ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám: Előadó: H /2006. Dr. Bécsi Beatrix Hiv. szám: Melléklet: Tárgy: Hegyeshalom, CLEAN ENERGY Kft. 1 db. 850 kw teljesítményű szélerőmű előzetes vizsgálata HATÁROZAT I. Az elsőfokú hatóság a Clean Energy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A) által Hegyeshalom község közigazgatási területén, a 072/12 helyrajzi számú ingatlanon létesítendő, 1 db. 850 kw teljesítményű szélerőmű létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. II. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárásért ,- Ft. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amit az első fokon eljárt közigazgatási szerv MÁK számú számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz átutalási megbízással postai úton befizetni. INDOKOLÁS A Clean Energy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A) a továbbiakban. Kft. azzal a kérelemmel fordult a hatósághoz, hogy a Hegyeshalom, 072/12 helyrajzi számú területen létesítendő, 1 db. 850 kw teljesítményű szélerőmű létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást lefolytassa. A hatóság az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R szakaszai alapján folytatta le. A hatóság a Horváth Mérnöki Iroda Kft. által készített, HH/EVD/06/03/14 munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította a következőket: A tervezett tevékenység folytatásából és a létesítés során jelentős levegőkörnyezeti hatások nem keletkeznek. A tervezett szélerőmű létesítése és működése nem veszélyezteti a felszíni vagy a felszín alatti vizeket. A szélerőmű létesítésének és üzemeltetésének hulladékgazdálkodási hatásai nem

2 2 jelentősek. Az építés és az üzemszerű működés alatt a kibocsátási határértékeke alatti zajterhelés várható. Természetvédelmi szempontból a hatóság a következőket állapította meg: A telepítési terület a Mosoni síkság területén helyezkedik el, ami az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 3. a) pontja és 5. számú melléklet 33. pontja szerint különleges madárvédelmi területnek, és ezért Natura 2000 területnek minősül (HUFH10004). A területre vonatkozó, e rendelet 1. számú mellékleteiben szereplő jelölő fajok a következők: - Aquila heliaca (parlagi sas) - Falco cherrug (kerecsensólyom) - Faco vespertinus ( kék vércse) - Haliaeetus albicilla (rétisas) - Otis tarda (túzok) A Mosoni síkságon, Hegyeshalom Jánossomorja Mosonszolnok térségében él a Dunántúl egyetlen túzok populációja. A magyar-osztrák-szlovák hármashatár térségében, mindhárom országban élő populáció megőrzése valamennyi érdekelt fél közös feladata, ezzel kapcsolatban Magyarországra hárulnak a legnagyobb terhek, mert itt él az állomány többsége. A túzok fokozottan védett állat, természetvédelmi eszmei értéke ,- Ft. A túzok életmódjából adódóan a zavartalan síkvidéki területek, nagy kiterjedésű puszták, nagyüzemileg művelt agrárterületek madara. Rendkívül érzékenyen reagál a környezet megváltozására, a zavarás növekedésére. Ennek következtében morzsolódtak fel kisebb-nagyobb dunántúli állományai, és csökkent 50 év leforgása alatt a teljes hazai fészkelő állomány mintegy egyharmadára. A túzok mosoni populációjának fennmaradása érdekében a Mosoni síkot bekapcsolták az érzékeny természeti területek rendszerébe. A bármilyen mozgással, szállítással, és egyéb, ipari tevékenységgel járó zavaró hatás miatt a túzoknak, mint rendkívül érzékeny fajnak az elhúzódása várható a területről. Ennek következtében az egész térségben mely költési és telelési szempontból is fontos a helyi állomány számára jelentős élőhely vesztéssel kellene számolni. A mosoni sík költési terület a kék vércse (Falco vespertinus, fokozottan védett, ,- Ft. eszmei érték), a kerecsensólyom (Falco cherrug, fokozottan védett: ,- Ft. eszmei érték), a kis őrgébics (Lanius minor, védett: ,- Ft. eszmei érték) és a parlagi pityer (Anthus campestris, védett: ,- Ft. eszmei érték) számára. Jelenleg a Dunántúlon egyedül a Kisalföldnek ebben a térségében lehet találkozni hasonló, alföldi jellegű madárközösséggel. Alkalmilag színesíti még a fokozottan védett parlagi sas, a hamvas rétihéja, és a darázsölyv előfordulása is a közösséget. A ragadozó madaraknál a túzokéhoz hasonló mértékű visszaszorulásra, a terület elhagyására lehet számítani, ami a felsorolt, fokozottan védett fajok esetében megengedhetetlen. A 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdése szerint a kijelölt Natura 2000 területen tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni vagy olyan beruházást végezni, ami a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza. E rendelet 4. (1) bekezdése szerint ilyen védelmi célok a következők: az élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A hatóság H /2006. számú végzésében szakértőként kirendelte a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot különösen abból a célból, hogy ismertesse a védett élőhelyekre vonatkozó adatokat, tapasztalatokat, különös tekintettel a túzokra, adja meg a fokozottan védett élőhelyek előfordulását a telepítés helyének környezetében és értékelje a tervezett tevékenységnek az élőhelyekre gyakorolt hatását, milyen formában érintheti az a túzok populáció életkörülményeit. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 21-69/2006. számú ügyiratában a következő szakértői véleményt adta:

3 3 A Hegyeshalom, 072/12 helyrajzi számú, legelő művelési ágú, mezőgazdasági hasznosítású terület, a 071 helyrajzi számú, az érvényes rendezési tervben gazdasági ipari területként nyilvántartott (kivett udvar) ingatlan mellett található. Mindkét ingatlan Erzsébetpuszta majorság területéhez tartozik. A Mosoni sík a Duna hordalékkúpját borító, iszapos-löszös üledéken létrejött, többnyire csernozjom és kisebb részben öntés talajokkal jellemezhető. A terület (a Mosoni sík északi, északnyugati része, ami a túzok élőhelyéül szolgál) használatára a korábban még jó minőségű talajokra alapozott, elsősorban nagytáblás szántóművelés volt jellemző, és jellemző ma is. Emellett megtalálhatók kisebb arányban a kistáblás szántók, legelők, rétek, valamint kisebb erdős területek (elsősorban erdősávok). Részben az intenzív mezőgazdálkodás következtében a talajok degenerálódtak, a termőréteg elvékonyodott. Továbbra is a szántóművelés jellemző a területre, azonban az utóbbi években jellemző az intenzitás csökkenése, az extenzívebb gazdálkodás térhódítása a fajvédelmi programok bevezetésével együtt (Moson-project, Lajta-project, ÉTT). A tervezési terület és környéke ennek megfelelően alapvetően mezőgazdasági hasznosítási terület volt a múltban is, a feladatok ellátásához szükséges tároló, kiszolgáló gazdasági épületekkel. A Mosoni sík felső, északi, északnyugati része (Rajka, Bezenye, Mosonmagyaróvár, Újrónafő, Jánossomorja és az országhatár által határolt terület tehát a tervezési terület is) kijelölt ÉTT terület (Érzékeny Természeti Terület 2/2002.(I.23.) KöM-FVM együttes rendelet), óta pedig működő ÉTT mintaterület. Ennek megfelelően a területen gazdálkodók vállalkozhatnak Szántóföldi növénytermesztés túzokvédelemmel, illetve Lucernatermesztés túzokvédelemmel című célprogramokra, mely programok előírásainak teljesítése esetén támogatásban részesülnek. Az Erzsébetpusztát is tartalmazó (MePAR alapján kijelölt) földhasználati blokkban, valamint a környező blokkokban is folyik ilyen túzokvédelmi gazdálkodás. A fent említett rendelet 7. -a alapján az e rendelet szerint létrehozott ÉTT-re a természet védelméről szóló évi LIII. tv. természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az évi LIII. tv. természeti területekre vonatkozó, 8. (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. E törvény 8. (2) bekezdése szerint a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A fenti területek az EU Madárvédelmi Irányelve (79/409/Eec) alapján kijelölt, védett Natura 2000 területhez tartoznak a HUFH kódszámú, Mosoni sík elnevezésű site részeként, melynek területe ha. A Natura 2000 kijelölt területen a következő, I. függelékes, a hazai jogszabály alapján pedig fokozottan védett madárfajok élő-, táplálkozó és szaporodó területe található: túzok (Otis tarda), kerecsensólyom (Falco cherrug), kék vércse (Falco vespertinus), rétisas(haliaeetus albicilla), parlagi sas (Aquila heliaca). A Mosoni sík Natura 2000 védett területén a fentieken kívül él még a védett holló, (Corvus corax) és a fokozottan védett kuvik (Athene noctua). A túzok egyedszáma a területen 100 és 250 példány körül mozog. Fontos tény, hogy a Dunántúlon már csak a Mosoni síkon (annak is a védett részén) él szaporodó túzok populáció. A tervezett beruházás környezetében az alábbi védett és fokozottan védett természeti értékek fordulnak elő: Holló (Corvus corax) eszmei értéke ,- Ft, 1 pár 500 méterrel északra fészkel Kerecsensólyom (Falco cherrug) eszmei értéke ,- Ft., 1 pár északra 1700 méterre fészkel, még egy pár délkeletre 2200 méterre Kék vércse (Falco vespertinus) eszmei értéke ,- Ft., 1 pár délnyugatra, 800 méterre, 1 pár keletre 2000 méterre, 1 pár délkeletre 2200 méterre fészkel. Kuvik (Athene nocuta) eszmei értéke ,- Ft., 1 pár Csemeztanyán fészkel 1200 méterre, de előfordul még Erzsébetpusztán is. A fenti fajok egyedei tehát Erzsébetpuszta körül fészkelnek kis és közepes távolságban ( méteren belül), de mozgáskörzetükbe, vadászterületükbe beletartozik a vizsgált terület légtere is. A fenti fajokon kívül rendszeresen előfordul(a környező szántókon tartózkodik, illetve átrepül még a következő faj:

4 4 Túzok (Otos tarda) legutóbb júniusában egy példány a vizsgált területtől délre1000 méterre, 2005-ben pedig délnyugati irányban 1700 méterre Parlagi sas (Aquila heliaca) Rétisas (Halietus albicilla) télen rendszeresen Békászósas (A.pomarina) Vörös kánya (Milvus milvus) Barna kánya (M.migrans) Darázsölyv (Pernis apivorus) A fenti, nagytestű fajokra mind veszélyt jelenthet a szélerőmű, kismértékben az ütközés által, de a 112 méter magas berendezés (a külföldi vizsgálatok szerint) e fajokból, különösen a túzokokból elkerülő magatartást vált ki, ami élőhelyfragmentálódást okoz, vagyis hatása messze túlnyúlik a berendezés által elfoglalt területen. A felsorol fajokkal a benyújtott dokumentáció egyáltalán nem foglalkozik, csak a túzokot említi meg, és olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek hitelessége megkérdőjelezhető (sem saját vizsgálat, sem irodalmi hivatkozás nem található a mellékelt anyagban, amelynek szerzőjét sem tüntetik fel). Az élővilágról szóló, mindössze 6 soros fejezet nem számol azzal, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területek, mint élő és táplálkozóhelyek is fontosak lehetnek, pedig a fent említett fajok többsége a mezőgazdálkodáshoz kötődő, u.n. kultúrakövető fajok közé tartozik. Az évi LIII. tv. 43. (1) bekezdése alapján Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A túzok közismerten zavarást nehezen tűrő faj ( a környéken folyó ÉTT gazdálkodási módot is ennek megfelelően alakították ki ), tehát a forgó szélkerék hang- és fényhatásai, rezgései megzavarhatják, a terület elkerülésére, elhagyására késztethetik az állatot. Ezeket a hatásokat vizsgálták Wurm és társai az ausztriai Zundorf mellett, ugyancsak túzok élőhelyen magvalósult szélerőmű parknál és ténylegesen kimutatták annak zavaró hatását. A fentiek alapján a szélerőmű létesítését a Hegyeshalom, 072/12 helyrajzi számú területen a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményében a védett és fokozottan védett madarakra, különösen a túzokra nézve veszélyesnek, károsnak ítéli. Az eljáró hatóság a Kft. részéről június 14-én benyújtott, a Hegyeshalom térségében tervezett szélerőmű túzok poulációra gyakorolt hatása című anyagot a hatóság bizonyítékként nem tudja értékelni, mert nem írta alá az azt készítő szakember. Ettől eltekintve a hatóság a tanulmányban foglalt gondolatokkal kapcsolatosan a következőket állapítja meg: A túzok nem szereti a lakott épületek közelségét és elhúzódik. Azonban egy szélerőmű még nagyobb zavarást jelent, aminek eredményeként a túzok még jobban elhúzódik, és a korábban már említett élőhelybeszűkülés következik be. A túzok állománya csökkenésének egyik legnagyobb veszélyeztetője az intenzív mezőgazdaság megjelenése volt. Ez ellen tesz a természetvédelem a gazdálkodóval közösen, és a Nyugatmagyarországi Egyetem a túzokprojectével együtt (vegyszerhasználat negligálása, a termesztés, főként repce szabályozása és a zavaró tényezők, mint pl. a szélerőművek, bányák, ipari létesítmények kiiktatása). Ezzel az az eredmény került elérésre, hogy a túzokpopuláció létszáma nem csökken. A túzok télen, számára rossz körülményeket tapasztalva délebbre költözik, de ez a körülmények megváltoztatásával visszaáll, egy vagy két rossz tél miatt az állat nem hagyja el a korábbi élőhelyét véglegesen. A szélerőművek a túzokot nem az ütközés lehetősége miatt zavarják, hanem az élőhely beszűkülés miatt. Az anyagban említett spanyol példa annyiban nem alkalmazható, hogy mekkora Spanyolország területe, azon belül hol helyezkednek el a parkok, és ehhez viszonyítva hol találhatóak meg a túzok élőhelyek.

5 5 A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 70. (1) bekezdése alapján megküldte a Kft. részére a fenti szakértői véleményt, és felhívta, hogy e törvényhely értelmében észrevételt tehet. A Kft július 14-én kelt beadványában észrevételt tett, melyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakértői véleményét nem fogadta el. Beadványában hivatkozott arra, hogy a kérdéses terület keleti oldala mellett egy magasfeszültségű vezeték húzódik, valamint arra, hogy a területen élő emberek véleménye szerint a túzok populáció Márialigeten és környékén található, a kérdéses területtől légvonalban megközelítőleg 10 km-re. A Kft. további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A fenti bizonyítékok mérlegelését követően a hatóság megállapította, hogy a kérelemben levő szélerőmű létesítése és üzemeltetése a túzok és a szakértői véleményben említett egyéb nagytestű madarak élőhelyének beszűkülését okozza, mert a szélerőmű hatása messze túlnyúlik a berendezés által elfoglalt területen. A 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésében foglalt célok, így különösen a Natura 2000 terület kijelölése alapjául szolgáló élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése nem teljesül. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése alapján megkereste a hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melynek eredményeként az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete /2006. számú, a Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatala 730/5/2006. számú, a Győr- Moson-Sopron Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság /2006. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Irodája 410/2447/3/2006. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat /2006. számú szakhatósági állásfoglalásában nem állapított meg a szakterületét érintő jelentős hatást, ami a környezeti hatásvizsgálatot indokolta volna. A hatóság az eljárás során a R. 3. (3) bekezdése szerint közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. A hatóság a R. 4. (2) bekezdése alapján tárgyalást tartott. A hatóság az általa feltárt tényállás, a szakértői vélemény és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött. Megállapította, hogy a végezni kívánt tevékenység a Natura 2000 terület melyen a telepítési terület elhelyezkedik védelmi céljai megvalósítását akadályozza, és ezért a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdése alapján a kérelemben foglalt szélerőmű telepítési és üzemeltetési tevékenység ott nem folytatható. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként tekintettel arra, hogy az eljárás során a tevékenység megvalósítását kizáró ok merült fel - a R. 5. (2) bekezdés f) pontjában foglalt döntést hozta, megállapította, hogy e tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyeken alapul, illetékességét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. Az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési jogot a évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése állapítja meg. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díját a hatóság a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, július 27. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes