Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika alapfogalmai 2014/15 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu

Statisztikai sokszínűség (álláskereső) ILO (International Labour Office) A 15-74 közötti korosztályt vizsgálja. KSH párhuzamosítható az ILO elveivel, de sok esetben a 15-64 közöttieket vizsgálja, mert ez a jelenlegi magyar nyugdíjazás gyakorlatához közeli. Munkaerő felméréseket végeznek, ami nem teljes körű, hanem mintavételen alapuló statisztikai adatot szolgáltat. Nemzeti Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a nyilvántartottakat (REGISZTRÁLTAK) számolja 2008-ban a magukat nyilvántartott álláskeresőnek vallók 63%-a felelt meg az ILO és a KSH munkanélküli kritériumainak. Területi eltérések: Fejletlenebb régiókban (É-Alföld, É-Magyarország) inkább regisztrálnak és másképp nem is keresnek munkát, a fejlettebb területeken enélkül is van esélye a munkának, tehát nem regisztrál. A nyilvántartásba vétel nem minősül aktív álláskeresésének önmagában

Munkaerő-piaci vizsgálatok korcsoportjai

Munkaerő forrása Életkor alapján: Munkaerő forrás: munkavállalási korú + munkavállalási koron kívüli aktív kereső + munkavállalási koron túli foglalkoztatott nyugdíjas (Munkavállalói kor: férfi: 15-61, nő: 15-59 életév)

Munkaerő forrás aktivitás alapján A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek, vagy munkát keresnek. A következő főbb csoportokat különítjük el gazdaságilag aktív népesség, ezen belül : foglalkoztatottak, munkanélküliek, A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg a gazdaságilag nem aktív népességen belül : inaktív keresők, eltartottak. Definíció forrása: KSH A definíció érvényessége: 1970.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.04.07. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Aktiválási ráta alakulása megyénként, 2011, 2012 (%). Forrás: NFSZ 2011. év 2012. év 35 30 25 20 15 10 5 0

Foglalkoztatott Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, társas vagy egyéni vállalkozásnál, intézményeknél főállású munkaviszonyban álló személy, a dolgozó szövetkezeti tag, a társas vállalkozás dolgozó tagja, az egyéni vállalkozó és segítő családtagja, az alkalmi munkás és a foglalkoztatott nyugdíjas. KSH, ILO: aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség miatt, szabadság miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munka : Pénz jövedelmet eredményez Természetbeni juttatást biztosít, Egyéb, később realizálható jövedelmet tesz lehetővé, Amelyet kisegítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

Alkalmazott Alkalmazott a vállalkozásnál, költségvetési, társadalombiztosítási, illetve non-profit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló, beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot. A kategóriába sorolásnak nem feltétele, hogy a munkavégzés legális keretek között történjen. Az alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni díjazásban részesül, mely egyáltalán nem, vagy döntően nem függ a gazdálkodó szervezet eredményétől. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1993.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Munkanélküli (KSH (ILO ajánlás) nyilvántartása szerint) I. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - 2002.12.31 II. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 2003.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Aktív munkakeresés Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magánmunkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását (engedélyek, pénzügyi források beszerzését; föld, telek, üzlethelyiség keresését) intézte. Nem tekinthetők aktív munkakeresőnek azok, akik közalkalmazotti, köztisztviselői pályázatot adtak be, akik jelentkeztek állásra és a döntésre várnak, illetve akik a munkaügyi központ kirendeltségének értesítését várják. Nem tekinthetők automatikusan munkanélkülinek azok, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

A munkanélküliségi ráta A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Munkanélküliség típusai I. Abszolút v. recessziós munkanélküliség: a gazdaság hanyatlása, összeomlása következtében létrejövő munkanélküliség. Egész iparágak szűnnek meg, drasztikus szerkezetátalakítás, stb. ( üzemek megszünnek, leépülnek, újak helyettük nem létesülnek)

Munkanélküliség típusai II. Strukturális munkanélküliség: akkor jön létre amikor a struktúra váltás következtében időlegesen nem talál egymásra a munkavállaló és a munkaadó. Megoldás a strukturális mobilitás. (képzés, átképzés, lakóhely váltás, mobilizációs képesség növelése)

Munkanélküliség típusai III. Súrlódásos munkanélküliség: mindig jelen lesz a társadalomban, mert családi okok, költözés, házasság, válás, stb. által időlegesen fellépő állapotot jelöl. Átmeneti, nem tartós munkanélküliség. (maximum 3 hónap)

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2011. 01. 01.) kategóriái Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. Az Flt. 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették. Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Rendszeres szociális segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III. tv. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg.

Rendszeres szociális segély Definíció: A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt és temetési segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Az ellátások adhatóak alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból. A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni. Definíció forrása: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális szolgáltatásokról A definíció érvényessége: 1993.01.01. -

Mi mennyi 2008-ban?

Rendszeres szociális segély Közmunka?? 2009 március 2011 szeptember: rendszeres szociális segélyt (átlag: 28.500 Ft.) csak a következő esetben kaphatnak: 55 évnél idősebbek, Egészségügyi okból munkaképtelenek, Három gyereket egyedül nevelnek. Kivétel egyedi okok miatt. 200.000 ember van a rendszerben ma. Fele kiszorul, ha az új rendszer életbe lép, álláskeresési megállapodást kell kötniük a megyei munkaügyi Központokkal, el kell fogadniuk a végzettségüknek megfelelő munkát, továbbképzést. 60 milliárd Ft. 50-70.000 emberről feltételezik, hogy jogosult lenne, de nem jut hozzá. A segély megállapításakor a családok és nem a háztartások jövedelme számít (Jól kereső szülőknél élő nagykorú munkanélküli jogosult a támogatásra)

Rendszeres szociális segély (foglalkoztatást helyettesítő támogatás Közmunka (közfoglalkoztatás)?? Közmunka után ad néhány önkormányzat rendszeres szociális segélyt. 28-30.000 Ft segély vagy 54.000 Ft bér a közmunkáért? feketemunka Önkormányzat: Segély 95%-a állami támogatás, de így sem finanszírozható A közmunkát bérként kell kifizetni, (ami után járulékot kell fizetni), annak csak 80%-a lesz a központi forrásból A közmunkások 10-12%-a kap negyedéven belül állást. (18,7%)

Aktív eszközökben résztvevők érintett létszáma, eszközök szerinti összetétele, 2012. Forrás: NFSZ Munkanélküliségi ráta % 14,4 17,5 (5) 11,3 14,3 (3) 10,6 11,2 (3) 9,3 10,5 (5) 5,2 9,2 (4) Vas Győr-Moson- Sopron Veszprém Budapest Komárom- Esztergom Fejér Nógrád Pest Heves Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Az aktív eszközökben résztvevők összetétele eszközönként 67 000 fő Zala Somogy Tolna Bács- Kiskun Csongrád Békés 33 500 fő 6 700 fő Baranya Munkaerőpiaci képzés Bér-, és járulék jellegű támogatások Közfoglalkoztatás Vállalkozóvá válás támogatása Egyéb eszközök

Főbb aktív eszközökben érintettek létszáma 2011 2012. Forrás: NFSZ 500000 9354 35605 7595 9821 46600 Első Munkahely Garancia Program 400000 Munkahelyteremtő támogatás 300000 265607 311511 Munkaerőpiaci képzés Közfoglalkoztatás 200000 100000 0 60581 62749 96277 68480 7218 4675 6725 14495 2011. év 1843 2012. év 1601 Bér-, és járulék alapú támogatások Start (Plusz, Extra, Bónusz) Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymegőrző támogatás Egyéb eszközök

Közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 2012-ben. Forrás: NFSZ Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 209895 Országos közfoglalkoz-tatási program támogatása 80809 Rövid idejű közfoglalkoztatás támogatása 18503 Értékteremtő közfoglalkoz-tatási program támogatása 2304

Közfoglalkoztatás Férfi Nő Belépők létszáma iskolai végzettség szerint 2011 2012 2013 Alapfokú 85 022 55,7 90 031 53,3 80 890 52,7 Középfokú 65 727 43,0 76 511 45,3 70 787 46,1 Felsőfokú 1 963 1,3 2 294 1,4 1 830 1,2 Összes 152 712 100,0 168 836 100,0 153 507 100,0 Alapfokú 62 975 52,9 51 684 50,3 56 591 52,7 Középfokú 51 797 43,5 46 819 45,6 47 437 44,2 Felsőfokú 4 223 3,5 4 281 4,2 3 303 3,1 Összes 118 995 100,0 102 784 100,0 107 331 100,0

Álláskeresési járadék (2011) Ki jogosult álláskeresési járadékra? Az a személy, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Mennyi az álláskeresési járadék összege? A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. I. periódusban: Min.: 46.800 Ft. Max.: 93.600 Ft. II. periódusban: Egységesen: 46.800 Ft. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért (78.000 Ft.), akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék (I.-II.), álláskeresési segély? Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék (I.) folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 91 nap. Az álláskeresési járadék (II.) folyósításának időtartama legfeljebb újabb 89 nap (összesen:180 nap). Folytatódhat, ha 5 évnél közelebbi a nyugdíj korhatár: Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Mi mennyi 2011-ben Minimum Maximum Álláskeresők járadéka I. (folyósítási idő fele, max. 91 nap) Álláskeresők járadéka II. (max. 179 nap) járulékalap 60%-a, legalább minimálbér 60%-a: 46.800,-Ft/hó 1.560,-Ft/nap járulékalap 60%-a, legfeljebb minimálbér 120%-a: 93.600,-Ft/hó 3.120,-Ft/nap jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a: 46.800,-Ft/hó 1.560,-Ft/nap Álláskeresők segélye (nyugdíj előtt 5 év) a minimális bér 40%-a:31.200,-Ft 1.040,-Ft/nap Keresetpótló juttatás 60-100% között mérlegelési jogkörben állapítható meg 46.800 78.000,-Ft/hó 1.560 2.600-,-Ft/nap Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív heti 20 órás képzésben való részvétel esetén jár!

2014(BÉREK)

2014 (ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA)

2014 Az aktív korúak ellátása 1. SZOCIÁLIS SEGÉLY

2014 Az aktív korúak ellátása 2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

Szigorítások Kevesebb ember, rövidebb ideig, szigorúbb feltételek mellett, kisebb összegű munkanélküli segélyt kaphat Maximálják az egy család által igénybe vehető pénzbeli ellátások összegét. A Kormány foglalkoztatást helyettesítő támogatásra cserélné a jelenlegi bérpótló juttatást. Az új fajta támogatásra nem lehetne jogosult, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget. A lakókörnyezet rendezettsége is feltétel (28.500 Ft.). Együttműködési kötelezettség van a szociális támogatás feltételeként. A rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát (max.: 60.600 Ft.). Az álláskeresési támogatás feltételeinek változtatása. A folyósítási idő felső határa 270 napról 180 napra csökken. Négy évről öt évre nő viszont a számbavételi időszak, 1 nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre van szükség. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz.