3. Nukleá ris fizikái álápismeretek
|
|
- Alajos Orsós
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 3. Nukleá ris fizikái álápismeretek 3.1. A radioaktív bomlás típusai Radioaktív bomlásnak nevezzük az olyan magátalakulásokat, amelyek spontán mennek végbe, és a bomlás során olyan másik atommag is keletkezik, amelynek rendszáma legfeljebb kettővel tér el az eredeti magétól. A radioaktív bomlás fő típusai az alfa-bomlás, a béta-bomlás és a gamma-bomlás. Az alfa-bomlás elsősorban a nehéz, viszonylag kevés neutront tartalmazó atommagokra jellemző. Az alfa-bomlás során a nuklid egy két-két protonból és neutronból álló fragmentumot, azaz egy héliumatommagot bocsát ki. Ezt a folyamatot az alagúteffektus teszi lehetővé. Az alfa-bomlás során az anyanuklid tömegszáma néggyel, rendszáma pedig kettővel csökken: A A 4 ZX Z 2Y 4 + 2He. Alfa-bomlással bomlik az urán-238 izotóp, ennek a nukleáris reakciónak az energiatermelésben van szerepe. Orvosi alkalmazása a rádium-223, az asztácium-211, valamint a bizmut-212 és -213 izotópoknak van a daganatterápiában Th + He 92U A béta-bomlás általában akkor jelentkezik, ha egy atommagban kedvezőtlen a protonok és a neutronok aránya, ez a bomlás során a nukleonok egymásba történő átalakulásával, és elektron, illetve pozitron kisugárzásával stabilizálódik. A β -bomlás esetén a nuklid egyik neutronja protonná alakul át (emiatt a nuklid rendszáma eggyel
2 növekszik, tömegszáma pedig nem változik), miközben a magot β -sugárzás (elektronsugárzás) hagyja el, és egy elektron-antineutrínó keletkezik: A ZX Z+1 A Y + e + ν e. β -bomlással bomlik a 131-es tömegszámú jódizotóp, amelyet többek között a pajzsmirigy szcintigráfiás vizsgálatához, illetve a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásainak radioizotópos kezelésére használnak. Ugyancsak dagantterápiában alkalmazzák az ittrium-90, a szamárium-153, a lutécium-177 és még számos bétasugárzó izotópot Xe + e + ν e. 53I 54 A β + -bomlás az előző nukleáris reakció fordítottja: az atommag egyik protonja alakul át neutronná (így itt a nuklid rendszáma eggyel csökken, a tömegszám pedig nem változik), miközben a magot β + -sugárzás (pozitronsugárzás) hagyja el, és egy elektronneutrínó keletkezik. A pozitron igen rövid távon rekombinálódik egy negatív töltéső elektronnal (megsemmisülési sugárzás), és két egymással ellentétes irányba haladó nagyenergiájú gamma foton keletkezik: A ZX Z 1 A Y + e + + ν e. β + -bomlással bomlik a 18-as tömegszámú fluorizotóp, amely a PET-diagnosztika egyik leggyakrabban használt jelölő eleme Na 8 O + e + + ν e Az atommag egyik protonjának neutronná történő átalakulására egy másik lehetőség az inverz béta-bomlásnak is nevezett héjelektron-befogás, amikor az atommag befogja az egyik belső elektronhéjról (általában a K-héjról) származó elektront, és az atommag egy protonja egy elektronneutrínó kibocsátásával neutronná alakul. Héjelektron-befogással bomlik az 55-ös tömegszámú vasizotóp
3 mangán-55 izotóppá. A reakció során keletkező röntgensugárzást röntgenes vizsgálati módszerekhez (pl. röntgendiffrakciós eljárásoknál) használják. A gamma-bomlás a gerjesztett állapotban lévő nuklidok stabilizálódására szolgál, amely során az atommag a fölös energiát gamma-sugárzás (azaz elektromágneses sugárzás, fotonok) formájában adja le: A ZX A Z X + γ. Gamma-sugárzás kibocsátása mellett stabilizálódik például a molibdén-99 izotópból eluált 99-es tömegszámú metastabil technéciumizotóp. A keletkező gamma-sugárzás diagnosztikai célokra használható: 43Tc Tc + γ. A fenti átalakulásokat a Soddy Fajans-féle eltolódási szabályok foglalják össze, amelyek az egyes bomlásokat kísérő rendszám- és tömegszám-változásokat adják meg: 3.2. A radioaktív bomlástörvény A radioaktív bomlásra általánosságban véve az jellemző, hogy egy atommag valamely kicsiny időintervallumon belüli elbomlásának valószínűsége független attól,
4 hogy milyen régóta létezik az adott atommag, és attól is, hogy hány másik ugyanolyan atommag van a környezetében. Ebből adódik, hogy az időegység alatt bekövetkező bomlások száma, azaz a bomlásra váró atommagok számának csökkenése (dn/dt) arányos az adott időpontban jelen lévő bomlásra váró atommagok számával (N), azaz Ennek az egyenletnek a megoldása: dn(t) dt = λ f N(t). N(t) = N 0 e λ f t. A bomlás sebességét jellemzi a λ f bomlási állandó, amely a (fizikai) felezési idő (T f,1/2 ) segítségével is kifejezhető: T f,1/2 = ln2 λ f. Utóbbi azt fejezi ki, hogy mennyi idő alatt csökken a felére egy adott izotóp atommagjainak száma. Lényeges, hogy ez a fizikai felezési idő független a kémiai formától, így attól is, hogy egy élő rendszeren belül vagy kívül, illetve melyik szervben található az izotóp. Miután a radioaktív bomlás ionizáló sugárzás kibocsátásával jár, gyakran elsősorban nem az atommagok számának változására, hanem az időegység alatt bekövetkező bomlások számára, azaz az aktivitásra vagyunk kíváncsiak. Ez arányos a radioaktív magok számával: A(t) = λ f N(t). Az aktivitás természetesen ugyanúgy csökken az idő múlásával, mint a radioaktív atommagok száma: A(t) = A 0 e λ f t. Amikor valamilyen radioaktív elemet vagy önmagában vagy valamilyen molekulához kötve juttatunk az emberi szervezetbe, akkor fontos azt is tudnunk, hogy az hogyan mozog a különböző szervek között (eloszlás, metabolizmus), illetve hogyan jut ki a szervezetből (kiválasztódás, elimináció). Általában ezeket a folyamatokat is az jellemzi, hogy az egyes atommagok egyik szervezetrészből
5 (modellezés szempontjából kompartmentből) másikba való átjutása független attól, hogy milyen régóta van ott az atommag, illetve hogy hány másik ugyanolyan atommag van jelen. Éppen ezért a biológiai transzportot, illetve a biológiai ürülést is a fentiekhez hasonló egyenletekkel írhatjuk le azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben sok kompartment van összekapcsolva, így egy sokegyenletes differenciálegyenlet-rendszert kell felírni, ahol a kompartmenteket nemcsak kiáramlás, hanem a szomszédos kompartmentekből való beáramlás is jellemzi. Fontos különbség azonban, hogy ezeknek a transzportfolyamatoknak a sebességét a kémiai forma határozza meg, ami azt is jelenti, hogy egy adott elem stabil és a radioaktív izotópjának transzportja azonos, ha a kémiai formájuk megegyezik. A kompartmentek közötti transzporttal a továbbiakban nem foglalkozunk részletesen. Felírjuk viszont azokat az egyenleteket, amelyek a szervezetből való kiürülést írják le attól kezdve, hogy a kompartmentek közötti izotóparány állandóvá vált. dn dt = λ b N, ahol λ b a biológiai bomlási állandó. Az egyenlet megoldása az eddigiekhez hasonlóan N(t) = N 0 e λ b t. Általában persze nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a fizikai vagy a biológiai bomlás nyomán mennyivel csökken az izotópok száma, hanem arra, hogy a két folyamat együttesen mit eredményez, azaz az idő múlásával hogyan csökken a szervezeten (esetleg annak egy részén) belüli aktivitás. Miután a fizikai és a biológiai folyamat egymástól független, csak azok a magok maradnak változatlanul, amelyek sem a fizikai, sem a biológiai bomlásnak nem esnek áldozatul. Ebből adódik, hogy ezt a két valószínűséget össze kell szorozni, ami azt eredményezi, hogy az effektív bomlási állandó a fizikai és a biológiai bomlási állandó összege lesz: λ eff = λ f + λ b. Ez alapján felírható a felezési idők közötti összefüggés is: 1 = T eff,1/2 T f,1/2 T b,1/2 Adott izotóp mennyisége tehát az alábbi összefüggés szerint csökken az időben:
6 N(t) = N 0 e (λ b+λ f ) t Fontos azonban, hogy sugárzás csak a fizikai bomlásokból származik, így tehát az aktivitás az adott időpontban jelenlévő radioaktív magok számának és a fizikai bomlási állandónak a szorzata: A(t) = λ f N(t) = λ f N 0 e (λ b+λ f ) t = A 0 e (λ b+λ f ) t Dozimetria A szervezetben, szövetekben, sejtekben az ionizáló sugárzások biológiai hatásokat váltanak ki. A kiváltott hatás dózisfüggő, függ a sugárzás minőségétől és a sejtek, szövetek biológiai érzékenységétől. A dózis hatás modellezésére megkülönböztetünk az alacsony dózisoknál jelentkező véletlenszerű, ún. sztohasztikus, és magas dózisoknál törvényszerűen bekövetkező determinisztikus hatásokat. Az ionizáló sugárzásokat az jellemzi, hogy a nem ionizáló sugárzásokkal szemben elég nagy az energiájuk ahhoz, hogy ionokat hozzanak létre. Az ionizáció módja közvetlen, ha az ionizáló részecske közvetlenül elektronoknak adja át az ionizációhoz szükséges energiát. Ez jellemzi az alfa-, a béta- és a gammasugárzásokat. Ezzel szemben a neutronok nem az elektronokkal lépnek kölcsönhatásba, hanem az atommagokkal való ütközésük révén keletkeznek olyan részecskék, amelyek már az elektronokkal is képesek kölcsönhatásba lépni, azaz a neutronsugárzás közvetetten ionizál. A közvetlen és közvetett jelzőt nemcsak az ionizáció módjának, hanem a sugárzás elsőként jelentkező hatásainak jellemzésére is használjuk, azaz ezeket könnyű összetéveszteni. A makromolekulákra, így a kétláncú DNS-re gyakorolt hatás is kétféle lehet. Egyrészt előfordulhat, hogy a sugárzás közvetlenül a DNS-re gyakorol hatást, azaz például egy kettőslánctörés az ionizáló részecske és a DNS kölcsönhatásának következménye. Ez a közvetlen vagy direkt hatás. Közvetett hatás esetén az ionizáló részecske nem a makromolekulával, hanem más molekulákkal,
7 leggyakrabban a vízzel lép reakcióba, amelynek következtében olyan szabadgyökök, illetve igen reaktív vegyületek (például hidrogén-peroxid) keletkeznek, amelyek később a makromolekulával kölcsönhatásba lépve annak sérülését okozzák. Ez a sugárzás közvetett, vagy másként indirekt hatása. Mind a közvetlen, mind a közvetett hatások esetén igaz, hogy az elsődleges hatás mértéke egyenesen arányos az átadott ionizáló energiával, és fordítottan arányos annak az anyagrésznek a tömegével, amelyben az ionizáló energia elnyelődött. Így tehát az elsődleges hatások szempontjából is hasznos mennyiség az elnyelt dózis, amely közvetlenül és közvetetten ionizáló sugárzások esetén is alkalmazható, alapvető fizikai dózismennyiség: D = dε dm, ahol dε a dm tömegű térfogatelemben a közvetlenül ionizáló részecskék által leadott energia középértéke. Ennél a mennyiségnél gyakrabban számoljuk az elnyelt dózis átlagát, amely egy tetszőleges térfogatban leadott energia és az adott térfogat tömegének hányadosa. Mind az elnyelt dózis, mind az elnyelt dózis átlagának mértékegysége a Gray, rövidítve Gy, amely 1 J/kg-nak felel meg. Az időegység alatt elnyelt dózist elnyelt dózisteljesítménynek nevezzük. Mértékegysége a Gy/s. Az elnyelt dózis megfelelő mennyiség annak jellemzésére, hogy különböző determinisztikus hatások milyen mértékű sugárterhelésnél lépnek fel, emiatt is alkalmazzák mind a klinikai gyakorlatban, mind a kísérleti sugárbiológiában. Ugyanakkor igaz az is, hogy a különböző szövetek, illetve a különböző típusú sugárzások esetén ugyanaz a dózis nem ugyanolyan mértékű hatást vált ki még akkor sem, ha a hatás olyan jól definiált, mint a besugárzást túlélt sejtek és a besugárzott sejtek hányada. Ez utóbbi mennyiség egyebek mellett a sugárterápia hatékonyságának is fontos jellemzője. Arra a célra, hogy a különböző sugárzások hatását kényelmesen össze lehessen hasonlítani, a relatív biológiai hatékonyság (RBE Relative Biological Effectiveness) mennyiségét használjuk, amely az azonos körülmények között azonos biológiai hatást kiváltó, referenciaként használt fotonsugárzás és a vizsgált sugárzás elnyelt dózisainak hányadosa.
8 Determinisztikus hatások esetén is számos olyan tényező van, amely befolyásolja az adott elnyelt dózis hatását. Ezek közül az egyik leglényegesebb a sugárzás lineáris energiaátadási tényezője (LET Linear Energy Transfer), amely azt mutatja meg, hogy a sugárzás egységnyi úthosszon mekkora energiát ad át környezetének. Mértékegysége a kev/μm. A nagyobb LET-értékű, azaz sűrűn ionizáló sugárzások súlyosabb károsodást okoznak, mint a kis LET-értékű, azaz ritkán ionizáló sugárzások. Rövidesen visszatérünk erre egy egyszerű példával. A daganatterápiában az DNS-re gyakorolt hatásokra összpontosítunk. Megállapíthatjuk, hogy a DNS-sérülések száma egyenesen arányos az elnyelt dózissal, és éppen ezért kézenfekvő feltevés, hogy a sztochasztikus hatások kockázata is arányos az elnyelt dózissal. Ugyanakkor a kockázat és az elnyelt dózis közötti arányossági tényezőszintén több tényezőtől függ, ezek közé tartozik a sugárzás lineáris energiaátadási tényezője is. A sugárbiológiai kísérletek azt mutatják, hogy a kettőslánctörések száma arányos az elnyelt dózissal. A LET-értéktől függ viszont az, hogy ezek a kettőslánctörések hogyan helyezkednek el egymáshoz képest. Az alfarészecskék vagy még nehezebb ionok pályája jó közelítéssel egyenes a közegben, így a sejtben és a sejtmagban is. Ennek megfelelően ezen egyenes mentén ionizálnak, és így a kettőslánctörések is egy egyenes mentén helyezkednek el a sejtmagban. Ezzel szemben a fotonok az anyaggal való kölcsönhatás következtében szóródnak, így nem egy egyenes mentén ionizálnak. A LET-értékbeli különbség pedig azt eredményezi, hogy csak sok fotonnal való kölcsönhatás eredményez akkora dózist, mint amely egyetlen alfa-részecskétől származik. Így a sok foton által előidézett kettőslánctörések nagyjából véletlenszerűen helyezkednek el az egész sejtmagban. A kettőslánctörések száma tehát azonos, viszont alfa-részecskék esetén ezek a kettőslánctörések jóval közelebb vannak egymáshoz, ami miatt jóval nagyobb annak a valószínűsége, hogy a DNS-darabokat nem sikerül megfelelően összeilleszteni. Könnyen előfordulhat, hogy egy-egy DNS-szakasz kimarad, elvész. Emiatt az alfa-részecskék sokkal hatékonyabbak a sejtpusztítást illetően is, miközben mutációt is jóval többet okoznak.
9 Az ionizáló sugárzás biológiai hatását több tényező befolyásolja. A determinisztikus hatások mérhetők, míg a stohasztikus hatásoknál a bekövetkező változások valószínűségét határozzuk meg. A determinisztikus hatásokat a therápiában használjuk ki illetve sugárbaleseteknél fordulnak elő. A sztohasztikus hatásoknak a sugárvédelemben, az ép szövetek megóvása illetve a környezeti sugárterhelésben van jelentősége. Az első figyelembe vett egyéb tényező a sugárzás fajtája. A sugárvédelemben sugárzási súlytényezőket alkalmazunk, amelyekkel azt kívánjuk leírni, hogy a különböző sugárzások mennyire veszélyesek a sztochasztikus hatások szempontjából. Ez jelentős részben a sugárzás LET-értékétől függ. Például azt feltételezzük, hogy az alfa-részecskékből származó adott elnyelt dózis ugyanabban a szövetben hússzor akkora kockázatot jelent, mint gamma-sugárzásból származó, és így az alfarészecskék sugárzási súlytényezője (w R ) 20, a gamma-fotonoké pedig 1. A többi sugárzás esetén is adottak ezek az értékek, a neutronok esetén az energia függvényében. A sugárzási súlytényezőkkel, sugárfajtánként összegzett elnyelt dózist egyenértékdózisnak nevezzük. H T = w R,i D i i Jele a H T, mértékegysége pedig a sievert (Sv). Valójában ez is J/kg-ot takar, sőt sok esetben (ha w R =1) a számértéke is megegyezik az elnyelt dóziséval, azonban a két mértékegység az eltérő tartalmuk miatt nem cserélhető fel egymással. A másik fontos tényező, amely befolyásolja a sztochasztikus hatások kockázatát, hogy melyik szövetet/szervet érte a sugárzás. Egyes szövetekre sokkal inkább jellemző a rosszindulatú elváltozás, mint másokra, amit a sugárvédelem szintén súlytényezőkkel, szöveti súlytényezőkkel vesz figyelembe (w T ). Ezekből összesen négyféle van, és a valóságban inkább szervekhez rendeljük őket, mint szövetekhez. A szöveti súlytényezőkkel összegzett egyenértékdózist effektív dózisnak nevezzük. Jele a H E vagy újabban az E, mértékegysége pedig ugyancsak a sievert (Sv), akárcsak az egyenértékdózisé.
10 H E = w T,i H T,i i Itt tehát még jobban oda kell figyelnünk, hogy mindig konkretizáljuk, melyik dózisfogalomról beszélünk. A szöveti súlyfaktorok összege 1, így ha az elnyelt dózis egyenletesen oszlik el az egész testben, akkor az egyenértékdózis értéke megegyezik az effektív dóziséval Néhány példa a radioaktivitás orvosi alkalmazására Az élő szervezet nem képes különbséget tenni az elemek radioaktív és nem radioaktív formája, izotópja között ezért a radioaktív izotópok biológiai folyamatok nyomjelzésére alkalmasak (1943 ezért az elvért kapott Nobel-díjat Hevesy György). A nagy áthatolóképességű sugárzás, illetve a gamma-fotonok kevéssé nyelődnek el a szervezetben (biológiai hatásuk elhanyagolható), de nagy áthatolóképességük lehetővé teszi, hogy kívülről megmérjük a radioaktivitást, a betegbe jutatott radioaktív elemmel jelölt molekulák eloszlását képalkotó berendezéssel feltérképezzük. Ilyen eljárások (diagnosztikus nukleáris medicina) a gamma-kamerával végzett vizsgálatok, illetve a tomográfiás leképezések közül a SPECT (single photon emission computed tomography), a PET (pozitron emission tomográfia) illetve hibrid képalkotó eljárások (SPECT/CT, PET/CT, PET/MRI). Amennyiben a szervezet anyagcsere-folyamataiban részt vevő molekulákat nagy biológiai hatású (néhány mikro- vagy milliméteren elnyelődő) részecskesugárzó izotóppal jelöljük meg (alfa- vagy béta-sugárzás), terápiás hatást tudunk elérni. Ezzel foglalkozik a terápiás nukleáris medicina.
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenAz atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.
Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Részletesebben4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái
4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái A fotonok nagy áthatolóképessége lehetővé teszi, hogy kívülről megnézzük, mi van a testen belül, a különböző anyagok radioaktív izotóppal való megjelölése pedig
RészletesebbenA Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Részletesebben1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre
1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
RészletesebbenRadioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban Az ionizáló sugárzások biológiai hatása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet A sugárhatás osztályozása A sugárhatás osztályozása A károsodás
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások PTE ÁOK Biofizikai Intézet, 2012 december Orbán József A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi idő Maximalizált
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Részletesebben2011.11.07. Biofizika és orvostechnika alapjai
Áttekintés Biofizika és orvostechnika alapjai Magátalakulások közben keletkező sugárzással alkotunk képet Képalkotás 3 A szervek működéséről, azaz a funkcióról nyújt információt Nukleáris képalkotás Szerkesztette:
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenMagsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása
Magsugárzások, Radioaktív izotópok radioaktivitás : energia kibocsátása az atommagból részecskék vagy elektromágneses sugárzás formájában z atom felépítése z atom alkotórészei protonok neutronok nukleonok
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenA sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α
Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenIzotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek
Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil
RészletesebbenSugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó
Sugárvédelem alapjai Nukleáris alapok Papp Ildikó 2 Emlékeztető A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak 3 Pici történelem 1896: Henri Becquerel uránsók Azt találta, hogy sugárzás intenzitása
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások elállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenSugárbiológia ismeretek jelentősége a diagnosztikában és terápiában. és sugárkémiai alapismeretek.
Sugárbiológia ismeretek jelentősége a diagnosztikában és terápiában. Az ionizáló sugárzás típusai, sugárfizikai és sugárkémiai alapismeretek. A sugárbiológia az ionizáló sugárzás élő szervezetre gyakorolt
RészletesebbenGamma sugárzás. Gamma-kamera SPECT PET. Tömeg-energia ekvivalencia. Nukleáris medicína. γ-sugárzás előállítása. γ-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
2011.05.02. SPECT PET Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>~50keV (6.6 10-15 J), λ< 3 10-11 m) gamma-bomlás (atommag alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetét kísérő foton kibocsátás)
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenI. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK
1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenAtomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
RészletesebbenRadioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban Az ionizáló sugárzások biológiai hatása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet A sugárhatás osztályozása A sugárhatás osztályozása A károsodás
RészletesebbenAlapfogalmak. Magsugárzások. A magsugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Töltött részecskék ionizáló hatása. tulajdonságai.
tulajdonságai mérése dozimetriája Magsugárzások orvosi alkalmazása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Magsugárzás: Alapfogalmak Az atommag átalakulásakor keletkezik. α (He 2 ), β (e,e
RészletesebbenJelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenIzotópok. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ. Izotópdiagnosztikai eljárás lépései
Izotópdiagnosztikai eljárás lépései Izotópok Alkalmas, radioaktív molekulák bejuttatása Az aktivitás eloszlásának, változásának követése diagnosztikai alkalmazásai A fiziológiás v. patológiás folyamatok
RészletesebbenRadiometrikus kutatómódszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Radiometrikus kutatómódszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Ionizáló sugárzások különböző áthatoló képessége Alfa-sugárzást egy papírlap is elnyeli. hélium atommagokból áll (2 proton +
RészletesebbenA radioaktív bomlás típusai
A radioaktív bomlás típusai Párhuzamos negatív és pozitív bétabomlás/elektronbefogás 40 19 K kb.89% 0.001%, kb.11% EX 40 40 Ca Ar Felszabaduló energia Ca-40: 1311 kev Ar-40: 1505 kev Felezési idő P-40
RészletesebbenGamma kamera, SPECT, PET. Készítette: Szatmári Dávid PTE ÁOK, Biofizikai Intézet, március 1.
Gamma kamera, SPECT, PET Készítette: Szatmári Dávid PTE ÁOK, Biofizikai Intézet, 2010. március 1. Izotópok, bomlás, magsugárzások Izotópok: kémiai részecskék, azonos rendszám de eltérő tömegszám pl.: szén
Részletesebben61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai
61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési
RészletesebbenBevezetés a magfizikába
a magfizikába Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Bevezetés 2 / 35 Bevezetés Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Rutherford
RészletesebbenIzotópok. diagnosztikai alkalmazásai 2. Az izotóp kiválasztásának szempontjai. hf > 50 kev. α β γ. Maximáljuk a nyerhető információt.
Az izotóp kiválasztásának szempontjai Izotópok Maximáljuk a nyerhető információt. Minimalizáljuk a kockázatot. Ennek megfelelően optimalizálandó diagnosztikai alkalmazásai 2. a sugárzás fajtája a sugárzás
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenPárhuzamok: legerjedés Párhuzamok: energia átadása
Az atom felépítése AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS FAJTÁI ÉS KELETKEZÉSE. elektron TÖLTÖTT RÉSZSKÉK KÖLCSÖNHATÁSA KÖZEGGEL proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet Fogorvos-képzés, 26 atommag
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás
Az ionizáló sugárzások fajtái Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra Magsugárzások Röntgensugárzás 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás Dr. Smeller László Ionizáció: Az atomból vagy
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.
2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai
RészletesebbenGamma-kamera SPECT PET
Gamma-kamera SPECT PET 2011.04.17. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>~50keV (6.6 10-15 J), λ< 3 10-11 m) gamma-bomlás (atommag alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetét kísérő
RészletesebbenIDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN
! " #! " 154 IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN (Ludwig Boltzman) (James Clerk Maxwell)!" #!!$ %!" % " " ( Bay Zoltán )
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenA vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése
A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése Madas Balázs Gergely XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, Hunguest Hotel Béke 2014.
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS. Természetes (spontán) radioaktivitásról beszélünk, ha a természetben megtalálható elemek atommagja képes átalakulni.
RADIOAKTIVITÁS Az atommagoknak két csoportja van, a stabil és a radioaktív magok. Ez utóbbiak nagy energiájú sugárzást kibocsátva más atommagokká alakulnak. Ilyen radioaktív elem például a rádium a polónium
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2018.03.26 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása Gondolat, 1976 1 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenIzotópok. Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ
Izotópok Izotópok diagnosztikai alkalmazásai diagnosztikai alkalmazásai Izotópdiagnosztikai eljárás lépései Alkalmas, radioaktív molekulák bejuttatása Az aktivitás eloszlásának, változásának követése Képalkotó
Részletesebbenrzások a Dr. Fröhlich Georgina ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest
Ionizáló sugárz rzások a gyógy gyításban Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest ELTE TTK, Budapest chopin.web.elte.hu Bevezetés 1. A radioaktivitás alapjai (atomszerkezet,
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
Részletesebben1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4
Részletesebben+ + Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MAGFIZIKA Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. AZ ATOMMAG SZERKEZETE, RADIOAKTIVITÁS 9. 9. 4. PTE ÁOK Biofizikai Intézet Vig Andrea A magfizika azonban
RészletesebbenAz atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2018/2019. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
Részletesebben(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján)
Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Döntő 2014. I. kategória Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrendben, feladatonként külön lapon kell megoldani. A megoldáshoz bármilyen
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS
ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS 2013. 11. 08. A biofizika fizikai alapjai Magfizika Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. A magfizika azonban még nem lezárt
RészletesebbenA sugárzások és az anyag fizikai kölcsönhatásai
A sugárzások és az anyag fizikai kölcsönhatásai A kölcsönhatásban résztvevő partner 1. Atommag 2. Az atommag erőtere 3. Elektron (szabad, kötött) 4. Elektromos erőtér 5. Molekulák 6. Makroszkopikus rendszerek
RészletesebbenÚton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi taár Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
RészletesebbenMag- és neutronfizika
Mag- és neutronfizika z elıadás célja: : megalapozni az atomenergetikai ismereteket félév során a következı témaköröket ismertetjük: Magfizikai alapfogalmak (atommagok, radioaktivitás) Sugárzás és anyag
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenAz izotópdiagnosztika fizikai alapjai
Bevezetés Az izotópdiagnosztika fizikai alapjai Az izotóp kiválasztásának szempontjai Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Smeller László Izotópdiagnosztikai vizsgálati technikák Izotóp
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi doces Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 7. előadás NMR spektroszkópia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék NMR, Nuclear Magnetic
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenA sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát
RészletesebbenRADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica
Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk
RészletesebbenGamma-kamera SPECT PET
Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ
Részletesebben