A vaddisznóállomány itthon és Európában helyzetelemzés és a gazdálkodásra vonatkozó észrevételek Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara A nagyvadgazdálkodás időszerű kérdései - Konferencia Budapest, 2015 február 12.
Bevezetés Miért került Európa-szerte reflektorfénybe a vaddisznó? Robbanásszerű állománynövekedés Megjelenése lakott településeken Mezőgazdasági károkozása Erdészeti megítélése Természetvédelmi megítélése ASF
Példány (db) Vaddisznó állománya Magyarországon Az állomány alakulását befolyásoló intézkedések: 1993 vadászati idény a kocákra, klasszikus sertéspestis 2000-2001 Felmentések a tavaszi kocalelövési tilalom alól 2002- kvótarendszer bevezetése 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Vaddisznó becslés és hasznosítás Magyarországon 1960 2013 (OVA) Becslés Lelövés
A vaddisznó állománya Európában az 1980-as évektől kezdődően az európai populáció folyamatosan növekszik ennek hatására természetes módon jelennek meg új területeken, de előfordul, hogy zárttéri tartásból megszökött egyedek is szerepet játszanak ebben Ország Év Hasznosítás (db) forrás Portugália 2006/2007 15.167 BOSCH ET AL., 2012 Észtország 2011 18.500 VEEROJA ÉS MÄNNIL, 2013 Lengyelország 2010 230.000 BOBEK ET AL., 2011 Spanyol 2006/2007 176.256 BOSCH ET AL., 2012 Csehország 2010 140.000 JEZEK, 2011 Németország 2010/2011 402.507 DJV HANDBUCH, 2013 Franciaország 2010/2011 526.709 ONCFS, 2012
A vaddisznó állománya Európában
Állománynövekedést elősegítő tényezők Az újszülött halandóság lecsökkent, A malacaikat egyes években elvesztett kocák újra búghatnak és vemhesülhetnek és a későn született malacok téli túlélését elősegítik az enyhe telek és a szórókon történő kiegészítő takarmányozás, sűrűségfüggő tényezők kisebb hatással vannak a faj populációdinamikájára, nem tudják megállítani vagy visszafordítani a növekedést, az erdőtelepítési program hatására új, a vaddisznó számára kedvező élőhelyek keletkeztek, a populációnövekedéssel nem tudott lépést tartani a vadászati hasznosítás
A vadászok létszámának alakulása Európában
ezer HUF Helyzetértékelés Mezőgazdasági vadkár a 2012-es évben a kifizetett mezőgazdasági vadkár összege elérte a 2,2 milliárd forintot. A vadkár adatok a gabona árakkal korrigálva jól korrelálnak a vaddisznó állományváltozásaival. látható az 1990-91 környéki erősebb állományapasztások mezőgazdasági vadkárcsökkentő hatása, akárcsak a 2002-ben véghezvitt, kvótarendszeren alapuló megnövelt lelövéseké. az utóbbi évek alulhasznosítása ismét növekvő vadkár adatokat eredményez, még, ha ez utóbbi adatokat vélhetően már erősen befolyásolja, illetve csökkenti a termények villanypásztorral történő védelmének egyre gyakoribbá válása a mezőgazdasági vadkár kialakulását és annak mértékét számos tényező 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 Kifizetett mezőgazdasági vadkár alakulása Magyarországon 2011. évi gabona árakon befolyásolja: 0 vadlétszám, a terület erdősültsége az erdők tömbössége, fekvése, a szántók aránya és elhelyezkedése táblák nagysága, vetésszerkezet fajtamegválasztás, termények felvásárlási ára, időjárás hatása, termények vetésterülete
Helyzetértékelés Erdei károkozás jellegzetes erdei kártétele a makk felszedése, ezzel a természetes felújítások akadályozása, ami különösen a tölgyesek felújításakor jelent problémát makk után a vaddisznó igen nagy területeket képes felforgatni, és ezáltal, a makktermő erdőállományok fafaji összetételét képes a kisebb diverzitás irányába eltolni a probléma még kiélezettebben jelentkezik az átalakító és szálaló üzemmódú erdőkben. Míg a hegy- és dombvidéki bükkösökben, mérsékelt nagyvadsűrűség mellett, a módszer kivitelezhető kerítés nélkül, addig ugyanitt tölgyerdősítésekben a lékek védelme nélkül az átalakító üzemmódra történő áttérés sokszor lehetetlen. Még nagyobb a probléma az igen nagy sűrűségű nagyvadállománnyal rendelkező közép- és dél-dunántúli területeken, különösen a síkvidéki, homoki kocsányos tölgyek esetében. a makkvetések kitúrása jelentős erdőfelújítási többletköltséget jelent
elütések (db) Helyzetértékelés Vadelütések a vaddisznóval történő gépjárműütközések minden esetben magukban hordozzák a súlyos személyi sérülés, legrosszabb esetben a halál lehetőségét. Mindezek mellett az ütközések során jelentős anyagi károk is keletkezhetnek a törvényi szabályozás szerint (2013. évi V. törvény (Ptk.) LXXIV. fejezet 6:563. ) a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt, ill. akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ennek megfelelően szükséges a gépjármű és vadütközések kapcsán a rendőri helyszínelésnél a vadászatra jogosultak aktív részvétele. A bekövetkezett káresemény kapcsán a gépjármű vezető felelősségi vizsgálata. 600 500 400 300 200 100 0 Vaddisznó elütések alakulása Magyarországon 1998-2011 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Helyzetértékelés Urbanizáció a vaddisznó megjelenése városi és elővárosi környezetben 15-20 éve megfigyelt jelenség egybeesik az állományok robbanásszerű növekedésével, ami a populációk terjeszkedését segíti elő elősegítő tényezők a táplálékhoz és vízhez történő könnyű hozzáférés az állományok urbanizált környezeten kívüli alulhasznosítása települések terjeszkedése nyugalom az urbanizált környezetben ökológiai folyosók szerepe, vagyis az urbanizált környezetbe benyúló erdők, folyóvizek melletti vagy kiszáradt folyómedrekben takarást adó növényzet lakosság általi esetenként megfigyelhető célzott vagy akaratlan etetés (szeméttároló, kuka, kert, gyep, kerti hulladék). jelentős károkat okoznak a kertészetekben, magánkertekben, szőlőben, parkokban és egyéb gyepterületeken, károsítják a kerítéseket Fotó: Komka Péter/MTI Fotó: INDEX/Dóri és Ákos
Cselekvési terv Élőhely-gazdálkodás Mezőgazdasági és erdei vadkár csökkentésének lehetőségei Mechanikai védekezés (fix kerítés, elektromos villanypásztor) Vizuális és akusztikus riasztás Kémiai védekezés Kiegészítő takarmányozás (elterelő etetések) Vadföld és élőhely-gazdálkodás (túróföldek) A termény megfelelő megválasztása Állomány létszámának csökkentése (befogások és vadászat)
Cselekvési terv Állományszabályozás I. Az állományszerkezet kialakítása Az állománysűrűség csökkentése akkor lehet hosszabb távon is hatékony, ha az megfelelő állományszerkezet kialakításával jár együtt. A süldők és malacok hasznosítási aránya az összes teríték kb. 80%-a legyen. A kocák hasznosítási számát (a vezető kocák egyidejű kíméletével) emelni kell addig, amíg az állomány növekedése meg nem áll, illetve a szükséges csökkentést el tudjuk érni. A kanok lelövési aránya az összes felnőtt teríték kb. 1/3-a legyen.
Cselekvési terv Állományszabályozás II. A vadászat gyakorlati kérdései - jogszabályi kötöttségek feloldása A terelés és a hajtás külön jogszabályi meghatározása és a mozdítás vadászati mód bevezetése A terelés maximum 6-8 vadász és hajtók részvételével folytatott társas vadászat, ahol vaddisznó, a gím- és dámszarvasból a tehén, ünő, borjú, a muflonjuh, jerke, bárány, az őzsuta és gida, valamint a szőrmés ragadozók ejthetők el. Kutya alkalmazása ennél a vadászati módnál tilos. A vadászok felállítása az összelövés lehetőségének kizárásával történik, ezért előzetesen a tiltott lőirányok kialakítására és magasított lőállások alkalmazására nincs szükség. A hajtás tekintetében meg kell különböztetni a csak vaddisznóra történő hajtást azzal, hogy a jelenlegi szabályozás megtartása mellett (kutyák használatának engedélyezése, magasított lőállások alkalmazása, tiltott lőirányok kijelölése), ne lehessen 6 méternél keskenyebb útra vagy nyiladékra egymás mellé úgy vadászokat leállítani, hogy az összelövés lehetősége fennálljon. Így a 25 fős vadász-létszámkeret feloldható. 25 főnél nagyobb létszám esetén előírás lenne a vadászok olyan felállítása, hogy az összelövés teljesen kizárt legyen.
Cselekvési terv Állományszabályozás III. Tarvadra is (vaddisznóval együtt) történő hajtás esetén engedélyezni lehetne a kistestű hajtókutyák alkalmazását (tacskók, kistestű terrierek, stb.). Emellett elő kellene írni a vadászok kötelező leállítását a következők szerint: csak távváltókon, a sűrűktől (beállóhelyektől) távol lehet lőállást kialakítani, az összelövés lehetőségének teljes kizárásával. A cél ugyanis az, hogy egyrészt a tarvad ne futtában kerüljön a vadászok elé, ennek valószínűségét a beállóhelyektől távolabbi leállítással és a kistestű kutyák alkalmazásával növelni lehet. Másrészt a vaddisznónál magasabb lővonal okozta balesetveszélyt a leállítás módjának előírásával ki lehet küszöbölni. Javasoljuk a kis területű, néhány főt (max. 6 vadász) igénylő mozdítások bevezetését a vaddisznó társas vadászatai közé. A mozdítás kizárólag a vaddisznó vadászatát elősegítő, elsősorban a sűrű beállóhelyeket érintő kutyás vadászat. Sok tekintetben (vadászok létszáma, nem kötelező bejelentési kötelezettség, stb.) a kizárólag tarvad vadászatára szolgáló klasszikus terelés megfelelője vaddisznó vadászatára. A mozdítást a tereléssel együtt külön kellene kezelni és kivenni a bejelentési kötelezettség (Vhr. 66. (2)) és a hajtástérkép készítésének kötelezettsége alól (Vhr. 66. (3)).
Cselekvési terv Állománykezelés peri-urbánus, urbánus területen letális módszerek vadászat különböző módszerei (íjjal, egyéni vadászat lőfegyverrel, társas vadászatok lőfegyverrel-kutyával), befogások, amit lelövés vagy halálos injekció használata követ. nem letális eljárások társas vadászatok fegyver nélküli változata (riasztás, zavarás), befogott vaddisznók elszállítása és elengedése, fogamzásgátlás alkalmazása a populáció egyedszámának szabályozása céljából, élőhely átalakítása, melynek során azokat a búvó- és táplálkozó helyeket kell felszámolni, amelyek elősegítették a vaddisznó megjelenését és megtelepedését. Fotó: Giovanna Massei
Cselekvési terv Vadegészségügyi vonatkozások Kitüntetett szerepet kell tulajdonítani a klasszikus és az afrikai sertéspestisnek. szabad vagy zárttéren észlelt tömeges megbetegedést vagy elhullást haladéktalan bejelentése vadaskertekbe vagy szabadterületre más vadászterületről vagy vadfarmról származó vaddisznó telepítése fokozott állatorvosi felügyelet mellett sertéstartó udvarokban szabad vadászterületről származó vaddisznót elhelyezni tilos afrikai sertéspestissel fertőzött országokból érkező vadászvendégek sertéshúsból vagy vaddisznóból készült élelmiszerek behozatalának korlátozása, ellenőrzése tilos mindennemű állati eredetű hulladék etetésre való felhasználása, a területre való kijuttatása. sportvadász/hivatásos vadász háztáji sertéstartás esetén fokozott higiéniai odafigyelés elhullott egyedek (országút mellett is) mintavételezéssel történő ellenőrzése etetőhelyek, itatók, dagonyák, vízfolyások rendszeres ellenőrzése is kiemelt fontosságú, mert a járvány kitörésekor az elhullások itt koncentrálódhatnak sertéspestis elleni monitoring folyamatos fenntartása
Cselekvési terv Kutatás, tanácsadás, oktatás, továbbképzés A vaddisznóval történő gazdálkodás ésszerűsítése érdekében elengedhetetlennek tartjuk a rendszeres tanácsadás megszervezését a földtulajdonosok és vadgazdálkodók részére, a jövő vadgazdálkodási szakembereinek megfelelő felkészítését, a hazai és nemzetközi együttműködésben folytatott kutatások finanszírozási gondjainak megoldását.
Cselekvési terv Kommunikáció
Köszönöm a figyelmet! Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara A nagyvadgazdálkodás időszerű kérdései - Konferencia Budapest, 2015 február 12.