8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

Hasonló dokumentumok
Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Szignalizáció - jelátvitel

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Jelátviteli útvonalak 1

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Idegsejtek közötti kommunikáció

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

CzB Élettan: a sejt

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

A glükóz reszintézise.

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Egy idegsejt működése

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében

A somatomotoros rendszer

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

TÁMOP /1/A

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Hormonok hatásmechanizmusa

1b. Fehérje transzport

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Jelátviteli útvonalak 2

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Biológiai membránok és membrántranszport

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

LIPID ANYAGCSERE (2011)

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

A szervezet vízterei

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

A plazmamembrán felépítése

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Vezikuláris transzport

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály február 20.

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Átírás:

8. előadás Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

A sejt-sejt szignalizáció evolúciója A Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) élesztőnek két párosodási típusa van: a és α A különböző párosodási típusokba tartozó sejtek egymást szekretált molekulák segítségével találják meg. A jelátviteli útvonal lépései során a sejt felületére érkező szignál fajlagos (specifikus) sejtválasszá konvertálódik

A 1párosodási faktorok kicserélése Receptor a α faktor α Élesztő sejt, a párosodásitípus a faktor Élesztő sejt, α párosodásitípus 2 Párosodás a α 3 Új a/α sejt (diploid) a/α

Az útvonalakban megfigyel hasonlóságok arra engenek következtetni, hogy az ősi szignál molekulák a baktériumokban alakultak ki és később módosultak az eukariótákban Pl.: a szignál molekulák koncentrációja jelzi a baktérium számára a helyi populáció sűrűségét

Myxobaktériumok spóraképzése 1 Egyedi pálcika alakú sejtek 0.5 mm 2 Aggregáció 3 Spóra képző struktúra 2.5 mm Spóra képzés

Helyi és nagy hatótávolságú szignalizáció többsejtű élőlényekben összehangolt információ csere zajlik 1) Sejtek közötti közvetlen kommunikáció: Állati sejtekben rés kapcsolat (gap junction), növényi sejtekben plazmodezma segítségével kisméretű molekulák ( 1 kda): ionok, cukrok, aminosavak, nukleotidok Állati sejtekben közvetlen sejt-sejt kapcsolatok révén sejtfelszíni adhéziós molekulák segítségével

Plazma membránok Réskapcsolat Plazmodezma (a) Sejtkapcsoló struktúrák (b) Sejt felismerés (sejt-sejt kapcsolat)

2) sejtek közötti indirekt kommunikáció: a sejtek kémiai jelző molekulákat használnak a kommunikáció jeladó jel (csatorna) jelfogó rendszerben zajlik A kommunkáció lehet rövid hatótávolságú: autokrin: a sejt a saját maga által kibocsájtott szignált észleli parakrin: lokális, néhány sejtes távolságba jut el a szignál neurokrin: az idegsejtek speciális kommunikációja

Lokális szignalizáció Nagy hatótávolságúszignalizáció Célsejt Preszinapszis Endokrin sejt Vérér Szekretáló sejt Szekrációs vezikula Neurotranszmitterek a szinaptikus résben. A hormonok a véráramon keresztül szállítódnak. A molekulák a helyi extracelluláris térben diffundálnak. Posztszinapszis A célsejt felismeri a hormont. (a) Parakrin kommunikáció (b) Neurokrin (szinaptikus) kommunikáció (c) Endokrin/neuroendokrinkommunikáció

A jelmolekula: diffúzibilis gázok (NO, CO) lipofil, plazmamembránon szabadon átjutó anyagok: szteránvázas vegyületek, A-vitamin származékok sejtfelszíni jelmolekula: sejtadhéziós molekula, glikolipid, glikoprotein Hidrofil karakterű anyag (elsődleges hírvivő): biogén aminok: katekolaminok (adrenalin, noradrenalin, dopamin) észterek: acetilkolin aminosav származékok: Glutaminsav, Glicin, GABA Kis peptidek Nukleotidok: ATP, adenozin

A jel csatorna: szövet közötti állomány véráram szinaptikus rés A jelfogó (receptor): a) Intracelluláris receptor lipofil anyagokra (szeránvázas hormonok) citoplazmatikus kötő fehérjék (maghormon receptorok) közvetlen DNS kötés és gén transzkripció szabályozás lassú hatás (órás nagységrend)

Intracelluláris receptor Hormon (tesztoszteron) EXTRACELL. TÉR Receptor fehérje Plazma membrán Hormonreceptor komplex mrns DNS NUKLEUSZ új fehérje CITOPLAZMA

Membrán receptor EXTRACELLULÁRIS TÉR Plazmamembrán CITOPLAZMA 1 Jelfogás 2 Átvitel 3 Válasz Receptor A jelátviteli útvonal relé molekulái A sejtválasz kiváltása Jel molekula

A membrán receptorok másodlagos hírvivőket használnak jeltovábbításra A jel molekula (ligandum) a receptorához nagy specificitással kötődik A receptor fehérjetérszerkezetének megváltozása gyakran a szignál átvitelének első lépése A membránreceptorok lehetnek: ionotrópok: ligandumvezérelt ioncsatornák metabotrópok: citoplazmatikusan keletkezik a hírvivő

G fehérje kapcsolt receptorok (GPCR) a sejtfelszíni receptorok legnagyobb családja A GPCR egy plazmamembrán receptor (7TM 7 transzmembrán receptor), mely G fehérje segítségével működik A G fehérje molekuláris kapcsolóként működik: ha GDP-t köt, Inaktív állapotban van GTP-t kötve effektor molekulákhoz tud kapcsolódni (azokat aktiválhatja vagy gátolhatja)

G fehérje kapcsolt (7TM) receptor Jel molekula kötési helye G fehérjével kölcsönható szakasz

A G fehérjével kapcsolt receptor működése G fehérje kapcsolt receptor Plazmamembrán Aktivált receptor Ligandum Inaktív enzim CITOPLAZMA 1 GDP G protein (Inaktív) Enzim 2 GDP GTP GDP GTP Aktivált enzim GTP GDP P i 3 Sejtválasz 4

β 2 -adrenerg receptor ligandum Plazma membrán Koleszterin

Receptor tirozin kinázok (RTK) olyan transzmembrán receptorok, melyek aminosav maradékokat képesek magukon autofoszforilálni (foszfát csoporttal ellátni) A RTK-ok nagyon sokféle jelátviteli útvonalban szerepet játszanak A RTK-ok abnormálisműködése gyakran rákos folyamatokhoz asszociált

Ligandum α helix a membránban Ligandum kötőhelye Ligandum tirozinok CITOPLAZMA 1 Receptor tirozin kináz fehéjék (Inaktív monomerek) 2 Dimer Aktivált továbbító fehérjék 6 ATP 6 ADP P P P P P P P P P P P P Sejtválasz 1 sejtválasz 2 Aktivált tirozin teljesen aktivált kináz régiók receptor tirozin (nem-foszforilált kináz 3 dimer) (foszforilált dimer) 4 Inaktív továbbító fehérjék

A ligandum-vezérelt ion csatornák esetén a ligandum bekötődésekor a csatorna konformációvátozást szenved és kinyílik A csatorna fehérjéitől függ, hogy milyen töltésű és méretű (pl, Na +, K +, Cl -, Ca ++ ) inokat enged át Az ionok az elektrokémiai gradiensüknek megfelelően mozognak a csatornán keresztül

1 2 3 Ligandum Csatorna zárva Ionok Csatorna nyitva Csatorna zárva ligandum-vezérelt ioncsatorna receptor Plazma membrán Sejtválasz

Molekuláris kszkád folyamatok továbbítják a jeleket a receptoroktól a célmolekulák felé A jelátvitel a legtöbb esetben több lépésből áll A többlépéses útvonalak a jeleket felerősíthetik: így néhány molekula is sejtválaszt tud kiváltani A többlépéses útvonalak több koordinációs és szabályozási lehetőséget kínálnak

Jelátviteli útvonalak A receptoroktól a sejtválaszig közvetítő molekulák általában fehérjék Az aktivált állapot kaszkádszerűen fehérjéről fehérjére terjed, és általában konformáció változást okoz Ilyen folyamat pl. a foszforilációs kaszkád: protein kinázok ATP felhasználásával foszforilálnak fehéjéket (, Ser, Thr) defoszforiláció során foszfatázok eltávolítják a foszfát csoportokat

Ligandum Receptor Aktivált továbbító molekula Inaktív protein kináz 1 Aktív protein kináz 1 Inaktív protein kináz 2 P i ATP PP ADP Aktív protein kináz 2 P Inaktív protein kináz 3 P i ATP PP ADP Aktív protein kináz 3 P Inaktív protein P i ATP PP ADP Aktív protein P Sejtválasz

Kis molekulák és ionok, mint másodlagos hírvivők A receptorhoz kötődő ligandum az útvonal elsődleges hírvivője A másodlagos hírvivők (second messengers) kicsi, vízoldékony, nem-fehérje természetű molekulák, melyek a sejtben diffúzióval terjednek szét Másodlagos hírvivők szerepelnek a GPCR és a RTK jelátviteli útvonalban is A leggyakoribb másodlagos hírvivők: a ciklikus AMP (camp) és a Ca ++

Ciklikus AMP Ciklikus AMP (camp) az egyik leggyakoribb másodlagos hírvivő A plazmamembránhoz kapcsolódó denilát cikláz enzim készíti ATP-ből Adenilát cikláz Foszfodiészteráz P Foszfát P i H 2 O ATP camp AMP

A camp útvonal G fehérjékkel szabályozott (növelik vagy csökkentik a koncentrációját) camp általában Protein Kináz A-t (PKA) aktivál, mely számos más fehérjét képes foszforilálni

Elsődleges hírvivő (pl. adrenalin) G fehérje Adenilát cikláz G fehérje-kapcsolt receptor GTP ATP camp Másodlagos hírvivő Protein kináz A Sejtválaszok

Kalcium Ionok és Inozitol Trifoszfát (IP 3 ) a kalcium ionok (Ca 2+ ) számos útvonalban másodlagos hírvivőként szerepelnek A citoplazma kalcium koncentrációját ([Ca ++ ] IC ) a sejt aktívan szabályozza (alacsonyan tartja) inositol trifoszfát (IP 3 ) és diacilglicerol (DAG) koncentrációjának emelkedése Ca ++ - szint növekedéshez vezet

EXTRACELLULÁRIS TÉR Plazma membrán ATP Ca 2+ pumpa Mitokondrium Nucleus CITOSZÓL ATP Ca 2+ pumpa Endoplazmatikus Ca 2+ reticulum pumpa (SER) Magas [Ca 2+ ] Alacsony [Ca 2+ ]

Figure 11.14-1 EXTRA- CELLULÁRIS TÉR Ligandum (elsődleges hírvivő) G fehérje DAG G fehérje-kapcsolt receptor GTP Foszfolipáz C PIP 2 IP 3 (másodlagos hírvivő) IP 3 -függő kalcium csatorna Endoplazmatikus reticulum (SER) Ca 2+ CITOSZÓL

Figure 11.14-2 EXTRA- CELLULÁRIS TÉR Ligandum (elsődleges hírvivő) G fehérje DAG G fehérje-kapcsolt receptor GTP Foszfolipáz C PIP 2 IP 3 (másodlagos hírvivő) IP 3 -függő kalcium csatorna Endoplazmatikus reticulum (SER) CITOSZÓL Ca 2+ Ca 2+ (másodlagos hírvivő)

Figure 11.14-3 EXTRA- CELLULÁRIS TÉR Ligandum (elsődleges hírvivő) G fehérje DAG G fehérje-kapcsolt receptor GTP Foszfolipáz C PIP 2 IP 3 (másodlagos hírvivő) IP 3 -függő kalcium csatorna Endoplazmatikus reticulum (SER) CITOSZÓL Ca 2+ Ca 2+ (másodlagos hírvivő) számos aktivált fehérje sejtválasz

A jelátvitel célállomása: sejtmagi és citoplazmatikus válaszok A jelátviteli útvonalak egy vagy több sejtműködés megváltozásához vezetnek Számos jelátviteli útvonal enzimek vagy más fehérjék szintézisét szabályozza a sejtmagban a gének ki és bekapcsolásával A legutolsó molekula az útvonalban ún. transzkripciós faktorként funkcionál

Növekedési faktor Receptor Jelfogás Foszforilációs kaszkád Átvitel CYTOPLAZMA Inaktív transzkripciós faktor DNS Aktív transzkripciós faktor P Gén Válasz NUKLEUSZ mrna

Más útvonalak inkább az enzimek működését befolyásolják, mintsem a szintézisét

Jelfogás Adrenalin kötése a G fehérje-kapcsolt receptorhoz (1 molekula) Átvitel Inaktív G protein Aktív G protein (10 2 molecules) Inaktív adenylyl cyclase Aktív adenylyl cyclase (10 2 ) ATP Cyclic AMP (10 4 ) Inaktív protein kináz A Aktív protein kináz A (10 4 ) Inaktív foszforiláz kináz Aktív foszforiláz kináz (10 5 ) Inaktív glikogén foszforiláz Aktív glikogén foszforiláz (10 6 ) Válasz glikogén Glükóz 1-foszfát (10 8 molekula)

RESULTS CONCLUSION 1 Mating factor activates receptor. Wild type (with shmoos) ΔFus3 Δformin Mating factor G protein-coupled receptor Shmoo projection forming P Formin GDP 2 G protein binds GTP and becomes activated. 3 GTP Fus3 Phosphorylation cascade Fus3 P Phosphorylation cascade activates Fus3, which moves to Plasma membrane. P Fus3 Actin subunit Formin Formin P 4 Fus3 phosphorylates formin, Microfilament activating it. 5Formin initiates growth of microfilaments that form the shmoo projections.

A válasz finom hangolása A finomhangolásnak 4 aspektusa van: A szignál (és a válasz) erősítése A szignalizáció és a válasz specificitása Az átvitel és a válasz általános hatékonysága A szignalizáció lezárása

Jelerősítés Az enzim kaszkádok biztosítják a jel és a válasz erősítését Minden lépésben több aktivált termék készül

A szignalizáció specificitása A különböző sejtek különböző receptor fehérje készletet hordoznak, így adott időpillanatban a receptoroknak megfelelő szignálokra tudnak csak reagálni Ugyanaz a molekula kölönböző sejtekben a szignálutak eltérése miatt, különböző hatásokat vált ki A szignálutak elágazása és cross-talk -ja koordinálja a beérkező szignálokat

Ligandum Receptor továbbító molekulák aktiváció vagy gátlás Válasz 1 Válasz 2 Válasz 3 Válasz 4 Válasz 5 A sejt: Az útvonal egy válaszhoz vezet B sejt: Az útvonal elágazik, így két válaszhoz vezet C sejt: Cross-talk van az útvonalak között D sejt: Különböző receptor eltérő válaszhoz vezet

A jelátvitel hatékonysága: állvány fehérjék és szignalizációs komplexek Az állvány fehérjék (Scaffolding proteins) nagy méretű, fehérje-fehérje interakcióra képes fehérjék Úgy növelik a jelátvitel hatékonyságát, hogy az útvonal elemeit egymáshoz térben közel tartják

Szignál molekula Plazma membrán Receptor Álvány (Scaffolding) fehérje három különböző protein kináz

A jel megszűnése A sejt szignalizáció fontos eleme a csillapító mechanizmusok megléte A sejt aktívan szabályozza az elérhető receptorok számát, azok térbeli elhelyezkedését Az extracelluláris mátrix képes megkötni számos ligandum molekulát

Az egyik lehetséges sejtválasz: apoptózis Az apoptózis a sejt programozott vagy szabályozott öngyilkossága A sejt anyaga vezikulákba pakolódik Az apoptózis megakadályozza, hogy a sejtet lebontó enzimek kikerüljenek, és a környező sejteket tönkretegyék

Ced-9 protein (aktív) gátolja a Ced-4 aktivitást Mitokondrium Halál szignál molekula Ced-9 (Inaktív) Sarjak képződése aktív Ced-4 aktív Ced-3 más proteázok Receptor Ced-4 Ced-3 Inaktív fehérjék Aktivációs kaszkád nukleázok (a) Nincs halál szignál (b) Halál szignál

Figure 11.22 végtagbimbó Apoptózison áteső sejtek 1 mm rés az ujjak között