Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított egysége a hatékony reagálás lényeges tényezőjének bizonyult. Most, amikor el kell mélyíteni ezt a fellépést és ki kell dolgozni a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának hosszú távú megoldásait, újólag megerősítjük, hogy e cél érdekében együtt kívánunk működni. 2. Ezen egységnek először is a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatásában kell megnyilvánulnia. A Szerződés előírja ezt a segítségnyújtást. Az utóbbi napokban az egyik tagállam megsegítésére szolgált. Megállapodtunk abban, hogy annak a kölcsönnek a felső határát, melyet az Unió e célra mozgósítani tud, 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra kell emelni. Az Európai Tanács következő üléséig a Bizottság javaslatai alapján meghozzuk a szükséges intézkedéseket. 1
3. A november 15-i nemzetközi csúcstalálkozó a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának alapvető eseménye kell, hogy legyen. Európának fontos részt kell benne vállalnia, három téren: az új nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozásának közös elvei; tényleges és gyors határozatok meghozatalára szolgáló munkamódszer; a válaszlépések teljes programja, melyek közül néhányat haladéktalanul el kell fogadni. 4. Az elvek a következők: i. Egyetlen pénzügyi szervezet, egyetlen piaci szegmens, egyetlen joghatósági terület sem mentesülhet az arányos és megfelelő szabályozás vagy legalábbis a felügyelet alól. Ennek érdekében a rendszerkockázati szempontból fontos valamennyi pénzügyi szereplő mint például a hitelminősítő intézetek és a tőkeáttétellel működő alapok működését szabályozni kell vagy legalábbis felügyeletnek kell alávetni, bármely területen is működjenek. Ezen elv hatékony végrehajtásának eszközeit a nemzeti hatóságoknak adott esetben a nemzetközi pénzügyi szervezetek felügyelete mellett meg kell valósítaniuk. Minden intézkedést meg kell hozni a nemzetközi pénzügyi rendszernek az együttműködést nem tanúsító központokkal szembeni védelme érdekében, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Általánosabban véve az alkalmazandó szabályokat úgy kell megalkotni, hogy a nemzetközi pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül közös normák jöjjenek létre a pénzügyi piacok számára. 2
ii. Az új nemzetközi pénzügyi rendszernek a felelősség és átláthatóság elvén kell alapulnia. A pénzügyi műveletek átláthatóságát egy teljesebb információs rendszernek kell biztosítania, mely az ellenőrzésnek és hitelesítésnek alávetett számlák köréből nem hagyja ki pénzügyi tevékenységek egész területeit. A fokozott kockázatvállalásra ösztönző eszközöket különösen a követelések értékpapírosításának módozatait és a díjazás politikáját felül kell vizsgálni. A pénzügyi szervezetekre alkalmazandó akár prudenciális, akár számviteli szabályokat felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy ne járuljanak hozzá spekulatív lufik kialakulásához a növekedés időszakában és ne fokozzák a válságot negatív gazdasági helyzetben. A szabályozó szervezeteket különösen a számvitel területén meg kell reformálni annak érdekében, hogy az összes érdekelt fél különösen a prudenciális hatóságok között valódi párbeszéd jöhessen létre. iii. A válságok megelőzése érdekében az új nemzetközi pénzügyi rendszernek lehetővé kell tennie a kockázatok felmérését. A nagy nemzetközi pénzügyi csoportokat a különböző érintett nemzeti hatóságoknak ellenőrző testületek felállítása révén összehangolt módon kell felügyelniük. Korai figyelmeztető rendszert kell felállítani a különböző gazdasági eszközök értékelése terén a kockázatok növekedésének és a piaci lufik kialakulásának előrejelzésére. Általánosságban a globális egyensúlyhiányok megelőzése és felszámolása érdekében meg kell reformálni a többoldalú felügyeletet. 3
iv. A hatékonyabb pénzügyi rendszerben központi szerepet kell biztosítani az IMF számára. A pénzügyi válságok megelőzésének feladata az IMF-re hárul, amely kellő legitimitással és univerzalitással rendelkezik ahhoz, hogy egyre inkább a megújult nemzetközi rendszer központi eleme legyen. Ennek érdekében jobban össze kell hangolni az IMF és a Pénzügyi Stabilitási Fórum tevékenységét. Az IMF beavatkozási lehetőségeit modernizálni kell annak érdekében, hogy preventív módon fejthesse ki tevékenységét, eszközeinek számát pedig növelni kell, hogy hatékony segítséget tudjon nyújtani a válság által érintett országok számára. 5. A fenti elvek alkalmazásával az alábbi öt konkrét iránymutatást lehetne elfogadni november 15-én: a hitelminősítő intézetek számára bejegyzést, felügyeletet és irányítási szabályokat kell előírni; meg kell állapítani a számviteli szabályok összehangolásának elvét, valamint a prudenciális szabályokkal való összhangjának javítása érdekében felül kell vizsgálni a valós értéken történő értékelés szabályának a pénzügyek területén történő alkalmazását; határozni kell arról, hogy egyetlen piaci szegmens, egyetlen terület és egyetlen pénzügyi szervezet se mentesülhessen az arányos és megfelelő szabályozás vagy legalábbis a felügyelet alól; a pénzügyi ágazat egyebek mellett a díjazási rendszert érintő túlzott kockázatvállalásainak elkerülése érdekében magatartási kódexeket kell kidolgozni. A pénzügyi szervezetek kockázati profiljának megítélésekor a felügyeleteknek figyelembe kell venniük ezeket a magatartási kódexeket; 4
elsődlegesen az IMF-re és a Pénzügyi Stabilitási Fórumra kell bízni azt a feladatot, hogy javaslatot tegyen a bizalom és a stabilitás helyreállításához szükséges intézkedésekre. Az IMF rendelkezésére kell bocsátani az ahhoz szükséges forrásokat és eszközöket, hogy támogatást tudjon nyújtani a nehézségekkel küzdő országok számára és teljes körűen betölthesse makrogazdasági felügyeleti szerepét. 6. A washingtoni csúcstalálkozónak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját a XXI. század azon kihívásainak általánosabb kontextusába helyezzük, amelyek kezelése iránt továbbra is elkötelezettek vagyunk: élelmiszerbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, éghajlatváltozás, valamint a dohai forduló mielőbbi lezárása révén a szabad kereskedelem ösztönzése. 7. A washingtoni csúcstalálkozónak meg kell tudnia határozni a munkamódszert, mely lehetőséget ad a nemzetközi pénzügyi rendszer reformja irányában való rendszeres és gyors előrehaladásra November 15-től kezdődően 100 napos időszakot kell biztosítani az említett elvek alkalmazására szolgáló intézkedések előkészítésére. Ezen időszak leteltével újabb csúcstalálkozó összehívását fogjuk javasolni, valamint azt, hogy napirendjén az alábbi három pont szerepeljen: jelentés a november 15-én elfogadandó első intézkedések végrehajtásáról; a pénzügyi rendszer szabályozásának javítására november 15-én elfogadott elvek alkalmazása keretében elfogadott új határozatok csomagja; a jelenlegi és jövőbeni makrogazdasági kihívásokra megoldást kínáló nemzetközi gazdasági struktúrával kapcsolatos javaslatok csomagja. Az Európai Tanács decemberi ülése alkalmat kínál a szükséges intézkedések meghozatalára az Európa által támogatott és óhajtott reform irányába vezető út első szakasza végén. 5
8. A jelenlegi helyzet megoldása érdekében az Európai Unió egységének az egyes tagállamok által megtett gazdasági lépések hatékony koordinálásában is meg kell valósulnia. Az elvek közös meghatározása és a lehetséges pénzügyi megoldások listájának kidolgozása érdekében az elmúlt hetekben végzett munka modellként szolgálhat a gazdasági koordináció javítására. Felkérjük az Ecofin-tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európai Tanács következő ülésén terjessze be a gazdasági lassulás kezelését, valamint a növekedés és a foglalkoztatás megőrzését szolgáló cselekvési elveket és konkrét intézkedéseket tartalmazó, a lisszaboni stratégia, valamint a stabilitási és növekedési paktum alapján kidolgozott európai stratégiát. 6