Kivitelezés szabályosan, a kivitelezési munkák legfontosabb és legújabb jogszabályai

Kivitelezés szabályosan, a kivitelezési munkák legfontosabb és legújabb jogszabályai Órabeosztás 7,30 óra Regisztráció 8,00 óra Jogi alapfogalmak, a témakörhöz tartozó jogszabályok Az építési folyamat résztvevői, feladatai, kötelezettségei a módosított építési törvény és végrehajtási rendeletek szerint Tervezők, tervezői szerződések, jogosultságok Előadó: Papp László okl. építőmérnök 9,40 óra Az engedélyezési eljárással kapcsolatos alapfogalmak Az engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményei A kivitelezési dokumentációk tartalmi követelményei Előadó: Papp László okl. építőmérnök 11,20 óra Tervellenőrzés, tervezői művezetés A fedezetkezelő szerepe a pénzügyi teljesítésben A kivitelezési szerződés és az építés dokumentálása Az építéshatóság és az építési folyamat szereplőinek kapcsolata Építésfelügyeleti ellenőrzések a kivitelezéseken Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök 13,00 óra teszt feladatok kiosztása

2 Kivitelezés szabályosan, a kivitelezési munkák legfontosabb és legújabb jogszabályai - részletes előadási tematika - Bevezetés: Jogi alapfogalmak, a témakörhöz tartozó jogszabályok Az előadáshoz felhasznált jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 244/2006. (XII. 5.) kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 238/2005. (X. 25.) kormányrendelet az építésfelügyeleti bírságról 103/2006. (IV. 28.) kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 290/2007. (X. 31) Az építőipari kivitelezési tevékenység szabályairól, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló kormányrendelet 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet Az építésfelügyeleti tevékenységről 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

3 1. Az építési folyamat résztvevői, feladatai, kötelezettségei az építési törvény és a végrehajtási rendeletek szerint. Alapfogalmak. építtető és képviselői (beruházás lebonyolító, építési műszaki ellenőr) az engedélyezési dokumentáció tervezője a kiviteli tervek tervezője tervezői művezető tervellenőr kivitelező felelős műszaki vezető (FMV) hatóságok a tervezők kapcsolatai az építési folyamat többi résztvevőivel A 290/2007 (X. 31.) Kormányrendelet részletesen definiálja az építési folyamat résztvevőit, meghatározza feladataikat, kötelezettségeiket, egymáshoz való viszonyukat. Ez a témakör rövid áttekintést ad a felsorolt résztvevőkről, különösen kiemelve a tervezők kapcsolatát az építési folyamat többi résztvevőjével.

4 2. Tervezők, tervezői szerződések, jogosultságok engedélyezési tervek tervezőjével szerződés kiviteli tervek tervezőjével szerződés tervezői művezetői szerződés tervellenőri szerződés a Magyar Építész Kamara által kiadott jogosultságok a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott jogosultságok jogosulatlan tervezés, szankciók összeférhetetlenségi szabályok A tervezővel ideértve a szakági tervezőket is az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházás lebonyolító köti meg a tervezési szerződést. Az építési engedélyhez kötött építmények esetén a tervezési szerződést írásban kell kötni. A tervezési szerződés tartalmazza: - az építtető adatait - a tervező adatait - a szerződés tárgyát, megjelölve a telek címét és helyrajzi számát, a tervezés tárgyának pontos megnevezését - az építési engedély számát, keltét, érvényességi idejét - a vállalt tervezés (szakági tervezés) megnevezését - a dokumentációra vonatkozó követelmények (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását - a teljesítési határidőket - a vállalkozási díj összegét, az elszámolás formáját, módját és határidőit A szerződés tartalmazhatja: - a szerződés teljesítésébe bevont szakági tervezők felsorolását - a tervező(k) szakmai felelősségbiztosítására való utalást A nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. Tervezői, tervellenőri jogosultságok rendszere a két kamaránál, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet előírásai. Szankciók rendszere (hatósági, kamarai).

5 3. Az engedélyezési eljárással kapcsolatos alapfogalmak: engedélyező hatóságok 37/2007. (XII. 29.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklete építési engedély nélkül végezhető építési munkálatok bejelentés alapján végezhető munkálatok jogerős építési engedély alapján végezhető munkálatok engedélyező hatóságok építési engedély nélkül végezhető munkák ismertetése, különös tekintettel a HÉSZ-től eltérően megvalósuló esetekben lefolytatásra kerülő fennmaradási engedélyezési eljárásra, és a szabálytalan építkezések jogkövetkezményeire, szabályossá tétel, bontási kötelezés, építésügyi bírság megállapításával kapcsolatos szabályozások bejelentés alapján végezhető munkálatok építéshatósági ügyintézés szabályozása, határidők, szakhatóságok közreműködése, kérelem mellékletei, azok beszerzése, az engedélyezési eljárás gyorsításának lehetőségei jogerős építési engedély kérelem, mellékletei, szakhatóságokkal történő előzetes egyeztetések, a kérelem és mellékleteire vonatkozó hiánypótlások jogszabályi hivatkozásai építésügyi igazgatási szakértő közreműködése engedélyezés meggyorsítása 4. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményei bejelentés köteles munkálatokhoz tartozó tervdokumentáció tartalmi követelményei építési engedély köteles munkálatokhoz tartozó tervdokumentáció tartalmi követelményei A 37/2007. (XII. 29.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklete I. és II. sz. mellékletében meghatározott esetekben az építési engedély kötelező mellékletét képező tervdokumentáció tartalmi követelményei: Általános előírások: Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemei a tervezés tárgyától függően: 1. írásos munkarészek: - tartalomjegyzék, - tervezési program, - műszaki leírás, - szakvélemény

6 2. rajzi munkarészek különösen: - ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, - a tervező által készített helyszínrajz, - szükség szerint alapozási terv, - vízszintes alaprajz (szükség szerint belsőépítészeti funkcionális alaprajzi kiegészítéssel), - függőleges metszetrajz a javasolt rétegrend feltüntetésével, - az építmény különböző irányokból látható külső nézeteit ábrázoló nézetrajz (homlokzat) 2.1. szakági terv szükség szerint 2.2. üzemeléstechnológiai terv szükség szerint 3. egyéb munkarészek lehetnek: - fotó, utcakép, makett, látványterv, álcázási terv, kilátási-rálátási terv 3.1. a tartószerkezeti dokumentáció a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz írásos és/vagy rajzi munkarészeket: - alapozás, - teherhordó falak és pillérek, - monolit és előre gyártott födémek és azok elemei (lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók stb.) - szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.) Alapeset ismertetése 5. A kivitelezési dokumentációk tartalmi követelményei kiviteli terv készítés előírt esetei tartalmi követelmények általános előírások építészeti munkarész tartószerkezeti munkarész épületgépészeti munkarész épületvillamossági munkarész tűzvédelmi munkarész építésszervezési munkarész környezetvédelmi munkarész Az építtető (vagy megbízása alapján a kivitelező, illetve a beruházás lebonyolító) feladata, hogy a kiviteli tervek elkészítésére tervezési szerződést kössön. A tervező az építési engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készíti el a kiviteli tervdokumentációt. Olyan dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. Kisebb, kevésbé bonyolult építmények esetében indokolatlan teljes körű kiviteli terv készítése, mert ez indokolatlan többlet költséget és fölösleges

7 munkát okoz. Ilyen esetben egy-egy részlet, csomópont megoldásához (pl. előregyártott gerendás födém) a felelős műszaki vezetőnek is kell rendelkeznie akkora tudással, hogy ezeket meg tudja oldani, illetve rendelkezésre állnak alkalmazástechnikai útmutatók, stb. Ezért bizonyos esetekben a kiviteli terv megegyezhet az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentációval. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetén építménynagyságtól függetlenül minden esetben kell teljes körű kiviteli tervet készíteni. Három esetet különböztetünk meg: 1. Az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció azonos a kivitelezési dokumentációval 2. Az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció azonos a kivitelezési dokumentációval, de bizonyos munkarészekre kiviteli terv szintű tervet kell készíteni 3. Minden munkarészre vonatkozó kiviteli tervet kell készíteni A kiviteli tervdokumentáció tartalma nem térhet el az építési engedélyben és a hozzá tartozó építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a kiviteli terv készítője felel. Tartalmi követelmények ismertetése a 290/2007 (X. 31.) Korm. rendelet szerint. 6. Tervellenőrzés, tervezői művezetés, építési napló tervellenőrzés előírt esetei EC előírásai a tervellenőrzésre jogszabályi előírások a tervellenőrzésre tervellenőri jogosultságok tervellenőri nyilatkozat a kamarák tervellenőrzési szabályzatai tervezői művezetés fogalma, célja építési napló és a tervezők kapcsolata naplóbejegyzésre, betekintésre jogosultak köre az építési napló vezetésének szabályai, amelyek a tervezőkre tervezői művezetőkre vonatkoznak A tervellenőr a kiemelt kockázatúnak minősíthető építmények körében ellenőrzi a kivitelezési dokumentációban az építményfajtára előírt követelmények teljesítését. Az EUROCODE kihirdetett honosított magyar szabvánnyá vált, amely előírja, hogy milyen építménytípusok és kockázat esetén milyen szintű tervellenőrzésre van szükség. Az EC szerinti CC3 kategóriát a jogszabály tételesen az alábbiakban határozza meg:

8 - tömegtartózkodásra szolgáló építmény, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van - tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy - a honvédelmi és katonai célú építmények - a közbeszerzés hatálya alá eső és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építmény A jogszabály szerinti kötelező, független tervellenőrzés a felsorolt esetekben szükséges. A tervellenőr feladata és különös felelőssége a nagy kockázattal járó építmények esetében a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának szakszerű ellenőrzése, a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásának ellenőrzése. A tervellenőrzést szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr, vezető tervezői címmel rendelkező, azon a szakterületen, amelyen a szakmai kamaránál jogosultsággal rendelkezik, végzi, akit az építtető bíz meg. A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza az építési tevékenység - helyét, címét, helyrajzi számát, - megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, - az építtető nevét, megnevezését, - az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, - az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, - a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát annak kinyilvánítását, hogy az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, különösen: - a mechanikai ellenállás és stabilitás, - a tűzbiztonság, - a higiénia, egészség- és környezetvédelem, - a használati biztonság, - a zaj és rezgés elleni védelem, - az energiatakarékosság és hővédelem, - az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeinek. A tervezőt az építtető tervezői művezetéssel is megbízhatja. Erre külön tervezői művezetői szerződést kell kötni. A tervezői művezető feladata: - közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében

9 - elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását Fontos felhívni a figyelmet, hogy a tervezői művezetőnek nem feladata újabb összegért az elrontott, félbemaradt, nem teljes részletességgel megoldott tervek kivitelezés közbeni korrigálása. Ha a tervező ezeket a hibákat elkövette, adjon szakszerű műszaki megoldást a kijavításukra. Természetesen ezért a tervezőnek külön díjazás nem jár. A tervezői művezetés olyan dolgokra terjed ki, amelyek a tervezés során nem voltak előreláthatók (pl. átalakítási munkáknál feltárások, megváltozott építéstechnológia, stb.). Az építési napló kivitelezés legfontosabb dokumentuma. A naplóban értesítik egymást az építési folyamat résztvevői az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, problémamegoldást igénylő helyzetről. A napló rögzíti a kivitelezés napi menetét is. A napló tartalmaz nyilvántartási részt, ide jegyzik be az építési folyamat résztvevőinek így a tervezőnek, tervellenőrnek, tervezői művezetőnek adatait, jogosultságait. Az építési naplóba kizárólag a nyilvántartási részben nevesített tervezői művezető írhat bele, de utasítást nem adhat. Gyakorlat: szabályosan vezetett építési napló bemutatása 7. A szerződés és a fedezetkezelő szerepe a pénzügyi teljesítésben az építési szerződés minimális tartalmi követelményei fedezetkezelő, mint új intézmény Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő. Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő illetve azt meghaladó építési beruházás, valamint a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. Az építtetői fedezetkezelői feladatokat általában - a Magyar Államkincstár - az építtető és fővállalkozó kivitelező választása szerint a Kincstár vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató látja el.

10 8. A kivitelezési szerződés és az építés dokumentálása az építési szerződés minimális tartalmi követelményei az építési napló megvalósulási dokumentáció felelős műszaki vezetői nyilatkozat Az építési szerződés minimális tartalmi követelményei: - az építtető és a kivitelező (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó) nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, - a szerződés tárgyát, megjelölve benne az építési engedély szerinti telek (ingatlan) címét és helyrajzi számát, - a vállalt kivitelezés megnevezését, mennyiség és minőség meghatározásával, - a vállalt teljesítési határidőket (pl. kivitelezési tervszolgáltatás, tervezett kezdés, részteljesítés, igényelt befejezés), - a vállalkozói díj összegét, az elszámolás formáját, módját és fizetési határidőt Az építési napló a kivitelezés legfontosabb dokumentuma. A kivitelező, vagy felelős műszaki vezető naponta rögzíti benne az időjárási adatokat, a munkafolyamatokat és a létszámot ez a napi jelentés rész. De a naplóban értesítik egymást az építési folyamat résztvevői az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, problémamegoldást igénylő feladatokról. A napló tartalmaz nyilvántartási részt, ide jegyzik be az építtető, műszaki ellenőr, tervező, felelős műszaki vezető, kivitelező (vállalkozó és alvállalkozó) nevét, címét jogosultságokat, elérhetőségeket, valamint a kivitelezés tervezett határidejét. A naplót a kivitelező (felelős műszaki vezető) nyitja meg a nyilvántartási rész kitöltésével, majd az építkezés végéig folyamatosan vezeti. A naplót mindig az építkezés helyszínén kell tartani. Abba kizárólag a kivitelező (felelős műszaki vezető), tervezői művezető, ellenőrző hatóság, az építtető (vagy megbízottja a műszaki ellenőr) írhat bele. Az építtető (vagy megbízottja) 10 naponként ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi. A napló mellékletei az egyéb naplók (pl. felmérési), a jegyző-könyvek, tervrajzok, megfelelőség igazolások nyilvántartása, hulladékelszámolás, számítások és egyéb okiratok. Az építési naplót két példányban kell vezetni. Az eredeti példány a kivitelezőt, egy másolati példány pedig az építtetőt illeti meg. A munkák befejezésekor le kell zárni, amit a felek aláírásukkal hitelesítenek. A kivitelezőnek 10 évig meg kell őrizni. Felelős műszaki vezetői nyilatkozat: Alulírott XY felelős műszaki vezető (lakcím, névjegyzéki bejegyzési szám) nyilatkozom, hogy a számú építési engedély alapján.. (pontos cím, HRSZ) létesített építmény: - kivitelezése az építési engedélynek, valamint a kiviteli terveknek megfelelően készült

11 - kivitelezését a vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték - kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az Étv.-ben meghatározott követelményeknek (mechanikai ellenállás és stabilitás, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zaj és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság és hővédelem) - kiviteli terve részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be - közműellátása szakszerűen biztosított - munkaterületéről a keletkezett építési-bontási hulladékot elszállították - rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas 9. Az építéshatóság és az építési folyamat szereplőinek kapcsolata az építésügyi hatóság feladatai és kapcsolatai az építésfelügyelet feladatai és kapcsolatai elvi építési engedély alapvető követelmények megfogalmazása, továbbtervezésre engedély építésügyi hatóság Kivitelezési dokumentáció készítése tervellenőr használat bavételi engedély kivitelezés szakasza építésügyi hatóság Az építési engedélyezési dokumentáció elkészítése Építésügyi igazgatási szakértő A dokumentáció szakszerűségé nek ellenőrzése építésfelügyeleti hatóság engedélytől eltérő illetve engedély nélküli kivitelezés építőipari kivitelezés résztvevői, építési célú termékek, építési módszerek, országos szakmai követelmények, kivitelezési dok. építésfelügyeleti hatóság

12 10. Építésfelügyeleti ellenőrzések a kivitelezéseken az építési szerződés minimális tartalmi követelményei fedezetkezelő, mint új intézmény Az építésfelügyeleti hatóság, mint a kötelező jogi normák érvényesülését biztosító szervezet - az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzésére, - a szankció alkalmazására és érvényesítésére, - egyéb adminisztratív tevékenység végzésére (nyilvántartás vezetésére, adatok továbbítására) létrehozott állami szervezet Az építésfelügyeleti ellenőrzése során megvizsgálja, hogy - az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e, - a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jog-szabály előírásait, - a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel jogosultsággal, - az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e, - az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e, - az építtető - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg, - az építési szerződés, a kivitelezési dokumentáció tervezőjével kötöttek-e tervezési szerződést, - a tervellenőrre vonatkozó jogosultsági előírások megtartják-e, - a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezéseket, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartják-e