Nagymacs szociális városrehabilitációja

Nagymacs szociális városrehabilitációja Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft Debrecen, 2012. április

Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 6 2.1. Az akcióterület lehatárolása... 6 2.2. Jogosultság igazolása... 10 3. HELYZETELEMZÉS... 13 3.1. A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai... 14 3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen... 22 3.3. Az akcióterület társadalmi és gazdasági jellemzői... 22 3.3.1. Demográfiai viszonyok... 22 3.3.2. Gazdasági helyzet... 25 3.3.3. Társadalmi helyzet... 31 3.4. Az akcióterület környezeti adottságai, jellemzői... 35 3.4.1. A természeti környezet állapota... 35 3.4.2. A természeti és az épített környezet értékei... 37 3.4.3. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények... 37 3.4.4. A közbiztonság helyzete az akcióterületen... 39 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzői... 41 3.5.1. A közlekedési hálózat helyzete... 41 3.5.2. A parkolási koncepció kérdésköre Nagymacs AT esetében... 44 3.5.3. A közműhálózat jellemzői az akcióterületen... 45 3.5.4. Lakáshelyzet... 47 3.5.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó közcélú létesítmények állapota... 48 3.6. Funkcióelemzés... 49 3.7. Tulajdonviszonyok értékelése... 55 3.8. Igényfelmérés és Kihasználtsági terv... 57 3.8.1. Kérdőíves igényfelmérés és interjúk... 57 3.8.2. Kihasználtsági terv közösségi ház... 71 3.8.3. Kihasználtsági terv kiskereskedelmi egység... 80 3.8.4. Kihasználtsági terv park és játszótér... 83 3.9. Helyzetfeltárás összegzése... 86 4. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI... 88 4.1. A Nagymacs AT fejlesztésének céljai... 88 4.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége... 91 4.3. Az akcióterületen tervezett beavatkozások... 92 4.3.1. A Regionális Operatív Program városrehabilitációs célú pályázat tartalma... 95 4.3.1.1. Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztések bemutatása... 96 2

4.3.1.2. Kapcsolódó soft tevékenységek bemutatása... 105 4.3.3. Szinergia vizsgálat... 129 4.3.4. Bevonandó partnerek a pályázat tárgyát képező projektben... 130 4.3.5. Az Önkormányzat által ellátott feladatok a pályázat tárgyát képező projektben... 132 4.3.6. A projekt indikátorainak bemutatása... 134 4.3.7. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen... 138 4.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai... 139 4.4.1. Társadalmi-gazdasági hatások... 139 4.4.2. Esélyegyenlőségi hatások... 140 4.4.3. Környezeti hatások... 141 4.5. Kockázatok elemzése... 143 4.5.1. A pályázati projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő kockázatok... 143 4.5.2. A akcióterületi egyéb (pályázathoz nem kapcsolódó) fejlesztések kockázatai... 147 4.6. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve... 147 4.7. Partnerség az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során... 150 5. PÉNZÜGYI TERV...152 5.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve... 152 5.2. A pályázat részletes pénzügyi terve... 154 6. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE...156 6.1. Előzmények, a városfejlesztés helyi sajátságai... 156 6.1.1. DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata... 156 6.1.2. Alapelvek, a városfejlesztő társasággal szemben támasztott elvárások... 157 6.2. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 158 6.2.1. A városfejlesztő társaság szervezete, kompetenciái... 159 6.2.2. A városfejlesztő társaság munkatársai... 160 6.3. A projektmenedzsment szervezet feladatai és működése... 161 6.3.1. A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek... 161 6.3.2. Az akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás... 163 6.3.3. Külső szakértők feladatai... 166 6.3.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje... 166 6.4. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, tájékoztatás... 169 6.5. Üzemeltetés és működtetés... 170 ÁBRAJEGYZÉK...174 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...175 MELLÉKLETEK...176 3

1. Vezetői összefoglaló Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban Közgyűlési határozattal elfogadta a Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a javasolt szociális városrehabilitációs akcióterületek között első helyen nevezi meg Nagymacs Akcióterületet, ahol a tervezett fejlesztések megvalósításának támogatására az Önkormányzat pályázatot nyújt be az ÉAOP-2009-5.1.1/B pályázati kiírására. Nagymacs a város központi belterületétől egyik legtávolabb eső, Debrecen nyugati külterületébe ágyazott belterületi besorolású városrésze, amely a 33 főút felől a Látóképi Csárdánál Balmazújváros felé leágazó 3316. számú útról egy újabb leágazáson keresztül zsáktelepülés szerűen közelíthető meg. A településrészt mezőgazdasági területek veszik körül, a szabályozási terv 3 zónát különít el a belterületen: falusias lakóterület (Lf), településközpont vegyes terület (Vt), kertvárosias lakóterület (Lke). A Nagymacs belterületi besorolású részének egészét magába foglaló 54,8 hektáros akcióterület lakónépességének száma 992 fő. A lakosság iskolázottsági és foglalkoztatottsági jellemzői egyaránt kedvezőtlenek, mindez pedig kedvezőtlen jövedelmi és szociális helyzettel is párosul. A gazdasági aktivitás rendkívül alacsony, a helyben működő néhány kereskedelmi egység csak a lakosság legalapvetőbb igényének kielégítésére szorítkozik. Az intézményellátottság szintén igen gyenge: egyedül a tagiskolaként működő általános iskola említhető meg, valamint a DMJV Reménysugár Otthonának 2. számú gyermekotthona részeként működő két lakásotthon. A Debrecen központjától való jelentős (kb. 15 km-es) távolság és a nehézkes megközelíthetőség miatt az itt élők szolgáltatásokhoz való hozzájutása is problémás. Az akcióterületről teljesen hiányoznak a közösségi funkciók, amelyek fejlődésének egyik legfontosabb akadálya a közösségi tér hiánya. Az akcióterület céljai Az IVS által lehatárolt akcióterületek közül a Nagymacs telep átfogó célja a következő: A lakosság életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által. Az IVS-ben a helyi akcióterület sajátosságaira vonatkozólag a következő részcélok kerültek meghatározásra: A helyi közösség erősítése, a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése A lakosság képzettségének növelése A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése 4

Az akcióterületi fejlesztés összefoglalása, tartalma A szociális városrehabilitációs fejlesztés célja a közösségi, városi és gazdasági funkciók megerősítése. A fejlesztések eredményeként az akcióterületen a legfontosabb cél a településközponti arculati kép megteremtése mellett egy olyan közösségi tér kialakítása (közösségi ház építése révén), amely megfelelő alapot teremt a lakókörnyezetéért és saját életkörülményeinek javításáért tenni akaró társadalom céljainak eléréséhez. Az akcióterület városi funkcióinak (játszótér, park) megerősítései is hozzájárulnak a városkép javításához, a közösségi élet önszerveződéséhez. A gazdasági funkcióként felújításra és bővítésre kerülő kiskereskedelmi egység megteremti a lakosság magasabb szinten történő ellátásának lehetőségét, illetve hozzájárul munkahelyteremtéshez. A pályázat keretében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a következő fejlesztések megvalósulását tervezi: Közösségi Ház és sportudvar létesítése (közösségi funkció) Park kialakítása (városi funkció) Játszótér létesítése (városi funkció) Kiskereskedelmi egység felújítása és bővítése (gazdasági funkció) Szociális típusú városrehabilitációs projektek nélkülözhetetlen elemei a beruházásokat kiegészítő soft tevékenységek, amelyek a lakosság, a civil szféra számára segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt, emellett pedig hozzájárulnak a városfejlesztés eredményeinek elfogadottságához, közép- és hosszútávon történő társadalmi-környezeti fenntartásához. Az akcióterület soft tevékenység célja egy jól működő aktív helyi közösség megteremtése. A projekthez kapcsolódó soft elemek tervezése és lebonyolítása a tervezési útmutató elvárásainak megfelelően két részre oszlik: a ROP által közvetlenül támogatott soft elemek a helyi közösség erősítését célozzák (előadások, különböző klubtevékenységek, rendezvények, szabadidős programok, stb.), amelyeket a közösségszervezés terén nagy tapasztalatokkal rendelkező Debreceni Művelődési Központ valósít majd meg konzorciumi partnerként a Közösségi Házhoz kapcsolódóan. A soft elemek másik része pedig közvetett támogatás (ProgramalapÖ keretében kerül majd továbbpályáztatásra mindenekelőtt helyi civil szervezetek számára. Az ESZA támogatási forrás felhasználásával megvalósuló programoknak legtöbb esetben a létesítendő Közösségi Ház biztosít majd helyszínt. Ütemezés és költségek A szociális városrehabilitációs célú fejlesztés infrastrukturális beruházásainak tervezett időtartama 2012. IV. és 2013. III. negyedév közötti időszak, míg a soft tevékenységek a projekt megkezdésétől 2014. III. negyedévéig tartanak. Mindezt 2010. tavaszától kezdődő előkészítési szakasz előzte meg, melynek során elkészültek a pályázati dokumentáció alapjaként szolgáló előzetes, majd végleges, engedélyes és kiviteli tervdokumentációk, valamint partnerségi kapcsolatok kiépítésére is sor került. A projekt elszámolható összköltsége 375.577.942 Ft, melynek támogatás tartalma 303.246.768 Ft, 80,741%-os igényelt támogatási intenzitás mellett. 5

2. Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. Az akcióterület lehatárolása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008-ban fogadta el a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amelynek 7. fejezete a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan 9 fejlesztendő akcióterületet jelölt meg, amelyek közül 5 a funkcióbővítő, 4 pedig a szociális típusú városrehabilitáció potenciális helyszínét képezi. Az IVS a következő sorrendet állapítja meg a megjelölt akcióterületek vonatkozásában: Funkcióbővítő akcióterületek: Szociális típusú akcióterületek: 1. Belváros AT 1. Nagymacs AT 2. Nagyállomás környéke AT 2. Nagysándortelep Vulkán telep AT 3. Nagyerdő AT 3. Dobozikert AT 4. Déli ipari terület AT 4. Sóház AT 5. DE Tudományos, Technológiai és Innovációs Park AT Az IVS-ben felsorolt akcióterületek közül DMJV Önkormányzata jelen akcióterületi terv keretében Nagymacs Akcióterületen kíván szociális városrehabilitációs beavatkozásokat megvalósítani az ÉAOP-2009-5.1.1/B konstrukció forrásainak igénybevételével. Nagymacs a város központi belterületétől egyik legtávolabb eső, Debrecen nyugati külterületébe ágyazott belterületi besorolású városrésze. A 33 főút felől a Látóképi Csárdánál Balmazújváros felé leágazó 3316. számú útról egy újabb leágazáson keresztül zsáktelepülés szerűen megközelíthető Nagymacs az IVS-ben megjelölt kategóriák közül a Külső településrészek közé, azon belül pedig az Egyéb belterületek kategóriába tartozik. A szabályozási terv szerint az akcióterület legnagyobb része a falusias lakóterület (Lf) zónába tartozik, de a településrész központját jelentő általános iskola környezete a településközpont vegyes terület (Vt), az iskolát körülvevő utcák pedig a kertvárosias lakóterület (Lke) zónákba sorolhatók. A Nagymacs belterületi besorolású részének egészét magába foglaló akcióterület kiterjedése 54,8 ha, amely Debrecen teljes belterületének (5.963,8 ha) nem egészen 1 egy százalékát (0,92%) teszi ki. Az önkormányzati népesség-nyilvántartás 2009. november 30-ai adatai alapján a lakónépesség száma 992 fő volt, amely Debrecen teljes népességének (210.866 fő) mindössze 0,47%-át tette ki. Az akcióterület állandó népességének száma ennél 7 fővel alacsonyabb volt (985 fő), a város állandó népességének (204.612 fő) 0,48%-át jelentette. Az akcióterület városon belüli elhelyezkedését a következő ábrák szemléltetik: 1. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül 2. ábra: Az akcióterület és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya 3. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen 6

1. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül 7

2. ábra. Az akcióterület és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya 8

3. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen 9

Nagymacs Akcióterületet határát a belterületi határvonal adja. Összesen 13 utca található Nagymacson, amelyek teljes belterületi szakaszai (páros és páratlan oldal egyaránt) az akcióterülethez tartoznak (1. táblázat). 1. táblázat. Az akcióterülethez tartozó közterületek Közterület neve ARATÓ DOHÁNYOS FENYVES GYÜMÖLCS KASTÉLYKERT LÁTÓKÉP LOMB MACSI MÁTAI NAGYHÁT ONDÓDI PARK SUMMÁS Közterület jellege UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA UTCA 2.2. Jogosultság igazolása A Nagymacs Akcióterület teljesíti a tervezési felhívásban a szociális városrehabilitáció akcióterületeivel szemben elvárt követelményeket: A hagyományos beépítésű akcióterület teljes területe belterületen helyezkedik el, amely Debrecen nyugati külterületébe ágyazva fekszik. A város szabályozási terve az akcióterület legnagyobb részét a falusias lakóterület (Lf) zónába sorolja, emellett a településrész központját jelentő általános iskola környezete a településközpont vegyes terület (Vt), az iskolát körülvevő utcák pedig a kertvárosias lakóterület (Lke) zónákba tartoznak. Az akcióterületen a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozások (közösségi ház létesítése, a településrész központjának rekonstrukciója, közösségépítés) egymásra szinergikus hatást gyakorolva, és a korábbi városrehabilitációs fejlesztésekhez is szervesen kapcsolódva illeszkednek az akcióterület és a város fejlesztési céljaihoz, elképzeléseihez. A ROP forrásaiból a Nagymacs AT támogatásra jogosult, mivel hagyományos beépítésű akcióterületként a lakosság száma 992 fő, amely meghaladja a tervezési útmutatóban minimálisan elvárt 500 fős értéket. Az akcióterület emellett az Integrált 10

Városfejlesztési Stratégia antiszegregációs terv részében szociálisan kedvezőtlen adottságú területként van megjelölve és lehetséges akcióterületként szerepel. Az akcióterületen 2001 óta nem történt a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nagyobb mértékben új építés vagy bontás: DMJV PH Műszaki Osztályának adatai alapján 14%. Az akcióterület a megyei jogú városokra vonatkozó tervezési útmutatóban szociális városrehabilitáció akcióterületeire vonatkozó 6 számszerűsített jogosultsági indikátor közül 5-öt teljesít: Határérték a hagyományos Indikátor típusa városi beépítésű területeken ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/ foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001- ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Az akcióterület mutatói Minimum 30% 49,7% Minimum 8% 1,3% Minimum 30% 55,9% Minimum 65% 61,5% Észak-Alföld: 11% 19,3% Észak-Alföld: 5% 7,5% SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (a mutatószámokból legalább kettőt teljesíteni kell.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Észak-Alföld: 15% 14,1% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa Minimum 10% 0% Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi lakások száma Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak. 1,86-szerese a városi átlagnak 11

Indikátor típusa A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009- ben a 2007-2008-2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa a gépjárműadó nyilvántartás alapján Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a városi átlagnak ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Hagyományos beépítésű területek esetében nem releváns Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás adatai, Önkormányzat adatszolgáltatása Hagyományos beépítésű területek esetében nem releváns Az akcióterület mutatói 29,7% Minimum 25% 33,9% Minimum 30% 20,6% A számszerűsített indikátorok közül a hagyományos beépítésű területekre vonatkoztatható mind az 5 kategóriában megfelel az akcióterület. Az indikátorok releváns mutatószámait vizsgálva pedig megállapítható, hogy mindössze 4 mutatószám tekintetében kedvezőbbek a Nagymacs AT értékei a minimálisan elvárt kritériumnál: a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül mindössze 3,5 százalékponttal, a 2001-ben kizárólag állami vagy helyi támogatás jövedelemmel rendelkező aktív korúak aránya pedig csupán 0,9 százalékponttal marad el a határértéktől. A terület sajátos beépítési (családi házas övezet) és tulajdonviszonyai folytán pedig az egyszobás lakott lakások aránya alig haladja meg a 20%-ot, míg önkormányzati bérlakás nincs a területen. 12

3. Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó helyzetértékelés elkészítése során többféle adatbázis is felhasználásra került. Az akcióterületi terv egyrészt támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégia város és városrész szintű elemzéseire, Debrecen egészét illetően a TEIR adatbázisra, de alapvetően speciálisan az akcióterületre vonatkozó számos forrásból származó adatok elemzését foglalja magában. Az akcióterületre vonatkozó statisztikai adatok nagy részét Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályai szolgáltatták, emellett igénybe vettük a Debreceni Körzeti Földhivatal, a Cívis Ház Zrt., a KSH adatbázisait is (2. táblázat). A statisztikai adatok mellett alapvető információk (pl. beépítettség, közterületek állapota) származnak a terület többszöri helyszíni bejárásából, saját adatgyűjtésből. 2. táblázat. Az akcióterületi adatok forrása Téma Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatóegységek és vendéglátóhelyek adatai Adatok forrása Adatszolgáltatás időpontja DMJV PH Igazgatási Osztály 2009.12.01. Szociális segélyben részesülők adatai DMJV PH Szociális Osztály 2009.12.01. Az akcióterületre vonatkozó demográfiai adatok DMJV PH Okmányosztály 2009.12.08. Az akcióterületen működő vállalkozások adatai KSH Cég Kód Tár adatbázis 2009. november Debreceni műemlékek jegyzéke Debrecen építészeti örökségének és természeti értékeinek helyi védelme Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 2010.02.04. DMJV PH Városépítési Osztály 2010.02.04. Közterületi műalkotások http://www.dbvk.hu/szoborpark/ 2010.02.04. Szálláshelyek adatai Tourinform 2009.12.09. Közlekedés, utak állapota, kerékpárutak, parkolók, zöldterületek DMJV PH Városüzemeltetési Osztály 2010.02.17. Intézményhálózat adatai DMJV honlapja (www.debrecen.hu) 2010.02.04. A lakosság végzettségi és foglalkoztatottsági adatai, lakásállomány (2001. évi Népszámlálás) KSH Népességstatisztikai Osztály 2009.12.01. Debrecen egészére vonatkozó KSH adatok TEIR adatbázis 2008. 2010.01.08. Bankfiókok, ATM-ek adatai www.bankkartya.hu, saját adatgyűjtés 2010.01.12. Bérlakás állomány adatai Cívis Ház Zrt. 2010.01.05. Megelőző városrehabilitációs beavatkozások Az akcióterület tulajdonviszonyai DMJV PH Városépítési Osztály Cívis Ház Zrt. saját adatgyűjtés DMJV PH Vagyonkezelési Osztály Debreceni Körzeti Földhivatal 2010.02.23. 2010.02.08. 2010.03.05. Közbiztonságra vonatkozó adatok Debreceni Rendőrkapitányság 2010.02.08. 13

3.1. A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai DMJV Közgyűlése 8/2003. (V. 23.) Kr. szám alatt fogadta el Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletét, amely jelenleg többszöri módosításával együtt van érvényben (a figyelembe vett legutóbbi módosítás 2010. március 1-én lépett hatályba). A szabályozási tervlapoknak (SZT) DMJV Közgyűlése által 2010. március 18-án módosításokkal elfogadott változata állt rendelkezésre a vizsgálat és értékelés elvégzéséhez. Azóta az akcióterületet érintő tervmódosítás nem történt. A zónaelőírások fajtái szerint a szabályozási terv Debrecenben a következő zónákat jelöli ki: a) rendeltetési d) értékvédelmi b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) e) tilalmi és korlátozási c) környezetvédelmi f.) várospolitikai Az akcióterület a szabályozási terv szerint legnagyobbrészt lakózónában (L), kisebb részben pedig vegyes zónában (Vt) lett kijelölve, amelyekbe közlekedési célú területek ékelődnek. A város szabályozási tervében előforduló rendeltetési zónák közül az akcióterület az alábbiakat érinti: A) horizontális rendeltetési zónákat 1. a beépítésre szánt területen: a.) lakó: (L) ezen belül: - kertvárosias (Lke) - falusias (Lf) b.) vegyes: (V) ezen belül: - településközponti vegyes (Vt) 2. a beépítésre nem szánt területen: a.) közlekedési és közmű:(kö) ezen belül: - általános közlekedési (Köá) Az akcióterületen településközpont vegyes zónába (Vt) az általános iskola és az azt körülvevő terület tartozik (az akcióterület területének kb. 5,5%-a), amelyet kertvárosias lakózónába (Lke) sorolt terület vesz körül. Nagymacs legnagyobb része a falusias lakózónába (Lf) sorolható, míg az általános közlekedési zónába (Köá) a Kastélykert utca tartozik. Az akcióterületen zöldterület besorolású rész nem található. A város szabályozási terve szerint Nagymacs mezőgazdasági tanyás területbe (Mt) ékelődik (4. ábra). 14

4. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen településszerkezeti tervlapján Forrás: DMJV településszerkezeti tervlapja alapján saját szerkesztés 15

A Debreceni helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv (továbbiakban: DÉSZ) a vizsgált akcióterületi területegységre sorrendben, az alábbi előírásokat tartalmazza: Az akcióterületet érintő rendeltetési zónák előírásai: 3) Kertvárosias lakózóna (Lke) 6. Lakó zóna (V) a) A terület alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető: - legfeljebb két rendeltetési egység, mely lehet lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, illetőleg ahol azt az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet megengedi, állattartó épület, továbbá - különleges esetben a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltő. c) A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 450 m 2 telekhányadot kell biztosítani. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. e) A területen hulladékudvar kialakítható. f.) Az előírt gépjármű-elhelyezési igényt saját építési telken belül kell kielégíteni és a gépkocsi épületben történő elhelyezésének lehetőségét a telek beépítettségénél (minimum bruttó 20 m 2 /gépkocsi tároló) figyelembe kell venni. (4) Falusias lakózóna (Lf) a) A terület alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, állattartó épület, valamint a lakóépület kiszolgálására szolgáló épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő helyezhető el. c) Lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 600 m 2 telekhányadot kell biztosítani... 16

7. Vegyes zóna (V) (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület - melyben a kiskörút tervezett nyugati szakasza mentén a közterülettel határos épületszárny földszintjén lakást létesíteni nem szabad -, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá - különleges esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetők el. 11. Közlekedési és közmű zóna (Kö) (1) Általános közlekedési zóna (Köá) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei. - a zóna közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel térszint alatt beépíthető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos zónák pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható. - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, különleges esetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. 17

A DÉSZ szerint az akcióterület két építési zónába tartozik: a településközpont vegyes zóna (Vt) besorolású rész az egyéb karakterű nem kialakult, az akcióterület kertvárosias (Lke) és falusias (Lf) zónákba sorolt része pedig a külső kertségi kialakult karakterű építési zónába tartozik. Az akcióterületet érintő építési zónák vonatkozó előírásai: 19. Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai (2. kódszám) (táblázatok T oszlop alatti értékei) (1) A 18. (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat beépítési módot, építménymagasságot az a 21. szerinti 1-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. (2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítési százaléka nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság (kivéve az új szerkezet kialakításából eredő minimális építménymagasság növekedést) és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi, vagy a telekalakítás utáni méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők, alakíthatók át és változtatható meg rendeltetésük, azonban önálló rendeltetési egység az átalakítás (bővítés) során nem jöhet létre. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. e.) Ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthető, a telek kialakítható, de ezen tényt miszerint a telek 18

önállóan nem beépíthető az ingatlan tulajdoni lapjára építésügyi hatósági határozat alapján be lehet jegyeztetni. 20. Kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai (1. kódszám) (táblázatok K oszlop alatti értékei) (1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a telek minimális méretét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és a 21. 1/a-b sz. táblázatban meghatározott keretek között az Étv. 18. (2) bekezdése szerinti illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg szükség szerint a városi főépítész, előzetes állásfoglalásának figyelembevételével. Az építtető elvi építési engedélyben az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását. A legnagyobb beépítettséget az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen a 21. 2/a-b. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. (2) A 19-21. -ban rögzített előírásokat megfelelően alkalmazni kell a kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák esetében is. A legnagyobb beépítettséget az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen a 2/a-b. sz. táblázat keretei között meg kell határozni... 26. Külső kertségi karakterű építési zóna (1) A zónában a jellemzően külsőségi karakterű kialakult, illetve nem kialakult területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el; b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló és oldalhatáron álló beépítés esetén 720 m 2, ikres beépítés esetén 600-600 m 2 lehet; c) az építményeket szabadon álló-általános, oldalhatáron álló, ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni; d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén, legalább 5,0 m-es előkert létesítése kötelező, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelező beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható) e) az építési telek újonnan legfeljebb 30%-ig építhető be. 19

(3) Az építési hely mélységét az előkerti építési vonal határától merőlegesen mért 30 m-ben kell kijelölni, kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor erre a célra az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet. (4) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. (6) Valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet ettől eltérően rendelkezik. Állattartó épület csak a beépítési vonalra merőlegesen, a szabályozási vonaltól 30 m-en túl helyezhető el. 27. Egyéb karakterű építési zóna (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható általában szabadonálló-telepszerű, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú-általános, illetve szabadon álló-általános beépítési móddal beépített, illetve beépíthető kialakult, illetve nem kialakult területek tartoznak. (2) Az építési telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése, kivéve a nem központi települési területeket, ahol megengedett a részleges közművesítettség is. (3) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. (4) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni az építési előírásokat, kivéve a korábban kialakult egyedi telkeket. (5) A zónába eső lakótelepeken úszótelek határait túllépően építeni, illetőleg a szintterületet növelni csak a helyi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően szabad. (6) hatályon kívül helyezve (7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. A DÉSZ előírásai és a szabályozási tervlap alapján az akcióterületen a telken belüli beépítettség mértéke legfeljebb 30%, míg a zöldfelületi fedettség legalább 50% kell hogy legyen. A kertvárosias (Lke) és a falusias (Lf) rendeltetési lakózónákban a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, a beépítési mód pedig a telek adottságaitól függ. A településközpont vegyes zónába (Vt) tartozó részen a legnagyobb építménymagasság 7,5 m 20