Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása (I. rész) a 2011. évi CLVI. törvény alapján 1. Az Art hatálya [Art. 4. -ának (4) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint az Art.-ot kell alkalmazni a vámazonosító szám és a külön jogszabály alapján a vámhatóság hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokra a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel, a vámtartozás esetén az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében. 2. Szakértő alkalmazása [Art. 5. -ának új (2/a) bekezdése] A kutatás-fejlesztés rendszerének átalakításával kapcsolatos új előírás. A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatókörrel rendelkező szakértő intézmény kirendelése során nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény ügyfél által javasolt szakértői kirendelésére, kirendelt szakértő eljárási bírsággal történő sújtására vonatkozó szabályokat. 3. Az adózó képviselete [Art. 7. -ának (5) bekezdése] Az állandó meghatalmazott mögöttes felelőssége az Art. rendelkezései közül kikerült, mivel az adózó és az állandó meghatalmazott közötti jogvita tisztázása nem az adóhatóság hatáskörébe tartozik, jellemzően a polgári jogi felelősségi szabályok képezik a vita tárgyát. Az adóhatóság eljárást kizárólag az adózóval szemben folytat, amelyben az állandó meghatalmazott részt vehet, azonban az adóhatóság az eljárás során kizárólag az adózóra vonatkozóan állapít meg jogot, illetve kötelezettséget. A módosítás alapján az állandó meghatalmazott abban az esetben, ha a kézbesítést megelőzően az adózó vagy állandó meghatalmazottja nem jelentette be a képviseleti jog megszűnését az adóhatósághoz, az iratok átvétele során már nem hivatkozhat arra, hogy képviseleti joga megszünt. (A képviseleti jog megszűnése csak a megszűnés bejelentésétől hatályos!) Az Art. 7. -ának (3)-(4) bekezdését hatályon kívül helyezték. Ebből következik, hogy nem szabható ki mulasztási bírság a bejelentett állandó meghatalmazott terhére a meghatalmazó adókötelezettségével kapcsolatos jogsértés miatt. Ha a meghatalmazás (megbízás) megszűnését az adózó képviselője jelenti be az adóhatósághoz, erről az adóhatóság írásban értesíti az adózót. A megszűnés napján a meghatalmazott még jogosult az adóhatósági iratok átvételére. Adózás_rend_XCII.tv.mód.doc. I.rész 2012.02.07.
2 Az Art. 7. -a (2) bekezdésének pontosítása alapján a jogi személyt az adóhatóság előtt a munkaviszonyban álló jogtanácsos, továbbá a megbízás alapján eljáró jogtanácsos is képviselheti. 4. Pénzügyi képviselő [Art. 9. -ának (2) bekezdése] A módosítás szerint a pénzügyi képviselőnek a számára előírt feltételek teljesülését nemcsak a képviselet elfogadásának bejelentésekor, de ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolnia kell. 5. Felszámoló, végelszámoló felelőssége [Art. 14. -ának (4) bekezdése] A módosító rendelkezés kiterjeszti a végelszámolásokra is a felelősségi szabályokat azzal, hogy a végelszámolás kezdő időpontjától az adózó adókötelezettségeit a végelszámoló teljesíti. És így a végelszámoló a felszámolóhoz hasonlóan közvetlenül felelőssé tehető és szankcionálható az adózó adókötelezettségei megszegéséért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okokra vezethető vissza. 6. Bejelentési kötelezettség [Art. 16. -a (3) bekezdésének b), e), g), n), o), p) pontja, (11) bekezdése] Az adóregisztrációs eljárás bevezetésével összefüggésben egyrészt módosul, másrészt kiegészül az állami adóhatósághoz bejelentendő adatok köre: több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság köteles bejelenteni a tényleges üzletvezetés helyét, az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások (nemcsak az iratok) őrzésének a helyét, továbbá a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összegét, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), a magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg is be kell jelenteni. Be kell jelenteni az eddigiek mellett a zrt. 50 százalékot meghaladó vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének a cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, továbbá a kft. és a zrt. esetén azt a tényt, hogy a tag (a részvényes) szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja vagy a tag (a részvényes) minősített többségű befolyással rendelkezik. A munkáltató és a kifizető nem köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított magán-nyugdíjpénztári tagok pénztárának nevét és azonosítóját.
3 Az adóhatósági és a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében a kiegészítő előírás szerint bővül a munkáltató által az iskolaszövetkezetre vonatkozó bejelentendő adatok köre. Az iskolaszövetkezet biztosítottnak nem minősülő, munkaviszony keretében személyesen közreműködő tagja esetében be kell jelenteni a munkáltató (az iskolaszövetkezet) adószámát, a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és tb. azonosító jelét (tanulónál a diákigazolvány azonosító számát), a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a megszűnés napját. 7. Az adószám megállapítása [Art. 17. -ának (2/a) bekezdése] Új előírás, hogy nem tekinthető jogerősnek az adóhatósági adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozat (cégbejegyzési kérelmet benyújtó esetében), ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, a bírósági eljárás jogerősen nem zárult le (ide értve a kimentési kérelmet elutasító határozattal kapcsolatos bírósági eljárást is). 8. Egyéb bejelentési kötelezettség [Art. 17. -a (3) bekezdésének a), d) pontja, (5) bekezdése, (9) bekezdésnek b) pontja, (10) bekezdése, (11) bekezdésének c) pontja, (14), (17) bekezdése] Az adóregisztrációs eljárás bevezetésével összefüggésben be kell jelenteni: az iratokon túlmenően az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok, nyilvántartások őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével, lakóhelyével; a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, a bt., a kkt., a kft., az egyesülés, a közös vállalat adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonosa esetén az Art.-ben meghatározott adatokat. A külföldről Magyarországra nem önálló tevékenység végzésére kiküldött külföldi munkavállalókkal kapcsolatosan bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót. A bejelentés útján értesül az adóhatóság azokról a külföldi illetőségű magánszemélyekről, akik a nyilvántartásában nem szerepelnek, de adófizetési kötelezettségük keletkezik, vagy az Szja-tv., vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében. A bejelentést a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell megtenni, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától. A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét. Független felek közötti készpénzfizetés bejelentés összeghatára 5 millió forintról 2 millió forintra csökken. Az egyéni vállalkozó és az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemély a tevékenységi köreit a bejelentéskor hatályos ÖVTJ-kódon köteles
4 bejelenteni az állami adóhatósághoz. A KSH Szakmakódjegyzéke helyébe az Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) lép. Munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetén a kölcsönvevőnek be kell jelentenie a munkaerő-,kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét, adóazonosítójelét (lakcímét), a munka megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a kölcsönbeadó nevével, adószámával, a foglalkoztatás megkezdésének napjával, majd ugyanezen adatokat a foglalkoztatás befejezése napjának a közlésével kell megadni a foglalkoztatás befejezése napját követő napon. A módosítás szerint az összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó is az adószám megszerzését követő nyolc napon belül köteles ügyfélkapu létesítését kezdeményezni és a létesítést követő nyolc napon belül ezt az állami adóhatósághoz bejelenteni, 2013. január 1-jétől. 9. Érvényességi időtartam [Art. 20/A. -a (2) bekezdésnek új dc) pontja] A kiegészítő előírás szerint az adóigazolványt kiegészítő kártya tartalmazza az érvényesség időtartamát, amely Start Bónusz-kártya esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíj-jogosultságának eléréséig terjedő időszak, ha az rövidebb, mint egy év. 10. A vámazonosító számmal összefüggő bejelentési kötelezettség [Art. új 22/C. -a] Az egységes adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosítószám állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével összefüggő előírást tartalmaz a kiegészítő rendelkezés. Lényege: a magánszemély adózó a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás kedzeményezésekor bejelenti = személyazonosító adatait, lakcímét, = nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e vámazonosító számmal (VPID szám), vagy közösségi vámazonosító számmal (EORI szám), = nem magyar állampolgár, az ezt igazoló dokumentumok adatait, elektronikus elérhetőségét; a nem magánszemély adózó a NAV-hoz bejelenti = nevét, rövidített nevét, = székhelyének címét, levelezési címét, elektronikus elérhetőségét, = pénzforgalmi számlaszámát, más tagállamban kiadott adóazonosító számait, = nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e VPID számmal vagy EORI számmal, = mindezen adatok hitelességét bizonyító okiratokat bemutatja. Az állami adó- és vámhatóság a vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján VPID számot állapít meg.
5 11. Változás bejelentés [Art. 23. -ának (1)-(2) bekezdése, (4) bekezdése] A változásbejelentés szabályai szerint kell bejelenteni az eddigieken túlmenően a VPID szám megállapítása alapjául szolgáló adatokban bekövetkező bármely változást, a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnésének esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatait is, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül. 12. Az adózó nyilvántartásba vétele [Art. 24. -ának (8)-(9) és új (16) bekezdése] Az adóhatóság kérelem alapján legkorábban az adószám megállapításának napjával közösségi adószámot állapít meg. A kiegészítő előírás szerint a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya van. Az adóregisztrációs eljárás bevezetésével összefüggő új előírás a következő is: Ha az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély ezen minőségére tekintettel VPID számmal is rendelkezett és az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnését követően, tevékenységének az Szja-tv. szerinti egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként történő folytatása során, újabb egyéni vállalkozói bejelentést tesz, akkor az állami adóhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg részére, melyről értesíti az adózót. Ezt követően az adóhatóság a másik adószámon tartja nyilván az adózót. 13. Az adószám alkalmazásának felfüggesztése [Art. 24/A. -ának (1), (7) bekezdése] A módosítás szerint egyszerűsödik az adószám alkalmazásának felfüggesztése, kevesebb ismérv figyelembe vételével teheti azt meg az adóhatóság. Ilyenek, ha az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül az állami adóhatósághoz felszólítása ellenére nem tesz eleget.
6 Az adószám felfüggesztését, a felfüggesztést követően az adószám törlését az adóhatóság hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt az állami adóhatóság csak az internetes honlapján teszi közzé, ezzel megszünt a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történő közlési forma. 14. Az adószám törlése [Art. új 24/B. -a] Az adóhatósági ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a jelenlegi adószám felfüggesztés rendszere átdolgozásra került. A nem valós cím, vagy a képviselő nem valós személy, vagy a képviselő bejelentésének elmulasztása esetén nem az adószámot függesztik fel, hanem az adószámot törlik. Az állami adóhatóság az adószám törléséről határozattal dönt. A határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést az ügy összes iratával kell 8 napon belül a felettes szervhez felterjeszteni, amely szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt. Az állami adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának a nyilvántartásba vétele érdekében, kezdeményezi a törvényességi felügyeleti eljárást. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adóhatóság a közösségi adószámot is törli. Az adószám törléséről szóló határozatot hirdetmény útján közli az adózóval az állami adóhatóság, amelyet 15 napra internetes honlapján tesz közzé. A közlemény tartalmát a jogszabály részletezi. Ha az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatát megsemmisíti, erről a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet értesíti. Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg rendelkezik a csoport részére megállapított csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséről is. Cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószám törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetekben az adózó kérheti. 15. Adóregisztrációs eljárás [Art. új 24/C., 24/D., 24/E. -ok] A feketegazdaság elleni küzdelem új eszközei az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy azon, meghatározott kritérimoknak megfelelő személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy olyan adózók, amelyek az adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségüknek a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem és melléklet benyújtásával tesznek
7 eleget (cégek), jelentős adótartozást halmozzanak fel, jelentős jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak az adóhatóság számára, új adózó (cég) alapításában, vagy működésében meghatározott körülmények fennállásáig, vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt. A kívánt cél elérése édekében az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, áll-e fenn olyan, a törvényhelyen felsorolt kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy kft., zrt. esetében 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagjával vagy részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Kizáró ok lehet: ha 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 (30) millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, ha 5 éven belül az adózó az előbb említett adótartozással jogutód nélkül szünt meg, ha 5 éven belül az adószámot felfüggesztették, illetve az adóregisztrációs eljárás valamelyikében törölték és a vezető tisztségviselői, illetve tagi jogviszony fennállt. Az akadály fennállása esetén az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, amely esetben az a vezető tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta, 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kimentési kérelemre indult eljárás során bizonyítani kell, hogy az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást azért nem rendezte, mert a vevők sem fizettek, és ezen követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Az adószám felfüggesztés, illetve adószám törlés esetében azt kell bizonyítani, hogy az adószám törléssel érintett adózóban tagi jogviszonnyal nem rendelkezett, és vezető tisztségviselőként úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt. Az állami adóhatóság vizsgálhatja a kimentési kérelemben foglaltak valódiságát, például a vevőnél, a megrendelőnél. Az állami adhatóság az adószámot a bejelentéstől számított 1 munkanapon belül megállapítja, illetve 8 napon belül dönt az adószám megadásának megtagadásáról (ez utóbbi valószínűsége esetén elektronikus úton értesíti a cégbíróságot). Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek a teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adóhatóság a mulasztási bírságot valamennyi tagra (részvényesre) kiszabja.
8 Az állami adóhatóság az adószám megadásáig, illetve elutasításáig az adózót technikai azonosítószámon tartja nyilván, az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti. Amennyiben az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adóhatóság tudomására jut az adószám megállapításának valamely akadálya, vagy olyan változás következett be, amely az adószám megállapítására kihatással van, a következők szerint jár el. Az állami adóhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy 15 napon belül hárítsa el azt. Ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, törli az adószámot azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot közvetlenül az adózóval közli. Az a vezető tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az adóhatóság az adózót felszólította, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az állami adóhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az adószám törlését mellőzi. A törvény annak érdekében, hogy az önhibájukon kívül tartozást felhalmozó adózók vezető tisztségviselői, illetve tagjai, részvényesei ne essenek el az új adózó alapításának, illetve más adózó működésében történő részvételnek a lehetőségétől lehetőséget biztosít a törvényben felsorolt esetekben és módon a jogkövetkezmények alóli kimentésre. Az állami adóhatóság kérelemre 30 napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy képviseletre jogosult tagként, kft., zrt. esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához vezet. Az adózó vagy az adózónak nem minősülő magánszemély, ha az állami adóhatóság az előző bekezdés szerinti igazolás kiadását megtagadta, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság a kérelemben foglaltakat elfogadja, olyan igazolást állít ki, amelyben az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti. A kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. 16. Fokozott adóhatósági felügyelet [Art. új 24/F. -a] A fokozott adóhatósági felügyelet célja, hogy kockázatelemzést követően kiválasztott, adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan az adóhatóság felügyelete alatt működjenek. Az adóhatóság kockázatelemzést végez, amelynek keretében vizsgálhatja az adózó által bejelentett adatok valódiságát, adókötelezettségeinek teljesítését és kérdőív
9 kitöltésére is kötelezheti őket annak érdekében, hogy kiszűrje azt az adózói kört, amely esetében a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokra, vagy személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekre tekintettel kockázatok merültek fel és ezért a fokozott adóhatósági felügyelet elrendelése indokolt. A fokozott adóhatósági felügyeletet elrendelő határozatban az adóhatóság az adózóra egyébként kötelező adókötelezettségeknél szigorúbb adókötelezettséget írhat elő, továbbá az adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet alatt is vizsgálhatja a bejelentett adatok valódiságát, vagy az adózó adókötelezettségeinek teljesítését. Az állami adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről szóló határozatban az adózót a rá egyébként irányadó áfa-bevallási gyakoriságnál gyakoribb bevallás benyújtására kötelezheti, ugyanígy az összesítő nyilatkozatnál is, kötelezheti adóbevallásának, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére, kötelezheti, hogy az áfa-bevallással egyidejűleg nyújtsa be papíralapon az állami adóhatósághoz a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát. Az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot közvetlenül az adózóval közli, ha az adózó a kérdőívre nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és mulasztását nem menti ki, ha az adózó terhére 1 millió forintos mulasztási bírságot, vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján megállapított adóbírságot szab ki, ha felszólítás ellenére nem teljesíti bevallási, összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és mulasztását nem menti ki, ha felszólítás ellenére sem tesz eleget az adóhatósági felügyeletet elrendelő határozatban előírt kötelezettségének. 17. A vámazonosító számmal összefüggő bejelentés szerinti nyilvántartásba vétel [Art. új 24/G. -a] Az egységes adó- és vámszakmai nyilvántartások kialakításával és a vámazonosító szám állami adóhatóság általi kiadásának megteremtésével összefüggő új rendelkezések. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. Az állami adó- és vámhatóság az adózót az Art.-ben és a vonatkozó közösségi rendelet alapján a hivatalból vagy kérelemre adott VPID szám alapján tartja nyilván. A VPID szám az EK végrehajtási rendelettel összhangban nyilvántartási és azonosító
10 számként (a továbbiakban: EORI-szám) használható. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell érteni. A VPID szám kiadását az adóhatóság megtagadja, ha a bejelenett adatok valótlanok vagy hiányosak. Az adózónak a VPID számát a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg a VPID számát annak az adózónak, aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy akinek az adóhatóság joszabályban meghatározott feladatainak az ellátásához, végrehajtásához adó- és vámhatósági nyilvántartása szükséges. 18. A munkáltató adómegállapítása [Art. 27. -ának új (5)-(6) bekezdése] Amennyiben a magánszemély a munkáltatói adómegállapítás választása ellenére adóbevallást is benyújt, úgy adóját kétszeresen számolja el az adóhatósággal. A kiegészítő rendelkezés szerint ez esetben a magánszemély az adóhatóság felhívására, a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolhatja, hogy a munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult. Amennyibem a magánszemély a felhívásra határidőn belül nem válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság a magánszemély által benyújtott adóbevallást nem dolgozza fel. Amennyiben a magánszemély a felhívásra igazolja, hogy a munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság az adózó adóbevallását feldolgozza, de a visszatérítendő adó kiutalására nyitva álló határidőt az igazolás benyújtásának napjától számítja. 19. Egyszerűsített bevallás [Art. 28. -ának (1) bekezdése] A módosító rendelkezés szerint az egyszerűsített bevallás választásának feltétele az is, hogy az adózó közölje belföldi lakcímét vagy elektronikus levélcímét is, ahova az adóhatóság az általa összeállított egyszerűsített bevallást (bevallás-ajánlatot) megküldi. A rendelkezést a 2011. adóévről benyújtandó egyszerűsített bevallással kapcsolatban is alkalmazni kell. 20. A havonkénti elektronikus bevallás adattartama [Art. 31. -a (2) bekezdésének 23., 28. és új 29., 30., 31. pontjai, új (2/a) bekezdése, (4), (6), (13) bekezdése, új (16) bekezdése]
11 A 23. sorhoz kapcsolódó módosítás egyrészt a kedvezményezett kör kiterjesztéséhez, másrészt a szociális hozzájárulási adó bevezetésével kezelt kedvezményhez kapcsolódik. Új a START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier-híd programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény alapjáról és összegéről teljesítendő adatok. A felszolgálási díj után a módosított rendelkezés szerint nyugdíjjárulékot kell fizetni, ennek alapját és összegét kell a 28. sorban feltüntetni. A hatályon kívül helyezett rendelkezések figyelembe vétele mellett a 6., 7., 9., 10., 11., 15. pont szerint a következőkről kell adatokat szolgáltatni: a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről, a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék köteles jutalom összegéről, illtve a levont nyugdíjjárulék összegéről, a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okáról, a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék alapjáról, összegéről, a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes), a gyemeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről és az abból levont nyugdíjjárulék összegéről, illetve a levonás elmaradásának okáról, a külön jogszabályban meghatározott Karrier Híd Programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, a kedvezményes járulék összegéről. Új rendelkezés szerint adatot kell szolgáltatni a magánnyugdíjpénztári tagság tényéről, a szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, a szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény (a 23. pont kivételével) esetén a személy után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcíméről, alapjáról és összegéről. Új előírás, hogy az az adózó, aki/amely az adóév során bármely hónapban bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás, illetve bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége nem volt, a bevallás benyújtására előírt határidőig. A határidő elmulasztását követően nulla bevallás helyett is bevallási kötelezettséget kell teljesíteni.
12 A módosítás megkönnyíti azon, vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett adózó bevallási kötelezettségének a teljesítését, aki külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, a határidő elmulasztását azzal menti ki, hogy adókötelezettsége megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. Módosult a bevallás pótlásával kapcsolatos szabály is, az új rendelkezés értelmében a bevallás az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható. Az áfa-alanynak az áfa-bevallásban kell nyilatkoznia 2013. 01. 01-től az olyan termékbeszerzés értékesítője, szolgáltatás nyújtója által kibocsátott számla (számlával egy tekintet alá eső okirat) adatairól, amely után az adott elszámolási időszakban adólevonási jogot gyakorolt, valamint az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott, áthárított adót tartalmazó számla (számlával egy tekintet alá eső okirat) adatairól, amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után az adófizetési kötelezettsége az adott elszámolási időszakban keletkezett (összesítő jelentés). 21. Soron kívüli bevallás [Art. 33. -a (3) bekezdésének c) és e) pontja, (6) bekezdése, új (10) bekezdése] A módosítással a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén már a jogutód nélküli megszűnésről hozott döntéssel egyidejűleg köteles soron kívüli bevallási kötelezettségét teljesíteni annak érdekében, hogy az adóhatóságnak a megszűnést megelőzően legyen lehetősége a hibák javítására, a kiutalási igény teljesítésére, a soron kívüli adóbevallás és az azt megelőző időszak ellenőrzésére. Rendelkezik a módosítás az egyéni vállalkozó, ügyvéd stb. szünetelése ideje alatti megszűnésével kapcsolatos soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettségről is. A felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás során előfordulhat, hogy a soron kívüli bevallás esedékessége megelőzi a soron kívüli bevallással nem érintett időszakra vonatkozó bevallás esedékességét. A módosítás ezt úgy hidalja át, hogy soron kívüli bevallási kötelezettséget ír elő minden olyan bevallással kapcsolatban, amelyek benyújtása a soron kívüli bevallások benyújtásakor még nem esedékes. A felmondási védelem alatt álló munkavállalók munkaviszonyát a felszámoló, a végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás alatt nem tudja megszünetni, az csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor szűnik meg. Erre pedig csak a záró adóbevallás benyújtását követően kerül sor. A problémát a kiegészítő előírás oldja fel azzal, hogy amennyiben a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, a végelszámoló a záróadóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabér és a bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.
13 22. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése [Art. új 33/A. -a] A kiegészítő rendelkezés egy új jogintézményre, a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére vonatkozó szabályokat állapít meg. A jogintézmény az indokolás szerint a jogbiztonság további erősítését szolgálja, lehetőséget teremt a jóhiszeműen eljáró adózók számára arra, hogy kötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó egyes jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság) alól mentesüljenek. Hogyan működik az új jogintézmény? Az adózó a bevallás benyújtására előírt határidőig benyújtott adóbevallásában bejelentheti az adóhatóságnak, hogy az általa az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet. Igazolási kérelem nem nyújtható be, önellenőrzés során bejelentés nem tehető! A bejelentésnek nem lehet tárgya az áfa, az innovációs járulék, a szokásos piaci ár megállapítása, adókedvezmény igénybevétele. A bejelentést adónként külön-külön kell megtenni. A bejelentés nem bizonyítja, hogy az adózó által elfogadott jogértelmezés téves. A téves jogértelmezés esetében a bejelentés a adózót nem mentesíti az adóhiány megfizetése alól. Annak érdekében, hogy csak valóban bizonytalan adójogi helyzeteket jelentsen be az adózó, a kiegészítés előírja, hogy az adózó a bejelentést csak szakértő (ügyvéd, adótanácsadó) közreműködése mellett teheti meg. A bejelentés alapjául szolgáló tényállást az adózó még a bejelentés megtörténtét megelőzően köteles szakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzíteni. Az ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül be kell nyújtani az adóhatósághoz. A jegyzőkönyv adatait az állami adóhatóság az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz felhasználhatja. A bejelentés díjköteles. A díj mértéke a bejelentés tárgyát képező adónként az adó adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt összege abszolút értékének 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A bejelentéssel egyidejűleg kell megfizetni. Ha az adóhatóság a bejelentéssel érintett adóbevallás utólagos vizsgálata során adókülönbözetet állapít meg, a bejelentés díját az adózónak ki kell egészítenie a megállapított adókülönbözet azon részének 0,5 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintra, amely rész az adózó által elfogadott téves jogszabály-értelmezés következménye (a bejelentés jogszerű volt). Az adózó bizonytalan adójogi helyzetre hivatkozó bejelentése nem jogszerű, ha az adózó a díjat az előírt határidőig hiánytalanul nem fizette meg,
14 a bejelentés, az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg az Art.-ben foglalt feltételeknek, az adózó az adóbevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogszabályértelmezést fogadott el, a bejelentés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével, az adózó a bejelentés alapjául szolgáló, ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül nem nyújtja be az állami adóhatósághoz. Amennyiben az adóhatóság a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével érintett bevallást utólagos vizsgálat alá vonja, a jegyzőkönyvben foglaltakat megvizsgálja. Az adózó a fentebb említett nem jogszerű bejelentés kivételével mentesül a téves jogértelmezéssel összefüggő adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól. (Nyilvánvalóan a késedelmi pótlékot meg kell fizetni!) Nem jogszerű bejelentés esetén az adóhatóság az adózó terhére mulasztási bírságot is köteles megállapítani. A mulasztási bírságot az adózó mellett a bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvet ellenjegyző szakértő terhére is ki kell szabni. 23. Az adó megfizetése [Art. 35. -ának (6) bekezdése] A módosítás egyrészt kiegészíti a kedvezményezett kört a START BÓNUSZ kártyával, másrészt a kedvezményes mértékű szociális hozzájárulási adóra történik a hivatkozás. A pontosítás szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, az adó megfizetésére kötelezhető az is, akinek a meg nem fizetett adóért való kezességet külön törvény írja elő. 24. A megfizetés és a kiutalás időpontja [Art. 37. -ának (4) bekezdése, új 37/A. - a] A módosítás a felszámolás, a végelszámolás záróbevallásában igényelt költségvetési támogatás kiutalásának határidejét és a záró bevallás ellenőrzésére nyitva álló határidőt hozza összhangba. Ha az adózó a kiutalási, a visszatérítési igényét a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. A rendelkezést a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. A pontosító rendelkezés szerint a késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 30 %-át (korábban 50 %-át) meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.
15 Az áfa-adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat bejelentését azon adózók gyakran elmulasztják, akik/amelyek az eva-alanyiság megszűnését követően térnek vissza az áfa hatálya alá. Az áfa-adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat bejelentésére az adóhatóság felhívja az adózót. Az új előírás szerint, amennyiben az adózó az adóhatóság felhívásában meghatározott határidőben sem teljesíti az áfá-ra vonatkozó adózási módjának bejelentését az adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetési támogatás igénylésre, túlfizetés visszatérítésére vonatkozó jogosultság a kötelezettség teljesítéséig nem illeti meg. 25. A megfizetés és a kiutalás módja [Art. 38. -ának (1) bekezdése] A módosítás az adófizetési kötelezettség készpénz-helyettesítő eszközzel történő teljesítését a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetében csak az Art.- ben meghatározott, tételesen felsorolt esetekben teszi lehetővé. Így a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az adóhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség, valamint a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget teljesítheti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján. 26. A befizetések elszámolása [Art. 43. -ának (3), (5) bekezdése] A kiegészítő módosítás szerint a végrehajtás során befolyt összegeket először a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által levont járulékokra esedékességük sorrrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozás arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A módosítás a túlfizetés elszámolásának hatályos előírását a csőd- és végelszámolási eljárásokra is kiterjeszti (ide értve azt az esetet is, amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék is megilleti). A felszámolás alatt álló adózó túlfizetési kiutalása iránti kérelmét legkorábban a záró adóbevallással egyidejűleg nyújthatja be az adóhatósághoz. 27. A bizonylatok megőrzése [Art. 47. -ának új (8) bekezdése] Az információs technológia társadalmi szerepének növekedése megkívánja, hogy az adózók az adóigazgatásban is élhessenek a korszerű technikai lehetőségekkel. A kiegészítő előírás megteremti annak a lehetőségét, hogy az iratgmegőrzési kötelezettségüknek az adózók a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően előállított hiteles másolattal tegyenek eleget. Kivételt képeznek azok az iratok, amelyek eredetiben történő megőrzését jogszabály írja elő.
16 28. Önellenőrzés teljesítése [Art. 50. -ának (1)-(2) bekezdése] A módosítás az önellenőrzési lapnak a hiba feltárásától való elkészítésének határidejét törli, mivel a már hatályos előírás szerint önellenőrzés esetén legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének, kézbesítés hiányában átadásának napját megelőző napon lehet feladni az önellenőrzésről szóló bevallást, illeve pótbevallást. 29. Adatszolgáltatás [Art. 52. -a (7), (16) bekezdése] Az állami adóhatóság adatszolgáltatási körének bővítése (helyi önkormányzat, állami foglalkoztatási szerv részére is), jogtechnikai pontosítások. 30. Adótitok [Art. 53. -ának (1) bekezdése, 54. -ának (1), (3), (5), (7)-(8) bekezdése] Az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a VPID szám megállapításával, nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával összefüggő eljárásokra is. Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha az adóigazgatási eljárás, a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás megindítását, lefolytatását szolgálja. A kiegészítő előírás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az ingatlan tulajdonosa részére a tuajdonára bejegyzett jelzálogjog/végrehajtási jog alapjául szolgáló tartozás összegéről, valamint megfizetésének módjáról tájékoztatást adjon. A módosítással az adóhatóság tájékoztatja a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet az olyan jogerős döntésről, amely alapján a támogatás folyósításának alapjául szolgáló adatok, illetőleg a támogatás felhasználására vonatkozó adatok valótlansága valószínűsíthető vagy a folyósítással, felhasználással összefüggésben az ellenőrzés visszaélésre utaló körülményeket tárt fel. A tájékoztatás joga megilleti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot is. Az állami adóhatóság a honlapján az eddigieken túlmenően közzéteszi: azt a tényt, hogy az áfa-alanynak minősülő adózó az Áfa-tv. 88. -ának (1) bekezdése alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját; a bizonytalan adójogi helyzet bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó stb. nevét, adóazonosító jelét, valamint az e jogállását eredményező hatósági nyilvántartási számát, továbbá a mulasztási bírság kiszabásáról jogerősen rendelkező határozat számát, ha terhére a bizonytalan adójogi helyzet nem jogszerűen megtett bejelentése miatt jogerősen mulasztási bírságot szabott ki. Bővült az a kör, amikor az adóhatóság megkeresésre tájékoztatást ad az adótitokról.
17 Ilyenek: a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerveket e szervek vezetője által engedélyezett megkeresés alapján, ha a tájékoztatást a rendőrségi törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében szükséges, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervezet a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok vizsgálatához szükséges esetekben. A kiegészítő előírás megteremti a NAV szervezetén belüli szabad információáramlás lehetőségét a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntető eljárás megindítása vagy lefolytatása céljából. 31. Az önkormányzati adóhatóság közzététele [Art. új 55/B. -a] Az adófizetési kötelezettség teljesítése során az adózó hozzájárul a közös teherviseléshez. Elvárt, hogy minden kötelezett eleget tegyen ezen kötelezettségének. A kiegészítő rendelkezés lehetőséget ad a helyi adóhatóság számára, hogy helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a tízezer magánszemélyek esetében az ezer forintot elérő adótartozással rendelkező adózó nevét, címét és az adótartozás összegét az esedékességet követő 10. nap 0 órától a helyben szokásos módon közzé tegye. 32. A vámhatóság hatáskörébe tartozik [Art. 79. -a (1) bekezdésnek j) pontja] a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása. 33. Az állami adó- és vámhatóság hatásköre és illetékessége [Art. új 80/A. -a] Az állami adó- és vámhatóság jár el a VPID szám megállapításával és az ezzel összefüggő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásokban.