Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010
Alapvetés A közüzemekre vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének módja alapvető egy-egy állam társadalmi működése és gazdasága szempontjából is és nyilván függ az illető állam történelmi tapasztalaitól és fejlettségétől is. 2
Alapvetés/történetileg 1. II. VH-t követően Nyugat-Európában is bizonyos stratégiai gazdasági ágak (vasút) állami tulajdonban, bizonyos iparágak (posta) végig állami tulajdonban A nagyipar nagy része is állami tulajdonban Az állami tulajdonú mpnopol szerkezetűiparágakban az állami gazdasági egység (nem feltétlenül vállalat) hatósági funkciókat is ellát. 3
Alapvetés/történetileg 2. Nagy-Britanniában (Thatcher) a 70-es évek végétől gazdasági szervezetbe szervezés (plc.) Privatizáció (inkumbens) Dereguláció Liberalizáció Ugyanez az USA-ban a 60-as 70-es években, EU-ban a 90- es évektől több szekktorban eltérő mértékben és módon és sikerrel 4
Alaphelyzet Az egyes országokban eltérő, hogy mi minősül közszolgáltatásnak, és hogy a közszolgáltatások milyen szektorokra terjednek ki (egészségügy, temetkezés, távközlés) és a szabályozás technikái is eltérőek az egyes államokban. Nagy jelentőségű, hogy az egyes országokban és az egyes ágazatokban mennyire erősek a szakszervezetek, és azok mit akarnak elérni (ez néha kontraproduktív lehet) 5
Néhány klasszikus példa Corbeau-ügy Merci Commerciali ügy Altmark-ügy Hoffner Elsner Macrotron ügy RTT-ügy 6
Kulcsfogalmak (bevezetésül) Inkumbens Unbundling Ex post/ex ante szabályozás Irányelv implementáció Természetes monopólium Piacralépés, essential facility Keresztfinanszírozás, cherry picking Transzparencia 7
Szabályozási koncepció A közüzemi szektor (korlátozott) alávetése a versenyjogi szabályoknak Fő szabályok: versenyszabályok korlátozott kiterjesztése a közüzemi vállalatokra különleges és kizárólagos jogok bevezetésének moratóriuma és a szabályozás felülvizsgálata felhatalmazás a Bizottság részére jogalkotásra 8
Az EUMSZ. 106. (1) cikke KÖZÜZEMI VÁLLATOK esetében, valamint olyan vállalatok esetében, amelyek részére a tagállamok KIZÁRÓLAGOS vagy KÜLÖNLEGES biztosítottak a tagállamok nem vezetnek be és nem tartanak fenn a jelen Szerződésben foglalt szabályokkal ellentétes szabályokat AZAZ A VERSENYSZABÁLYOKAT ALKALMAZZÁK 9
A közüzemi vállalat fogalma Állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat Gazdasági tevékenység (bírósági definíció) Önálló szerv vagy a közigazgatás része De lehet a közigazgatás része vagy egy alapítvány vagy egy nemzetközi szervezet is (EUROCONTROL). 10
Kizárólag és különleges jogok fogalma Alanya lehet magán vagy köztulajdonú vállalat Kizárólagos jog (monopólium) Különleges jog : erősebb piaci helyzet 11
Mit tilt a EUMSZ 106. (1) cikk? A 106(1) TILTJA ÚJ kizárólagos jog biztosítását elvben is,nemcsak akkor, ha a jogot gyakorolják is. Tilos: ha szükségszerűen megszegi a versenyszabályokat (Merci) Tilos: jogosult eleve nem képes kielégíteni az igényeket(végberendezések) TILOS: a monópóliumot kiterjeszti a szomszédos piacokra (RTT). 12
Kivétel (EUMSZ 106. (2) cikk) Az ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEKKEL ÖSSZHANGBAN LÉVŐ SZOLGÁLTATÁS MŰKÖDTETÉSÉVEL megbízott vállalatokra is vonatkoznak a jelen szerződés szabályai, különös tekintettel a VERSENYSZABÁLYOKRA, De csak annyiban, amennyiben e szabályok alkalmazása nem AKADÁLYOZZA jogilag vagy gyakorlatban a számukra kitűzött feladat ellátását. A kereskedelem fejlődését ez nem érintheti olyan mértékben, amely a közösségi érdekkel ellentétes lenne. 13
A közüzemekre vonatkozó versenyjogi szabályozás Fogalmi elemek Általános gazdasági érdek Az állam fontos vizi utjainak működtetése, televíziós reklám sugárzás, posta, telefonhálózat működtetés, Légi járatok, kikötői kirakodás, elektromos hálózat működtetése Kifejezett megbízatás (hatósági aktussal, VISA nem) Arányosság Hozzáférés egy alapvető eszközhöz (essential facility) A jövedelemtermelő monopóliumok helyzete 14
A közüzemekre vonatkozó bizottsági szabályozás A Bizottság felhatalmazása a jogalkotásra A Transzparencia irányelv közhatóság és közüzem fogalma Mely viszonyoknak kell áttekinthetőeknek lenni? veszteség pótlása tőkejuttatás vissza nem térítendő támogatás pénzügyi előny közpénzek megtérítéséről való lemondás. Egyéb szektorális liberalizációs irányelvek. 15
Egyes közüzemi szektorok A szabályozásaz az egyes ágazatokban teljesen eltérően alakult. Nemzetközi versenyjogi okokból a távközlés járt elől, a légiközlekedés és repülőterek utána, az energia lemaradt, a vasút még inkább és a kikötők még annál is inkább. Ennek oka főleg a szakszervezeti szervezettség és a nemtközi verseny vagy annak hiánya volt az oka. 16
Egyes közüzemi szektorok Távközlés: liberalizált szektorrá vált! Posta Földi kiszolgálás (Ground handling) Energia 17
A liberalizáció koncepciója Átalakul,hogy mi természetes monopólium Az oszthatatlan infrastruktúrát elválasztják az inkumbenstől(unbundling) Az inkumbensnek hozzáférést kell adnia az infrastruktúrához A hozzáférés anyagi feltételei (költség +) A hozzéférés jogi feltételei (ÁSZF) 18
Távközlés ONP, hozzáférés Hozzáférés a gerinchez, hozzáférés az előfizetőkhöz (last mile) infrastruktúra Szerződés Árazás Egyetemes szolgáltatásköre 19
Egyes közüzemi szektorok Posta Gyorsposta ügyek Postai irányelvek Fenntartott és fenn nem tartott szolgáltatás a versenytől védett területen a szolgáltatás minőség előírása (gyakoriság stb.) technikai harmonizáció Egyetemes szolgáltatás köre a postai területen. Meghatározott postai küldemények súly alapján mentesülnek 20
Egyes közüzemi szektorok Földi kiszolgálás Földi kiszolgálás fogalma: third party handling self handling központosított szolgáltatások Minden letelepedett szolgáltató szabadon nyújthat ilyet Korlátozás: max 2-re, legalább egy független. Kiválasztás: tagállamok határozzák meg. 21
Egyes közüzemi szektorok Energia Termelő, szállító, szolgáltató Liberalizáció: három fázis I. fázis. gáz és elektromos szállítóhálózatok liberalizálása elektromos áram belső piacának közös szabályai 22
Egyes közüzemi szektorok Energia: Liberalizáció II. fázisa Elektromos árampiac liberalizálása közszolgáltatási kötelezettségek Termelési szabályok Szállítási szabályok (hálózatok interoperabilítása) Elektromos szolgáltatások liberalizálása Gázpiaci liberalizáció. 23
A közszolgáltatás finanszírozás módja Monopóliummal (éskeresztfinanszírozással) Működési támogatással (veszteségpótlással) Pénzalappal 24
A közszolgáltatás finanszírozása Az Altmark Trans jogeset 4 kritériuma (2003) A kedvezményezett közszolgáltatási kötelezettsége előre meghatározott. A közszolgáltatás kompenzációja előre meghatározott kell legyen. A túlkompenzáció tiltott (csak a közszolgáltatási kötelezettségből fakadó pluszköltségekre terjedhet ki figyelembe véve a bevételeket és az ésszerű profitot is). Amennyiben a kedvezményezett kiválasztására nem nyílt, transzparens és diszkriminációmentes eljárásban (pl. közbeszerzési eljárás) került sor, a kompenzáció mértékét az adott ágazatban működő tipikus, megfelelően irányított vállalkozás költségeihez kell igazítani. 25