1 Általános jogszabályi ismeretek (3. téma) 3.1. A jogszabályok rendszere A hierarchia csúcsán álló törvény az Alkotmány. Alapvet alkotmányossági alapelv: minden olyan kérdést törvénybe kell szabályozni, mely érinti az állampolgárok státusát és életvitelét. Az Alkotmány, ill. a törvények az Országgylés jogosultságába tartoznak. A kormány rendeleteket hozhat, amelyek a törvények végrehajtását szolgálják és minisztériumi illetékességet határoznak meg. A kormánytagok jogosultak ügyintézési köreikben rendeleteket, utasításokat hozni. Legalsó szint az önkormányzatok rendeletei. A jogszabályokat nyilvánosan ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, ezzel válnak hatályossá. 3.2. A termékfelelsség Az ipari, építipari termékek forgalmánál, piaci értékesítésénél, eladásánál, vétele során az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrl ebbl kell kiindulni: - szerzdés, - jótállás, - szerzdésszegés. A termékek minségének és megfelelségének szkebb körülhatározását jelenti az 1993. évi X. törvény a termékfelelsségrl. Lényeges új eleme az, hogy a gyártót az általánosnál szigorúbb felelsség terheli, mivel a gyártó függetlenül attól, hogy a termék elállításakor felróható magatartást tanúsított-e vagy sem, köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a hibás terméke által okozott. A gyártó ()
2 felelssége mégsem feltétlen, mivel a felsorolt kimentési okok bizonyításával mentesülhet e felelsség alól. A károsult a kárigényét szerzdésen kívül közvetlenül a gyártóval szemben érvényesítheti, ezzel elismeri a károsult és a forgalmazó, illetve a forgalmazó és a gyártó szerzdéses jogviszonyán átível közvetlen kapcsolatot a károsult és a gyártó között. Ugyanakkor a felelsséget oda telepíti, ahol a kárt okozó hiba oka keletkezik. A törvény szerint terméknek csak az ingó dolgok minsülnek. Az adott ingó dolog termék-jellegét nem érinti, ha utóbb az más ingó, vagy ingatlan alkotórészévé vált. Terméknek minsül a villamos energia is, ami nem ingó dolog. A termék fogalmából következen a szolgáltatásokra és a munkavégzés körébe tartozó teljesítményekre nem terjed ki a javaslat. Az importálónak a gyártóval megegyez szigorú felelssége indokolja az importáló fogalmának a meghatározását; melybe nemcsak a külkeresked, hanem a külkereskedelmi bizományi szerzdés esetén a megbízó is beletartozik. A károsult tehát közvetlenül a gyártótól követelheti kárának a megtérítését. 3.3. Minség-irányítási rendszerek A minség a termék egyik fontos meghatározója. A fogyasztó igyekszik minél jobb minség terméket vásárolni, a gyártó elállítani. A minség egy termék összes olyan tulajdonsága, amely a fogyasztó számára jelents. A termék minségét jogszabályok, szerzdések, szabványok, egyéb elírások írhatják el. A minséggel a minségügy foglalkozik és két nagy területre terjed ki a jogilag szabályozott és az un. jogilag nem szabályozott területre. A jogilag szabályozott terület két részbl tevdik össze, ezek: - a termékre, szolgáltatásra, üzemeltetésre vonatkozó jogszabályokból, - a mszaki szabályokat ellenrz végrehajtó intézményekre vonatkozó szabályozásból.
3 A minségre vonatkozó szabályozásokat a gyártásnál be kell tartani. Betartásukat részben a gyártó a saját minségbiztosítási rendszerében biztosítja, részben fleg a hatósági elírások esetében a minségvizsgáló intézetek, szakértk ellenrzik. Azoknál a termékeknél, amelyek veszélyesnek minsülnek, vagy a környezetet szennyezhetik, el kell végezni a munkavédelmi, valamint a környezetvédelmi minsítést és a minségbiztosítási iratokhoz csatolni kell. A gépekre és biztonsági berendezésekre ír el minségi és biztonsági követelményeket a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeirl és megfelelségének tanúsításáról. Az egyes villamossági termékek ellenrzésérl a 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet ad elírásokat. Az építési termék minden olyan termék, amelyet azért állítanak el, hogy az építménybe tartósan beépítésre kerüljön. Ugyancsak fontos, hogy az építmény részének minsül felvonó továbbra is a már honosított 108/2001. (XII. 23.) FvM-GM együttes rendelet hatálya alá tartozik. A termékekre az elírásokat és a vonatkozó szabványokat is értelemszeren alkalmazni kell. A megfelel minség tanúsítása többlépcss lehet és alapja a minségvizsgálat, amelyet az arra rendeletileg feljogosított szervezet, vagy megfelel jogosultsággal rendelkez egyéni szakért végezhet. Többnyire elírják a jogszabályok a megfelelség-tanúsítást, ez elírásokon alapuló független fél tevékenysége, amely igazolja, hogy ésszer megalapozottsággal, a mszaki színvonal elvárhatóságának megfelelen a szabályszeren azonosított termék, szolgáltatás megfelel a vonatkozó jogi elírásoknak, szabványoknak. A minségtanúsítás elírásai a következk: - 182/1997. (X. 17.) kormányrendelet a mszaki termékek megfelelségét ellenrz és tanúsító szervezetek kijelölésérl, - 4/1999. (II. 24.) GM rendelet a mszaki termékek megfelelségét vizsgáló, ellenrz és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól.
4 A minségtanúsítást az ISO rendszerben végzik. Amennyiben a szerveket a minség a minségbiztosítási rendszerek (szabvány szerint, minségi kézikönyv stb.) elkészíti, úgy a Nemzeti Akkreditációs Tanács, vagy megbízott szervezete elvégzi a tanúsítást. Ez az un. akkreditáció, melyet idközönként ellenrz jelleggel megismételnek. A minség tanúsítását els lépcsben a gyártók is elvégezhetik, ha rendelkeznek ISO minségbiztosítási rendszerrel. Az erre vonatkozó eljárásokat a gyártói minségügyi kézikönyv tartalmazza. 3.4. Mérésügyi elírások A felvonó ellenrök, a vizsgáló laboratórium mérmszereket használnak. A vizsgálatok jelents hányadánál megkövetelik a hitelesített méreszközök és mérberendezések használatát. Pl. ISO minségbiztosítási rendszerrel dolgozó cégek, laboratóriumok. A hitelesítés tényét és érvényességét a minségügyi kézikönyv tartalmazza. A méreszközök kötelez megfelelségének a tanúsítása, típusvizsgálata, els hitelesítése az Országos Mérésügyi Hivatalhoz tartozik. A mérésügyrl szóló rendeletek: - 1991. évi XLV. Törvény a mérésügyrl, - 1/27/1991. (X. 9.) kormányrendelet, mint végrehajtási utasítás. 3.5. Munkavédelmi törvény Az ipari termékek, így a felvonó megfelelségének követelményeinél figyelembe kell venni a vonatkozó munkavédelmi elírásokat. Az utóbbi években ezek továbbfejlesztésre kerültek az 1993. évi Munkavédelmi Törvényen túlmenen az EU-s direktíváknak megfelelen. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrl, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés személyi,
5 tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzk egészségének, munkavégz képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefügg megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgylés az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva írja el a törvény. A munkavédelmi törvény fbb tartalma: - munkavédelmi szabályok, - az állam feladatai, - a munkáltató feladatai, - a munkavállaló kötelezettségei, - a biztonságos munkavégzés - létesítés - üzembehelyezés, - a munkafolyamatokra, anyagokra vonatkozó követelmények, - személyi feltételek, - a munkabalesetek, - a munkavédelmi érdekképviselet - hatósági felügyelet Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Ffelügyelség (OMMF) és helyi szervezetei végzik az ellenrzést, ezek: - munkabiztonsági, - munkaügyi. 3.6. Környezetvédelmi elírások Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól és a 20/2001. (II. 14.) kormányrendelet a végrehajtásról. A törvény célja a környezet egészének elemeinek, folyamatainak védelme a fenntartható fejldés biztosítása. Elírt feladatai: - a környezet igénybevételének terhelésének csökkentése, - az emberi egészség védelme, - a természeti erforrások megrzése, - a területen nemzetközi együttmködés, - intézményrendszerek kialakítása.
6 Összhang más törvényekkel építési törvény. A felvonóellenr ez irányú feladatai: - zaj, rezgés mértékellenrzés (rendeletek), - elektromágneses összeférhetség, - hulladékkezelés (felvonó bontása), - környezetvédelmi bírság. 3.7. Szabálysértési elírások. A társadalom már évtizedek óta kénytelen szabályozni az emberek együttélési normáit és az ezeket megsértk ellen büntetéseket kilátásba helyezni. A magatartásokat, mulasztásokat a jogsértés súlyosságától függen bncselekménynek, vétségnek, vagy szabálysértésnek minsítik. Errl rendelkezések születtek. Ezen kívül vannak hatóságilag bírságolható magatartások pl. engedély nélküli építés, használatbavétel stb. És vannak alacsonyabb szint pl. önkormányzati szabálysértések. - Büntet törvénykönyv 1978. évi IV. törvény - környezetkárosítás, - veszélyes hulladékok elhelyezése. - 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet: - tzvédelmi szabálysértés, - munkavédelmi szabálysértés, - villamos biztonsági szabályok megszegése, - építmény engedély nélküli használatba vétele, - építipari kivitelezési jogosultság szabályainak a megszegése, - építési biztonsági szabályainak a megszegése, - 140.. Felvonókkal kapcsolatos kötelességének megszegése, - felvonó és mozgólépcs (mozgójárda) üzembehelyezése, rendeltetésszer használata, alkalmasságának ellenriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi ötvenezer Ft-ig terjed pénzbírsággal sújtható, - szabványügyi szabálysértés.
7 1. téma: Felvonókkal kapcsolatos jogszabályok 1.1. Törvény a fogyasztóvédelemrl A fogyasztóvédelem a fogyasztók érdekeiben, a gyártás és a forgalmazás területén végzett tevékenységek összessége, amely biztosítja a fogyasztók védelmét a termékelállítás, -forgalmazás, és ellenrzés területén. A fogyasztóvédelem kiterjed a fogyasztók anyagi és jogi érdekeinek a védelmére és ide tartozik az állampolgári jogon ket megillet egészség-, élet- és vagyonvédelem is a termékek vonatkozásában. A fogyasztóvédelem törvényi szabályozását biztosítja az 1997. évi CLV törvény a fogyasztóvédelemrl. A törvény a fogyasztók életének és biztonságának védelmét szolgálja. A rendelkezések alapvet célja, hogy forgalomba csak biztonságos áru kerüljön. A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyrl tudja, vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve tájékoztatás alapján tudnia kell, vagy tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. Ezen túlmenen a forgalmazó köteles megtenni az áru biztonságosságának megrzéséhez szükséges intézkedéseket. A fogyasztóvédelem feladat-, és hatáskörét az önálló Fogyasztóvédelmi Ffelügyelség, mint központi hivatal látja el, irányítását az illetékes miniszter végzi. A ffelügyelség és a területi egységei a fogyasztóvédelmi felügyelségek szabálysértési hatóságként járnak el, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos bncselekmény, vagy a hatáskörükbe tartozó szabálysértés esetén pedig feljelentést tesznek az ügyben eljárni jogosult hatóságnál. 1.2. Törvény a munkavédelemrl (lásd 3.5. pont) 1.3. Az esélyegyenlség törvény A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése esélyegyenlségük megalapozása érdekében született az:
8-1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlségük biztosításáról. A tervezési, döntési folyamatoknál figyelembe kell venni a törvény elírásait. Meg kell teremteni a feltételeket az esélyegyenlségre. A fogyatékos személyek számára biztosítani kell az esélyegyenlséget az akadálymentes és biztonságos épített környezetre. Középületek akadálymentessé tétele. OTÉK elírásai. 1.4. Az engedélyezéshez szükséges dokumentáció. A felvonók létesítési tervdokumentációjának mszaki tartalmát a mszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirl szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet melléklete, illetve a 113-as kormányrendelet tartalmazza. A felvonó-engedélyezési terv egyszersített kiviteli terv (de lehet a kivitelezési terv is). Problémát szokott jelenteni, hogy az elvi építési engedélyben szerepl felvonó engedélyezési terve és kivitelezési terve idközben, a kiviteli terv készítése során változhat. Az engedély kiadásánál minden esetben a felvonó engedélyezési terve alapján készül a határozat. A kérelmeknél a felvonók fbb mszaki adatait kell megadni, ezek: - jellege, fajtája (személyfelvonó, kórházi felvonó, stb.), - teherbírása (kg), személyek száma, - névleges sebessége, - emelmagassága, - állomások száma, - vezethetsége (pl. mindenki által, vagy vezetvel) - a vezérlés módja (pl. le-fel gyjt), - a meghajtás jellege (villamos vagy hidraulikus), - a villamos hálózatból felvett teljesítményigénye (kw). A mértékegységek megadásánál mindig a szabvány szerintieket kell alkalmazni. Az engedélykérelem része a tervekre adott szakvélemény, melyet a kijelölt szervezet ad meg. Az engedélykérelemnél pontosan meg kell adni a felvonó jellegét.
9 Az engedélyezési dokumentációnak a fbb adatokon túlmenen tartalmaznia kell: - a helyszínrajzot, - az akna alaprajzát (vízszintes metszetét) az akna és a fülke méreteinek, a fülke- és az aknaajtók szabad nyílásának és tzállósági határértékének feltüntetésével, legalább 1:50 méretarányban, - a gépház, illetve (ha van) kerékház f méreteit és az aknához viszonyított elhelyezkedését, legalább 1:50 méretarányban, - a felvonó mködésébl származó, az épületre átadódó erhatások helyét, irányát és nagyságát az elírt dinamikus tényezk figyelembevételével, ezek számítását, - forgalomszámítást (valamennyi személyszállító berendezés figyelembevételével). Az építési engedély megadása után kiviteli tervet kell készíteni. A kiviteli dokumentációnak az engedélyezési terv adatain túl tartalmaznia kell az alábbiakat: - az akna, a felvonógép engedélyezésére szolgáló tér és az esetleges kerékhelyiség alaprajzát, metszeteit, legalább 1:25 méretarányban olyan részletességgel, hogy az alapján a berendezés egyértelmen kivitelezhet legyen, - a felvonó statikai és szilárdságtani számítását - a függeszt-, illetve vonóelemekrl, - a hajtótárcsa horonykiképzésérl, - a tengelyekrl és tartószerkezetekrl, - a fülke vázszerkezetérl, - a fülkevezet sínrl, az ellensúlyvezet sínrl, ha az ellensúlyon fogókészülék van, - a hidraulikus munkahengerekrl, nyomás alatt álló tartályokról és fémcsövekrl, - a felvonó berendezés alátámasztására szolgáló acélszerkezetrl, - a mszaki leírást, mely megadja a berendezés fbb mszaki adatait, megengedett óránkénti indításainak, illetve hidraulikus ciklusainak számát névleges indítási áramfelvételét és a berendezésbl származó elvezetend ht. Meglév épületbe utólagosan beépítend felvonó építési engedélyezésénél az építési munka megítélését lehetvé tev további alaprajzokat, metszetet (metszeteket), illetve szükség esetén a homlokzatok rajzait is csatolni kell (1:100 méretarányban).
10 Felvonók áthelyezése, illetve végleges elbontása ugyancsak az építésügyi hatóság engedélyével történhet, továbbá a felvonó és mozgólépcs fentebb ismertetett fbb mszaki adatait megváltoztató átalakítása is engedélyköteles. 1.5. Hatósági kötelezés A 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet szerint az építésügyi hatóság kötelezettség teljesítését rendelheti el, pld.: - építési engedély,- - lakhatási, üzembehelyezési (felvonó) engedély, - bontás stb. Módszerei: helyszíni intézkedés, határozat és végreghajtás stb. I. fokú építési hatóság körzetesített polgármesteri hivatalok. II. fok köztársasági megbízott (megyei). 1.6. Szabálysértési eljárások (lásd 3.7. pont) 1.7. A gépek biztonsági követelményei és megfelelségük tanúsítása. A felvonók EU-s elírását a hazai honosított direktívák a 108-as rendelet szabályozza. Az e rendelkezés alá nem tartozó gépek és berendezések az un. gépdirektíva alá tartoznak pl. mozgólépcs, mozgójárda, mozgáskorlátozottak felvonói, stb. A gazdasági miniszter a gépek megfelelségének tanúsításáról, valamint a gépek alapvet biztonságáról és egészségvédelmi követelményeirl szóló EGK irányelveknek megfelelen az EU csatlakozás harmonizálási program keretében, az irányelvekkel összeegyeztetett szabályzást készített. A szabályozást a gépek biztonsági követelményeirl és megfelelségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM és az azt módosító rendeletek tartalmazzák. A rendelet 1. -a felsorolja azokat a gépeket, melyek nem tartoznak a rendelet elírásai alá, a mellékletek viszont megnevezi azokat a gépeket, melyek tekintetében e rendelet is alkalmazni kell a tervezés, gyártás, forgalmazás és minsítés során.
11 Gép, vagy berendezés csak akkor hozható forgalomba, ha rendeltetésszer használat mellett nem veszélyezteti személyek, állatok életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel a rendeletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi elírásoknak. A gépet, vagy berendezést úgy kell tervezni, gyártani, kialakítani, forgalomba hozni, hogy megfeleljen a meghatározott alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. A honosított harmonizált szabványok követelményeinek megfelel gépet, vagy berendezést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek. Honosított harmonizált szabvány hiányában a tagországi nemzeti szabványoknak megfelel gépet, vagy berendezést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek. A gyártónak a gép, vagy berendezés megfelelségének tanúsítása érdekében, a meghatározott mszaki dokumentáció alapján meghatározott adatokat tartalmazó megfelelségi nyilatkozatot kell tenni. A gyártónak ha a gyártás során nem, vagy csak részben elégítettek ki a honosított harmonizált szabványok, vagy a tagországi nemzeti szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal eltt típusvizsgálatot kell végeztetni. A típusvizsgálat olyan eljárás, mely során a tanúsító szervezet megvizsgálja és igazolja, hogy a típusvizsgálatra átadott, vagy bemutatott gép, vagy berendezés (továbbiakban: típusminta) megfelel az alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. A tanúsító szervezet szabvány alkalmazása hiányában, vagy szabvány részleges alkalmazása esetén a mszaki dokumentáció alapján, a típusmintán elvégzi a szükséges ellenrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a típusmintát a mszaki dokumentációval egyezen gyártották-e, azonosítja azokat a részegységeket, amelyeket a szabványok elírásai szerint gyártottak, és megállapítja, hogy a gyártó által választott megoldások a rendeletben meghatározott alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek megfelelnek-e.
12 Ha a típusminta az alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelelségérl típusvizsgálati tanúsítványt állít ki, ellenkez esetben az elutasítás indokainak részletes megjelölésével a típusvizsgálati tanúsítvány kiadását megtagadja. 1.8. A biztonsági berendezés és a felvonó gyártása, ill. szerelése tanúsított minségirányítású rendszerben. A felvonók biztonságos kialakítása és mködtetése, valamint az üzembe helyezés feltételeinek biztosítása érdekében az illetékes miniszterek a fogyasztóvédelmi törvény felhatalmazása alapján hozták meg a vonatkozó közös rendelet (108-as). A rendelkezés értelmében a felvonót biztonsági szempontból két különálló területre bonthatjuk, mivel az esetek többségében a biztonsági berendezés nem a felvonógyártónál készül, azt a beszerelést követen építik be. A két terület így: - a felvonó, illetve - a felvonó kiemelt, meghatározó biztonsági berendezései. A biztonsági berendezések a 108-as szerintiek. A biztonsági berendezés gyártója az a gazdálkodó szervezet, illetve külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a biztonsági berendezés tervezéséért, gyártásáért felels és jogosult a megfelelségi nyilatkozat kibocsátására, valamint a megfelelségi jelölés felhelyezésére. Gyártónak tekintend az is, aki a forgalomba hozatal céljából jelents, az alapvet követelményeket befolyásoló változtatásokat, vagy bvítéseket végez a meglev berendezéseken, vagy azokból új berendezést állít el. Importtermékek esetén e rendeletnek a gyártóra vonatkozó elírásait az importálóra is megfelelen alkalmazni kell. A biztonsági berendezés gyártójának elírt részletezettség mszaki dokumentációt kell adnia a felvonógyártó részére, amelynek a tárolásra, szállításra, elhelyezésre, szerelésre, beszabályozásra vonatkozó minden információt tartalmaznia kell. A biztonsági berendezés csak akkor hozható forgalomba, ha az engedélyezési tervnek és a gyártói utasításnak megfelelen beépített egység rendeltetésszer használat és elírt karbantartás mellett nem veszélyezteti személyek életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot,
13 továbbá megfelel a 108-as kormányrendelet szerinti alapvet egészségvédelmi, biztonsági követelményeknek. Az elzekbl következik, hogy a biztonsági berendezést is csak jogosultsággal rendelkez tervez tervezheti. A berendezést engedélyezésnek kell alávetni az erre kijelölt szervezetnél. A felvonó bonyolult és veszélyes berendezés, elállítása, gyártása összetett feladat (elállítás, telepítés), ezért a 108-as rendelet a gyártást végz felvonószerel-vállalkozásról beszél. A felvonószerelvállalkozás olyan gazdálkodó szervezet, amely felels a felvonó tervezéséért, gyártásáért, forgalomba hozásáért, beépítéséért, üzembe helyezéséért és a megfelelségi jelölés felhelyezéséért. A felvonóval szemben alapvet követelmény, hogy csak akkor hozható fogalomba, építhet be, ha a gyártó utasításainak és az engedélyezett terveknek megfelel szakszer beépítést követen, rendeltetésszer használat és elírt karbantartás mellett, nem veszélyezteti a személyek életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel a 108-as szerinti alapvet biztonsági és egészségvédelmi elírásoknak. Ugyancsak figyelembe kell venni az egészségvédelmi és általános biztonsági követelményeket. Ezeket a felvonókra is alkalmazni kell. A felvonószerel-vállalkozásnak megfelel minségbiztosítási rendszert kell a gyártás során alkalmaznia, ez vonatkozik a gyártási folyamatra, a végellenrzésre és a gyártással összefügg vizsgálatokra. 1.9. A CE és H megfelelségi jelölés. A fogyasztóvédelmi törvény értelmében amennyiben a gyártó a terméke biztonságával összefügg külön jogszabályok elírásainak megfelel és a termék megfelelségi értékelése is a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, ennek igazolására a forgalomba hozatal eltt megfelelségi jelöléssel kell ellátnia. Az EU-s belépést követ ez a CE-jel. Ez a jel amennyiben a jogszabály követelményeinek megfelel és a termékre vonatkozó jogszabályok szerint a forgalomba hozatalhoz a gyártói nyilatkozat is elégséges. Természetesen amennyiben a vonatkozó jogszabály tanúsító szervezet közremködését is elírja, azt is igénybe kell venni.
14 A megfelelségi jelölés elírás szerinti szimbólumból áll és a tanúsítás évszámának két utolsó számjegyébl, valamint a tanúsító szervezetek jelébl áll. Az EU-ba történt belépésig ez a jel a H bet volt. 1.10. Európai notifikált szervezetek Az illetékes miniszter ad ki az Fr. szakterületére kijelölési okiratot vizsgálatokra, tanúsításokra és ellenrzésre. A kijelölés feltétele az akkreditáció megléte. Amennyiben a kijelölt szervezet nem felel meg a vonatkozó jogszabályi elírásoknak, a kijelölést a kijelöl visszavonhatja. A kijelölés tényét, a kijelölt szervezetek megnevezését és a kijelölés tartalmi felsorolását az illetékes minisztériumi közlönyök hirdetik meg. Tanúsító szervezet: a gazdasági és közlekedési miniszter által, a belügyminiszter egyetértésével külön jogszabály elírásai szerint a felvonók és a felvonó-biztonsági-berendezések megfelelségének értékelésére, a biztonsági berendezés gyártója, vagy a felvonószerelvállalkozás minségbiztosítási rendszerének tanúsítására és ellenrzésére kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke szerint bejelentett notifikált szervezet. A kijelölt szervezetek bejelentését az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a kijelöl kezdeményezi. Ez a tanúsító szervezet jogosult a felvonók és a biztonsági berendezések megfelelségének értékelésére, továbbá a biztonsági berendezés gyártójánál, illetve a felvonószerel-vállalkozásnál mködtetett minségbiztosítási rendszer tanúsítására és ellenrzésére. Ha a tanúsító szervezetrl megállapítást nyer, hogy nem felel meg a jogszabályban elírt feltételeknek, a kijelöl a kijelölést visszavonja és errl értesíti az Európai Bizottságot, valamint a tagállamokat. A más tagállam által az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke szerint bejelentett tanúsító szervezet vizsgálati jegyzkönyvét és tanúsítványát a megfelelség-értékelési eljárásban el kell fogadni. Amennyiben a megfelelségi jelöléssel ellátott, rendeltetésszeren használt felvonóról, vagy felvonó-biztonsági berendezésrl a mszaki biztonságtechnikai felülvizsgálat alapján megállapítják, hogy az veszélyezteti a személyek biztonságát, vagy a vagyonbiztonságot, az ellenrzést végz szervezet megkeresi a kijelöl szervezetet, amely intézkedik a felvonó, vagy felvonó-biztonságiberendezés forgalomból
15 történ visszavonásáról, valamint a forgalomba hozatal, az üzembe helyezés és a használat megtiltásáról. A megtett intézkedésekrl a fogyasztóvédelmi hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot, megjelölve az intézkedés okát, különösen, ha az: - a meghatározott alapvet biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek való meg nem felelés, - a honosított, harmonizált európai szabványok nem megfelel alkalmazása, - a honosított, harmonizált európai szabványok hiányosságai. Ha nem megfelel a felvonó, vagy a felvonó-biztonságiberendezés és megfelelségi jelöléssel van ellátva, a kijelöl hatóság megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket a jelölés elhelyezje ellen és errl tájékoztatja az Európai Bizottságot, valamint a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságát. 1.11. A felvonókra vonatkozó korábbi, már visszavont jogszabályok: - 12/1973. (V. 15.) MT sz. Rendelet a felvonókkal kapcsolatos kérdések szabályozásáról. - 17/1973. (V. 15.) ÉVM sz. rendelet a felvonók létesítésérl, üzemeltetésérl és ellenrzésérl. - 8/1973. (Ép. Ért. 20.) ÉVM sz. utasítás a felvonókkal kapcsolatos egyes képesítések megszerzésérl. 1.12 Ajánlott irodalom - Fodor Gusztáv, Temesvári Jen: Felvonó ETK, 2004. Bp. (felvonós rendeletek) - Dr. Temesvári Jen: Emelgépek biztonságos üzemeltetése. Keriorg, 2005. Bp. (Munkavédelmi törvény, gép direktíva) Polgári Törvénykönyv Dr. Temesvári Jen