közepes nyomdavállalaíoknak erős akaratnyilvánulásait látni, mellyel az utcára vetített üzleti életnek az ólommal és festékkel erőteljes rengést tudnak adni. A hanghoz hangulatok, az írott betűkhöz emlékképek, a címhez reklámsikerek tapadnak. Jól ludja ezt az asztalos, aki finomabb ízlését, a sörgyár, mely egyéni márkáját, a mozivállalkozó, aki csábításának eszközeit bízza a nyomdai művész ötletességére és kifejezőkészségére. Nevek, grafikusok, vállalatok minden nap százával, ezrével jelentkeznek szemeink előtt a magyar nyomdai művészeltel kapcsolatban. Legjobb festőink és iparművészeink áf-átrándulnak erre a területre szerencsét próbálni és tizenkilencéves fiúk egy éjszaka alatt a hirdetőoszlop nagyságaivá válnak. A magyar nyomdászat történetírása van hivatva arra, hogy neveiket számonfartsa. De még egy ilyen kis elmefuttatásban sem lehet mellőzni egy csendes, halkszavú professzornak a nevét: HelbingFerencét,akinek nyilvánvalóan legtöbb része van a mai nyomdai művészet ízléses irányításában. Az iparművészeti iskolának grafikai osztályában a legfrissebb, legötletesebb ha ném is mindig a legeredetibb iparművész-nemzedék az ő kezei közül lépett át az életbe és az ember örömmel vesz minden ilyen beszámolón tudomást arról, hogy növendékeiben a verve a nagyszerű fegyelmezettséggel, a fantázia tudással miként egyesül. Egy professzor, aki nem magát ismétli növendékeiben, hanem kiváltja belőlük a legnaivabb s legszebb képességeket, melyeket magukkal hoztak az iskolába. Egy professzor, aki a legszerényebben búvik meg a növendékei a legfiatalabb magyar grafikus nemzedék mögött, mialatt a reklám művészetére oktatja őket. Nyomdai művészetünknek erős támasztéka az az ízlés, melynek tapintatos kézzel kell naponkint a művészet örökkévaló formáit aprópénzre felváltania és kiszórni az életbe s kell egyben megértő szemmel keresni a kereskedelmi élet meleg közelségét, hogy abból anyagot, impulzusokat származtasson át a tervezőkbe és munkásokba. Egy iparágat, melynek műhelyét a legszürkébb levegő üli meg, naponként újra s újra művészetté emelni, e művészet nyelvén ezrekhez és milliókhoz szólni, amily nehéz feladat, olyan becses szociális szempontból. HÁBORÚS VILÁG i r ' il i «I ir II i"i n II m I ír 'I w» n II n a n ^ nim\ m m n mi i À HÁBORÚ NEVELŐ HATÁSA AZ IPAR- MŰVÉSZEKRE. Erről a témáról sokat írtak már s az elméletekből meg jóslatokból már egy egész könyvtárra valót lehetne összegyűjteni. De semmi sem mond annyit, mint a gyakorlat, mely nem azokat igazolja, akik a háborútól fantasztikus álmok valóra váltásáf várják, hanem a racionális gondolkozókat. A háború elsősorban a hiányzó emberi szükségletek pótlására fogja szoktatni az iparművészeket. Látszik ez egy most megjelent olcsó, népszerű kis füzetből, mely a bécsi iparművészeti iskola legutóbbi időből való növendékmunkáit foglalja össze Einfacher Hausrat" címen s nem egyéb, mint az orosz betöréstől sújtott vidékek lakóházai számára való bútorterv-gyüjtemény. Asztalok, székek, ágyak, többnyire szegény emberek számára való holmik, anélkül, hogy ebben más, mint az egyszerűség érvényesülne. Nem minden bútorlerv sikerült, de valamennyin megérezhető az, hogy a növendékek a kellemes otthon, az olcsóság és a használhatóság vezető gondolatai szerint dolgoztak. Az igazi próbája az lesz e bútoroknak, ha majd a legjobbakat megcsinálják közülök és a bécsi HÁBORÚS viláo Nem jóllakott, hanem éhes embereket az iskola az életnek. adjon Lichtwark. f* «* Nem minden szép, ami új és divatos. Ami pedig igazán szép, annak szépsége nem szűnik meg az idők multával. Paizaurek. Az 0. M.^Kir. [Iparművé- Graphische Abt. der Kunstszell Iskola grafikai oszt. : gewerbeschule : Neujahrsl'Uévi köszöntő kártya. 1 karte. 5*
HÁBORÚS VILÁG Az O. M. Kir. Iparművészet' Iskola grafikai oszlálya : Lévélfei. iparművészeti múzeumban kiállítják. Addig is le lehet azonban vonni a bécsi példából más iskolák számára a kínálkozó tanulságot. A háborús idők iparművészeli nevelésének elsősorban a legközvetlenebb békeidők szociális feladatait kell támogatnia. Nálunk is fájdalmasan előtérbe helyezi c kérdéseket Erdély jövendő reorganizálása s itt is arra kellene szokiatni a felnövekedő lakástervezőket, hogy azokat a kis asztalosműhelyeket és nagy bútorgyárakat lássák el jó és olcsó bútortervekkel, amelyek majdan e második honfoglalás idején a biztos és békés otthonok alapjait fogják megcsinálni. A BARÁTSÁG HÁZA. A németek keleti fegyverbarátságát s a törökökkel való együttműködését nemcsak a német ipar, hanem az iparművészet is igyekszik a maga javára fordítani s már most olyan intézmények létesítésén fárad, melyek a háború után gazdasági s kulturális térhódításait a Keleten megkönnyítsék. Így arról értesülünk, hogy a német nagyipari s iparművészeti érdekek képviseletére alakult Werkbundnak a török kormánnyal megállapodása van egy Barátság házának építésére, amely kiállítások, felolvasások, társas összejövetelek céljaira fog szolgálni. A török kormány erre a célra Stambul egyik régi városrészében mintegy 5000 négyzetméternyi halalmas területet enged át, az építés céljaira alakult német-török egyesület pedig másfél millió márka költséggel fog az építkezéshez. A monumentálisnak Ígérkező épület tervezésével a Werkbund fog egy építészt megbízni s mindenképpen azon lesznek, hogy a Barátság háza méltó módon fejezze ki a német ipari s építőművészetek fejlettségét. Mindez, mint már jeleztük más alkalommal is, a német iparművészetnek török földön való hódításában csak az első lépéseket jelenti, mert a Werkbund minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezni fog a francia gyáripar oltani eddigi szerepét megdönteni. Erre vall az a tény is, hogy a Werk- 292 b u "d és a Dürerbund közös kiadásában Graphische Abt. der Kiinstgewerbeschulc : Kopfleisten für Briefpapier. megjelent Deutsches Warcnbuch"-ot, melynek megjelenése oly nagy feltűnést kelleti mindenfelé, török nyelven is kiadta egy konstantinápolyi társaság, még pedig azzal a célzattal, hogy az ilyen árúk felvételére mégsem eléggé fejlett balkáni piacot a kvalitásos tömegcikkek értékelésére szoktassa. Kétségtelen léhát, hogy a német ipari köröknek a lörök fővárosban való megjelenése e helyen is a jobb, szolidabb, ízlésesebb irányú iparművészet elterjedését fogja jelenteni s ennek a művészet szempontjából csak örülni lehet. Más kérdés, hogy vájjon a konstantinápolyi Magyar Ház tudományos és kulturális céljait nem lehetne-e hasonló célzattal a magyar művészeti érdekek javára kibővíteni s a magyar kormánynak nem kellene-e már most a török-magyar barátságnak ezirányú megerősítésére is gondot fordítania? ENTENTE HÁBORÚS KÖNYVMŰVÉ- SZET. A háború kezdete óta elég alkalmunk volt itt beszámolni arról a pompás grafikai lendületről, mely a német, osztrák s magyar könyveknek, emléklapoknak, háborús iratoknak kísérő zenéje s arra vall, hogy a békeidők iparművészeti kultúrája a nagy technikai nehézségek idején sem mond csődöt. Most néhány francia s angol füzet fekszik előttünk, nagy kerülőúton jött hírmondói annak, hogy milyen az a művészet, mely az ellentábor harci mozdulatait kíséri nyomon a szavak és az illusztrációk szárnyalásával. Egy vékony füzet, pár velinoldalas, kvartalakú ezt a címet viseli : Ce que disent nos morts. Anatole France írása, Bernard Naudin lapszéli rajzai körülötte, négy ezer példányt a francia államnyomdán adott ki R. Hellen. A szöveg néhány emléksor, naiv, sóhajokkal és könnyekkel tele, de vérszegény, gondolattalan. A föld alól mit üzennek a hős fiúk az iltmaradottaknak, hogyan izgatnak a barbárok ellen, ezt mondja el egypár sebtében odavetett sorban a szövegíró. A tollrajzok, naturalisztikus vázlatok a francia harcterekről, sírok, hordágyak, egymásra hányt
> «^OT^s^rsfeî rvf^r^av^s DISZnOFESlO WMUEÀNYHJ BUDAPESTENtaVAN^U-SABOK HÁBORÚS VILÁG AÏ O. M. Kir. Iparművészeti Iskola grafikai osztálya : Levélfej. Graphische Abt. der Kunstgewerbeschule : Kopfleisten ftir Briefpapier. csákók mintegy keretet alkotnak a szöveg körlll. Az egész azt a benyomást kelti, mintha egy piktor harctéri vázlatkönyvéből lapokat téptek volna ki s ahhoz egy-egy gyászlakoma toasztjának szövegét biggyesztették volna. Az van meg a füzetben, amit egy át-, lagos francia emlékkönyvben is meg lehet találni : kedves felszinesség, szökellő könnyűség, érzéstelen pátosz, egy furcsa grimace, mely még a legkomolyabb feladatokat sem veszi komolyan. Egészen más világba vezetnek a fegyverbarát Angliának előttünk fekvő háborús füzetei, két olyanformájú velinfüzet, mint egy-egy kongresszusi ünnepély programmja, nyolc oldalon, tépett szélekkel. Rudyard Kipling egy-egy háborús verse mindegyiken, az egyiknek Recessional a címe, a másiknak Hymn Before Action. Henrietta Wright lapszéli díszeivel, Methuen a nagy kiadócég bocsájtotta közre. Háborús reprezentatív nyomtatványok. A brit imperializmus mámoros poétája mély vallásos borongással imádkozik az Egek urához a katonákért, a régi zsoltárok széles, dübörgő ritmusával. Katonahimnuszok, melyeket a brit tengeri hatalom öntudata fest alá. Wright kisasszony egy dilettáns aprólékos gondjaival csinálta meg hozzá a régi miniatűrökre emlékeztető lapszéldíszeket az aranynak, a topáznak, az azúrnak, a rubinnak s az összes drágaköveknek csillogó színeivel. Az ornamensek kedvesek és jelentéktelenek : pajzs, angyal, horgony, liliom, szőlőfürt, rózsa. Ezekből szőtt művészi guirland. S a gyengébbek kedvéért ott van mindjárt a magyarázat The meaning of the Symbols and Emblems." A pajzs az védelem, angyal az angyal, horgony a remény, liliom az ártatlanság, rózsa maga az Egyesült királyság. Ez azonban csak egy negyedrésze az összes szimbolu- moknak, melyek száma vagy huszonötre rúg s mindezt csupán 1 shillingért árulja a nemzeti lelkesedést ébrenlartó Kipling és kiadója Methuen. RÉGISÉGKERESKEDŐK ÉS A HÁBORÚ. Talán egyetlen üzletág sem lendült fel olyan gyorsan a háború alatt, mint a hadseregszállítás és a régiségekkel való kereskedés. A kettő között okvetlenül kell valamelyes öszszefíiggésnek lenni, alkalmasint abban a formában, hogy a prózai tápszerekkel űzött cserekereskedelem arányai a régiségkereskedelem virányait öntözgetik. Csak igy lehet megmagyarázni, hogy mialalt az igazi régiségkereskedők folytonosan árúhiányról, a nemzetközi utak megszakadásáról, a nagy aukciók megszűnéséről panaszkodnak, a zugantikváriusok száma egyre nő és Budapesten ma több az Objets d'arf-iizlet, mint azelőtt a mozi, több helyen lehel Maria Antoinette ülőkádját megvásárolni, mint cipőt talpaltatni és mindenesetre több szakértője van a holicsi fajanszoknak, mint az okszerű répatermelésnek. De (gy van ez nemcsak nálunk : Berlinben is, Bécsben is egyre szaporábbak azok a serény, köpcös, hegyesszakállu és szúrósszemű öreg kufárok, akik magukat vitrin-királyoknak és miseköpeny-fejedelmeknek képzelik. E régiségkereskedők egyre az árúk hiányáról panaszkodnak és súlyosan érzik, hogy az ántánt-államok fővárosaitól el vagyunk zárva és Hollandián keresztül csak egészen jelentéktelen mennyiségű és minőségű árú érkezik. Másfelől a nagy magángyűjtemények tulajdonosai sohasem tartották szilárdabb kézben árúikat, mint most, érthető tehát, ha az árúcikkek értékei három-négyszáz százalékkal emelkedtek a régiségpiacon. A modern iparművészet barálainak tehát alapjában örülniök 293
«ma < KIÁLLÍTÁSOK 294 DVH4PESTI SZAB, VECSEyU TC/A c ^ J o o Világosság-nyomda : Levélpapír dísze. Druckerei Világosság: Briefpapierschmuck. kellene a régiségkereskedelmi árucikkek fogyásának, ámde régi tapasztalat, hogy a háborús eredetű, hirtelen felduzzadt magánvagyon többnyire históriai rongyokba igyekszik származása illatát burkolni. KIÁLLÍTÁSOK KARÁCSONYI IPARMŰVÉSZETI VÁSÁR. Az érdekelt körök figyelmébe ajánljuk a következő felhívást : Az Országos Magyar Iparművészeli Társulat immár több mint két évtized óta megszakítás nélkul rendezi karácsonyi vásárait, melyeket a választékosabb ízlésű közönség megkedvelt és szívesen keres fel, hogy linnepi ajándéktárgyait azokon szerezze be. Ez idén is megrendezzük karácsonyi vásárunkat abban a biztos feltevésben, hogy művészi iparosaink és kiválóbb műkedvelőink újabb munkáikat beküldik és ezzel biztosítják vállalkozásunk sikerét. A Társulat vezetősége viszont minden lehetőt megtesz, hogy a közönséget idevonzza és elősegítse a kiállított tárgyak kelendőségét. A maga részéről ez alkalommal a Társulat 4000 koronát irányzott elő iparművészeti vásárlásokra, amenynyiben karácsonyi vásárján szerzi be tárgysorsjátékának nyereménytárgyait. Felkérjük tehát t. iparművészeinket és műkedvelőinket, hogy vegyenek részt a kiállításon és jelentsék be, hogy miféle munkákkal akarnak résztvenni a karácsonyi vásáron és mekkora területre van szukséguk azok elhelyezésére. A bejelentőíveket legkésőbben november hó 10-ig kell beküldeni az igazgatóságnak. A tárgyak beküldésének végső határideje f. évi november hó 20-dika. Budapest, 1916. október 10-én. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat nevében Bárczy István elnök, Nádler Róbert a kiállítási bizottság elnöke, Györgyi Kálmán igazgató. NÖI RUHÁK ÉS EGYEBEK. A Fényűzésellenes Liga most bezárult kiállításán, ott, ahol a fehér terítékes osztály elvált a piros abrosztól, volt egy kis figyelmeztető tábla, hogy most a pesti szabók drága kosztümjei következnek és ott olyan fashionable toaletteket mutatnak be, amelyeket a gyengébb" osztályok női is utánozhatnak maguknak otthon. Anatole France híres aperçuje jutott itt az embernek eszébe a törvényről, mely igazságos, mert szegénynek és gazdagnak egyformán megtiltja, hogy híd alatt háljon és még sok minden jutott eszünkbe, főleg pedig az, hogy ezt a kiállítást kedves és előkelő hölgyek rendezték, akiknek ez az első ilynemű, nem minden lámpaláztól mentes szereplése volt a magyar közéletben. Bizonyos, hogy a kiállítás két különböző hatalmi csoportból állott, amely e táblától jobbra és balra tartotta a frontot és az is bizonyos, hogy a szabók fenyegető túlereje előtt a műkedvelő mágnás- és polgárasszonyok kéthárom régibb toalett-évfolyamból összeállított zászlóalja hátrálni volt kénytelen. Szükségképpen van-e úgy, hogy harci terület legyen az a mező, melyen egyszerű, jó példákkal kellett volna bizonyítani a fényűzéstől mentes ruhák és tervek életképességét erről beszélni most már túlhaladott dolog. A morált, ha ugyan a női ruha fejlődéstörténetében van ilyesmi, úgyis leszűrték már maguknak a Liga vezetői. Minekünk iparművészeti szempontból az tűnt fel, hogy mennyi biztos és jó még konstrukció szempontjából is jó ruhatervező akad a társaságos élet szereplői közt és hogy az anyagok érvényrejuttatásának ez a művészete, mikor a legtermészetesebb feltételekből : a kelméből és a testvonalakból indul ki, mily logikusan átgondolt következtetésekhez jut. Néhány példát mutatunk be ebben a számban ismert és eddig ismeretlen tervező-művésznők rajzaiból és modelljeiből s feltűnik ezeken, az a nagy egyszerűsbödés, mely a ruhatektonika felépítésében jut érvényre. Olyan egyszerűség ez, mely a legnagyobb kifinomodást jelenti, a díszítőelemek keresettségeit mellőzi és magukból a lineáris meg színharmóniákból komponálja meg a ruhát. A női ruha művészetével összefüggő egyéb területek, a kalap, a textil, a batik, a hímzés és a csipkekészítés néhány már untig ismert jó példán kívlll
I ^III mm ^IIII UIIII m m IL M II un m IL ^ m ^ m IL ^IN m h i> m mm o M on m n o N m o n i n» n i m m ni oui alig mutatott olyasvalamit, ami csak megközelítőleg is figyelemre érdemes volna, akár egy jobb ízlésű vásárló szemével nézve is. Tucat-masamódízlés, íömérdek üveggyöngyfüzér, legjobb iparművésznőink távolmaradása mulatta, hogy a jövőben a frontmögöfti szolgálatot is jobban kell szervezniök a fényűzésellenesség hadvezéreinek. SZAKOKTATÁS AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS IS- KOLA KÖNYVTÁRÁNAK 1915/16. évi forgalma. A könyvtár október 7-én nyilt meg a látogatók számára s hétköznapokon hétfő d. e. és szombat este kivételével d. e. 10 12-ig és este 6 8-ig; vasárnap és ünnepnapokon d. e. 10 12-ig állt a látogatók rendelkezésére. Bejárat nappal : Üllői-út 33 és este : Kinizsi-utca 31. Az iparművészetfel foglalkozók vagy az iparművészet iránt érdeklők bő és tanulságos anyagot találnak a könyvtárban. A könyvtár jelenleg 9013 kötetben 4761 művet foglal magában. A kutatóknak a könyvtár tisztviselői mindenkor szívesen nyújtanak segédkezet és szolgálnak tanáccsal az anyag kiválasztásában. A második háborús esztendőben is aránylag tekintélyes számú közönsége volt könyvtárunknak. Állandó látogatásra szolgáló igazolványt 591-en váltottak. A művek csak a könyvtár helyiségeiben a hivatalos órák alatt használhatók. A könyvek házi használatra való kikölcsönzése megszűnt s ezzel a látogatók régi és jogos kívánsága teljesedést nyert. Sz. L. MÚIPARI TANFOLYAMOK. A főváros bőkezűségéből és a művészi ipar Ugye iránt való érdeklődése következtében egyre több az olyan tanfolyam minálunk is, melyeknek az a céljuk, hogy a nőknek az ipari és iparművészi pályákra való előkészületét megkönnyítse. A főváros üteg-utcai polgári leányiskolájával kapcsolatban ebben a tanévben két ilyen tanfolyam nyílik meg : kárpitos- és díszítő- és játékbabakészítő-tanfolyam. Mindkét tanfolyamnak az a célja, hogy a négy polgári iskolai osztályt végzett növendékeknek két évig tartó becsületes szakképzést nyújtson és a tanfolyam elvégzése után keresetképessé tegye őket. Az egyes tanfolyamokra húsz-húsz növendéket vesznek föl, akik heti tizennyolc órában a szakmabeli technikán kívül mintázást, rajzot, stílusismeretet s egyéb elméleti tárgyakat is tanulnak, a tanfolyam sikeres befejeztével pedig munkaigazolványt kapnak s önálló üzemek vezetésére is jogosultak. Különösen a nőknek a jóízlésű kárpitosi munkákra való kiképzése járhat kellő szakképzés mellett hasznos eredménnyel. Egy elég nyugodt és nőies keresetforrás nyílik így meg s a mai éktelenül agyondíszített polgári lakások garmadája bizonyítja, hogy mily szükség van e tekintetben a lakásberendező ipar ízléses irányban való fejlesztésére. A másik tanfolyam, a játékbabakészítésnek elsajátítására szolgál. E téren is meglehetősen ízléstelenek azok a holmik, amelyekkel a kereskedelemben találkozunk. E babák legnagyobb részének arca tipikus orfeum- vagy operett-királynőkéhez hasonlít, ruhájuk lehetetlenül díszes és stílustalan, mindenre alkalmasabbak ezek, mint hogy öltöztetni vagy vetkőztetni tudják őket a gyermekek. A külföldről kikerült úgynevezett jellembabák" példája mutatja, hogy milyennek kell lennie annak a játéknak, melyet a gyermek megszeret. Ennek az iparágnak a megtanulása is csak hasznára válhatik gazdasági életünknek. Ez a két ipari pálya ellentétben az eddigi túlzsúfolt és külön tehetséget nem igénylő pályákkal még elegendő ügyes, szakképzett munkaerőt tud foglalkoztatni s ha megfelelő ízléssel fejlesztik, sok millió eddig külföldre özönlött tőke marad meg az ország gazdasági élete számára. ^itdaíwdw.dáfüshásují Az O. M. Kir. Iparművészeti Iskola grafikai ; osztálya : Árjegyzék címlapja. HACKER BORISKA. SZAK- OKTATÁS Graphische Abt. der Kunstgewerbeschule : Titelblatt «q p eines Preisverzeichnisses. J 7 U
SZAK- IRODALOM PÁLYÁZATOK SZAKIRODALOM À KÉVE NYOLCADIK KÖNYVE. Csaknem kétévi késedelemmel, fájdalmas emlékek hangjaival át- meg átitatva jelent meg a Kéve művészeti egyesület finom bibliofil-ízlésre valló könyve. Talán egy inűvészegyesiiletunk scm julott oly közvetlen érintkezésbe a háborúval, mint ez a fiatal, lehetséges és előkelő ízlésű csoport. A halál, a háborús pusztulás súlyos rendet vágóit tagjai közt : a legsúlyosabb veszteség mindenesetre a kárpáli harcokban hősiesen elesett Lőri József elmúlásával érte, akinek erőteljes impresszionista művészete, tiszta magyarsága Szegeden nőit nagyra s akinek rajzaiból, vázlataiból egy szép sorozatot bemulat az évkönyv. Dénes Valériával s a fiatal Engel Pállal a jövő sikerek nagyrahivatolt reményeit törte le a háború, míg az orosz fogságba esett Muhics Sándornak, az Iparművészeti iskola jeles grafikus tanárának sorsát aggódva kémleljük a Kévével együtt mi is. A művészegyesület nemcsak a háború tragikus veszteségeiből, hanem a háborús művészetből is kivelle részét, még pedig a Zutt R. A. tanár lapunkban is ismertetelt, egész Középeurópában népszerűvé vált Kéve-hadiérmével, melynek fényes művészi s anyagi sikeréről a könyvnek egy külön fejezete számol be, felemlítve, hogy a pompás érem eddig harmincezer koronánál többet jövedelmezett a művészegyesület hadijótékonyságának, mely immár a nyolcvanezer koronás költségvetéshez közeledik. A háborús emlékek, a. gyászhangok, a harctéren küzdő katonafestő rapszodikusan közvetetlen levele mellell a mult sikerek szép napjainak hangjai is felcsendülnek a Kéve müncheni szereplését tárgyaló ismertető cikkben és illusztrációkban, együttvéve egy pompás gonddal és nagy szeretettel elrendezett háborús művészi annalest adva a Kéve tagjai kezébe. Szablya János szerkesztő finom ízlése, nagy komolysága és törhetetlen energiája szerényen húzódik meg a kötet niegelf. AZ OSZTRÁK WERKBUND ÉVKÖNYVE, k (österreichische Werkkultur. Von Max Eisler. Wien, Schroll, 1916.) Az oszlrák iparművészeli törekvések újabban, mióta a Wiener Werkstätte túlíinomult, arisztokratikus iránya sokfelé kemény kritikára talált, inkább a német Werkbund törekvései módjára a nagytömegek ízléseinek és szükségleteinek kielégítésére irányulnak. A gazdasági s nagyipari célok tisztább felismerése teremtette meg az osztrák Werkbundot, melynek most jelent meg az első évkönyve, röviddel azután, hogy a 296 német szaksajtó egyhangú elismerése szerinl f a kölni kiállításon az osztrákoknak nagyobb sikerük volt, mint a birodalmi németeknek. Max Eisler, a műtörténet magántanára a bécsi egyetemen, vállalkozott rá, hogy négy ívnyi magyarázattal szolgáljon a testes kötetet kitevő fényképfelvételekhez, melyek az oszlrák iparművészek utóbbi évekből származó munkáit illusztrálják. A szöveg szabalos, tárgyilagos, jellemző. Beszél a művészről, a tanítóról, az iskoláról, a termelőről, a kiállítóról, a kereskedőről, a vevőről s ezekkel kapcsolatban mondja el az osztrák iparművészet vágyait és eredményeit. A munka megnemesítésének, a célszerűségnek és anyaglisztaságnak elvei, e már sokszor ismerteteti és minduntalan hangoztatott Werkbund-lörek - vések, itt is széles mederben kerülnek tárgyalásra. A bécsi iparművészet persze még ez új programmtörekvés tengelyében haladva is megtartotta jellegzetes sajátságait : a nagy díszítőkedvet, az ellentétes színhatások tetszetős keresését, a mult slílusok s kivált a késői empire formáival való kacérkodást, mindenekfelett pedig valami nőies csapongást, mely néha a graciozitásban, máskor az egyéniséghajszolásban mulalkozik. Ha most több is a boltberendezés, az árúház-inferiőr, a kiállítási csarnok, a hajó-szalon, egyszóval a gazdasági élet nagyüzemeihez való igazodás, a formában, az alkotások szellemében ma is a W. W. bélyegét viselik Hoffmann, Strnad, Prutscher, Poppovits, Frank, Wimmer, Powolny, Zweybrück s tanti ványaik alkotásai. Az egész kötet tehát sem nevek, sem alkotások tekintetében nem rejteget meglepetést az oszlrák iparművészet ismerőjének, csak annak igazolására jó, hogy a miénknél jóval fejlettebb s finomultabb osztrák ipar az iparmű vészetet mind nagyobb mértékben veszi kölcsön a maga cikkei szebbé s kelendőbbé tételére. PÁLYÁZATÓ K írbnm nrn m ni^ji unir tu KÉT IPARMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT dőlt el október hó 6-án. Mindkettőt az O. M. Iparművészeti Társulat hirdette, mely a háború ellenére is azon van, hogy időszerű feladatokkal foglalkoztassa iparművészeinket s díjak kiadásával könnyítsen megélhetésükön. A dicső emlékű, 1914. évi limanovai csata emlékének megörökítésére szánt művészi plakett mintájára szólt az egyik pályázat, amelyen 20 művész 26 pályaművel vett részt. A nem könnyű, de hálás feladatol ez alkalommal egyik pályázó sem oldotta meg teljes sikerrel, amiért is a bíráló-bizottság épp a feladat jelentőségére való tekinteltel a pályázatot megismétli. Az erre vonatkozó felhívást e számunkban közöljük. Kívánatos
MOIRET ÖDÖN 311 311. Moiret Ödön : 1914 1916. Triptichon középső része. 311. E. Moiret: 1914 1916. Mittelstück eines Triptichons. Magyar Iparművészet.
MOIRET ÖDÖN 312 298 312. Moiret Ödön : 1914 1916. Triptichon baloldali része. 312. E. Moiret: 1914 1916. Linke Teil eines Triptichons.
3l3. Moiret Ödön : 1914 1916. Triptichon jobboldali 313. E. Moiret : 1914 1916. Rechte Teil eines része. Triptichons. 5*
3 0 0 Moiret Ödön 314 315. Plakettek. 3l6. Hadiemlék. E. Moiret 314 315. Plaketten. 316. Kriegerdenkmal.
Moiret Ödön : 317 318. Àrçképplakettek. 319. Beethoven. E. Moiret : 317 318. Bildnisplaketten. 319. Beethoven. 3 0 1
MOIRET ÖDÖN 320 320. Moiret Ödön : Márványszobormű. 320. Ë. Moiret : Marmorplastik.
MOIRET ÖDÖN 294 321. Moireí Ödön Márványszobormü. 321, E. Moiret: Marmorplastik. 3 0 3
MOIRET ÖDÖN 522 3 0 4 322. Moiret Ödön : Bronzplakett. 322. E. Moiret: Bronzeplakette.
volna, ha művészeink végre felhagynának az elcsépelt, köznapi frázisokkal és a megadott témába való áhítatos elmélyedéssel vennének részt az új pályázaton, hogy méltó alkotás örökítse meg csapataink tündöklő haditettét. A most lejárt pályázaton 200 200 koronás jutalmat kapott Weinwurm Frigyes és Rigele Alajos, Berán Lajos,Petro Pál; 100-100 koronás jutalomdíjat kapott Tóth Gyula (két pályaművének hátlapjáért különkülön), Betlen Gyula (hátlapért), Fekete Oszkár és Szege Sándor. A másik pályázat, amely ez alkalommal dűlőre került, fából készült villamos világítótestekre szólt s ennek a feladatnak szemmeltartásával a pályázó maga választhatta meg pályaművének tárgyát. Sajnos,a legtöbb pályázó egészen figyelmen kívül hagyta a kitűzött különleges célt s oly tervezeteket küldött be, amelyek helyesen csakis fémből valósíthatók meg ; a fa matériájának sajátosságát, követelményeit csak kevesen tartották szem előtt. Ezért meg kell állapítanunk, hogy ez a pályázat melyen 39 művész 188 tervvel vett részt sem felelt meg a hozzáfűzött várakozásoknak. A rendelkezésre álló 1000 koronát a bíráló-bizottság a következő 10 pályázó közötl osztotta el: Kocsis Tivadar, Spiegel Imre, Horváth Béla és Thomas Antal, Fehérkuthy Bálint és Sváb Károly, Fekete Oszkár és Szege Sándor, Müller Tibor, Bagossy Pál, Krisztinkovics Béla. Valamennyi pályamű október 8-tól 16-ig látható volt az Iparművészeti Múzeum könyvtárában. LEVELES- LÁDA A H1POKRIZ1S EMLÉKSZOBRA. Dear Mister, egy rajzot küldök Önnek, melyet a Graphic legutolsó számából vágtam ki. Egy szobrot ábrázol, ez a szobor a Kingwayn fog állni Londonban és négyszáz háborús emlék közül ezt»alálta legalkalmasabbnak a főváros díszítésére a Royal Institut of British Architects. Ez nem tréfa, ez nem karikatura, ez a mennybe- nyúló piszkafa, ez a százötven láb magas nagyhatalmi hóbort az Egyesült Királyság összes képzőművészeti ízléstelenségeit túlszárnyalja néhány lófejjel. Ez léhát nem azt fogja jelképezni, hogy mennyi sót esznek meg a londoni szarvasmarhák egy év alatt (v. ö. Jacks Reference Book 415.1.), hanem azt fogja jelképezni, hogy a fooíball-nemzet egy pár hél alatt háromszázezer koronát rúgott be a közadakozás kapuján Mr. Eric Gill szobrász és Mr. Charles Holden (manager of arl) képzőművészeti kegyelet-nagyipari vállalata részére. Ehhez képest az összes Victoriaszobrok eltörpülő emlékbütykök, a Völkerschlacht-Denkmal pedig kisöccse sem lehelne neki művészietlenség dolgában. Lent egy kis cirkusz, fent egy kardnyelő szent, kőrakás, felírás, allegória, melodráma, Üdvhadsereg, vasárnapi prédikáció, minden ami szemforgató nagyképűség és pénzen vásárolható badarság az anyaországtól és a gyarmatoktól kitelik, az itt egyetlen teleo-monumento-astro-disconto vállalatban egyesítve van. How do you do? Mégis, ha az ember figyelemmel végigjáratja a szemét a szobron, feltűnik valami, ami első percre megdöbbent. Ez a keresztre feszített Megváltó. Nem a plasztikai erejével döbbent meg, hanem a gondolat vakmerőségével, hogy azt, anti két évezred óta a legnemesebb érzések szimbolikus kifejezője, azt, aminek elgondolásához legbenső hitünk minden rezzenése odatartozik, ezek a hipokrita leveskockagyárosok a maguk üzleti háborúja emblémájává teszik. Ez az ájtatoskodó szentimentálizmus, mely a gyapjukonjunkturák feljavításáért a fiai hazaszeretetét dobja oda és vérfürdőt borít a világra, ilyen egyszerűen sommázza a nagy háborús szenvedésekből kijegecesedő érzéseket. Azt olvasom, hogy a nemzet még ezzel sem elégedett meg, ők a pénzükért még több szentet óhajtottak, ők az angol nemzeti szenteket is meghívták erre a vérfürdőnagyipari kongresszusra : György, And - rás, Dávid és Patrick szenteket, de a szobrász azt mondta, magának is többe van ez a pár szent és azoknak most amúgy is sok a dolguk, nem érnek rá modellt ülni, mert az összes szalámigyárosok meg sandwich-királyok hadseregszállítási kérvényeit nekik kell támogatni a mennyei hadügyminisztériumban. De tréfa ide, tréfa oda, mégis csak szomorúság elgondolni, hogy Gill és Holden szobrász-knockaboutok azok, akik a civilizációt, a kultúrát, az emberiség felszabadulását jelentik ebben a háborúban a barbár Hildebrandokkal, Klingerekkel, Fadruszokkal szemben. Ők azok, akiknek győzelme az emberiség szellemi újjászületését fogja jelenteni. Az ő Gibson-képeslevelezőlapportréfestészetük, az ő kékszemű és lenhajú dilettantizmusuk, az ő emlékkönyvbe illő akvarell-pikturájuk, az ő gótikus bér- LEVELESLÁDA Ezt az éktelen emlékszobrot akarjáka gyarmatok áldozatkészségének dicsőítésére '«jj, Londonban felállítani. Magyar Iparművészet. Dieses für London bestimmte monströse Denkmal soll die Opferwil- ligkeit der englischen Kolonien glorifizieren. S 3 0 5
II II * 'I» if ir^ ~n~mi 11 M -II-» - 1 m 'r» 'm - ~M I IM rui ' Ml - -m " Hl II II Mil B I m I IIMil m III IN MEMÓRIÁM ház-architekturájuk és az ő voila leveskockaszobrászatuk ennek a világimperiumáért kell az emberek millióinak meghalni. How do you do, John Bull? Ez a százötven láb magas torony mit fog hirdetni a csatornán túl élő, művészi ízlésű szövetségesnek? Leibnitz-cakes-t? Kátrányszappant? Kegyeletet? Világítótorony lesz vagy em~ blématikus kifejezője egy nép nagyzási hóbortjának a művészetben? Egy népnek, amely mikor rövid az üzleti köre, megtoldja egy pár millió karddal és mikor rövid a szobor, megtoldja egy pár istennel és szenttel. God save the King! Üdvözlettel B. S. IN MEMÓRIÁM KRÓNIKA w,,,,, ^,,. BRUNO SCHMITZ. A nemrégiben 57 éves korában elhalt berlini építész-szobrásszal mintha a legjellegzetesebb porosz tehetségek egyike költözött volna a másvilágra. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a nagy tömeghatású, erőteljes, óriási méretekkel dolgozó emlékmű-szobrászattal : egy csomó Vilmos császár emlékmű, a híres koblenzi német sarok, de mindenekfelett a Völkerschlachtdenkrnal őrzi nevét s robusztus jellegét. Schmitz a modern német építészetnek vezető egyéniségei sorába tartozott. Az ő plasztikája mindig megsejttetetf valamit a kőnek, a formáknak súlyos dimenzióiból s inkább fér- és tömeghatásukkal, mintsem a vonalak szépségével igyekeztek messzehangzó monumentumokká válni. Mint profán építésztől is egész sereg alkotás maradt fenn tőle, köztük a zürichi zenepalota, a mannheimi Rosengarten és a legismertebb : az aranytól ragyogó, pompázatos Rheingold nagyterme Berlinben. Eszközeiben nem volt mindig válogatós és az eszmék, az ötletek kivitelében néha pazarul alkalmazza az eszközöket, csakhogy érdekessé váljon. Kétségtelenül egyik legkifejezőbb művésze annak a Németországnak, mely a bismarcki idők után a kolosszális arányok, a vas és a nyers erő jegyében rakta le az államalakulás alapjait. K R Ó N I K A TPARMŰVÉSZETI MUNKAKÖZVETÍTÉS. 1 Az O. M. Iparművészeti Társulat választmánya legutóbb tartott ülésén élénk érdeklődéssel tárgyalta Sz. Lhotka István iparművésznek az iparművészeti munkaközvetítés szervezésére irányuló javaslatát. Megokolásában az indítványozó utalt bevált külföldi példákra, intézményekre és alkalmas szaklapokra, melyek eredményesen közvetítik az érintkezést a munkaadók és a foglalkozást kereső iparművészek között. Nálunk rendszerint keserves vesszőfutást, időrabló, lealázó kilincselést kell elszenvednie annak az iparművésznek, 306 aki ajánlás híján tudását és munkaerejét érvényesíteni akarja. Ezért nagyon időszerű, hogy az Iparművészeti Társulat már most akar gondoskodni alkalmas intézkedésről, melynek révén a munkaadók és a munkát keresők könnyűszerrel egymásra akadhassanak. A Társulat igazgatóját bízta meg azzal, hogy latba vetve szerkesztői mivoltát is, módot keressen az érdekeltek érintkezésének megkönnyítésére. E célból az O. M. Iparművészeti Társulat igazgatósága nyilvántartja a munkát és munkatársakat keresőket abban a föltevésben, hogy a szívesen és fermészetesen egészen önzetlenül felajánlott közvetítést mennél többen igénybe fogják venni. A Magyar Iparművészet szerkesztősége pedig csupán a szedési költség megtérítése ellenében helyt ad az idevonatkozó hirdetéseknek, amelyeket külön rovatba foglalni akar. Az érdekelteken múlik, hogy a Társulat és a szerkesztőség jószándéka és szolgálatkészsége a kívánt sikert érje el. KERÁMIÁI ÉPÜLETDÍSZ. Egyre több s tágabb tér adódik az építő- s térkitöltő művészetekben a kerámiái dísznek. A modern építész a régebbi elfogultságot leküzdi s ma már sok helyt pazar bőséggel alkalmazza az olyannyira hatásosnak Ígérkező épületkerámiát. De talán egy újabb épületnél sem lehet akkora kerámiái gazdagságot látni, mint a prágai Imperial szálloda nemrégiben elkészült építkezésén. A pompának, az ünnepi hatáskeltésnek az összes elő- s fogadótermekben nagyszerű színakkordjaií üti itt meg a keramikai dísz. Az előcsarnokban hatalmas friz mindkét oldalon, mely keleti papnőket ábrázol ritmikus egymásutánban, amint oroszlánokat vezetnek, mintha csak valami babyloni királyi templomból ellesett díszkísérete volna a belépőnek. A fogadócsarnok falait a mennyezettől a fal félmagasságáig borítják a színes csempék, egy-egy kazetta gazdag virágornamenseivel, a falba vájt fülkékkel, melyekből Delia Robbia modorára emlékeztető színes majolika-csoportkép mosolyog a szemlélőre. A kávéház falai, az üvegesudvar oszlopai mind rendkívül gazdagon vannak beborítva a pompásan összehangolt színű csempékkel s a tisztaság, a higiéna és az ízlés benyomását keltik a belépőben. A kerámiái épületdísz a mi építészeinknek s belső berendezői nknek is kedvelt anyaga, de még korántsem tartunk ott, hogy a mi pompás kerámiái műhelyeink nagyszerű anyag- és színbőségét a modern építész, de még inkább a belső architektúra tervezője kellő mértékben kiaknázná. B OLGÁR NÉPIES HÍMZÉSEK, A németek nagy érdeklődése, mellyel a nekik jóformán ismeretlen balkán népművészet iránt vi-
seltetnek, a politikai fegy verbaráíság s háborús jótékonycélok kapcsán nagy sikereket biztosít most a nagyobb német városokban egy bolgár háziipari hímzésgyüjteménynek. A bolgár háziipartelepek állami intézője Uscheff Helén mulatja be és magyarázza e kiállítás anyagát a berlini Wertheim- és a müncheni Mayr-féle árúházakban. Az Eleonóra bolgár királyné védnöksége alatt álló, kiviteli célokat szolgáló háziipar-mozgaloin a különböző vidékekről összegyűjtött paraszt hímzések anyagát, színeit s ornamentikáját igyekszik utánozni. Fehér alapon vöröses főmotivumokat kék, sárga, zöld vagy arany színekben ragyogó virágokkal hangol össze, keresztszemes vagy lapos hímző eljárásokkal. A paraszthímzések legtöbbje olyan csodálatosan pontos, hogy legtöbbjük mindkét oldalon egyformán használható. A csodásan kivarrt férfiingek, melyekből egy tucatot ajándékoz a menyasszony jövendőbelijének, néha a széleiken finom csipkékkel, magukszőfte vászonból elejétől végig a szorgos ujjak készítményei. A parasztmotívumok legnagyobb része egész a bizánci művészetig ereszti gyökérszálait és hogy a középkorban nagyon népszerűek lehettek e hímzések, azt azon látni, hogy olykor középkori olasz gyűjteményekben is találni bolgár népies hímzéseket, faragott fáik és kalapált bronztárgyaik mellett. A bolgár népies hímzőművészet felélesztésére irányuló törekvések azzal kezdődtek, hogy az állam támogatásával több szakoktatónő járta be a bolgár és román vidékeket s az egyes technikák elsajátítása után ezeket a nőipari tanfolyamokon oktatni kezdték. Igazi népszerűségük azonban csak akkor lett e cikkeknek, mikor a királyné és udvara ezeket bizonyos ünnepi alkalmakkor népies ízlésű kosztümjeik díszítésére használták fel, amikor azután a sikk, majd a kivitel jelentős tényezőivé leltek a háziipar készítményei. SZÜRKE UTCAKÉP. A modern nagyvárosok utcáinak szürkeségét sokszor fel- Ä hánytorgatták már esztétikusok, építészek. Mösl egy előkelő szaktekintély, a bécsi von Feldegg professzor panaszkodik egy igen okos tárcacikkben a nagyvárosi utcának színekben való hiányáról. Amit a bécsi utcakép gyalázatos szürkeségéről" így nevezte Qöthe ezt a színtelen színt az ő Optikájában mond, abból mi is érthetünk s azt a mi városépítőink is megszívlelhetnék. Az utca unalmas szürkeségét főleg a tizenkilencedik század» elején dívó klasszicizmus terjesztette el, ama sajnálatos félreértés következtében, mely a görög művészetet abszolút fehér"-nek tartotta s az ezen elvnek hódoló klasszicizmus szinte száműzte az épületekről mindazt, ami polichrommá teheti őket. Csak mikor ez a műtörténeti babona eloszlott és Berlinben Schinkel meg Klenze, Bécsben pedig Hansen kezdtek el építeni, akkor szabadult fel ismét az emberekben meglévő színszerefet, melyet azonban a modern utcakép ismét háttérbe szorít. Feldegg tréfálkozva emlegeti, hogy a mai építész mennyire szégyellené, ha épülete homlokzata az utcaképbe színt vinne s a Wagner-iskolának megvan az az érdeme, hogy amint a nagyapáink idejebeli frakkok és viganók színei letompultak a modern életben, a házak, a belső termek is igyekszenek a sápadtsághoz hozzáhangolódni. Hansen és Ferstel kezdték a pompás égetett téglaépületekkel tarkítani a bécsi utcák sorát s nagy kár, hogy e kezdés újabban nem talált elegendő követőre. A középületek nagytermeinek belsejét is a holt, semmitmondó fehér szín uralja. Mily rossz háttér ez az emberi testszín kiemelkedésére : a koncertterem fehér visszfényében a barna nő mulattá válik, a szőke elveszti gyengédségét. Sőt még a hang is érdesen terjed a fehér-fekete termekben, melodiátlanul, öntudatlan fonoptikai érzékenységünk ilyennek érzi, míg például a Musikvereinssaal nagy zenefermének sokat emlegetett kitűnő akusztikáját alkalmasint annak a harmóniának köszöni, melyet az ornamentálisan megoldott színpompa fejlesztelt ki. Színt, minél több színt kíván tehál az emberi érzékek kielégítésére az esztétikus, aki elragadtatással láíta Hamburg városépítésében ennek az elvnek diadalmas érvényesülését. Ott nem a bazalfláva, a csiszolt gránit, a homokkő s ezeknek kénsavas koromíól mart szürke felszíne dominálja a hangulatot, hanem a piros, égetett tégla, az a pompás anyag, melynek éppen a ködben s esőben bővelkedő városokban kell erősen terjedniök, mert köztudomású, hogy a legtöbb fogékonyság a színek virulása iránt nem a déli, hanem az északi éghajlat alalt terem a művészekben s a művészet élvezőiben. KRÓNIKA AMERIKA ÉS AZ IPARMŰVÉSZET. EGY ' pillanatra azt hinné az ember, a kettő között szoros kapcsolat van. Hatalmas gazdasági fellendülés, óriási tőkék, friss szellem, iparművészeti kedv és ízlés. Holott a kettő nehezen talál egymásra. Legalább erről számol be egy rendkívül érdekes útleírásban Jessen Péter, a kiváló berlini múzeumigazgató a Kunstgewerbeblatt szeptemberi számában. Személyes élményei közvetlen a háború kitörése előtti időkről szólnak. És az értékelésbe belejátszik a jövő kérdése, vájjon megértője lesz-e a német iparművészeinek Amerika a háború után. A jelek kevéssé biz- 307 5»
I il I n 11 I n m ' n ' ~w r T - ra ira ~ t -in a r ii» i 11 i in > ' r i» i n m n n»» mu i n w i n KRÓNIKA látók. Amit mi errefelé iparművészefnek tartunk, az oil, a milliomosok és a középosztály világában, jóformán ismeretlen. Pompázó éttermek, szállodák, árúházak a tizennyolcadik század régiségeit hamisító kivitelben. A mintarajzolók, akik valaha Németországból szállingóztak New-Yorkba, nagy berendező-árúházak tulajdonosai és a legsilányabb tapecirer-lzlést terjesztik. Nyoma sincs már ama zseniális kezdeményezéseknek, melyek 1893-ban Chicagóban, 1900-ban Párisban keltetfék fel egy új művészet iránt a figyelmet. John La Farge a csillogó üvegeknek, Tiffany az üvegpoharak fúvásának, William Bradley a könyvnyomtatásnak, Edward Penfield a plakátnak voltak nagymesterei ma részben eltűntek, részben tucatportékát gyártanak. A régiségek kópiái és az úgynevezett commercial"-árúk a legelterjedtebb berendezési tárgyak, azok, amik ellen ma a német szervezetek legerősebben küzdenek. Az egykor mintaszerű s a németek felett álló grafika is alig mutat fejlődést. A szervezettségnek kitűnő példájával lehetett találkozni Bostonban, ahol egy kitűnő iparművészeti szövetség (Arts and crafts society) már a háború előtti évben mintegy ezer férfiés nőtagof egyesílett és az elárúsítóhelyiségeiben mindenféle művészi holmikat mutatóit be szigorú bírálatok és rostálások után. Szórványosan akad azért behozatali cég, amely a német árúk, a bécsi szövetek, a bajor porcellán iránt érdeklődik és a Harvard-egyetem körében meglehetősen tájékozottak e részben is a németek haladó munkája tekintetében. Sokkal felemelőbb a kép az idegen számára, ha az iparművészet után az építészet iránt kezd érdeklődni. A pályaudvari építkezés elsőrangú csarnokokat teremtett. Legszebb a New-York Central Station, Whitney Warren munkája, amelyen 186 ház épült, egyik-másik húsz emelet magasan. A bútorok, bronzok, feliratok, minden művészies rajta. A chicagói építészet is fiatalos, bátor, és nagymestere, Frank Lloyd Wright a felhőkarcolónak ritmikus tagolásával monumentális hatásokat tud elérni. Bostonban viszont a honi hagyományok ízléses folytatására találni példát az ú. n. gyarmati stílusban" épült villák közt, melyek legjelesebb építésze H. H. Richardson. Legkedvezőbb benyomást akkor kap az idegen az új amerikai ízléskultúráról, hogyha a művészi nevelést tanulmányozza. Az a friss szellem, amelyet már az európai rajztanítási kongresszusokon is elárultak az újvilági iskolák, még megkapóbb odakünn szemlélve. A fiúkat az iskolákban a legváltozatosabb munkában látni a gyalupad és esztergapad körül sürgölődni. San-Franciskóban Jessen egy óriási kiállítást látott a gyermekek kézimunkáiból s életve- 308 szélyes volt a tolongás. Ez az érdeklődés egész az egyetemekig terjed. De viszont az iparművészeti szakiskolák silányak s a művészeti iskolák elsősorban műkedvelőket, másodsorban rajzoktatókat, főleg nőket nevelnek. Mindent összefoglalva Amerikában az iparművészetnek csak úgy mint a festészetnek és szobrászatnak igazi tehetséges munkásai alig vannak még és igen lassan dereng az ezt megértő kor hajnala is. KÉPEINKHEZ, A fiatal magyar iparművésznemzedéknek egyik izmos tehetségű tagja Melier Dezső. Bútorai annak a polgári kényelemnek kifejezői, mely a mai lakásberendező-művészet egész formáját megszabja. Egyszerű, jó anyagok, szolidság a vonalvezetésben, kevés ornamentális dísz és inkább a célszerűség, mint a hatáskeltés a mult század negyvenes-ötvenes éveinek a józan alapelve tükröződik vissza alkotásain. A történeti stílusnak ez a lehelletnyi megéreztetése bizonyos kedvességet, finom, játékos hangulatot ad interieurjeinek. S ha meg is fosztja az egyéniség bélyegétől a művész alkotásait, annál több kárpótlással szolgál annak, aki a bútort lakásra és kényelemre használja. Kozma Lajos művészetét volt már alkalmunk többször is részletesen méltatni. Az ő tervezőtalentuma a lakásművészet detailszépségeinek érvényesítésében jut leginkább kifejezésre. Bútorai az ornamentálókedvnek, a faragásoknak, a magyaros formanyelvnek előkelő megnyilatkozásai. Mindenen meg tudja éreztetni az ő erős rajzfudását és egyéniségéből minden interieurbe bele tud vinni anynyit, amennyi a stílusosság belsejét meg nem rontja. Lesznai Anna hímzései is a modern lakásberendező-művészet keretébe tartoznak. Párnáinak sajátos magyar levegője, a technikának egyszerűsége és az egészen végigömlő színharmónia hamar népszerűekké tette hímzéseit. Csak sajnálni lehet, hogy ez a kiváló művésznő mostanában alig-alig állít ki, vagy hoz forgalomba újabb művészi termékeket és éppen olyan korban, amikor a Iakásművészeí a hímzőtechnikák felé különös vonzódással fordul, minálunk jórészben a legselejtesebb hímzőnagyipari árúcikkekre van utalva a fogy asztóközönség. Ékes Árpád cégtáblái egy nagyon lecsúszott iparművészeti ágnak ízléses reformjára nyújtanak példát. Az üzleti irányú művészetnek, a jó boltnak, a portálénak, a kirakatnak reneszánszával függ össze a jó cégtáblák kérdése is. E téren is az elrettentő példák sokaságát kellene kiszorítani. A síkdíszífő művészetnek ez az ága legtöbb rokonságot az Lizleli grafikával mutat és természetes, hogy az itt bemutatott cégtáblák tervezőjük képességeinek csak egyik oldalát tüntetik fel.