A tantárgy neve: Modern nyelvészet és anyanyelvoktatás Kódja: LMM1211 Kreditszáma: 7 Informális leírás: A többszöri módosítás után a 2009 2010-es tanév elejétől életbe lépő V VIII. osztályos tanterv deklaráltan funkcionális személetű, és a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületre fókuszál, hangsúlyozva, hogy a nyelvi tartalmak, a nyelvtani ismeretek nem öncélúak, hanem funkcionális és gyakorlati szerepük van abban, hogy a helyzetnek megfelelő, hatékony nyelvi közlés valósuljon meg. Ezzel az oktatásban az ismeretközpontú nyelvtantanítást is képességközpontú nyelvi nevelésnek kell(ene) felváltania. A hazai oktatási rendszer milyensége (és átgondolatlansága) most nem téma noha ez, mint az iskolai anyanyelvi nevelés környezete (is) nagy mértékben befolyásolja azt, hogy a felülről jövő oktatási dokumentumokban egyáltalán hogyan manifesztálódhatnak az esetleges reformtörekvések már csak azért sem, mert úgy vélem, a mindennapi iskolai gyakorlat megváltoztásának nem ez az egyetlen/legfőbb kerékkötője. Az ugyanis, hogy a képességfejlesztés varázsszava alatt legtöbb esetben ma is ugyanaz az ismeretközpontú, öncélú oktatás folyik, amelynek az eredménytelensége (és feleslegessége) tanár és diák számára egyaránt nyilvánvaló, hogy a nyelvtanórák sokszor érdeklődés hiányában elmaradnak, hogy az órákon a frontális munkamódszerek és a deduktív megközelítések dominálnak stb. mindez több okra vezethető vissza, melyek közül a tankönyvek és taneszközök, tanítási segédletek hiánya, a klasszikus mérési, értékelési, számonkérési stratégiák és módszerek továbbélése, a tanári kompetenciák hiányosságai pl. a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skálájának alkalmazására való képesség, a modern szaktudományos (itt: nyelvészeti) tudás birtoklása csak néhány (noha talán a leglényegesebb). Az egyik legalapvetőbb közoktatási dokumentum jelen formájában elvileg benne rejlik a változás lehetősége: a tanterv elsősorban képességkritériumokat ad meg évfolyamonként (amelyhez ugyan hozzárendel konkrét tananyagtartalmakat, de egy évfolyamon belül legalább nem határozza meg sem a sorrendjüket, sem a mélységüket, ugyanakkor a korábbi változatokhoz képest láthatóan minimalizálja a fogalmi apparátust, és ha úgy tetszik az elméleti anyagot), és a magyar nyelv és irodalom két részdiszciplínát igyekszik integrálni, alárendelve mindkettőt a szövegértésiszövegalkotási képességek fejlesztésének. Ha a tantervet az implikált szaktudományok (itt most kiemelten a nyelvtudomány) felől vesszük górcső alá, úgy tűnik, hogy a dokumentum módszertani alapvetésében megfogalmazott személetváltás nem reflektálódik maradéktalanul sem az alkalmazott terminológiában, sem az egyes évfolyamokhoz rendelt tartalmak struktúrájában. Amivel ezt ellensúlyozni lehetne az nyilván a tantervre alapozó, de annak a hiányosságait kompenzáló tananyagok fejlesztése, amelyek szaktudományos szempontból is adekvátak.
A probléma nem triviális, ugyanis a nyelvtudomány (azon belül is elsősorban a nyelvleírás) és az anyanyelvoktatás közötti kapcsolat igen sokrétű és összetett. Az alapkérdések egyike, hogy a nyelvtudomány mit milyen módon kínál az anyanyelvoktatásnak, és e kínálat hogyan építhető be az oktatásba. A tudomány ugyanis alapvetően diszkurzív természetű, vagyis problémaorientált, míg az oktatás hagyományos modelljei azt sugallják, hogy mindenre van egyértelmű megoldásunk, definíciónk, szabályunk, dobozunk, kategóriánk, gyakorlatilag hogy a tudásunk (a tanári tudás is) megkérdőjelezhetetlen tényekből építkezik. Kérdés, hogy milyen mértékben célszerű megoszlania (életkori sajátosságokat is figyelembe véve) az oktatásban a vitathatatlan ismeretek közvetítésének és az alternatív elemzéseknek, illetve általában a problematizálásnak (kérdésfelvetésnek, felfedezésnek, heurisztikának) abban a kontextusban is, hogy a problémamegoldás készségének erőteljes szerepe van a szocializációban éppúgy, mint a mindennapi műveletekben. A problematizálás annál is inkább kézenfekvő, hogy (noha a preskriptív és taxonómiaorientált nyelvtankönyvek erről meg szoktak feledkezni, de) már a 10 éves gyerek mint anyanyelvi beszélő teljes nyelvtani kompetenciával rendelkezik, melynek összetevője az anyanyelvi intuíció. Az anyanyelvi órán tehát a nyelvüket valamilyen nyelvváltozatban és műveltségi szinten ismerő diákokkal foglalkozunk, akiknek az anyanyelvi tudása természetesen implicit, gyakorlati tudás, ennek a szabályszerűségei azonban heurisztikus úton felismertethetők (illetve ez a tudás bővíthető a nyelvi jelenségekre való érzékenység fejlesztése és a beszélőkben rejlő nyelvi kreativitás megnyilvánulásainak elősegítése által). Hogy egy többé-kevésbé a mienkhez hasonlító tantervre hogyan építhető egy jól átgondolt, módszertani szempontból a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével kialakított, induktív megközelítésű, problémacentrikus modulokba szerveződő szövegértés-szövegalkotás képességfejlesztési központú integrált program, arra jó példa a SuliNova kompetenciaalapú programcsomagja (l. https://magyartanarok.wordpress.com/taneszkozok/). Ennek szellemében próbáltunk az elmúlt néhány évben elsőéves magiszterisekkel elkezdeni egy munkát, ami az V VIII. osztályos tanterv rendszernyelvészeti tartalmainak szaktudományos szemléletű felgöngyölítését célozta, és aminek végeredménye iskolai munkafüzetként szolgál majd. Később ugyanezt a (készülő, új) IX-es tanterv alapján folytattuk egy másik csapattal. Segítség volt, hogy a hallgatók közül többen is gyakorló magyartanárok lévén a munkánk eredményét azonnal tesztelni is lehetett. Az idén, azokkal, akik szeretnének ebbe a munkába bekapcsolódni a tavaly elkezdett munkát folytatnánk, vagyis a középiskolások számára fejlesztenénk kísérleti tananyagot nyelvi témakörökben. Ez azt jelenti, hogy a szemináriumok és az előadások egyaránt műhely jellegűek lennének (az első két, bevezető előadást leszámítva), és előbb a munka lépéseit, későbbiekben pedig a hétről hétre elkészülő feladatokat beszélnénk át. A félév végére egy közös munkafüzet a terv. Vizsga így nyilván nem lesz, mindenki a féléves tevékenységére kap jegyet. A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 2
1.1 Felsőoktatási Babes-Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Mesteri 1.6 Szak / Képesítés Nyelv- és irodalomtudományi tanulmányok 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Modern nyelvészet és anyanyelvoktatás, LMM1211 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Kádár Edit, egyetemi docens 2.3 A szemináriumért felelős tanár dr. Kádár Edit, egyetemi docens neve 2.4 Tanulmányi év I. 2.5 Félév II. 2.6 Az értékelés módja kollokvium 2.7 A tantárgy típusa 1. Vá 2. Sz 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 A tantervben szereplő összóraszám 91 melyből: 3.5 előadás 70 3.6 szeminárium/labor 21 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 30 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 29 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 20 Konzultáció 10 Vizsgák 2 Más tevékenységek:... - 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 91 3.8 A félév össz-óraszáma 182 3.9 Kreditszám 7 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Szintaxis I., szövegtan, LLM4124/ LLM4221/ Szintaxis I. LLM4024 4.2 Kompetenciabeli l. a megjelölt tárgyaknál felsorolt kompetenciákat 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás előadásterem, vetítő, laptop 3
lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei a fél év alatt esedékes 7 szemináriumból kettőről lehet hiányozni 6. Elsajátítandó kompetenciák Szakmai kompetenciák Általános kompetenciák A kurzus célja olyan szakemberek képzése, akik nyelvészeti, kutatás-módszertani és anyanyelv-pedagógiai ismereteik birtokában képesek tanterv- és tananyagfejlesztési munkálatok végzésére, irányítására egyéni és intézményes szinten, nyelvi tervezésre mind a magyar sztenderd, mind az egyéb nyelvváltozatok (környezeti, regionális) vonatkozásában, felmerülő nyelvi problémákhoz kapcsolódó igények kielégítésére, ezek kezelésére. Tanulási készség, információfeldolgozási képesség, problémafelismerő és -megoldó képesség, kreativitás, intuíció és módszeresség, a szakmai továbbképzéshez való pozitív hozzáállás, igény az elmélyült és minőségi munkára, kritikai szemlélet. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései A kurzus célja a nyelvtudomány (azon belül is elsősorban a nyelvleírás) és az anyanyelvoktatás közötti igen sokrétű és összetett kapcsolat körüljárása. Az alapkérdések egyike, hogy a nyelvtudomány mit milyen módon kínál az anyanyelvoktatásnak, és e kínálat hogyan építhető be az oktatásba egy olyan helyzetben, amelyben az ismeretközpontú nyelvtantanítást a képességközpontú nyelvi nevelésnek kell(ene) felváltania, de ehhez taneszközök nem állnak rendelkezésre. A hallgatók tájékozódási pontokat, fogódzókat kapnak a szaktudományos ismereteknek (l. lingvisztikai részdiszciplínák) és a nyelvészeti kutatások módszertanának a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skálájával való összekapcsolására, valamint az alapvető szakirodalmi források tekintetében. A félév eredményeként egy koherens tananyagmodul közös fejlesztése a cél a csoport által választott témakör(ök)ben. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. előadás: A tantárgy tartalmának és a tantárgy ismertetés, beszélgetés, vita teljesítési feltételeinek rövid ismertetése. Bevezető 4
beszélgetés. 2 előadás: A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzete: oktatásszabályozási dokumentumok, tankönyvek, kimeneti követelmények és vizsgák 3. előadás: Ismeretközpontú nyelvtantanítás és képességközpontú nyelvi nevelés 4. előadás: Egy jól átgondolt, módszertani szempontból a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével kialakított, induktív megközelítésű, problémacentrikus modulokba szerveződő szövegértés-szövegalkotás képességfejlesztési központú integrált program: Sulinova 5. előadás: Mitől lesz egy tananyag romániai magyar gyerekekre szabott? Kétnyelvűség, kontrasztivitás, szórvány tömb differenciálás, regionális nyelvváltozatok. 6. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 7. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült módszer problémaközpontúság, módszer tanári magyarázatokkal problémaközpontúság, módszer, elmélet és applikáció konfrontálása problémaközpontúság, módszer, diszkusszió 8. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 9. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 10. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 11. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 12. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 13. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 14. előadás: Tananyag-fejlesztés: az elkészült Könyvészet Beregszászi Anikó: A lehetetlent lehetni. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012. 5
http://karpataljaiadatbank.net/images/pdf/beregszaszi%20aniko.pdf Kálmán László Molnár Cecília: A nyelvi nevelés módszertana. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2009. http://omai.hu/documents/10179/1314726/05_nyelvtan.pdf Sulinova oktatási programcsomag (1 12 osztály). http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/1_szovegertes/index.html 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. szeminárium: Tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek: vázlatos áttekintés, a módszer, vita szakirodalom megbeszélése 2. szeminárium: Témamegbeszélés, témaválasztás. adatfeltárás, diszkusszió 3. szeminárium: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 4. szeminárium: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 5. szeminárium: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 6. szeminárium: Tananyag-fejlesztés: az elkészült 7. szeminárium: Tananyag-fejlesztés: az elkészült Könyvészet Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás a gimnáziumok és szakközépiskolák 9 12. évfolyamában, Korona Kiadó, 2005. 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának kialakításakor figyelembe vettük a leíró és elméleti nyelvészet korszerű eredményeit. Személetében és felépítésében a tantárgy az új, funkcionális személetű, a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületre fókuszáló közoktatási tantervek szaktudományos hátterét is biztosítja, ezzel lehetőséget teremtve a közoktatásban is az ismeretközpontú nyelvtantanításról a képességközpontú nyelvi nevelésre paradigmájára való áttérésre. 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben 6
10.4 Előadás a globális problémalátás, a félév során fejlesztett 100% 10.5 Szeminárium / Labor valamint a rendszeres (és rendszerbeli) összefüggések átlátásának képessége az módszertani, elméleti és terminológiai ismeretek alapossága kreativitás a létrehozott modell oktathatósága oktatási segédanyagot minősítjük 10.6 Minimális követelmények A fogalmak helyes használata, globális problémalátás, vitakészség, biztonságos tájékozódás a tárgyalt problémákban, az elméleti háttér, szakirodalom ismerete Data completării Semnătura titularului Semnătura titularului Semnătura titularului de curs de seminar de curs practic Data avizării departament Semnătura Directorului de Departament Data avizării Decanat Semnătura Prodecanului responsabil Ştampila facultăţii 7