LHH program Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15.
Tartalom - elızmények, célok, források - tervezés folyamata - zsőrizés - a program elırehaladása - problémák, tanulságok
Elızmények - meghatározott mutatók alapján - az ország lakosságának egytizede - 33 kistérség - Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak- Magyarország - leghátrányosabb helyzető térségek speciális fejlesztési igényeinek megfelelés innovatív magok beépítése, a térségek új fejlıdési pályára állítása
A program célkitőzései Mind a 33 kistérség számára biztosítani kell a fejlıdéshez szükséges forrásokat. Nem mőködtethetı olyan rendszer, ahol a leghátrányosabb helyzető kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatokon, más része viszont kimarad a támogatásokból. Az egyes kistérségeken belüli területi különbségek mérséklése érdekében szükséges, hogy a támogatások a kistérségen belül a leghátrányosabb helyzető település-csoportokhoz is eljussanak, azok felzárkózását is szolgálják. A leghátrányosabb helyzető kistérségek komplex programjának explicit célja kell legyen a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák és a gyermekek helyzetének javítása. A fejlesztéseket csökkentsék, illetve szüntessék meg a romák iskolai és területi (lakhatási) szegregációját. A kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül a szők keresztmetszetet képezıket kell javítani. A források felhasználása során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi tudás és együttmőködések fejlesztésére. A megszerzett fejlesztési ismeretek, készségek hosszú távon ugyanolyan fontosak a kistérségek fejlıdése szempontjából, mint a biztosított források.
Források A 96,9 Mrd forint forrás 1/3 része egyenlı módon, 1/3-a lakosságszám alapján, 1/3-a településszám alapján került elosztásra A forrás fókuszálása
A tervezés folyamata Kistérségi koordinátor Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete Szakértık (ÁROP) Esélyegyenlıségi szakértı Regionális Fejlesztési Ügynökség Kistérségi Fejlesztési Bizottság Kistérségi Társulás Tanácsa NFÜ
Kistérségi tervezés - partnerség, társadalmi egyeztetés - kistérségi fórumok összesen több mint 5000 résztvevı - kistérségenként átlagosan mintegy 150 résztvevı - projekt-csomag összeállítása
Zsőrizés A tartalmi értékelés során a legfontosabb szempontok: - minimálisan 25 % ESZA arány - presztízsberuházások elkerülése - pontszerő fejlesztések elkerülése - roma integrációs szempontok megjelenése (ahol az esélyegyenlıségi helyzet romlása, vagy csak szinten tartása volt várható, ott az NFÜ korrekciót kért) - a kistérség helyzet-elemzésébıl levezethetı fejlesztési fókuszok figyelembe vétele)
Ütemezés I., A KISTÉRSÉG KERETÉRE Tevékenység Teljesítési idıszak 1. kistérségi tervezés 2008. szept-nov. 2. Kistérségi projektcsomagok benyújtása 2008. dec. 3. kistérségi tervezés folytatása 2008. dec-2009. jan 4. projekt csomagok és projektek értékelése, zsőri 2009. febr-apr. 5. tervezési útmutatók, pályázati kiírások elkészítése 2009. máj-aug. 6. részletesen kidolgozott projektek benyújtása 2009. júl-2010. márc. II., A KISTÉRSÉG SZABADON MARADT KERETÉRE 1. kistérségi tervezés 2009. aug-okt. 2. projekt csomagok és projektek értékelése, zsőri 2009. okt-dec. 3. tervezési útmutatók, pályázati kiírások elkészítése 2010. febr. 4. részletesen kidolgozott projektek benyújtása 2010. márc-tól helyett várhatóan 2011. febr
Problémák összegzése - 2 hónapot szabtunk a projekt-csomagok összeállítására. - - Az NFÜ szervezeti egységei közötti szakmai konfliktusok, a programmal szembeni belsı támadások leszivárogtak a kistérségekbe, elbizonytalanítva a szereplıket. - A kistérségi vezetı tervezı és a koordinátor szerepfelfogása több esetben egymással szembeni konfrontációval járt. - Az akciótervek nem álltak idıben rendelkezésre, amely nehezítette a tervezést, nagy bizonytalanságot okozott.
Problémák összegzése - Presztízsberuházások, a humánerıforrás fejlesztésének (TÁMOP) fontosságát megkérdıjelezték. - A kistérségekbıl a tervezéshez és megvalósításhoz hiányzik a humán erıforrás. - Több térségben hiányzik a valódi fejlesztési ötlet és elképzelés. - A roma szervezeteknek speciális fejlesztésre lenne szükségük. - A program intézményrendszeren belüli elfogadottsága, elkötelezettsége hiányzott. A döntéshozás és a döntések végrehajtása akadozva mőködött. - A szakmai és politikai kommunikáció összemosódott.
Problémák összegzése - A személyes konzultációs/szakmai segítségnyújtási lehetıség hiánya - A szakmai monitoring hiánya, - A szakmai szempontok érvényesítésének másodlagossága: a projektek valódi tartalma és célja háttérbe szorul.
MAPI (Magyar Pályázatkészítı iroda Zrt.) A sikertelen megvalósítás két alapvetı okra vezethetı vissza: - tervezési útmutatók sok esetben nem vettek figyelembe az NFÜ által elfogadott projektcsomagban szereplı javaslatok sajátosságait, - a projektek kezelését rábízták az érintett OP-k érintett KSz-eire, akik megfelelı központi koordináció hiányában a többi pályázatok mintájára kezelik a projekteket.
Az LHH program abszorpciós helyzete OP Elızetesen megítélt támogatás (zsőridöntés) (Mrd Ft) Megítélt támogatása (Mrd Ft) megítélt támogatás / zsőridöntés (%) Leszerzıdött támogatás (Mrd Ft) leszerzıdött támogatás / zsőridöntés (%) Kifizetett támogatás (Mrd Ft) Kifizetett támogatás / zsőridöntés (%) DAOP 8,2 4,4 54% 3,4 41% 0,6 7% DDOP 11,1 4,9 44% 3,4 31% 0,6 5% ÉAOP 14,1 8,9 63% 6,2 44% 1,0 7% ÉMOP 21,5 11,2 52% 8,8 41% 1,2 6% TÁMOP 25,0 11,4 46% 8,6 34% 2,3 9% TIOP 4,5 2,3 51% 2,3 51% 0,7 16% ÚMFT 84,4* 43,1 52% 32,7 19% 6,3 7%
LHH forrásallokáció Egy fıre jutó támogatási összegek az LHH kistérségekben Idıszak Országos átlag (ezer forint/fı) LHH kistérségek átlagos támogatásai (az orsz. átlag százalékában) A 3 legkevésbé támogatott LHH kistérség átlagos támogatásai, (az országos átlag százalékában) A 3 legkevésbé támogatott LHH kistérség 2009. december 265,0 70,9 28,5 Ózd, Csenger, Sarkad 2010. december 389,2 83,1 43,1 Sarkad, Encs, Ózd
LHH forrásallokáció 1 000 000 * Extrém értékkel korrigált 900 000 Egy főre jutó megítélt ÚMFT támogatás (forint) 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 323 518 213 596* 317 617 408 999 100 000-1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 Kistérségek komplex fejlettségi mutatója 33 komplex programmal segítendő LHH 14 LHH 47 HH nem HH
Roma integrációs projektek - 3,4 milliárd Ft értékben szerepelnek roma projektek, - 3,0 milliárd Ft értékben roma integrációs célú projektek, - 3,9 milliárd Ft értékben esélyegyenlıség-erısítı/roma integrációs hatású projektek. - A roma integrációs projektek összesen mintegy 10 milliárd Ft -os értéke illetve 12,6%-os aránya a szükségletekhez képest kevés, ugyanakkor az ÚMFT egyéb forrásainál tapasztalthoz képest sok. - Jelenleg a roma projektek támogatási keretének mintegy 60%-a van véglegesen jóváhagyva, ami az átlagnál kedvezıbb érték. (Kb. 20% kidolgozása, átdolgozása illetve értékelése folyamatban van, 15%-ot elutasítottak, 5% visszalépett.)
Gettósodó térségek Jellemzık: - harmadik generációs munkanélküliség, - segélytıl függés, - alacsony ingatlanárak- mobilitási csapda, - alacsony iskolai végzettség, - szegénység újratermelıdése, - cigány népesség magas aránya. A gettósodó települések összefüggı területet alkotnak. A gettó kialakította saját szabályrendszerét, amely a többségi társadalom által követett szabályoktól eltér. Ezekben a falvakban olyan csonka társadalmak alakultak ki, ahol a falu lakóinak jelentıs részére jellemzı a több generációra visszatekintı szegénység, az alacsony iskolázottság, a rossz érdekérvényesítı képesség. (Virág Tünde)
Jövı - 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat felülvizsgálata - Várhatóan (a jelenlegi lehatárolást, népesség és településszámot nézve) körülbelül 94 kedvezményezett, azaz hátrányos helyzető kistérség és 47 leghátrányosabb (komplex programmal kezelt) kistérségi besorolás léphet életbe. - Az új határozat bevezeti a súlyos katasztrófával sújtott térségek, települések kategóriáját is. - A hátrányos helyzető kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkezı kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzető kistérségeknek kell minısíteni. - Felzárkóztatásuk érdekében alapvetıen európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni.
Integrált megközelítés - A kohéziós források felhasználása igazán csak akkor lehet eredményes, ha integrált megközelítésben történik. - Az integrált fejlesztés a területfejlesztés egyik kipróbált, a területi kohéziót, a szubszidiaritást és a mőködı-képességet legjobban szolgáló eszköze. - Integrált fejlesztések megvalósításának elsıdleges akadálya az az intézményi (mindenekelıtt szabályozási) környezet, ami a fejlesztéseket célokra, eszközökre, területekre, programokra szabdalja és ezekhez elkülönült hatóságokat és speciális lebonyolítási mechanizmusokat határoz meg
Összegzés - Elsı komoly kísérleti program a térségek felzárkóztatására - Új tervezési módszer - Szükségszerő kooperáció - Partnerség
Köszönjük a figyelmet!