Jóváhagyta a Közlekedési Főfelügyelet 383/1/2006. szám alatt Kiadja a MÁV ZRt általános vezérigazgatója K-971/2006. szám alatt Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás Készült 3500 példányban MÁV Jegynyomda Kft. 2006.
2 Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás hatályba lépés időpontja: 2006. év. hó nap
3 MÓDOSÍTÁSOK ELŐJEGYZÉSE Tételszám Módosítás száma MÁV Értesítő éve, száma Módosítás tárgya TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Utasítás célja.. 2. Az Utasítás hatálya és a felelősség meghatározatása..... 2.1 Az Utasítás hatálya 2.2 Az Utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása... 2.3 Az Utasítás alkalmazása, kezelése.... 2.4 Az Utasítás oktatása...... 3. Az Utasításban használt fogalmak meghatározása 4. Az Utasítás leírása. 4.1 Általános szabályok...
4 4.2 A műszaki mentés, segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója... 4.3 Helyszíni intézkedés személyszállító vonattal történt baleset esetén 4.4 A következmények helyszíni elsődleges felmérése...... 4.5 Az üzletágak és más szervezetek szabályozásának szempontjai... 4.6 Az operatív üzletági irányítók feladatai, felelősségük, hatáskörük... 4.7 A riasztott szervezeti egységek és segélynyújtó egységek kivonulása. 4.8 A következmények felszámolásának általános szabályai. 4.9 Súlyos személysérülés és dologi következményű balesetek esetén az elhárítás általános szabályai. 4.10 Dologi, nem súlyos következményű rendkívüli események helyreállítása... 4.11 A pálya felszabadítása személyi baleset esetén. 4.12 A Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat feladata, intézkedések a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén 4.13 A veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásának elhárítása... 4.14 A tűz oltása és a tűzoltó vonat, vízszállító tartálykocsi helyszínre továbbítására a riasztás szabályai... 5. Hatálybaléptetés Mellékletek 1.sz. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV ZRt Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás kivonata. 2.sz. A kárhelyparancsnok (helyettes) feladatai. 3.sz. Adatlap a rendkívüli esemény következményeiről. 4.sz. A baleseti segélynyújtó, vasúti vegyi elhárító egységek, tűzoltó vonatok, vízszállító tartálykocsik telepítési helyei. 5.sz. Irányelvek a következményektől függően alkalmazandó műszaki mentő és segélynyújtó egységekre. 6.sz. MD 600 sorozatú daru főbb adatai. 7.sz. MD 1250 sorozatú daru főbb adatai. 8.sz. KRC 1220 sorozatú daru főbb adatai. 9.sz. A Lucas típusú hidraulikus emelők. 10.sz. A Katasztrófavédelmi Igazgatóságoktól igényelhető műszaki mentő eszközök. 1. Az Utasítás célja A Műszaki mentési és Segélynyújtási Utasítás (a továbbiakban Utasítás) célja a segélynyújtást és helyreállítást igénylő rendkívüli események (balesetek, tűzesetek, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, elháríthatatlan külső ok) bekövetkezése esetén a műszaki mentési, segélynyújtási, a következmények felszámolási feladatainak szabályozása, a hatóságokkal, a MÁV ZRt-n kívüli szervezetekkel az együttműködés biztosítása, a feladatok koordinált végrehajtásának elősegítése.
5 2. Az Utasítás hatálya és a felelősség meghatározása 2.1. Az Utasítás hatálya. 2.1.1 Az Utasítás területi hatálya a MÁV ZRt kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV ZRt kezelésébe tartozó iparvágányokon, külön szerződés alapján a MÁV ZRt kezelésében nem lévő vágányokon továbbá a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV ZRt Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás alapján a MÁV ZRt-n kívüli területeken bekövetkezett rendkívüli események következményeinek elhárítására terjed ki. 2.1.2 Az Utasítás személyi hatálya a MÁV ZRt valamennyi szervezetére, munkavállalójára és szerződés alapján azokra a vállalkozásokra, társaságokra terjed ki, akik a mentési, segélynyújtási, elhárítási feladatok végrehajtásába bevonhatók. 2.1.3 Az Utasítás nem tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottakat, valamint a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és annak végrehajtására kiadott rendeletek hatálya alá eső esetekre vonatkozó feladatokat, melyeket külön utasítások szabályoznak. 2.2. Az Utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása. Az Utasítás és mellékleteinek kidolgozásáért, karbantartásáért a MÁV ZRt Vezérigazgatóság Biztonsági Igazgatósága felelős. 2.3. Az Utasítás alkalmazása, kezelése. 2.3.1 Az Utasítás alkalmazásánál figyelembe kell venni a hatályos jogszabályokat, az Országos Vasúti Szabályzatot, a MÁV ZRt Vezérigazgatóságának a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, a BM Országos Rendőrfőkapitánysággal, az MH Közlekedési Szolgálat Főnökséggel kötött együttműködési megállapodásait, valamint az utasítás által szabályozott tevékenységekkel kapcsolatban a vállalkozásokkal kötött szerződéseket, továbbá az üzemirányítás és operatív üzletági irányítási szolgálat ellátásáról szóló F.3 sz. Utasítást, az F.2. sz. Utasítás 2. sz. Füg-
6 gelékében szabályozottakat, az Utasítás alapján üzletági hatáskörbe tartozó szabályozásokat, valamint a műszaki mentő, segélynyújtó, vegyi elhárító és tűzoltó eszközök kezelésére, karbantartására vonatkozó szabályozásokat, segédkönyveket.(az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a MÁV ZRt Vezérigazgatósága közötti Együttműködési Megállapodás vonatkozó részeit az 1.sz. melléklet tartalmazza.) 2.3.2 Az Utasítással el kell látni a MÁV ZRt üzletágainak központi szervezeteit és területi központjait, a baleset, tűzeset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási feladatokat irányító kárhelyparancsnokokat és azok helyetteseit, a szakmai helyreállítás vezetőket, az üzemirányító és operatív üzletági irányító szolgálatokat, vasúti segélynyújtó egységeket, tűzoltóvonatokat, a vasúti vegyi elhárító szolgálat (a továbbiakban VVESz) egységeit, valamint azokat a vállalkozásokat, akik szerződés alapján közreműködnek a MÁV ZRt területén a műszaki mentési, segélynyújtási és a helyreállítási munkákban, továbbá az intézkedésre kötelezett szolgálati helyeket, az üzembiztonsági ellenőrzéssel megbízott munkavállalókat, és az üzletágak oktató tisztjeit. 2.4. Az Utasítás oktatása. Az érdekelt munkavállalókat a rájuk vonatkozó részekből rendszeresen és kimutathatóan a MÁV ZRt O.1. sz. Oktatási Utasításában előírtaknak megfelelően oktatni kell. 3. Az Utasításban használt fogalmak meghatározása. 3.1. Az Utasításban használt rendkívüli esemény, baleset, tűzeset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása fogalmakat a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. 3.2. Vonalelzárás történt a rendkívüli esemény következtében, amennyiben a kisiklott járművek, megrongálódott eszközök a két állomás között a vonatforgalom lebonyolítását kizárják. 3.3. Pályaelzárás (vágányelzárás) történt a rendkívüli esemény következtében, amennyiben a kisiklott járművek, megrongálódott eszközök csak az állomás egy vagy több vágányán, vagy több vágányú pályán csak az egyik vágányon zárják ki a vonatforgalom lebonyolítását.
7 3.4. Mentés és segélynyújtás azoknak az elsődleges intézkedéseknek összessége, melyek a megsérült személyek ellátása, a dologi javakban a további kárkövetkezmények megelőzése érdekében szükségesek. 3.5. A következmények felszámolása (elhárítása) azoknak a műszaki és forgalmi intézkedéseknek összessége, melyek a mentési és segélynyújtási valamint a további veszély megelőzési feladatok elvégzése után a pálya felszabadításáig, illetve a rendkívüli esemény előtti állapot helyreállításáig szükségesek. Ideiglenes a következmények felszámolása (elhárítása) akkor, ha a pálya felszabadítása után a helyreállítás csak forgalmi korlátozásokkal (pl. sebességcsökkentés bevezetésével vagy villamos felső vezetékkel ellátott vonalon dízelvontatással) teszi lehetővé a vonatforgalom megindítását. 3.6. Kárhelyparancsnok a rendkívüli esemény bekövetkezésekor a mentés, segélynyújtás és a dologi következmények felszámolásának felelős irányítója, koordinálója. A MÁV ZRt képviseletében az Utasításban szabályozottak szerint - a Pályavasúti Üzletág megbízott munkavállalója a kárhelyparancsnok. 3.7. Egészségügyi kárhelyparancsnok a rendkívüli esemény helyszínén általában a mentők vezetője, aki a sérültek ellátását, a roncsok közé szorultak kiszabadítását egészségügyi szempontból irányítja. 3.8. Katasztrófavédelmi egység vezetője a rendkívüli esemény helyszínén jogszabályban meghatározott esetekben, illetve az Együttműködési Megállapodás alapján a mentési munkák kárhelyparancsnoka. 3.9. Kárhelyparancsnok helyettes a rendkívüli esemény helyszínén a Gépészeti Üzletág műszaki mentő- és segélynyújtó egységek tevékenységének koordinálója. 3.10. Szakmai helyreállítás vezető a rendkívüli esemény helyszínén az egyes szakmai (pálya, biztosítóberendezés, távközlés, felsővezetéki berendezés, vasúti vegyi elhárítás, környezetvédelmi) tevékenységeket, helyreállítási munkákat irányító vezető. 3.11. Forgalmi összekötő a rendkívüli esemény helyszínén a vonatforgalmi és tolatási tevékenységek irányítója.
8 3.12. Operatív hálózati és területi üzletági főirányítók, fődiszpécserek, diszpécserek, villamos üzemirányítók hálózati és területi szinten irányítják, szervezik, koordinálják az üzletági szakmai munkákat. 3.13. Környezetvédelmi mentesítés veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén bekövetkezett környezetkárosítások felszámolása. 4. Az Utasítás leírása. 4.1. Általános szabályok 4.1.1. Valamennyi rendkívüli esemény bekövetkezésekor haladéktalanul intézkedést kell tenni a személyek mentésére, a további veszélyek és károk megelőzésére. Ennek érdekében is a szükséges jelentési és értesítési kötelezettségeket a Balesetvizsgálati Utasítás és a mindenkor hatályos Értesítési rend tartalmazza. (Az Utasítás hatálybalépésekor az Értesítési rendet a 8/2005. (III. 5. MÁV Ért. 9.) Vig. sz. utasítással módosított 14/2003. (X. 24. MÁV Ért. 43) Vig sz. utasítás tartalmazza). 4.1.2. A segélynyújtásnál és helyreállításnál az alábbi fontossági sorrendet kell betartani: személyek mentése, tűz oltása, veszélyes áru szabadba jutásának megszüntetése, a pálya felszabadítása (műszaki mentés, segélynyújtás) és a javak mentése, a pálya és pályavasúti berendezések helyreállítása, a vonatforgalom megindítása, a környezeti károkozás felszámolása. 4.1.3. A Katasztrófavédelmi egységek helyszíni mentési és segélynyújtási feladatai kiterjednek: a veszélyeztetett személyek mentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, az anyagi javak védelmére, a tűz eloltására, a szükséges biztonsági intézkedések megtételére, a tűz közvetlen veszélyének elhárítására, veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vehető eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenységre.
9 4.1.4. A katasztrófavédelmi szervezet jogszabályban, valamint az Együttműködési Megállapodás alapján a MÁV ZRt kárhelyparancsnokának igénye esetén, a 4.9.7 és 4.9.8 pontokban szabályozottak szerint felszerelésének figyelembevételével közreműködik, illetve segítséget nyújt a 4.1.3. pontban foglaltakon kívül olyan esetben is, ha: a vasúti műszaki mentés során tűz, vagy robbanás, vagy egyéb veszély áll fenn, a feladat elvégzéséhez a katasztrófavédelemnél rendszeresített eszközök alkalmasak és azzal a helyreállításra kötelezett vasúti szervezet a helyszínen nem vagy nem kellő mennyiségben rendelkezik, valamint a vasúti kárelhárítási feladat a számára jogszabályokban meghatározott, alapvető állami tevékenység biztosítását nem veszélyezteti. 4.1.5. A honvédségi erők a mentési és segélynyújtási feladatokba a MÁV ZRt kárhelyparancsnokának igénye alapján a 4.9.7 pontban szabályozottak szerint akkor vonhatók be, amennyiben: a baleseti következmény, illetve annak veszélye nagyobb körzetre terjed ki, rendkívüli időjárási körülmények akadályozzák a mentési munkákat, rossz terepviszonyok, nehezen megközelíthető baleseti helyszínek, a sérültek nagyobb távolságra, kézi eszközökkel történő szállításának szükségessége különleges eszközök igénybevételét indokolja, a mentéshez szükséges különleges technikai eszközökkel (pl. lánctalpas járművel) csak a honvédség rendelkezik. 4.1.6. A rendőrség a helyszíni szemle feladatain túlmenően intézkedik: a további károk megelőzésére, a helyszín biztosítására, körülhatárolására, a terelő utak kijelölésére, a közúti forgalom irányítására, jelentési, tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére. 4.1.7 A MÁV ZRt feladata: a baleseti helyszín határolása, biztosítása, előkészítése a műszaki mentési és segélynyújtási feladatokhoz, a katasztrófavédelem mentési, segélynyújtási feladataiban közreműködés és ezeknek érdekében a vasúti intézkedések megtétele, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a vegyi elhárítás végrehajtása, biztonsági intézkedések megtétele, a vasúti forgalom fenntartása, lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedések megtétele,
10 a vizsgálatokban a rendőrséggel, illetve más illetékes hatóságokkal, szervezetekkel az együttműködés biztosítása, a kisiklott járművek beemelése, más járműre emelése vagy űrszelvényen kívülre helyezése, a rongálódott pályavasúti eszközök (pálya, felsővezeték, biztosítóberendezés) helyreállítása, a forgalom megindítása, a rendkívüli esemény miatt bekövetkezett környezeti károk felszámolása. 4.1.8. A MÁV ZRt részéről a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a következmények elhárításának irányítása a Pályavasúti Üzletág hatáskörébe tartozik. A végrehajtásban valamennyi érintett üzletág és szervezeti egység köteles közreműködni. 4.1.9. Az együttműködésben résztvevő (4.1.3-4.1.8 pontokban említett) szervezetek helyszínre kivonuló egységeit saját illetékes vezetőjük irányítja. A résztvevő szervezetek között a munkák irányítását a helyszíni mentési munkák jellege és fázisa határozza meg: az egészségügyi kárhelyparancsnok végzi és irányítja a sérültek ellátásával kapcsolatos feladatokat, és jogosult utasítást adni a résztvevő más szervezetek parancsnokainak, tűz esetén, illetve műszaki mentést igénylő esetekben jogszabályokban meghatározottak szerint a katasztrófavédelmi egység vezetője jogosult utasítást adni az együttműködésben résztvevő más szervezetek parancsnokainak, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a katasztrófavédelmi szervezet vezetőjével egyeztetten a MÁV ZRt Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ügyeletes vezetője irányítja az ebből származó mentési munkákat, a további veszélyek megelőzését, a rendőri erők vezetője a helyszín biztosítása és a nyomozati munka lefolytatásában adhat utasítást. A katasztrófavédelmi szervezet közreműködő, segítséget nyújtó tevékenysége csak addig kötelező, amíg az élet- és vagyonbiztonsági intézkedésekkel a személyi sérülés vagy a kárnövekedés veszélyét el nem hárították. Ezt követően a további irányítási feladatokat a MÁV ZRt kárhelyparancsnoka veszi át. 4.1.10.A pálya (vágány) felszabadítása, helyreállítása csak abban az esetben halasztható, ha: a személyek mentése, tűz oltása intézkedést nem igényel,
11 veszélyes áru szabadba jutásának valamint a környezeti károkozásnak veszélye nem áll fenn, olyan vágányon történt a rendkívüli esemény, amely a vonatforgalom lebonyolítását, valamint a rendező pályaudvaron a folyamatos munkát nem akadályozza, közforgalmú mellékvonalon a vonatforgalom sűrűsége, a személyszállító vonatok utasforgalma ezt lehetővé teszi (az utasok száma 1- nél több autóbusz beállítását nem igényli) és az utasok autóbusszal történő elszállítására az intézkedések megtörténtek, a vagyonvédelem biztosítására szükséges intézkedések megtörténtek. A pálya felszabadításának halasztására a kárhelyparancsnok kezdeményezésére - a hálózati személyszállítási és árufuvarozási főirányítóval történt egyeztetés alapján a hálózati főüzemirányító dönt. A döntésről a területi főüzemirányítót, valamennyi üzletág hálózati operatív főirányítóját, fődiszpécserét, villamos üzemirányítóját tájékoztatni kell. 4.1.11. A pályafelszabadítási munka megkezdése legfeljebb a rendkívüli esemény bekövetkezésétől számított első munkanapig halasztható. 4.1.12. A pálya felszabadítás halasztása esetén az ideiglenes helyzetben a szükséges intézkedéseket a szakmailag illetékes, illetve az eszköz üzemeltetésért felelős üzletág operatív főirányítója, fődiszpécsere köteles megtenni. 4.1.13. A MÁV ZRt segélynyújtáshoz és a következmények felszámolásához használt eszközeinek karbantartásáról, folyamatos rendelkezésre állásáról az állagban tartó szervezeti egység köteles gondoskodni. Ideiglenes, más célú felhasználás, javítás miatt átmenetileg kieső eszközökről a szakmailag illetékes operatív üzletági hálózati főirányítót, fődiszpécsert, területi főirányítót, diszpécsert, az állagban tartó szervezeti egység haladéktalanul köteles értesíteni, akiknek ezt az üzletági szabályozásba meghatározottak szerint elő kell jegyezniük és szolgálat átadáskor írásban átadni. 4.2 A műszaki mentés, segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója 4.2.1. A segélynyújtás és helyreállítás felelős vasúti irányítója mindenkor a Pályavasúti Területi Központ kárhelyparancsnoka, aki személyesen felelős a munkák gyors és szakszerű végzéséért, összehangolásáért. Tevékenységét a helyszínen közvetlenül segíti a Gépészeti Üzletág kárhelypa-
12 rancsnok helyettese, valamint a rendkívüli esemény következményeitől függően a vasúti vegyi elhárító szolgálat ügyeletes vezetője, továbbá a szakmai helyreállítás vezetők, a forgalmi összekötő, valamint a helyreállításban közreműködő vállalkozás munkavezetője. 4.2.2. A kárhelyparancsnokokat a Pályavasúti Üzletág területi központjainak vezetői főigazgatói utasítás alapján jelölik ki. A kárhelyparancsnok helyetteseket a Gépészeti Üzletág illetékes főosztályának előterjesztése alapján az üzletág vezetője bízza meg. A kijelölt illetve megbízott kárhelyparancsnokok, helyettesek szolgálati beosztását havonta úgy kell elkészíteni, hogy területenként folyamatosan munkaidőn kívül készenléti szolgálatban - rendelkezésre álljanak. 4.2.3. A kárhelyparancsnokkal és helyettessel szemben támasztott követelmények: felsőfokú állami iskolai és vasúti szakmai végzettség, baleset helyreállítási szakmai gyakorlat, jó szervezőkészség. 4.2.4. A kárhelyparancsnoki és a helyettesi feladat ellátására beosztottak név-, cím- és telefonszám jegyzékét valamint területenként a havi szolgálati beosztást a területi és hálózati főüzemirányító valamint a területi és hálózati diszpécser szolgálat részére meg kell küldeni az üzletági szabályozás szerint. 4.2.5. A kárhelyparancsnokot minden olyan rendkívüli eseményről értesíteni kell, amikor a dologi következmények miatt vonal- vagy pályaelzárás történt. A kárhelyparancsnok helyettest abban az esetben kell értesíteni, ha a rendkívüli esemény miatt műszaki mentő és segélynyújtó egység riasztása szükséges a személyek mentéséhez, illetve a pályaelzárás megszüntetéséhez. A kárhelyparancsnok és a helyettes értesítése a területi főüzemirányító feladata. A kárhelyparancsnok és helyettes helyszínre jutását, a feladatai ellátásához valamint a kapcsolattartáshoz szükséges hírközlő eszközöket a Pályavasúti illetve Gépészeti üzletág köteles biztosítani. 4.2.6. Az értesítés és rendelkezésre álló információk alapján a kárhelyparancsnok az Utasítás 4.2.7. és 4.2.12. pontjaiban szabályozottak figyelembevételével dönt, hogy a helyszínen irányítja a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási munkákat, vagy esetileg megbízza a szakmai helyreállítás vezetőt.
13 4.2.7. A kárhelyparancsnok a helyszínen köteles a műszaki mentési segélynyújtási és helyreállítási munkákat irányítani, amennyiben a rendkívüli esemény dologi következményei vonalelzárást, vagy több vágányú fővonalon pályaelzárást, vagy állomáson vagy rendező pályaudvaron a kisiklott járművek súlyos pálya- és berendezés rongálást okoztak, és a műszaki mentés, valamint a helyreállítás több szakmai szervezeti egység (MÁV ZRt-n belüli vagy MÁV ZRt-n belüli szervezet és kívüli vállalkozás) vagy a MÁV ZRt és a katasztrófavédelmi szervezet összehangolt tevékenységét igényli. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elégségesek a következmények egyértelmű megállapítására, úgy a kárhelyparancsnoknak a helyszínen kell döntenie, hogy a műszaki mentési, segélynyújtási és elhárítási munkák milyen szintű (kárhelyparancsnoki vagy szakmai helyreállítás vezetői) irányítást igényelnek. 4.2.8. A kárhelyparancsnok helyszíni irányító tevékenysége kiterjed valamennyi olyan dologi következmény felszámolására az akadályt okozó eszköz, vasúti jármű, berendezés stb. tulajdonosától függetlenül, amely a pálya felszabadítása és a következmények elhárítása érdekében szükséges. 4.2.9. A kárhelyparancsnok és a helyettes teljes körű helyszíni intézkedési jogosultsága az elsődleges életmentési, segélynyújtási, veszélyelhárítási beleértve a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása miatti veszélyelhárítási és tűzoltási feladatok befejezésétől a forgalom ideiglenes helyreállításáig tart, valamint valamennyi elhárításban résztvevő szervezeti egységre kiterjed. 4.2.10. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén minden esetben a veszélyek elhárításáig az irányítási feladatokat a VVESZ ügyeletes vezetője látja el, akinek rendelkezési jogosultsága valamennyi szakmai területre kiterjed. A kárhelyparancsnok ezt követően a további segélynyújtási és helyreállítási munkák egy szakmai területet érintő, speciális szakmai ismereteket igénylő fázisában a biztonsági és munkafolyamati intézkedések egyeztetésének kötelezettsége mellett a kárhelyparancsnoki feladatok ellátásával megbízhatja a szakmai helyreállítás vezetőt. Amennyiben több szakmai egység párhuzamosan végez segélynyújtási, illetve elhárítási munkát egyazon körzeten belül, úgy az irányítási feladatokat a kárhelyparancsnok nem adhatja át.
14 4.2.11. A kárhelyparancsnok és a kárhelyparancsnok helyettes a műszaki mentési és segélynyújtási, valamint helyreállítási munkák helyszíni irányításakor az erre a célra rendszeresített kárhelyparancsnok, illetve kárhelyparancsnok helyettes felirattal ellátott jó láthatóságot biztosító védőruházatot (védőmellényt) és névjegykártyát tartalmazó kitűzőt, valamint fehér színű fejvédő sisakot köteles viselni. 4.2.12. A kárhelyparancsnok a pálya felszabadítási, illetve helyreállítási munkák irányításával esetileg bízhatja meg a szakmai helyreállítás vezetőt, amennyiben a helyreállítás egy szakmai terület felelősségi körébe tartozik. Az eseti megbízást a kárhelyparancsnok szóban a szakmailag illetékes operatív üzletági területi főirányító vagy diszpécser bevonásával adhatja, akinek erről a szakmai helyreállítás vezetőt, a hálózati főirányítót, fődiszpécsert és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót is értesítenie kell. 4.2.13.A szakmai helyreállítás vezető az irányítási feladatok ellátásakor köteles folyamatos munkakapcsolatot tartani az állomás forgalmi vezetőjével (megbízottjával), a szakmailag illetékes hálózati fődiszpécserrel, főirányítóval, villamos üzemirányítóval illetve területi diszpécserrel, a területi főüzemirányítóval. 4.2.14. A megbízott szakmai helyreállítás vezető felelős a munkavégzésre, a vágányzári munkák lemondhatóságának műszaki és biztonsági feltételeire, illetve a munkák befejezésének előjegyzésére vonatkozó előírások megtartásáért. 4.2.15. Amennyiben a műszaki mentési helyreállítási munkák hosszabb időt igényelnek, úgy a kárhelyparancsnok, a kárhelyparancsnok helyettes és a szakmai helyreállítás vezetők felváltásáról a területi központ vezetője, a műszaki mentésben, helyreállításban résztvevők felváltásáról a kárhelyparancsnok, illetve a kárhelyparancsnok helyettes kezdeményezésére a szakmailag illetékes szolgálati vezetők kötelesek gondoskodni. A kárhelyparancsnoki szolgálat átadásához az átadónak részletesen a szolgálat várhatóan többszöri átadása esetén rövid feljegyzésben tájékoztatnia kell az átvevőt a helyreállítási munkák helyzetéről, a folyamatban lévő intézkedésekről, a forgalmi helyzetről,
15 minden olyan információról, amely a munkák folyamatos végzéséhez szükséges. A szolgálat átadásról-átvételről a területi főüzemirányítót és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót a kárhelyparancsnoki feladatot átvevőnek tájékoztatnia kell. Az Utasítás rendelkezését alkalmazni kell a szakmai helyreállítás vezetők szolgálat átadása-átvétele esetén is. 4.2.16. A műszaki mentési, segélynyújtási, helyreállítási, vegyi elhárítási munkákhoz az eseti igénybevétel lehetőségére a megfelelő eszközökkel rendelkező MÁV ZRt-n kívüli vállalkozással, veszélyes anyagok előállítását, feldolgozását végző vállalkozással a Pályavasúti Üzletág, illetve a Társasági Szolgáltatás megállapodást köthet, mely tartalmazza, hogy a vállalkozás milyen eszközt tud biztosítani, és annak főbb jellemzőit, illetve milyen feladat végzését vállalja, a rendelkezésre állás időszakait, a riasztástól számított várható indulási időt, a riasztás módját, feltételeit. A vállalkozás igénybevételére vonatkozó megállapodás alapján, vagy megállapodás nélkül is a helyi adottságok kihasználásával a kárhelyparancsnok (VVESz ügyeletes vezető) jogosult dönteni a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonására. Ilyen esetekben a vállalkozás értesítésére a kárhelyparancsnok (VVESz ügyeletes vezetője) igényére a pályagazdálkodási hálózati fődiszpécser, illetve a vegyi elhárítás érdekében a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító köteles intézkedni. A munkák helyszíni irányítója a kárhelyparancsnok, illetve a VVESz ügyeletes vezetője. 4.2.17. A kárhelyparancsnok, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, területi főüzemirányító, valamennyi operatív üzletági hálózati és területi főirányító, fődiszpécser, diszpécser, villamos üzemirányító, szakmai helyreállítás vezető a kapott értesítéseket, rendelkezéseket, az általa tett intézkedéseket, riasztásokat köteles az időadatok feltüntetésével az üzletági szabályozásban előírtak szerint előjegyezni, illetve azokról feljegyzést készíteni. A kárhelyparancsnok ezeken kívül köteles a következmények elhárításának főbb fázisait, jármű beemeléseket és minden olyan adatot előjegyezni az időpontok feltüntetésével, mely a segélynyújtás és helyreállítás utólagos értékelését lehetővé teszi. 4.2.18. A kárhelyparancsnok és a helyettes feladatait összefoglalóan a 2. sz. melléklet tartalmazza.
16 4.3. Helyszíni intézkedés személyszállító vonattal történt baleset esetén. 4.3.1. Személyszállító vonattal történt baleset esetén a vezető jegyvizsgáló és a jegyvizsgálók kötelesek a személyek mentésében és a segélynyújtásban részt venni, az utasok biztonsága érdekében szükséges intézkedésekben közreműködni. 4.3.2. Amennyiben a 4.1.2. pontban meghatározott fontossági sorrendet alapul véve a személyek mentése a vezető jegyvizsgáló és a jegyvizsgálók közreműködését már nem igényli, úgy kötelesek a rendkívüli esemény bekövetkezéséről, a várakozás várható időtartamáról, az átszállásos közlekedésről, a csatlakozási lehetőségekről szükség esetén a hálózati vagy területi személyszállítási főirányítótól vagy a területi főüzemirányítótól kért és kapott információk alapján az utasokat tájékoztatni. Amennyiben a vontatójármű (motorkocsi, motorvonat vagy mozdony) rendelkezik utastájékoztató berendezéssel és az a rendkívüli esemény után üzemképes, akkor az utasok tájékoztatását a vonatszemélyzet bármely tagja ezen keresztül köteles megtenni. Pályaudvaron, állomáson az utastájékoztató berendezésen keresztül kell az utasokat és várakozókat értesíteni a rendkívüli esemény miatti vonatkésésekről, a menetrendtől eltérő forgalmi változásokról. A fentieken kívül figyelembe kell venni a rendkívüli események bekövetkezésekor alkalmazandó utastájékoztatás megszervezéséről és végrehajtásáról szóló mindenkor hatályos utasítást. (Az Utasítás hatálybalépésekor ezt a 36/2005. (X.24.MÁV Ért.41.)Vig. sz. utasítás tartalmazza). 4.3.3. Az utasok biztonsága érdekében fel kell hívni az utasok figyelmét nyíltvonalon történt rendkívüli esemény miatt feltartóztatott vonat esetén a leszállás veszélyeire és amennyiben közvetlenül veszély (pl. tűzeset) nem fenyegeti az utasok biztonságát, úgy a vonaton tartózkodásukra szükséges intézkedni. 4.3.4.Amennyiben a vonat hosszabb idejű feltartóztatása miatt az utasok helyszíni átszállással, vagy autóbusz beállításával folytathatják útjukat, úgy a vonatkísérő személyzet köteles az utasok részére ehhez segítséget nyújtani. 4.3.5. Az utasok tájékoztatása tényszerűen csak az utazásukkal összefüggő információkra terjedhet ki. Nem tartalmazhat olyan információt, mely pánikot, zavart idézhet elő, vagy amely csak a vizsgálat bizonyított megállapításain alapulhat.
17 4.4. A következmények helyszíni elsődleges felmérése. 4.4.1. A rendkívüli esemény bejelentésére vonatkozó szabályokat a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. A műszaki mentés, segélynyújtás és a következmények felszámolása érdekében a bejelentést követően- fel kell mérni azokat a legfontosabb adatokat, melyek az intézkedések mielőbbi szervezéséhez, végrehajtásához szükségesek. 4.4.2. A rendkívüli esemény következményeiről az elsődleges, főbb adatok összegyűjtését állomáson történt esetben az állomás forgalmi vezetője (megbízottja) vagy közlekedő vonattal történt esetben a vonat mozdonyvezetője végezze. Nyílt vonalon történt rendkívüli eseményről az adatokat általában a mozdonyvezető, vagy esetleges sérülése esetén a személyszállító vonat vezető jegyvizsgálója vagy bármely esetben a helyszínre érkező intézkedésre jogosult és kötelezett munkavállaló köteles összegyűjteni. A szakszerű adatszolgáltatás érdekében a lehetséges módon igénybe kell venni az elsődleges felmérésbe a rendelkezésre álló vasúti műszaki munkavállalókat. 4.4.3. A helyszíni következményekről az elsődleges adatok értelemszerűen az alábbiakra terjedjenek ki: a sérült személyek számára és kiszabadításukhoz a műszaki mentés szükségességére, a megrongálódott pályaszakasz hosszára, mértékére, a megrongálódott kitérők számára, a baleset helyszínének körülményeire (egyenes, íves pályaszakasz, bevágás, töltés, műtárgy, alagút), felsővezetéki berendezéssel felszerelt pályán a kidőlt oszlopok számára, a megrongált felsővezeték hosszára, a kisiklott vontató és vontatott járművek típusára, számára, azok eltávolodásának távolságára a vágánytól, veszélyes áruval rakott kocsi sérülésére (RID számára), a kisiklott járművek elhelyezkedésére a vasúti pályához, illetve más járművekhez képest (felborult, oldalára dőlt, megbillent, a járművek egymás fölé kerültek, torlódtak, keresztbe fordultak), több vágányú pályán a másik vágányon a vonatközlekedés fenntarthatóságának feltételeire (űrszelvény, pálya, berendezés rongálódása), áruval rakott kocsi sérülése esetén az áru fajtájára, konténerrel rakott kocsi kisiklása esetén a konténerek helyzetére, a kisiklott, megrongálódott járművek futóművén észlelhető sérülésekre, a baleseti helyszín megközelíthetőségére vonatkozó adatokra,
18 egyéb fontosnak ítélt adatokra. 4.4.4. Veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén függetlenül attól, hogy az baleseti következményként vagy attól függetlenül következett be a jelentés tartalmazza: a sérült kocsi, konténer főbb adatait, a veszélyes áru megnevezését és RID számát, a jármű sérülésére és annak mértékére vonatkozó adatokat (kocsi, konténer, kamion és a veszélyes áru milyen mértékben szivárog, csepeg), a súlyos környezetszennyezés, tűz, robbanás, személy- és vagyonbiztonság veszélyét, a további veszély megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket. Amennyiben a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása nem baleseti következményként fordult elő, úgy a jelentés az alábbiakat is tartalmazza: a sérült kocsi pályaszámát, cégjelét, feladási és rendeltetési állomását, a sérülés felfedezésének időpontját, a megtett intézkedéseket, a rendkívüli esemény helyére, környezetére, gépkocsival való megközelíthetőségére vonatkozó információkat (állomás, szolgálati hely, vágányszám, felsővezeték alatti vágány stb.). 4.4.5. A helyszíni következményekről az adatokat a területi főüzemirányító részére kell jelenteni, aki az információkat a 3. sz. melléklet szerinti adatlapon rögzíti. A területi főüzemirányító valamennyi rendelkezésre álló információról értesíteni köteles a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót és a területi operatív irányítókat, diszpécsereket, villamos üzemirányítót. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító valamennyi információról tájékoztatja a hálózati üzletági főirányítókat, fődiszpécsereket, villamos üzemirányítót, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a Társasági Szolgáltatás Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ ügyeletét, továbbá az Értesítési Rendben (a többször módosított 14/2003. (X.24. MÁV Ért. 43.) Vig. sz. Utasítás szerint) előírt vezetőket, hatóságokat, szervezeteket. 4.4.6. Amennyiben a rendkívüli esemény következményei más vasútvállalatot vagy a vasút üzemben tartásához szükséges eszköz tulajdonosát is
19 érinti, erről a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító köteles távbeszélőn értesíteni a vasútvállalat illetve az eszköz tulajdonos illetékes szervezetét. 4.5. Az üzletágak és más szervezetek szabályozásának szempontjai. 4.5.1. Az üzletágak és más szervezetek az Utasítás alapján a Biztonsági Igazgatósággal egyeztetten az összehangolt, gyors operatív intézkedések megtétele érdekében főigazgatói, illetve vezetői utasításban kötelesek szabályozni az operatív hálózati és területi főirányítók, fődiszpécserek, diszpécserek, villamos üzemirányítók feladatait, illetve azok ellátásához szükséges információk biztosítását. 4.5.2. Pályavasúti üzletági szabályozás a pályagazdálkodási, forgalmi, távközlési, biztosítóberendezési és felsővezeték berendezési szakmai területre kiterjedően tartalmazza: a kárhelyparancsnoki készenléti rendszer szervezését és a beosztásról (név, telefonszám megadásával) az üzem- és operatív irányítás értesítését, a szakmai helyreállítás vezetők, forgalmi összekötők, megbízásának szakmai feltételeit, készenléti rendszerük szervezését és készenléti beosztásukról (név, telefonszám megadásával) a diszpécserek, villamos üzemirányítók értesítését, a pályafenntartási, biztosítóberendezési, villamos felsővezetéki berendezési állandó és változó helyű készenléteket, értesíthetőségüket, a vágányzárakról a pályagazdálkodási diszpécserek tájékoztatását, a főbb eszközök tárolási helyeit, főbb anyagok tárolási helyeit, a mindenkori hozzáférés lehetőségét, a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonásának szükségessége esetén a következmény nagyságától függően a döntési szinteket, a helyreállításhoz szerződés vagy megállapodás alapján bevonható vállalkozások értesíthetőségét, veszélyes árut közömbösítő anyagok tárolási helyeit, a segélynyújtással és helyreállítással kapcsolatos rendelkezések, intézkedések előjegyzését, a kárhelyparancsnokok, szakmai helyreállítás vezetők és a helyreállításban közreműködők képzési, továbbképzési rendszerét. 4.5.3. Gépészeti üzletági szabályozás tartalmazza: a kárhelyparancsnok helyettesi készenléti rendszer szervezését és a beosztásról (név, telefonszám megadásával) az üzem- és operatív irányítás értesítését, a műszaki mentő és segélynyújtó egységek telepítési helyeit, értesíthetőségüket,
20 a műszaki mentő és segélynyújtó egységek kiszolgálásához szükséges létszámot és annak biztosítását, a műszaki mentő- és segélynyújtó egységek riasztásától számított maximális indulási időt, a bármilyen okból ideiglenesen nem igénybe vehető mentő- és segélynyújtó eszközök előjegyzését, a műszaki mentéssel, segélynyújtással összefüggésben kapott rendelkezések és intézkedések előjegyzését, a vasúti vegyi elhárító szolgálat kirendeltségeinek helyeit, értesíthetőségüket, a szükséges létszámot és ennek biztosítását egyeztetve a Társasági Szolgáltatás Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központjával, a tűzoltó vonatok és vízszállító tartálykocsik készenléti helyeit, alkalmazhatóságukhoz szükséges feltételeket (pl. víz feltöltési idő), a műszaki mentő és segélynyújtó egységek személyzetének képzését és rendszeres oktatását. 4.5.4. A Személyszállítási Üzletági szabályozás tartalmazza: az autóbuszok igénylésének lehetőségét, a MÁV ZRt-n kívüli társaságok bevonhatóságát (esetleges megállapodások VOLÁN Rt-vel, BKV Rt-vel), az ideiglenes helyzetben a személyszállítás fenntartásának biztosításához a döntési szempontokat, a személyszállító vonatok szerelvény fordulóinak megváltoztatásával kapcsolatos intézkedéseket (pl. a budapesti fejpályaudvarok esetében a fordulási technológia), a személykocsik vagyonvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, az utastájékoztatással kapcsolatos feladatokat. 4.5.5. Az árufuvarozási (az Utasítás hatályba lépésekor MÁV Cargo ZRt) szabályozás tartalmazza: az áruvédelem érdekében a rendkívüli esetekben szükséges intézkedéseket, az áru átrakásához szükséges intézkedési lehetőségeket, az áru átrakásához szükséges közúti daru igénybevételének lehetőségét, kocsivizsgálók igényszerinti biztosításának lehetőségét, a műszaki mentesítéshez szükséges teherkocsi biztosítását, a teherkocsik vagyonvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, a fuvaroztató felek értesítésére és részükről teendő intézkedéseket, a tett intézkedésekről az érintett pályavasúti diszpécserszolgálat, valamint a gépészeti főirányítók tájékoztatását.
21 4.5.6. A Társasági Szolgáltatás szabályozni köteles: a központi vasúti vegyi elhárító szolgálat készenléti rendszerének szervezését és arról a hálózati főüzemirányító (rendkívüli helyzeteket kezelő irányító) értesítését, a vegyi elhárító kirendeltségek szakmai irányítását, egyeztetve a Gépészeti Üzletággal, a központi készenlét létszámát, a szerződés alapján vegyi elhárításba bevonható külső társaságok értesíthetőségét, a vegyi elhárító kirendeltségekhez tartozó személyzet rendszeres szakmai oktatását, környezetvédelmi kárfelszámolás végzésének részletes előírásait. 4.5.7. A sajtó és más média helyszíni és központi tájékoztatására vonatkozó szabályokat a többször módosított 14/2003.(X.24.MÁV.Ért. 43.) Vig. számú utasítás tartalmazza. 4.5.8. A műszaki mentés és segélynyújtás eszközeinek telepítési helyeit, alkalmazásaik főbb műszaki paramétereit a 4., 5., 6., 7., 8., 9. mellékletek tartalmazzák. 4.5.9. A katasztrófavédelmi igazgatóságoktól igényelhető főbb eszközöket és azok telepítési helyeit az utasítás 10. számú melléklete tartalmazza. 4.6. Az operatív üzletági irányítók feladatai, felelőssége, hatásköre. 4.6.1. Az operatív hálózati és területi üzletági főirányítók, fődiszpécserek, villamos üzemirányítók a következmények ismeretében kötelesek az intézkedéseket megtenni a műszaki mentés és segélynyújtás, valamint a helyreállítás érdekében. Intézkedéseiket egymással és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval, illetve a hálózati és területi főüzemirányítóval egyeztetve kell megtenniük. 4.6.2. A pályagazdálkodási hálózati fődiszpécser a területi diszpécserek bevonásával - köteles intézkedni a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítésére, a területileg illetékes illetve készenlétet tartó főpályamesteri szakasz riasztására, dönt a hálózati főüzemirányítóval és idegen vállalkozással egyeztetve- a vágányzárban végzett munkák felfüggesztésére, a munkaerő és munkagépek részleges vagy teljes átcsoportosítására,
22 az üzletági szabályozásban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonására, értesítésére, a készenlétben tartott anyagok felhasználására, kárhelyre szállítására. A hálózati fődiszpécser illetve területi diszpécser folyamatos kapcsolatot tart a kárhelyparancsnokkal, illetve a szakmai helyreállítás vezetővel és rendelkezései szerint teszi meg a szükséges intézkedéseket, továbbá szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. 4.6.3. A hálózati villamos üzemirányító a területi villamos üzemirányító bevonásával - köteles intézkedni: a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítésére, a kárhelyen a villamos felsővezeték feszültség mentesítésére, a felsővezetéki berendezés megrongálódása, vagy a műszaki mentési és segélynyújtási munkákhoz szükséges bontási feladatokhoz amennyiben szükséges- a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás értesítésére, riasztására. Kapcsolatot tart a szakmai helyreállítás vezetővel és szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. 4.6.4. A biztosítóberendezési hálózati fődiszpécser a területi biztosítóberendezési diszpécser bevonásával - köteles intézkedni: a blokkmesteri szakaszok riasztásáról, a készenlétes szakmai helyreállítás vezető értesítéséről, a helyreállítás vezető rendelkezésére a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás bevonására. Kapcsolatot tart a szakmai helyreállítás vezetővel és szükség esetén intézkedik a feladatok koordinálásában. 4.6.5. A hálózati távközlési fődiszpécser a területi távközlési diszpécser bevonásával - köteles intézkedni: a területileg illetékes, illetve készenlétes távközlési szakasz riasztására, a műszaki mentéshez és segélynyújtáshoz a kárhelyparancsnok által meghatározott ideiglenes távközlési összeköttetés biztosítására, a megrongálódott légvezeték, illetve kábel helyreállítása érdekében a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás értesítésére, riasztására, a végleges helyreállításig a vonatforgalom fenntartásához, illetve megindításához szükséges távközlési összeköttetések biztosítására. 4.6.6. A hálózati gépészeti főirányító a területi gépészeti főirányító bevonásával - köteles intézkedni:
23 a rendelkezésre álló információk alapján a kárhelyparancsnok helyettessel egyeztetve a megfelelő (5. sz. melléklet) vasúti segélynyújtó egység riasztására, a kárhelyparancsnok helyettes rendelkezésére a körzetileg illetékes segélynyújtó egységen kívüli más segélynyújtó egységek riasztására, pályagazdálkodási hálózati fődiszpécserrel és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval egyeztetve a vasúti segélynyújtó és daru szerelvény egységek közlekedési útirányának kijelölésére, esetleges közlekedési feltételeire, a kárhelyparancsnok vagy helyettese rendelkezésére többlet vontatójármű biztosítására, a rendkívüli esemény miatt a vonatforgalom fenntartásához, valamint a helyreállításhoz a tárolt anyag helyszínre továbbításához szükséges vontatójármű biztosítására. 4.6.7.A személyszállítási hálózati főirányító a területi személyszállítási főirányító bevonásával- köteles intézkedni a hálózati főüzemirányítóval, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval egyeztetten: a kerülő útirányon történő vonatközlekedtetés személyszállítási feladatainak végrehajtására, vonalelzárás esetén az utasok autóbuszok beállításával történő elszállítására, az utasok átszállással történő elszállításának szervezésére, a sérült személykocsi rendelkezés szerinti helyre továbbítására, a személy-, háló-, étkező kocsik szükség szerinti őrzésvédelmére, szükség esetén a Vasútőr Kft. személyzetirányítójának bevonásával, az utastájékoztatás megszervezésére, az utasok kiszolgálása érdekében szükséges feladatokra (pl. IC pótjegy visszatérítés). A személyszállítási területi főirányító az intézkedésekről tájékoztatni köteles a területi főüzemirányítót. 4.6.8. A hálózati árufuvarozási főirányító a területi árufuvarozási főirányító- bevonásával köteles intézkedni: a műszaki mentéshez, segélynyújtáshoz szükséges teherkocsi és teherkocsi fődarab (pl. forgóváz) biztosítására, a sérült teherkocsikban lévő áruk átrakására, a VVESZ ügyeletes vezetője felkérésére a veszélyes áru azonosítására, a feladóval szükség esetén a kapcsolat felvételére, az áruvédelem megszervezésére, szükség esetén a Vasútőr Kft. személyzetirányító bevonásával, a sérült teherkocsik rendelkezés szerinti helyre továbbítására,
24 a hálózati főüzemirányítóval, illetve a rendkívüli eseteket kezelő irányítóval egyeztetve a kerülő útirányon történő tehervonati közlekedtetés feladatainak ellátására, átfejtéshez szükséges kocsi biztosítására. Az árufuvarozási főirányító rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedési kötelezettsége kiterjed valamennyi vasútvállalatra, illetve annak vonatjára, járművére, rakományára. 4.7. A riasztott szervezeti egységek és segélynyújtó egységek kivonulása. 4.7.1. A hálózati operatív főirányítók, fődiszpécserek riasztására a szervezeti egységek haladéktalanul kötelesek a rendkívüli esemény helyszínére menni. 4.7.2. A riasztást követően a műszaki mentő és segélynyújtó egységek az üzletági szabályozásban meghatározott időn belül- kötelesek a helyszínre kivonulni. A vonuló egység műszaki vezetőjének feladata a szükséges létszám meghatározása, a segélynyújtáshoz figyelembe vett eszközök működésének ellenőrzése, a szerelvény továbbításához szükséges feltételek biztosítása. 4.7.3. A vasúti segélynyújtó és daru szerelvény közlekedésének bevezetéséről a hálózati pályagazdálkodási fődiszpécserrel és gépészeti főirányítóval egyeztetett útirányról, a közlekedési feltételekről a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító rendelkezésére a területi főüzemirányító köteles gondoskodni, amelyről az indító állomásnak írásbeli rendelkezéssel kell a segélyvonat mozdonyvezetőjét értesíteni. 4.7.4. A helyszínen a riasztott szakmai szervezeti egységek vezetői kötelesek részletes felmérést készíteni a következményekről, a helyreállítás érdekében szükséges intézkedésekről és azokról a szakmai operatív hálózati főirányítót, fődiszpécsert, villamos üzemirányítót (területi főirányítót, diszpécsert) tájékoztatni. 4.8. A következmények felszámolásának általános szabályai. 4.8.1. A személyek mentése, a további veszélyek megszűntetése után a következmények felszámolását úgy kell irányítani és végezni, hogy a forgalom megindítása érdekében legalább egy vágány mielőbb szabad legyen. A kisiklott, rongálódott járműveket úgy kell mozgatni, hogy azok-
25 ban, valamint az egyéb vasúti berendezésekben a lehető legkisebb kár keletkezzen. 4.8.2. Balesetek esetén a helyszín megváltoztatására a személyek mentése, a tűz oltása, a további veszélyek megelőzése érdekében szükséges elsődleges intézkedések kivételével a Balesetvizsgálati Utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.8.3. Amennyiben a következmények elhárításában több szakmai terület egységei vesznek részt a következmények elhárítását a kárhelyparancsnok irányítja a kárhelyparancsnok helyettessel, az egyes szakmai helyreállítás vezetőkkel és a forgalmi összekötővel együttműködve. A következmények elhárításának sorrendjéről a kárhelyparancsnok helyettessel egyeztetve a kárhelyparancsnok dönt. 4.8.4. A baleseti helyszínt a további veszélyek megelőzése, a vagyonvédelem biztosítása, valamint a mentés és segélynyújtás zavartalan végzése érdekében elhatároló szalaggal vagy más módon körül kell határolni és a lehetséges módon, vagy a Vasútőr Kft. vagy a rendőrség bevonásával meg kell akadályozni, hogy a munkaterületre idegen személyek bejussanak. A terület védelmét a területi főüzemirányító vagy a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító igényelheti a Vasútőr Kft. személyzetirányítójától, illetve a megyei vagy Országos Rendőrfőkapitányság ügyeletétől. 4.8.5. Minden olyan esetben, amikor a pálya elzárás nem baleset, tűzeset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása rendkívüli esemény következménye, vagy a dologi következményű baleset a kárhelyparancsnok helyszíni irányítását az Utasítás 4.2.12. pontja szerint nem teszi szükségessé, a kárhelyparancsnok eseti megbízása alapján az irányítási feladatokat a szakmai helyreállítás vezető látja el. 4.8.6. A segélynyújtás és helyreállítás közben a munkát végző egység vezetője köteles gondoskodni a munkavégzéshez szükséges világításról, védőeszközökről. Felelős az ott dolgozók élet- és testi épsége védelmében szükséges biztonsági rendszabályok meghatározásáért és betartásáért a Munkavédelmi Szabályzat alapján. 4.8.7. A helyreállítási munkák közben biztosítani kell az egészségre, testi épségre veszélytelen munkafeltételeket. A beosztottak a feladat teljesítése közben előállt veszélyhelyzetkor csak saját életük védelmében, vagy életmentésben vállalhatnak önálló elhatározással kockázatot. Az elhárításban résztvevők egymást életükben, testi épségükben nem veszélyeztethetik.
26 4.8.8. Minden olyan esetben, amikor a MÁV ZRt-n kívüli szervezet mentési, segélynyújtási vagy helyreállítási tevékenységet végez, a munkabiztonsági intézkedésekre a MÁV ZRt helyszínen lévő kárhelyparancsnoka, vagy távollétében a munkákban a vasúti szakmai összekötő vezető köteles a MÁV ZRt-n kívüli szervezet jelenlévő egysége vezetőjének a figyelmét felhívni, illetve egyeztetés szerint intézkedést tenni a biztonságos munkavégzés feltételeire, különös tekintettel a vasúti terület speciális veszélyeire. 4.8.9.Amennyiben a következmények elhárításában a MÁV ZRt-n kívüli vállalkozás is részt vesz, úgy tevékenységét a vállalkozás munkavezetőjén keresztül a szakmai helyreállítás vezető irányítja és koordinálja a kárhelyparancsnokkal. 4.8.10. A MÁV ZRt kezelésében lévő vonalakon más vasútvállalatot érintő rendkívüli esemény bekövetkezésekor a vasútvállalat képviselője (megbízottja) a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító értesítését követően köteles együttműködni a MÁV ZRt rendkívüli helyzeteket kezelő irányítójával illetve a szakmailag illetékes operatív hálózati főirányítóval, fődiszpécserrel, segíteni a következmények elhárítását, tájékoztatást adni minden olyan rendelkezésre álló információról, amely a segélynyújtás és a következmények elhárításához különösen a veszélyes áru azonosításához szükséges. Egyeztetve kell dönteni amennyiben a vasútvállalat vonatját kerülő útirányon kell közlekedtetni, járműve megrongálódott vagy futásképtelenné vált, úgy annak továbbításáról, vontatott járművén fuvarozott küldemény átrakása vagy veszélyes áru esetén annak átfejtése válik szükségessé. 4.9. Súlyos személysérülés és dologi következményű balesetek esetén az elhárítás általános szabályai. 4.9.1. A következmények elhárításának fontossági sorrendjét az Utasítás 4.1.2. pontja tartalmazza. Ennek megfelelően a MÁV ZRt képviseletében a kárhelyparancsnoknak a katasztrófavédelmi (tűzoltó) szervezet elhárítás vezetőjével kell egyeztetnie az elsődleges mentési feladatokat és fel kell mérnie a helyszínt a teljes körű információ megszerzése érdekében.