Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 19/2005. (VI. 1.) számú rendelete

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2005. (VI. 1.) számú rendelete Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7..(3) bekezdés c./ pontjában és a 13..(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4..(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a város településszerkezeti tervében foglaltak megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET 1 Általános előírások 1. Az előírások hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki (továbbiakban: város). (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket és építési területet kialakítani, építési tevékenységet végezni csak a) a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, továbbá b) az OTÉK előírásai, valamint c) e rendelet előírásai szerint szabad. 2. E rendelet melléklete a szabályozási terv, mellyel együtt érvényes és alkalmazható. 2. A szabályozási és egyéb rajzi elemek típusai 3. (1) E rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2) (3) bekezdés szerinti szabályozási és tájékoztató elemeket tartalmaz. (2) Kötelező szabályozási elemek 1 Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 1

a) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa, mely külön jelölés nélkül egyben övezethatár is, b) a szabályozási vonalak, c) az utakhoz tartozó szabályozási szélességek, d) az övezethatárok, e) az övezeti jel, f) az építési vonal, g) az építési hely, h) a védőterületek és védőtávolságok, i) az út távlati kialakítása céljára fenntartott, be nem építhető terület. (3) Tájékoztató jellegű rajzi elemek a) a közigazgatási terület határa, b) a meglévő belterületi határ, c) minden egyéb alaptérképi jel, d) a régészeti terület határa, e) a műemléki jelentőségű terület határa, f) a műemléképület telkének jelölése, g) a műemléképületek jelölése, h) a helyi értékvédelmi terület határa, i) a helyi védett épületek jelölése, j) a jogszabállyal védetté nyilvánított természeti területek határa, k) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa, l) a gyalogos tér és díszburkolat jelölése, m) a tilalom határa, n) az elővásárlási jog határa, o) kötelezés határa, p) a terven ábrázolt közmű és energiavezetékek q) az irányadó telekhatár, r) a szabályozási terven jelölt magánút határvonala, s) minden további, kötelezőként nem felsorolt szabályozási elem. 4. A kötelező elemek módosítása csak a településrendezési eszközök vonatkozó részeinek értelemszerű módosításával lehetséges. 3. Értelmező rendelkezések 5. E rendelet alkalmazása során: 1. Alap vagy fő rendeltetésű épület az a rendeltetésű épület, amelyet az OTÉK övezeti előírása elsődleges rendeltetéssel megnevez. 2. A területen élők helyben lakását, ellátását, kiszolgálását biztosító épületek : A területen élők alapfokú ellátását biztosító szolgáltató épületek (kiskereskedelmi üzlet, felvevőhely, kölcsönző, fodrász, javító kisipari üzlet, a legfeljebb 50 fő egyidejű befogadására alkalmas fogyasztótérrel rendelkező kisvendéglő, eszpresszó, söröző, borozó, mezőgazdasági gépjármű kereskedelmi tevékenységi célú épület). 2

3. Átépítés vagy újjáépítés az ingatlanon lévő alap (fő) rendeltetésű épület elbontása, és az ingatlanon új alaprendeltetésű épület építése. 4. Építészeti karakter: A területre tipikusan jellemző telekszerkezet, beépítés, telekhasználat, építészeti kompozíció kifelé, vagy befelé hajlított épület - és építészeti megjelenés tömeg, tetőidom, homlokzati nyílásritmus, építészeti részletek, s a részletképzés módja, alkalmazása összefüggő együttese, mely térben és időben formálódott a mai összkép kialakulásáig. 5. Hatásvizsgálat (14. (2) bekezdés d) pont): Az építési telkek kialakíthatóságát és feltételrendszerét bemutató, hatásterületükre kiterjedő műszaki dokumentáció. 6. Hézagosan zártsorú beépítés: Alapvetően zártsorú beépítés, de telekadottságok függvényében az utcai telekszélesség legfeljebb 1/3-án a beépítés megszakítható. Amennyiben az épületek közötti legkisebb távolság nagyobb ettől az értéktől, akkor az a mértékadó hézag. 7. Háromszintes növényzet: a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m 2 - ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi területen gyep telepítése. 8. Kétszintes növényállomány: a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m 2 -ére legalább 1 db lombos fa és a többi területen gyep telepítése. 9. Körülépített, vagy keretes beépítési mód: Mind a négy telekhatár mentén, közvetlenül a telekhatáron épületszárny áll keretszerűen kontúrozva a belső udvart. A körülépített teleknek nincs elő-, oldal és hátsókertje. 10. Közpark területén elhelyezhető, annak fenntartásához szükséges épület: A park ápolásához szükséges kerti szerszámok, kisgépek, kerti hulladékgyűjtő eszközök, egyéb munkaeszközök tároló épülete a fenntartó személyzet szociális blokkjával. 11. Lakótelepi közkert: Jelen tervben nagyvárosias karakterű, telepszerű, kialakult, szabadonálló beépítésű övezetek közterületi nyilvántartású (az épületek alatti meglévő úszótelken kívüli) része. 12. Meglévő tanya a földhivatali és építésügyi nyilvántartás szerint a HÉSZ hatályba lépésekor (2005. VI.1.) igazolhatóan fennálló lakóházas telek általában külterületen. 13. Meglévő külterületi intézmény a mezőgazdasági területen élők alapellátását szolgáló kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltatóegység, oktatási-, kulturális-, vagy sportlétesítmény annak telkével együtt. 14. Mérnökbiológiai építésmód, létesítmény: A földművek védelme, az állóvizek és a vízfolyások partvédelme, a rézsűk, lejtők biztosítása és a talajvédelem (termesztő felületek, kopárok védelme, vízmosások megkötése). 15. Mérnökbiológiai létesítmény: Az övezet és környezete természetes vagy természetszerű állapotának megőrzése, vagy helyreállítása érdekében létesített műszaki-mérnöki építmény, berendezés. 13. Pavilon: Huzamos ideig használható, üzemeltethető, kereskedelmi, szolgáltató célra létesített építmény. Önálló telket nem igényel, általában közterületen helyezkedik el. 14. Reklámtorony: 5 méternél magasabb,más építménytől különálló cégjelző- vagy reklámhordozó, amely legalább 2 m 2 oldalfelületű, két-vagy többoldalas, áttört vagy zárt fejjel rendelkezik. 15. Reklámzászló: Olyan zászló, amelyen a közvetíteni kívánt üzenet szimbóluma jelenik meg, általában céglogóval, emblémával vagy bármilyen egyéb reklámüzenettel. 16. Tanyaudvar A meglévő tanya körüli mezőgazdasági művelésből kivett, a földhivatali nyilvántartásban udvarként szereplő földrészlet. 3

17. Településkarakter: A településre vagy annak bizonyos részeire tipikusan jellemző úthálózat és térformáció szövevény, telekszerkezet, beépítési mód, térbeliség morfológiai sajátosságok együtthatásaként megjelenő sajátos jelleg, mely az idő folyamán folyamatos kiegészítések egymásra rétegződésével formálódott, alakult, s jött létre. 18. Üzemfásításnak minősül a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények bekerített területén levő, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor. 19. 2 Kertészeti terv: Olyan zöldterületrendezést bemutató tervdokumentáció, ami tartalmazza a) a zöldterület nagyságát (m 2 ), b) a zöldterület közművel való érintettségét, c) a területen lévő fa-, és cserjeállomány megnevezését, d) a fa- és cserjeállomány egészségi állapota miatti leváltása, vagy egyéb kivágás esetén a talajfelszíntől 100 cm magasságban mért törzskörméretét, e) a tervben fel kell tüntetni az érintett telkeken meglévő 15 cmnél nagyobb törzskörméretű kivágandó faállományt, és a fa fajtájának megnevezését, f) az ültetendő növények megnevezését, faiskolai méretét, g) öntözési lehetőség megjelölését, h) térburkolat és azok szintbeli kapcsolódását. 20. 3 Meglévő légkábeles hálózat rekonstrukciója: A hálózat olyan korszerűsítése, mely a meglévő nyomvonalon történik és érinti a tartószerkezetet. II. FEJEZET 4 Területhez köthető zóna előírások 4. Övezetek, övezeti jel 6. A szabályozási terv a város közigazgatási területét a használat általános jellege, valamint sajátos módja szerint területfelhasználási egységekbe osztja. 7. (1) A beépítésre szánt területek és telkeik az alábbi területfelhasználási egységekbe és azon belül építési övezetekbe tartoznak: 2 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 3 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 1. (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 4 Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 4

a) lakóterületen aa) nagyvárosias lakóterület (betűjele: Ln), ab) kisvárosias lakóterület (betűjele: Lk), ac) kertvárosias lakóterület (betűjele: Lke), ad) Máriahegyi kertvárosias lakóterület (betűjele: Lke-M) ae) falusias lakóterület (betűjele: Lf), af) falusias lakókertes lakóterület (betűjele: Lfk), b) vegyes területen ba) településközpont vegyes terület (betűjele: Vt), bb) központi vegyes terület: (betűjele: Vk), c) gazdasági területen ca) kereskedelmi, szolgáltató terület (betűjele: Gksz), cb) logisztikai kereskedelmi, szolgáltató terület (betűjele: Gksz-L), cc) zavaró hatású ipari terület (betűjele: Gipz), cd) egyéb ipari terület (betűjele: Gipe), ce) egyéb ipari nagyberuházás területe (betűjele: Gipe-N), d) különleges területen da) különleges kereskedelmi célú terület (betűjele: Kke), db) különleges nevelési-oktatási és kutatási-innovációs központok területe (betűjele: Kn) dc) különleges egészségügyi célú terület (betűjele: Ke), dd) különleges szabadidős, turisztikai, sportolási, rekreációs célú terület: (betűjele: Ks, Ks*), de) temető területe: (betűjele: Kt), df) különleges zöldfelületi intézményi területe (betűjele: Ki), dg) különleges közlekedési, közműterület (betűjele: Kkö), dh) különleges honvédelmi terület (betűjele: Kho), di) különleges bányászati terület (betűjele: Kb), dj) szilárd hulladéklerakó telep (betűjele: Khu), dk) szennyvíztisztító telep (betűjele: Ksz), dl) különleges, üzemanyag-töltőállomás területe (betűjele: Küz), dm)különleges mezőgazdasági üzemi terület, volt majorok területe (betűjele: Kmü). (2) A beépítésre nem szánt területek és telkeik az alábbi területfelhasználási egységekbe és azon belül övezetekbe tartoznak: a) közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területen aa) általános közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Köá), ab) vasúti közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Köv), ac) légi közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Kör), ad) gépjármű várakozó közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Köp), b) zöldterületen ba) általános közpark (betűjele: Zkp), bb) általános közkert (betűjele: Zkk), bc) városi közpark (betűjele: Zvp), bd) gyalogos tér övezete (betűjele: Zgyt), be) fásított közterület (betűjele: Zkt), c) erdőterületen ca) védelmi (védett és védő) erdő (betűjele: Ev) 5

cb) gazdasági erdő (betűjele: Eg) cc) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (betűjele: Ee) cd) oktatási, kutatási erdő (betűjele: Ek) d) mezőgazdasági területen da) mezőgazdasági általános árutermelő övezet (betűjele: Máá) db) mezőgazdasági általános tanyás övezet (betűjele: Mát) dc) mezőgazdasági általános faültetési kötelezettségű tanyás övezet (betűjele: Máf) dd) mezőgazdasági általános korlátozott használatú övezet (betűjele: Mák) de) mezőgazdasági hobbikertes övezet (betűjele: Mkh) df) mezőgazdasági korlátozott használatú kertes övezet (betűjele: Mkk) dg) mezőgazdasági általános városkörnyéki tanyás övezet (betűjele: Mát-vk) e) vízgazdálkodási területen (betűjele egységesen: Vg) ea) tartósan vízborított, vízjárta területek eb természetes állóvizek medre és parti sávja ec) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja ed) vízbeszerzési területek és kijelölt védőterületei 8. (1) Az övezeti jel beépítésre nem szánt területen betűjelből, beépítésre szánt területen betűjelből és hat számjelből állhat a következők szerint: betűjel: általános, valamint sajátos területhasználati besorolás jele számjel: 1. építészeti karakter besorolása 2. terület jellege 3. beépítési mód 4. a kialakítható legkisebb telekterület mérete négyzetméterben 5. megengedett legnagyobb beépítettség százalékban 6. megengedett legnagyobb építménymagasság méterben (2) A település egyes területeinek 7. szerinti besorolását és az övezeti jel számjeleit a szabályozási terv jelmagyarázata alapján kell megállapítani és alkalmazni. (3) Az övezeteket, építési övezeteket különböző zónák (rendeltetési, építési, környezetvédelmi, értékvédelmi, településkép-védelmi, táji-természetvédelmi, tilalmi, korlátozási) fedik le. Az övezeti előírások a vonatkozó zónaelőírásokkal együtt érvényesek és alkalmazandók. 5. A város teljes közigazgatási területére vonatkozó előírások 9. Belterületbe vonni csak a szabályozási terven tervezett belterületbe vonásra kijelölt területet lehet az önkormányzat egyedi döntése alapján a belterületbe vonásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásával. 10. (1) A szabályozási terven ábrázolt magánút kialakítása nem feltétele az érintett telkek beépítésének, de helye nem beépíthető. (2) 5 A telkek beépítéséhez legalább 4 m, beépítésre szánt területen legalább 6 m szélességű út szükséges a 15. (1) és a 17. (5) bekezdésében foglaltak kivételével. 5 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 6

(3) Tervezett közterületen, út távlati kialakítása céljára kijelölt területen és a telek be nem építhető részén kerítés és közműbecsatlakozási műtárgy nem helyezhető el. 11. (1) Az osztással kialakítható legkisebb földrészlet nagysága út, magánút céljára kialakított telkekre nem vonatkozik. (2) 6 Telekalakítás esetén a telek minimális szélessége biztosított, ha az adott övezetre meghatározott minimális telekmélység hosszában, a telekre előírt minimális telekszélesség rendelkezésre áll. A minimális telekmélység az övezetre előírt legkisebb telekszélesség. (3) Új nyeles telek nem alakítható ki. (4) 7 Ha az övezethatár egy telket átmetsz, nem kell a telket az övezethatár mentén megosztani, de ha megosztásra kerül a telek az övezethatár mentén a maradványtelekre nem vonatkozik a legkisebb teleknagyság. (5) 8 Beépítésre szánt területen belül az övezethatár figyelembe vétele nélkül lehet telket alakítani úgy, hogy a kialakuló telek legkisebb méreténél a telket érintő övezetek közül a legkisebb előírt teleknagysághoz tartozó telekméreteket kell figyelembe venni. 12. (1) Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon - kivéve a rendezvény időtartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon - elhelyezése nem lehetséges. A meglévő pavilon, árusítóhely nem bővíthető. (2) Meglévő közforgalmú intézmények akadálymentesítésének építményei - amennyiben más műszaki megoldás nincs - közterület igénybevételével is megoldhatók az egyéb vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával. Az akadálymentesítésből eredő közterület igénybevétel nem jelent telekalakítást. (3) Közterületen önálló építmények, köztárgyak és egyéb közérdekű műtárgyak csak a környezetének rendezésére is kiterjedő kertészeti tervvel együtt helyezhetők el. (4) Közmű építmények számára - a technológiailag szükséges méretű telek - bármely övezetben az övezeti telekméretre vonatkozó előírásoktól függetlenül kialakítható. 13. (1) További önálló üzemanyagtöltő állomás a Nagykörút - történelmileg kialakult körút - által, határolt területen belül nem létesíthető, kivéve a parkolóházban megvalósulókat. (2) A klímaberendezéseket a város egész területén elsősorban a tetőn, másodsorban közterületről nem látható módon, harmadsorban homlokzati síkon belül, negyedsorban az épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni. Új épületen klímaberendezést csak közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. (3) Hulladékudvar kialakítását az ágazati hatályos jogszabályokban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Hulladékudvar a központi vegyes területek, a zöldterületek és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kivételével minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető. 6 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 3. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 7 Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 8 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 3. (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 7

6. A beépítésre szánt területek általános előírásai 14. (1) Beépítésre szánt terület kül- és belterületen egyaránt elhelyezkedhet. A beépítésre szánt területek igénybevételének, azaz telekalakításának és beépítésének nem feltétele a belterületbe vonás. A telek beépíthető, ha a telek építmény által igénybeveendő részének más célú hasznosítása engedélyezett. (2) A beépítésre szánt területeken - az OTÉK 32. -ában felsorolt építmények kivételével - építményt elhelyezni, bővíteni és telket alakítani a) csak szabályozási terv szerint kialakított telkeken, abban az esetben, ha a telek közútról vagy közúthoz kapcsolódó magánútról megközelíthető, valamint a telket érintő közterület kialakítást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, b) csak az övezeti előírásokban szereplő közművesítettség biztosíthatósága esetén (felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható), c) olyan beépítési terepszint-meghatározással, mely nem eredményez további belvízelvezetési kényszert, d) 2009. szeptember 11-ét követően mezőgazdasági művelési ágú területeken útszabályozással érintett telken, vagy telkeken csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint lehet. (3) A beépítésre szánt területeken kialakítható legkisebb telekméreteket a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ahol a szabályozási terven lévő övezeti jel 4. számjele 0, ott a legkisebb kialakítható teleknagyságot e rendelet 2. melléklete alapján kell megállapítani. (4) Ha a telekméret közterület-szabályozás végrehajtása érdekében vagy következtében jelen módosító rendelet hatálybalépését követően csökken az övezetre meghatározott beépíthető telekméret alá, a telek az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, amennyiben a legkisebb telekszélességi mérték biztosított. A beépítettség legnagyobb mértékét az eredeti (útszabályozás előtti) telekterület alapján kell meghatározni. Ezen szabályok a telekmegosztásra is vonatkoznak. 15. (1) 9 Beépítésre szánt területen fekvő telkek - amelyek legalább 4 m szélességű útról megközelíthetők, vagy amelyek rendezéséről 2011. december 31-ig megkötött településrendezési szerződés rendelkezik - beépíthetők, amennyiben a telket érintő útszabályozás megvalósult, továbbá az ivóvíz és villamos energia szolgáltató és az útkezelő a beépítéshez az építtető által előzetesen beszerzett nyilatkozatában hozzájárult. (2)A beépítésre szánt területek telkein - ahol e rendelet másként nem rendelkezik - legalább az OTÉK 25. (1) és (2) bekezdésében meghatározott zöldfelületeket kell biztosítani. (3) A beépítésre szánt területek belsejének feltárására a szabályozási tervben jelölt utakon kívül újabb kiszolgáló magánutak létesíthetők. A várható forgalom alapján méretezendő útterület-szélesség legfeljebb 10 db telek megközelítésekor legalább 8,0 méter, 10-20 telek megközelítésekor 10 m, 20-nál több telek feltárásakor legalább 12 m, gazdasági területeken telekszámtól függetlenül legalább 14 m. 9 Módosította: 29/2012.(VI.28.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 8

(4) Az újonnan kialakítandó telektömbökön belül a szabályozási tervben jelölt magánút kialakítása nem feltétele az érintett telkek beépítésének, de helye szabadon tartandó. A magánút szélességét - ha a szabályozási tervben méretezett útszélesség nem szerepel - e rendelet szerint kell biztosítani. (5) 10 A 11. (4)-(5) bekezdésekben foglalt esetekben az építési hely és az övezeti előírások nem a telekhez, hanem a lehatárolt területrészekhez kötődnek úgy, mintha a telek megosztott lenne. 16. (1) Amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az építési vonalnak a terület alaprendeltetésének megfelelő meglévő és megmaradó épület utca felőli homlokvonala tekintendő. Ha ilyen épület nincs a telken vagy elbontás utáni beépítés esetén, a szomszédos telkeken meglévő alaprendeltetésnek megfelelő épületek utcai homlokvonalát kell építési vonalnak tekinteni. (2) Az építési övezeteken belüli, jellemzően beépült és átalakításra nem szánt (övezeti jel 2. számjele 0, továbbiakban kialakult) területeken az előkert szükségességét és mértékét az utcakép védelme érdekében a már kialakult adottságok és a környezeti illeszkedés alapján kell megállapítani a vonatkozó építési övezeti előírások keretei között. (3) Kialakult területen az építési telek akkor is beépíthető, ha annak 2003. dec. 31. előtt kialakult mérete kisebb az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telekméreteinél, de az övezeti előírások egyebekben betartandók. (4) Ha egy telket távlatban kialakítandó közút vagy magánút helyének biztosítása céljából be nem építhető telekrész jelölése érint, a be nem építhető telekrész határát, mint leendő utcai telekhatárt figyelembe véve kell az építési helyet megállapítani az övezeti előírások szerint. 17. (1) Kialakult területen, ahol e rendelet vagy a szabályozási terv az építési helyet nem rögzíti, ott az építési helyet az OTÉK 1. sz. ábrája alapján kell megállapítani. E rendeletben vagy az OTÉK 1.sz. ábrájában meghatározott hátsókertben az ingatlan-nyilvántartásban meglévő, továbbiakban meglévő épület(rész) helye építési helynek minősül. (2) Kialakult területeken a beépítési mód, az előkert mérete és az építménymagasság tekintetében az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. (3) Kialakult területen utcavonalon meglévő beépítés esetén új épületek is elhelyezhetők utcavonalon minden építési övezetben. (4) Kialakult területen az oldalkert mérete a tényleges építménymagasságok közül a mértékadó (nagyobbik) építménymagasság alapján számítandó. Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén az oldalkert legkisebb mérete a mértékadó építménymagasság fele, oldalhatáron álló beépítési mód esetén a mértékadó építménymagasság mértéke. (5) 11 Kialakult területen lakó és kiszolgáló utak mellett fekvő telkek a közterület szélességétől függetlenül beépíthetők, amennyiben az építtető által előzetesen beszerzett nyilatkozataikban az ivóvíz szolgáltató, a villamos energia szolgáltató, az útkezelő a beépítéshez hozzájárult, és a telket érintő útszabályozás megvalósult. 10 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 11 Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 9

18. (1) Új épületben magastető csak egy szintként építhető be. (2) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján kell kialakítani. (3) Saroktelek esetén a beépíthetőség az övezeti előírás 1,5-szerese, az OTÉK-ban az adott területhez meghatározott legnagyobb beépíthetőségen belül. (4) A helyi értékvédelemről szóló rendeletben lehatárolt helyi jelentőségű védett területen belül a telekterület minden 100 m 2 -ére számítva az alábbi darabszámú rendeletetési egységek 12 helyezhetők el legfeljebb: 5,5 m megengedett építménymagasságig 0,6 db/ 100 m 2 7,5 m megengedett építménymagasságig 1 db/ 100 m 2 9,5 m megengedett építménymagasságig 1,5 db/ 100 m 2 12,5 m megengedett építménymagasságig 2 db/ 100 m 2. Tört számra végződő darabszám esetén lefelé kell kerekíteni, de 2 rendeltetési egység 13 minden esetben elhelyezhető. (5) A város területén új bruttó 2500 m 2 - a nagykörút menti és azon belüli területen 1000 m 2 - összes szintterületet meghaladó méretű bevásárló-központot vagy kiskereskedelmi rendeltetési egységeket magában foglaló építményt elhelyezni csak közlekedési és környezetvédelmi hatástanulmányok alapján jóváhagyott településrendezési szerződés alapján lehet. (6) 14 Beépítésre szánt területen a négynél több rendeltetési egységet magába foglaló beépítés esetén, központi vegyes, gazdasági és különleges területeken, vagy a Nagykörúton belül minden beépítés esetén a környezet rendezésére vonatkozóan kertészeti tervet kell készíteni. III. FEJEZET 15 Rendeltetési zónákra vonatkozó előírások 7. Lakóterületek 19. (1) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterület nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az Ln jelű övezetben az OTÉK 11. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el az önálló üzemanyagtöltő állomás és pavilon kivételével. (3) Az Ln jelű övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. 12 Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 7. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 13 Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 7. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 14 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 6. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 15 Módosította: 5/2011.(II. 9.) önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 1 0

(4) Az Ln jelű övezetek részét képező lakótelepi közkerteken az OTÉK 27. (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti építmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépítettséggel, de legfeljebb 40 m 2 épület alapterülettel, max. 4,5 m építménymagassággal. Elhelyezhető fedett szeméttároló is növényzettel takartan, közútról közvetlen megközelíthetően. Az övezetben lévő lakótömbhöz kapcsolódó közkertek legfeljebb 1,5 m magas lábazat nélküli áttört kerítéssel keríthetők, ha az érintett közösség vállalja a zöldfelület gondozását. Az épülethez szükséges tűzoltó és mentőbejáratok szabadon tartandók. (5) Az Ln övezetek részét képező közkertek alatt mélygarázs az előírt legkisebb zöldfelület területének kivételével létesíthető a zöldfelületi jelleg megtartásával, településrendezési szerződés alapján. A mélygarázsok fölött létesülő tetőkertek zöldfelületi használati értéke (növények kondicionáló hatása, kerthasználati funkció) legalább 2 szintes növényzetnek megfelelő kell legyen. 20. (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület jellemzően közepes laksűrűségű, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület az OTÉK 12. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve önálló üzemanyagtöltő állomás. (3) Az Lk jelű területen új rendeltetési egység 20 m 2 zöldfelület biztosítása mellett alakítható ki. (4) Az Lk jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárgy műtárggyal biztosítható. (5) Az LK jelű terület Lk-g jelű alövezete garázsok elhelyezésére szolgál. Területén kizárólag lakossági személygépkocsi tároló helyezhető el egységes építészeti terv szerint. A területen csak egyszintes személygépkocsi tároló építhető, a kialakított garázstelek 100 %-ban beépíthető, amennyiben az OTÉK-ban meghatározott legnagyobb beépítettséget az övezet egészére vonatkoztatva nem lépi túl. 21. (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, (2) Az Lke jelű kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az Lke jelű kertvárosias lakóterületen a közművesítettség mértéke: teljes, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárggyal biztosítható. (4) 16 22. (1) Az Lf jelű falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes lakóépületek, mező- és erdőgazdasági épületek, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari épületek elhelyezésére szolgál, mely legfeljebb két önálló lakóegységet tartalmazhat. (2) Az Lf jelű falusias lakóterületen az OTÉK 14. (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el. (3) Az Lf jelű falusias lakóterületen a közművesítettség mértéke: részleges 16 Hatályon kívül helyezte: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 21. (2) bekezdése. 1 1

23. (1) Az Lfk jelű falusias lakókertes terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy-kertes lakóépületek, mező és erdőgazdasági épületek, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari épületek elhelyezésére szolgál, mely legfeljebb két önálló lakóegységet tartalmazhat. (2) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az OTÉK 14.. (2) és (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el. (3) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az övezeti előírások: a) a legkisebb beépíthető meglévő telek: 700 m 2, b) a legkisebb kialakítható építési telek: 1500 m 2, c) a beépíthetőség legnagyobb mértéke: 700 m 2 -ig 20 %, 700 m 2 feletti telekhányad után 5 %, d) kialakítható legnagyobb épület bruttó: 200 m 2 e) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, a tetőtér beépíthető f) a legkisebb zöldfelület arány: 60% g) beépítési mód: szabadon álló h) 17 telekállapot: nem kialakult (4) 18 Az Lfk jelű falusias lakókertes területen a II. ütemű közlekedési területek kialakítása nem feltétele a telek beépítésének, de területét beépítetlenül kell hagyni. (5) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen a közművesítettség mértéke: részleges. 24. (1) A Máriahegyi kertvárosias lakóterület feltételekhez kötött megvalósítású kertvárosias lakóterület. Az övezetben a beépítési feltételek: a) részleges közműellátás, b) kialakult min. 900 m 2 telekterület. (2) A Máriahegyi kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírások: a) kertvárosias karakterű terület, b) szabadon álló beépítési mód, c) min. 1500 m 2 nagyságú, min. 18 m szélességű kialakítható telek, d) 15 %-os megengedett legnagyobb beépíthetőség, e) 5,5 m megengedett legnagyobb építménymagasság. (3) A Máriahegyi kertvárosias lakóterületen a telket érintő, szabályozási vonallal lehatárolt közterületeket ki kell alakítani. Az út távlati kialakítása céljára fenntartott, be nem építhető terület tengelyétől legkevesebb 6 m-re helyezhető el kerítés, közműpótló és közműcsatlakozási építmény, továbbá 11 m-re épület. 17 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet7. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 18 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet7. 2) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 1 2

(4) A Máriahegyi kertvárosias lakóterületen legfeljebb 1 pinceszint + 1 földszint + 1 tetőtéri szint beépítésű lakóház építhető. Állattartó épület nem helyezhető el. A terület kiszolgálásához szükséges gépjármű várakozó helyeket telken belül kell biztosítani. 8. Vegyes területek 25. (1) A Vt jelű településközpont vegyes terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A Vt jelű településközpont vegyes területen az OTÉK 16. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A Vt jelű településközpont vegyes területen a telek építmények által el nem foglalt szabad területét egybefüggő,3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani. (4) A Vt jelű településközpont vegyes területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárggyal biztosítható. (5) Az M5 autópálya Széles köz hetényegyházi út Tavaszmező u. - 52. sz. főút által határolt területen, valamint a ladánybenei út Széles köz Nyíri út és a 062 hrsz-ú út által határolt területen belüli településközpont vegyes övezetek részletes előírásai az alábbiak: a) beépíthető meglévő telek: min. 700 m 2, b) kialakítható építési telek: min. 1500 m 2, c) beépíthetőség: ca) lakóépület esetén 15 % cb) egyéb épület esetén 30 % d) kialakítható legnagyobb épület beépített alapterülete: 400 m 2 e) megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m, a tetőtér beépíthető f) legkisebb zöldfelület arány: 30% g) 19 telekállapot: nem kialakult 26. (1) A Vk jelű központi vegyes terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál. (2) A Vk jelű központi vegyes területen az OTÉK 17. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az ipari gazdasági épület és önálló üzemanyagtöltő állomás. (3) A Vk jelű központi vegyes területen lakások a földszinti épületrész kivételével elhelyezhetők. (4) ---- 20 19 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 8. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 20 Hatályát veszti: 2013. március 16. 1 3

(5) A Vk jelű központi vegyes terület a közművesítettség mértéke: teljes, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárgy műtárggyal biztosítható. (6) 21 A Mikszáth körút Budai út Mátyás tér - Kis Hegedűs köz által határolt területen lévő Vk területen lakás nem létesíthető, a telekterület legalább 65 %-a 3 szintű növényzettel telepített zöldfelülettel alakítandó ki. Az előírt gépjármű elhelyezés épület alatt és épületen belül valósítható meg. (7) 22 A Nagykőrösi u. Wesselényi u. Rákóczi út Koháry krt. által határolt tömbben a beépítettségtől függetlenül a telek teljes területe alatt elhelyezhető terepszint alatti építmény. 9. Gazdasági területek 27. (1) Gazdasági területeken a Gipe-N övezetek kivételével új lakás csak szolgálati lakásként, a gazdasági célú épületen belül, azzal együtt építhető és vehető használatba. A szolgálati lakás hasznos alapterületének aránya az épületen belül nem haladhatja meg a 25 %-ot, mely feltételnek az egyes megvalósulási szakaszokban is teljesülni kell. Meglévő lakóépület az övezeti előírások megtartása mellett új rendeltetési egység kialakítása nélkül felújítható. (2) Gazdasági területen, ahol az övezeti jel 6. számjele 0*, ott a megengedett legnagyobb építménymagasság a teleknagyság függvényében az alábbiak szerinti: a) 10000 m 2 teleknagyság felett 16 m, b) 5000-10000 m 2 teleknagyság között 12 m, c) 3000-5000 m 2 teleknagyság között 9,5 m, d) 3000 m 2 alatti vagy külterületi telek esetében 7,5 m, e) külterületen telekmérettől függetlenül 7,5 m. (3) Igazolt technológia esetén a (2) bekezdésben meghatározott legnagyobb építménymagasságtól el lehet térni. (4) A gazdasági területeken amennyiben a részletes előírás nem szigorúbb- a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg, de legalább részleges közművesítés kell legyen. A szenny- és csapadékvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése, közműpótló berendezésekkel, műtárgyakkal biztosítható, kivéve, ha az egészségügyi, vízügyi, vagy környezetvédelmi (szak)hatóság külön jogszabály alapján másként rendelkezik. (5) A telek építmények által el nem foglalt szabad területét egybefüggő, legalább 2 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani. 28. (1) A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági (ipari, kereskedelmi, szolgáltató), tevékenységi célokat szolgáló épületek elhelyezésére kijelölt terület. (2) A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területen az OTÉK 19.. (1) (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 29. (1) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi terület kereskedelmi, szolgáltató logisztikai, nagyberuházások, nagykereskedelmi létesítmények övezete. A fejlesztéseket 21 Kiegészítette: 27/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lép: 2012. június 30. 22 Kiegészítette: 7/2013. (II.14.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lépett: 2013. március 16. 1 4

ütemezetten kell végrehajtani oly módon, hogy a beruházást a gyengébb minőségű földterületeken kell kezdeni. (2) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi területen az OTÉK 19. (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi területen - az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével - kivételesen elhelyezhetők: a) a dolgozók használatára szánt oktatási, egészségügyi, szociális, rekreációs épületek, építmények, b) a termelési tevékenységgel összefüggő szociális és irodaépületek. (4) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi területre vonatkozó egyéb előírások: a) a telken teljes közművesítés biztosítandó, mely a megvalósítás ütemezésének megfelelően építhető ki, b) a telek területének 75%-án terepszint alatti építmény elhelyezhető, c) a területen keletkező csapadékvizeket helyben kell elszikkasztani, kivéve, ha ennek igazoltan műszaki akadálya van, d) a terület régészeti védőövezet, a tényleges fejlesztések megkezdése előtt részletes - helyszíni bejáráson alapuló - régészeti feltárást kell végezni, melynek megtörténtét az engedélyezési eljárás során igazolni kell. 30. (1) A Gipz jelű zavaró hatású gazdasági ipari terület elsősorban környezetét jelentős mértékben zavaró gazdasági célú ipari, üzemi építmények elhelyezésére szolgál az egyes tevékenység védőterületének területen (esetenként telken) belüli biztosításával. (2) A Gipz jelű zavaró hatású gazdasági ipari területen az OTÉK 20. (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el. 31. (1) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület a környezetét nem zavaró hatású ipari, egyéb ipari, üzemi építmények, azok igazgatási- és irodaépületei, kiszolgáló épületei, valamint a helyben megtermelt áru közvetlen értékesítését szolgáló kereskedelmi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági területen elsősorban az OTÉK 20. (4) bekezdésben foglalt építmények, kivételesen (5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 32. (1) A Gipe-N jelű, egyéb ipari nagyberuházási gazdasági terület elsősorban környezetét nem jelentős mértékben zavaró gazdasági célú egyéb ipari, üzemi építmények elhelyezésére szolgál. (2) A Gipe-N jelű területen elsősorban az ipari építmények helyezhetők el. (3) A Gipe-N jelű területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhető: a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, b) a dolgozók használatára szánt egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, rekreációs épületek, építmények. c) a termelési tevékenységgel összefüggő kereskedelmi és irodaépületek, logisztikai épületek és építmények. 1 5

d) üzemanyag töltőállomás. (4) A Gipe-N jelű területre vonatkozó egyéb előírások: a) a telek 25 %-át zöldfelületként kell kialakítani, b) az OTÉK szerint szükséges számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, c) a telken teljes közművesítés biztosítandó, mely a megvalósítás ütemezésének megfelelően ütemezhető, d) a telek területének 75%-án terepszint alatti építmény elhelyezhető, e) a területen meglévő erdőket üzemfásításként kell megőrizni. A területen lévő fás állományok kímélő fenntartása indokolt, a repítőszőrös terméssel rendelkező fafajok (Populus sp.) gyártástechnológiától függően lecserélhetőek Kecskemét térségében honos egyéb fafajokra, f) a területen keletkező csapadékvizeket helyben kell elszikkasztani, kivéve, ha ennek igazoltan műszaki akadálya van. 10. Különleges területek 33. (1) A Kke jelű különleges kereskedelmi terület a 10 000 m2 szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusok számára kijelölt terület, ahol elhelyezhető üzemanyagtöltő állomás is. (2) A Kke jelű területen az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhetők a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. (3) A Kke jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvízgyűjtő műtárggyal biztosítható. (4) 23 A Kke jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni. 34. (1) A Kn jelű különleges nevelési-oktatási és kutatási-innovációs központok területén csak nevelési-oktatási funkciójú és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (2) A Kn jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvízgyűjtő műtárggyal biztosítható. (3) 24 A Kn jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni. 23 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 9. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 24 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 10. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 1 6

35. (1) A Ke jelű különleges egészségügyi célú területen kórház, szanatórium, gyógyszálló és egyéb egészségügyi funkciójú, valamint azok rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el. (2) A Ke jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvízgyűjtő műtárggyal biztosítható. (3) 25 A Ke jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni. 36. (1) A Ks és Ks* jelű különleges szabadidős, sportolási, rekreációs, turisztikai célú területen sportolási, rekreációs, szabadidős, wellness, turisztikai és szálláshely szolgáltató célú építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (2) A Ks és Ks* jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg. (3) 26 A Ks és Ks* jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni. 37. (1) A Kt jelű különleges temető területe csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el. (2) A Kt jelű területen közművesítettség mértéke: egyedileg határozandó meg (3) 27 A Kt jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni. 38. (1) A Ki jelű különleges zöldfelületi intézményi területen speciális védelmet igénylő, dominánsan zöldfelületi jellegű intézmények helyezhetők el, így különösen vadaspark, vízmű területek, faiskola, kertészet. (2) A Ki jelű területen kizárólag a funkcionális tartalomhoz kapcsolódó, azt kiszolgáló épületek helyezhetők el. (3) 28 A Ki jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni. 25 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 11. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 26 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 12. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 27 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 13. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 28 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 14. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 1 7

39. (1) A Kkö jelű különleges közlekedési, közmű területen csak az épületnek minősülő közlekedési építmények helyezhetők el, ha azok nem közlekedési közterületre kerülnek, továbbá közmű létesítmények helyezhetők el, ha azok nem közterületre kerülnek. (2) A Kkö jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg. 40. (1) A Kb jelű különleges bányászati terület a nyersanyaglelőhelyek (homokbányák) telkeinek, építményeinek területe. (2) A Kb jelű területén csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el. (3) A Kb jelű területen a közművesítettség mértéke: részleges. 41. (1) A Kho jelű különleges honvédelmi terület a honvédség számára kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magába. (2) A Kho jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg. 42. (1) A Ksz jelű különleges hulladékkezelésre szolgáló terület a szennyvíztisztító telep, területén kizárólag technológiai és az azokat kiszolgáló építmények létesíthetők. (2) A Khu jelű különleges hulladéklerakó területen csak a nem veszélyes hulladékok elhelyezésére szolgáló telephelyek, építmények és hulladékválogató művek létesíthetők. (3) A Ksz és Khu jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg. 43. (1) A Küz jelű különleges üzemanyagtöltő területen üzemanyagtöltő állomás és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetők el. (2) A Küz jelű területen a közművesítettség mértéke részleges. 44. (1) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület a környezetét zavaró hatású mezőgazdasági üzemi, feldolgozó, állattartó és egyéb ipari, üzemi építmények elhelyezésére szolgál. (2) A Kmü jelű területen elsősorban állattartó valamint egyéb mezőgazdasági építmények, mezőgazdasági termékfeldolgozó építmények helyezhetők el. (3) A Kmü jelű területen a nagy létszámú állattartó telepek kivételével - kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó számára szolgáló: lakóépület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és irodaépület. (4) A Kmü jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg. (5) A Kmü jelű területen, ahol az övezeti jel 6. számjele 0*, ott a megengedett legnagyobb építménymagasság vonatkozásában e rendelet 27. (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni. 1 8

45. (1) A Mártírok útja, Segesvári utca és a vasút által határolt területre az alábbi különleges alövezeti előírások vonatkoznak: a) Alkotóház építési övezetében (Kn-201334) aa) elhelyezhető: egyházi, oktatási, szociális épület, szolgálati lakás, műterem, szálláshely szolgáltató épület, ab) a növényállomány teljes körűen védendő, kivágás, pótlás csak dendrológiai szakvélemény alapján történhet, b) Villalakások építési övezetében (Kn-2010kk) ba) lakás, műterem, szálláshely szolgáltató épület, gépkocsitároló kivételével új építmény nem helyezhető el, a homlokzatot érintő építési munka csak az eredeti tervek szerinti visszaállítás lehet, bb) gépkocsitároló csak a terület egészére egységes formában és megjelenésben helyezhető el, c) Bakule villa övezetében (Kn-201464) ca) elhelyezhető: egyházi, oktatási, szociális épület, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület, sportépítmény, cb) meglévő lakás adottságnak tekintendő, cc) gazdasági kiszolgáló forgalom a Mártírok útjáról biztosítandó, cd) gyalogos bejárat a műkerti park felől nyitható, d) Vadaspark építési övezetében (Ki-601022) da) elhelyezhető: vadaspark és kiszolgáló létesítményei, db) a területén lévő 7 db idős kocsányos tölgy védendő, kivágásuk csak menthetetlenül rossz egészségi állapotuk vagy balesetveszély elhárítása esetében, dendrológiai szakvélemény alapján történhet, e) Terrárium építési övezetében (Ki-201062) elhelyezhető: vadaspark és kiszolgáló létesítmények. (2) A közművesítettség mértéke az (1) bekezdésben lehatárolt területen egyedileg határozandó meg. 11. Közlekedési területek 46. (1) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a közlekedési-közmű terület 2%-át melynél a vetítési alap mindig a területen belüli helyrajzi számos telek területe -, az újonnan elhelyezendő építmény magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. (2) Közlekedési funkciójú közterület alatt mélygarázs és az ehhez szükséges fel- és lehajtó rámpa elhelyezhető. (3) Tervezett gyűjtő utat kerékpáros közlekedés céljára szolgáló létesítménnyel együtt kell megvalósítani. 47. (1) 29 A kialakítandó közterületek, közutak területét úgy kell meghatározni, hogy oda fasor telepíthető legyen. Az egyoldali fasorokat a déli, délnyugati, nyugati oldalra kell telepíteni. Új közutak létesítésekor az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést, azaz több soros fasort is ki kell alakítani. 29 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 15. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 1 9

(2) Feltáró-, gyűjtő, valamint országos fő és mellékutak, továbbá kerékpárutak kecskeméti szakaszai egységes fasorral kísérve építendők. (3) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m-nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, valamint a meglévők védelméről, kiegészítéséről, szakszerű cseréjéről gondoskodni kell. (4) A területen építmények elhelyezése, terület igénybevétele és növénytelepítés az 3. melléklet szerinti irányadó minta keresztszelvények figyelembevételével lehetséges. Ettől eltérni csak közlekedési-, közmű-, és kertészeti alátámasztó munkarészek alapján készült új mintakeresztszelvény alapján lehet. (5) 30 Bármely ingatlan előtt az építés által érintett közlekedési terület járdaburkolatát és csatlakozó zöldfelületeit a szomszédos ingatlanok előtti csatlakozó közterület terepszintjével azonos szintben kell kialakítani. A járdaépítési engedélykérelem helyszínrajzán ábrázolni kell a járda és útkapcsolatot, és azok szintjeit. Amennyiben a burkolatépítések zöldfelület csökkenéssel járnak, abban az esetben a zöldfelületek rendezésére vonatkozóan kertészeti tervet kell készíteni. A járdaburkolatot Kecskemét Megyei Város Önkormányzata Közgyűlésének az épített környezet helyi örökségvédelmének helyi szabályozásáról szóló 67/2009. (XII.17.) önkormányzati rendeletben kijelölt helyi jelentőségű értékvédelmi területeken kiselemes burkolóanyagból kell készíteni. 48. (1) A Köá jelű általános közlekedési-, közműelhelyezési-hírközlési terület a vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés, közmű és hírközlés létesítményeinek elhelyezése céljára kijelölt terület, ahol a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. (2) A Köv jelű vasúti közlekedési-közmű területen a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó az OTÉK 26.. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A Kör jelű légi közlekedési területen a repülőtér és annak működéséhez szükséges - az OTÉK 26..(3) bekezdésében felsorolt - építmények helyezhetők el. Az építmények által elfoglalt terület legfeljebb a telekterület 5%-a lehet. (4) A Köp jelű, gépjármű várakozó közlekedési-közmű-hírközlési területen épületnek nem minősülő, környezetrendezési terv alapján megvalósuló fásított gépjármű várakozóhely alakítható ki. Területén a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26.. (1) és (3) bekezdései szerinti további építmények helyezhetők el. 12. Zöldterületek 49. (1) Állandóan növényzettel fedett közterület, amely jellemzően közjóléti funkcióra kiépített, vagy kiépítésre szánt területeit foglalja magában. (2) Zöldterületen az alábbi létesítmények helyezhetők el: a) gyalogos közlekedést, célforgalmú gépjármű megközelítést, parkolást biztosító burkolat, 30 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 15. (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 2 0

b) pihenést és testedzést szolgáló építmény (pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), c) vendéglátó épület legfeljebb a terület 1 %-áig, d) a terület fenntartásához szükséges épület. (3) Sem telket, sem közhasználat elől elzárt területet kialakítani a közművek számára feltétlen szükséges terület kivételével nem lehet. (4) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni. (5) Az elhelyezhető legnagyobb építménymagasság 4,5 m. (6) Az övezetben terepszint alatti garázsok létesíthetők a zöldfelületi jelleg megtartásával, legfeljebb a terület 50 %-a alatt, legalább 50 cm földtakarással, 2 szintű növényzettel telepítve. 50. (1) A Zkp jelű általános közpark, közkert övezet az általános szintű zöldterületi ellátás területe, ahol az OTÉK 27. -ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A Zkk jelű közkert övezet, lakóterületi szintű zöldterületi ellátás övezete, amely egy-egy lakótömb, lakóterületi egység közösségi zöldfelülete. Az övezetben pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, köztéri berendezések, lakóterületi szintű testedzés létesítményei, tornapálya létesítményei helyezhetők el, de nem helyezhető el nem a terület használatából jelentkező igények kiszolgálását biztosító egyéb építmény. (3) A Zvp jelű városi park övezet városi, városrész szintű zöldterületi ellátás övezete, amelyet a településrészen belüli központi elhelyezkedés, intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez. Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, köztéri berendezések elhelyezhetők, de nem helyezhető el sportpálya és nem a terület használatából jelentkező igények kiszolgálását biztosító egyéb építmény. Közmű építmény csak földbe süllyesztetten helyezhető el. (4) Zgyt jelű gyalogos tér övezet, városi szintű központi zöldterületi ellátás övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez. Szilárd burkolattal kiépített, növényzettel, kisebb-nagyobb zöldfelületekkel tagolt, gépjárműforgalomtól mentes városi köztér. Az övezetben játszótér, sportpálya, a terület fenntartásához szükséges épület nem helyezhető el. Közmű építmény csak földbe süllyesztetten helyezhető el. (5) A Zkt jelű fásított közterület övezet jellemzően közlekedési nyomvonalakat kísérő fásítás területe, ahol mérnökbiológiai létesítmények kivételével más műszaki létesítmény nem helyezhető el, a terület köztéri berendezésekkel felszerelhető. 13. Erdőterületek 51. (1) Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy erdősítés (jövőbeni erdőtelepítés) céljára kijelölt, a szabályozási tervben lehatárolt terület. (2) Az övezet az erdő rendeltetése szerint az alábbi alövezetekre tagolódik: a) E g jelű gazdasági erdő övezet, b) E v jelű védőerdő övezet, c) E e jelű egészségügyi, szociális, turisztikai erdő övezet, d) E k jelű oktatási-kutatási erdő övezet. (3) Az övezetek területén az OTÉK 28. (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint lehet építményt elhelyezni. (4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. 2 1

(5) Az erdő övezetekben 2003. december 31. előtt igazoltan meglévő tanyatelkek átépíthetők, felújíthatók, tetőterük beépíthető. 14. Mezőgazdasági területek 52. (1) Mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. -ában foglaltak érvényesítendők e rendelet szerinti kiegészítésekkel és eltérésekkel. (2) A mezőgazdasági övezetekben az OTÉK 29. -ában felsoroltakon túl a) különböző mezőgazdasági szolgáltató épületek, javító műhelyek, fafeldolgozók, b) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, élőállat-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás építményei, mezőgazdasági boltok, takarmányboltok kiskereskedelmi épületei, c) élelmiszeripari feldolgozás, sütöde, savanyító-üzem, pince-, hűtőház, vágóhíd, élelmiszerraktárak, d) a területen élők helyben lakását, ellátását, kiszolgálását biztosító épületek, e) szabadidős tevékenység létesítményei helyezhetők el. (3) Az övezet gyep és nádas művelési ágban nyilvántartott területein épületek a legeltető állattartáshoz kapcsolódó épületek kivételével nem helyezhetők el. A legeltető állattartáshoz kapcsolódó épületek min. 3 ha nagyságú telken helyezhetők el. A természeti kutatást szolgáló építmények, nyomvonalas létesítmények, a külön előírások szerint köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények elhelyezhetők. (4) A mezőgazdasági övezetekben 2003. december 31. előtt igazoltan meglévő telkek a meglévő beépítés mértékéig, felújíthatók, tetőterük beépíthető. 53. (1) A mezőgazdasági övezetekben szabadon állóan, legfeljebb 5 m építménymagasságú épület helyezhető el, melytől igazolt technológia esetén el lehet térni, egy légterű magasabb épület létesíthető. Az Mkk övezetben legfeljebb 3,5 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el. (2) A telkeknek meglévő út esetén legalább 4 m széles útról kell megközelíthetőknek lenni. (3) Mezőgazdasági övezetben meglévő vagy tervezett út tengelyétől legkevesebb 6 m-re helyezhető el nem közterületi építmény (kerítés, közműpótló berendezés, közmű bekötés műtárgyai). Épület meglévő vagy tervezett út tengelyétől legkevesebb 11 m-re helyezhető el. (4) Meglévő épület bővítése a telek bármely részén lehetséges. (5) Mezőgazdasági területen telekhatártól számítva 5 m-en belül épület nem helyezhető el. 5 m-nél magasabb építményt a telekhatártól legalább annyira kell elhelyezni, amennyi az építmény magassága. 54. (1) Mezőgazdasági övezetben legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés az épülettel beépített kivett terület (tanya) körül létesíthető. A körülkerített telek (rész) 3000 m 2 -nél nem lehet nagyobb. A művelésbe vont területeket kizárólag a vagyon- és vadvédelem érdekében, legfeljebb lábazat nélküli drótfonattal lehet keríteni. 2 2

(2) 31 Birtokközpont a Mát-vk, Mkh jelű övezetek területét, valamint autópálya, országos főés mellékutak 200 m-es körzetét kivéve kialakítható, ha megközelítése legalább 12 m szabályozási szélességű útról biztosítható. 55. A mezőgazdasági általános árutermelő övezet (betűjele: Máá) a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységek végzésére szánt terület. A terület előírásai a következők: a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 5,0 ha, b) beépíthető telek nagysága (min.): 5,0 ha, c) megengedett beépítettség (max.): 2%, d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 40 m. 56. A mezőgazdasági általános tanyás övezet (betűjele: Mát) a szigetszerűen szórt, hagyományos tanyákkal tagolt, családi önellátó, kisárutermelő gazdaságok övezete. A terület előírásai a következők: a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 6000 m 2, b) lakóépülettel beépíthető telek nagysága (min.) ba) szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén 3000 m 2 bb) egyéb művelési ág esetében 6000 m 2 c) megengedett beépítettség (max.): 3%, d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 30 m. 57. A mezőgazdasági általános faültetési kötelezettségű tanyás övezet (betűjele: Máf) a táji-, környezeti adottságai, kapcsolatai alapján fa ültetési kötelezettségű, szórt tanyagazdaságokkal beépíthető övezet. A terület előírásai a következők: a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 10 000 m 2, b) beépíthető telek nagysága (min.): 10 000 m 2, c) megengedett beépítettség (max.): 2%, de max. 200 m 2 d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 40 m, e) zöldfelületi ellátottság: 75% faültetés telepítési terv alapján f) a faültetést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig teljesíteni kell és az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni. g) 32 birtokközpont legalább 50.000 m 2 nagyságú telken alakítható ki, a beépítettség legfeljebb 1000 m 2 lehet, amiből lakóépület legfeljebb 200 m 2. 58. 31 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 16. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 32 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 17. -a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 2 3

A mezőgazdasági általános korlátozott használatú övezet (betűjele: Mák) a természetvédelmi oltalom céljából vagy a repülőtéri átmenetileg kijelölt 65 dba-es zajzóna határvonalán belül elhelyezkedő, beépítési korlátozással érintett általános övezete. Az övezetben épület a) természeti terület esetén nem helyezhető el, b) egyéb területen lakóépület, és egyéb huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület csak az általános szabályok szerint létesíthető. Jelen pontban foglaltakon túlmenően az 56. előírásai érvényesek. 59. A mezőgazdasági hobbikertes övezet (betűjele: Mkh) az apró telekosztású, vegyes telekhasználatú, jellemzően kiskert művelésű övezet. A terület előírásai a következők: a) kialakítható és beépíthető telek nagysága szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén (min.): 720 m 2 b) kialakítható és beépíthető telek nagysága szántó vagy egyéb művelési ág esetén (min.): 1500 m 2 c) lakóépülettel beépíthető telek nagysága: ca) szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén 3000 m 2 cb)egyéb művelési ág esetében 6000 m 2 d) megengedett beépítettség (max.): 3% e) beépíthető telek átlagos szélessége (min.): 15 m f) állattartó épület elhelyezésének feltétele: a szomszédos telkeken meglévő lakóépülettől min. 15 m távolság betartása. 60. A mezőgazdasági korlátozott használatú kertes övezet (betűjele: Mkk) az egyéb jogszabályi kötelezőségek - repülőtéri védőterület, zajzóna - miatt beépítési korlátozással érintett kertes övezete. Az övezetben lakóépület nem építhető. Az övezetben: a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 1500 m 2 b) beépíthető telek nagysága (min.): 1500 m 2 c) megengedett beépítettség (max.): 3% d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 18 m. 61. A mezőgazdasági általános városkörnyéki tanyás övezet (betűjele: Mát-vk) a hagyományos tanyákkal tagolt, családi önellátó, kisárutermelő gazdaságok övezete. A terület előírásai a következők: a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 3000 m 2 b) lakóépülettel beépíthető telek nagysága (min.): ba) szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén 3000 m 2 bb) egyéb művelési ág esetében 6000 m 2 c) megengedett beépítettség (max.): 2 4

ca) 3000 m 2-6000 m 2 telekméret között 5%, de max. 180 m 2 cb) 6000 m 2 telekméret és felette 3%, de max. 200 m 2 d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 30 m, e) önálló lakóépület a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg, f) a gazdasági épület a lakóépülettel egybeépíthető, g) a 067/54, 067/55, 067/56, 067/57, 067/58, 067/59, 067/60, 0171/15, 0171/44, 0171/45, 0171/48, 0171/49, 0171/52, 0171/53, 0171/54, 0171/55, 0171/63, 0171/65, 0171/69, 0171/73, 0171/74, 0171/95, 0171/96 hrsz-ú telkeken az osztással kialakítható legkisebb teleknagyság: 6000 m 2. 15. Vízgazdálkodási terület 62. (1) A Vg jelű vízgazdálkodási területbe a) a folyóvizek medre és partja, b) a természetes állóvizek medre és partja, c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja, d) a vízbeszerzési területek és kijelölt védőterületek tartoznak. (2) Területén építményt elhelyezni az OTÉK 30. (2) bekezdés szerint lehet. IV. FEJEZET 33 Az építési zónákra vonatkozó előírások 63. A szabályozási terv a város közigazgatási területén a) belvárosi (számjele: 1), b) polgárvárosi (számjele: 2), c) mezővárosi (számjele: 3), d) kertvárosi (számjele: 4), e) villanegyedi (számjele: 5), f) telepszerű (számjele: 6), g) falusi (számjele: 7), h) kolóniás (számjele: 8) építészeti karakterű építési zónákat határol le. 33 Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 2 5

16. A belvárosi karakterű zóna 64. (1) A belvárosi karakterű zónában új építési tevékenység esetén: a) Az épületeket az utcavonalon - a telek homlokvonalán - körülépítetten, zártsorúan kialakult és átalakításra nem szánt területen a kialakult adottságokra tekintettel kivételesen szabadon állóan - szabad elhelyezni az övezeti kódban meghatározottak szerint, b) Az építési telkek gyűjtőút melletti utcavonalán a telek homlokvonalán tervezett épület utcára néző, lakóhelyiségeinek padlószint magassága legalább 3 m, és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el. (2) A belvárosi karakterű zónában melléképítményként csak kerti építmény és hulladéktartály-tároló helyezhető el. (3) A belvárosi karakterű zónában amennyiben a szabályozási terv egy telken szolgalmi joggal biztosított közforgalom elől el nem zárt áthajtót, átjárót és közterületet is kijelöl, a közterületnek jelölt telekrész átadása után a visszamaradt telekrészen az eredeti teleknagysághoz kell viszonyítani a megengedett legnagyobb beépítettséget az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével. (4) A belvárosi karakterű zónában zártsorú beépítési mód esetén az elhelyezésre kerülő épület utcai szárnyának mélysége legfeljebb 12 m lehet. (5) A belvárosi karakterű zónában egyedi telken elhelyezett épületen legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető. (6) A belvárosi karakterű zóna területén az egyedi telken felszíni parkoló vagy fedett-nyitott parkoló a telek szabad területének legfeljebb 30 %-án építhető, aminek területébe beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is. 65. (1) 34 A belvárosi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető a 26. (7) bekezdésének figyelembe vételével. Ha az egyedi telek beépítettsége meghaladja a 75 %-ot, terepszint alatti építmény az előírt legkisebb zöldfelület területének kivételével a telek 100 %- a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. (2) Belvárosi karakterű zónában kialakult területen az építési hely kivételesen a hátsó telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án nem fő rendeltetésű építmények a hátsó kertben - akár önálló építményként, akár a középszárnnyal összeépítetten - épültek. Ez esetben a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-en belül csak a fenti fogalomkörbe tartozó funkciókat befogadó építmények helyezhetők el a szomszéd telek jogainak sérelme nélkül. 34 Módosította: 7/2013.(II.14.) önkormányzati rendelet 2. -a. hatályba lépett: 2013. március 16. 2 6

17. A polgárvárosi karakterű zóna 66. (1) A polgárvárosi karakterű zónában előkert nem létesíthető, a tervezett épület utcai homlokvonala csak a szabályozási terv szerinti utcai telekhatáron helyezhető el. (2) A zónában zártsorú beépítési mód esetén az elhelyezésre kerülő épület utcai szárnyának mélysége legfeljebb 12 m lehet. (3) A polgárvárosi karakterű zónában kialakult területen az építési hely kivételesen a hátsó telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án nem fő rendeltetésű építmények - a hátsó kertben - akár önálló építményként, akár a középszárnnyal összeépítetten - épültek. Ez esetben a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-en belül csak a fenti fogalomkörbe tartozó funkciókat befogadó építmények helyezhetők el a szomszéd telek jogainak sérelme nélkül. (4) A polgárvárosi karakterű zónában egyedi telken elhelyezett épületen legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető. Az egyedi telken parkoló vagy fedett-nyitott parkoló a telek szabad területének legfeljebb 30 %-án építhető, aminek területébe beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is. (5) A polgárvárosi karakterű zónában melléképítményként kerti építmény, hulladéktartálytároló és közműcsatlakozás építménye helyezhető el. (6) A polgárvárosi karakterű zónában a terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető. Ha az egyedi telek beépítettsége meghaladja a 75 %-ot, terepszint alatti építmény az előírt legkisebb zöldfelület területének kivételével a telek 100 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. 18. A mezővárosi karakterű zóna 67. (1) A mezővárosi karakterű zónában előkert nem létesíthető, a tervezett épület utcai homlokvonala csak a szabályozási terv szerinti utcai telekhatáron helyezhető el. (2) A mezővárosi karakterű zónában melléképítményként kerti építmény, hulladéktartály tároló és közműcsatlakozás építménye helyezhető el. (3) A mezővárosi karakterű zónában az elhelyezésre kerülő épület utcai szárnyának mélysége legfeljebb 12,0 m lehet. (4) A mezővárosi karakterű zónában kialakult területen az építési hely kivételesen a hátsó telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án nem fő rendeltetésű épületek épültek akár a hátsó kertben, önálló építményként, vagy a középszárnnyal összeépítetten. Ez esetben a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-en belül csak a fenti fogalomkörbe tartozó funkciókat befogadó építmények helyezhetők el a szomszéd telek jogainak sérelme nélkül. (5) 35 A mezővárosi karakterű zónában - Máriaváros övezeteiben - a telekállapotok javításának ösztönzését szolgáló szabályozás: A beépíthetőség meglévő nyeles telek esetén 40%, Homlokvonalon osztott telek esetén 50%. Új nyeles telek nem alakítható ki. A Máriaváros lakóövezeteiben nyeles telken és a nyeles telek által befogott utcafronti telken a hátsókertben építmény elhelyezhető. 35 Módosította: 29/2012.(VI.28.) önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 2 7

68. (1) A mezővárosi karakterű zónában egyedi telken elhelyezett épületen továbbá telkenként legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető. (2) A mezővárosi karakterű zónában az egyedi telken parkoló vagy fedett-nyitott parkoló építése a telek szabad területének legfeljebb 20 %-án engedélyezhető, aminek területébe beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is. (3) A mezővárosi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. 19. A kertvárosi karakterű zóna 69. (1) A kertvárosi karakterű zónában előkert 3-5 m között létesíthető. (2) A kertvárosi karakterű zónában melléképítményként kerti építmények hinta, homokozó, szökőkút, víz-és fürdőmedence, tűzrakóhely, lugas, lábonálló kerti tető 20 m 2 -ig -, hulladéktartály tároló, közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy, helyezhető el. (3) A kertvárosi karakterű zónában az egyedi telken parkoló kialakítása a telek szabad területének legfeljebb 20 %-án engedélyezhető, aminek területébe beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is. (4) A kertvárosi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. 20. A villanegyedi karakterű zóna 70. (1) A villanegyedi karakterű zónában előkert 5-10 m között létesíthető. (2) A villanegyedi karakterű zónában melléképítményként kerti építmények hinta, homokozó, szökőkút, víz-és fürdőmedence, tűzrakóhely, lugas, lábonálló kerti tető 20 m 2 -ig -, hulladéktartály tároló, közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy, építménye helyezhető el. (3) A villanegyedi karakterű zónában telkenként legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat engedélyezhető. (4) A villanegyedi karakterű zónában az egyedi telken parkoló kialakítása a telek szabad területének legfeljebb 20 %-án engedélyezhető, aminek területébe beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is. (5) A villanegyedi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. 2 8

21. A telepszerű karakterű zóna 71. (1) A telepszerű karakterű zónában meglévő lakótelepeken a szabályozási terven jelölt lakótelepi telektömb területére kell az építési előírásokat vonatkoztatni. (2) A telepszerű karakterű zónában melléképítményként csak kerti építmény és hulladéktartály tároló helyezhető el. 22. A falusi karakterű zóna 72. (1) A falusi karakterű zónában valamennyi melléképítmény elhelyezhető. (2) A falusi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. 23. A kolóniás karakterű zóna 73. (1) A kolóniás karakterű zónában csak olyan új vagy bővítéssel átalakított alaprendeltetésű épület létesíthető, amely a kialakult állapothoz igazodó magas tetős tömegű. (2) A kolóniás karakterű zónában az előkert legkisebb mérete 3,0 m-nél kisebb nem lehet. (3) A kolóniás karakterű zónában melléképítményként kerti építmények hinta, homokozó, szökőkút, víz-és fürdőmedence, tűzrakóhely, lugas, lábonálló kerti tető 20 m 2 -ig -, hulladéktartály tároló, közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy építménye helyezhető el. (4) A kolóniás karakterű zónában telkenként legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető. (5) A kolóniás karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki. V. Fejezet 36 Környezetvédelmi előírások 36 Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 2 9

24. Vízvédelem 74. (1) Kecskemét közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: IV. Érzékeny területek ( B ). (2) Kecskemét közigazgatási területe a hatályos jogszabály alapján nem nitrátérzékeny terület. (3) Kecskemét közigazgatási területe a felszíni vizek tekintetében a 3. általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területi kategóriába tartozik. 75. (1) Közcsatornába kizárólag kommunális szennyvíz és a hatályos jogszabályban meghatározott határértékeket nem meghaladó összetételű technológiai szennyvíz kerülhet. Amennyiben ezen határértékek nem tarthatók, úgy megfelelő előtisztító szükséges, továbbá a települési szennyvíztisztító telep üzemeltetőjével kötött szolgáltatói szerződésben kell az egyes szennyező anyag komponensek tisztításának átvállalásáról rendelkezni. (2) Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethető élővízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba és felhagyott kutakba. 25. Termőföld- és talajvédelem 76. (1) Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni (rekultiválni). (2) Nagy volumenű földmunkával járó, 400 m 2 -t meghaladó alapterületű beruházások esetén a letermelendő humuszos termőréteg védelme érdekében a letermelendő humusz elhelyezését és hasznosítását egységes humuszgazdálkodási koncepcióban szükséges meghatározni, és talajvédelmi tervet is kell készíteni. (3) Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. 26. Levegővédelem 77. (1) Az üzemi veszélyes-, termelési- és kommunális hulladék tárolását a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon. (2) A földmozgással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet. (3) A település belterületein szag- és bűzkibocsátással járó tevékenységi célú építmény a környezetet zavaró módon nem létesíthető. 27. Zaj- és rezgésvédelem 78. A közlekedésből származó zaj hatályos jogszabályban meghatározott terhelési határértékénél nagyobb terhelésű területeken a védendő helyiségeket tartalmazó épületek létesítése, felújítása, átalakítása esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 3 0

a) az épület beépítési síkja minél távolabb kerüljön a közlekedési zajforrástól, figyelembe véve jelen rendeletben szereplő egyéb építési zónákra vonatkozó előírásokat, igazodva a környező beépítésekhez, b) a védendő helyiségek megfelelő (a közlekedési zajforrástól minél távolabbi) tájolása az egyéb vonatkozó építési előírások figyelembe vételével, c) a védendő helyiségek passzív zajvédelmének biztosítása megfelelő hanggátlású homlokzati nyílászárókkal és homlokzati falakkal, hogy az épületek zajtól védendő helyiségeiben előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. 28. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás 79. (1) A város korábban üzemelt (lezárt) hulladéklerakóinak területe 2020-ig nem építhető be huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építménnyel. Ezen területek: a Wéber Ede utcában a BV intézet és a vasút, a Csukáséri főcsatorna közötti terület, a Matkói út Ny i oldalán a bútorüzemtől D re eső terület. (2) A hulladékgyűjtő edényt az ingatlan határán belül építménnyel takartan kell elhelyezni. A hulladéktároló építménye által elfoglalt terület a telek beépítettségébe csak akkor számít bele, ha az tetővel fedett. (3) A hulladékkezelő létesítmények közül a településen hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok és válogatómű létesítendő. Válogatómű csak a regionális szilárdhulladéklerakó telep területén létesíthető. Hulladékudvar a központi vegyes területek kivételével minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető. VI. Fejezet 37 Értékvédelmi előírások 80. (1) Az értékvédelmi területeken a régészeti érdekű területek kivételével - a kialakítható legnagyobb telekterület a kialakítható legkisebb telekterület háromszorosa. (2) Települési értékvédelmi területen építmény elhelyezésekor látványtervvel kell igazolni a tájbaillesztést. (3) Adótorony-antennatorony elhelyezése védett területeken tilos, egyéb helyen a városképi megfelelőséget látványtervvel kell bizonyítani. 81. (1) Az országos jelentőségű művi értékvédelmi területek: a) a műemlékek és azok telkei b) a műemléki környezet (MK), c) a műemléki jelentőségű területek (MJ), d) a népi műemléki terület (NJ), e) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és környezetük területe (régészeti érdekű területek), 37 Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 6. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 3 1

(2) A helyi jelentőségű művi értékvédelmi területek (he): A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendeletben lehatárolva és szabályozva. 82. A más területfelhasználási egység részeként szabályozott - az országos védelem alá vont exlege, továbbá a környezetvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján helyi jelentőségű, vagy védelem alatt álló - természetvédelmi területek az alábbiak: a) jogszabály alapján védett területek (ex lege)(t) b) természeti területek (Tt) c) Natura 2000 területek (N) d) helyi természetvédelmi területek (ht) és egyedi tájértékek: a környezetvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben lehatárolva és szabályozva. 29. Hirdető berendezések, reklámtáblák létesítésére vonatkozó előírások 83. (1) Hirdető-berendezést beépítésre szánt területen cégtábla, cégér, cégérszerű reklámtábla, címtábla, egyedi címfestett tábla, megállító tábla kivételével egymástól 25 méternél közelebb nem lehet elhelyezni. (2) Hirdető-berendezés külterületi utak mentén egymástól 50 méternél közelebb nem helyezhető el. A közút mindkét oldalán, kétoldalas, azonos szerkezetű, kialakítású reklámtábla kihelyezése amennyiben az egyéb műszaki, hatósági feltételek adottak megengedett. (3) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy többoldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. (4) A hirdető-berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési csomópontokban a rálátási háromszögeket szabadon kell hagyni. Biztosítani kell, hogy a jelzőtáblák, jelzőeszközök láthatósága ne legyen akadályozott. Az úttest mellett ahol gyalogosjárda nincs legalább 1,5 m biztonsági távolságot szabadon kell hagyni; ahol gyalogosjárda van, ott legalább 0,5 m biztonsági távolságot kell szabadon hagyni a hirdető-berendezéseket pedig a járda berendezési sávjában kell elhelyezni Gyalogos forgalom részére a járdán legalább 1,5 m-es szabad közlekedési sávot biztosítani kell. (5) A Történeti Főtér Együttes területén hirdető berendezés csak az egyéb (különösen hatósági, szakhatósági) előírások betartása mellett, az egyéb önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával helyezhető el. A hirdető-berendezések színének, formajegyeinek a város örökségvédelmi szempontból védett területén azonosnak kell lennie. (6) Cégér, cégérszerű reklámtábla, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el. 84. (1) A Nagykörúton belüli épületeken cégér, cégtábla, címtábla, reklámtábla, közérdekű információs tábla homlokzatonként nem haladhatja meg az épülethomlokzat 1%-át, nyílással bíró homlokzaton a 0,5%-ot. 3 2

(2) A 83. (6) és a 84. (1) bekezdés szerinti hirdető-berendezéseket úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet. (3) A Kiskörúton belül egyedi címfestett reklámtáblát kihelyezni - az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla kivételével - csak az egyéb önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával lehet. Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 0,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el. Az egyedi címfestett táblák egyoldali reklámfelülete nem haladhatja meg a 2 m²-t. Az ezt meghaladó méretű címfestett reklámtábla elhelyezésére az óriásplakátok elhelyezésre vonatkozó szabályok érvényesek. (4) A Nagykörúton belüli területen óriásplakátot kihelyezni nem lehet. A Nagykörúton kívül óriásplakátot kizárólag a gazdasági területeken vagy a többszintes és középmagas épületek nyílás nélküli falain, közterületeken pedig a reklámelhelyezési-tervnek megfelelően lehet elhelyezni. Földszintes épület ablakkal rendelkező homlokzatára óriásplakát nem helyezhető el. Azonos útvonal mellett elhelyezett óriásplakátokat azonos magasságban és rálátási szögben kell elhelyezni. (5) 38 A Nagykörúton belüli területeken világító hirdető berendezés és 6 db plakát elhelyezésére alkalmas hengeres hirdetőoszlop használható. Tetőn fényreklám csak úgy helyezhető el, hogy annak tartószerkezete az épület homlokzati magasságának megfelelő távolságból a terepszintről ne legyen látható. Nem alakítható ki fényreklám villogó effektussal. Fényreklám megszűnésekor a reklámfelülettel együtt a tartószerkezetet is le kell szerelni. (6) Villanyoszlop reklám - választási kampányidőszak kivételével - oszloponként, azonos magasságban, legfeljebb kettő darab helyezhető el. A berendezéseket adott útszakaszon azonos magasságban kell elhelyezni, amely nem lehet alacsonyabb az úttesttől számított 4,75 méternél. A villanyoszlop reklám egyoldali reklámfelülete nem lehet nagyobb 1,5 m 2 -nél. Útszakaszonként csak azonos típusú villanyoszlop reklám helyezhető el. Maximum 1 hónapos időszakra a Történeti Főtér Együttes kivételével megengedett oszloponként 1 db úgynevezett lengőkaros, 2 db 1 m 2 -es hirdetmény elhelyezésére alkalmas hirdetőeszköz kihelyezése is. A lengőkaros hirdetőeszköz sem nyúlhat be a közúti űrszelvénybe. 85. (1) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik (amely céglogót, reklámfeliratot tartalmazhat) az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalon és műtárgyak felületén, csak az egyéb önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával létesíthető. A céglogó, reklámfelirat nagysága, amennyiben a falfelületen nyílás található a szabad homlokzati felület 20%-át, egyéb esetben a homlokzati felület 40 %-át nem haladhatja meg. (2) Reklámtorony az alábbiak szerint helyezhető el: a) legnagyobb megengedett alapterület 3,0 négyzetméter, b) legnagyobb megengedett reklámfelület 15,0 négyzetméter, c) legnagyobb megengedett magasság 30,0 méter, d) legkisebb megengedett telepítési tengelytávolság több reklámtorony esetén 50,0 méter. (3) Reklámzászló csak az alábbiak szerint helyezhető el, azzal, hogy elhelyezésénél a reklámtorony elhelyezésére irányadó szabályokat is be kell tartani: 38 Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 3 3

a) legnagyobb megengedett reklámfelület zászlónként 5,0 négyzetmétert, b) legnagyobb megengedett magasság 15,0 méter, c) legkisebb megengedett telepítési tengelytávolság több zászló esetén 4,0 méter, legfeljebb 50,0 méter összhosszon. (4) E szakasz alkalmazásában Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a hirdető- és reklámberendezések, valamint hirdetmények elhelyezéséről és szabályozásáról szóló 7/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelete értelmező rendelkezései irányadóak. VII. Fejezet 39 Tilalmi és korlátozási előírások 30. Korlátozási zónák 86. (1) Bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek és technológiák védőterületei és korlátozási előírásai: A települési regionális szilárdhulladék-lerakó telep, válogatómű védőterülete: a) veszélyeshulladék-lerakó esetén: 1000 m, b) nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 m, c) inerthulladék-lerakó esetén: 300 m d) a gyepmesteri telep védőterülete: 500 m. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt létesítmények telekhatárától számított védőtávolságon belül összefüggő lakóterület, lakóépület, üdülőépület, közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi kultúrát termelő mezőgazdasági építmény, élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep nem létesíthető. (3) A városi szennyvíztisztító telep védőterülete: 500 m, a komposztáló telep védőterülete: 300 m. (4) A környezetet terhelő létesítmények telekhatárától számított védőtávolságon belül lakóépületek, valamint bűzre és fertőzésveszélyre érzékeny épületek, építmények, valamint üzemi méretű állattartó telep nem létesíthető. (5) Egyéb építmény elhelyezése a szennyvíztisztító 500m-es védőterületének fenntartásáig csak környezetvédelmi, közegészségügyi és kulturális örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. (6) Az előtisztított szennyvíz hasznosító mezőgazdasági terület védőterülete: 300 m, a létesítmény telekhatárától számított védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető. 87. (1) A levegővédelmi szempontú védelmi övezetek és korlátozási előírásai: a) a PRINT 2000 KFT. nyomda légszennyező pontforrása körül kialakított védelmi övezet: 50 m (hrsz: 0413/145-146, 0413/137), b) a kijelölt védelmi övezetben nem építhető lakó, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és üdülési célt szolgáló létesítmény. 39 Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 7. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 3 4

(2) A repülőtér védőövezetére a zajgátló védőövezet kijelöléséig a Katonai Légügyi Hatóság adatszolgáltatása alapján a szabályozási terven szereplő zajzónák és az egyéb hatályos jogszabályok, hatósági előírások korlátozásai az érvényesek. (3) A Repülőtér mellett elhelyezkedő reptéri lakótelep területére vonatkozó zajterhelési értékek betarthatósága érdekében zajvédelmi berendezések kiépítésével egyidejűleg tartható fenn a lakófunkció. A lakótelep területén komfortfokozó létesítmények építhetők, de új lakóegység vagy új lakószoba nem alakítható ki. 88. Honvédelmi érdekű korlátozások érintik az alábbi területeket: a) a 0299/3 hrsz Északi távoli irányadó, a 0426/2 hrsz Északi közeli irányadó, a 0609/3, 0616/14 hrsz Déli közeli irányadó és a 0600/4, 0589/13 hrsz Déli távoli irányadó telkek határától számított 1000 m-en belül bármely beruházás csak az általános szabályok szerint végezhető, b) a 0499/2 hrsz Bomba raktár, valamint a 0518 hrsz ingatlan telkének határától mért ba) 1500 m-en belül bármilyen beruházás csak az általános szabályok szerint végezhető, bb) 800 m-en belül állandó emberi tartózkodásra alkalmas épület nem létesíthető, bc) 200 m-en belül 20kV-os és nagyobb feszültségű szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, önkormányzati közút, dűlő út nem létesíthető, bd) 50 m-en belül erdőtelepítés nem végezhető. c) a 01528/2, 01528/3, 01568/9 hrsz. Központi üzemanyagraktár Hetényegyháza telkének határától mért ca) 5000 m-en belül ipari üzem, 120 kv-os és annál nagyobb feszültségű transzformátor állomás csak az általános szabályok szerint létesíthető; cb) 1500 m-en belül lakóterület, vasút, országos közút nem létesíthető; cc) 1000 m-en belül bármilyen beruházás csak az általános szabályok szerint létesíthető; cd) 500 m-en belül 120 kv-os és annál nagyobb feszültségű villamos szabadvezeték, közút és épület csak az általános szabályok szerint létesíthető; ce) 200 m-en belül vízvezeték és csatornahálózat csak az általános szabályok szerint helyezhető el. 88/A. 40 (1) Szélerőmű, szélgenerátor, naperőmű, geotermikus energia hasznosítására, biogáz termelésére, tárolására szolgáló építmények és kapcsolódó létesítményeinek telepítése nem megengedett a) a kiemelt fontosságú honvédelmi területeken, valamint védőtávolságaikon belül aa) a repülőtér (0425 hrsz) telkének szélétől mért 1500 méteres védőtávolságon belül, ab) a repülőtér északi és déli közeli irányadó állomásai (0426/2, 0609/3, 0616/14 hrsz) telkeinek szélétől számított 1000 méteres védőtávolságon belül, ac) a lőszerbázisok (0499/2, 0518 hrsz) telkeinek szélétől mért 1500 méteres védőtávolságon belül, 40 Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályba lép: 2013. május 25. 3 5

ad) az üzemanyag raktár (01528/2, 01528/3, 01568/9 hrsz) telkeinek szélétől mért 1000 méteres védőtávolságon belül, b) a repülőtér felszálló pálya küszöbétől északi irányban a 4490 méterre lévő északi távoli irányadó állomás (0299/3 hrsz-ú telek), a déli megközelítési irányban 3875 méterre lévő déli távoli irányadó állomás (0598/13, 0600/4 hrsz-ú telkek) és a felszálló pálya küszöbje közötti terület tengelyébe, valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Repülőterek tervezésére és üzemeltetésére vonatkozó 14. számú ajánlásában meghatározott akadálysíkkal lefedett területen jelen rendelet 11. melléklete szerint. (2) Szélerőmű, szélgenerátor, naperőmű, geotermikus energia hasznosítására, biogáz termelésére, tárolására szolgáló építmények és kapcsolódó létesítményei esetében a repülőtér környezete légiforgalmi biztonságának fenntartása érdekében a repülőtér déli és északi megközelítési irányában 1000 méteres távolságig 5 méter, 1000-2000 méteres távolság között 7 méter, 5000 méter fölötti távolságban 20 méter magassági korlátozás az irányadó. Oldalirányban a telekhatártól számított 300 méteres távolságig 5 méter, 300-1000 méteres távolság között 7 méter, 3000 méter fölötti távolságban 20 méteres magassági korlátozást kell figyelembe venni. (3) Szélerőmű, szélgenerátor, naperőmű, geotermikus energia hasznosítására, biogáz termelésére, tárolására szolgáló építmények és kapcsolódó létesítményeinek telepítése nem megengedett a természetvédelmi érintettségű területeken, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföldeken. (4) E szakasz alkalmazása során átlagos minőségű termőföld alatt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. f) pontjában meghatározottakat kell érteni. 89. (1) Közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási terven jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - épület nem helyezhető el. (2) Temető védőterületének zónájába eső temetőrészen csak hamvak elhelyezésére szolgáló kolumbárium vagy sír létesíthető. A sávot fásított védőterületként kell fenntartani. 90. Közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei: a) Az új szennyvízcsatorna hálózatára tervezett zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitel esetén a szennyvízátemelők védőtávolsága lakóépülettől 20 m, mely egyedi eljárásban csökkenthető. b) A város területén áthaladó nagynyomású szénhidrogén szállítóvezetékek csőszéltől számított biztonsági övezete: 15 m. c) Területigényes bázishelyek biztonsági övezete a veszélyességi övezethatártól mérten 15 m: ca) Kecskemét I. gázátadó (0862/120hrsz.) cb) Kecskemét leágazó szerelvény (13363/2 hrsz), cc) Kecskemét II. gázátadó (0659/1hrsz), 3 6

cd) Nagykőrös leágazó szerelvény (20258/4 hrsz), ce) MOL Rt. Bázistelep (0664 hrsz). d) A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység a gáz és kőolajüzemi létesítmény üzemben tartójának a hozzájárulásával végezhető. e) A város közigazgatási területén áthaladó 120 kv feszültségszintű nagyfeszültségű villamos távvezetékek védőtávolsága a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: 13-13 m. f) A biztonsági övezet terjedelme a vezeték tengelyétől mérten: fa) Városföld Kecskemét (Északi alállomás) távvezeték mentén 18-18 m, fb) Kecskemét (Északi alállomás) Lajosmizse távvezeték mentén 17-17 m, fc) Városföld-Kecskemét (Szultán utcai alállomás) távvezeték mentén 18-18 m, fd) Szabadszállás Kecskemét távvezeték mentén 21,5 21,5 m, fe) Kecskemét-Szolnok távvezeték mentén 18-18 m és a ff) Kecskemét Nagykőrös távvezeték mentén 18-18 m. g) A védőövezeten belül bármilyen építési tevékenység a szolgáltató hozzájárulásával végezhető. h) Területigényes elektromos alállomások: ha) Kecskemét Északi alállomás (10576/118 hrsz), hb) Kecskemét Szultán utcai alállomás (2141 hrsz), hc) Kecskemét Nyugati tervezett alállomás (0890/40 hrsz). 31. Elővásárlási jog 91. (1) Elővásárlási jog jegyzendő be az önkormányzat javára a szabályozási terven jelölt területekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti telkek megosztása esetén az elővásárlási jog megszűnik azokon a keletkező telkeken, amelyeket a megjelölt városrendezési cél nem érint. VIII. Fejezet 41 Egyéb előírások 41 Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 8. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 3 7

32. Közművek általános előírásai 92. (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgáz- és távhőellátás), valamint a hírközlés hálózatait és létesítményeit a szabályozási terven jelölt közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni. Közműhálózatokat közforgalom számára megnyitott, kialakított magánúton is el lehet helyezni. (2) A város már kialakult teljes közművesítéssel rendelkező központi belterületén épület építése, átépítés, foghíjak beépítése és további új épület építése csak akkor lehetséges, ha az építmény beköt a meglevő vezetékes közmű és a hírközlési hálózatokba. (3) A város kialakítandó, beépítésre szánt területein, csak az övezeti előírásokban meghatározott mértékű közművesítést biztosító közműhálózatok továbbépítésével és a hálózatokra kapcsolódással lehet építeni. (4) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást. 93. (1) Utak és egyéb közterületek építésekor, felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról úgy kell gondoskodni, hogy valamennyi e rendeletben előírt - közművezeték és műtárgy elférjen. Az 3. melléklet minta keresztszelvényei az irányadók. (2) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni. (3) A tervezett lakóépületeknek és intézményeknek az utcai homlokzatára nem, csak az alárendelt homlokzatára lehet felszerelni mérő,- kapcsolószekrényeket és az egyéb berendezéseket. (4) Új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár vagy nem beépíthető telekrész határán mint tervezett köz- vagy magánút figyelembe vételével létesíthető. 93/A. 42 (1) Az épületek, építmények energiaellátása szempontjából az energiatakarékosságra és a megújuló energiák (nap, szél, és geotermikus energiák) minél szélesebb körű alkalmazására kell törekedni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az épületek, építmények tervezése során vizsgálni kell: a) az épületek megfelelő tájolását és b) az épület kompaktságát, vagyis a felületének és térfogatának egymáshoz viszonyított arányát. 42 Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lép: 2013. május 25. 3 8

(3) Az épületek megfelelő tájolásúak, ha azon tetőfelületek aránya, melynek lejtésiránya a keleti és nyugati irány déli fele között van, eléri az összes tetőfelület 60 %-át. 93/B. 43 (1) Szélerőmű, szélgenerátor és kapcsolódó létesítményeinek telepítése nem megengedett a) beépített és beépítésre szánt területeken és a széleitől mért 5 h távolságban, ahol a h a szélerőmű teljes magassága, b) a műszaki infrastrukturális hálózatoktól és egyedi építményektől mért dőléstávolságban, (2) Szélerőmű, szélgenerátor 500 méteres környezetén belül új lakóépület nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható ki. (3) A szélerőmű, szélgenerátor magasságát legfeljebb 100 méter rotor magasság figyelembevételével kell meghatározni és engedélyezni. (4) Szélenergia hasznosítására szolgáló egyéb berendezés csak gazdasági terület és mezőgazdasági terület övezetbe sorolt területeken, valamint a különleges terület övezetbe sorolt területeken belül a szilárd hulladéklerakó telep (Khu), a szennyvíztisztító telep (Ksz), valamint a különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) övezetbe sorolt területeken telepíthető. (5) Szélenergia hasznosítására szolgáló egyéb berendezés legmagasabb pontja legfeljebb 20 méter lehet. (6) Szélenergia hasznosítására szolgáló egyéb berendezés a telekhatártól vagy épülettől, építménytől dőléstávolságban helyezhető el. 93/C. 44 (1) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületeken az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve, egyéb építményen vagy földrézsűre fektetve pedig az elő-, oldalés hátsókerten kívül az épület mögötti, építési helyen belüli területen jellemzően a közterületről nem látható módon helyezhető el. (2) A zöldfelületekre fektetett vagy zöldfelületek felett önállóan kialakított napelemek, napkollektorok vízszintes vetülete alatti zöldfelületek a telek zöldfelületi mutatójába nem számíthatók bele. 93/D. 45 (1) A biogáz termeléséhez, tárolásához kapcsolódó létesítmények, berendezések lakóterületen és vegyes területen nem helyezhetők el. (2) A levegő hőtartalmának a kinyerésére szolgáló hőszivattyúk berendezései az építészeti környezethez illeszkedve elhelyezhetők el az épületek tetőfelületén, az utcafrontról nem látható oldalfalán, valamint elsősorban a telek közterületről nem látható részein. 43 Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lép: 2013. május 25. 44 Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lép: 2013. május 25. 45 Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályba lép: 2013. május 25. 3 9

(3) A talaj és a felszín alatti víz hőtartalmának a kinyerésére szolgáló hőszivattyúk berendezései a telekhatártól mért 3 méteren belül nem helyezhetők el. 33. Vízellátás 94. (1) A Kecskemét közigazgatási területén levő I. és II. számú vízműtelep kútjainak meghatározott védőterületét biztosítani kell. A kistérségi vízmű üzemelő vízbázisának kijelölésre kerülő védőterületén és védőidomain érvényesíteni kell a szükséges korlátozásokat a hatályos jogszabály, valamint a kijelölő határozat előírásainak a figyelembe vételével, a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében. (2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. (3) Azokban az építményekben, ahol a szükséges oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani. (4) A beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület akkor helyezhető el, ha az akkredittált laboratórium által is igazolt egészséges ivóvízellátás biztosítható. 34. Szennyvízelvezetés 95. (1) A szennyvízcsatornázott utcákban, a csatorna megépítését követően egy éven belül az érintett telkeket a közcsatorna hálózatra rá kell kötni. (2) A talaj- és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a beépítésre szánt, csatornázásra kerülő, nagyobb laksűrűségű területeken: Hetényegyházán, Katonatelepen és Kadafalván, a városkörnyéki lakókerten és Beretvás közben szennyvízszikkasztók nem létesíthetők. Átmeneti megoldásként a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig csak vízzáró szennyvízgyűjtő-tároló építhető. (3) A városi szennyvízcsatorna hálózattól távol eső: a) kis laksűrűségű területeken - Ménteleken, Talfáján, Matkón és Borbáson - a szennyvizek gyűjtését, kezelését a csatornahálózat megépítéséig átmeneti megoldásként a talaj- és a talajvíz adottságoktól függően, az egyéb jogszabályoknak megfelelően lehet szikkasztani. b) beépítésre nem szánt területeken (tanyák, külterületi intézmények) szennyvízelhelyezés az alábbi feltételek betartásával létesíthető, c) kedvezőtlen adottságok (-1,5 m-nél magasabb max. talajvízszint) esetén zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő létesíthető a városi szennyvíztisztító telepre szállítással, d) kedvezőbb feltételek (-1,5 m-nél alacsonyabb max. talajvízszint) esetén: da) szennyvíz előkezelés és szikkasztás, db) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése és a tisztított szennyvizek felszíni víz befogadóba vezetése, a hatályos ágazati jogszabályokban előírtak szerint történhet. 4 0

(4) Zárt gyűjtők (vízzáróan kialakított medencék) létesítendők végleges megoldásként szennyvízcsatorna hálózattal még nagy távlatban sem érintett területeken: a) ha a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan, b) ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m 2 -t, c) Kecskemét kistérségi vízmű üzemelő vízbázisának külső, belső és A jelű hidrogeológiai védőterületén, d) ha az építmény térségében nincs élővíz befogadó, ahova a tisztított vizek elvezethetők és a terület távol van a csatornahálózattal rendelkező területektől. (5) A zárt műtárgyak vízzáróságát üzembe helyezés előtt szabványos víztartási próbával ellenőrizni kell, a rendszeres ürítést és szállítást dokumentálni szükséges. (6) Egyéb, végleges megoldásként csatornahálózattal még nagy távlatban sem érintett csatornázatlan területeken, ahol a max. talajvíz a terepszinttől 1,5 m-nél alacsonyabb, egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények telepíthetők. A szikkasztás feltétele, hogy a szikkasztófelület alsósíkja a maximális talajvízszintnél 1 m-rel magasabban legyen. 35. Felszíni vízelvezetés 96. (1) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez: a) a város közigazgatási területén levő állami tulajdonú (ATIKÖVIZIG kezelésű) belvízcsatornák, tározók (Csukáséri-főcsatorna, Félegyházi vízfolyás, Alpár- Nyárlőrinci csatorna) partvonalától számított 6 m-t, míg az egyéb tulajdonú (társulati és önkormányzati kezelésű) belvízcsatornák, tározók (Csukáséri főcsatorna belterületi szakaszai, Borbás, Csalánosi, Czollner I., Ménteleki, Ménteleki cs. I. ág, Pesti (Nyikos) csatorna, Nyíri, Pestmelléki, Sugár, Szalkai, Talfái és Úrréti csatornák) partvonalától számított 3 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani, b) az önkormányzati kezelésben lévő árkok part éleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot szabadon kell tartani, c) a belvízcsatornák és az önkormányzati árkok karbantartási sávja nem építhető be, ezen a területen a belvízcsatorna és közművek műtárgyai, valamint kerékpárút kivételével építmény nem helyezhető el. (2) A Csukás-éri főcsatorna 46+970 fkm 48+170 fkm szelvények, Halasi út és Könyves Kálmán körút és Fülöpszállási vasút közötti nyílt szakaszát 1,2 km hosszú áthelyezendő szakaszát közterület rendezéssel összehangolt vízrendezési terv alapján kell lefedni (zárttá tenni). A főcsatorna nyomvonal áthelyezését követően a régi megszűnő szakaszt fel kell tölteni. (3) A település területén a csapadék- és a belvizek összegyűjtéséhez, átmeneti tárolásához és késleltető levezetéséhez: a) a város I. számú, Felső-záportározójaként a szabadidőközpontban levő 3 tavat és b) a város II. számú, Alsó-záportározójaként a Csukás-éri főcsatorna mentén, a beépített területtől délkeletre kijelölt korlátozott mezőgazdasági használatú 16 ha-os területet továbbra e célra fenn kell tartani. (4) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése indokolt esetben kötelező. (5) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: 4 1

a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, beépítésre javasolt központi belterületen, a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat, a szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni, b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer létesíthető (tartható fenn) beépítésre nem szánt területen és az egyéb belterületeken, a szilárd burkolat nélküli utcákban. (6) 46 A beépítésre nem szánt területeket érintő rendszeresen belvízjárta területeken épület nem helyezhető el. A belvízzel veszélyeztetett 18377/7, 18377/9, 18377/10, 18377/11, 18377/12, 0992/292, 0992/293, 0992/312, 21986, 5479/1, 5479/2, 0287/48, 0405/83, 0405/63, 0413/14 hrsz-ú telkek csak az érintett terület víztelenítésének a megoldását követően építhetők be. Terepszint alatti építmény, építményrész kialakításakor figyelemmel kell lenni a talajvíz viszonyokra. 96/A. 47 (1) A telken belül keletkező csapadékvizet telken belül kell elszikkasztani vagy tározást követően zöldfelület öntözésre vagy szürkevízként hasznosítani kivéve, ha a telek szikkasztásra való alkalmatlanságát talajmechanikai szakvélemény igazolja, ekkor csapadékvíz-csatornába vezethető a csapadékvíz. (2) A csapadékvíz-csatornába legfeljebb az üzemeltető által meghatározott intenzitással vezethető be a csapadékvíz. Az ezt meghaladó intenzitással lefolyó csapadékvíz mennyiséget csak átmeneti tározás után késleltetve lehet a csapadékvíz-csatorna hálózatba vezetni. (3) Felszíni lefolyással csapadékvíz közterületre nem vezethető ki. (4) A közterületek építési vagy környezetrendezési tervdokumentációjának a közterületi csapadékvíz elvezetés megoldását is tartalmaznia kell. (5) A közterületi nyílt csapadékvíz elhelyező szikkasztó árkok kizárólag a közterület tiszta csapadékvizeinek a gyűjtésére, elhelyezésére és szikkasztására szolgálnak. (6) A szikkasztó árkok szelvényében, partélein belül fa nem telepíthető. (7) A közterület út és telekhatár vagy járda közötti sávjában telkenként egy kapubejáró burkolható a kapubejáró szélességében. További közterületi burkolat csak a csapadékvíz elvezetés vagy elhelyezés és a zöldfelület kialakítás módját bemutató jóváhagyott környezetrendezési terv birtokában létesíthető. 97. (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (2) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. 36. Villamosenergia-ellátás 46 Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályba lép: 2013. május 25. 47 Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályba lép: 2013. május 25. 47 4 2

98. 48 (1) a) Az 5. mellékletben A. jelű területeken új villamosenergia ellátási hálózatot, meglévő hálózat rekonstrukcióját csak földkábeles fektetéssel lehet megvalósítani. b) Az 5. mellékletben B. jelű területeken új villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles fektetéssel lehet megvalósítani. Meglévő légkábeles hálózat rekonstrukciója légkábellel megvalósítható. (2) Az elektromos berendezések helyét és telepítési módját a beépítéssel összehangoltan kell meghatározni. A város központi belterületén az új elektromos berendezéseket a környezetbe illesztve kell elhelyezni, megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. (3) A villamos kisfeszültségű és közvilágítási légkábeleket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. (4) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani. 37. Földgáz- és távhőellátás 99. (1) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezések az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el. A tervezett egyedi szabályozók a telkek előkertjében, udvarán vagy az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők. (2) A hálózatrekonstrukcióra kerülő területeken felújítás esetén a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréje szükséges, kivéve, ha ennek műszaki akadálya van. (3) Távhő- és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad létesíteni. (4) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket és tartozékait közterületre kell áthelyezni. 38. Hírközlés 100. 49 (1) Kecskemét központi belterületén új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni vagy meglévő légkábeles hálózat rekonstrukcióját kivitelezni csak földkábel és alépítmény elhelyezéssel lehet. (2) 2011. december 31. előtt jogszerűen létesített villamosenergia átviteli léghálózat esetén, azzal közös oszlopsoron lehet hírközlési kábel gerincvezetékét vezetni. (3) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani. (4) A központi belterületen kívüli területeken új légvezetékes hírközlési hálózatok vezetése esetén, amennyiben már létezik villamosenergia ellátási vagy hírközlési hálózat csak annak oszlopsorán lehet a hírközlési légkábelt vezetni. 48 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 18. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 49 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 18. (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 4 3

(5) Nagyvárosias lakóterületen teljes tető vagy homlokzat felújítás során az épület külső szerkezetén, vezetett hírközlési kábeleket át kell építeni földalatti vezetésűre. (6) Ha a térségben a magas házak tetejére telepített hírközlési bázisállomásokból, továbbá az önálló antennatornyokból a városban a lefedettség nem biztosítható, a hírközlési bázisállomások, antennatornyok csak előzetes helykijelölési eljárást követően létesíthetők. (7) Újabb bázisállomás meglevő állomásra telepítendő még abban az esetben is, ha az a tartószerkezet cseréjével jár. 39. Zöldfelületi előírások 101. (1) A zöldfelületi előírások a zöldfelületi zóna területeire, valamint az egyéb közterületi és közlekedési területi zöldfelületekre, fasorokra, telken belüli zöldfelületekre vonatkoznak. (2) A szabályozási terven jelölt fasorok helyein építmény nem helyezhető el. (3) A Nagykörúton belüli városrészek bármely építési telkének át-, és beépítése esetén gondoskodni kell legalább egy db előnevelt fa telekre történő beültetéséről, az épület használatbavételét megelőzően. (4) A külterület 1 hektárnál nagyobb kivett, valamint a 10 hektárnál nagyobb bármely művelési ágban nyilvántartott, lakó- vagy gazdasági épülettel beépítésre kerülő önálló helyrajzi számú telkének az uralkodó ÉNY-DK szélirányba eső telekhatára mentén legalább egysoros fasort kell telepíteni. (5) A zöldfelületek minőségi megőrzése végett beépítésre nem szánt területen történő, művelésből való kivonással járó építés esetén minden művelésből kivont terület 100 m2-e után 2db nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni a művelésből kivett területre. (6) A telken belüli ültetési kötelezettségre kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű háromszintes ültetéssel kell biztosítani. 102. (1) A zöldfelületek OTÉK-ban előírt legkisebb területe az OTÉK 5. mellékletében foglaltak szerint akkor csökkenthető, ha azt minőségi zöldfelület javulással együtt valósítják meg. (2) A telken belüli ültetési kötelezettségű területen - az ültetési kötelezettségű terület legfeljebb 25 %-án- kapubehajtó, portásfülke, közmű építmény elhelyezhető a csökkenéssel azonos területű, legalább 3 szintű zöldfelület telken belüli létesítésének feltételével. Az ültetési kötelezettségű sávban meglévő épület felújítható, bővíthető fenti feltételek betartásával. (3) Biológiai aktivitásérték pótlás érdekében az övezeti jelben szereplő B érték azt a hektárban kifejezett területnagyságot jelöli, amekkora területen egyszintű (gyepszintű) növényzetet, vagy azzal biológiai aktivitásérték szempontjából egyenértékű nagyságú zöldfelületet kell telken belül biztosítani az övezetre előírt legkisebb zöldfelületen felül. (4) Fakivágás esetén pótlásként a kivágandó fa törzskörméretének 20%-al növelt kerületével megegyező összkerületű fát kell ültetni dendrológiai szakvélemény alapján. 4 4

IX. Fejezet 50 Záró rendelkezések 103. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni. 104. 51 A 2011. február 11-e előtt kiadott jogerős építési engedély az érvényességi idején belül módosítható és az érvényessége meghosszabbítható a 18. (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása nélkül. X. FEJEZET 52 Kecskemét, 2013. 02.14. Dr. Zombor Gábor sk. polgármester Dr. Határ Mária sk. jegyző 50 Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 9. -a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 51 Kiegészítette: 29/2012.(VI.28.) önkormányzati rendelet 6. -a. Hatályba lép: 2012. július 28. 52 Hatályon kívül helyezte: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 13. -a. 4 5

MELLÉKLETEK ggg 53 1. melléklet A beépítésre szánt területeken kialakítható telekméretek (övezeti jel 4. számjele): Kialakítható legkisebb irányadó telekmélység (m) Kialakítható legkisebb teleknagyság (m 2 ) Teleknagysá kódok Kialakítható legkisebb telekszélesség Szabadonálló Oldalhatáron álló Ikres Hézagos an zártsorú telep szerű telkes beép. mód. 1 2 3 4 5 6 0 25 250 m 2 1 9 8 8 8 25 450 m 2 2 14 10 10 10 10 27 600 m 2 3 15 10 10 10 10 10 30 720 m 2 4 18 16 10 10 10 10 10 35 900 m 2 5 18 16 12 12 12 12 12 40 1200 m 2 6 20 18 16 12 12 12 12 40 1500 m 2 7 25 18 16 16 50 3000 m 2 8 40 40 18 50 4000 m 2 9 40 40 40 Adottságtól függő, kialakult 0 Kialakult állapottól függően az egyéb előírások betartásával. Zártsorú Keretes Adottság. függő 54 2. melléklet A kialakult övezetekben telekalakítással létrehozható legkisebb telekterület mértéke Beépítési mód Karakter Szabadon Oldalhatáron Hézagosan Keretes Ikerházas Zártsorú álló álló zártsorú Körülépített Belvárosi - - - - 450m 2 600m 2 Polgárvárosi - - - 600m 2 450m 2 - Mezővárosi - 600m 2-450m 2 450m 2 - Kertvárosi 900m 2 600m 2 600m 2 - - - Villanegyed 900m 2 720m 2 - - - - Telepszerű 1500m 2 - - - - 900m 2 Falusi 720m 2 720m 2 720m 2 900m 2 - - Kolóniás 720m 2 600m 2-450m 2 - - 53 Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 10. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. március 11. 54 Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 10. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. március 11. 4 6

Iparterület Közmű sáv Kétirányú kerékpárút Árok Padka Útpálya Elválasztó sáv Útpálya Padka Árok Mezőgazdasági terület Járda Kétirányú kerékpárút Szervizút Árok Padka Útpálya Padka Árok Szervizút Kétirányú kerékpárút Járda 55 3. melléklet út mintakeresztszelvények típus kereszt-szelvények Kecskemét térségi és belterületi útjain 1) 5. sz. főút, 441. sz. főút 2x2 sáv szervízúttal Mintakeresztszelvények 2x2 Forgalmi sávos külterületi főutak 53 m szabályozási szélesség M=1:200 2.) 5. sz. főút szélesítése Mintakeresztszelvények 2x2 Forgalmi sávos külterületi főutak 44 m szabályozási szélesség M=1:200 55 Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 10. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. március 11. 4 7

Járda Szervizút Árok Padka Útpálya Padka Árok Mezőgazdasági terület Közmű sáv Árok Padka Útpálya Elválasztó sáv Útpálya Padka Árok Kétirányú kerékpárút Iparterület 3.) 54. sz. főút Mintakeresztszelvények 2x2 Forgalmi sávos külterületi főutak 44 m szabályozási szélesség M=1:200 4.) Külterületi összekötőút Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos külterületi összekötőút szervizúttal 30m szabályozási szélesség M=1:200 Összeköto út Útkategória: K V. Környezet: A Tervezési sebesség: 90 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m Padkaszélesség: 2,00 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m Szervizút Útkategória: K VI. Környezet: A Tervezési sebesség: 50 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,00 m Padkaszélesség: 1,50 m : 3,00 m Járda: 1,50 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m Védo erdosáv: 2,50 m 4 8

Járda Várakozó sáv Biztonsági sáv Útpálya Biztonsági sáv Várakozó sáv Kétirányú kerékpárút Járda Kétirányú kerékpárút Árok Padka Útpálya Padka Árok 5.) 5218. jelű összekötőút (22 méteres) Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos külterületi összekötőút 22m szabályozási szélesség M=1:200 Összeköto út Útkategória: K V. Környezet: A Tervezési sebesség: 90 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m Padkaszélesség: 2,00 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m : 3,00 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m Kétirányú kerékpárút: 3 m 6.) Külterületi összekötő út 2x1 sáv szervízút nélkül (22m) Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi gyűjtőutak 22 m szabályozási szélesség M=1:200 Útkategória: B IV. Hálózati funkció: c Környezet: A Tervezési sebesség: 60 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,25 m Biztonsági sáv: 0,25 m Várakozó sáv: 2,50 m : 2,50 m ill. 2,25 m Kétirányú kerékpárút: 2,25 m Járda: 1,50 m ill. 0,75 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m 4 9

Egyirányú kerékpárút Útpálya Biztonsági sáv Biztonsági sáv Egyirámyú kerékpárút és járda Járda Várakozó sáv Biztonsági sáv Útpálya Biztonsági sáv Várakozó sáv Egyirányú kerékpárút és járda 7.) Nyugati feltáró körút város széle- 2x2 sáv (30m) Mintakeresztszelvények 2x2 Forgalmi sávos belterületi gyűjtőútak 30 m szabályozási szélesség Nyugati körút M=1:200 0+000-0+220 0+440-1+530 Útkategória: B IV. Hálózati funkció: b Környezet: A Tervezési sebesség: 70 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m Biztonsági sáv: 0,50 m Várakozó sáv: 2,50 m : 2,00 m ill. 2,25 m Egyirányú kerékpárút: 2,00 m Egyirányú kerékpárút és gyalogjárda: 3,75 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m 8.) Nyugati feltáró körút város széle- 2x2 sáv (25m) Mintakeresztszelvények 2x2 Forgalmi sávos belterületi gyüjtőút 25 m szabályozási szélesség Nyugati körút M=1:200 0+220-0+440 Útkategória: B IV. Hálózati funkció: b Környezet: A Tervezési sebesség: 70 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m Biztonsági sáv: 0,50 m : 2,00 m ill. 2,25 m Egyirányú kerékpárút: 2,00 m Egyirányú kerékpárút és gyalogjárda: 3,75 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m 5 0

Járda Egyirányú kerékpárút Biztonsági sáv Útpálya Biztonsági sáv Egyirányú kerékpárút Járda Járda Egyirányú kerékpárút Várakozó sáv Biztonsági sáv Útpálya Biztonsági sáv Várakozó sáv Egyirányú kerékpárút Járda 9.) 2x2 sávos belterületi forgalmi út (gyűjtőút elnevezéssel) (28 m) Mintakeresztszelvények 2x2 Forgalmi sávos belterületi gyűjtőutak 28 m szabályozási szélesség M=1:200 10.) 2x2 sávos belterületi forgalmi út (gyűjtőút elnevezéssel) (22 m) Mintakeresztszelvények 2x2 Forgalmi sávos belterületi gyüjtő utak 22 m szabályozási szélesség M=1:200 5 1

Járda Egyirányú kerékpárút Biztonsági sáv Útpálya Biztonsági sáv Egyirányú kerékpárút Járda Járda Egyirányú kerékpárút Várakozó sáv Biztonsági sáv Útpálya Biztonsági sáv Várakozó sáv Egyirányú kerékpárút Járda 11.) 2x1 sávos belterületi gyűjtőút (22 m) Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi gyűjtőutak 21 m szabályozási szélesség M=1:200 Útkategória: B IV. Hálózati funkció: c Környezet: A Tervezési sebesség: 60 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,25 m Biztonsági sáv: 0,25 m Várakozó sáv: 2,50 m Egyirányú kerékpárút: 1 m : 2,50 m Járda: 1 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m 12.) Homokbánya 2x1sávos kiszolgáló út Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos kiszolgáló út 20 m szabályozási szélesség M=1:200 Homokbánya kiszolgáló út 5 2

Járda Várakozó sáv Biztonsági sáv Útpálya Biztonsági sáv Várakozó sáv Kétirányú kerékpárút és járda Járda Árok Útpálya Árok Kétirányú kerékpárút Járda 13.) 2x1 sávos belterületi gyűjtőút (22m) egyoldali kétirányú kp. úttal, vízelvezetéssel Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi gyüjtőútak 22 m szabályozási szélesség M=1:200 14.) 2x1 sávos ipari gyűjtőút (22m) egyoldali kétirányú kerékpárút, másik oldalon járda Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos ipari belterületi út 22 m szabályozási szélesség M=1:200 Útkategória: B IV. Hálózati funkció: c Környezet: A Tervezési sebesség: 60 km/h Forgalmi sávok szélessége: 3,25 m Biztonsági sáv: 0,25 m Várakozó sáv: 2,50 m Kétirányú kerékpárút és gyalogjárda: 3 m : 2 m ill. 3 m Járda: 2 m Közúti urszelvény magassága: 4,70 m 5 3

Biztonsági sáv Járda Egyirányú kerékpárút Biztonsági sáv Útpálya Járda Biztonsági sáv Biztonsági sáv Egyirányú kerékpárút Járda Árok Útpálya Árok Járda 15.) 2x1 sávos kiszolgáló, ipari gyűjtőút vagy lakóút (16m) nincs kerékpárút Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi kiszolgáló utak 16 m szabályozási szélesség M=1:200 16.) 2x1 sávos lakóút (16m) kerékpársávval Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak 16 m szabályozási szélesség M=1:200 5 4

Járda Járda Útpálya Kétirányú kerékpárút és járda Járda Útpálya Járda Biztonsági sáv Járda Járda Útpálya Biztonsági sáv Járda Útpálya Járda Járda Biztonsági sáv Járda Útpálya 17.) Egyéb új tervezésű lakó utak (8-18 m) Mintakeresztszelvények 1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak 8 m szabályozási szélesség M=1:200 Mintakeresztszelvények 1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak 10 m szabályozási szélesség M=1:200 Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak 14 m szabályozási szélesség M=1:200 Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak 16 m szabályozási szélesség M=1:200 Mintakeresztszelvények 2x1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak 18 m szabályozási szélesség M=1:200 5 5

56 56 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 20. (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 5 6

5 7

5 8

57 57 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 20. (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 5 9

6 0

58 58 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 20. (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 6 1

6 2

59 59 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 20. (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 6 3

60 60 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 20. (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 6 4

4. sz. melléklet 61 61 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 20. (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 6 5

6 6