolság ~3.5-ik hatványával csökken A kisugárzott teljesítmény időben (a forgalomtól függően) változik Az expozíció kis területen is, a terjedési viszonyok miatt, jelentősen ingadozhat
Mobiltelefonok sugárzása A kisugárzott teljesítmény 30-70%-a a fejben nyelődhet el Az elnyelődés függ a telefon típusától, a használat módjától Kihúzott antenna esetében kisebb volt az elnyelődés A Headset, Bluetoothés a gépkocsi kihangosítócsökkenti a fejet érő sugárzást Több nagyságrenddel nagyobb expozíció mint a bázisállomás esetében Bázisállomás a tetőn: 0.3-3 µw/cm2 Mobiltelefon 3 cm-re: 800-1500 µw/cm2 is lehet
Vezeték nélküli kommunikáció Wireless(vezetéknélküli) kommunikáció Elektromágneses sugárzások segítségével bonyolított kommunikáció. Ebbe tartoznak különböző hatósugarú eszközök és rendszerek, a műholdas kapcsolatokig. Bluetooth Kis hatósugarú (max. 10 m) vezeték nélküli technológia (WPAN) Pl.: vezeték nélküli egér, billentyűzet, fejhallgató stb. Router Vezeték nélküli helyi kapcsolatok (WLAN) hatósugara 100 m körüli. Pl. egy számítógép kapcsolódási lehetősége (általában külön antennával routerantenna) egy kiterjedtebb hálózathoz. Ide sorolhatók a garázs nyitó rendszerek, a bébi őrző rendszerek stb. Ide sorolható még a beltéri egyéb felhasználás is pl: cordlesstelefon. Mobil telefon A cellás rendszer (mobil telefon és a hozzá tartozó bázisállomások) nagyobb hatósugarú (max. 5-10 km)
Lakások rádiofrekvenciásterheltsége és a hordozható készülékek mellett 3 cm-re mért értékek Lakás/ készülék Mért értékek (V/m) Lakossági határérték (V/m) Átlag lakás <0,3 28 61 Bázisáll. közeli lakás <0,3 1,4 41,3 61,0 Bluetooth 1,6 3,0 61,01 Router 4,7 61,01 Mobil telefon, beszélgetéskor 0,6 75,0 41,3 61,0
A mobil telefon biológiai hatása Daganatos megbetegedések Általánosságban nem növelte a kockázatot a mobil használata Hosszú idejű mobil használatnál összefüggést találtak a használat oldala és az agydaganat között módszertani kritika A fültőmirigy daganat kockázatát nem növelte a hosszú idejű használat, de a használatoldala igen. INTERPHONE Study: 13 országból több, mint 5000 gliómás és meningiómás esetet dolgoztak fel. Nem találtak fokozott kockázatot az agydaganatok kialakulásában a mobil telefon használat következtében. Főbb problémák (mobil telefonok): az expozíció pontos becslése érdemben lehetetlen, rövid még a követési idő
Humán vizsgálatok a nagy energiájú elektromágneses mezők hatásáról Epidemiológiai vizsgálatok Szaporodásra gyakorolt hatások. Daganat Lakóhelyi expozíciók Foglalkozási expozíciók Kombinált lakossági és foglalkozási expozíciók Idegrendszeri és pszichiátriai betegségek Elektromos túlérzékenység
A humán epidemiológiai vizsgálatok következtetései I. A távvezetékek közelében (0,4 T-nálmagasabb mágneses tér esetén) a gyermekkori leukémia megközelítően 1,5-2-szeres többlet kockázattal járt egyes irodalmi adatok szerint (Ahlbom, 1997). Ez feltételezhetően transzformátor feletti lakásokra is igaz lehet. Az irodalom nem egységes, vannak ezt cáfoló eredmények is.
A humán epidemiológiai vizsgálatok következtetései II. A gyermekkori ráktól eltérő egészségre gyakorolt hatásokat vizsgáló tanulmányok nem szolgáltatnak megfelelő bizonyítékot az ELF mágneses terek expozíciója és a felnőttkori daganatok, a terhességre gyakorolt hatások vagy az idegrendszeri betegségek közötti összefüggésre. Az elektromos iparban dolgozók daganat kockázatával kapcsolatban epidemiológiai módszerekkel nem mutathat ki szignifikáns növekedés, más foglalkozásokkal való összehasonltásban.
Összefoglalás A lakosság körében nagy félelem alakult ki a rádiótelefon bázisállomások sugárzásától. Ezt a félelmet egyesek sokszor kellő szakmai megalapozottság nélkül gerjesztik. A tényleges kockázatról a lakosság, a döntéshozók (pl. önkormányzatok) és a média nem kap elegendő (megfelelő) tájékoztatást. A mobil rádiótelefon kézikészülékek esetében a tudományos élet és a nemzetközi szervezetek is szükségesnek tartják a további kutatásokat. Ebben az esetben ugyanis, az expozíció nagysága nem elhanyagolhat, az érintett populáció nagy, és rohamosan növekszik. A kérdéssel felelősen foglalkozó tudományos fórumok és nemzetközi szervezetek (pl. WHO) a bázisállomásokból eredő expozíciók nagyságát elenyészőnek tartják, és esetleges egészségkárost hatásuk érdemben nem merül fel. A szabályozási, szabványosítási munkát nehezíti, hogy számos esetben a technikai, ipari előrehaladás megelőzi az egészségügyi, környezetvédelmi megfontolásokat.
Néhány hasznos Internet cím sugáregészségtan témakörben Magyar nyelvű oldalak: http://www.osski.hu (Orsz. Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) http://www.kfki.hu (MTA Központi Fizikai Kutató Intézet) http://www.npp.hu (Paksi Atomerőmű honlapja) http://www.haea.gov.hu (Országos Atomenergia Hivatal) Angol nyelvű oldalak: http://www.unscear.org (UN Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) http://www.icrp.org (International Commission on Radiological Protection) http://www.icnirp.org (International Commission on Non-ionizing Radiation Protection) http://www.iaea.org (International Atomic Energy Agency)
Forrás Nem-ionizáló sugárzások fajtái, fizikai tulajdonságai és biológiai hatásai, jogszabályi előírások, JánossyGábor, OSSKI Nem-ionizáló Sugárzások Főosztálya
Köszönöm a figyelmet!