Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése
|
|
- Emma Juhászné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SUGÁRZÁSOK 5.1 Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése Tárgyszavak: sugárzás; ionizáló sugárzás; épület; lakóépület; építőanyag; radionuklid-koncentráció. Sugárzás vesz körül bennünket. Ez a természetes és mesterséges forrásokból eredő sugárzás hat az emberekre. A hatás mértéke (pontosabban az egészségre káros hatás valószínűsége) a kapott dózis nagyságától függ, amit pedig a sugárforrás erőssége, a sugárzás típusa, a behatás módja, a besugárzott szövetek fajtája, a besugárzás hossza és további más paraméterek befolyásolnak. Az épületen belüli ionizációs sugárzás fontos része az elszenvedett teljes besugárzásnak. A jelen összeállítás sorra veszi az épületen belüli sugárhatásért felelős fontosabb tényezőket, és tárgyalja a sugárvédelem optimálásának kérdéseit. A probléma megfogalmazása Régen tudott, hogy az emberekre hat a természetes radioaktív sugárzás. Azonban a figyelem hosszú ideig a mesterséges sugárforrásokra: a nukleáris kísérleti robbantások során a légkörbe jutott radioaktív nuklidokra, a nukleáris balesetek után bekövetkező kihullásokra, valamint a gyógyászatban, iparban, kutatásban és számos más területen használt radioaktív nuklidokra összpontosult. Azt, hogy az emberi tevékenységhez nem kapcsolódó természetes forrásokból származó sugárzás problémát okozhat, viszonylag későn ismerték fel, de még ekkor sem hozták kapcsolatba az épületen belüli környezettel. Hagyományosan a beltéri környezetet sugárvédelmi szempontból biztonságosnak tekintették, hacsak nem volt kitéve mesterségesen keltett radioaktív nuklidok hatásának. A megnövekedett radioaktivitás problémáját először a svéd kékbetonból épített házak esetében ismerték fel; a kékbeton uránban gazdag
2 alumíniumtartalmú agyagpala. Még ebben az időben is mint Svédország számára fontos, de helyi kérdést kezelték e problémát. A különböző országokban végzett későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy az épületen belüli radontól és az építőanyagokban lévő radioaktív nuklidoktól származik általában az elszenvedett besugárzás legnagyobb része. Miután ez az információ elérhetővé vált, és számos kutatás megerősítette, a természetes sugárzásnak és különösen az épületeken belüli sugárzásnak szentelt figyelem még mindig viszonylag csekély maradt. Annak ellenére, hogy a kutatók erőfeszítéseket tettek az érintettek informálására, és létrehozták a nemzeti stratégiák alapjait az elszenvedett dózisok és a sugárzásnak kitett személyek csökkentéséhez, a társadalom vonakodik felismerni a kérdés fontosságát. Sokkal több figyelem kíséri a nukleáris erőművekből és a radioaktív hulladékokból származó dózisokat, bár az ezekből eredő sugárzás lényegesen kisebb, mint a természetes épületen belüli. Az épületen belüli sugárzás problémája több részre bontható: az emberek nincsenek tudatában e sugárzás módozatainak és nagyságának, valamint a sugárzások sajátságainak; nincs információ az elhárítási intézkedések lehetőségeiről; a környezetvédő, nem állami szervezetek vonakodnak foglalkozni a problémával. E sugárzás mértékét nehéz szabályozni, és a kármentesítő eljárások bevezetése is nehéz feladat. Az épületen belüli sugárexpozíció nagysága és forrásai Az épületen belüli expozíciónak, a fentieknek megfelelően, két főforrása van. Ehhez járulnak a mesterséges radioaktív nuklidok, amelyek esetenként szóródnak szét az épületek belsejében (pl. nagy aktivitású ionizációs sugárforrásokat gondatlanság következtében beleolvasztják a beton erősítését szolgáló vasrudakba). Bár ilyen esetekben az egyes személyek által elnyelt dózis igen nagy lehet, az ilyen esemény valószínűsége igen kicsiny, így e lehetőséggel a továbbiakban nem foglalkozunk. Az ilyen típusú besugárzások elleni védekezés leghatásosabb módja a megelőzés az ilyen források gondos számontartása. Az épületen belüli sugárterhelés legfontosabb forrása a radon és az építőanyagokban lévő radioaktív nuklidok. A szabadon álló, véletlenszerűen kiválasztott litvániai házakban az 1995 és 1998 között végzett mérések alapján azonosították az ország
3 régióit, amelyekben az épületeken belüli radonkoncentráció meghaladja az átlagos értéket. E koncentráció a köves vidékeken nagyobb, ahol a talaj áthatolhatóbb a benne lévő gázok, köztük a jelentős koncentrációban jelen lévő radon számára. Litvániában az épületeken belüli radon fő forrása a talaj. Mivel a radon behatolása az épületekbe az épületek belső terének a talajtól való elszigetelésétől függ, ezért az építés sajátságai lényeges hatással vannak a radonkoncentrációra. Világos, hogy e sajátságok fontosak a radon koncentrációját csökkenteni kívánó, kármentesítő eljárás szempontjából. Az épületeken belüli radonkoncentráció alaposabb vizsgálata ben kezdődött. E vizsgálat pontosabb információt szolgáltatott a felmérés előző szakaszában azonosított, és az átlagosnál nagyobb radonexpozíciónak kitett területek épületei belsejében levő radonkoncentrációról. A mérések a többlakásos házakra is kiterjedtek. Az átlagos belső radonkoncentráció a többlakásos házakban 19±3 Bq/m 3, a különálló házakban pedig 55±5 Bq/m 3 volt. A népességre vonatkozó súlyozott átlag Litvániában 33±4 Bq/m 3. A konfidenciaintervallum a szórás kétszeresének felel meg. Az épületen belüli radontól származó átlagos évi effektív dózis 0,82 nsv, feltéve, hogy az épületen belül az egyensúlyi tényező 0,4, az évi tartózkodási idő 7000 óra és a dózis együttható 9 nsv /(Bq h m -3 ). Ez Litvániában kb. 140 halálesetet okozhat, melyet a radon leányelemeinek ionizációs sugárzása által keltett rákos megbetegedések idéznek elő. Nagyságrendben ez a legjelentősebb sugárforrás, az épületeken kívül is jelentős. Az expozíció másik fontos forrása az építőanyagok radionuklidtartalma. Az építőanyagok tartalmaznak K-40-et, valamint a Ra-226 és a Th-232 bomlási sorának termékeit, de az U-238 bomlási sorának nyomai is kimutathatók bennük. A radionuklidok koncentrációja a Litvániában gyártott és használt építőanyagokban a vizsgálatok szerint függ az építőanyag típusától, de egy típuson belül is széles határok közt változhat (1. táblázat). A táblázatban bemutatott adatok szerint az építőanyagokban lévő radionuklidok besugárzásának mértéke eltérő lehet, függ a radionuklidok koncentrációjától, tehát a forrás erősségétől. A dózis nagysága szempontjából azonban más paraméterek is fontosak. Ilyen a felhasznált építőanyagok mennyisége és eloszlása az épületben. A sugárvédelmi szempontból ellenőrzött építőanyagok kiválasztásánál ezt tekintetbe veszik. Az építőanyagok osztályzása sugárzóké-
4 pességük alapján hasznos lehet a radionuklidok koncentrációjának optimalizálásakor. Az új építőanyagok nem hagyományos nyersanyagokból készülnek, amelyek jelentős koncentrációban tartalmazhatnak természetes radionuklidokat. Ilyen anyag pl. a foszfogipsz. Ezt tekintetbe kell venni az építőanyagok sugárvédelmi szempontú kiválasztásánál. A számítások és a mérések szerint a behatoló sugárzásnak megfelelő átlagos évi effektív beltéri dózis 0,61 msv. Az elfogadott kockázati együtthatókkal számolva ez Litvániában évente kb. 100 halálesetet okozhat. E dózis legnagyobb részét az építőanyagban lévő radionuklidok adják. A kozmikus sugárzás beltéri járuléka évi 0,30 msv. Anyag 1. táblázat A radioaktív nuklidok koncentrációja a Litvániában leggyakrabban használt építőanyagokban. A konfidenciaintervallumok kétszeres szórásnak felelnek meg, az átlagértékek mellett szerepelnek. Átlag Koncentrációk, Bq/kg Tartomány Ra-226 Th-232 K-40 Ra-226 Th-232 K-40 Tégla 31±15 20±9 522± Cement 70±17 30±9 268± Kerámia 60±11 71± ± Agyag 55±17 52±25 884± Beton 37±10 25±8 480± Duzzasztott agyag 85±9 62±7 1135± Gránit 37±9 30±7 870± Homok és kavics 23±4 14±1,2 464± Fa 4,8±2,5 1,9±1,1 21± A beltéri sugárterhelés elleni védekezés elvei és rendszabályai Az általános sugárvédelmi elvek érvényesek a beltéri sugárvédelem esetében is. Ez felöleli a dózis hitelesítését és a sugárvédelem optimálását. A harmadik alapelv a dózisok korlátozása ebben az esetben
5 nem alkalmazható. A beltéri expozíció nem korlátozható ugyanolyan módon, mint ahogy az megtehető sugárforrások használata esetében. Ez esetben a legfontosabb alapelv a sugárvédelem optimálása, ami azt jelenti, hogy az egyes személyek által elnyelt dózis és az exponált személyek száma az adott társadalmi és gazdasági körülmények mellett minél kisebb legyen. Ez az elv az ionizáló sugárzás két tulajdonságából származtatható: a lineáris küszöbértékmentes hatás dózis összefüggésből és a besugárzásmentes állapot elérhetetlenségéből. Az első tulajdonság azt jelenti, hogy bármilyen kis besugárzás is képes az egészségre káros következményeket kiváltani, e káros következmények valószínűsége az elnyelt dózis nagyságától függ. Az igazolhatóság/indokoltság elvének alkalmazása azt jelenti, hogy az előnyök, amit valaminek a felhasználása nyújt, és ami egyúttal növeli a sugárterhelést, meghaladják az ionizációs sugárzás által okozott károkat. A belsőtéri expozíció esetében ez nyilvánvaló. Az olyan helyzetek, melyekben a beltéri radon és az építőanyagokban lévő radionuklidok expozíciója elfogadhatatlanul nagy, megszüntetendők. Az építőanyagok esetében ez olyan építőanyagok használatának tilalmát jelenti, amelyek egy meghatározott dózisnál nagyobbat idézhetnek elő. Az igazolhatóság elvének alkalmazása a beltéri radon esetében problematikusabb nem tiltható meg, hogy az emberek a házaikban lakjanak, még abban az esetben sem, ha a beltéri radon koncentrációja egy bizonyos szintet meghalad. Abban az esetben, ha a beltéri radonkoncentráció a litván törvények által megállapított szintet meghaladja, az érintetteket informálni kell erről a nagyobb kockázatról és az elhárítás lehetséges módozatairól. Szigorúbb rendszabályok érvényesek a beltéri munkahelyek esetében: a munkaadók kötelesek intézkedéseket végrehajtani, amelyek biztosítják, hogy a beltéri radonkoncentráció ne haladja meg a még megengedett értéket. Az optimálás elvének alkalmazása nehezebb. Mindig nagyon problematikus a célérték a védettség szintjének meghatározása (azaz a dózisé vagy koncentrációé), amelyet el kívánnak érni. Gyakran az azonos társadalmi és gazdasági körülményekkel jellemezhető országok hasonló módon járnak el. Ez esetben Litvánia az Európai Unió gyakorlatát követi. Azonban a gyakorlat során új problémák lépnek fel. Pl. különböző technikai eljárások léteznek a beltéri radonkoncentráció csökkentésére és megelőzésére. Az egyik a kockázat elemzése, amikor a radonkoncentráció mérése és a talaj átbocsátóképességének vizsgálata beltéri nagy radonkoncentráció lehetőségére utal és megfelelő elhárító intézkedéseket javasolnak.
6 Kockázatelemzést végeztek pl. a Panevėžys fejlesztési területen. Itt a talajban mért legnagyobb radongáz-koncentráció elérte a 78 kbq/m 3 értéket, a mérési pontok 25%-ában pedig meghaladta a kockázat szempontjából kritikus 40 kbq/m 3 értéket. Az elfogadott elvek szerint a radonkockázat szempontjából egyes területek közepes vagy magas kockázatú besorolást kaphatnak. Ha egy terület magas kockázatú, speciális intézkedések szükségesek az új építkezéseknél, hogy megakadályozzák a radon bekerülését az épületbe. Az optimálás elvének alkalmazása összefüggésbe hozható azzal, hogy a társadalom nincs felkészülve a természetes radioaktivitással kapcsolatos kockázatok megértésére. Ezért a védekezésnek magába kell foglalnia a nagyközönség, de különösen az érintettek tájékoztatását is. A tapasztalat szerint a társadalom beltéri besugárzásra vonatkozó ismeretei növekedőben vannak. A témakörre vonatkozó publikációs tevékenység hatékonynak bizonyult. Szükséges azonban az ismeretátadás minden lehetséges módját felhasználni, így az iskolákban a beltéri radonkoncentrációt mérni, a diákokat a problémával megismertetni. A nemzetközi együttműködést sem szabad elhanyagolni. Mivel a természetes sugárzás és a beltéri sugárzás problémája módszertani szempontból összetett, a nemzetközi együttműködés előmozdíthatja az optimális megoldások megtalálását. A litván tapasztalat szerint a dózisok mérése és becslése a legfontosabb a vizsgálatok első szakaszában, amikor még a belső sugárterhelés nem ismert. Amikor elegendő információ összegyűlt a sugárterhelésről és annak összefüggéseiről, a nagyközönség felvilágosítása válik egyre fontosabbá. A közönség tudatossá válását a megnövekedett érdeklődés jelzi. Ez segít a helyreállítási és a megelőzési tevékenység bevezetésében, ha szükséges. Az intézkedések végrehajtása során hatékonyságukat ellenőrizni kell. Következtetések A lakókörnyezetben és munkahelyen elszenvedett sugárdózisok jelentősek és sok embert érintenek. A lakosság sugárvédelme meglehetősen bonyolult feladat. A beltéri sugárzás problémája még ennél is összetettebb. A gondot nemcsak az expozíció és annak mértékét meghatározó paraméterek becslése okozza, hanem a sugárvédelmi eljárások megválasztása és gyakorlati végrehajtása is. A sugárvédelem számos területén érvényes előírások és korlátozások nem képesek a beltéri sugárvédelem összes problémájának
7 megoldására. A közönség tájékoztatását, az építési tevékenységet végző szakemberek továbbképzését és a nemzetközi együttműködést is fel kell használni a lakosságot érő sugárterhelés lehető legkisebb szintre csökkentése érdekében. Összeállította: Schultz György Butkus, D.; Morkūnas, G, Pilkytė, L.: Ionizing radiation in buildings: Situation and dealing with problems. = Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, 13. k. 2. sz p. 103a 107a. UNSCEAR. United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation UNSCEAR 2000 Report to the General Assembly. Sources, p.
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenA sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenHáttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
RészletesebbenXL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Radon Cselekvési Terv az EU BSS tükrében Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenDÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény
Részletesebben1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre
1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenRadonexpozíció és a kis dózisok definíciója
Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója Madas Balázs Sugárbiofizikai Kutatócsoport MTA Energiatudományi Kutatóközpont XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április 26. A sugárvédelem
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenSugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság
Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet
RészletesebbenKörnyezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén
Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén PATAKI ATTILA ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: SZABÓ CSABA, Ph.D. ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék Litoszféra Fluidum
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
Részletesebbena NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály
RészletesebbenKell-e félnünk a salaktól az épületben?
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. Kell-e félnünk a salaktól az épületben? Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai
Részletesebben1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések
1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenBeltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi
Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenPajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
RészletesebbenA kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenA hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai
RészletesebbenÁtfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés
2018. szeptember 10. Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés 2018. szeptember 10., 17., 24. vizsga napja 25. OKI 1221 Budapest Anna u. 5. 8:50 Megnyító Sugárfizikai és dozimetriai ismeretek 1. Ionizáló
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenLAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem
SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás
RészletesebbenEnergiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése
Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése Tóth-Bodrogi Edit Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Pannon Egyetem Termelt villamosenergia-felhasználás forrásmegoszlása Magyarországon
RészletesebbenRADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON
RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Készítette: Váradi Eszter, ELTE Környezettan Bsc Témavezető: Dr. Horváth Ákos, ELTE Atomfizikai Tanszék Budapest, 2013. Célkitűzés Vasad területének
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenÁltalános radiológia - elıadás 1
Sugárvédelem A röntgenvizsgálatok során a módszer biztonságos használata alapvetı fontosságú! A megfelelı berendezésre, vizsgálati technikára, sugárvédelmi eszközökre, sugárterhelés mérésre és a törvényi
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Átfogó fokozatú sugárvédelmi TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyam tervezett program 2019. szeptember 09; 16; 23; 25. Vizsga napja: 2019. szeptember
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Sugárbalesetek és radionukleáris veszélyhelyzetek egészségügyi ellátása című Sugárorvostani továbbképző tanfolyam 2019. május
Részletesebben6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.
6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás
RészletesebbenA sugárvédelem jogszabályi megalapozása. Salik Ádám 06-30/ NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI)
A sugárvédelem jogszabályi megalapozása Salik Ádám SALIK.ADAM@OSSKI.HU 06-30/349-9300 NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI) 487/2015. (XII. 30.) Kormányrendelet az ionizáló sugárzás
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenMTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS 2008. ÉVI JELENTÉS
52/64 I. táblázat. A KFKI telephelyen üzemelı 17 gamma-szonda 10 perces méréseinek 2008-re vonatkozó statisztikai adatai Állomás száma Összadat Értékelhetı adatok* Üzemképtelen Hibás állapot** Átlag Szórás
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK
MSSZ_V15.1_M2 ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenA felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága
Szűcs László Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága Mire alkalmas egy radioaktívszennyezettség-mérő? A radioaktívszennyezettség-mérők
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK
2014.1.17. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 13/1 II (Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK A TANÁCS 2013/59/EURATOM IRÁNYELVE (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel
RészletesebbenIzotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek
Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil
RészletesebbenA kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban
A kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban Drozsdik Emese, Madas Balázs Gergely MTA Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfizikai Laboratórium XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
RészletesebbenA sugárvédelem legfontosabb személyi és tárgyi feltételei
A sugárvédelem legfontosabb személyi és tárgyi feltételei Bővített sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 12. Kalászi Pál OSSKI Int. Sug.véd. Szolgálat 06-20-936-4847 Az ionizáló sugárzás munkahelyi felhasználásának
Részletesebben487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
RészletesebbenA sugárvédelem alapjai
A sugárvédelem alapjai 1. Dózisfogalmak 2. Az ionizáló sugárzások egészséget károsító hatásai 3. Sugárvédelmi szabályozás - korlátok 4. A dózismérés sajátosságai 5. Természetes radioaktivitás 6. Radioaktív
RészletesebbenMÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0254(NLE) Jelentéstervezet Thomas Ulmer (PE v01-00)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 27.2.2013 2011/0254(NLE) MÓDOSÍTÁS: 12-150 Jelentéstervezet Thomas Ulmer (PE501.908v01-00) az ionizáló sugárzás
RészletesebbenTELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS
MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 6. FEJEZET HÁTTÉRSUGÁRZÁS ADATAI 06.0.8. TARTALOMJEGYZÉK 6. Háttérsugárzás adatai... 6 6.. A környezeti sugárzás dózisteljesítménye... 7 6.. A
RészletesebbenA sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát
RészletesebbenSugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia. Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI
Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Sugársérülések
RészletesebbenEmberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása
Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
RészletesebbenÁTTEKINTÉS A SUGÁRVÉDELEM SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS HELYZETÉRŐL
ÁTTEKINTÉS A SUGÁRVÉDELEM SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS HELYZETÉRŐL Vincze Árpád Országos Atomenergia Hivatal 1 Tartalom NAÜ Biztonsági Szabályzatok Sugárforrások alkalmazása 2013/59/EURATOM irányelv (EU BSS) Átültetés
RészletesebbenMagyar joganyagok - 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet - az ionizáló sugárzás elleni 2. oldal a) a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-táro
Magyar joganyagok - 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet - az ionizáló sugárzás elleni 1. oldal 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési,
RészletesebbenÉpületek sugáregészségügyi vizsgálatainak tapasztalatai (2002-2013)
XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2014. május 13-15. Épületek sugáregészségügyi vizsgálatainak tapasztalatai (2002-2013) Homoki Zsolt 1 Déri Zsolt 2, Kocsy Gábor 1 1 Országos Frédéric
RészletesebbenA BOMLÁS VIRÁGAI Radioaktív sugárzások és környezetünk Írta: Somlai János, Tarján Sándor, Kanyár Béla, Radioökológiai Tisztaságért Társadalmi Szervezet, 1999-ben Felelõs kiadó: Energia Klub Környezetvédelmi
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenSzerven belül egyenetlen dóziseloszlások és az LNT-modell
Szerven belül egyenetlen dózseloszlások és az LNT-modell Madas Balázs Gergely, Balásházy Imre MTA Energatudomány Kutatóközpont XXXVIII. Sugárvédelm Továbbképző Tanfolyam Hunguest Hotel Béke 2013. áprls
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenA KITERJESZTETT INES SKÁLA RADIOLÓGIAI ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ HAZAI ADAPTÁCIÓJA
A KITERJESZTETT INES SKÁLA RADIOLÓGIAI ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ HAZAI ADAPTÁCIÓJA Ballay László, Elek Richárd, Vida László, Turák Olivér OSSKI-MSO XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2011
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenA magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése
A magyarországi Ru mérési eredmények értékelése Jakab Dorottya 1 (jakab.dora@energia.mta.hu), Endrődi Gáborné 1, Kapitány Sándor 2, Kocsonya András 1, Pántya Annamária 1, Pázmándi Tamás 1, Zagyvai Péter
RészletesebbenA hazai vízművek NORM-os felmérése
A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE Sebestyén Zsolt, Laczkó Balázs, Ötvös Nándor, Petőfi Gábor, Tomka Péter Országos Atomenergia Hivatal Hajdúszoboszló, 2017.04.26.
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Csepura György PhD Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi
RészletesebbenRadioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében
SUGÁRZÁSOK 5.1 Radioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében Tárgyszavak: radioaktív; radioaktív dózis; műtrágya; expozíció; hulladék; izotóp; sugárzás. Természetes
Részletesebben1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat
A természetes háttérsugárzás Mérésleí rás Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intnzitása
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2456-06 Kártevőirtás gázokkal követelménymodul szóbeli 2. vizsgafeladatai
1. feladat Egy áruházlánc új élelmiszer-áruházat készül átadni. A HAACP-rendszer kiépítéséhez tudniuk kell, milyen ízeltlábú kártevők előfordulása várható és azok ellen milyen védekezési módszer az engedélyezett.
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenInfluence of geogas seepage on indoor radon. István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila
VII. Magyar Radon Fórum és Radon a környezetben Nemzetközi workshop Veszprém, 2013. május 16-17. Influence of geogas seepage on indoor radon István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila Debrecen Marosvásárhely
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S 1 122/2018. (XII.13.) sz. előterjesztés Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. december 13-i ülésére Tárgy: Javaslat a 2019. évi belső i terv jóváhagyására
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.28. COM(2012) 147 final 2012/0074 (NLE) C7-0105/12 Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal
Részletesebbenkezdeményezi. (2) Ha a minõsített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a
16/2000. (VI. 8.) EÜM RENDELET AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. -a (2) bekezdésének
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1
Részletesebbentekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 31. és 32. cikkére,
31996L0029 A Tanács 96/29/Euratom irányelve (1996. május 13.) a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások
RészletesebbenSugárvédelemhez kapcsolódó jogszabályok Bővített sugárvédelmi tanfolyam október 12.
Sugárvédelemhez kapcsolódó jogszabályok Bővített sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 12. Kalászi Pál OSSKI Int. Sug.véd. Szolgálat 06-20-936-4847 Nemzetközi ajánlások Sugárvédelem jogi struktúrája Az
RészletesebbenKÖRNYEZETÜNK SUGÁRZÁSAI
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 257-262 ISSN 2064-8014 KÖRNYEZETÜNK SUGÁRZÁSAI Győrfi Tamás 1* 1 Matematikai és informatikai szakcsoport, Eötvös József Főiskola, Baja, Magyarország Kulcsszavak: környezeti sugárzás
Részletesebben