6/2014. (I.16.) sz. Igazgatósági határozat hatályos:2014- - -- visszavonásig Az Alföldvíz Regionális víziközmű-szolgáltató Zrt. beszerzéseinek szabályai módosításokkal egységes szerkezetben 1. Jelen szabályozás célja: E szabályzat célja az, hogy meghatározza az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság) a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. számú törvényben a közszolgáltatókra vonatkozóan megállapított, nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseinek teljes körű szabályait. 2. Jelen szabályzat hatálya: 2.1. Időbeli hatály: Jelen szabályzat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedésével lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart. 2.2. Személyi hatály: Jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi munkavállalójára. 2.3. Tárgyi hatály: Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX számú törvény (továbbiakban: Vksztv.) és az annak végrehajtására kihirdetett 58/2013. (II.27.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti, a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos beszerzéseire, a Vksztv. 45. szerinti kiszervezett tevékenységeket végző vállalkozók kiválasztására és megbízatására, valamint minden olyan beszerzésre, mely nem közbeszerzés. 3. A szabályzat tartalmának aktualizálása: Amennyiben jelen rendelkezés szakmai és / vagy jogi szempontú aktualizálása szükségessé válik, a Vezérigazgató köteles módosító indítványt előterjeszteni a kibocsátó ügyvezető szerv (továbbiakban: Igazgatóság) felé. 4. Értelmező rendelkezések: 4.1. Beszerzés: Azon eljárás, amely a Társaság számára szükséges eszközök, anyagok és tárgyak, valamint szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állásának biztosítására vonatkozó szükségleteinek külső forrásokból történő kielégítését szolgálja. A beszerzés az előkészítéssel, a tervezési folyamattal kezdődik, és az ajánlattételi eljárás lefolytatásával, valamint az ezt követő döntési folyamaton keresztül általában a teljesítés realizálásával végződik. A beszerzések két fő csoportba sorolhatók: a. a beszerzési tervben szereplő (üzleti terv részeként) költségkeret terhére történő beszerzések b. a beszerzési tervben nem szereplő vagy költségkereten felüli beszerzések
Az eljárás lefolytatására jogosult személyek hatásköre szerint a beszerzések lehetnek centralizált, decentralizált vagy delegált beszerzések. 4.2. Centralizált beszerzés: A Beszerzési Főosztály által lefolytatott, általa lebonyolított beszerzési eljárás. 4.3. Decentralizált beszerzés: Nem a Beszerzési Fősztály, hanem a jelen szabályzat alapján beszerzési hatáskörrel felruházott szervezeti egység által a napi üzemeltetési feladatok zavartalan és folyamatos biztosítása érdekében lefolytatott kizárólag eljárásmentes beszerzési eljárás. 4.4. Delegált beszerzés Nem a Beszerzési Főosztály, hanem a jelen szabályzat alapján beszerzési hatáskörrel felruházott szervezeti egység által lefolytatott beszerzési eljárás, mely eljárás keretében a beszerzési döntések meghozatalára a 10.4-10.12 pontban meghatározott szervezeti egység vezetője, annak lefolytatására a jelen Szabályzat 11.2. pontjában meghatározott szervezeti egység a beszerzés tárgyának szakma specifikus jellege miatt kap felhatalmazást. 4.5. Beszerzés értéke A beszerzés ÁFA nélkül számított ellenértéke, mely magában foglalja a járulékos költségeket (vám, illeték, szállítási költség stb.) is. A beszerzési folyamat elején ez általában a becsült érték, ami előkalkulációval, piackutatással, indikatív ajánlatok bekérésével vagy marketingtájékozódással megközelíthető pontosságú adatot ad. A határozatlan időre kötött szerződés esetén a beszerzés értéke a 12 hónapra számított szerződéses ellenérték összege. Határozott időre kötött szerződés esetén a beszerzés értéke a teljes beszerzés ellenértéke. 4.6. Ajánlattevő: Aki az ajánlati dokumentáció, illetve az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz. Ajánlattevő lehet természetes személy, önálló jogi személy, vagy közös ajánlattétel céljából alapított konzorcium. 4.7. Beszerző: Az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. (Társaság), valamint a Társaság beszerzést bonyolító szervezeti egysége, mely a centralizált beszerzések esetén a Beszerzési Fősztály, decentralizált és delegált beszerzések esetén a jelen szabályzat szerinti beszerzési jogkörrel felruházott egység. 4.8. Igénylő: a. A Társaság szervezeti felépítése szerinti szervezeti egysége, aki a jelen Beszerzési Szabályzat hatálya alá tartozó centralizált beszerzési igényét írásban bejelenti a Beszerzési Fősztály felé. b. Igénylő továbbá a delegált beszerzési hatáskörrel felruházott, a jelen Szabályzat szerinti értékhatárt elérő beszerzések tekintetében a Felsővezetői jóváhagyás okán eljáró szervezeti egység vezető. c. Decentralizált beszerzések eljárásmentes beszerzések esetén az Igénylő a szervezeti egység munkavállalója, aki a beszerzési igényt írásban a szervezeti egység vezetője felé bejelenti.
4.9. Keretszerződés: A szerződő felek közti tartós jogviszonyt szabályozó szerződés, amely alapján a Társaság a szerződésben rögzített feltételek mellett, visszatérőn vagy több alkalommal saját döntése alapján jogosult a szolgáltatás igénybevételére, illetve áru megrendelésére. 4.10. Nap: Amennyiben jelen szabályzat időtartamok, határidők meghatározásakor eltérően nem rendelkezik, úgy munkanapként értendő. 4.11. Beszerzési eljárás: Értékhatártól és egyéb minősítő körülményektől függő eljárás, mely az alábbiak szerinti: eljárásmentes beszerzés (továbbiakban: EMB): 300.000 Ft alatt egyszerűsített beszerzés (továbbiakban: EB): 300.000 Ft és 4.999.999 Ft között versenyeljárás útján történő beszerzés (továbbiakban: VB): 5.000.000 Ft és a közbeszerzési értékhatár között közbeszerzési eljárás útján történő beszerzés: a jelen szabályzat 7.1.2 pontja szerint 4.12. Beszerzési terv: A Társaság üzleti tervén alapuló, a mindenkori fizetőképesség fenntartása érdekében, a jelen szabályzat 9.1.4. pontjában foglalt tartalmi részletezettséggel összeállított, a beszerzési tevékenységet meghatározó költség terv. 4.13. Beruházási terv: A Társaság közgyűlése által elfogadott, a működtető vagyonra, valamint a vagyonkezelésbe vett közművagyonra vonatkozó, éves üzleti tervben foglalt, a tárgyévben beruházás keretében elvégzendő tevékenységek, az ahhoz szükséges emberi- és anyagi erőforrások, időterv és a kivitelezés költségeinek részletezése. 4.14. Beszerzési döntés (továbbiakban: BD): A beszerzési eljárásban a jelen szabályzat szerint hatáskörrel rendelkező munkavállaló által meghozott döntés mely különösen: 1. A beszerzési eljárás megindítására vonatkozó döntés: A beszerzési folyamat során az ajánlatkérési felhívás és dokumentáció kiküldésének engedélyezése a Jóváhagyó által. 2. Döntés a beszerzési eljárás nyertesének személyéről a Lebonyolító előterjesztése vagy javaslata figyelembe vételével. 4.15. A Jóváhagyó, a beszerzési döntés meghozatalára feljogosított személy a. Delegált beszerzési hatáskör tekintetében a Jóváhagyó a jelen szabályzat 10.1. vagy 10.2. pontja szerinti beszerzési értékhatár felett a Felsővezető, 10.1. és 10.2. pontban meghatározott értékhatár alatt a delegált beszerzési hatáskörrel felruházott szervezeti egység vezető. b. Centralizált beszerzési hatáskör tekintetében a Jóváhagyó a jelen szabályzat
10.1. vagy 10.2. pontja szerinti beszerzési értékhatár felett a Felsővezető, 10.1. és 10.2. pontban meghatározott értékhatár alatt az SZMSZ-ben meghatározott hatáskörben az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, illetve Készletgazdálkodási Osztályvezető. c. Decentralizált beszerzési hatáskör tekintetében a Jóváhagyó a szervezeti egység vezetője. 4.16. Lebonyolító A beszerzési eljárás jelen szabályzat 11. pontjában foglaltak szerint lebonyolítói hatáskörrel felruházott szakmai csoport. 4.17. Beszerzési Bizottság (továbbiakban: BB) Jelen szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések esetében a versenyeljárás keretében megvalósuló beszerzési ügyletet lebonyolító szakmai csoport, amelynek működését, összetételét a jelen szabályzat 12.3.1. pontja szabályozza. 4.18. Kiszervezés A víziközmű-üzemeltetés egy részének a Társaságtól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése. 5. Alapelvek 5.1. Alapelvek 5.1.1. A beszerzési folyamat átláthatóságának elve: Minden Ajánlattévőnek joga van az Ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz és dokumentumhoz azonos feltételekkel hozzáférni. 5.1.2. A piaci verseny érvényesülésének és tisztaságának elve: A Társaság a beszerzésekkel kapcsolatos döntési jogát, így különösen az Ajánlati felhívás feltételeinek utólagos módosítását, az ajánlat visszavonását a jelen Szabályzat keretei között gyakorolhatja. A Társaság az Ajánlati felhívás közzététele után, illetve zártkörű verseny kiírása esetén azt követően, hogy a versenyre vonatkozó felhívást a meghívottakkal közölték, a meghirdetett ajánlati feltételeket tiszteletben, és magára nézve kötelezőnek tartja, az előre nyilvánosságra hozott ajánlati szabályokat betartja, és biztosítja az ajánlat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát. Az Ajánlattevő bármely, az Ajánlati felhívás vagy a jelen Szabályzat hatálya alá eső magatartásával vagy cselekményével a felhívás szabályait magára nézve kötelezőnek fogadja el. A Társaság a beszerzési eljárásokban valamennyi Ajánlattevő számára egyenlő esélyt biztosít az ajánlat megtételéhez. 5.1.3. Az ajánlatok összehasonlíthatóságának elve: A Társaság minden beszerzési eljárásban kötelezően megadja azt a mértékegységet - összességében a legelőnyösebb bírálati szempont esetében az összes résszempontot -, amely alapján az Ajánlattevők ajánlataikat megtehetik, illetve amely alapján azokat objektív módon össze lehet hasonlítani. 5.1.4. A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatóságának elve: A Vksztv. preambulumában foglaltak szerint a Társaság beszerzési eljárásaiban a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatás fenntartható fejlődésének teljesülése, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok
általános alapelvként érvényesülnek. 5.1.5. A törvényesség elve: A Társaság a jelen szabályzatban megfogalmazottakat azok céljaival összhangban, rendeltetésszerűen, és jóhiszeműen a mindenkori hatályos jogszabályok alapján gyakorolja. 5.1.6. A likviditási megfelelőség elve: Bármilyen eszköz, áru, építési beruházás vagy szolgáltatás beszerzésére vonatkozó eljárás során figyelemmel kell lenne a Társaság aktuális és várható likviditási helyzetére. 6. Összeférhetetlenségi és felelősségi szabályok 6.1. Összeférhetetlenségi szabályok: 6.1.1. Lobby tevékenység tiltása A Társaság etikai normáival ellentétes, és ezért kerülendő, hogy a munkavállaló valamely külső partner érdekében lobby tevékenységet fejtsen ki, a szerződés létrejöttét, feltételeit befolyásolni igyekezzen. 6.1.2. Munkavállaló kizárása adott beszerzési eljárásból Nem vehet részt a beszerzési eljárásban a munkavállaló (függetlenül attól, hogy milyen arányú részvételt vállal abban), ha a munkavállaló Ptk. 685. szerinti közeli hozzátartozója valamely Ajánlattévő alkalmazottja. Ezen szabályok alól egyedi elbírálás alapján a vezérigazgató adhat felmentést. 6.1.3. Közvetlen vagy közvetett érdekeltség fennállásának tiltása Összeférhetetlen a munkavállaló tevékenységével, ha saját maga vagy a vezetői, illetve szakmai irányítása alá tartozó szervezeti egység dolgozói olyan külső partnerrel kerülnek hivatalos kapcsolatba, mely külső partner a munkavállaló vagy egy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. ) közvetlen vagy közvetett érdekeltségébe tartozik. E szempontból hivatalos kapcsolatnak kell tekinteni különösen a pályáztatásnál, a szerződéskötés folyamatában, a munka kiadásában, műszaki ellenőrzésében, átvételében, igazolásában, számlakifizetés engedélyezésében, továbbá a szerződés teljesítésében való részvételt. 6.1.4. Közvetlen vagy közvetett érdekeltség fogalmának meghatározása A közvetlen vagy közvetett érdekeltség akkor áll fenn, ha a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója a külső partner (vállalkozó, alvállalkozó, beszállító) tulajdonosa, tisztségviselője, vezetője, illetve olyan gazdálkodó szervezet, vállalkozás tulajdonosa, tisztségviselője vagy vezetője, amely a külső partnerre személyi vagy gazdasági befolyással bír. 6.2. Felelősségi szabályok Jelen szabályzat keretein belül az abban meghatározott felelősségi körükben minden érintett munkavállaló fegyelmi-, kártérítési-, munkajogi- és büntetőjogi felelősséggel tartozik. A jelen szabályzat rendelkezéseinek megsértése fegyelmi vétségnek minősül, és a mindenkor hatályos Kollektív Szerződésben foglaltak szerinti fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. 7. A beszerzések különleges esetei 7.1. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ügyletek:
A közbeszerzések a mindenkor hatályos törvényi szabályozás szerint e szabályzattól elkülönülő szabályozás- a 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban Kbt.) - alá esnek. A Törvény alkalmazásának tárgyi és személyi hatályára vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. III. fejezete tartalmazza, amelyből a Társaság beszerzési szabályzata alkalmazásához tartozó fontosabb előírások kiemelésre kerülnek azért, hogy az egyes beszerzési eljárások kapcsán egyértelműen elhatárolható legyen, hogy az adott beszerzés közbeszerzési (az Igazgatóság által elfogadott mindenkor hatályos Közbeszerzési Szabályzat szerinti), vagy a jelen szabályzat szerinti beszerzési szabályok szerinti lebonyolítást igényel-e. 7.1.1. A közbeszerzési értékhatárok Az Alföldvíz Zrt. a Kbt. 6. (1) bekezdés e pontja szerinti közszolgáltatónak minősül. Ezek alapján a Társaságra vonatkozó közbeszerzési értékhatárok megállapításánál a közszolgáltatókra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat kell figyelembe venni azon beszerzések tekintetében, melyek a Kbt. 114. -ban foglalt szerződésekhez kapcsolódóan szükségesek a közszolgáltatási tevékenység biztosítása céljából A Kbt. a személyi hatálya alá tartozó Ajánlatkérőkre vonatkozóan a megadott tárgyú és értékű beszerzéseit a törvény 10. -ban a következők szerint csoportosítja: 10. (1) A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). 7.1.2. 2014. január 1. -2014. december 31. között irányadó közbeszerzési értékhatárok a Kbt. XIV. fejezetésben foglalt szerződések teljesítéséhez kapcsolódó beszerzések tekintetében jelen szabályzat hatályba lépésekor hatályos, közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárok áfa nélkül - a következők: a. árubeszerzés: 50.000.000 Ft b. szolgáltatás megrendelés: 50.000.000 Ft c. építési beruházás: 100.000.000 Ft. 7.1.3. 2014. január 1.-2014. december 31. között irányadó közbeszerzési értékhatárok, amennyiben a beszerzés tárgya a Kbt. XIV. fejezet alá nem tartozó szerződésekkel összefüggő: A Kbt. III.(nemzeti eljárásrend) részének alkalmazásakor: Árubeszerzés esetén: 8 millió forint, Építési beruházás esetén: 15 millió forint, Építési koncesszió esetén: 100 millió forint, Szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint, Szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió forint. A beszerzés értékének meghatározása A Kbt. - a fenti kiemelésekhez kapcsolódóan - részletesen előírja a közbeszerzés értéke meghatározásának szabályait, valamint hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló beszerzések
egybe számításának feltételeit, illetve a beszerzés részekre bontásának tilalmát is, amely előírások alkalmazása kötelező. 7.1.4. Az egybeszámítási kötelezettség A Társaságnak egybe kell számítani azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel. A beszerzési igények időpontja nem feltétlenül azonos a beszerzési eljárás megkezdésének időpontjával tekintettel arra, hogy a Társaság az üzleti tervében számol az adott évben megvalósítani kívánt, a beruházási terv alapján összeállított beszerzéseivel. A Kbt. szerint ily módon meghatározott értékhatárt el nem érő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzések körébe, tehát a jelen szabályzat egyéb fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. 7.2. A Közgyűlés és az Igazgatóság hatáskörébe tartozó beszerzésekkel kapcsolatos döntések 7.2.1. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozó beszerzési ügyletek A Társaság mindenkor hatályos belső szabályozása szerint meghatározott beszerzési tevékenységek, mint ügyviteli folyamatok egyes döntései az igazgatóság hatáskörébe tartoznak Társaságunk mindenkor hatályos Alapszabályában, Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az Igazgatóság ügyrendjében felsoroltak szerint. A Társaság Alapszabályának felhatalmazása alapján az Igazgatóság ügyrendje szerint kizárólagos Igazgatósági hatáskör a szokásos üzletmenet körébe nem tartozó, 5 MFt értéket meghaladó szerződések megkötéséről szóló döntés. Szokásos üzletmenet az évenkénti gyakorisággal és/vagy a folyamatos jogviszonyokhoz kapcsolódó ügylet, mely a víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges. 7.2.2. Az Igazgatósági hatáskörbe tartozó ügyletek beszerzési eljárásrendje Az Igazgatóság beszerzési tárgykörbe tartozó határozatainak további végrehajtása az Igazgatóság konkrét eltérő utasítása hiányában, a kötelező közbeszerzés esetét kivéve jelen szabályozás szerint kerül végrehajtásra. 8. Általános rendelkezések 8.1. Az Ajánlattétel érvényességére vonatkozó általános szabályok Ugyanazon Ajánlattevő egy adott beszerzési eljárásban kivéve amennyiben az ajánlati dokumentáció másként nem rendelkezik egy ajánlatot adhat, vagy önálló Ajánlattevőként, vagy egy konzorcium tagjaként. Továbbá, ugyanazon eljárásban az önálló Ajánlattevőként, vagy konzorcium tagjaként ajánlatot benyújtó Ajánlattevő nem lehet más Ajánlattevő alvállalkozója, illetve egy beszerzési eljárásban ajánlatot tevő konzorciumok közül csak egy konzorciumnak lehet a tagja. Kizárólag olyan beszerzési eljárás bonyolítható le, amelyben a konzorcium tagjainak felelőssége egyetemleges a beszerzési eljárás, illetve a szerződéskötés során. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolniuk kell azon megállapodásukat, amely rögzíti egyrészt a konzorcium képviselőjének személyét, másrészt azt, hogy az eljárással, illetve az annak alapján létrejövő szerződéssel kapcsolatban a konzorcium tagjainak felelőssége a Társaság irányában egyetemleges.
8.2. Az üzleti titok védelme A beszerzések során biztosítani kell azt, hogy az Ajánlattevők mind a Beszerzővel, mind pedig az Igénylővel kapcsolatban tudomásukra jutott valamennyi információt üzleti titokként kezeljék. 8.3. A részekre bontás tilalma Tilos az értékhatárra vonatkozó rendelkezések megkerülése céljából a beszerzést részekre bontani. Amennyiben az Ajánlatkérő alkalmazottja ezzel kapcsolatban a jelen szabályzat 7.1.4. pontja szerinti egybeszámítási szabályok megsértése okán - visszaélést tapasztal, köteles a vezérigazgatónak részletes jelentést tenni, aki az Igénylővel és a Jogi Főosztállyal történő egyeztetés után jogosult az érintett eljárásokat azonnali hatállyal érvényteleníteni. 8.4. A beszerzés tárgyának korlátozásmentes meghatározása A beszerzési igény specifikációja nem korlátozhatja a beszerzés tárgyát valamely gyártó konkrét típusára/gyártmányára, kivéve, ha a korlátozást nyomós érvekkel alá lehet támasztani. Ilyen érv lehet például a megnövekedő üzemeltetési kockázat, vagy ha a korlátozás hiányában beszerzésre kerülő termék kompatibilitási problémákat eredményezhet. 8.5. A beszerzési igények összevonása Beszerző jogosult - az érintett Igénylő(k) egyetértésével - az Igénylő(k) különböző szervezeti egységeitől érkezett beszerzési igényeket összevontan kezelni. 8.6. A bírálati szempontok meghatározása Beszerző az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a legalacsonyabb ellenértékű vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. 8.6.1. Az összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontra vonatkozó szabályok Beszerző az Igénylő igénybejelentése alapján az ajánlati dokumentációban köteles közölni a fő elbírálási szempontokat. Ha Igénylő vagy a Beszerző az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor köteles meghatározni: a. az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b. részszempontonként az azok súlyát meghatározó a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámot (a továbbiakban: súlyszám), amely az ajánlati ár - mint részszempont esetében - nem lehet kevesebb, mint 40 %; c. az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát (0-10 pontig), mely minden részszempont esetében azonos; d. azt a módszert, illetve útmutatót, amely megadja a ponthatárok közötti pontszámot. 8.6.2. A részszempontok meghatározására vonatkozó követelmények Az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat Igénylőnek vagy a Beszerzőnek az alábbi
követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a. a részszempontok körében nem értékelhető az Ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassága; b. a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk; c. a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; d. ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámát is meg kell adni. 8.7. A keretszerződések megkötésére vonatkozó általános szabályok A Társaság folyamatosan ismétlődő, vagy esetenként többször előforduló, de mindenképp azonos jellegű beszerzései során elsősorban keretszerződések megkötésére kell törekedni. Tanácsadói szerződések keretszerződéses formában nem köthetőek. A keretszerződés tárgyára vonatkozóan a 10. pontban részletezett hatáskörrel rendelkező vezető legfeljebb 3 év elteltével új beszerzési eljárást ír ki. A keretszerződések beszerzési eljárásának megindítására és a szerződések megkötésére (jóváhagyásra) és a lebonyolításra jogosultak körét a 10. és a 11. pont határozza meg azzal, hogy az abban foglalt értékhatárok az irányadók a keretszerződések megkötése során. 8.8. A beszerzések szerinti részfeladatok, a hatáskörrel rendelkező munkavállaló(k) meghatározása A beszerzési eljárás során a Lebonyolítók (ezen belül a versenyeljárásban lebonyolító Beszerzési Bizottság), a Jóváhagyók, illetve a beszerzésben közreműködők által elvégzendő részfeladatok alatt az alábbi tevékenységeket kell érteni: a. ajánlatkérési (tender) dokumentáció összeállítása Felelős: o Centralizált beszerzések esetén az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, b. ajánlatkérési (tender) dokumentáció szakmai véleményezése Felelős: o Centralizált beszerzések esetén az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője
o decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, c. a beszerzési eljárás megindítására vonatkozó beszerzési döntés meghozatala (Jóváhagyás) Felelős: o Centralizált beszerzések esetén a jelen Szabályzat 10.1. pontja vagy 10.2. pontja szerinti értékhatár alatt az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, a 10.1. vagy 10.2 pont szerinti értékhatár felett Felsővezető, a centralizált, 10.13. pont alá tartozó beszerzési esetén a divízió szintű szervezeti egység vezetője o delegált beszerzések esetén a 10.1. pont vagy a 10.2. pont szerinti értékhatár alatt a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője, a 10.1. és 10.2. pont szerinti értékhatár felett Felsővezető o decentralizáltnál, eljárásmentes beszerzésnél a szervezeti egység vezetője d. a fordulónként beérkezett pályázati anyagok értékelése, Felelős: o Centralizált beszerzések esetén az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője,versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, e. adatok szükség szerinti egyeztetése, Felelős: o Centralizált beszerzések esetén az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője,versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, f. további fordulók kezdeményezése, Felelős: o Centralizált beszerzések esetén az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, g. döntés Pályázók kizárásáról, Felelős: o Centralizált beszerzések esetén a Beszerzési Főosztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője,versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy
decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, h. előterjesztés készítése eredményhirdetésre, Felelős: o Centralizált beszerzések esetén az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője,versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, i. döntés a nyertest illetően (Jóváhagyás), Felelős: o Centralizált beszerzések esetén a jelen Szabályzat 10.1. pontja vagy 10.2. pontja szerinti értékhatár alatt az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, a 10.1. vagy 10.2 pont szerinti értékhatár felett Felsővezető. o delegált beszerzések esetén a 10.1. pont vagy a 10.2. pont szerinti értékhatár alatt a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője, a 10.1. és 10.2. pont szerinti értékhatár felett Felsővezető o decentralizáltnál, eljárásmentes beszerzésnél a szervezeti egység vezetője j. eredményhirdetés, Pályázók kiértesítése Felelős: o Centralizált beszerzések esetén az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője o delegált beszerzések esetén a beszerzést bonyolító szervezeti egység o vezetője,versenyeljárás esetén a Beszerzési Bizottság vezetője decentralizáltnál ez a pont nem alkalmazott, tekintettel arra, hogy decentralizáltan kizárólag eljárásmentes beszerzés bonyolítható le, k. szerződés véglegesítése, az aláírási folyamat megindítása Felelős: Jogi Főosztály l. szerződés aláírása (cégképviselet a mindenkor hatályos Képviseleti Könyv szerinti szabályok szerint) Felelős: o Centralizált beszerzések esetén a jelen Szabályzat 10.1. pontja vagy 10.2. pontja szerinti értékhatár alatt az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető, a 10.1. vagy 10.2 pont szerinti értékhatár felett Felsővezető. o o delegált beszerzések esetén a 10.1. pont vagy a 10.2. pont szerinti értékhatár alatt a beszerzést bonyolító szervezeti egység vezetője, a 10.1. és 10.2. pont szerinti értékhatár felett Felsővezető decentralizáltnál, eljárásmentes beszerzésnél a szervezeti egység vezetője 8.9. A beszerzési eljárások teljes körű dokumentálásának rendje 8.9.1. A versenyeljárás beszerzési eljárásának dokumentálása (5.000.000 Ft és a
közbeszerzési értékhatár között) Mind a centralizált, mind a delegált beszerzési eljárásban (a decentralizált esetén nem lehetséges versenyeljárás) valamennyi eljárási cselekményt a Beszerzési Bizottságnak jegyzőkönyvben kell rögzíteni a teljes körű átláthatóság érvényesülése érdekében. A jegyzőkönyvnek minimálisan tartalmaznia kell: a. iktatószám b. a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, c. a jegyzőkönyv felvételekor jelenlévő személyek nevét, beosztását, arra való utalást, hogy az eljárásban milyen minőségben vesz részt, d. utalást az eljárással érintett pályázat elnevezésére, nyilvántartási számára, e. az adott eljárási cselekmény pontos megnevezését, tárgyát, f. a tett megállapításokat, g. amennyiben szükséges a teendő intézkedéseket, és azok határidejét a felelős megnevezésével, h. a jegyzőkönyv felvételekor jelenlévő személyek aláírását. A Beszerzési Bizottság iratjegyzék vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az adott beszerzési eljárás valamennyi eljárási cselekménye dokumentált legyen, és valamennyi beérkezett, illetőleg kiküldött irat iktatásra kerüljön függetlenül az irat beérkezésének, illetőleg kiküldésének módjától (levél, fax, e-mail, személyes). Az iratjegyzéket olyan részletezéssel kell vezetni, hogy abból a beszerzési eljárás folyamata, illetve az egyes eljárási cselekmények követhetőek, rekonstruálhatóak legyenek. 8.9.2. Az egyszerűsített beszerzési eljárás dokumentálása (300.000 és 4.999.999 Ft között) A centralizált beszerzési eljárásban az Igénylő az OPAL elektronikus dokumentumkezelő rendszeren keresztül írásban, indoklással ellátva nyújtja be beszerzési igényét az SZMSZ szerinti hatáskörökben a Készletgazdálkodási Osztályvezető, vagy az Eszközgazdálkodási Osztályvezető. A delegált beszerzési eljárásban az Igénylő az OPAL elektronikus dokumentumkezelő rendszeren keresztül írásban, indoklással ellátva nyújtja be beszerzési igényét a delegált beszerzési hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felé. A szervezeti egység az alábbi eljárási cselekményeket köteles dokumentálni: írásbeli beszerzési igény OPAL rendszerben a szervezeti egység vezetője által Jóváhagyva ajánlatkérések dokumentálása, kivéve meglévő beszállítói keretszerződés esetén ajánlatok kiértékelése
döntés a nyertest illetően (Jóváhagyás), nyertes ajánlattévő kiértesítése az eljárás eredményéről A Jóváhagyást követően a szerződés csak írásban köthető meg a Jogi Főosztály közreműködésével, véleményezésével. 8.9.3. Eljárásmentes beszerzési eljárás dokumentálása (300.000 Ft alatt) Eljárásmentes beszerzési eljárásban az Igénylő munkavállaló köteles írásban a jelen szabályzat szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felé (Jóváhagyó) előterjeszteni beszerzési igényét. A Jóváhagyó köteles írásban dokumentálni az eljárásmentes beszerzés jóváhagyását vagy annak elutasítását. A szervezeti egység vezetője felsővezetői jóváhagyást követően írásbeli utasításban jogosult meghatározni azon decentralizált beszerzések körét, melyek esetében a folyamatos munkavégzés biztosítása érdekében az előzetes írásbeli engedélyezés kötelezettségtől el lehet tekinteni azzal, hogy e körben a felhasználás indokoltságát minden esetben kettő munkanapon belül igazolni kell. 9. A beszerzések tervezésére vonatkozó rendelkezések 9.1. Az éves beszerzési és beruházási terv összeállítására vonatkozó szabályok 9.1.1. Az üzleti terv alapján összeállított beszerzési terv előkészítése A társaság üzleti tervének összeállításakor, a mindenkori fizetőképesség fenntartása érdekében, a beszerzési tevékenységet az alább meghatározott tartalmi részletezettséggel, éves szinten szervezeti egységenként szükséges tervezni (Éves Beszerzési Terv). A tervezéshez szükséges alapinformációk összegyűjtése minden tárgyév január 30-ig a Közgazdasági Főosztály vezetőjének feladata. Az adott évre vonatkozó Társasági szintű beszerzési terv összeállításához az alapadatokat az előzetesen, a szervezeti egységenként kidolgozott fenntartási, üzemeltetési és vállalkozási tervek szolgáltatják. A beszerzési terv alapadatait a Közgazdasági Főosztály által közzétett tartalmi és formai követelmények szerint kell összeállítani. 9.1.2. Az üzleti terv alapján összeállított beruházási terv előkészítése A társaság üzleti tervének összeállításakor, a mindenkori fizetőképesség fenntartása érdekében, a beruházási tevékenységet az alább meghatározott tartalmi részletezettséggel, éves szinten szervezeti egységenként szükséges tervezni (Éves Beruházási Terv). A tervezéshez szükséges alapinformációk összegyűjtése minden tárgyév január 31-ig az Eszközgazdálkodási Osztály vezetőjének feladata. Az adott évre vonatkozó Társasági szintű beruházási terv összeállításához az alapadatokat az előzetesen, szervezeti egységenként kidolgozott, indokolt beruházási igények szolgáltatják. A beruházási terv alapadatait az Eszköz Osztály által közzétett tartalmi és formai követelmények szerint kell összeállítani. 9.1.3. A beruházási és beszerzési terv jóváhagyása
Az Üzleti Terv Közgyűlés általi jóváhagyásáig a napi üzemszerű működéssel és a napi ügyviteli tevékenységgel össze nem függő beszerzés csak eseti vezérigazgatói vagy vezérigazgató helyettesi döntéssel hajtható végre. Ez a rendelkezés vonatkozik az előző évi beszerzési tervben szereplő, már jóváhagyott, de a konkrét beszerzés következő évre részben vagy egészben áthúzódó megvalósítására is. Az Üzleti Terv Közgyűlés általi jóváhagyásáig a napi üzemszerű működéssel és a napi ügyviteli tevékenységgel összefüggő beszerzés a jelen Szabályzatban foglaltak szerinti módon hajtható végre. 9.1.4. A beszerzési és beruházási terv tagolása A beruházási tervet a várható kifizetésekre figyelemmel naptári negyedéves ütemekre kell bontani. Ennek megfelelően meg kell határozni a beruházások indításának és várható finanszírozási terheinek negyedévre meghatározott időpontját is. Tartalmi szempontból a beruházási és beszerzési tervet az alábbi fejezetekre szükséges bontani: I. Beruházási célú beszerzések (továbbiakban: BcB): (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. (7). és (8). bekezdése és a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény alapján): a. víziközmű-működtető vagyonhoz kötődő beruházások és felújítások b. minden nyilvántartott egyéb tárgyi eszközhöz (beleértve a csoportosan nyilvántartott tárgyi eszközöket is) kapcsolódó beruházások és felújítások c. Vagyonkezelésbe vett közműrendszerekhez kapcsolódó beruházások és felújítások d. a Társaság könyveiben nyilvántartott rendszer-független eszközökhöz kapcsolódó beruházások és felújítások. II. Nem kereskedelmi célú, készletre vásárolt vagy közvetlenül költségként elszámolandó beszerzések (továbbiakban: KcB): Ezen beszerzéseket a Társaság üzemeltetési, fenntartási, valamint a vállalkozási tevékenysége generálja. Az üzemeltetési, fenntartási és vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan az alábbi típusú beszerzéseket különböztetjük meg: a. - Anyagbeszerzés (alapanyag, segédanyag, göngyöleg, munka és védőruha, üzemanyag, fűtőanyag, stb.) b. - Energia-beszerzés c. - Szolgáltatások beszerzése A KcB a és c. pont alá tartozó beszerzéseket éves szinten szervezeti egységenként kell meghatározni. 9.1.5. A beszerzési és beruházási terv módosítására vonatkozó eljárásrend Az Éves Beszerzési Tervtől való, többlet kiadást eredményező eltérést a szervezeti egység vezetője írásban köteles kezdeményezni az általános Vezérigazgató-helyettesnél, a Közgazdasági Főosztály vezetője bevonása
mellett. Ez alól kivételt képeznek azon esetek, amikor az üzleti tervben szereplő, vállalkozási, rekonstrukciós munkákból és kereskedelmi tevékenységből származó árbevétel a tervezettnél magasabb szinten alakul. Ezen esetekben a többletbevételhez kapcsolódó költségek a beszerzési terv részének tekintendőek, a jelen szabályzatban rögzített szabályok szerint a beszerzési eljárások végrehajthatók. Az Éves Beruházási Tervtől való, többlet kiadást eredményező eltérést a szervezeti egység vezetője írásban köteles kezdeményezni az általános vezérigazgató-helyettesnél, az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője bevonása mellett. A tervmódosítás kidolgozásának elrendeléséről, annak szükségességéről az általános vezérigazgató-helyettes jogosult dönteni. Az Éves Beszerzési Tervtől és az Éves Beruházási Tervtől való, kiadás csökkenést eredményező eltérést a Vezérigazgató saját hatáskörben jogosult elrendelni. 9.2. Beszerzési monitoring 9.2.1. Az előrehaladási jelentés a. Az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a beruházási tervben foglaltak teljesülését olyan módon, hogy az Éves Beruházási Terv fejezetei (főcsoportok) negyedéves teljesülésére vonatkozóan gondoskodik a Beruházási Terv negyedéves előrehaladási jelentése elkészítéséről. A Beruházási Terv negyedéves előrehaladási jelentését - szükség esetén rövid, írásbeli magyarázattal kiegészítve - minden negyedév főkönyvi zárását követő 10 munkanapon - belül az Eszközgazdálkodási Osztályvezető megküldi a Közgazdasági Főosztály részére, aki a negyedéves kontrolling jelentés részeként azt megküldi a felsővezetők részére. b. A Közgazdasági Főosztály vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a beszerzési tervben foglaltak teljesülését olyan módon, hogy az Éves Beszerzési Terv fejezetei (főcsoportok) negyedéves teljesülésére vonatkozóan - gondoskodik az Beszerzési Terv negyedéves előrehaladási jelentése elkészítéséről. A Beszerzési Terv negyedéves előrehaladási jelentését - szükség esetén rövid, írásbeli magyarázattal kiegészítve - minden negyedév főkönyvi zárását követő 10 munkanapon - belül a Közgazdasági Főosztályvezető megküldi a felsővezetők részére. 9.2.2. Pénzügyi feltételek változása miatti jelentéstételi kötelezettség A Gazdasági Igazgató folyamatosan nyomon követve a társaság napi gazdálkodását, likviditásának alakulását - írásban jelzéssel köteles élni a
Vezérigazgató felé, amennyiben a pénzügyi feltételek váratlanul bekövetkezett vagy várható alakulása az Éves Beszerzési Terv és/vagy az Éves Beruházási Terv módosítását teszi szükségessé. 10. A Jóváhagyó hatáskörének részletezése E fejezet hatálya alá kizárólag az éves beszerzési terv (üzleti terv szerinti) beszerzéseinek elindítására és a szerződés megkötésére vonatkozó Jóváhagyói - döntési hatáskörök tartoznak. 10.1. Kizárólagos vezérigazgatói, illetve vezérigazgató-helyettesi hatáskörbe tartozó, jóváhagyó döntések centralizált és delegált beszerzési hatáskörben Kizárólag a Vezérigazgató vagy az általános vezérigazgató-helyettes jogosult dönteni az eljárás megindításáról, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) az alábbi esetekben: a. A beszerzési eljárás az Igazgatóság által elfogadott éves közbeszerzési terv alapján kerül lefolytatásra és az a Kbt. hatálya alá tartozik. b. A szokásos üzletmenet körébe nem tartozó, 5 MFt értéket meghaladó szerződések megkötésére irányuló beszerzési eljárás megindítása azzal, hogy a jóváhagyó döntést kizárólag az Igazgatóság jogosult meghozni. c. A beruházási terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a vezérigazgató vagy az általános vezérigazgató-helyettes jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a BcB (Beruházási Célú Beszerzések) esetén, ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke meghaladja a 10.000.000 Ftot. d. A beszerzési terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a vezérigazgató vagy az általános vezérigazgató-helyettes jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a KcB (készletre vásárolt vagy közvetlenül költségként elszámolandó beszerzések) esetén (kivéve szolgáltatás-megrendelés), ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke meghaladja a 20.000.000 Ft-ot. e. Az éves üzleti terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a vezérigazgató vagy az általános vezérigazgató-helyettes jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) a szolgáltatás megrendelések, valamint az éves beruházási terv szerinti építési beruházások megrendelése esetén, amennyiben az egy konkrét szállítóhoz címzett megrendelés értéke meghaladja a 20.000.000 Ft-ot. f. A vezérigazgató vagy az általános vezérigazgató-helyettes jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) amennyiben a KcB, illetve a BcB beszerzés keretszerződés megkötésére irányul és az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke meghaladja a 20.000.000 Ft-ot. g. A vezérigazgató vagy az általános vezérigazgató-helyettes jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) amennyiben a szolgáltatás megrendelés beszerzés keretszerződés megkötésére irányul és az egy
konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke meghaladja a 10.000.000 Ft-ot. h. A Társaságnál mindenkor hatályos Összeférhetetlenségi Szabályzat által nevesített esetekben i. Ha az ügyben hozandó döntést a Vezérigazgató vagy az általános vezérigazgató-helyettes magához vonja. 10.2. Kizárólagos Műszaki Igazgatói, Vagyongazdálkodási Igazgatói, illetve Gazdasági Igazgatói hatáskörbe tartozó jóváhagyó döntések centralizált és delegált beszerzési hatáskörben Kizárólag a Műszaki Igazgató, Vagyongazdálkodási Igazgatói vagy a Gazdasági Igazgató jogosult dönteni az eljárás megindításáról, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) a Szervezeti- és Működési Szabályzatban meghatározott hatáskörében az alábbi esetekben: a. A beruházási terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a Műszaki Igazgató, Vagyongazdálkodási Igazgatói vagy a Gazdasági Igazgató jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a BcB (Beruházási Célú Beszerzések) esetén, ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 10.000.000 Ft-ot. b. A beszerzési terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a Műszaki Igazgató, Vagyongazdálkodási Igazgató vagy Gazdasági Igazgató jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a KcB (készletre vásárolt vagy közvetlenül költségként elszámolandó beszerzések) esetén (kivéve szolgáltatás megrendelések), ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 20.000.000 Ft-ot. c. Az éves üzleti terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a Műszaki Igazgató, Vagyongazdálkodási Igazgató vagy a Gazdasági Igazgató jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) a szolgáltatás megrendelések, valamint az éves beruházási terv szerinti építési beruházások megrendelése esetén, amennyiben az egy konkrét szállítóhoz címzett megrendelés értéke nem haladja meg a 20.000.000 Ft-ot. d. A Műszaki Igazgató, Vagyongazdálkodási Igazgató vagy a Gazdasági Igazgató jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) amennyiben a KcB, illetve a BcB beszerzés keretszerződés megkötésére irányul és az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 20.000.000 Ft-ot. e. A Műszaki Igazgató, Vagyongazdálkodási Igazgató vagy a Gazdasági Igazgató jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) amennyiben a szolgáltatás megrendelés beszerzés keretszerződés megkötésére irányul és az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 10.000.000 Ft-ot. 10.3. Kizárólagos Beszerzési Főosztály hatáskörbe tartozó jóváhagyó döntések
centralizált beszerzési hatáskörben. Kizárólag az Beszerzési Főosztály vezetője, az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője vagy a Készletgazdálkodás Osztály vezetője jogosult dönteni az eljárás megindításáról (kivéve a 10.13. pont szerinti, területei divízió szervezeti egység vezető által jóváhagyott eljárás indítást), valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) az alábbi esetekben: a. A beruházási terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a Beszerzési Főosztály vezetője, az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője vagy a Készletgazdálkodás Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a BcB (Beruházási Célú Beszerzések) esetén, ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot. b. A beszerzési terv tartalmi felosztása szerint kizárólag az Beszerzési Főosztály vezetője, az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője vagy a Készletgazdálkodás Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a KcB (készletre vásárolt vagy közvetlenül költségként elszámolandó beszerzések) esetén, ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot. c. Az éves üzleti terv tartalmi felosztása szerint kizárólag az Beszerzési Főosztály vezetője, az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője vagy a Készletgazdálkodás Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) a szolgáltatás megrendelések, valamint az éves beruházási terv szerinti építési beruházások megrendelése esetén, amennyiben az egy konkrét szállítóhoz címzett megrendelés értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot. d. A Beszerzési Főosztály vezetője, az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője vagy a Készletgazdálkodás Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) amennyiben a KcB, illetve a BcB beszerzési keretszerződés megkötésére irányul és az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot. e. A Beszerzési Főosztály vezetője, az Eszközgazdálkodási Osztály vezetője vagy a Készletgazdálkodás Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) amennyiben a szolgáltatás megrendelés beszerzés keretszerződés megkötésére irányul és az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot. 10.4. A Közműfejlesztési Főosztály hatáskörébe tartozó jóváhagyó döntések delegált beszerzési hatáskörben Kizárólag a Közműfejlesztési Főosztály, Rekonstrukciós Osztály vezetője vagy az Építési Osztály vezetője jogosult dönteni az eljárás megindításáról, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) az alábbi esetekben:
a. A beruházási terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a Közműfejlesztési Főosztály, Rekonstrukciós Osztály vezetője vagy a Építési Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a BcB (Beruházási Célú Beszerzések) esetén, ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot és a beszerzés a vállalkozási típusú rekonstrukciós munkák teljesítéséhez tartozik. b. A beszerzési terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a Közműfejlesztési Főosztály, Rekonstrukciós Osztály vezetője vagy a Építési Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni a KcB (készletre vásárolt vagy közvetlenül költségként elszámolandó beszerzések) esetén, ha az egy konkrét szállítóhoz címzett egybefüggő megrendelések értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot és a beszerzés a vállalkozási típusú rekonstrukciós munkák teljesítéséhez tartozik. c. Az éves üzleti terv tartalmi felosztása szerint kizárólag a Közműfejlesztési Főosztály, Rekonstrukciós Osztály vezetője vagy a Építési Osztály vezetője jogosult az eljárás elindítására vonatkozó döntést, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) a szolgáltatás megrendelések, valamint az éves beruházási terv szerinti építési beruházások megrendelése esetén, amennyiben az egy konkrét szállítóhoz címzett megrendelés értéke nem haladja meg a 4.999.999 Ft-ot és a beszerzés a vállalkozási típusú rekonstrukciós munkák teljesítéséhez tartozik. 10.5. Az Informatikai Osztály hatáskörébe tartozó jóváhagyó döntések delegált beszerzési hatáskörben Az Informatikai Osztály vezetője kizárólagosan jogosult az eljárás megindításáról dönteni, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) a KcB (készletre vásárolt vagy közvetlenül költségként elszámolandó beszerzések) és/vagy a BcB (Beruházási Célú Beszerzés) és/vagy szolgáltatás megrendelés esetén a következő esetekben. A beszerzés informatikai eszközök, irodatechnikai eszközök, telekommunikációs eszközök, szoftverek, tintapatronok és festékkazetták, mágneses és egyéb külső adathordozó eszközök, vagy az itt fel nem sorolt, hasonló termékek és szolgáltatások tekintetében az Éves Beszerzési tervben vagy a Beruházási Tervben jóváhagyott eszközök beszerzésiére irányul az ott meghatározott tárgyhavi vagy göngyölített keret mértékéig és a beszerzés 4.999.999 Ft-ot meg nem haladó ügyletet foglal magába. A szakmaspecifikus szoftverek beszerzése tekintetében az Informatikai Osztály vezetőjét kizárólag a szakmai hatáskör alapján kompetens szervezeti egység vezetőjével együttesen illeti meg a döntési jog. 10.6. A Központi Laboratórium hatáskörébe tartozó jóváhagyó döntések delegált beszerzési hatáskörben A Központi Laboratórium vezetője jogosult az eljárás megindításáról dönteni, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) a KcB (készletre vásárolt vagy közvetlenül költségként elszámolandó beszerzések) és/vagy szolgáltatás megrendelés esetén a következő esetekben. A beszerzés a működéshez szükséges vegyszereket, reagenseket, segédanyagokat,
labortechnikai fogyóeszközök az Éves Beszerzési tervben vagy a Beruházási Tervben jóváhagyott beszerzéseire irányul az ott meghatározott tárgyhavi vagy göngyölített keret mértékéig és a beszerzés 4.999.999 Ft-ot meg nem haladó ügyletet foglal magába. 10.7. A Szervízüzem hatáskörébe tartozó jóváhagyó döntések, delegált beszerzési hatáskörben A Szervizüzem vezetője jogosult az eljárás megindításáról dönteni, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés a következőkhöz kapcsolódóan: vízmérő felújítás és hitelesítés, szivattyú felújítás, tűzoltó-készülék javítás, hitelesítés, céljármű felépítmények javítása, a vízmérő labor eszközeinek szervizelése, javítása, a geodéziai-felmérő tevékenység, gázérzékelők javítása kalibrálása, csatornahálózatok mosatás, csatornakamerázás, tározómosatás, járművek javítása. Feltétel továbbá, hogy a szolgáltatás megrendelése Éves Beszerzési tervben jóváhagyott beszerzésekre irányul az ott meghatározott tárgyhavi vagy göngyölített keret mértékig és a beszerzés 500.000 Ft-ot meg nem haladó ügyletet foglal magába. A Szervizüzem jogosult továbbá a gondnoksági feladatkörében eljárva a KcB körébe tartozó beszerzések és ezen kívüli szolgáltatás megrendelések körében az eljárás megindításáról dönteni, valamint a beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) ha a beszerzés eseti jellegű az irodaépület és az egyéb nem üzemi célú létesítmények normál működéséhez szükséges azonnali felhasználású anyagokra irányul és a beszerzés 100.000 Ft-ot meg nem haladó ügyletet foglal magába. Feltétel továbbá, hogy az anyagbeszerzés az Éves Beszerzési Tervben jóváhagyott beszerzésekre irányul és az ott meghatározott tárgyhavi vagy göngyölített keret nem haladja meg. 10.8. Az Elektronikai Üzem hatáskörébe tartozó jóváhagyó döntések, delegált beszerzési hatáskörben Az Elektronikai Fenntartó és Karbantartó Üzem vezetője jogosult az eljárás megindításáról dönteni, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) ha a beszerzés tárgya a Társaság folyamatirányítási és villamos energia ellátásához kapcsolódó karbantartás és/vagy javítás-szolgáltatás megrendelés és/vagy KcB körébe tartozó eszköz, anyagbeszerzés. Feltétel, hogy az az Éves Beszerzési tervben jóváhagyott beszerzésekre irányul az ott meghatározott tárgyhavi vagy göngyölített keret mértékéig és a beszerzés 300.000 Ft-ot meg nem haladó ügyletet foglalt magába. 10.9. Az Hatósági Osztály hatáskörébe tartozó jóváhagyó döntések delegált beszerzési hatáskörben A Hatósági Osztály vezetője jogosult az eljárás megindításáról dönteni, valamint a beszerzési eljárást lezáró beszerzési döntést meghozni (a szerződést megkötni) ha a beszerzés a víziközmű-szolgáltatási és környezetvédelmi tevékenységgel összefüggésben álló szolgáltatás megrendelése Éves Beszerzési tervben jóváhagyott beszerzésiére irányul az ott meghatározott tárgyhavi vagy göngyölített keret mértékig és a beszerzés 500.000 Ft-ot meg nem haladó ügyletet foglal magába. 10.10. Az Ügyfélszolgálati Osztály hatáskörébe tartozó jóváhagyó döntések, delegált beszerzési hatáskörben