I. Az európai felvilágosodás irodalmából

Megoldások 1

I. Az európai felvilágosodás irodalmából 1. A felvilágosodás szellemi mozgalom, eszmerendszer, amelynek célja a polgári társadalom megteremtése. Keletkezése, kibontakozása, fénykora nagyjából egybeesik a 18. századdal. Kiindulópontja az emberi ész és annak képessége a szabad vizsgálódásra. Jelszava: Merj gondolkodni! Előzményei a reneszánszig nyúlnak vissza. A természettudományos felfedezések, az ipari fejlődés, az árutermelés kialakulása, az angol és a holland polgári forradalom siettették kibontakozását. Filozófiai forrása az angol empirizmus és a francia racionalizmus. A józan ész nevében elutasították a tételes vallásokat, az Istenhez való vi-szonyukat a deista felfogás jellemezte. Át akarták alakítani az ésszerűtlennek tartott társa dal mi rendet a szabadság, egyenlőség, testvériség demokratikus eszményei alapján. Az új esz mék terjesztője volt a francia Enciklopédia. A felvilágosodás hatása egész Európában megmutatkozott, bár Közép- és Kelet-Európában némi késéssel. Itt a polgárság hiánya miatt a nemesség újra fogékony rétegei váltak híveivé és terjesztőivé. 2. Empirizmus: filozófiai irányzat, ismeretelméleti módszer. Angol tudósok, Bacon, Locke dolgozták ki. Eszerint ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés, módszere pedig az indukció. Racionalizmus: filozófiai irányzat, ismeretelméleti módszer. Alapelveit a francia Descartes dolgozta ki. Eszerint ismereteink végső forrása az értelem ( Gondolkodom, tehát va gyok. ). Módszere a dedukció. 3. Dedukció: ismeretelméleti, gondolkodói módszer, amely szerint az általánostól kell eljutni az egyedi megismeréséhez. Deizmus: a vallással kapcsolatos, a felvilágosodás korában kialakuló nézet: Isten csak megteremtette a világot, de annak működését a természettörvényekre bízta, nem avatkozik be a világ történéseibe. Indukció: ismeretelméleti, gondolkodói módszer, amely szerint az egyes adatoktól, az egyedi megismeréstől lehet eljutni a tudományos általánosításhoz. Robinzonád: a kalandregény válfaja, igaznak feltüntetett történet. A hős vagy több szereplő lakatlan szigetre kerül, ott kell tartósan életben maradnia. Mintája Defoe regénye. Sapere aude!: Merj gondolkodni! (Horatius) Sturm und Drang: vihar és előretörés; a felvilágosodás korának német irodalmi mozgalma, vezére Herder. 4. A francia Enciklopédia a kor legmodernebb ismeretanyagát foglalta magába. Készítése során vált egységes eszmei mozgalommá a felvilágosodás, a mű az új világnézet tudo má nyos megalapozása. Diderot szerkesztette, egy ideig társa volt D Alembert is. 1751 és 1772 között 28 kötete jelent meg, ehhez 1777-ben további 7 kötet függelék járult. 5. A klasszicizmus a felvilágosodás korának uralkodó stílusirányzata, minden művészeti ág ban jelentkezett. Példaképének az antik görög és római művészetet tekintette, ezeket akarta utánozni. A racionalizmus alapján álltak, a tökéletes műalkotás szabályait próbálták meg találni. Felfogásuk szerint a művészetnek tanítania és gyönyörködtetnie kell, esztétikai és erkölcsi célokat is szolgálva. Merev esztétikai, poétikai szabályokat állítottak fel, közü lük a leghírhedtebb a drámára vonatkozó hármas egység elve. Legkedveltebb műfajai: az eposz, a tragédia, az óda, az epigramma, továbbá mindenfajta didaktikus műfaj: tanmese, tan költemény, nevelődési regény, államregény, szatíra, episztola. Alkotók: Pierre Corneille, Jean Racine, Molière, La Fontaine, Voltaire (francia); Jonathan Swift, Alexander Pope, J. Keats, Shelley (angol); J. W. Goethe, F. Schiller (német); Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József, Virág Benedek, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vi téz Mihály, Batsányi János (magyar). 2

6. A szentimentalizmus a felvilágosodás kései korszakának stílusirányzata, csak az irodalomban jelentkezett. Nevezik érzékenységnek s a romantikát előkészítő volta miatt preromantikának is. Filozófiai alapja az empirizmus. Elsősorban az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja. Kérdésesnek látja az ész mindenhatóságát, hiszen nem képes megoldani a társadalmi rend, szokások és az egyén konfliktusait, például nem enged teret az érzelmek szabad érvényesülésének. Így vezető témává válhat a szenvedélyes, de beteljesedni nem tudó szerelem. A gyötrődő hősök cselekvésképtelenek, a természet magányába vagy az öngyilkosságba, a betegségbe menekülnek. A líra és a lírai jelleg válik meghatározóvá. Vezető műfaja az elégia, a napló-, a levélregény. Nincsenek merev műnemi és műfaji hatá rok. A líraiságnak megfelelően alakul a stílus is. Alkotók: S. Richardson (angol); J.-J. Rousseau (francia); J. W. Goethe (német); Kazinczy Ferenc, Kármán József, Ányos Pál, Dayka Gábor (magyar). 7. Építészet Soufflot: Panthéon (1764), Párizs Papworth: Dorset House (1825 körül), Cheltenham Schinkel: Altes Museum (1824 1828), Berlin Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum (1837 1847), Budapest Hild József: Főszékesegyház (1824 1840), Esztergom Szobrászat Canova: Amor és Psyche Thorvaldsen: Vénusz Houdon: Voltaire (1778) Ferenczy István: Pásztorleányka (1822), Kölcsey Ferenc ülőszobra (1842 1846) Festészet David: A Horatiusok esküje (1785); Marat halála (1793) Ingres: A nagy Odaliszk (1814) id. Markó Károly: Visegrád (1826 1830); tájképek Barabás Miklós: portrék Zeneművészet Haydn: oratóriumok, szimfóniák, kamarazene Mozart: operák, szimfóniák, versenyművek, kamarazene, rekviem Beethoven: szimfóniák, versenyművek, kamarazene, opera 8. Mű_ Szerző Műnem Műfaj Megjelenési (keletkezési) időpont Robinson Crusoe Defoe epika robinzonád v. utazási regény 1719 Gulliver utazásai Swift epika utópikus utazási regény 1726 Candide Voltaire epika filozófiai, tézisregény 1759 Júlia vagy Új Héloïse Rousseau epika fejlődésregény 1761 Ármány és szerelem Schiller dráma polgári szomorújáték (tragédia) 1784 Vándor éji dala Goethe líra dal (Lied) 1780 Az örömhöz Schiller líra óda 1785 Wilhelm Meister tanulóévei Goethe epika fejlődésregény 1796 Hüperion Hölderlin epika/líra lírai regény 1799 Az élet felén Hölderlin líra létösszegző dal 1802 Tell Vilmos Schiller dráma történelmi dráma, népdráma 1804 9. Voltaire: Candide a) 1694 1778 b) eposz, dráma, regény, filozófiai művek, tanköltemények, politikai röpiratok (pamfletek) 3

c) A Candide Leibniz német filozófus egyik tételét vizsgálja ironikus látószögből. Eszerint a világ szép és jó, mivel a legfőbb jó és a legtökéletesebb lény, az Isten teremtette. Tö ké letlennek legfeljebb a korlátozott emberi értelem láthatja, aki nem veszi észre, hogy a le hetséges világok közül ez a legtökéletesebb. d) 1. fejezet: Vesztfália, 2.: Bulgária, 3 4.: Hollandia, 5 9.: Lisszabon, 10.: Cadiz, 11 12.: hajóút Dél-Amerikába, 13.: Buenos Aires, 14 15.: Paraguay, 16.: a vademberek között, 17 18.: Eldorádó, 19.: Surinam, 20 21.: hajóút Bordeaux felé, 22.: Párizs, 23.: Anglia partjai, 24 26.: Velence, 27.: hajóút Sztambulba, 28 29.: törökországi utazás, 30.: majorság Törökországban e) A részletesebben bemutatott élettörténetek: 1 30. fejezet: Candide (1 30.); Pangloss a vesztfáliaiak sorsáról (4.); Kunigunda története (8.); Az öregasszony története (11 12.); Az ifjú báró története (15.); Paquette és a Páter története (24.); A 5 király tör té nete (26.); Cacambo és Kunigunda története (27.); A báró és Pangloss újabb életsza ka szának története (28.) f) El dorado = (spanyol) aranyos (azaz aranyban bővelkedő ország, vidék). Eldorádó a le gen da szerint mitikus ország Dél-Amerikában, ahol dúskálnak az aranyban és a drága kö vek ben. Alapja az, hogy az Inka Birodalom fejedelmeit felavatásukkor aranyporral hintet ték be, hogy ragyogjanak, mint a nap fiai. g) Egyéni megoldások. 10. Goethe munkássága a) 1749 1832 b) Weimar c) A német klasszicizmus irodalmának elnevezése. Tetőpontja Goethe és Schiller mun kás sá ga. Elméleti alapjait Winckelmann dolgozta ki, elsősorban az ógörög szobrászat alap ján, amelyet a nemes egyszerűség és a csendes nagyság jellemez. d) Az ifjú Werther szenvedései (1774) levélregény. A szentimentalizmus Európa-szerte legnagyobb sikerű műve. Főhőse szerelmes lesz Lottébe, akinek vőlegénye van, majd férjhez is megy. Werther csak úgy képes feloldani a konfliktust, hogy öngyilkos lesz a Lottétól kölcsönkért fegyverrel. Az ábrázolás középpontjában a lelki történések állnak. e) Valóságosan is élt egy Faust nevű német egyetemi tanár (1480 1540), akinek ördöngös híre támadt. Johann Spiess 1587-ben kiadott egy népkönyvet, melyben már szerepel az ördöggel kötött szerződés. Az angol Marlowe 1594-ben írt drámát Faustról. A német iro dalomban sokan nyúltak e témához, Goethe után is (Chamisso, Lenau, Heine), a mo dern világirodalomban említendő Thomas Mann, Bulgakov rájátszása a témára. f) Boito: Mefistofele (1868), opera Goethe nyomán; Berlioz: Nyolc jelenet a Faustból (1829); Gounod: Faust (1859) opera; Liszt Ferenc: Faust-szimfónia (1854), Mefisztó-keringő I. (1861 előtt), II. (1880 1881); Richard Wagner: Faust-nyitány (1840, átdolgozva 1855) g) Drámai költemény. A műfaj a romantika korában alakult ki. A legfontosabb történelem- és létfilozófiai kérdésekkel néz szembe, a hangsúlyozott gondolatiság miatt világdrámának, emberiségdrámának vagy -költeménynek is szokták nevezni. A líra és a dráma műnemének határán áll, a kevésszámú ilyen műben hol az egyik, hol a másik műnem tulajdonságai a meghatározóbbak. A tudat drámája ugyan cselekvések, képek sorában bontakozik ki, de az ilyen mű inkább olvasásra, mint előadásra készül még akkor is, ha idővel számos sikeres színházi bemutatójára kerül sor. h) Faust tudós, aki sok évtizedes kutatás után is úgy érzi, hogy semmit sem tud, s nem is boldog. Az ördög felajánlja neki, hogy teljesíti minden kívánságát, ha a túlvilágon az övé lehet a lelke. Faust belemegy az alkuba azzal a feltétellel, hogy előbb boldognak kell len nie. A boldogságot keresi a szerelemben, a magánéletben, majd a közéletben. Második öreg korára a közösségért végzett alkotómunkában találja meg az élet értelmét. Az ördög ek kor elragadná, de az isteni kegyelem megakadályozza ezt, mivel Faust nemes célokért küz dött. 4

i) Mefisztó, az ördög nem az abszolút gonoszság megtestesítője. Tevékenységének lényege a tagadás, s ez is segíti útján Faustot. Mefisztó szerint ő maga az erő része, mely örökké rosszra tör, s örökké jót mível. j) A kedves közelléte, Vándor éji dala, A Tündérkirály (A Villikirály) szerepel a szöveggyűjteményben. Legismertebb versei közé tartozik még: Vadrózsa, Lottéhoz, Mignon, Római elé giák, Prométheusz, Charlotte von Steinhez, Valami halk, gyermeki bánat, Apámtól kaptam alakot, Ezer alakba rejtőzhetsz, A szenvedély trilógiája. 11. Egyéni megoldások. 5

II. A magyar felvilágosodás irodalmából 1. El ső szakasz: 1772-től, Bessenyei György Ágis tragédiája című művének megjelenésétől 1795-ig, a magyar jakobinus mozgalom felszámolásáig; a második szakasz: ettől az időponttól 1825-ig, a reformkor kezdetéig tart. 2. II. József felvilágosodott, a polgárosodást támogató, de németesítő törekvéseit támogatták a jozefinisták. Velük szemben álltak a nemesi ellenállás hívei, akik a magyar hagyományokat védték, azokat ápolták (alkotmány, anyanyelv öltözködés, ételek, táncok stb.). 3. A fejlett Nyugat-Európához való felzárkózást. Ennek első szakaszában a nemzeti kultúrát kellett fejleszteni s a magyar nyelvet alkalmassá tenni a modern eszmék és tudományok kifejezésére. 3. Magyar Museum, Kassa, 1788 1792. Szerk. Baróti Szabó Dávid, Batsányi János és az első számot Kazinczy Ferenc is. Mindenes Gyűjtemény, Komárom, 1789 1792. (Elsősorban ismeretterjesztő lap, szer-kesztette Péczeli József.) Orpheus, Kassa, 1790 1791. Szerk. Kazinczy Ferenc. Uránia, Pest, 1794 1795. Szerk. Kármán József. 5. 1772: megjelent Bessenyei György Ágis tragédiája. Hagyományosan ez jelzi a magyar felvilágosodás korának kezdetét. 1777: Nagyszombatról Budára helyezték a tudományegyetemet. 1790: Budán megalakult az első magyar színjátszó társulat Kelemen László vezetésével. 1796-ig működött. 1819: Kazinczy Ferenc Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányával lezárul a nyelvújítási harc. 6. A klasszicizmus jegyei szinte minden írónál fellelhetők, sokaknál a szentimentalizmussal is keveredve. A két legnagyobb alkotó Csokonai és Berzsenyi nem sorolható be egyik író csoporthoz sem. Testőrírók köre: Bessenyei György, Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám Deákos iskola (időmértékes versek alkotói): Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József, Virág Benedek A szentimentalizmus írói: Ányos Pál, Batsányi János, Dayka Gábor, Földi János, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc, Kármán József A népi hagyományok folytatói: Orczy Lőrinc, Gvadányi József, Fazekas Mihály, Dugonics András Klasszicista iskola (Kazinczy és köre): Kazinczy Ferenc, Kis János, Vitkovics Mihály, részben Csokonai és Berzsenyi is 7. Röpiratok, tanulmányok: Magyarság, Magyar néző, Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék, A holmi Drámák: Ágis tragédiája, A filozófus Államregény: Tariménes utazása Eposzok: Buda tragédiája, Hunyadi 6

8. Bessenyei György kulturális programja szerint a legfőbb cél a közboldogság megvalósítása. Ennek döntő akadálya a tudatlanság, műveletlenség. Ahhoz, hogy ezt megszüntethessük, el kell terjeszteni a modern tudományos ismereteket, ez viszont csakis a nép anyanyelvén lehetséges. Vagyis művelni kell a nyelvet, hogy erre alkalmassá váljon, s ehhez a leghatékonyabb eszköz a szépirodalom. 9. A Fanni hagyományai szentimentális napló- és levélregény. Szerzője a műalkotás eredeti-ségének híve volt, így a romantika előfutára is. A kisregény hősnőjét elszakítják szerel me sé től, s mély bánata, lassú haldoklásának folyamata árnyalt lélekrajzban jelenik meg. A mű stí lusára a természetesség a jellemző. Kármán elsősorban a műveltebb, de az antikvitásban nem túl járatos nőolvasókra számított, ezzel tudatosan a polgárosodásnak, a nem zet csi no sodásá -nak az ügyét képviselte. 10. Batsányi János, Hajnóczy József (1750 1795, író, jogtudós), Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Sza bó László (1767 1795), Verseghy Ferenc (1757 1822) 11. Tapolca (szülőhely), Keszthely, Veszprém, Sopron, Pest (tanulmányok), Kassa (állás, Magyar Museum), Kufstein (börtön), Bécs (hivatalnok), Párizs (1809 1815, Napóleon kegydíja), Linz 12. Enjambement (francia; anzsambman = áthajlás): verstani jelenség; szorosabban összetarto zó mondattani egységeket vág el a sor- vagy strófavég. Episztola (görög = küldemény): valóságos, megnevezett személyhez írott verses levél. Körmondat: többszörösen összetett mondat; megszerkesztettségével, ritmikájával kelt esztétikai hatást. Közölés: versmondattani alakzat; egy mondatrészhez két külön verssorban elhelyezett s egymással rímelő bővítmények tartoznak. Pl.: Választ világumtuul / Zsidou fiodumtuul. Neológus (görög latin): újító, nyelvújító. Ortológus (görög latin): a nyelv hagyományait védő, az újításokat elutasító felfogás. Oximoron (görög = szembetűnő butaság): retorikai és stílusalakzat; ellentétes jelentésű sza vak, mondatok kapcsolata. A logikai képtelenség mögött ugyanazon jelenség különböző síkjai közötti feszültség jelenik meg. Pl. Gyűlölök és szeretek (Catullus); nem lelé honját a hazában (Kölcsey). Pamflet (angol): elsősorban publicisztikai műfaj, gúnyirat. 13. Érsemlyén: itt született 1759-ben (a Partiumban, Nagykároly közelében, ma Románia); Kassa: tisztviselő, a Magyar Museum, az Orpheus szerkesztője; Kufstein és Spielberg: itt raboskodott; Széphalom: a Bányácska nevű kis települést ő nevezte el így. Itteni birtokára 1791-ben költözött, s 1801-es szabadulásától itt élt haláláig. Innen folytatta hatalmas leve le zését a széphalmi mester. 14. Programjának lényege: az ízlésújítás, a polgári ízlés meggyökereztetése elsősorban a klasszicizmus eszméinek érvényesítésével, a magyar nyelv megújításával, a stílus megreformálásával. Ezért tartotta rendkívül fontosnak az igényes műfordításokat, s indította el és vitte diadalra a nyelvújítási harcot egy olyan korban, amikor a filozófiában és a politikában nem nyílt tér a nemzeti érdekek képviseletére. 15. Műfordítások: Gessner, Shakespeare, Molière Bácsmegyeinek öszve-szedett levelei regényátdolgozás, 1789; Tövisek és virágok epigrammakötet, 1811; Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz, 1811; Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél tanulmány, 1819; Pályám emlékezete emlékirat, 1828, első teljes kiadás 1903; Fogságom naplója emlékirat, napló, 1931(!) 16. Egyéni megoldások. 7

17. 1747 1811: Bessenyei György 1759 1831: Kazinczy Ferenc 1769 1795: Kármán József 1773 1805: Csokonai Vitéz Mihály 1763 1845: Batsányi János _ 1776 1836: Berzsenyi Dániel 18. Egyéni megoldások. 19. Egyéni megoldások. 20. A két irányzat lényegi vonásait lásd: Megoldások, I. 5 6. pont. Először el kell döntened, hogy a vers melyik stílushoz sorolható. Ha ugyanannak a stílusnak vagy követője, akkor a mű erényeit, ha a másiknak, akkor a számodra eszményitől való eltéréseit kell ész re ven ned, vagyis dicsérned, ill. bírálnod. 8

III. Csokonai Vitéz Mihály 1. 1773 1805 2. Anakreón: az ógörög költő modorában s a rokokóhoz is illeszkedve írta az Anakreoni dalok verseit (1802). Csurgó: a Somogy megyei új gimnáziumban volt helyettes tanár 1799 1800-ban. Domby Márton (1778 1864): barátja és első életrajzírója. Könyve 1817-ben jelent meg, mo dern kiadása 1955-ben. Kaposvár: itt játszódik a Dorottya. Csokonai is járt itt. Keszthely: az itteni Georgikonban (mezőgazdasági akadémia) szeretett volna professzor len ni, amikor házasságát tervezte. Kazinczy Ferenc: levelező és személyes kapcsolatban is álltak egymással. Kazinczy Cso ko nai segítségét kérte Dayka Gábor vershagyatékának sajtó alá rendezéséhez 1802-ben. Rousseau: a felvilágosodás nagy alkotói közül elsősorban ő hatott Csokonaira. Vajda Julianna: 1797-ben Komáromban ismerkedtek meg. Házassági terveiket az atyai szigor megakadályozta. Ő a versek Lillája. 3. Epika: Dorottya (vígeposz) Dráma: A méla Tempefői vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon ( nemzeti nemes játék, 1793); Cultura (vígjáték); Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak (vígjáték, másik címén: Karnyóné vagyis a vénasszony szerelme) Líra: dal: Tartózkodó kérelem, A boldogság, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor; elégia: A tihanyi Ekhóhoz; elégiko-óda: A Magányossághoz, A Reményhez; filozófiai költemény: Konstancinápoly, Az estve; Tanulmányok: A magyar verscsinálásról közönségesen, Jegyzések és értekezések az Anákreoni dalokra 4. Ekhós vers: ha egy verssor utolsó szava, hangsora visszhangként ismétlődik a következő sorban, azt ekhós rímnek nevezzük. Amely versben ilyenek előfordulnak, az az ekhós vers. Epikureizmus: Epikurosz ókori görög filozófus tanai és azok követése. Etikája szerint az embert félelmeitől kell megszabadítani, s akkor elérhető a boldogság, élvezhetők a földi élet gyönyörei. Ez utóbbi lényege nem az élvhajhászás, amiként egyesek tévesen értelmezték, hanem az, hogy testünk ne érezzen fájdalmat, lelkünk pedig zavart. Ionicus a minore: időmértékes versláb, képlete:. Pictura (latin): festés, festmény, festészet. A klasszicista poétikában az irodalmi mű leíró része. Poeta doctus (latin): tudós költő, akinek nagy mesterségbeli tudása műveiben is megmutatkozik. Poeta natus (latin): született költő, őstehetség. Sententia (latin): általános igazságot, erkölcsi megállapítást kifejező bölcs mondás. A klasz-szicista poétikában az irodalmi mű tanításokat részletező szerkezeti egysége. Szimultán verselés (bimetrikus verselés): kétféle ritmuselv (időmértékes és ütemhangsúlyos) egyidejű jelenléte egy költői szövegben. 5. A barokk kései szakaszában (18. század) megjelenő átmeneti stílusirányzat; a nagy ideológiai célokkal szemben inkább az evilágiságot, a gönyörködtetést hirdeti. A kis formák, a miniatürizálás, a pillanatnyiság jellemzik. Leggyakoribb témája az erotika, a szerelem. Erőteljes díszítettség, kecsesség, játékosság, bájosság (grácia), zeneiség hatja át. Francia or szágban bontakozott ki, hozzánk részben olasz és német közvetítéssel jutott el. Hát te ré ben a még hatalmon lévő arisztokrácia és a még csak gazdagodó polgárság átmeneti egyen sú lya áll, a polgárság győzelmével jelenléte meg is szűnik. 6. Barokk, manierista hagyomány, klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, népiesség, diákirodalom (ennek Debrecenben erős hagyományai voltak). 9

7. Csokonai széles körű ismeretekkel rendelkezett a felvilágosodásról. Elsősorban Rousseau hatott rá, de ismerte Voltaire, Diderot, Holbach egyes munkáit, az Enciklopédia fejezeteit is. Szemléletében a racionalizmus és az empirizmus lényeges vonásai egyaránt megtalálhatók. Az előbbire a Konstancinápoly, az utóbbira Az estve szemléletes példa. A racionalizmus jegyében bírálja a vallásos vakbuzgóságot, a babonásságot. A természettörvények uralma fogja majd megvalósítani az emberek és népek testvériségét. Átveszi Rousseau kritikáját a magántulajdonról, annak rontó hatásáról, s a természetnek és az ember ősi, természetes állapotának harmóniáját eszményíti. A rossz jelenben csak ott lehet bárki ember és polgár. A felvilágosodott gondolkodás következménye a népiesség megjelenése; az érzelmi és a művészi szabadság gondolata; a nemzeti múlt iránti érdeklődés (honfoglalás kori eposz terve); az idő objektív és történeti jellegének, fejlődést és hanyatlást is hozó dinamikájának felismerése. 8. I. 1 2. vsz.: a sorsüldözött ember: Egy magános árva szív míg mások boldogok lehetnek. II. 3 6. vsz.: számkivetettség a társadalomból, a barátok ellenségekké váltak, Nincsen szív az emberekbe, Lilla is elhagyta. III. 7 10. vsz.: lehetséges megoldás a magányra kényszerített ember számára a tudatosan, Rousseau módjára a társadalomból kivonuló, a természetben emberré és polgárrá váló lét. 9. A sokféle lehetséges válasz közül egy-egy: Jambikus: Ne kínozz, Lilla! újabb ostromokkal; Ne hányd oly hasgató pillantatokkal Trochaikus: Esküszöm szép Lilla! Hidd el, (A pillantó szemek) Hogy miólta kellemiddel (Az esküvés) Ütemhangsúlyos: Estve jött a parancsolat 4/4 kétütemű nyolcas Violaszín pecsét alatt 4/4 (Szegény Zsuzsi, a táborozáskor) 10. Főbb drámáinak címét lásd a 3. pontban. A beszámolóban legyen szó a mű témájáról, kon fliktusairól, főbb szereplőiről. Szóljunk arról is, hogy megtalálhatók-e a dráma egyes mo tí vumai, gondolatai a költői művekben. 11. Egyéni megoldások. 12. Fazekas Mihály: Csokonai nevenapjára, Csokonai Vitéz Mihályhoz, Csokonai Vitéz Mihály halálára; Petőfi Sándor: Csokonai; Tompa Mihály: Elmélkedés egy levél felett; Ady Endre: Csokonai Vitéz Mihály; Tóth Árpád: Csokonai, Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz; Szép Ernő: Csokonai; Dsida Jenő: Csokonai sírjánál; Gulyás Pál: Csokonai gúlája előtt; Szilágyi Domokos: Lilla Vitézre emlékezik. Sok további mű található a Csokonai koszorúja (Debrecen, 1973) című kötetben, s azóta újabbak is keletkeztek. 10

IV. Berzsenyi Dániel 1. Dukai Takács Judit (1795 1836): Berzsenyi feleségének unokahúga, költőnő, hatott rá Berzsenyi, aki episztolát írt hozzá. Horatius: Berzsenyi legfőbb antik példaképe. Ihlető hatása szemléletben, témákban, költői eszközökben is megmutatkozik. Kazinczy Ferenc: Kis János közvetítésével ismerkedik meg Berzsenyi verseivel, s azokat nagyra értékeli. 1808-tól Kazinczy haláláig levelező kapcsolatban vannak, bár Kölcsey kritikája után elhidegülnek egymástól. Kis János (1770 1846): evangélikus lelkész, költő, Berzsenyi felfedezője. Kölcsey Ferenc: 1817-ben a Tudományos Gyűjteményben bírálatot írt Berzsenyiről. Szigorú és részben igaztalan állításainak megválaszolására Berzsenyi évekig esztétikai tanulmá nyokat folytatott, verset már alig írt. Emlékbeszédében Kölcsey igazságot szolgáltatott a nagy költőnek. Vitkovics Mihály (1778 1829): magyar és szerb nyelven alkotó költő, író. Kazinczy pesti triászának tagja. 1810-ben, Berzsenyi első pesti útján találkoztak. Berzsenyi episztolát írt hozzá. 2. Dal: korai szerelmes versek, pl. Egy szilaj leánykához, Phyllis, Esdeklő szerelem, Lilihez Óda: A magyarokhoz (I.), A magyarokhoz (II.), Fohászkodás Elégikus óda: Horác, Osztályrészem Elégia: Búcsúzás Kemenes-Aljától, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz Episztola: Dukai Takács Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz. Epigramma: Napóleonhoz 3. Alkaioszi strófa: Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti. (A magyarokhoz, II.) 11

Szapphói strófa: Vessen a végzet, valamerre tetszik, Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem: Mindenütt boldog megelégedéssel Nézek az égre! (Osztályrészem) Aszklepiadeszi strófa: Óh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. (A közelítő tél) 4. Egy lehetséges megoldás: I. 1. vsz.: megszólítás, múlt és jelen erkölcsi ítéletet hordozó szembesítése II. 2 3. vsz.: Buda várának (az ország szimbólumának) múltja és jelene III. 4 6. vsz.: a múlt helytállása, erkölcsi magasrendűsége IV. 7 10. vsz.: a jelen bűnei, erkölcsi silánysága V. 11 12. vsz.: ismét a múlt dicsősége, lényegi mássága VI. 13 14. vsz.: a nemzeti sors általánosítása: a történelem könyörtelen menetében a népek felemelkednek, majd elpusztulnak (nemzethalál képzete) 5. Az I. és II. osztályos tankönyvek megfelelő fejezetei alapján. 6. Egyéni megoldások. 7. Berzsenyi pályaíve mindvégig a klasszicizmus és a romantika határvidékén húzódik. Eleinte inkább klasszicista volt, de preromantikus (szentimentalista) vonások is fellelhetők nála. Később, s ezt az ódákról az elégiákra való áttérés is jelzi, ez utóbbi vonások megsokasodnak. Elméletileg is kiállt az eredetiség romantikus eszménye mellett, s klasszicista mintájú műveiben is eredeti volt. Ezt tanúsítja ma is nagy hatású képteremtő és nyelvi ereje. 12

8. Berzsenyit társadalmi környezete, neveltetése nem tehette a felvilágosodás hívévé, s a kulturális központoktól elzárt életvitele sokáig gátolta, hogy teljesebb körűen ismerkedhessen a modern eszmékkel. Erre csak az irodalmi életbe való bekerülése után, az 1810-es években kerülhetett sor. Legteljesebben ekkori episztolái mutatják meg, hogy fenntartás nélkül vált a felvilágosodás követőjévé. 9. Kölcsey a klasszicizmus alapján elutasította Berzsenyi lírájának nem klasszicista vonásait. Kifogásolta, hogy nem a tárgyat, hanem önmagát fejezi ki, hogy gyakran dagályos, olykor provinciális. Azt állította, hogy költői géniusza már kimerült, csak ismétli önmagát. (Ké sőbb Kölcsey a magyar romantika egyik legnagyobb művészévé vált, tehát teljeskörűen szakított a klasszicizmus stílusirányzatával, s így lényegében Kazinczyval is.) 10. Egyéni megoldások. 11. Vörösmarty Mihály: Berzsenyi emléke; Juhász Gyula: Berzsenyi; Tóth Árpád: Berzsenyi; Vas István: Berzsenyi emlékének; Nagy László: Berzsenyi szólítása, Töredékek, Dani uraságnak; Csoóri Sándor: Berzsenyi elégiája 13

V. Az európai romantika irodalmából 1. A romantika a 18. század legvégétől a 19. század utolsó harmadáig virágzott, de többfelé és több művészeti ágban egészen a 20. századig létezett. 2. A klasszicizmus ellenhatásaként, ellentéteként jelentkezett. Előzménye volt a szentimenta lizmus, a preromantika. A 19. század első harmadában kibontakozó realizmussal pár hu za mo san, kölcsönhatásban létezett. 3. A romantika egyetemes európai korstílus, amely minden művészeti ágban megjelent, sőt a hétköznapi életre is hatott. 4. Forrása a francia forradalomból, a felvilágosodás eszméinek megvalósíthatóságából való kiábrándulás, az illúzióvesztés, annak felismerése, hogy a valóságos polgári társadalom nem felel meg az elvekben elképzeltnek. Meginog a racionalizmus mindenhatóságába vetett hit. A társadalomé helyett az egyéniség kultusza jön létre, fokozott figyelem irányulhat a lelki folyamatokra, az érzelmekre. 5. Az egyéniség kultusza felértékeli a művészt, aki az önkifejezés és önmegvalósítás zsenijének mutatkozik. A korábbi mintakövető mesterrel szemben a művész képzelőereje, az alkotói szabadság válik normává. A művésznek s így a műalkotásnak is majdnem mindent szabad, a művész társadalmon kívüli, afölött álló lény, ugyanakkor a társadalom virtuális vezetője, próféta, vátesz is. A korai romantika több alkotója az álmok, a látomások ideálvilágába menekült, mások s később ez vált általánossá ideáikat és látomásaikat a létező társadalommal vetették egybe, s annak megváltoztatását is szorgalmazták. 6. Klasszicizmus államregény, befejezettség, ért hetőség, hármas egység, harmonikusság, hasznosság, óda, racionalizmus, szabálykövetés, tanítás elve, tanköltészet, világos ság 7. Az antikvitás helyett későbbi európai (román, gót, reneszánsz) és egzotikus (bizánci, mór) stílusok felelevenítése, az ezeket keverő eklektika, továbbá általában a középkor, a romok kedvelése, a régi állapot helyreállításának, a restaurálásnak a kezdete. Pl. London: Par la ment; Budapest: Parlament, Vajdahunyad vára, Vigadó, Nyugati pályaudvar; Fót: templom. 8. Szobrászat François Rude: Az önkéntesek harcba indulása 1792-ben (dombormű a párizsi Diadalíven); Jean Baptiste Carpeaux: Tánc, A három Grácia; Izsó Miklós: Búsuló juhász Festészet Théodore Géricault: A Medúza tutaja; Francisco Goya: Május 3-ai kivégzés; Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet, A khioszi mészárlás; Caspar David Friedrich: Táj a sziléziai hegyekben; William Turner: Gőzhajó hóviharban; John Constable: A szénásszekér; Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon; Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja; Gyárfás Jenő: Tetemrehívás; Id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal Zeneművészet Gioacchino Rossini: A sevillai borbély, Tell Vilmos (opera); Franz Schubert: dalok, szimfóniák, kamarazene; Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia, Don Pasquale (operák); Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia, operák, kórusművek, Faust elkárhozása (drámai legenda, ebben szerepel a Rákóczi-induló feldolgozása), szimfonikus költemények; Frédéric Chopin: zongoraművek; Robert Schumann: dalok, zongoraművek, szimfóniák, kamarazene; Félix Mendelssohn: Szentivánéji álom (kísérőzene), szimfóniák, kamarazene; Liszt Ferenc: szimfonikus költemények, 14

versenyművek, zongoraművek; Giuseppe Verdi: Rigoletto, A trubadúr, Traviata, Don Carlos, Aida, Otello, Falstaff (operák), Rekviem; Richard Wagner: A bolygó hollandi, Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, A Nibelung gyűrűje, A nürnbergi mesterdalnokok, Parsifal (operák); Erkel Ferenc: Hunyadi László, Bánk bán (operák), Himnusz 9. Lírai balladák: William Wordsworth és Samuel Taylor Coleridge közös verseskönyve, 1798 Himnuszok az éjszakához: Novalis, 1800 Childe Harold zarándokútja: Byron, 1812 Az arany virágcserép: Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, 1814 Óda egy görög vázához: John Keats, 1819 Óda a nyugati szélhez: Percy Bysshe Shelley, 1819 Don Juan: Byron, 1819 1824 A megszabadított Prométheusz: Percy Bysshe Shelley, 1820 Költői elmélkedések: Alphonse de Lamartine, 1820 Dalok könyve: Heinrich Heine, 1827 Hernani: Victor Hugo, 1830 A pikk dáma: Alekszandr Szergejevics Puskin, 1833 A Morgue utcai kettős gyilkosság: Edgar Allan Poe, 1841 A holló: Edgar Allan Poe, 1844 A nyomorultak: Victor Hugo, 1862 10. Angol: 1798: a Lírai balladák megjelenése 1812: Byron fellépése Német: 1789: Athenäum című folyóirat (Berlin) 1827: Heine: Dalok könyve Francia: 1820: Lamartine verseskönyve 1830: az Hernani csatája 11. Bűnügyi történet: E. A. Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság Éjszaka-kultusz: Novalis: Himnuszok az éjszakához Fantasztikum: E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép, Poe művei Misztika: Novalis, E. T. A. Hoffmann művei Mítosz: Coleridge, Poe művei Népdal hatása: Heine dalai Romantikus dal: Heine Spleen: Byron Szabadságvágy: Shelley, Hugo művei Történelmi regény: Walter Scott, Victor Hugo regényei 12. a) Heine: Mint egy virág, olyan vagy b) Shelley: Óda a nyugati szélhez c) Keats: Óda egy görög vázához d) Poe: A holló 13. a) Zeneszerző, karmester, színházi rendező, grafikus is volt. b) Kisregény. 12 fejezetre tagolódik, ezeket a szerző vigíliáknak nevezte. A vígilia a nagy keresztény ünnepek előtti éjszakai virrasztás, készülődés az ünnepre, a boldogságra. c) Anselmus diák. Paulmann segédtanító lányának, Veronikának udvarol, aki végül az idős Heerbrand irattáros felesége lesz, miután azt udvari tanácsossá nevezték ki. Anselmus Lindhorst levéltárosnál dolgozik, aki voltaképpen egy büntetésből emberré varázsolt szalamandra. Három elvarázsolt lánya kígyó, s a legkisebbnek, Serpentinának kék sze mé be szeret bele Anselmus diák. Ez a szerelem és a csodákban való hit teszi lehetővé a cso daországban, Atlantiszban való boldog életet. Ha mindhárom lány megtalálja sze relmét, a levéltáros is visszatérhet a szalamandra-létbe. 15

d) A dajka valójában boszorkány, egy fekete sárkány szárnyából lehullott toll és egy mar harépa szerelméből született. Démoni erővel rendelkezik, Anselmus ellensége. A tör té net jelenidejében piaci kofaasszony, javasasszony és varázslónő. A levéltáros végül le győ zi őt. e) A földszellem a három lánynak egy-egy gyémántsugarakkal fényesített arany virág cserepet adott azért, hogy fényében vakító, gyönyörű ragyogással tükröződjék a mi cso dálatos birodalmunk, teljes összhangjában az egész természettel, belsejéből pedig az egybekelés pillanatában fakadjon egy tűzliliom, s annak virága édesen illatozva lengje körül az igaznak talált ifjút. Akkor csakhamar megérti majd a mi birodalmunk szavait és csodáit, és kedvesével együtt maga is Atlantiszban fog lakni. (Nyolcadik vigília) A mű utolsó fejezetében az elbeszélő a szalamandrának köszönhetően egy látomásban tanúja lesz az ígért beteljesedésnek, s a levéltáros felvilágosítja, hogy az ő lelkének költői birtoka is Atlantisz egyik majorsága, s a boldogság nem más, mint az élet a köl té szet ben, amely előtt a természet legmélyebb titkaként föltárul valamennyi lény szent összhangja. 14. a) 1797 1856 b) 1827 c) Dal, ballada, útirajz, önéletrajz, publicisztika d) A lényeg: a Memento visszafogott pátosza az időszembesítés következtében elégikussá szelídül, a dal a színek megcserélésével az emberi életutat szimbolizálja, annak rövidségét is kifejezi. A második dal a fenségesként is szemlélhető látványt már az első szakaszban iróniába játszatja át, s ezt a második szakasz kiélezi, szinte gúnnyá változtatja át. Az egyén itt nem az egyetemes természettörvényhez illeszkedően él, hanem azzal disszonáns, nevetséges viszonyba kerül, sőt maga a természet is ilyenként jelenik meg. 15. a) Bár előkelő család sarja volt, küzdött a társadalmi elnyomás minden formája ellen, a szabadság volt központi értéke. Már az egyetemről is egy ateista pamflet miatt távolították el. b) Itáliában egy hajóúton a viharos tengerbe veszett 1822-ben. c) Az Óda a nyugati szélhez 5 azonos részből áll. Négy tercina és egy páros rímű kétsoros szakasz alkot egy 14 soros részt, mely így a szonett Shakespeare-féle típusához közelebb álló új változatnak tekinthető. (A tercina ugyanis jambikus ritmusú.) d) Az 1 3. rész a szél folytonos megszólítása és jellemzése, a látomásban mitikus erejűvé növelése. A 4. részben a természeti formákkal, a széllel való azonosulás vágya szólal meg, a kamaszkor végtelenségképzete szembesül a jelen megkötöttségével, rabságával. Az 5. rész túllép az előző rész feltételességén, a határozottan hangzó önfelszólítás a széllel, az újjászületéssel, a szabadsággal azonosítja a lelket átható eszméket, azoknak a művekben megjelenő halhatatlan lényegét. e) Babits kijelentése komoly is, tréfás is. Lényege az, hogy az angol vers a fordításban tökéletes magyar verssé varázsolódott. 16. a) Mert Hugo átlépte a klasszicista dráma szabályait, és az addig tilosnak számító enjambement-t alkalmazta. b) Ifjan királypárti és katolikus volt, később fokozatosan a liberalizmus hívévé vált, 1848-ban már köztársaságpárti, a császár bukásáig emigrációban élt. c) A romantika liberalizmus az irodalomban. d) Egyéni megoldások. e) Főbb romantikus vonások: dalszerűség, zeneiség, természetbe olvadás, érzések felfokozása (vágy, sírás, üdv, lélek, varázskincs), múzsa szerepe, ellentétek állandó szerepeltetése (föld ég, rózsa tövis, nappal éj, árny tűz stb.). 16

V. Puskin 1. A régi, az óorosz irodalom kora egészen a 19. század kezdetéig tartott. A napóleoni hábo rúk erőteljesebbé tették Nyugat-Európa és Oroszország kapcsolatát, s keleten is hódítani kez dett a társadalmi változások lehetőségének gondolata, a szabadság modern eszméje. A cári diktatúra erősen korlátozta ugyan a szellemi életet is, mégis e téren lehetőség nyílott a ki bon takozásra. Európai rangú alkotásokat létrehozva bontakozott ki az orosz romantika, amely hamarosan a realizmussal is átitatódott. 2. Borisz Godunov: orosz bojár, később cár. Puskin színművet írt róla. Muszorgszkij operát komponált a műből. Byron: száműzetésének idején ismerkedett meg az angol költő műveivel, amelyek jelentősen hatottak rá. d Anthes: a francia emigráns feltűnő viselkedésével provokálta Puskint, majd párbajban halálosan megsebezte. Carszkoje Szelo: a birodalom számára vezető tisztviselőket nevelő líceum székhelye. Puskin 1811- ben, az alapítás évében lett diákja. Később több emlékező verset írt a líceum tisz te le tére. I. Miklós: a cár 1826-ban megszüntette Puskin száműzetését, személyesen lett a cenzora. A költő élete azonban továbbra is konfliktusokkal terhes maradt. I. Sándor: lázító versei és életmódja miatt ő száműzte Puskint 1820-ban. A jóakarók közbenjárására Szibéria helyett csak áthelyezték Dél-Oroszországba. Kaukázus: itteni és dél-oroszországi élményei ihlették romantikus elbeszélő költeményeit (A kaukázusi fogoly, A bahcsiszeráji szökőkút, A cigányok). Mihajlovszkoje: 1824 1826 között élt e faluban, anyai birtokán, mint kényszerlakhelyen. Több műve keletkezett itt (Borisz Godunov, Anyagin-fejezetek). 3. Az Anyegin 1823 és 1830 között keletkezett. Az évek során a mű terve többször változott, a munkát hosszú szünetek szakították meg. A szerző életútjának, világ- és irodalomszemléletének változásai is nyomot hagytak a verses regényen. 1825-ben az első rész, 1828-ban az első hat fejezet jelent meg, a teljes mű 1833-as kiadású. 4. A romantika jellegzetes epikai műfaja, amelyben fontos szerepe van a líraiságnak. Mintáját Byron Don Juan című alkotása teremtette meg, s nemcsak a poétikai sajátosságokkal, hanem azzal is, hogy egy hős illúzióvesztésének útját rajzolta meg. Az orosz irodalomban poémának nevezik. 5. I. Anyegin bemutatása, eddigi életútja. A szerző viszonya hőséhez, alkotói terve. II. Anyegin falusi földesúr. Barátsága Lenszkijjel. A Larin család bemutatása. III. Anyegin első látogatása Larinéknál. Tatjana szerelmes lesz, levelet ír Anyeginnek, amelyet a dajkával küldet el. Izgatottan várja a választ. IV. Anyegin elutasítóan válaszol, amikor felkeresi Tatjanát. Lenszkij és Olga szerelme. Anyegin falusi élete, Lenszkij Tatjana névnapi ünnepségére hívja őt. V. Az orosz tél, amelyet Tatjana szeret. A lány baljós álma. A névnap, nagy vendégség, Anyeginék érkezése. Anyegin rosszkedvű, s Lenszkij bosszantására folytonosan Ol gá val táncol. Lenszkij dühödten elrohan s párbajra gondol. VI. Lenszkij Zareckijt kéri fel levelének átadására. Anyegin elfogadja a kihívást. Lenszkij utolsó napja Olgával. A párbaj, Lenszkij halála. A szerző vallomása. VII. Lenszkij sírja. Olga férjhez megy. Tatjana felkeresi Anyegin elhagyott kastélyát, majd rendszeresen ott időzik. A család aggódik sorsáért. Moszkvai telelésre készülnek. Tatjana búcsúzik a kedves tájtól. Utazás Moszkvába, az ottani élet. Egy tábornok felfigyel a lányra. Invokáció. VIII. Önvallomás. Pétervári estély. Többévi utazgatás után megjelenik Anyegin. A há zi gazda a tábornok, feleségében Tatjanát ismeri fel. Anyegin szerelmes lesz az asszony ba. Levelet ír hozzá. Választ nem kap, elutazik. Néhány hónap múlva felkeresi Tat janát, aki megvallja, hogy még most is szereti, de nem lesz hűtlen. A szerző búcsúja. 17

6. A töredékesség tudatos szerzői eljárás, a romantika kedvelt fogása. Jelen esetben a mű lényegéhez tartozik: élet és irodalom, befejezettség és befejezetlenség, hős és szerző kap csolatának feszültségére utal. A hiányok megtörik az elbeszélés menetét, felhívják a figyelmet az adott helyre, miként ezt maga Puskin kijelentette. 7. Az érvelés alapja: milyen társadalmi típusok, színterek, milyen életeszmények, magatartások jelennek meg a műben. 8. A tanulás befejeződése. Megcsömörlés a nagyvilági élettől. Örökség, falusi élet. Tatjana szerelmének elutasítása. Párbaj. Utazások. Visszatérés Pétervárra: szerelmes lesz. Most Tatjana utasítja el őt. 9. a) Lenszkij (II. 7.); b) Anyegin (I. 4.); c) Olga (II. 23.); d) Tatjana (II. 29.) 10. Anyegin számára vonzó Tatjana, eszményképének nevezi, de méltatlan hozzá, mert alkal matlan férjjelöltnek tartja magát, s mint kiábrándult ember, nem kíván családot alapítani. 11. a) Pétervárott ( A Néva-parton született I. 2.) b) Lenszkij (II. 6.) c) franciául (III. 26.) d) a szerző őrzi a III. 31. szerint, Anyegin őrzi VIII. 20. e) egy ulánus felesége lett (VII. 8 10.) f) Három: Tatjana levele Anyeginhoz (III. 31. után); A lányok éneke (III. 39. után); Anyegin levele Tatjanához (VIII. 32. után) g) Lenszkij minden hájjal megkent birtokszomszédja, párbajsegédje h) arisztokrata, hercegi család sarja; tábornok 12. A Szerző Anyeginnel egyenrangú szereplő. Elsősorban lírai hős, aki nem a cselekményben vesz részt, hanem kommentálja, értelmezi azt a sorsképletek, az orosz és általában az emberi élet alapos ismerőjeként. Anyegin a barátja, bizonyos mértékben alakmása is a Szerző korábbi önmagának, de ő Anyeginnel ellentétben túllépett a számára átmenetinek bizonyuló életfelfogáson, nem merevedett bele a felesleges ember szerepébe. Ez a Szerző szintén szereplő, tehát nem azonosítható teljesen a művet alkotó Puskinnal, Anyegin a Szerző alakmása, a Szerző Puskiné. 13. Egyéni megoldások. Az eszményítő és lázas ifjúság, valamint komoly és kiábrándult felnőttkor ellentéte rokon a két alkotásban. 14. Szorosnak, már azzal is, hogy a szerző rendkívül erősen jelen van a műben, s voltaképpen e mű keletkezéstörténetét is megalkotja. Eközben esztétikai-poétikai elveket is kifejt, ironikusan játszik az irodalmi hagyománnyal és a korabeli orosz irodalmi-művészeti élettel. Bírálja a klasszicizmust, de a romantikát is. A világirodalmi hagyomány jelentős részét mozgósítja. Az irodalom több szereplő életében lényeges: formálja életmagatartásukat (Lenszkij, Tatjana, a két lány mamája). Egy irodalmi műfaj, a levél fejezi ki a két főszer eplő legfontosabb érzéseit, holott Anyegin állítólag teljesen tehetségtelen az irodalomhoz. 15. Puskin a romantika jegyében utasította el a klasszicizmust és a realizmus jegyében szemlélte kritikusan a romantikát. Az Anyegin első koncepciója alapvetően romantikus lehetett, de a megírás évei alatt a mű lényegévé a tiszta romantika és a tisztán romantikus életmagatartás bírálata vált. Romantika és a realizmus a korstílus jelentéskörében inkább ki egé - sz í tik egymást, életmagatartásként azonban ellentétesek. 16. Egyéni megoldások. 18

17. A címszereplőtől, a női eszménytől és a munkától: Isten veled különc kisérő, S te eszmény, álmom asszonya, S te munka, mely lüktetve élő S tartós voltál, de súly soha. (VIII. 50.) 18. Az Anyegin-versszak 14 sorból áll. Ezek jambikus lejtésűek, 9 és 8 szótagosak. A rím kép let: abab ccdd effe gg. 19. Bérczy Károly (1866); Mészöly Gedeon (1945); Áprily Lajos (1953); Galgóczy Árpád (1992) 20. Szempontok: Milyennek látja a szerző a költői mű hatását a jelenben és a jövőben? Mivel érvel? Indokolt-e önértékelése? 21. Az operából teljesen hiányzik a szerző. Kimarad az I., a II. és a VII. ének anyaga. 19

VII. A reformkor és a magyar romantika irodalmából 1. Az itt élő népek az oroszokat kivéve nem rendelkeztek nemzeti függetlenséggel, így a nemzeti eszme a romantika legfőbb kérdésévé vált. A nemzeti együvé tartozás fő ismérve a közös nyelv volt, így ennek művelése, a nyelvújítás, az irodalmi nyelv és az irodalom fejlesztése a megújulás mozgósító erejű feladata. Ennek során az írók népvezéri, váteszi szerepe vált meghatározóvá, hangsúlyosabban, mint Nyugat-Európában. Nagyobb szerephez jutott a népi hős és a népművészet is: a nemzeti szellem legemelkedettebb kifejezőjének mutatkozott. 2. Johann Gottfried Herder (1744 1803) Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról című többkötetes művében néhány mondatban összefoglalta a magyarság történetét, azzal kezdve, hogy ez az egyetlen nép, amely ebből a [finnugor] törzsből a hódítók közé nyomult. A legnagyobb hatásúnak bizonyult zárómondat szerint: Most szlávok, németek, vlachok és más népek közt az ország lakosainak kisebbik részét alkotják, és évszázadok múltán talán a nyelvüket is alig lehet majd megtalálni. Ez az 1791-ben megjelent szöveg elképzelhetőnek tartotta a nemzethalált, nagy hatást gyakorolva a felvilágosodás és a re form kor magyarságára. Herder egyébként e mű megírásakor kevés és pontatlan információval rendelkezett a ma gyar ságról és annak lélekszámáról. Nem sokkal később már erőteljesen bírálta a Habsburg Birodalmat, II. József németesítő törekvéseit, s azt hirdette, hogy minden nemzetnek saját állammal kell rendelkeznie. 3. 1819. május: Pesten a székesfehérvári színészek bemutatták Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című drámáját. 1821: Pesten megjelent az Aurora című, évente kiadott zsebkönyv. Kisfaludy Károly, majd Bajza József szerkesztette 1837-ig. 1825. augusztus: megjelent Vörösmarty Mihály Zalán futása című, a honfoglalás korát megidéző eposza. szeptember 11-től: Az első reformországgyűlés. november 3.: Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 4. E kislexikonszerű bemutatás a tájékozódást szolgálja. Válaszként elegendő néhány cím, szerkesztő és évszám. Athenaeum: 1837 1843, megjelent hetente kétszer, szerk.: Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály. Kritikai heti melléklapja 1837 1840 között Toldy Ferenc szerkesztésében a Figyelmező. Aurora: 1821 1836, évente kiadott zsebkönyv Kisfaludy Károly, majd Bajza József szerkesztésében. (Az év végén megjelenő köteteken a következő év száma szerepelt, így sok lexikon 1822 1837 között megjelenő kiadványként tartja számon.) Élet és Literatura: 1826 1833, az első magyar irodalomelméleti-kritikai folyóirat. Szerkesztette Szemere Pál, az első két kötetnek főmunkatársa Kölcsey Ferenc. Az 5. kötet után megszűnt. A 3. kötettől címe Muzárion. Életképek: 1844 1848, divatlap Frankenburg Adolf szerkesztésében. Kéthetente, majd he ten te jelent meg Pesten. Erdélyi Múzeum: 1814 1818 között Döbrentei Gábor szerkesztette Kolozsvárott. Tíz kötete jelent meg. Hazai és Külföldi Tudósítások: 1806 1839, politikai újság, hetente kétszer, Pesten jelent meg. (Címe eleinte Hazai Tudósítások volt.) 1828-as haláláig Kultsár István szerkesztette, írói kört is gyűjtött maga köré. Halála után a lap eljelentéktelenedett. 20

Hazánk: 1847 1848, Győrben, hetente háromszor megjelenő irodalmi és politikai lap. Kovács Pál szerkesztette. Petőfi fontos fóruma volt. Hébe: 1823 1826 között Bécsben megjelenő irodalmi zsebkönyv. Igaz Sámuel szer kesz tet te klasszicista szellemben. Honderű: 1843 1848 között irodalmi és művészeti hetilap divatmelléklettel, Petrichevich Horváth Lázár szerkesztésében. 1844-ben Petőfi is írt bele, de a lap a következő évtől tá ma dásokat indított ellene, s elszigetelődött. Kritikai Lapok: 1831 1836 között Bajza József szerkesztésében megjelenő irodalmi és kritikai folyóirat, amelynek hét füzete jelent meg. Az Aurora-kör hozta létre, az Athenaeum indítása miatt szűnt meg. Koszorú: 1828 1841 között a Tudományos Gyűjtemény havi irodalmi melléklapja, 1832-ig Vörösmarty Mihály szerkesztette, ezután a fő- és a melléklap is eljelentéktelenedett. Pesti Divatlap: 1844 1848 között megjelenő hetilap Vahot Imre szerkesztésében, 1845 már ciusáig segédszerkesztője Petőfi Sándor. Előzményei: Regélő (1833 1841, az első ma gyar nyelvű divatlap), Regélő Pesti Divatlap (1842 1844). Pesti Hírlap: 1841 1849 között politikai újság. 1844 nyaráig Kossuth Lajos szerkesztette. Kiadója Landerer Lajos. Tudományos Gyűjtemény: 1817 1841 között havi folyóirat, 1832-ig szellemi életünk meghatározó fóruma. 1817 1828 között Thaisz András, majd 1832-ig Vörösmarty Mihály szerkesztette. Irodalmi melléklapja a Koszorú. 5. Aurora-kör: az azonos című évkönyv (1821 1836) körül kialakult írói kör, az irodalmi élet irányítója. Romantikus triász: az irodalmi élet irányítói az 1830-as években: Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály. Kisfaludy Társaság: Kisfaludy Károly tiszteletére és a magyar irodalom fejlesztésére 1836-ban alakult egyesület. A 20. században konzervatívvá vált. 1952-ben feloszlatták. Nemzeti Kör: 1837-től pesti értelmiségiek, polgárok asztaltársasága, 1841-ben egyesületté alakult. 1845-ben kivált belőle a Pesti Kör, majd 1847-ben a két kör Nemzeti Kör néven egyesült. A negyvenes években mind erősebb volt a politikai szerepük. Munkájukban Kossuth is részt vett. Tízek Társasága: Petőfi Sándor által szervezett írócsoport 1846 tavaszától őszéig, amely a lapkiadók önkénye ellen próbált fellépni. Folyóirat-alapítási tervük nem sikerült, mert nem kaptak engedélyt, viszont az Életképek szerkesztője befogadta őket. A tízek: Bérczy Károly, Degré Alajos, Jókai Mór, Kerényi Károly, Lisznyai Kálmán, Obernyik Károly, Pákh Albert, Pállfy Albert, Petőfi Sándor, Tompa Mihály. 6. A 18. század végéig nem volt Magyarországon hivatásos színjátszás. Hiányzott a városi közönség, a polgárság. A mégis megszülető előadások alkalmi társulatok, műkedvelők, diákok munkái. A drámai művek és az előadások nagy része vallási-egyházi célokat szolgált elsősorban. Ilyenek voltak a liturgikus drámák és játékok, a hitvitázó drámák és az oktatási-nevelési célokat szolgáló iskoladrámák. Legkorábbi drámai emlékeink 16. száza diak. E korból való Bornemisza Péter Elektramagyarítása és Balassi Bálint pásztorjátéka. A drámairodalom és a színjátszás a felvilágosodás korában indult lassú fejlődésnek Bessenyei György és Csokonai Vitéz Mihály műveivel, a sokasodó átköltéseknek-fordításoknak és a német előadások mellett meginduló magyar nyelvű színjátszásnak köszönhetően. 7. 1790: Kelemen László vezetésével Budán megalakult az első magyar színtársulat. 1796 tava szán szűnt meg. 1792: színtársulat alakult Kolozsvárott. Legismertebb vezetője, színésze, írója Kótsi Patkó János (1763 1842). A városban 1821-ben nyílt meg az első magyar kőszínház. 1807: a kolozsváriakból kivált társulat 1807 1815 között játszott Pesten. 1818: a székesfehérvári színtársulat első előadása. Ez a társulat mutatta be nagy sikerrel Pesten is Kisfaludy Károly műveit. 1837: a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház 1840-től) épületének megnyi tása Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékával. 21