1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre
|
|
- Ádám Lukács
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés származhat külső és belső, valamint természetes és mesterséges forrásból. Az embert érő sugárterhelés forrásait szemlélteti a 1. ábra. A külső sugárterhelés a külső forrásokból származó sugárterhelés. A belső sugárterhelés a táplálékláncon keresztül, vagy belégzéssel az ember szervezetébe bejutott (inkorpolált) radioaktív izotópok sugárzásából származó sugárterhelés. 1. ábra: Az emberi szervezetet érő sugárhatások Az emberi szervezetet érő természetes külső forrásból származó sugárterhelés legjelentősebb komponense a talaj és az épületek gamma-sugárzása. Az épületekben a kapott dózis mértéke a házak szerkezetétől, és anyagától is függ, ugyanis az épületek egyrészt védik az embert a külső sugárzástól (a földi és kisebb mértékben a kozmikus sugárzástól) másrészt az épületek belső terének radioaktivitását az építőanyagok 226 Ra- és 232 Th-tartalma határozza meg. Jelentős sugárterhelést okozhat zárt, rosszul szellőztetett épületekben az α-sugárzó 222 Rn és a 220 Rn. Koncentrációjuk többszöröse lehet a jól szellőztetett épületek koncentrációjának. Az egész testre vonatkoztatva a legnagyobb dózist a 40 K, valamint a 222 Rn és leányelemei aktivitása jelenti. A többi természetes eredetű radioaktív izotóp (pl. a 87 Rb, a l4 C stb.) együttes sugárterhelése ennél kisebb. Ezek a megállapítások a teljes testre vonatkoznak, és átlagos sugárterhelést jelentenek, az egyes szervek ill. szövetek ennél nagyobb, vagy kisebb sugárdózist kaphatnak. így pl a 226 Ra jelentős része a csontokban akkumulálódik, és a csontozatot érő ettől az izotóptól eredő sugárterhelés nagyobb, átlagosan 0,5 msv. Az ENSZ Atomsugárzásokat Vizsgáló Tudományos Bizottság (United Nations Scieníffic Committee on the Effects of Atomic Radiation ; UNSCEAR) évi felmérése szerint a
2 Föld népességének átlagos sugárterhelése 2,8 msv/a. Ennek nagyobb része (2,4 msv/a) a természetes háttérsugárzásból származik, amelynek 2/3 része belső, 1/3 része külső forrásokból ered (2. ábra). 2. ábra: Az emberiséget érő sugárzások megoszlása A sugárzás szervezetre gyakorolt elsődleges hatása az ionizáció. Mai tudásunk szerint a szervezetben lévő vegyületek, sejtek, szövetek, szervek és a szervezet végső károsodása kétféle módon következhet be: 1. a részecskéket, illetve kvantumokat elnyelő molekulák közvetlenül károsodnak ionok, esetleg gyökök képződése folytán; 2. elsődlegesen a szervezetben mindig nagy mennyiségben jelen levő víz molekulái ionizálódnak, és a további károsodás ennek másodlagos következménye. A sugárzás a sejtekben először, az energia elnyelés következtében, fizikai változásokat okoz, majd ezek következményeként kialakul a szervezet biológiai elváltozása. Ezért a sugárzások várható biológiai hatásának jellemzésére ismerni kell a testszövetekben elnyelt energia mennyiségét. Erre alkalmazzák a dózismennyiségeket, amely alatt általánosságban valamely anyagban elnyelt sugárzási energiát kell érteni. A dozimetriai alapfogalmakat, valamint azok meghatározásait a későbbiekben részletezem. A besugárzási dózis nagyságához mérten megkülönböztetünk sztochasztikus és determinisztikus hatásokat. Ezek jellemzői foglalják össze a következő (3. és 4.) ábrák:
3 3. ábra: A determinisztikus (a) sugárhatás az elnyelt dózistól és a sztochasztikus (b) sugárhatás az dózisegyenértéktől való függése 4. ábra: Az elnyelt dózis és a dózisegyenérték számszerű értéke és a kiváltott hatások Ha egy besugárzott sejt nem pusztul el, hanem abban valami elváltozás jön létre, akkor az eredmény lehet sztochasztikus hatás. Az elváltozott sejt egy késleltetési idő után rákos sejtté fejlődhet, azonban kis dózisok esetén a szervezet védelmi és javító mechanizmusai ezt nagyon kis valószínűséggel engedik meg. Arra nézve nincsen semmi bizonyíték, hogy bizonyos küszöbdózis alatt rákos elváltozás nem jöhet létre. Ha az ionizáló sugárzás miatt károsodott sejt egy ivarsejt, azaz amelynek a funkciója az, hogy a genetikai információt átvigye az utódba, akkor érthető, hogy a besugárzott személy leszármazottaiban különféle örökletes hatások jöhetnek létre. A sztochasztikus hatások valószínűsége feltételezhetően arányos a
4 kapott dózissal, és nem rendelkezik küszöbbel. Így a dózis-határ összefüggése lineárisnak tekinthető. Nagy dózisoknál a sugárhatásként megjelenő hányinger, bőrpír vagy súlyos esetben még jelentősebb heveny elváltozások már rövid idővel a besugárzás után klinikailag felismerhetőek az exponált személyeknél. Az ilyen hatásokat nevezzük determinisztikusnak, mert bizonyosan megjelennek, ha a dózis meghalad egy küszöbértéket. A determinisztikus hatásokat különböző folyamatok eredményezik, főként a nagy sugárszintek esetén bekövetkező sejtpusztulás és a késleltetett sejtosztódás. Ha ez jelentős méretű, akkor kárt okoz a szóban forgó szövet működésében. Egy adott determinisztikus hatás súlyossága egy besugárzott személy esetén növekszik az adott hatás kiváltásához szükséges küszöbdózis feletti dózissal. A különböző testrészeket érő átlagos természetes sugárterheléseket a 5. ábrán szemléltetem ábra: A különböző testrészeket érő természetes sugárhatások 1.1. Dózisfogalmak, dozimetria Az ionizáló sugárzások károsító hatásainak számszerű jellemzésére használjuk a dózismennyiségeket. A szervezet biológiai elváltozásának várható mértéke összefüggésben van a szervezetet ért dózissal. Mivel bonyolult élettani folyamatokról van szó, érthető, hogy a sugárvédelem gyakorlatában több dózismennyiség terjedt el. Ezen mennyiségek egy része a fizikai hatások alapján értelmezhető (elnyelt, közölt és besugárzási dózis), míg vannak, amelyek a szervezetben végbemenő bonyolult biológiai folyamatokat is igyekeznek figyelembe venni (dózis egyenérték, amely a sugárvédelemben elsődleges jelentőséggel bíró dózismennyiség). A sugárzás és az anyag kölcsönhatása során a sugárzásból energia nyelődik el az anyagban. Ennek megfelelően definiáljuk az elnyelt dózist, amely a tömegegységben elnyelt sugárzás mennyiségét hivatott jellemezni: dwe 1 dwe D = = dm ρ dv
5 D az elnyelt dózis; W e a sugárzásból elnyelt energia; m az elnyelő anyag tömege. Az elnyelt dózis Sl mértékegysége:gy (Gray) Az elnyelt dózis időegységre jutó értékét, más szóval az idő szerinti differenciálhányadosát elnyelt dózisteljesítménynek nevezzük: dd D ' = dt Ennek Sl egysége: Gy/s A Gy/s meglehetősen nagy egység, így a sugárvédelem gyakorlatában a mgy/h, μgy/h használatos. A dozimetria gyakorlatában elsősorban ionizációs detektorok (ionizációs kamrák, GMszámlálócsövek) használatosak, ezekkel közvetett módon határozhatjuk meg valamely anyagban az elnyelt dózist a besugárzási dózis segítségével, amely a levegő-ionizáción alapul és csak fotonsugárzásokra értelmezzük (pl. röntgen- és y-sugárzás). A sugárveszélyes munkahelyek nagy hányadában vagy kizárólagosan vagy részben fotonsugárzásoktól ered a külső sugárterhelés, ezért lehet jelentős a y-dozimetria. Fotonsugárzásokra - ha bekövetkezik a szekunder elektron-egyensúly - értelmezhetjük a besugárzási dózist: dq dq X = = dm ρ V lev X a besugárzási dózis; Q a levegőben keletkezett töltések nagysága; m lev a levegő tömege, ami kifejezhető a sűrűség és a tétfogat szorzatával. Ennek SI mértékegysége: C/kg (Coulomb/kg) Az elnyelt dózis analógiájára ebből is számítható a besugárzási dózisteljesítmény, de ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák. A besugárzási dózis átszámítható elnyelt dózissá a megfelelő konstansok ismeretében attól függően, hogy a fotonsugárzás milyen közeggel lép kölcsönhatásba. Ezek a dózismennyiségek a fotonsugárzás fizikai hatásaira vonatkoztak. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy az emberi szervezet várható sugárkárosodásának mértéke nem kizárólag a testszövetben elnyelt dózis nagyságától függ. Azonos testszövetben (pl. y-sugárzás és neutronsugárzásból) elnyelt dózis esetén nagyobb károsodás származik a neutronsugárzás hatására, tehát a szervezet érzékenysége eltérő más-más ionizáló sugárzásokkal szemben. Ezért szükséges a dózis-egyenérték fogalmának a bevezetése: H=D Q D a testszövetben elnyelt dózis; Q pedig az ionizáló sugárzás fajtájától függő ún. minőségi tényező. lev lev
6 A Q minőségi tényező mértékegység nélküli szám, így ennek az egységnek külön nevet adtak: a dózis egyenérték Sl-egysége a sievert (Sv). Az eddigiekhez hasonlóan, definiálható a dózisteljesítmény egyenérték, az alábbi differenciálhányadossal: A dózisteljesítmény egyenérték gyakorlati egységei msv/h, μsv/h stb. A Q minőségi tényező az emberi szervezet egy adott ionizáló sugárzásra vonatkozó relatív átlagérzékenységét fejezi ki, amelyet elsősorban megfigyelések, sugárbiológiai kísérletek alapján határoztak meg. Az összehasonlítás alapja a 200 kev átlagenergiájú röntgensugárzás biológiai hatása. A Q minőségi tényező számértékeit az egyes ionizáló sugárzásokra a 1. táblázat szemlélteti. Ionizáló sugárzás fajtája Röntgen, y-sugárzás, p- sugárzás (elektronok) Protonok, egyszeresen töltött részecskék α- ill. többszörösen töltött részecskék Neutronok (energiától függően) Q minőségi tényező értéke ,5-10,5 1. táblázat: A Q minőségi tényező értékei az egyes ionizáló sugárzások esetében [l] A dózis egyenérték egy szervre, szövetre vagy az egész testre vonatkozó átlagos dózis egyenértéket jelenti. Az ICRP ajánlásaiban bevezette az effektív dózis egyenérték fogalmát. Eszerint a szervezet várható sugárkárosodásának mértéke szempontjából egy-egy szervnek vagy szövetnek a besugárzása kisebb vagy nagyobb jelentőséggel bír. Pl. azonos dózis egyenértékkel besugározva az ivarmirigyet ill. a pajzsmirigyet, a várható sugárkárosodás mértéke nagyobb lesz az ivarmirigyek besugárzása esetén. Az effektív dózis egyenérték a következőképpen számítható: H e = w T T H T H T a T szervben vagy szövetben az átlagos dózisegyenérték, w T súlyozó tényező, amely a T testszövetből származó szochasztikus hatásokból eredő károsodásnak a test egyenletes besugárzása esetén fellépő sztochasztikus hatásokból eredő teljes károsodás hányadosa. Felhasznált irodalom: Barótfi István (szerk.): Környezettechnika; Mezőgazda kiadó, Dr, Csővári Mihály, Lendvainé Koleszár Zsuzsa, Dr. Várhegyi András: Radioaktív sugárzás; főiskolai jegyzet, PTE-PMMK;
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
Radioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
Radioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások PTE ÁOK Biofizikai Intézet, 2012 december Orbán József A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi idő Maximalizált
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
A dozimetria célja, feladata. Milyen hatásokat kell jellemezni? Miért kellenek dozimetriai fogalmak? Milyen mennyiséggel jellemezzük a káros hatást?
Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam Semmelweis Egyetem DOZIMETRIA: dózisfogalmak, dózisszámítások Taba Gabriella,SE Sugárvédelmi Szolgálat 2016.03.21. EOK Hevesy György előadóterem (Tűzoltó u. 37-47.)
A sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát
1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések
1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)
Ionizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK
MSSZ_V15.1_M2 ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK
1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag
3. Nukleá ris fizikái álápismeretek
3. Nukleá ris fizikái álápismeretek 3.1. A radioaktív bomlás típusai Radioaktív bomlásnak nevezzük az olyan magátalakulásokat, amelyek spontán mennek végbe, és a bomlás során olyan másik atommag is keletkezik,
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
FIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
FIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet
Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek SZTE Nukleáris Medicina Intézet A lakosság sugárterhelése 1 A lakosság sugárterhelése 2 Percent contribution of various sources of exposure to the total collective
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások elállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
Alapfogalmak. Magsugárzások. A magsugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Töltött részecskék ionizáló hatása. tulajdonságai.
tulajdonságai mérése dozimetriája Magsugárzások orvosi alkalmazása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Magsugárzás: Alapfogalmak Az atommag átalakulásakor keletkezik. α (He 2 ), β (e,e
Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése
SUGÁRZÁSOK 5.1 Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése Tárgyszavak: sugárzás; ionizáló sugárzás; épület; lakóépület; építőanyag; radionuklid-koncentráció. Sugárzás vesz
Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó
Sugárvédelem alapjai Nukleáris alapok Papp Ildikó 2 Emlékeztető A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak 3 Pici történelem 1896: Henri Becquerel uránsók Azt találta, hogy sugárzás intenzitása
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
Sugárvédelem az orvosi képalkotásban
Sugárvédelem az orvosi képalkotásban Elek Richárd +36-1 482-2000/191 elek.richard@osski.hu Ionizáló sugárzások Sugárzás: Elektromágneses ~: energiaáramlás Részecskesugárzás: energia- és tömegáramlás Sugárzás
A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
Sugárvédelmi Ellenőrző és Jelző Rendszerének vizsgálata
Sugárvédelmi Ellenőrző és Jelző Rendszerének vizsgálata Zagyvai Péter Osváth Szabolcs Huszka Ádám BME NTI, 2014. 1/5 1. Bevezetés Minden nukleáris létesítmény bizonyos mértékű veszélyforrást jelent az
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia. Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI
Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Sugársérülések
Általános radiológia - elıadás 1
Sugárvédelem A röntgenvizsgálatok során a módszer biztonságos használata alapvetı fontosságú! A megfelelı berendezésre, vizsgálati technikára, sugárvédelmi eszközökre, sugárterhelés mérésre és a törvényi
Sugárvédelmi mérések és berendezések
Sugárvédelmi mérések és berendezések Zagyvai Péter Osváth Szabolcs Huszka Ádám BME NTI, 2014. 1/6 1. Bevezetés Minden nukleáris létesítmény bizonyos mértékű veszélyforrást jelent az ember és környezete
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
DOZIMETRIA GYAKORLATOK
1. Miért van szükség sugárvédelemre 1? DOZIMETRIA GYAKORLATOK Az a tény, hogy ionizáló sugárzások (röntgensugarak, magsugárzások) biológiai ártalmakat okozhatnak, már nem sokkal 1895-ben történt felfedezésük
Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei Apáthy István, Pázmándi Tamás Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Csoport
Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem
SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás
A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése
A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése Madas Balázs Gergely XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, Hunguest Hotel Béke 2014.
RADIOAKTIVITÁS. Természetes (spontán) radioaktivitásról beszélünk, ha a természetben megtalálható elemek atommagja képes átalakulni.
RADIOAKTIVITÁS Az atommagoknak két csoportja van, a stabil és a radioaktív magok. Ez utóbbiak nagy energiájú sugárzást kibocsátva más atommagokká alakulnak. Ilyen radioaktív elem például a rádium a polónium
Bevezetés. o Sugárterhelés forrásainak, mértékének. o A sugárzás és az élő anyag. o Az ártalmas hatások elleni védekezés
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem
Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem Előadások: 2018. IX. 3. XII. 3. Félévközi dolgozatok: 2018. X. 15., XII. 3. Laborgyakorlatok: péntekenként, egyéni beosztás szerint, csoportokban vezető:
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
DOZIMETRIA, SUGÁRHATÁSOK
DOZIMERIA, SUGÁRHAÁSOK Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet 2 Atomfegyver kísérletek Kollektív effektív dózis összetevői, 2006 Intervenciós fluoroszkópia (orvosi) 7% Hagyományos radiológia,
Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója
Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója Madas Balázs Sugárbiofizikai Kutatócsoport MTA Energiatudományi Kutatóközpont XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április 26. A sugárvédelem
Ionizáló sugárzások. Ionizáló sugárzások. dozimetriája. A dozimetria feladata. Megfelelő mennyiségek megfogalmazása
Ionizáló sugárzások dozimetriája Ionizáló sugárzások Alkalmazások optimalizálása Káros következmények becslése, minimalizálása Ionizáló sugárzások csoportosításuk a kiváltott hatás alapján. Közvetlenül
Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak
Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak Bornemisza Györgyné, Pávó Gyula 2012.11.15 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 1. Miért van szükség a sugárvédelemre? 3 2. Az ionizáló sugarak hatásai 6 2.1. Dózisfogalmak.................................
Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai. Dr. Vincze Árpád
Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai Dr. Vincze Árpád A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai Fizikai hatások Kémiai hatások Biokémiai hatások Biológiai hatások Kémiai - biokémia hatások 3. Kémiai elváltozás
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4
Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik I. félév 7. előadás. Sugárvédelem
Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik I. félév 7. előadás Sugárvédelem Kis Zoltán, Kasztovszky Zsolt kis.zoltan@energia.mta.hu kasztovszky.zsolt@energia.mta.hu MTA Energiatudományi
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
Sugárvédelem dozimetria követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat: Izotóplaboratóriumban vizsgálat előkészítését végzi, fecskendőbe szívja a szükséges radiofarmakont. Az Ön mellé beosztott tanuló érdeklődik, hogy milyen esetekben hogyan védekeznek a sugárzással
Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Csepura György PhD Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi
kezdeményezi. (2) Ha a minõsített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a
16/2000. (VI. 8.) EÜM RENDELET AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. -a (2) bekezdésének
Alapfokú sugárvédelmi ismeretek
Alapfokú sugárvédelmi ismeretek - 1 - Bevezetés Az ionizáló sugárzás felhasználása a XIX. század végi felfedezése óta egyre nagyobb teret hódít magának az egészségügy, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos
Sugárvédelem. 2. előadás
Sugárvédelem 2. előadás 2 A biológiai hatások osztályozása Szomatikus: egy biológiai egyeden jelentkezik Genetikai: egy populáción jelentkezik VAGY 3 A biológiai hatások osztályozása Direkt hatás a sugárenergia
Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban Az ionizáló sugárzások biológiai hatása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet A sugárhatás osztályozása A sugárhatás osztályozása A károsodás
Sugárbiológia: dozimetria, találat és. sugárhatás, sugárérzékenység
Sugárbiológia: dozimetria, találat és molekuláris elmélet, direktés indirekt sugárhatás, sugárérzékenység Dózisfogalmak (II/4.1) Sugárhatás dózisfüggése, találat elmélet (Poisson eloszlás), molekulás elmélet
Dozimetria és sugárvédelem
PR/B10ZP0318N0019FD003 Dozimetria és sugárvédelem Dr. Zagyvai Péter egyetemi docens Atomenergetikai Tanszék Nukleáris Technikai Intézet Természettudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek
Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil
Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
Biomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak 2012.11.15
Sugárvédelmi gyakorlat fizikushallgatóknak Bornemisza Györgyné, Pávó Gyula 2012.11.15 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 1. Miért van szükség a sugárvédelemre? 3 2. Az ionizáló sugarak hatásai 6 2.1. Dózisfogalmak.................................
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
AZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE. Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007.
AZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007. Motiváció, kitűzött célok a betegség főként nőket érint szakirodalomi adatok vajon nem becsülik
[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok. Rakyta Péter. Bornemisza Györgyné. leadás időpontja: május 9.
Mérési jegyzőkönyv: Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok Rakyta Péter mérőtársak: Mezei Márk és Pósfai Márton mérés időpontja: 27. április 26. leadás időpontja: 27. május 9. Mérésvezető: Bornemisza
SUGÁRVÉDELEM. Szervdózis szöveti súlytényezők. Kit védünk? Determinisztikus hatás. Sztochasztikus hatás! Sugárterhelés orvosi sugárterhelés
SUGÁRVÉDELEM Sugárterhelés orvosi sugárterhelés PÁCIENSEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI ISMERETEK ÉS MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM TOKÁR ANIKÓ Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszék 2017. Kit védünk? Pácienst
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
fizikai szemle 2004/7
fizikai szemle 2004/7 A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Biofizikai Társaság és az Oktatási Minisztérium folyóirata Fôszerkesztô: Berényi
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
1. fejezet Bevezetés. Ez a jegyzet fizikus- és környezettudós hallgatók sugárvédelmi gyakorlatához készült.
1. fejezet SUGÁRVÉDELEM (Bornemisza Györgyné, Pávó Gyula) 1.1. Bevezetés Ez a jegyzet fizikus- és környezettudós hallgatók sugárvédelmi gyakorlatához készült. Áttekinti az emberiséget érő - túlnyomóan
SUGÁRVÉDELEMI ISMERETEK
SUGÁRVÉDELEMI ISMERETEK A sugárvédelemről, tanfolyami célra Sugárbiológiai alapokról, károsodás időléptékei Dozimetria (fogalmak, mennyiségek,egységek) Dózisszámítások ismert radionuklid szennyezettségekből
Egy egyetemi sugárvédelmi szolgálatvezető "kalandjai avagy sugárvédelmi feladatok az egészségügyben.
Egy egyetemi sugárvédelmi szolgálatvezető "kalandjai avagy sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat vezetője SUGÁRVÉDELEM IONIZÁLÓ
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI
Sugárvédelem alapjai Atomenergetikai alapismeretek Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI 2 Tartalom Emlékeztető a múlt félévből A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak, külső- belső sugárterhelés
Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.
Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding
Kis dózis, nagy dilemma
Kis dózis, nagy dilemma Farkas Árpád, Balásházy Imre, Madas Balázs Gergely, Szőke István XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Mi számít kis dózisnak? Atombomba
Fizika tételek. 11. osztály
Fizika tételek 11. osztály 1. Mágneses mező és annak jellemzése.szemléltetése Hogyan hozható létre mágneses mező? Milyen mennyiségekkel jellemezhetjük a mágneses mezőt? Hogyan szemléltethetjük a szerkezetét?
Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI
Sugárvédelem alapjai Atomenergetikai alapismeretek Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI 2 Rövid történeti áttekintés 1895: W. K. Röntgen elektroncső-kísérlet közben felfedezi a később róla elnevezett sugárzást.
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
A terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.
A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. A terhelés megoszlása a források között környezeti 238 U Radon Kb. 54% ipari termékek 3% egyéb 1% nukleáris medicina 4% orvosi
1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat
A természetes háttérsugárzás Mérésleí rás Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intnzitása
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-0969/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-0969/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi