A környezetvédelmi vizsgálatról szóló 2000. évi osztrák UVP-G 6. -a által előírt KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT A beruházás térség- és környezetspecifikus megítélése 02. változat Bécs, 2010. 06. 30.
TERVEZŐ I TEAM RaumUmwelt Planungs-GmbH Mariahilfer Str. 57-59, 1060 Wien Tel.: 01 / 23 63 063 Fax: 01 / 23 63 063-900 E-Mail: office@raumumwelt.at Schwentenwein Baubetreuungs GmbH Marktstraße 3 Technologiezentrum, 7000 Eisenstadt Tel.: 02682 / 704 2 704 Fax: 02682 / 704 2 710 E-Mail: office@baubetreuung.at Projekt-összehangolás Műszaki tervezés ImWind Operations GmbH Westbahnstraße 7/25, 1070 Wien Tel.: 01 / 5225375-888 Fax: 01 / 5225375-8871 E-Mail: sp@imwind.at RaumUmwelt Planungs-GmbH Mariahilfer Str. 57-59, 1060 Wien Tel.: 01 / 23 63 063 Fax: 01 / 23 63 063-900 E-Mail: office@raumumwelt.at Österreichisches Institut für Raumplanung (ÖIR) Franz-Josefs-Kai 27, 1010 Wien Tel.: 01 / 533 87 47 Fax: 01 / 533 87 47-66 E-Mail: oir@oir.at RaumUmwelt Planungs-GmbH Mariahilfer Str. 57-59, 1060 Wien Tel.: 01 / 23 63 063 Fax: 01 / 23 63 063-900 E-Mail: office@raumumwelt.at AVL - ARGE Vegetationsökologie und Landschaftsplanung GmbH Theobaldgasse 16/4, 1060 Wien Tel.: +43/1/586 28 77/15 Fax.: +43/1/586 28 77/9 E-Mail: office@a-v-l.at ImWind Operations GmbH Westbahnstraße 7/25, 1070 Wien Tel.: 01 / 5225375-888 Fax: 01 / 5225375-8871 E-Mail: sp@imwind.at Lakóövezetek témakör Tájvédelem és kulturális értékek védelme témakör Mezőgazdaság, erdészet és vadászat témakör Víz- és talajvédelem témakör Ökológia témakör Jégképződés vizsgálata Zajkibocsátás vizsgálata Árnyék helyének vizsgálata Vizualizáció
TARTALOMJEGYZÉK 1.1 ÁLLATOK ÉS ÉLŐHELYEIK témakör - MADARAK...2 1.1.1 A tényleges állapot leírása és megítélése...2 1.1.1.1 A feldolgozás megközelítésének alapjai...2 1.1.1.2 Felszerelés...2 1.1.1.3 A költő madarak feltérképezése...2 1.1.1.4 Pontszerű értékelés...4 1.1.1.5 Terepbejárás...5 1.1.1.6 Külső megfigyelések...5 1.1.1.7 A szélerőmű szempontjából releváns madárfajok...5 1.1.1.8 A munka terjedelme...5 1.1.1.9 Megfigyelési intenzitás (pontszerű kiértékelés)...6 1.1.1.10 A tényleges állapot leírása...7 1.1.1.11 A legközelebbi Natura 2000 terület a Madárvédelmi Irányelv szerint...7 1.1.1.12 Összes faj listája...10 1.1.1.13 A pontszerű értékelések eredményei...12 1.1.1.14 Madárvonulás...14 1.1.1.15 A költő madarak feltérképezésének eredményei...15 1.1.1.16 Szélenergia szempontjából érzékeny fajok a vizsgálati területen...16 1.1.1.17 Egyéb jelentős faunafajok (madarak)...23 1.1.1.18 Egyéb jelentős faunafajok (kisemlősök)...23 1.1.2 A tényleges állapot kiértékelése...23 1.1.2.1 Tényleges állapot, érzékenység, hatásintenzitás, beavatkozási erőssége...25 1.1.2.2 Az érzékenység megítélése...28 1.1.3 A hatások leírása és megítélése (intézkedések nélkül)...30 1.1.3.1 A feldolgozás megközelítésének alapjai...30 1.1.3.2 A hatások erőssége...31 1.1.4 Intézkedések és maradék hatások...32 1.1.4.1 Feldolgozási megközelítés...32 1.1.4.2 A megmaradó hatások (maradék terhelés) összefoglalása...32 1.1.5 Összefoglaló bemutatás...33 1.1.5.1 A nehézségek leírása...33 1.1.5.2 Kölcsönhatások más témakörökkel...33 1.1.5.3 Összefoglaló kiértékelés...33 ÁBRÁK JEGYZÉKE...35 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...36 Forrásjegyzék...37 Függelék...41 1. OLDAL 2010. június
1 ÖKOLÓGIA TÉMAKÖR 1.1 ÁLLATOK ÉS ÉLŐHELYEIK TÉMAKÖR - MADARAK 1.1.1 A tényleges állapot leírása és megítélése 1.1.1.1 A feldolgozás megközelítésének alapjai Ebben a jelentésben a madarakat, mint védendő értéket vizsgáljuk a tavaszi és koranyári helyzetre (áprilistól június elejéig) tekintettel. Ez a szempont a tavaszi költözés részeit valamint a beruházási területen költő madarakat érinti. Ennek a vizsgálatnak a súlypontja a nagymértékben veszélyeztetett madárfajokon van, amelyek potenciálisan előfordulhatnak a beruházási területen (különösen az Európai Madárvédelmi Irányelv I. függelékében szereplő fajok, a SPEC fajok valamint az országos Vörös Lista fajai). A feldolgozás szabadtéri felmérések valamint szakirodalmi és szakértői adatok felhasználásával történt. A munkában először a beruházási területen lévő madárvilág tényleges állapotát mutatjuk be, majd a módszertani előírások alapján (vö. 1.6. pont) a szóban forgó beruházás hatásainak kiértékelését végezzük. A tapasztalt hatások csökkentésére vagy kiegyensúlyozására irányuló intézkedések bevonásával végül az érintett környezet maradék terhelésének kiértékelése következik abból a szempontból, hogy mennyire környezetkímélő a beruházás. 1.1.1.2 Felszerelés Optikai felszerelésként távcsöveket (10*42) és teleszkópokat (20-60-szoros zoom objektívvel) használtunk. Az abiotikus paraméterek dokumentálására beépített hőérzékelővel és órával valamint stopperrel ellátott elektromos iránytűt alkalmaztunk. A szélsebességet a Beaufort-skála alapján számítottuk ki. 1.1.1.3 A költő madarak feltérképezése A vizsgálati területen a költő madarak fajait leltároztuk, ennek során tavasszal bejártuk a vizsgálati terület minden biotóptípusát (szántóföldek, mezők, kiserdők, anyagárkok, szőlők és szélvédő erdősávok). Továbbá a vizsgálati területen való pontszerű értékelés és terepbejárás során költőmadár-adatokat gyűjtöttünk. A felmérésekre a reggeli órákban valamint napközben is és este került sor. Az egész vizsgálat azonban elsősorban a nagy és a ragadozó madarak felmérésére irányult. Az 1. ábrán láthatók azok a helyek, ahol a költőmadarak feltérképezését végeztük. 2. OLDAL 2010. június
1. ábra: A tervezett szélerőművek elhelyezkedések a tervezett andaui szélparkban (zöld körök), az andaui vizsgálati terület határai = kék vonal, bejárt területek = piros vonalak, költőmadarak adatainak gyűjtése = barna háromszögek 3. OLDAL 2010. június
1.1.1.4 Pontszerű értékelés A nagy- és ragadozó madarakról való adatgyűjtés igen hatásos módszerének bizonyul az olyan pontról való megfigyelés, ahol a lehető legjobban be lehet látni a területet (pontszerű értékelés). Az eredmények más vizsgálatokkal való összehasonlíthatóságának érdekében csak a szélerőmű szempontjából releváns fajokat (nagy- és ragadozó madarak, kacsák, ludak és gázlómadarak valamin denevérek is) jegyeztünk fel a megfigyelési hely körüli 500 m-es sugarú körön belül (2. Ábra). A feljegyzési egység hosszát 15 percben határoztuk meg. Állomáshelyenként egyszer feljegyeztük a pontos elhelyezkedést, a vizsgálat időtartamát, az általános időjárási helyzetet és a látási viszonyokat, valamint az esetleges nagyobb zavaró tényezőket. Megfigyelési egységenként (ME=negyedóra) megállapítottuk a következő abiotikus paramétereket: szélerősség, szélirány, égbolt borultsága (tizedben kifejezve) és hőmérséklet. A biotikus paramétereket (madárfaj előfordulása) a szám, a nemi és életkori jellemzők, repülési magasság és repülési irány, a státus és az additív megjegyzések szerint határoztuk meg megfigyelési egységenként egy 500 méteres sugarú körön belül. A pontszerű értékelések összesen 12 áttekinthető pontról történtek (A-tól L-ig) (2. ábra). Ezeken kívül mindazonáltal minden releváns megfigyelhető madarat feljegyeztünk, a megfigyelési körön kívülieket is, ezeknél mindig megadtuk a megfigyelőtől való távolságot (elszórt adatok). Ezek az adatok nem kerültek be a pontszerű értékelés szabványosított elemzésébe. Mindazonáltal tájékoztattak a ritka (releváns) fajok tartózkodási területéről. 2. ábra: A tervezett szélerőművek helye (kis világoszöld körök); 12 szabványos 500 m-es sugarú megfigyelési kör (kék körök); 4. OLDAL 2010. június
megnevezés: piros betűk 1.1.1.5 Terepbejárás A vizsgálati terület nagysága (kb. 36 km 2 ) rendszeres terepbejárásokat is végeztünk, amelyeknek köszönhetően az áttekinthetetlen terepen gyakran értékes további megfigyelési adatokat szerezhettünk. 1.1.1.6 Külső megfigyelések A terepi vizsgálatok során kapcsolatba léptünk a helyi vadászokkal, gazdákkal és egyéb, a helyi természeti jellegzetességeket ismerő személyekkel. Kiváltképpen a szakirodalmi és saját archívumi adatainkat értékeltük ki. A külső megfigyelések a kiértékelt adatoknak csak kis hányadát alkotják, ezek a szövegben megjelölésre kerültek. 1.1.1.7 A szélerőmű szempontjából releváns madárfajok A szélerőmű szempontjából releváns madárfajoknak azokat a fajokat nevezzük, amelyek esetében a szakirodalom alapján (és a vadászati vagy repülési viselkedés analógiái alapján) valamint a saját tapasztalatunk szerint (monitoring-vizsgálatok) általánosságban nem zárható ki a szélerőmű általi zavarás. A potenciálisan érzékeny fajokra gyakorolt hatások tényleges kiértékelését projektspecifikusan kell végezni (berendezések darabszáma, elhelyezkedése, használati gyakoriság és az érintett madárfajok státusa, kitérési lehetőségek stb.) Szélerő szempontjából releváns madaraknak minősítettük a következőket: gólyaalakúak (gémek, gólyák), darvak, vízimadarak (kárókatonák, ludak, récék), ragadozó madarak (sasok, kányák, vörös kányák, ölyvek, sólymok), lilealakúak (pl. bíbicek, pettyes lilék), baglyok és sirályok. A németországi szélerőművek áldozatainak arányát tekintve az érintett madarak közül az első helyen a ragadozó madarak állnak 42,2%-kal (n=865) (DÜRR & LANGGEMACH, 2009. július). A szélerőművel szembeni lehetséges érzékenységtől eltekintve megvizsgáltunk minden madárfajt a térségben (lásd a teljes listát), bár a jelentésben szereplő elemzés hangsúlyosan a potenciálisan érzékeny fajokra irányul. 1.1.1.8 A munka terjedelme 16 napon keresztül végeztünk avifaunai vizsgálatokat az andaui szélpark vizsgálati területén. A szabadtéri vizsgálatok összességében 66,5 órát tettek ki, ezekre a 2010. 04. 08. és 2010. 05. 31. közötti időszakban kerül sor. Andau_2010 dátum időpont óraszám terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.08. 06:30-08:30 2,00 pontszerű kiértékelés 2010.04.08. 09:00-16:30 7,50 pontszerű kiértékelés 2010.04.09. 11:00-15:45 4,75 terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.15. 15:30-17:30 2,00 terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.16. 12:25-13:25 1,00 terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.17. 12:15-13:30 1,25 5. OLDAL 2010. június
pontszerű kiértékelés 2010.04.17. 13:30-16:30 3,00 terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.17. 16:30-18:00 1,50 pontszerű kiértékelés 2010.04.21. 12:45-13:45 1,00 pontszerű kiértékelés 2010.04.21. 13:45-14:30 0,75 pontszerű kiértékelés 2010.04.23. 11:45-16:15 4,50 terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.23. 16:15-18:00 1,75 pontszerű kiértékelés 2010.04.27. 09:00-16:30 7,50 terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.28. 11:45-12:00 0,25 pontszerű kiértékelés 2010.04.28. 12:00-14:00 2,00 terepbejárás, k.m. térk. 2010.04.28. 14:00-14:15 0,25 pontszerű kiértékelés 2010.04.30. 13:50-18:20 4,50 k. madarak térképezése 2010.05.06. 10:30-11:00 0,50 pontszerű kiértékelés 2010.05.06. 11:00-17:00 6,00 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.06. 18:15-18:45 0,50 pontszerű kiértékelés 2010.05.07. 07:30-11:15 3,75 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.07. 13:00-13:45 0,75 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.19. 15:45-18:30 2,75 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.24. 15:15-16:15 1,00 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.24. 17:45-19:00 1,25 pontszerű kiértékelés 2010.05.25. 11:30-12:00 0,50 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.25. 12:00-12:15 0,25 pontszerű kiértékelés 2010.05.25. 12:15-12:45 0,50 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.25. 12:45-13:00 0,25 pontszerű kiértékelés 2010.05.25. 13:00-13:30 0,50 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.25. 13:30-13:45 0,25 terepbejárás, k.m. térk. 2010.05.31. 11:15-13:30 2,25 összesen (h) 2010. 08. 04-től 05. 31-ig 66,50 1. táblázat: A szabadtéri vizsgálatok felsorolása (tartalom, dátum, időszak, időtartam) 1.1.1.9 Megfigyelési intenzitás (pontszerű kiértékelés) Dátum A B C D E F G H I J K L össz. h 10.04.08 1,00 0,00 1,00 1,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 6,00 10.04.09 0,00 1,00 0,00 0,00 0,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 1,00 0,00 4,00 10.04.17 1,00 0,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3,00 10.04.21 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 10.04.23 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 0,00 0,00 1,00 0,00 4,00 10.04.27 0,00 1,00 0,00 1,00 0,00 1,00 0,00 0,00 1,00 1,00 0,00 0,00 5,00 10.04.28 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,00 10.04.30 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,00 2,00 0,00 0,00 4,00 10.05.06 0,00 1,00 0,00 1,00 1,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 5,00 10.05.07 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 0,00 0,00 1,00 0,00 3,00 10.05.25 0,00 0,50 0,00 0,00 0,50 0,00 0,00 0,50 0,00 0,00 0,00 0,00 1,50 Összeg 3,00 3,50 3,00 3,00 3,50 4,00 3,00 3,50 3,00 3,00 3,00 3,00 38,50 2. táblázat: Pontszerű kiértékelések az andaui vizsgálati területen (dátum, megfigyelési időpontok és időtartam) 6. OLDAL 2010. június
1.1.1.10 A tényleges állapot leírása A tervezett Andau szélpark vizsgálati területe Andau (Mosontarcsa, délről) és Halbturn (Féltorony, északról) települések között terül el. A vizsgálati terület keleti szélét a Magyarországgal közös államhatár képezi. A nyugati határ az Andau és Halbturn közötti szövetségi út (3. ábra). 3. ábra: A tervezett szélerőművek elhelyezkedése (kis világoszöld körök) és a vizsgálati terület határa (pirossal vonalkázott terület) 1.1.1.11 A legközelebbi Natura 2000 terület a Madárvédelmi Irányelv szerint 1.1.1.11.1 Ausztriai Natura 2000 területek Az EU Madárvédelmi Irányelve (MVIE) alapján a legközelebbi Natura 2000 területek a "Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó/Fertőzug) Nemzeti park kb. 7 km-re nyugatra valamint a Hanság- Waasen terület osztrák része kb. 4,5 km-re délre. Továbbá kb. 8 km-re, északra fekszik a Parndorfer Platte-Heideboden (Pándorfalvi-sík, Mosoni-sík) nevű terület. Ezek a területek országos szinten IBA (Important Bird Area) területnek számítanak. 7. OLDAL 2010. június
4. ábra: A tervezett Andau szélpark és a legközelebbi Natura 2000 területek elhelyezkedése Waasen Hanság Ezen a területen jelenleg rendszeresen 27 madárfaj fordul elő, amelyek a Madárvédelmi Irányelvben az I. függelékben szerepelnek. Az IBA kritériumoknak a védendő területen 4 faj felel meg: a nagy túzok (Otis tarda), a réti fülesbagoly (Asio flammeus), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a kékbegy (Luscinia svecica cyanecula). Országos szinten jelentős költőhelye 5 fajnak van: hamvas rétihéja 10-15% (Circus pygargus) nagy túzok 5-7% (Otis tarda), réti fülesbagoly 20-30% (Asio flammeus), nagy póling 5-8% (Numenius arquata) és fehércsillagos kékbegy 4-6% (Luscinia svecica cyanecula) 1 1 DVORAK, M. Hrsg., 2009 Important Bird Areas 8. OLDAL 2010. június
A Fertőzug déli része és a Zitzmannsdorfer Wiesen (Zitsmannsdorfi mezők) A Fertőzug Ausztria ornitológiai szempontból legjobban és legrégebben feldolgozott tájegysége. A területről átfogó adatok már a múlt század negyvenes évei óta léteznek. Az IBA kritériumoknak a védendő területen 21 faj felel meg. A fajok nagy része vízimadár vagy gázlómadár, továbbá ezen a területen található az rétisasok (Haliaeetus albicilla) ausztriai költőhelyeinek 25%-a valamint ritka bagolyfajok. Kuvik 10-15 % (Athene noctua), gyöngybagoly 15-20 % (Tyto alba) és réti fülesbagoly 20-40 % (Asio flammeus). 27 faj esetében országos szinten jelentős költőhelyről beszélhetünk, 51 faj pedig az európai Madárvédelmi Irányelv I. függeléke értelmében védett. 1 Pándorfalvi-sík, Mosoni-sík Ezen a területen a mai napig közel 40 madárfaj található a Madárvédelmi Irányelv I. melléklete értelmében. A nagy túzok (Otis tarda) határon átnyúló populációja és a parlagi sas (Aquila heliaca), amely elterjedési területének itt van a nyugati határa, jelentős védendő értéket képvisel. Emellett egy sor további faj tartozik a védendő értékek közé, mivel ausztriai szinten jelentős állománnyal rendelkezik. Az IBA kritériumoknak a védendő területen 7 faj felel meg: nagy túzok (Otis tarda), parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsensólyom (Falco cherrug), réti fülesbagoly (Asio flammeus), kék vércse (Falco vespertinus), réti pityer (Anthus pratensis) és rétihéja (Circus aeruginosus); Országos szinten jelentős költőhelye 16 fajnak van: rétihéja 5 % (Circus aeruginosus), hamvas rétihéja 5-10 % (Circus pygargus), parlagi sas 75 % (Aquila heliaca), kék vércse 100 % (Falco vespertinus), kerecsensólyom 20 % (Falco cherrug), nagy túzok ~ 50 % (Otis tarda), bíbic 3 % (Vanellus vanellus), sárszalonka 1-5 % (Gallinago gallinago), nagy goda 3-5 % (Limosa limosa), nagy póling 5-7 % (Numenius arquata), piroslábú cankó 6-7 % (Tringa totanus), kuvik 8-10 % (Athene noctua), réti fülesbagoly 40-60 % (Asio flammeus), gyurgyalag 20-30 % (Merops apiaster), partifecske 6-10 % (Riparia riparia), parlagi pityer 25 % (Anthus campestris). 1.1.1.11.2 Magyarországi Natura 2000 területek A legközelebbi Natura 2000 terület a Mosoni-sík (HUFH10004), amely közvetlenül határos az osztrák állam területével. Ennek a mérete 13153 hektár, és Hegyeshalom, Jánossomorja, Mosonszolnok, Rajka és Várbalog települések területén helyezkedik el. Itt a védendő értékek: nagy túzok (Otis tarda), kerecsensólyom (Falco cherrug), kék vércse (Falco vespertinus), rétisas (Haliaeetus albicilla) és parlagi sas (Aquila heliaca). A területen jelenleg 25-30 nagytúzokpár költ, időszakosan azonban akár 100-250 egyed is megtalálható. Az állomány az utóbbi időben növekszik a természetes élőhelyek megnagyobbodása következ- 9. OLDAL 2010. június
tében, amely a túzokprogramnak köszönhető. Továbbá megtalálható még 1-2 pár kerecsensólyom (Falco cherrug) és 2-5 pár kék vércse (Falco vespertinus) is. Telente rendszeresen megjelenik a rétisas (Haliaeetus albicilla) és újabban a parlagi sas is (Aquila heliaca). 1.1.1.12 Összes faj listája Az ornitológiai vizsgálatokon összesen 71 madárfajt találtunk a vizsgálati területen. Ebből 45 faj költő fajként van jelen a területen. Közülük 10 szerepel az EU Madárvédelmi Irányelve I. függelékének a felsorolásában. 20 faj az Osztrák és a Burgenlandi Vörös Listán legalább veszélyeztetett besorolással rendelkezik. vesz. Au. Madárfaj Species Andau IUCN VSRL SPEC tőkés réce Anas platyrhynchos BV LC - - - fürj Coturnix coturnix BV NT - 3 3 fácán Phasianus colchicus BV - - - - fogoly Perdix perdix BV VU - 3 3 szürke gém Ardea cinerea NG NT - - 4 fehér gólya Ciconia ciconia NG NT I. függelék 2 3 darázsölyv Pernis apivorus DZ NT I. függelék - E 4 parlagi sas Aquila heliaca NG CR I. függelék 1 - hamvas rétihéja Circus pygargus NG/DZ CR I. függelék - E 1 rétihéja Circus aeruginosus NG/DZ NT I. függelék - 4 közönséges karvaly Accipiter nisus NG LC - - 4 barna kánya Milvus migrans NG/DZ EN I. függelék 3 2 rétisas Haliaeetus albicilla NG CR I. függelék 1 - egerészölyv Buteo buteo BV LC - - - kabasólyom Falco subbuteo NG/DZ NT - - 4 kerecsensólyom Falco cherrug NG CR - 1 - vörös vércse Falco tinnunculus BV LC - 3 - nagy túzok Otis tarda NG* CR I. függelék 1 1 vízityúk Gallinula chloropus BV NT - - - bíbic Vanellus vanellus BV NT - 2 - kis lile Charadrius dubius BV VU - - 3 nagy póling Numenius arquata DZ CR - 2 1 dankasirály Larus ridibundus NG/DZ NT - - E - vesz. Burgld viharsirály Larus canus NG/DZ CR - 2 B.2 sárgalábú sirály* Larus cachinnans/michahellis* NG/DZ EN - - E - szirti galamb Columba livia f. domestica NG - - - - örvös galamb Columba palumbus BV LC - - E - gerle Streptopelia turtur BV LC - 3 - kakukk Cuculus canorus BV LC - - - erdei fülesbagoly Asio otus BV LC - - - 10. OLDAL 2010. június
sarlós fecske Apus apus NG LC - - - gyurgyalag Merops apiaster (BV) VU - 3 3 búbos banka Upupa epops NG/DZ EN - 3 2 zöld küllő Picus viridis BV LC - 2 - nagy fakopáncs Dendrocopos major BV LC - - - aranymálinkó Oriolus oriolus BV LC - - - tövisszúró gébics Lanius collurio BV LC I. függelék 3 - szarka Pica pica BV LC - - - vetési varjú Corvus frugilegus NG NT - - 4 dolmányos varjú Corvus cornix BV LC - - - holló Corvus corax NG LC - - - kék cinege Parus caeruleus BV LC - - E - széncinege Parus major BV LC - - - búbos pacsirta Galerida cristata BV EN - 3 2 mezei pacsirta Alauda arvensis BV LC - 3 - partifecske Riparia riparia BV NT - 3 4 füsti fecske Hirundo rustica NG NT - 3 - molnárfecske Delichon urbicum NG/DZ NT - 3 - csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita BV LC - - - barátposzáta Sylvia atricapilla BV LC - - E - seregély Sturnus vulgaris BV LC - 3 - feketerigó Turdus merula BV LC - - E - énekes rigó Turdus philomelos BV LC - - E - rozsdás csaláncsúcs Saxicola rubetra NG/DZ VU - - E 4 cigány csaláncsúcs Saxicola rubicola BV LC - - 4 fülemüle Luscinia megarhynchos BV LC - - E 4 házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros BV LC - - - hantmadár Oenanthe oenanthe BV NT - 3 - mezei veréb Passer montanus BV LC - 3 - parlagi pityer Anthus campestris BV CR I. függelék 3 - réti pityer Anthus pratensis NG/DZ NT - - E - sárga billegető* Motacilla flava* BV NT - - 2 barázdabillegető Motacilla alba BV LC - - - pinty Fringilla coelebs BV LC - - E - csicsörke Serinus serinus BV LC - - E - zöldike Carduelis chloris BV LC - - E - tengelice Carduelis carduelis BV LC - - - kenderike Carduelis cannabina BV LC - 2 - sordély Emberiza calandra BV NT - 2 3 citromsármány Emberiza citrinella BV LC - - E - nádisármány Emberiza schoeniclus BV LC - - - 3. táblázat: Az Andau szélpark vizsgálati területen előforduló fajok teljes listája: területi státus (legmagasabb megállapított státus): BV=költő madár, NG=táplálkozó vendég (a környéken költő madár), Dz=átvonuló, üf=átrepülő a vizsgálati területet nem használja költő vagy környéken költő) az adatok a szakirodalomból származnak, a szóbeli közléseket és az archívumi adatokat nem vettük figyelembe. A veszélyeztetettségi kategóriák a függelékben találhatók. 11. OLDAL 2010. június
1.1.1.13 A pontszerű értékelések eredményei A 19 megfigyelt, a szélerőmű szempontjából releváns madárfajból négy teszi ki az összes megfigyelés közel 80%-át. A leggyakrabban megfigyelhetők: rétihéja (23 %), bíbic (22 %), majd egerészölyv (18 %) és vörös vércse (17 %). A további 15 faj a megfigyelések fennmaradó 20%-át teszi ki. Feltűnő továbbá a kis liléknek az F megfigyelési körben való koncentrációja, amely az egyedek élőhelytartó viselkedésére vezethető vissza. 1.1.1.13.1 A szélenergia szempontjából releváns fajok térkihasználása Gyurgyalag Bienenfresser 1,7% Holló Kolkrabe 2,7% Szélenergia szempontjából releváns madárfajok gyakorisága az andaui megfigyelési területen Windkraftrelevante Arten im UG WP Andau 2010 Egyéb Sonstige 10,6% Rétihéja Rohrweihe 22,9% Flussregenpfeifer Kis lile 4,7% N=301 Vörösvércse Turmfalke 17,3% Egerészölyv Mäusebussard 18,6% Bíbic Kiebitz 21,6% 5. ábra: A szélenergia szempontjából releváns madárfajok gyakorisága az andaui megfigyelési területen az 500 m-es szabványos megfigyelési körökben (N=301) 38,5 óra megfigyelési idő alatt. Rohrweihe: rétihéja, Kiebitz: bíbic, Mäusebussard: egerészölyv, Turmfalke: vörösvércse, Flussregenpfeifer: kis lile, Kolkrabe: holló, Bienenfresser: gyurgyalag, Sonstige: egyéb 12. OLDAL 2010. június
Sichtungsverteilung Szélenergia szempontjából windkraftrelevanter releváns madárfajok Arten megfigyelési im UG Andau megoszlása az andaui megfigyelési területen Egyedszám Individuen a megfigyelési in egységekben Beobachtungseinheiten (BE) 60 50 40 30 20 10 0 N=301 A B C D E F G H I J K L Beobachtungspunkte hochsensible Arten Megfigyelési pontok wk relevante Arten 6. ábra: A szélenergiára potenciálisan érzékeny madárfajok találkozási gyakorisága a 12 különböző 500 m-es szabványos megfigyelési körben (N=301), kék jelölés: releváns fajok, piros jelölés a különösen érzékeny fajok, magasabb szintű ragadozó madarak: parlagi sas, rétisas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja. Faj / megf. pont A B C D E F G H I J K L össz. kabasólyom 2 1 3 gyurgyalag 2 1 2 5 kis lile 14 14 nagy póling 3 3 parlagi sas 1 2 3 bíbic 3 11 16 2 26 7 65 holló 1 1 2 1 3 8 kékes rétihéja 1 1 2 dankasirály 2 1 3 gázlók 4 4 egerészölyv 1 3 7 6 2 1 2 10 9 7 8 56 rétihéja 1 4 12 4 13 3 12 3 7 2 8 69 kerecsensólyom 1 1 rétisas 1 1 tőkés réce 1 1 vörös vércse 1 1 12 3 1 5 13 6 3 5 2 52 fehér gólya 1 2 3 darázsölyv 3 1 4 hamvas rétihéja 2 1 1 4 összesen 9 30 48 18 19 29 19 48 18 16 26 21 301 megf.időtart. 3 3,5 3 3 3,5 4 3 3,5 3 3 3 3 38,5 Sz.e. rel. / h 3,00 8,57 16,0 6,00 5,43 7,25 6,33 13,71 6,0 5,33 8,67 7,0 7,82 4. táblázat: A szélenergia szempontjából releváns fajok eloszlása az Andau szélpark megfigyelési területen különböző megfigyelési pontokon, a pontonként megfigyelt egyedek száma összesen, a megfigyelési időtartam pontonként és az összes megfigyelt, szélenergia szempontjából releváns egyedek száma megfigyelési pontonként (Ind / h / megf.p.) 13. OLDAL 2010. június
A többi megfigyelési ponttal szemben a C és H pontban a megfigyelési időpontban a szélenergia szempontjából releváns fajok nagyobb arányú térhasználata volt észlelhető. Ez arra vezethető vissza, hogy ezen a területen több bíbic-vadászterület található. 1.1.1.14 Madárvonulás 1.1.1.14.1 A nagy és ragadozó madarak vonulása A vizsgálati területen az átvonuló illetve nagyon magasan átrepülő nagy és ragadozó madarak 18 egyede volt észlelhető. faj átvonult magasan átrepült kabasólyom 2 nagy póling 3 bíbic 1 egerészölyv 1 rétihéja 2 rétisas 1 vörösvércse 1 fehér gólya 1 darázsölyv 4 hamvas rétihéja 2 összesen 10 8 5. táblázat: A megfigyelt átvonuló nagy és ragadozó madarak felsorolása 38,5 óra alatt a 18 egyed átlagban óránként 0,48 átvonuló nagy és ragadozó madarat jelent. A területen az elmúlt években elvégzett tanulmányokkal összehasonlítva ez az érték átlagosnak tekinthető. Összehasonlításul a BIOME iroda egyetértésével a hasonló vizsgálatok adatait is átvettük. vizsgálat időszak szélpark szélparkon kívül UVP WP Andau 08.04. 25.05.10 x a madarakat és denevéreket érintő, szélenergia szempontjából releváns hatások monitorozása Burgenlandban (Traxler et al. in präp.) Parndorfer Platte madarakkal való ütközés, kikerülési viselkedés és élőhelyhasznosítás a meglévő szélerőműveknél (Traxler et al. 2004) Prellenkirchen - Berg 01.04. 25.05.08 21.04. 08.06.04 0,35 Ind/h (75h vizsgálati idő) 0,80 Ind/h (56,5h vizsgálati idő) 0,48 Ind/h (38,5h vizsgálati idő) x 0,83 Ind/h (77h vizsgálati idő) 6. táblázat: Az átvonuló nagy és ragadozó madarak átlagértékei április és május hónapban a régióban összehasonlítva 1.1.1.14.2 Énekesmadár-vonulás Tavasszal a kistestű madarak látható vonulása mindenekelőtt márciusban és április elején történik. Tavasszal a kistestű madarak vonulásának megfigyelésére a legjobb időpont közvetlenül napkeltétől 14. OLDAL 2010. június
kb. 8:00 óra közép-európai időig tart. Az átvonuló kistestű madarak napközben mindenekelőtt csapatokban keresnek táplálékot vagy pihennek. Ezért a kistestű madarak vonulását mennyiségileg nem rögzítettük. Az átvonuló kistestű madarak fajainak spektruma az összes faj listáján található (vö.3. táblázat). 1.1.1.15 A költő madarak feltérképezésének eredményei Bíbic (Vanellus vanellus) A bíbic Ausztria-szerte near threatened NT (mérsékelten veszélyeztetett) besorolású a Vörös Listán. A bíbic Burgenlandban nem veszélyeztetett besorolású. Az andaui vizsgálati területen 5 költő bíbicpárt figyelhettünk meg. Május 6-án és 7-én az Albrechtsfelder Hof-tól dél-keleti irányban egy-két hetes madárfiókákat lehetett megfigyelni (ld. 7.ábra). A németországi és hollandiai átvonuló bíbicek pihenőhelyi viselkedésével kapcsolatban több vizsgálat is leírta, hogy a szélerőműveket 100-250 m-es távolságban biztonságosan elkerülik (Isselbächer & Isselbächer, 2001). A bíbicek a németországi szélerőművek áldozatainak statisztikájában (T. Dürr, Landesumweltanstalt Brandenburg, Juli 2009) rendkívül ritkán fordulnak elő, ami főként a nagymértékű elkerülési viselkedéssel magyarázható. Kis lile (Charadrius dubius) A kis lile Ausztria-szerte vulnerable VU (veszélyeztetett) besorolású a Vörös Listán. A kis lile Burgenlandban szintén veszélyeztetett besorolású. A vizsgálatok során kis liléket figyelhettünk meg mind a pontszerű kiértékeléseknél, mind a sávos kiértékeléseknél a vizsgálati terület déli részén, az F vizsgálati körben. (7. ábra). Parlagi pityer (Anthus campestris) A parlagi pityer Ausztria-szerte a Vörös Listán critical CR (kihalófélben lévő) besorolású. Burgenlandban nincs ilyen jellegű veszélyeztetettségi besorolás. Azonban Burgenlandban rendkívül ritka a parlagi pityer. A sávos kiértékelési terepbejárás során legalább két vadászterületet jelző parlagi pityert figyeltünk meg a vizsgálati terület keleti részén. 15. OLDAL 2010. június
7. ábra: A ritka költő madarak vadászterületei eloszlásának bemutatása (a bíbicnél 2 költő pár fiókákkal, a Pulli, vagyis pulóveres megjelölés a fiókákra vonatkozik, amelyek tollruházata még nem fejlődött ki teljesen); Kiebitz: bíbic, Flussregenpfeifer: kis lile, Brachpieper: parlagi pityer 1.1.1.16 Szélenergia szempontjából érzékeny fajok a vizsgálati területen Rétisas (Haliaeetus albicilla) Helyi elterjedés: A rétisas csak néhány éve költ a Fertőzugban. Néhány pár található a magyar-osztrák határ mentén. A legközelebbi párok a beruházási területtől kevesebb, mint 10 km-re találhatók. Kelet-Ausztriában az áttelelő rétisasok jelentős állománnyal képviseltetik magukat. Tehát a rétisasok átrepülése minden évszakban várható. Tobias Dürr a madarakkal való ütközési statisztikában (2010. júliusi állapot) írja, hogy a rétisas az öszszesen 365 talált ragadozó madárból 40 ütközési áldozattal van jelen, tehát különösen erősen veszélyeztetett besorolású. Ausztriában is találtak már réti sast, először a weideni szélparkban 2009-ben, azonban az elhullás oka a boncolás ellenére tisztázatlan maradt. A 2010-es tavaszi vizsgálatoknál az andaui vizsgálati területen egyszer, április 8-án figyeltünk meg átvonuló, felnőtt réti sast (8. ábra). 16. OLDAL 2010. június
2010. május 19-én a környék bejárásakor a gabonaföldön pihenő fiatal (2-3 éves) réti sast figyeltünk meg. Ez a megfigyelés az andaui megfigyelési területtől mintegy 4 kilométerre történt. 8. ábra: Réti sasok megfigyelése az andaui vizsgálati területen 2010. 04. 08-án és a beruházási területtől északra 2010. 05. 19-én. Értékelés: Az ilyen jellegű, széles akciósugarú átrepülések a tágabb értelemben vett térségben sehol sem zárhatók ki. Jelenleg a Neurisse (Új hasadékok) területei és az Albrechtsfeldi tanyától délre fekvő, nyílt téri jellegű szántók és rétek a leginkább alkalmasak a túzokok és nagyragadozók számára. A meglévő adatok és az élőhely kialakítása alapján azonban az Andau vizsgálati terület sem táplálékszerzési területként, sem áttelelő területként nem játszik jelentős szerepet ennél a fajnál. Nagy túzok (Otis tarda) Helyi elterjedés: A nagy túzok a történelmi időkben elterjedt költő madár volt a Fertőzugban (Seewinkel). A beruházási területen is voltak egyedeik. A pusztító populáció-csökkenés (intenzív mezőgazdasági hasznosítás, szabad villamosvezetékek stb.) után a nagy túzok az országokon átnyúló, intenzív védelmi intézkedéseknek köszönhetően ismét felszálló ágban van a magyar-szlovák-osztrák hármashatár környékén. Ez a pozitív állomány-növekedés a beruházási területre is kifejti a hatását. A 2009. őszi előzetes vizsgálatok folyamán több napon keresztül megfigyelhető volt egy nagytúzok-kakas a vizsgálati területen. 17. OLDAL 2010. június
A 2010-es tavaszi vizsgálatok során a túzok jelenlétének nem volt nyoma az andaui vizsgálati területen illetve a közvetlen környezetében. Az attól délre fekvő Hanságban a túzokterületeken 2010 tavaszán még 21 túzok is megfigyelhető volt. Értékelés: Az andaui vizsgálati terület csak részeiben alkalmas a túzok élőhelyének, a területen költésre nem kerül sor. Mindenekelőtt ősszel, amikor az állatok jobban szétszélednek, használhatják a túzokok a területet menedékül vagy táplálékszerzésre illetve a vizsgálati terület fölött átrepülésre kerülhet sor. A beruházás a jelenlegi nagytúzok-populáció szempontjából jelentéktelennek sorolható be. Azonban a további pozitív állományfejlődés esetén, amikor fokozott repülési mozgásokra lehet számítani, bizonyos konfliktuspotenciál állhat fenn. Parlagi sas (Aquila heliaca) Helyi elterjedés: A parlagi sas az andaui vizsgálati területen rendszertelen táplálékszerző vendég. A magyar oldalon a parlagi sasnak van költőhelye, az nem ismeretes, hogy az andaui vizsgálati területtől milyen távolságra. Elképzelhető, hogy a magyar oldalon, az E megfigyelő ponttól látható nagy, használaton kívüli sasfészek egy parlagi sasé. Ezen sasok táplálékkereső repülései valószínűsíthetők a vizsgálati területen. 2010. április 8-án ezen a területen magasan repülő süldő korú parlagi sast észleltünk a magyar oldalon. Az andaui vizsgálati területen 2010. április 15-én és 30-án megfigyelt két fiókáról feltételezhető, hogy ezek ugyanazok a madarak, amelyeket a halbturni vizsgálati területen megfigyeltünk. 18. OLDAL 2010. június
9. ábra: Parlagi sasok megfigyelése az andaui vizsgálati területen 2010 tavaszán Értékelés: A beruházási területet a parlagi sas potenciális élőhelyének, mindenekelőtt azonban táplálékszerzési területének tekinthetjük. A parlagi sasok átrepülése az egész évben valószínűnek tűnik. 2010 tavaszán az összesen 16 vizsgálati napból csak 3 napon végeztünk ilyen jellegű megfigyeléseket a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a beruházásnak a fokozottan védett parlagi sas fajra gyakorolt befolyása közepesnek sorolható be. Rétihéja (Circus aeruginosus) Helyi elterjedés: A rétihéja a leggyakoribb szélenergia szempontjából releváns faj (n=67) az andaui vizsgálati területen. A költési területek a bányatavaknál, retenciós medencéknél és egyéb vizeknél lévő nádasokra összpontosulnak. A vizsgálatok során nem lehetett vadászterületet jelző vagy dürgő rétihéját észlelni a vizsgálati területen. Értékelés: A rétihéja esetében nem zárható ki a beruházással való konfliktus. Különösen tavasszal vezethetnek ütközéshez a rotorok magasságában végzett dürgési repülések, míg a talajközeli táplálékkereső repülések nem vezetnek konfliktushoz. 19. OLDAL 2010. június
Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Helyi elterjedés: A kékes rétihéja rendszeres téli vendég, különösen a nyílt és parlagban gazdag területeken. A vizsgálatok csak áprilisban kezdődtek, ebben az időpontban indultak el az áttelelő kékes rétihéják a téli menedékhelyekről. Értékelés: A kékes rétihéjáknál a beruházás alapvetően jelentéktelennek sorolható be, mivel a kékes rétihéja táplálékszerző útjaira szinte kizárólag a talajközelben kerül sor (1-5 m). Ezért nem várható a rotorokkal való ütközés. Hamvas rétihéja (Circus pygargus) Helyi elterjedés: A hamvas rétihéját csak átvonulóként észleltük rendszeresen a vizsgálati területen. A hamvas rétihéják költőterülete a Hanságban van. Az 1990-es években fennállt a költési gyanú a Pándorfalvi-síkon és a Lajta menti lapályon (szakirodalmi adatok). Értékelés: Bár nem zárhatók ki a ritka és rendszertelen költések a vizsgálati területen a szántókon, mindazonáltal a vizsgálati területen az biotóp szerkezete nem jelent vonzó költőterületet a hamvas rétihéjának. Barna kánya (Milvus migrans) Helyi elterjedés: A barna kányát a vizsgálati időszakban négy napon át észleltük az andaui vizsgálati területen. Az észlelések mind a magyar határhoz közel történtek, vagy a madarak a magyar oldalon tartózkodtak (A, C és E megfigyelési körök). Az észlelt egyedek valószínűleg magyarországi táplálékszerző vendégek voltak. Értékelés: A beruházási terület nem számít különösebben potenciális élőhelynek. Mindazonáltal elszórtan lehet számítani táplálékszerző repülésekre. Parlagi pityer (Anthus campestris) Helyi elterjedés: A parlagi pityer mint költő madár jelenléte igazolható a vizsgált területen. A parlagi pityer legalább két, vadászterületet megjelölő hímmel van jelen a vizsgálati területen. A vizsgálati terület óriási kiterjedése miatt azonban nem lehetett elvégezni a vadászterületek feltérképezését. Így lehetséges, hogy a parlagi pityernek további vadászterületei vannak. Értékelés: 20. OLDAL 2010. június
A meglévő szélparkok megfigyelései alapján a parlagi pityernél csekély a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. Ezért a parlagi pityer számára a beruházást jelentéktelennek lehet besorolni. Búbos pacsirta (Galerida cristata) Helyi elterjedés: A búbos pacsirta a települések környékének ritka költő madara. A vizsgálati területen az egyetlen észlelésre éppen Andau (Mosontarcsa) szélén került sor. Értékelés: A meglévő szélparkok megfigyelései alapján a búbos pacsirtánál csekély a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. A beruházás a búbos pacsirta szempontjából jelentéktelennek sorolható be. Partifecske (Riparia riparia) Helyi elterjedés: A parti fecske másodlagos élőhelyekre van utalva. Meredek falakra van szüksége ahhoz, hogy fészkelésre alkalmas odút vájjon. 2010. május 24-én a Neurisse (Új hasadékok, K vizsgálati kör) vidékén lévő kavicsbányában legalább 6 használatban lévő költőodút jegyeztünk fel. Ennek a kavicsbányának a környékén mintegy 20 egyed tartózkodott. Értékelés: A beruházás a partifecske szempontjából jelentéktelen besorolású. Cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata) Helyi elterjedés: A cigány csaláncsúcs igen ritka költőmadár az extenzív kultúrtájon. A struktúrákban gazdag parlagot szereti, az elhagyott kavicsbányákat és romtalajt. Az andaui vizsgálati területen észleltünk cigány csaláncsúcsokat a költési időben közvetlenül a magyar határon (E és A megfigyelési pont). Értékelés: A más szélparkokban végzett megfigyelések alapján a beruházás a cigány csaláncsúcs szempontjából jelentéktelen besorolású. Hantmadár (Oenanthe oenanthe) Helyi elterjedés: A hantmadár Kelet-Ausztriában a vegetációszegény területeket népesíti be (kavicsbányák, ipari maradványok, romtalaj, lerakóhelyek). Többször figyeltünk meg hantmadarakat, a vizsgálati területen nagyon valószínű a költés. Értékelés: 21. OLDAL 2010. június
A meglévő szélparkokban végzett megfigyelések alapján a hantmadárnál csekély a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. Ezért a hantmadár szempontjából a beruházást jelentéktelennek lehet besorolni. Sordély (Miliaria calandra) Helyi elterjedés: A sordély a vizsgálati területen ritka költő madár. Ennek az oka az, hogy ritkák a vertikális struktúrákkal rendelkező parlagi területek. Többnyire nagyobb kavicsbányákat, romtalajokat és elhagyott ipari létesítményeket népesít be. Értékelés: Abból lehet kiindulni, hogy normális esetben, megfelelő élőhely esetén a sordély használja a szélparkokat. Tobias Dürr adatbázisában, amelyben a szélerőművi madárveszteségeket sorolja fel (2009. 07- i állapot), a sordély 19 egyeddel szerepel. Ez egy énekesmadárnál viszonylag magas érték, és az ellen szól, hogy elkerülné a szélerőműveket. Várhatók tehát balesetek a szélerőműveknél, azonban ez valószínűleg kevés vagy semmilyen hatással nincs a sordély populációjának fejlődésére. A sordély esetében csekély a szélerőművekkel való, ütközés általi konfliktuspotenciál. Amíg nem pusztítják el a sordély élőhelyeit, a beruházás számára jelentéktelen besorolású. Gyurgyalag (Merops apiaster) Helyi elterjedés: A gyurgyalag az andaui vizsgálati területen rendszertelenül eloszló, ritka költő madár. Pontszerűen fordul elő főleg a kavicskitermelő területeken, amelyeken löszös réteg található. 2010. május 24-én a Neurisse (Új hasadékok, K vizsgálati kör) térségében lévő kavicsbányában legalább 2 költő gyurgyalagpárt figyeltünk meg, amelyek ezen a területen fészkeltek az odúkban. Értékelés: Az andaui vizsgálati területen nem észlelhetők nagyobb gyurgalagkolóniák. Meglévő szélparkoknál (pl. Kittsee [Köpcsény] I) vannak gyurgyalagkolóniák a szélpark területén. A kolónia mérete növekedett az elmúlt években. Ritkán lehetségesek a szélerőművekkel való ütközések. Amennyiben nem károsítják a megfelelő élőhelyeket, úgy a gyurgyalag számára az andaui szélerőművi beruházás csak csekély konfliktuspotenciált jelent. Sárga billegető (Motacilla flava) Helyi elterjedés: A sárga billegető az andaui vizsgálati területen rendszeres, gyakori költő madár. Ausztria számos részén azonban csak átvonuló madárként ismerik a sárga billegetőt. Értékelés: 22. OLDAL 2010. június
A meglévő szélparkokban a hantmadarak és barázdabillegetők megfigyelései alapján a sárga billegetőnél sem áll fenn a szélerőművel való konfliktus lehetősége, amíg az alkalmas élőhelyet nem pusztítják el. Ezért a sárga billegető számára a beruházást jelentéktelennek lehet besorolni. 1.1.1.17 Egyéb jelentős faunafajok (madarak) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Helyi elterjedés: A kerecsensólyom Burgenland észak-keleti részén nagyon ritka költő madár. Értékelés: A vizsgálatok során 2010. április 8-án figyelhettünk meg egy vadászó kerecsensólymot az E megfigyelési körben. Ez volt az egyetlen megfigyelés 2010 tavaszán az andaui megfigyelési területen. A beruházási terület a kerecsensólyom potenciális táplálékszerzési élőhelye, a beruházás azonban alapvetően jelentéktelennek sorolható be a számára. Fogoly (Perdix perdix) Helyi elterjedés: A fogoly a Fertőzugban rendszeres költő madár. Szereti a kisméretű, tagolt mezőgazdasági területeket, amelyek kielégítő mértékben strukturáltak (parlag, fasorok, bozótos), és elegendő táplálékot biztosítanak. Értékelés: A fogoly mint költő madár kimutatható volt a beruházási területen. A tervezési terület élőhelyi minőségét azonban kimondottan korlátozottnak lehet tekinteni. A beruházás a fogoly szempontjából jelentéktelennek sorolható be. 1.1.1.18 Egyéb jelentős faunafajok (kisemlősök) Mezei hörcsög és közönséges ürge A 2010. április 8-tól május 31-ig a vegetáció, madárvilág és denevérek tényleges állapotára irányuló terepi vizsgálatok folyamán nem találtunk a mezei hörcsög és a közönséges ürge jelenlétére utaló nyomokat. 1.1.2 A tényleges állapot kiértékelése A tavaszi madárvonulás a régióra jellemző méreteket ölt. Télen a havi lúdszámlálások során különböző lúdfajokat (nyári lúd, vetési lúd, nagy lilik) lehet rendszeresen észlelni a közeli Sankt Andräer Zicksee (Szik-tó) és a Hanság területén. A tavaszi vizsgálatok során rétisast és parlagi sast lehet rendszertelen vendégként érzékelni a vizsgált területen. 23. OLDAL 2010. június
Az andaui szélpark projektberuházás megvalósítása a bíbicek esetében a költőterület csökkenését vonhatja maga után, amit kiegyenlítő intézkedésekkel lehet ellensúlyozni. A szélerőmű kis lilére gyakorolt hatása nem ismert. A más szélparkokban tett megfigyelések alapján a strukturális elemek megtartása mellett a sordély, a cigány csaláncsuk, a búbos pacsirta és a parlagi pityer fajoknál nem kell az andaui szélerőmű építési beruházás területén negatív hatásokkal számolni. 24. OLDAL 2010. június
1.1.2.1 Tényleges állapot, érzékenység, hatásintenzitás és beavatkozási erősség madárfaj Species vesz. Ö/IUCN VSRL SPEC vesz. Burgld tényállapot fürj Coturnix coturnix NT - 3 3 helyi jelentőségű közepes fogoly Perdix perdix VU - 3 3 helyi jelentőségű közepes fekete gólya Ciconia nigra NT I. függelék 2 4 a területen nem észlelték közepes fehér gólya Ciconia ciconia NT I. függelék 2 3 helyileg jelentéktelen közepes Parlagi sas Aquila heliaca CR érzékenység beavatkozási intenzitás nincs csekély nincs csekély nincs csekély nincs csekély I. függeék 1 - regionális jelentőségű magas közepes beavatkozási erősség csekély csekély csekély csekély közepes Magyarázat: többször lehetett parlagi sasokat észlelni a vizsgált területen. A vizsgált terület a parlagi sas vadászterületének nem képezi részét. Mind a magyar oldalon, mind a vizsgált terület északi részén található parlagisas-vadászterületek a közvetlen szomszédságban. hamvas rétihéja Circus pygargus CR I. függelék E 1 helyi jelentőségű magas nincs csekély Magyarázat: A hamvas rétihéjákat a vizsgált területen átvonuló madárként figyeltük meg. A táplálékszerzés a talajközelben történik, repülés közben távolságot tart a szélerőműhöz, így nem kell ütközéssel számolni. Nem lehet kizárni a nagyon ritka szántóföldi fészkelést. rétihéja Circus aeruginosus NT I. függelék - 4 helyi jelentőségű nincs csekély vöröskánya Milvus milvus CR I. függelék 2 1 a területen nem észlelték magas barna kánya Milvus migrans EN nincs csekély nincs csekély I. függeék 3 2 regionális jelentőségű magas közepes Magyarázat: A 16 napból négyen figyeltünk meg barna kányát az andaui vizsgált területen. Számolni kell vadászterülettel a határ közelében a magyar oldalon. csekély nincs csekély közepes I. függeék 1 - regionális jelentőségű magas közepes közepes rétisas Haliaeetus albicilla CR Magyarázat: Egész évben számolni kell azzal, hogy rendszertelenül használja a területet. A vizsgálatok során 2 napon figyeltünk meg rétisast a kibővített vizsgálati területen. A vizsgált terület nem ismeretes kedvelt áttelelő területként. 25. OLDAL 2010. június
nincs csekély kék vércse Falco vespertinus CR - 3 1 a területen nem észlelték magas nincs csekély kerecsensólyom Falco cherrug CR I. függelék 1 - helyi jelentőségű magas Magyarázat: kerecsensólymot csupán egyszer figyeltünk meg a vizsgált területen. A vizsgált területen nincs a kerecsensólyomnak vadászterülete. nagy túzok Otis tarda CR I. függeék 1 1 helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs nincs közepes Magyarázat: Az andaui vizsgálati területen a vizsgált időszakban nem észleltünk nagy túzokot. Az előző évben a szélerőműhöz végzett zónázási tanulmányok és egyéb vizsgálatok során megfigyeltünk nagy túzokokat, mégpedig mindenekelőtt ősszel és télen a Neurisse-Pußtaäcker területen és közvetlenül a magyar határ mellett. Továbbá az Albertkázmérpuszta és Kleylehof közötti terület is a túzok ismert menedékhelye. Körülbelül 5 km-re délre fekszik a Hansági Nemzeti Park, közel 20 egyedes túzokpopulációval. madárfaj Species vesz. Ö/IUCN VSRL SPEC vesz. Burgld tényállapot érzékenység beavatkozási intenzitás beavatkozási erősség bíbic Vanellus vanellus NT - 2 - helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: Legalább 5 bíbicpár fészkel a vizsgálati területen. A szélerőművek megépítése vadászterület-vesztéshez vezethet. kis lile Charadrius dubius VU - - 3 helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: Költési időben még 10 egyedet is lehetett észlelni az andaui vizsgálati területen és három különböző területen. Eddig nincsenek tapasztalatok arról, hogy milyen hatással vannak a szélerőművek a kis lilére. nagy póling Numenius arquata CR - 2 1 helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs búbos banka Upupa epops EN - 3 2 helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs nyaktekercs Jynx torquilla VU - 3 3 a területen nem észlelték közepes nincs csekély nincs réti fülesbagoly Asio flammeus CR I. függelék 3 1 a területen nem észlelték magas nincs csekély nincs kuvik Athene noctua CR - 3 1 helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs gyöngybagoly Tyto alba CR - 3 1 helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs uhu Bubo bubo NT I. függelék 3 4 a területen nem észlelték közepes nincs csekély nincs gyurgyalag Merops apiaster VU - 3 3 helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: A gyurgyalagok kis számban költenek az andaui vizsgálati területen, a szélerőműveknek a mintavételi területről való kismérvű eltolásával minimalizálni lehet a rotorral való ütközés veszélyét partifecske Riparia riparia NT - 3 4 helyi jelentőségű közepes közepes közepes Magyarázat: A partifecskék kis számban költenek az andaui vizsgálati területen, az nem ismeretes, hogy ez a faj mennyire hajlamos a rotorral való ütközésre. hantmadár Oenanthe oenanthe NT - 3 - helyi jelentőségű nincs csekély nincs csekély nincs 26. OLDAL 2010. június
tövisszúró gébics Lanius collurio LC I. függelék 3 - helyi jelentőségű parlagi pityer Anthus campestris CR nincs csekély I. függelék 3 - helyi jelentőségű magas nincs csekély nincs csekély nincs közepes Magyarázat: A parlagi pityerek kis számban költenek az andaui vizsgálati területen, életmódjuk alapján nem kell azzal számolni, hogy az andaui szélpark negatív hatással lenne erre a fajra. nincs csekély közepes sárga billegető* Motacilla flava* NT - - 2 helyi jelentőségű magas Magyarázat: A sárga billegetők elterjedten költenek az andaui vizsgálati területen, életmódjuk alapján nem kell azzal számolni, hogy az andaui szélpark negatív hatással lenne erre a fajra. sordély Emberiza calandra NT - 2 3 helyi jelentőségű közepes nincs csekély nincs 7. táblázat: A természetvédelmi szempontból releváns fajok értékelése (tényállapot=a vizsgált terület jelentősége a fajra nézve, érzékenység = veszélyeztetettség foka, beavatkozás mértéke = a beruházás várható hatása a fajra, beavatkozási erősség = érzékenység x beavatkozás mértéke), a BaumUmwelt PlanungsGmbH sémája alapján kiértékelve 27. OLDAL 2010. június
1.1.2.2 Az érzékenység megítélése A beavatkozás-elemzésben leírjuk a szélerőművek felépítése által az adott fajnál elvárható hatásintenzitást valamint kiértékeljük annak erősségét. Amennyiben erős beavatkozási hatás lett megállapítva, úgy a beavatkozást csökkentő illetve kompenzáló intézkedések leírása következik a beavatkozás kiegyenlítésére. A maradék erősség kiértékelése végül erős vagy gyenge lesz a környezetvédelmi hatásvizsgálatokról szóló törvény értelmében, a beavatkozási erősségből és az intézkedések hatásából levezetve. ÉRTÉKSZINT (közel) jelentéktelen helyi jelentőségű regionális jelentőségű régióközi jelentőségű MEGHATÁROZÁS A vizsgálati területen nincs jelen a védendő érték vagy természetvédelmi szakmai szempontból csak alig jelentős mértékben A vizsgálati területen jelen van a védendő érték a Parndorfer Platte (Pándorfalvi-sík) helyi vonatkoztatási területen átlagos mértékben. A vizsgálati területen jelen van a védendő érték az Alsó-Ausztria pannóniai befolyásoltságú része és Észak-Burgenland vonatkoztatási területen jelentős mértékben A vizsgálati területen jelen van a védendő érték legalább a Kelet- Ausztria vonatkoztatási területen jelentős mértékben Vizsgálati terület 8. táblázat: Az állatok, növények, élőhelyek védendő értékek tényleges állapotának kiértékelésére szolgáló értékszintek 1.1.2.2.1 A fajok érzékenységi besorolásának kritériumai A BMVIT szerint: Tervezet az RVS Madárvédelem a közlekedési útvonalakon -hoz Kritérium Fölérendelt veszélyeztetettségi állapot Veszélyeztetett Ausztriában (Ö) és Burgenlandban (Bgld) érzékenység nagyon magas magas közepes csekély nincs a teljes területen a teljes területen veszélyben végveszélyben lévő lévő és (endangered) és Ausztriában vagy Ausztriában vagy Burgenlandban veszélyeztetett (EN, Burgenlandban erősen veszélyeztetett VU/2,3) faj; továbbá - - - (EN/2) faj; továbbá itt itt különösen kedvező különösen kedvező védelmi és fejlesz- védelmi és fejlesztési tési lehetőségek lehetőségek Ausztriában vagy Burgenlandban kihalófélben lévő faj (veszélyeztetettségi fok 1/RE) Ausztriában illetve Burgenlandban erősen veszélyeztetett faj (veszélyeztetettségi fok 2/EN) jó állományban vagy Ausztriában illetve Burgenlandban veszélyeztetett faj (3/VU), amelynél kedvező védelmi vagy fejlesztési lehetőségek állnak fenn; vagy Európában veszélyeztetett vendégek Ausztriában illetve Burgenlandban veszélyeztetett faj (3/VU) jó állományban vagy Ausztriában vagy Burgenlandban potenciálisan veszélyeztetett faj (4/NT) csekély állományban, de tipikus kísérőfaunával Ausztriában vagy Burgenlandban potenciálisan veszélyeztetett (4/NT), de elterjedt faj, esetleg VSRL-faj nem veszélyeztetett és nem VSRLfajok 28. OLDAL 2010. június