TÉ KA MA A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA XI. évf. 4. sz. 2000. augusztus MKE XXXII. Vándorgyűlés Esztergom - 2000 A cím azt sugallja, hogy sz egész vándorgyűlés összefoglalóját olvashatják a kollégák a következőkben. Az én tisztem azonban - szerkesztőtársam felkérésére és saját indíttatásból is - az, hogy az I. szekció munkájáról írjak, ennek a munkacsoportnak a programját és lebonyolítását ugyanis a főszervezők az MKF megyei csoportjára bízták. A szekció témája a "Történelem, régészet és a korszerű szolgáltató könyvtár" volt. Vázlatosan azért idézzük fel a vándorgyűlés lényegesebb momentumait. 2000-ben nem szólhatott másról e rendezvény sem, mint "nemzeti hagyományainkról" és a korszerű szolgáltató könyvtárakról". Az évhez, a témához adott volt, hogy ezt a szakmai rendezvényt Esztergomban illik megrendezni történelmi múltja, hagyományai miatt is. Vendéglátó kollégáink pedig nagy lelkesedéssel és szívesen vállalták a házigazda szerepét Nem tudom, hogy mennyire volt tudatos a szervezők részéről a plenáris ülés, tehát a vándorgyűlés hivatalos kezdőnapjának kiválasztása, de arról illik szót ejtenünk, hogy augusztus 10- c, Lőrinc napja volt. Bár a plenáris ülésen Dr. Beér Miklós püspök, általános helynök és rektor úr köszöntőjében bibliai példát hozott fel a könyvek, a könyvtárak dicséretérc, azt nem említette senki, hogy Szent Lőrinc a könyvek és a könyvtárak védőszentje. Rómában egy tiszteletére felépített és felszentelt templom a pápai könyvtár mellett helyezkedik el. Védelmező szentünk napján kezdődhetett meg tehát ez évi országos szakmai tanácskozásunk. A plenáris ülést elsőként Latorczai János, országgyűlési képviselő úr köszöntötte, aki beszédének egy kisebb részében szólt a korszerű szolgáltató könyvtárakról, illetve az információk gyűjtéséről, feldolgozásáról és a továbbadás fontosságáról. A köszöntöket követő két előadás már valóban a központi szakmai témához kapcsolódott, de idesorolhatjuk Dr. Horváth István előadását is. Dr. Bitskey István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a koraújkori Magyarország szellemi műhelyeiről tartott előadást. Ezután Dr. Monok István főigazgató úr (OSZK) a hagyomány megőrzésének lehetőségeiről szólt, azaz a bibliothecarus doctus-ról. Dr. Horváth István, a megyei múzeum igazgatója Esztergomnak a magyar történelemben betöltött szerepét mutatta be. Ekkor került sor a Fitz-díjak átadására is. Másnap hat szekcióba folyt a szakmai munka, illetve hallgathattunk meg előadásokat a Tanítóképző Főiskolán. Az első szekció munkáját a következőképpen foglalhatjuk össze: Sajnos mindjárt az elején néhány sajnálatosan elmaradó előadásról kellett tájékoztatnom a jelenlévő nagyszámú közönséget. Külföldi útja és hivatalos elfoglaltsága miatt nem vehettünk részt azon a tudománytörténeti sétán, amelyet Dr. Gazda István vezetett volna. Így első előadónk Dr. Síró Béla (KLTE BTK Közép- és Koraújkori Tanszék) mint könyvtáros, és mint oktató gyakorlati szempontok alapján beszélt a fenntartói és felhasználói érdekekről. Példákkal illusztrálta a felsőoktatásban, a tudományban bekövetkezett változásokat. Mind több és friss információt kell gyűjteni, és rendszerezve továbbadni. Szólt a problémákról. Az utóbbi években nem készültek el a jelentős szakbibliográfiák soron következő kötetei, melyek nélkül egy szakdolgozat elkészítéséhez szinte hozzá sem lehet fogni. A hiányosságok persze a kutatók munkáját is megnehezítik. Az előadó összegzésében így vázolta a legfontosabb feladatokat: - az állomány naprakész feldolgozása, mely jelentheti a számítógépesítést is egyben
VÁNDORGYŰLÉS 2 VÁNDORGYŰLÉS - láthatóvá kell tenni" a kutatási segédleteket - mint mindig: könyvtárhasználatra is kell nevelni. (Vagyis a hallgatók behatóbban ismerkedjenek meg a tanszéki és kutatóintézeti könyvtárakkal, az ott elsajátítható ismeretek megszerzése napi igényük legyen.) Következő előadónk Dr. Bíró Mária igazgató (ELTE BTK Régészettudományi Intézet Könyvtára) lett volna. Elküldött előadását Váradi Eszter, az esztergomi Városi Könyvtár munkatársa olvasta fel. A tanulmány bevezető fejezeteiben ugyancsak a problémák kerültek előtérbe: egyrészt általánosságban a dokumentum-beszerzés, illetve annak financiális nehézségei, másrészt a folyóiratok problémája. Megdöbbentő összehasonlítási adatokkal illusztrálta, hogy mennyire nagy a különbség a megvásárolható periodikák és a különböző helyekről kapott cserepéldányok között. Különösen a múzeumi könyvtárakkal kapcsolatos részletekre figyeltem: létrejöttük jelentős volt a múltban és nagy szerepük van/lenne napjainkban is a tudományos kutatás szempontjából. A tanulmánynak volt még egy olyan részlete, amelyet szívesen megbeszéltem volna személyesen az előadóval. Ez a részlet arról szólt, hogy a szerző megengedhetetlennek tartja a múzeumok és könyvtáruk közművelődési feladatainak ellátását. Azt nyilván nem várhatjuk el egy féltett állománnyal rendelkező múzeumi könyvtártól, hogy átvállalja a közművelődési könyvtár feladatát. De közművelődési tevékenység-e, ha tudományos tanácskozást, konferenciát szervez, bonyolít le egy múzeum? Es ha mindezt egy kis városban más közművelődési intézménnyel közösen teszi? Ez nyilván nem baj. Nagyobb gondot inkább én is abban érzek - és vélhetően Bíró Mária erre gondol ha például középiskolások tömegesen rohanják meg a múzeumok féltett kincseit, dokumentumait örző könyvtárat, esetleg levéltárat. Ezen viszont a különböző pálvázatok kiírói változtathatnának olyan témák megadásával, amelyeknek egy nyitottabb közgyűjtemény is megfelelne. A szünetet követően a még mindig szépszámú hallgatóság I)r. F. Romhányi Beatrix (ELTE BTK Közép- és Koraújkori Régészeti Tanszék) előadását várta volna. Sajnos előadónk erre a napra nem tudott eljönni, előadását Faxon kicsit késve küldte el. Reméljük, hogy a jó néhány remek előadás mellett olvashatjuk majd gondolatait valamely szaklapban. Dr. Fülöp Éva Mária igazgatónő (Kuny Domokos Múzeum, Tata) a felhasználók oldalát képviselte, és mint agrártörténész - arról szólt, hogy kutatóként hol, mit találhat meg a különböző közgyűjteményekben. Előadásában nagyon precízen vázolta a közgyűjtemények (elsősorban múzeum, levéltár) által nyújtott lehetőségeket, a dokumentumok, tárgyi emlékek pontos lelőhelyét, besorolását. Az elhangzottak alapján akár tiszteletbeli könyvtárossá is választhatnánk az igazgatónőt (remélve, hogy ezzel nem sértjük meg), mert egy vérbeli szaktájékoztató könyvtáros becsületére is válhatott volna tájékozottsága. Szekciónk utolsó előadójaként Dr. Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója mondta el, menynyivel tud többet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, mint...? Előadását mindjárt a három pont feloldásával kezdte. Tehát mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár?" Nagy átalakulások, felújítások, bővítések után, közben és előtte van az intézmény (együttes kormány és fővárosi támogatásokból!), amelyek a jövő év végére fejeződnek be teljesen. Írásvetítő segítségével tájékozódhattunk a különböző épületrészek, szintek és az ott kialakítandó részlegek elhelyezéséről. Az előadás befejező részében rendszerezve hallhattuk a szolgáltatásokkal kapcsolatos elképzeléseket, amelyeket szeretnének megvalósítani. A jövőt láthattuk. Erőt, egészséget és kitartást kívánunk ehhez a hatalmas feladathoz az ott dolgozó kollégáknak és a vezetésnek. Reméljük, Szent Lőrinc odafigyel rájuk is. Összegzésként mit is írhatnék e szekció munkájáról? Az előadások és az előadók követték a vándorgyűlés alapgondolatát. Az előadók beszédeikben kitértek nemzeti hagyományainkra", szinte mindenki adott rövid történeti áttekintést saját szakterületéről, vagy az általa képviselt intézményről. Es persze szó esett a korszerű szolgáltatásokról, a korszerűen szolgáltató intézményekről. Nap, mint nap új kihívásoknak kell megfelelnie a könyvtáraknak és a könyvtárosoknak. Az elhangzott előadások alapján magánemberként és levezető elnökként a/t állapíthatom meg, hogy időben messze visszanyúló hagyományaink vannak, amelyeket nem szabad és nem kell elvetnünk. Azokat megtartva, a megszerzett tapasztalatokra építve kell kialakítanunk a korszerű szolgáltató könyvtárai és a korszerű szolgáltatásokat. Hol járunk ezen az úton? Talán nem tévedek, ha azt írom, rátértünk a korszerűsödés útjára. A különböző típusú könyvtárak nagy rés/e ugyan még nem szolgáltat korszerű információkat korszerű
VÁNDORGYŰLÉS 3 ISKOLAI KÖNYVTÁRAK módon, de ez nemcsak az adott intézmény veze ésén múlik. Ha politikusaink betartják szavukat, és nemcsak ünnepi köszöntő beszédeikben adnak hangot az információ fontosságának és a könyvtárak létjogosultságának - mint a bevezető köszöntőben is hallhattuk - akkor valóban elképzelhető, hogy hagyományaink mellett korszerű szolgáltató könyvtárak is lesznek az új évezred elején. A hazai könyvtárügy és maguk a könyvtárosok is nyitottak erre. A záró plenáris ülésen hallgatva a többi összefoglalót is, úgy érzem, másutt is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete a krisztusi korba lepő (XXXIII) vándorgyűlési sorozatának következő programját Nyíregyházán tartja meg. ahol a fő téma az ottani főiskolái a is gondolva Könyvtár az iskolában, tanulás a könyvtárban" lesz. Jó pihenést az esztergomi kollégáknak és jó munkái a nyíregyháziaknak a következő vándorgyűlés előkészítéséhez. ifj. Gyüszi László Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata könyvtárigazgató Az iskolai könyvtarak 1998/99. tanévi munkájáról Az 1999. szeptember 1-i adatfelvételhez 103 általános iskola, 10 gimnázium, 13 szakközépiskola és 10 szakközépiskola és szakmunkásképző szolgáltatott adatokat a Pedagógiai Intézel kelésére. A statisztikai táblázatokhoz az alábbi kiegészítéseket fűzzük: Az általános iskolák könyvtárai Az általános iskolai tanulók száma az előző évihez képest szerény növekedést mutat: 31 126 fő. A tanévben lényeges változást jelentett az iskolai könyvtárak gyarapításában, hogy könyvbeszerzésre normatív támogatást kaptak az iskolák az állami költségvetésből. Így jelentős mértékben tudták gyarapítani a könyvtárak állományát azok a/ iskolák, ahová ez az összeg ténylegesen eljutott (Dorog, Esztergom, Tata iskolai könyvtárai). A dokumentum-beszerzésre fordított összeg 13 716 691 Ft-ról 21 228 876 Ft-ra, a beszerzett dokumentumok száma 25 672-ről 29 407-re nőtt. A lényegesen nagyobb ráfordítás ellenére a könyvtárak állományának összessége nem nőtt nagy arányban, ez két tényezősei magyarázható: a dokumentumok árának emelkedésével (gyakoribb volt a CD- és egyéb beszerzés), másrészt a selejtezésekkel. A könyvtárhasználat adatai: olvasók száma: 21 330 fő (68,52%) kölesönzések száma: 192 190 kötet egy olvasóra jutó kölcsönzés: 9 kötet Ezek az arányok nem változtak lényegcsen az előző tanévhez, képest, a NAT követelményeknek megfelelően viszont tovább növekedeti a könyvtári órák száma. A középiskolák könyvtárai A tanulói létszám a Gimnáziumokban: 5006 fő Szakközépiskolákban: 5791 fő Szakmunkásképzőkben: 5422 fő Minden iskolatípusban nőtt a tanulói létszám az előző tanévhez, képest. Az. állománygyarapításra fordított összeg Gimnáziumokban: 4.581.881 Ft Szakközépiskolákban: 3.683.391 Ft Szakmunkásképzőkben: 1.755.089 Ft Összesen: 10.020.361 Ft A szakközépiskolában csökkent, a gimnáziumokban és a szakmunkásképzőkben gyarapodott ez az összeg. A tanulók könyvtárhasználata: Olvasók száma: 9890 fő (59,87%) Kölcsönzések száma: 74 224 kötet Egy olvasóra jutó kölcsönzés: 7,50 kötet A középiskolákban rendkívül alacsony a könyvtári órák száma. Továbbképzések Megyei továbbképzés 1998. szeptember 7. Az iskolai könyvtárak szervezeti szabályzatának és gyűjtőköri szabályzatának elkészítéséről Ea: Halmi Erzsébet, szaktanácsadó Kovácsné Németh Mária, szaktanácsadó Tanczemé Jakus Emőke, szaktanácsadó október 6. Az. iskolai könyvtárak az ezredfordulón Ea: Balogh Mihály az OPKM főigazgatója
STATISZTIKA\ 4 STATISZTIKA
STATISZTIKA 5 STATISZTIKA
STATISZTIKA 6 STATISZTIKA
STATISZTIKA 7 STATISZTIKA
ISKOLAI KÖNYVTÁKAK 8 ISKOLAI KÖNYVTÁRAK november 3. Az olvasóvá nevelés helyzete és feladatai az iskolában Ea: Dr. Nagy Attila olvasáskutató OSZK Tanfolyami képzés 1998. október 6-1999. április 27-ig 60 órás tanfolyam: Hagyományos és új médiumok az iskolai könyvtárban c. tanfolyamot szerveztük, a résztvevők száma 20 fő. Országos továbbképzések 1998. november 6-7. Esztergom: A Könyvtárostanárok Egyesületének országos továbbképzése. A tanulás tanítása könyvtárral c. továbbképzés szervezetében vettünk részt. 1999. június 28. -július 2. Székesfehérvár Iskolai Könyvtárosok VIII. Nyári Akadémiája foglalkozás, mesterség, hivatás címmel. A megyei KTE csoport tagjai részt vettek a konferencián. Tanulmányi Verseny A Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei fordulóján 16 iskola 44 tanulója vett részi Egyéb feladatok Gyűjtőköri szabályzatok készítése A 16/1998 (1V.8.) MKM rendelet alapján minden iskolai könyvtárnak el kellelt készíteni ezt a dokumentumot és szakértővel véleményeztetni. Értesüléseink szerint az iskolák többségében eleget tettek ennek a kötelezettségnek, de jó néhány iskolában még nem készült el ez a dokumentum. Halmi Erzsébet könyvtárvezető Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet A British Council ez évi továbbképzése A két éve kezdődött munka eredményeként ma már minden megyében van British Council tájékoztató sarok az országban. Augusztus 30-31-én a megyei könyvtárak e feladattal megbízott munkatársai továbbképzésen vettek részt. A résztvevők az első napon beszámoltak a saját könyvtárban folyó munkáról, a tájékoztató sarok használatának tapasztalatairól. Ez azért is hasznos volt, mert új ötleteket kaptunk az információs források kihasználásának lehetőségeiről, válaszoltak felmerülő problémáinkra, így növelni tudjuk a tájékoztatás hatékonyságát. A második napon az iroda munkatársai számoltak be az új információs lehetőségekről. Bemutatták a magyar iroda új honlapját: http://www.britishcouncil.hu, ahol nagyon sok információt lehet találni, többek között egy internetes nyelvtanfolyamot, különböző szinteken. Kézhez kaptunk egy listát is a hasznos honlapokról, amelyek segítségével az aktuális angliai múzeumi belépők áraitól és nyitva tartásától kezdve a menetrendeken át a szálláslehetőségekig mindent megtalálhatunk. Szívesen segítünk - többek között ezért is hozták létre az információs sarkot - a hozzánk forduló könyvtáraknak. Kis Noémi József Attila Megyei Könyvtár Szerkesztik: ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatahánya, Kő tér 2. Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató Felelős szerkesztő: Takács Anna ISSN 1218 9278 Tb.MK.S-34/1999