ÁROP 1.1.19-2012-0005 kódszámú projekt 7.1. A jogvédelmi-betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi terület rész-stratégiája Budapest, 2013. E dokumentum az ÁROP-1.1.19/2012-0005 jelű projektben kidolgozott dokumentumok felhasználásával készült.
1. Bevezetés 3 2. Stratégia megalapozása, helyzetelemzés... 3 2.1. A betegjogi képviselők főbb feladatai... 4 2.2. Az ellátottjogi képviselők főbb feladatai... 5 2.3. A gyermekjogi képviselők főbb feladatai... 5 2.4. SWOT analízis eredménye... 5 3. Célrendszer... 5 3.1. Az OBDK-ra mint központi szervezetre vonatkozó célmeghatározások... 6 3.2. Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi, melyek a részstratégiákat célrendszere... 8 4. Beavatkozások... 11 4.1. OBDK, mint központi szervezetre vonatkozó célok megvalósításának eszközei, intézkedései 11 4.2. Betegjogi célrendszer megvalósulásához szükséges intézkedések, eszközök... 12 4.3. Ellátottjogi célrendszer megvalósulásához szükséges intézkedések, eszközök... 12 4.4. Gyermekjogi célrendszer megvalósulásához szükséges intézkedések, eszközök... 12 5. Pénzügyi tábla... 13 6. Beavatkozások ütemezése... 16 2
1. Bevezetés A jogvédelmi-betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi terület rész-stratégiájának elkészítésére az ÁROP-1.1.19/2012-0005 kódjelű projekt keretében kerül sor. A projekt célja a jogvédelem területére vonatkozó stratégiai tervdokumentum elkészítése, mely tartalmazza a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi területek részstratégiáját is. A stratégia kidolgozásának célja, hogy a jogvédelmi területet érintő helyzetelemzések elkészítése és értékelése alapján meghatározásra kerüljenek a jogvédelem jövőjét meghatározó rövid- és középtávú célkitűzések, a javasolt beavatkozási irányok, valamint az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. A stratégiai programban a 2013-2020 időszakra szóló rövid- és középtávú fejlesztési célok kerültek kidolgozásra. A stratégia meghatározza az integrált jogvédelmi tevékenység valamint a beteg-, ellátott- és gyermekjogi jogvédelmi munka fejlesztését szolgáló részcélokat, azok elérésének ütemezését, a szükséges eszközöket, és a megvalósítás kereteit. A stratégia megalapozza a jogvédelmi tevékenység hosszú távú programjának kidolgozását, valamint elősegíti a jövőbeli tervezési és megvalósítási munkákat. Az Alaptörvény alapjogi katalógusára építve, az egyes részterületekre vonatkozó ágazati törvények - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - képezik a stratégiaalkotás keretét, míg a célmeghatározások és beavatkozások részletes kidolgozása összhangban van a szakterületekre vonatkozó ágazati koncepciókkal. 2. Stratégia megalapozása, helyzetelemzés Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. A hivatal működésének feltételeit és kereteit a 214/ 2012 (VII.30). Kormányrendelet határozza meg. Az OBDK a törvényben meghatározott jogok védelme érdekében mindhárom jogterületen jogvédő hálózatot működtet. Az OBDK fő feladatai: jogvédelmi dokumentáció-kezelési módszertani nemzetközi, határon átnyúló feladatokból, hatósági nyilvántartás vezetésére szóló hatáskörből áll. Az OBDK a jogvédelmi képviselet ellátása során kiemelt hangsúlyt fektet az érintettek jogairól szóló és a szolgáltatások elérését elősegítő tájékoztatásra, a panaszjog gyakorlásának segítésére, a rendszerhibák feltárására és megoldására. A jogvédelmi képviselők a szolgáltatásokat működtetők, fenntartók, engedélyező hatóságok, szakmai szervezetek széles körével tartanak kapcsolatot. A 2012 novembere óta eltelt idő alatt az OBDK a folyamatos jogvédelmi tevékenység biztosítása mellett végezte a területalapú átszervezést, a jogvédelmi képviselők foglalkoztatási formáinak egységesítését. A jogvédelmi képviselőkkel egyeztetve határozta meg a fogadóórák rendjét és jogvédelmi tanfolyamokat is indított mindhárom területen, 150 fő részvételével. Az átalakítás, az új szervezeti rend kialakítása közben az OBDK vezetése 3
nagy hangsúlyt fektetett az egységes arculat megteremtésére, a sajtómegjelenésekre és a kapcsolatteremtésre az ágazati ellátórendszerek többi szereplőjével. Működik az OBDK ingyenes zöld száma és akadálymentes, vakbarát honlapja, ahol elektronikus panaszláda is az érdeklődők rendelkezésére áll. Az OBDK a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és jogvédő munka fejlesztése című kiemelt projekt gazdája. A közel 915 milliós finanszírozású projekt célja a betegek és szociális szolgáltatásokat igénybe vevő kliensek, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek jogvédelme, az ellátáshoz való hozzájutásuk egyenlő esélyének biztosítása, jogaik érvényesülésének elősegítése, emberi méltóságuk tiszteletben tartatása, kiemelt figyelemmel a fokozottan sérülékeny társadalmi csoportokra. A program keretében a regionális irodák fejlesztésével lehetőség nyílik a régióban működő, de eddig szakterületenként elkülönült jogvédők folyamatos együttműködésére, szakmai teamek kialakítására, külső szakértők bevonására a bonyolult problémák megoldásához, valamint szakmai workshopok szervezésére a szolgáltatásokban dolgozók és a civil szervezetek munkatársai részére egyaránt. Integrált jogvédelem j Betegjogvédelem Ellátotti jogok védelme Gyermekjogvédelem 2.1. A BETEGJOGI KÉPVISELŐK FŐBB FELADATAI Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. Segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. A beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el és tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét továbbá azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni. 4
Az OBDK által meghatározott keretek között fogadóórát tart. 2.2. AZ ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐK FŐBB FELADATAI Segíti az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézményvezetőnél vagy a fenntartónál. Amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál. A korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálja. Az OBDK által meghatározott keretek között fogadóórát tart a bentlakásos szociális intézményekben. 2.3. A GYERMEKJOGI KÉPVISELŐK FŐBB FELADATAI Segíti a gyermeket panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. Segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban Eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján. Nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban képviseli a gyermeket a gyámhivatal kirendelése alapján. Javaslatot tehet gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására, jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhatóságnak. Az OBDK által meghatározott keretek között fogadóórát tart. 2.4. SWOT ANALÍZIS EREDMÉNYE A stratégia kialakításának előzményeként került sor a SWOT analízis elvégzésére: A belső tényezők elemzése eredményeként erősségként került meghatározásra, hogy az OBDK önálló, országos lefedettséggel rendelkező intézmény, mely független a fenntartóktól és a szolgáltatóktól, 13 éves tapasztalati múlttal rendelkezik, mely a 3 terület együttes jelenlétével az integrált jogvédelmet biztosítja. Gyengeségek az egységes gyakorlat hiánya, a jogvédelmi képviselők alacsony létszáma, kompetencia problémák jelentkezése, pontatlan jogszabályi rendelkezések, a jogvédelmi módszertan hiánya. A jogvédelem külső tényezőinek elemzése eredményeként a lehetőségek, OBDK, mint központi hivatal szerepének erősödése a jogvédelem rendszerében, befolyás a jogszabályi környezetre, a központ által nyújtott szakmai támogatás, a jogvédelmi képviselők munkájára való társadalmi igény növekedése. A swot elemzés részeként azonosítottuk a veszélyeket is. A jogvédelmi képviselői képzettséggel rendelkezők alacsony száma, a TÁMOP pályázat lejárta után forrás hiány fellépése, érdekütközések a feladatellátás során. 3. Célrendszer A stratégia célja, hogy a jogvédelem területén olyan rövid és középtávú célok kerüljenek meghatározásra, melyek a jogvédelemben minőségi előrelépést és változást 5
eredményeznek a szolgáltatatást igénybevevők és a jogvédelemben dolgozók számára egyaránt, továbbá hogy hozzájáruljanak a hosszú távú stratégia megalapozásához, mely meghatározza a jogvédelmi rendszer fejlődésének kívánt irányát. A jogvédelmi tevékenység 2000- illetve 2004 es kezdete óta jelentős szakmai tapasztalat gyűlt össze a jogvédők tevékenységét érintően. Az ágazati tevékenységek fejlődésének irányvonala és a meglévő tapasztalati tőke (statisztikai adatok, éves értékelések, szakmai műhelyek) a jogvédelem jelen gyakorlatát érintően, stabil kiindulási alapot képeznek a stratégiai célrendszer kialakításához. Általános hosszú távú célként meghatározható, hogy a demokratikus jogállami keretek között élő társadalom tagjai birtokolják azokat az ismereteket, melyek segítik őket abban, hogy mind az egészségügyi, mind a szociális és gyermekvédelmi rendszerben tisztában legyenek az Alaptörvény és az ágazati jogszabályok által biztosított jogokkal, azok tartalmával és érvényre juttatásukkal. Cél az olyan ellátórendszer létrehozása, melyben a szolgáltatók az ellátás során biztosítják az állampolgárok számára, a jogszabályokban meghatározott jogaik érvényesülést. Hosszú távú célként határozható, meg, hogy OBDK egy széles társadalmi körben ismert és elismert hivatallá váljon, mely az Alkotmánybíróság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala mellett, a jogvédelemnek egy olyan bástyája lehet, mely az állampolgárok számára közvetlenül elérhető, gyors és professzionális segítséget nyújt a hatáskörébe tartozó jogsérelmeik kezelésében. Középtávú célok: Cél az adekvát szolgáltatásnyújtás rendszerének kialakítása a célcsoportokat jellemző sajátosságok figyelembe vételével. Az OBDK akkreditált felnőttoktatási képzési helyként olyan hiánypótló feladatot látna el, mely az ágazati területek speciális problémáinak megfelelően nyújtana képzést. A jogvédelemre vonatkozó angol nyelvű képzési program elkészítése is a jogtudatosság kialakítását segítené. Rövid távú célok: Egy olyan hatékonyan működő 2 szintű jogvédelmi rendszer kiépítése, mely egyrészt decentralizált rendszerén keresztül biztosítja a jogvédők közvetlen elérhetőségét, centrális szinten pedig támogatja a jogvédők szakmai munkáját. az egységes eljárási rend kialakítását, a jogszabályi környezet alakulásának befolyásolását, kapocsként szolgál a terepen dolgozó jogvédelmi képviselők és a döntéshozó fórumok között. Segíti a jogvédők által észlelt hibás vagy jogsértő gyakorlatok becsatornázását és továbbítását. A hatékony tájékoztatási tevékenység több szintű rendszerének kialakítása. A rövid távú célok meghatározása 2 szinten történik, egymással szoros kapcsolatban: 1. OBDK központi szintjén, a három jogterületet együttesen érintően 2. Jogterületenként: betegjog, ellátottjog, gyermekjog, melyek a részstratégiákat alkotják 3.1. AZ OBDK-RA MINT KÖZPONTI SZERVEZETRE VONATKOZÓ CÉLMEGHATÁROZÁSOK A jogvédelem és annak hatékony érvényesítése az emberi méltóságnak az Alaptörvényben is deklarált védelmére vezethető vissza. Ez a védelem az állam minden szervének és intézményének kötelessége ezen belül az OBDK, mint központi hivatal proaktív jellegének megerősítése és a területén dolgozók munkájának hatékony és folyamatos szakmai támogatása az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi 6
intézményekben, az Alaptörvényben és az ágazati jogszabályokban meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése. Főbb elemek 1. OBDK, mint szakmai támasz Az OBDK megalakulása után a beteg-, ellátott- és gyermekjogok érvényesítése érdekében a jogvédelmi tevékenység ellátásának felülvizsgálata során alapelvként határozta meg a hivatal az alábbi feladatokat: - a jogszabályokban foglalt jogvédői feladatok teljes körű megvalósítása, - a jogvédelmi tevékenység racionális, költségtakarékos megszervezése, - a jogvédők elérhetőségének javítása, tájékoztatás, elérhetőség bővítése - egységes eljárási rendek, szakmai etikai kódex kidolgozása, - hatékony, konstruktív és eredményes problémamegoldás elősegítése, - a jogvédelmi képzés megújítása, aktualizálása, felülvizsgált szakmai tartalommal. 2. OBDK, mint szakmai véleményező Arra a szakmai tudásra építve, mely az OBDK létrejötte hozott magával, a jelenlegi jogszabályi felhatalmazáson túli feladatok ellátására is alkalmas. A szakterületeket érintő jogszabályok véleményezésében való részvétel mellett, ki kell alakítani annak a rendszerét, hogy az OBDK-nak legyen lehetősége véleményt alkotni az ágazati intézmények szabályzatainak (szakmai program, házirend, stb.) elfogadása, ellenőrzése során. A jogvédelemnek meg kell teremteni azt a szintjét is, amelynek során az OBDK-nak módja lesz a hivatalból történő eljárásra, valamint biztosítani kell a rendszerszintű vizsgálat lehetőségét is a jogvédelmi területeken, illetve a rendszerszintű javaslattételi, ajánlási típusú intézkedésekre is meg kell teremteni a lehetőséget. 3. Jogvédelmi tudásbázis létrehozása Szükséges a panaszkezelésben előforduló tipikus és különleges esetekről olyan szakmai esettanulmányokat, összefoglalókat készíteni, ami segít a jogsérelmek elkerülésében, orvoslásában. A célok között kell rögzíteni, hogy az OBDK által létrehozott az Év jogvédője belső pályázatát a jövőben is fenntartja, a pályamunkák összegyűjtése és megjelentetése a tudásbázis része lehet. 4. Az OBDK, mint jogvédelmi képző központ A felsőoktatási képzésekben sem az egészségügyben, sem a szociális képzésben nem jelennek meg hangsúlyosan az ágazati specifikus jogvédelmi ismeretek, ezért kiemelt jelentőségű feladat az ebben való tevékeny részvétel. A felsőoktatási képzésben a folyamat megindult, az OBDK-nak jelenleg is több együttműködési megállapodása van, mely keretében a területen dolgozó jogvédők tartanak akár kredit pontot is érő képzést. A jogvédelmi tevékenység kibővítése és elérhetőségének növelése érdekében az OBDK feladatai ellátásához növelni szeretné az önkéntesek számát. 5. Emberközpontúság növelése Az OBDK megalakulásakor egységesítette a foglalkoztatási jogviszonyokat, megszüntette a helyettesítés rendszerét. A jogvédők az átszervezés eredményeként már csak főállású jogvédőként tevékenykedhetnek. A jogvédők elérhetőségének tovább növelése érdekében cél egy olyan rendszer létrehozása, melynek során a jogvédelmi képviselők nem csak a három ellátórendszerrel közvetlenül kapcsolatba kerülő emberek számára teszi elérhetővé az információkhoz jutást, hanem minden állampolgár számára. 7
Cél tehát olyan infopontok létrehozása, mely nem az ellátórendszerek intézményeihez kapcsolódik, hanem az állampolgárok széles köre által elérhető helyszínen történik meg a kialakításuk. 6. Jogvédelmi képviselők társadalmi elismertségének növelése Az itt megfogalmazott fejlesztési célok eredményei magukkal hozzák a jogvédelmi tevékenység társadalmi elismertségének növekedését, a jogvédelmi képviselők szakmai tudásának és kompetenciájának fejlesztését. 3.2. BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI, GYERMEKJOGI, MELYEK A RÉSZSTRATÉGIÁKAT CÉLRENDSZERE Az ágazati területek amellett, hogy részt vesznek az általánosan meghatározott célok megvalósításában, a részterületek vonatkozásában is meghatározásra kerültek a rövid és középtávú célok, amellett az általános cél mellett, hogy a jogtudatosság magasabb szintjének megvalósulását elősegítse a jogvédelmi képviselők tevékenysége. 3.2.1. Betegjog célrendszer A Semmelweis Terv, mint ágazati stratégiai program leszögezi, hogy a betegjogok érvényesülése és (jog)intézményi biztosítása az állam alkotmányos kötelezettsége. A Semmelweis terv volt az alapja az OBDK, mint önálló, független központi hivatal létrehozásának, mely a betegpanaszok kezelésében, fogadásában is kiemelt szerepet játszik: az OBDK a betegpanaszok fogadását és kivizsgálását az ÁNTSZ és az OEP közreműködésével végzi. A prevenció: Ez a betegjogi jogsérelmek megelőzését jelenti, az ellátást igénybe vevők betegjogi ismereteinek bővítése, jogtudatosságuk növelése. Az OBDK, a betegjogok érvényesítése kapcsán meghatározó, elsődleges szereplője az ellátórendszernek, ezért indokolt egyértelműsíteni és kiemelni a központi hivatal helyét és viszonyát az egészségügyi ellátórendszer többi szervéhez a betegjogi jogsérelmekkel kapcsolatos eljárásban. A Nemzeti Kapcsolattartó Pont, a 2011/24/EU számú Irányelv kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a tagállamok az állampolgárokat széles körben tájékoztassák jogaikról és jogosultságaikról a határon átnyúló egészségügyi ellátás vonatkozásában. Ezen kötelezettségek teljesítése érdekében írja elő az Irányelv a Nemzeti Kapcsolattartó Pontok felállításának kötelezettségét, amelyek információs központként széles körben adnak információt mind az adott tagállam polgárai, mind más tagállami állampolgárok részére. A Nemzeti Kapcsolattartó Pont Magyarországon az OBDK. A feladat megvalósítása érdekében weblap létrehozása szükséges. A Dokumentációs Központ feladata a betegek egészségügyi dokumentációjának kezelésében való segítségnyújtás, a dokumentációhoz való hozzáférés biztosítása valamint a megszűnt egészségügyi intézmények egészségügyi dokumentációinak kezelése. Végső célként a teljes egészségügyi dokumentumtár létrehozásával - elkerülhető az is, hogy a beteg különböző adatkezelési rendszereket alkalmazó intézményektől, vagy az ellátó interoperabilitási hiányosságok miatt ne jusson hozzá a szükséges adatokhoz. Rendszerszintű javaslatok az ellátórendszer problémáinak kezelésére. Bizalomjavító lehetőségek kimunkálása az igénybevevők és az egészségügyi személyzet között Permegelőzés, együttműködés a minőségügyi szakemberekkel. Kiemelt figyelem a speciális helyzetű csoportokra: fogyatékos, roma lakosság. 8
3.2.2. Ellátottjogi célrendszer Az ellátottjogi szakterület középtávú stratégiai célként fogalmazza meg, hogy olyan eszközöket alkalmazzon tevékenysége során, amelyek hozzásegítik a szociális intézményekben élőket ahhoz, hogy az intézményi életforma - minél inkább közelítsen vagy el is érje az otthont jelentő és biztosító szolgáltatások színvonalát, ahol a szolgáltatásban részesülők emberi méltósága megőrzése mellett, önrendelkezési joguk magasabb szintű biztosítása is megvalósul. A rövid, közép és hosszú távú célok az OBDK alapelvei mentén kerültek meghatározásra, vonatkozó jogszabályokban foglalt jogvédelmi feladatok teljes körű megvalósításával: A stratégiában megfogalmazott eszközökkel nem csak az a cél, hogy a jogvédelmi feladatok ellátásának hatékonysága növekedjen, hanem a szociális intézmények szolgáltatásának színvonala emelkedjen, jogsérelmek száma csökkenjen. Rendszerszintű javaslatok az ellátórendszer problémáinak kezelésére. Támogatott lakhatás folyamatának figyelemmel kísérése, az ellátottak jogvédelme a folyamat során. A tájékoztatás területén az ellátott jogi képviselők tapasztalata alapján a panaszkezelésben előforduló tipikus és különleges esetekről szakmai esettanulmányokat tartalmazó kiadványok elkészítése. Nyilvánosság előtti megjelenés növelése, előadások tartása, az OBDK feladatainak ismertetése az ellátottjogi képviselői tevékenységről, a jogsérelmek előfordulásáról, azok elkerülésének módszereiről. Elengedhetetlen cél a szolgáltatásban dolgozó szakemberek képzése, ami többféle módon és szinten valósítható meg. A szolgáltatásban közvetlenül dolgozók képzése akkreditált, kreditpontot adó képzés formájában illetve felsőoktatási tananyagként legalább féléves önálló tantárgyként, vagy fakultáció formájában. 3.2.3. Gyermekjogi célrendszer A gyermekjogi részstratégia célja, hogy elősegítse a gyermeki jogok érvényre jutásának fejlesztését, fokozottabb jogvédelmet biztosítson a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportoknak. Az Európa Tanács 1698/2005. javaslata is megfogalmazza, az intézményes ellátásban részesülő gyermekek vonatkozásában, hogy joguk van panasszal élni egy azonosítható, pártatlan, független szervnél jogaik védelme érdekében. A gyermekjogi célrendszer részben kapcsolódik az OBDK célrendszeréhez, részben a gyermekvédelmi rendszer változásainak figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Fő célként a gyermekjogi képviselő jelenlétének növelése a gyermekvédelmi gondoskodással érintett gyermekek életében, a gyermekjogi képviselők státuszának megerősítése. A nevelőszülőnél élő gyermekek jogvédelmének területén elérhetővé kell válnia a jogvédelmi képviselőknek a nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek számára is. Ennek elősegítése érdekében a gyámhivatal a nevelésbe vételi határozatának kötelező elemévé kellene tenni a gyermekjogi képviselő személyéről és telefonos elérhetőségéről szóló rendelkezést. 9
Együttműködés: a gyermek törvényes képviseletének ellátásával foglalkozó személlyel, a gyermek nevelését biztosító nevelőszülővel, és a törvényes képviseletet ellátó gyermekvédelmi gyámmal is kapcsolatban kell legyen a gyermekjogi képviselő. Elhelyezési értekezletekre vonatkozó célok, a jelenlét biztosítása, információval kell rendelkezni az időpontokról és biztosítani kell a megnövekedett utazási költségek pénzügyi támogatását is. Tájékoztató anyagok kidolgozása, melyek a szakellátásban élő gyermekek részére az őket érintő eljárásról, a gyermeki jogokról, őket megillető speciális jogokról és a gyermekjogi képviselőről. Alapellátással összefüggő cél egy olyan irányú jogszabály módosítás lenne indokolt, mely a gyermekjóléti szolgálat számára kötelezővé tenné a gyermekjogi képviselő segítségének igénybe vételét a felügyelt kapcsolattartás folyamatában a gyermek jogainak előtérbe helyezése érdekében. A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozik a védelembe vétel is. Az eredménytelen védelembe vétel után kerül sor a gyermek nevelésbe vételére. A gyermek érdekében indokolt lenne, a gyermekjogi képviselő kötelező részvétele az eredménytelen védelembe vételek felülvizsgálata során. Köznevelés területére vonatkozó cél, a gyermekjogi képviselő rálátása, jelenléte. Azonban nagyon fontosnak tartanánk, hogy a gyermeki jogok megismerése már kisiskolás korban a kötelező ismeretanyag része legyen, melynek megismertetésében feladatot vállalhatnának a gyermekjogi képviselők vagy a területen dolgozó önkéntes jogvédők. Rendszerszintű javaslatok az ellátórendszer problémáinak kezelésére. 3.2.4. A célok hatásvizsgálatainak, hatástanulmányainak irányai és módszerei A célfeladatok hatásvizsgálatai több irányúak kell, hogy legyenek. Mérni szükséges a célcsoporti jogok, a jogtudatosság növekedését, a szolgáltatásban dolgozók jog ismeretét, alkalmazási gyakorlatát és ezen alkalmazás hatását a jogsérelmek számának és jellegének alakulására. Vizsgálati módszerek: - kérdőíves felmérések, - interjúk, - az igénybe vevők által kitöltött elégedettségi kérdőívek elemzése, - a jogvédők statisztikai adatai és beszámolói. 3.2.5. A célrendszer illeszkedése a kormányzati stratégiákhoz A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia hátrányos helyzetű emberek helyzetének javítása, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, a fenntartható fejlődés alapelvei között szerepelteti a társadalmi igazságosság elvét, mely szerint el kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. A jogvédelmi stratégia célként tűzte ki az alapvető jogok ismeretének növelését és ezáltal a hátrányos helyzet csökkentését, a jogtudatos magatartás fejlődésének támogatását. A Semmelweis-terv céljai között kiemelt hangsúlyt kap a betegjogok megfelelő érvényesítése. A betegjogi képviselők tevékenységének szakmai támogatása, a szakmai protokollok létrehozása és ennek kapcsán a jogvédelmi munka egységessé tétele, valamint a szakmai továbbképzések rendszerének kiépítése, szakemberek részére nyújtott képzéseken keresztül a betegjogok érvényesülésének elősegítése révén kapcsolódik a Semmelweis tervben megfogalmazott célokhoz. 10
Az ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 1257/2011. (VII. 21.) kormányhatározathoz kapcsolódóan az ellátottjogi képviselők a támogatott lakhatás folyamatának figyelemmel kísérésén keresztül csatlakoznak, míg a Nemzeti Reformprogramhoz a gyermekjogi képviselők a nevelőszülői kihelyezett gyermekek jogvédelmének fokozottabb támogatása révén illeszkednek. A fenti folyamatok megvalósulását segít az önkéntesek bevonása a jogvédelmi munkába, mely a kormányzati Önkéntesség stratégiához kapcsolódik. Jogvédelmi tevékenység hatása Beavatkozást igénylő jogsérelem - panaszbeadvány - egyeztetés - javaslattétel jsz. alapján Minőségibb szolgáltatásnyújtás Jogtudatosabb szolgáltatást igénybe vevők Tudásbázis javaslattétel jogszabály módosítására, A jogtudatosság fejlesztése: Tájékoztatás: - célcsoport - szakdolgozók - állampolgárok 4. Beavatkozások A célok eléréséhez átfogó eszközrendszer szükséges. A stratégia célfeladatai és beavatkozási szintjei ennek megfelelően kerültek meghatározásra: az OBDK-ra, mint központi irányító hivatalra, valamint a beteg-, ellátottés gyermekjogi területre vonatkozó célok megvalósítására irányuló intézkedések rendszerére. 4.1. OBDK, MINT KÖZPONTI SZERVEZETRE VONATKOZÓ CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI, INTÉZKEDÉSEI A célfejezetben ismertetett célok megvalósítása érdekében a következő beavatkozási intézkedések, eszközök kerültek meghatározásra: Szakmai szabályozók, protokollok kidolgozása. Kommunikációs stratégiák, tájékoztató anyagok kidolgozása az adekvát tájékoztatási tevékenység megvalósítása érdekében. Infó-pontok létrehozása, annak infrastrukturális feltételeinek biztosítása. Önkéntesek feladatellátására vonatkozó szabályozók kidolgozása. Jogszabály módosítási kezdeményezéssel az OBDK szakmai véleményező szerepének megerősítése érdekében. Szakmai segítségnyújtás rendszerének meghatározása, szakmai protokoll kidolgozása. Kutatások, szakterületeket érintő hatásvizsgálatok végzése. 11
Esettanulmányok készítése, szakmai publikációk támogatása. A jogvédelmi hírlevél rendszer tovább fejlesztése. Szakkönyvtár létrehozása. Többszintű képzési, továbbképzési stratégiák kidolgozása: jogvédők részére, szolgáltatók részére. Akkreditált képzőhely feltételeinek megteremtése, minősítési eljárás kezdeményezése. Tananyagfejlesztés. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés. 4.2. BETEGJOGI CÉLRENDSZER MEGVALÓSULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK, ESZKÖZÖK Nemzetközi kapcsolattartó pont kiépítése, ennek támogatására weblap létrehozása. A teljes egészségügyi dokumentumtár létrehozása érdekében jogszabály módosítás kezdeményezése. Rendszerszintű javaslatok az ellátórendszer betegjogi problémáinak kezelésére, mely feladat a jogszabály módosítás mellett megnövekedett szakember igényt is magával hoz. Betegjogi klubhálózat és a szolgáltatók betegjogi munkájának nagyobb megbecsültsége az orvos-beteg közötti bizalom helyreállítása valamint az egyéni felelősség az egészségünkért elv érdekében. 4.3. ELLÁTOTTJOGI CÉLRENDSZER MEGVALÓSULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK, ESZKÖZÖK Jogszabályi környezet átalakítása a tájékoztatás, panaszkezelés vonatkozásában. A szolgáltatás színvonalának növelése - tájékoztató anyagok, képzések segítségével. Támogatott lakhatás elősegítése, jogvédelem biztosítása, jogszabály módosítás kezdeményezése. Kapcsolati rendszer szélesítése. 4.4. GYERMEKJOGI CÉLRENDSZER MEGVALÓSULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK, ESZKÖZÖK A gyermekjogi képviselő státuszának megerősítése érdekében, jogszabály módosítások kezdeményezése. Fogadóóra rendszerének illeszkedése a változó jogszabályi környezethez. Kapcsolati rendszer szélesítése. Alapellátási jelenlét biztosítása érdekében jogszabály módosítás kezdeményezése. A szolgáltatás színvonalának növelése - tájékoztató anyagok, képzések segítségével. 12
5. Pénzügyi tábla Beavatkozás neve Beavatkozás forrása EU-s forrás (hazai döntés) Közösségi forrás (brüsszeli döntés) Hazai forrás (költségv. terhére) Egyéb forrás Megjegyzés 1. Személyi juttatások 141,2 2939,9 2. Munkaadókat terhelő járulékok 62,0 728,3 n. Dologi költségek 66,9 1179,7 Összesen: 270,1 4847,9 A beavatkozás forrása: Az "EU-s forrás" oszlop azon költségtételeket tartalmazza, melyeket az OBDK TÁMOP 5.5.7.- 08/1 "Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és jogvédő munka fejlesztése" című projektből finanszíroz. A tábla "Hazai forrás" oszlopában összesítetten szerepeltetjük a finanszírozandó tételeket. Beavatkozások ütemezése Beavatkozás neve 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen: 1. Személyi juttatások 244,2 385,4 360,5 378,5 397,4 417,2 438,0 459,9 3081,1 Munkaadókat terhelő járulékok 62,0 93,6 93,4 98,0 102,9 108,0 113,4 119,0 790,3 2. n. Dologi költségek 113,7 180,6 142,7 148,0 153,6 161,2 169,2 177,6 1246,6 Összesen: 419,9 659,6 596,6 624,5 653,9 686,4 720,6 756,5 5118,0 A beavatkozás ütemezése:a "2013" oszlop az OBDK költségvetésének adatait tartalmazza, költségvetési soronként. A "2014" oszlop az OBDK vonatkozó költségvetésének adatai mellett, a TÁMOP 5.5.7-08/1 kiemelt projekt keretében finanszírozandó tételeket is tartalmazza, feltételezve, hogy az OBDK 2014-es költségvetése a főösszeget tekintve nem változik. A "2015" oszlop az OBDK vonatkozó költségvetésének adatait tartalmazza, továbbá a TÁMOP 5.5.7-08/1 kiemelt projekt fenntartási időszakára vonatkozó költségeket. Itt kiemelendő, hogy a kiemelt projekt esetében a projekt hosszabbítására és többletköltség bevonására vonatkozó kérelmünk elbírálás alatt van. A fentiek alapján a többletbevonásra vonatkozó kérelem pozitív elbírálása esetén ezen oszlop adatai módosulnak. A tervezés tekintetében fontos kérdés, hogy a TÁMOP 5.5.7-08/1 kiemelt projekt megvalósítási időszakának meghosszabbítása megvalósul-e, hiszen ebből következik az, hogy a fenntartási időszak mikor kezdődik. A fenntartási időszakra vonatkozóan a tervezési felhívás az alábbi követelményeket fogalmazza meg: "A projekt zárását követő 3 évben a projektgazda kötelezi magát a projekt eredményeinek fenntartására, különösen az alábbi területeken: 13
A létrehozott, kifejlesztett tananyagokat, szakmai, módszertani anyagokat aktualizálja, frissíti, biztosítja az azokhoz való hozzáférést, az adatbázist karbantartja, a honlapot működteti. Biztosítja a projektirodák és teamek szolgáltatásának fenntartását. A projektgazdának vállalnia kell a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett -, hogy a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és tulajdonjogviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. A támogatás által megvalósított fejlesztés eredménye (beleértve kifejlesztett szolgáltatások és eszközbeszerzés) a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe. A projektgazdának a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartania, és legalább 2020. december 31-ig azokat megőriznie." A fentiek alapján a projekt fenntartási időszaka 2018-ig tart, a fenti követelményeknek az OBDK mindenképpen meg kell, hogy feleljen. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a fenntartási időszakra státuszok és az ahhoz kapcsolódó költségek biztosítása. A fenti feladatok mellett a szervezet számára komoly kihívást jelent az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos feladatok ellátása. 2016. évtől ezen költségek kerültek az 5 százalékos inflációval felszorzásra évenként. Az 5. és 6. tábla egyezőséget mutat összegszerűségében költségvetési soronként az EU- s és a hazai költségvetés terhére. 14
15
6. Beavatkozások ütemezése Beavatkozási tevékenység Szakmai standardok kidolgozása Betegjogi szakterület Ellátottjogi szakterület Gyermekjogi szakterület Kommunikációs stratégiák kidolgozása: - általános - terület specifikus 2013. IV. negyedév Szakmai szabályozók elkészítése 2014 I. félév Protokollok bevezetése 2014 II. félév Protokollok tapasztalatainak összegzése - betegbiztonsághoz kapcsolódó panaszok, észrevételek a jogvédelmi feladatellátásban -jogvédelmi tevékenység a támogatott lakhatáshoz kapcsolódóan - elhelyezési értekezleteken ésnevelőszülői jelenlét a jogvédelmi feladatellátásban -fogadóórák rendszerének módosítása -feladatellátási körök bővítése: alapellátás Munkacsoport felállítása jogterületenkén t/feladatcsopor tonként Kiadványok, hírlevél megjelentet ése, honlap fejlesztése aktualizálása 6. Beavatkozások ütemezése 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Tevékenység hatásvizsgálata, eredmények Protokollo értékelése tevékenység aktualizálása k alkalmazá sa,folyam atos aktualizál ása aktualizá lás, fejlesztés aktualizá lás, fejlesztés aktualizá lás, fejlesztés Indikátorok Elkészült protokollok Regisztráltak száma hírlevélre kiadványok száma Megvalósító szervezet OBDK jogvédelmi képviselőinek munkacsopor tjai, Jogvédelmi, Jogi- és Módszertani Főosztály OBDK: betegjogi képviselők OBDK: ellátottjogi képviselők OBDK: gyermekjogi képviselők OBDK jogvédelmi képviselőinek munkacsopor tjai, Jogvédelmi, Jogi- és Módszertani Főosztály Betegjogi szakterület - tájékoztató kiadványok, esettanulmányok betegjogi kiadványok OBDK: 16
Ellátottjogi szakterület Gyermekjogi szakterület Info-pontok kialakítása Önkéntes tevékenység fejlesztése Jogvédelmi tudásbázis kialakítása: OBDK szakmai véleményező, javaslattevő szerepének megerősítése rendszerszintű - betegjogi hírlevél negyedévente - betegjogi klubhálózat kialakítása - betegjogból kitűnő cím adományozása - tájékoztató kiadványok, eset-tanulmányok - ellátottjogi hírlevél negyedévente - kiadványok, esettanulmányok - gyermekjogi hírlevél negyedévente gyermekbarát, interaktív honlap Előkészítés Önkéntesek tevékenységére vonatkozó szabályozók kidolgozása Kutatási témák meghatározása. Esettanulmány készítése. Jogszabály módosítási javaslatok előkészítése. Helyszínek kiválasztása, szerződéskötés feltételrendszer kialakítása Önkéntesek számának növelése Önkéntesek felkészítése Kutatási tevékenység, hatásvizsg. végzése. Együttműködés kialakítása felsőoktatási intézményekkel. Jogszabály Infopontoko n integrált jogvédel mi feladatell átás jogvédel mi szakköny vtár kialakítás a hírlevél havonta ellátottjog i hírlevél havonta gyermekj ogi hírlevél havonta száma hírlevélre regisztráltak száma kiadványok száma hírlevélre regisztráltak száma kiadványok száma hírlevélre regisztráltak száma 19 info-pont működése szerződések 40 fő önkéntes: szerződés szakmai tevékenység dokumentáci ója, együttműköd ési megállapodás ok betegjogi képviselők OBDK: ellátottjogi képviselők OBDK: gyermekjogi képviselők OBDK OBDK OBDK jogvédelmi képviselők 17
kérdésekben módosítási javaslatok. Akkreditált képző központ, Képzés, továbbképzés rendszerének fejlesztése Nemzeti Kapcsolattartó Pont működtetése Dokumentációs Központ működtetése Akkreditáció feltételeinek megteremtés e Előkészítés: jogvédelmi képzések, továbbképzés ek ütemezése -tematika fejlesztése/kid olgozása Információs tevékenység: web felület kialakítása,az eü. ellátó hálózat szerveivel történő együttműködé s kialakítása A dokumentum ok felmérésének elkezdése Akkreditációs eljárás megindítása jogvédelmi képzések / továbbképzések lebonyolítása: ütemezés szerint Tapasztalatok visszajelzések összegzése: fejlesztés, aktualizálás az eü. ellátó hálózat szerveivel történő együttműködés kialakításának finomhangolása A felmérés eredményének összegzése, Előkészítés jsz. módosításra Teljes dokume ntumtár létrehoz ása a határon átnyúló egészség ügyi ellátások ra vonatkoz ó felmérés Jelenléti ívek, tanúsítványo k Dokumentác ió, honlap jogszabály módosítási javaslat OBDK OBDK: Nemzeti Kapcsolatok Irodája OBDK: Dokumentác iós Főosztály 18