GAZDASÁG Szerkesztette PALÁNKAI TIBOR MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ
Tartalom Bevezetés Gazdaságtörténet, reformelméletek és gazdaságpolitika A magyar gazdaság modernizációja 19 A gazdasági felzárkózás kezdetei, 1848-1867 20 A dualizmus kora 22 Részleges siker, 1867-1913 22 Külföldi tőkebeáramlás és beruházás 23 A vasútépítések korszaka 24 Megkésett, de sikeres agrárforradalom 27 Az iparosítás kezdetei 28 A fejlettség szintje az első világháború előtt 31 A két világháború között 31 A gazdaság helyzete az első világháború után 31 Gazdasági stabilizáció és új gazdaságpolitikai orientáció 33 Importpótló iparosítás, 1919-1938 36 A mezőgazdaság válsága 38 Egyéb szektorok mérsékelt fejlődése 39 A német hadigazdaság szolgálatában: háborús pusztulás 41 A második világháború után 43 Helyreállítás és tőkekisajátítás, 1945-1948 43 Államszocialista tervgazdaság és feszített iparosítás, 1948-1956 45 Gazdasági reformok, a szélsőségek lefaragása, harmonikusabb fejlesztési út 1956 után 49 Az elmaradottság újratermelése - más formáján 51 Rendszerváltás és átalakulás 52 Reformgondolkodók és elméletek a magyar közgazdaságtanban 53 A reformkor és a dualizmus kora: két sikeres nekirugaszkodás 53 Szerves modernizáció helyett kataklizmák 62 11 17 A Horthy-korszak 63 A felszabadulásból a sztálinizmusba 67 A Kádár-korszak: harmadik reformkor" 72 Az előzmények 73 Új gazdasági mechanizmus" 79 A rendszerváltozás: visszatérés a modernizáció nyugati útjára 89 Gazdaság és politika 93 Pillantás a történelemre 96 A Monarchia korszaka 96 A két világháború között 98 1945 után 99 A jelenkor kihívásai 99 Gazdaságpolitikai célok és eszközök 100 Általános és helyzettől függő célok 100 A gazdaságpolitika eszközei 102 A gazdasági világnézet szerepe 103 Ki formálja a gazdaságpolitikát? 106 Országgyűlés \ 106 Kormány \ 106 Magyar Nemzeti Bank 107 Felügyeletek 108 Közjogi hatalommal fel nem ruházott szereplők 109 Államháztartás és központi költségvetés 110 Az államháztartás rendszere 110 Bevételek, kiadások, egyenleg, 111 A magyar államháztartás fő jellemzői 112 Gazdaságpolitika az 1990-es években és az ezredfordulón 114 A gazdaság globális alakulása 116 Intézményi politika 118 Piacszabályozó politika 121 Tulajdoni politika 121 Versenypolitika 124 Munkaerő-piaci szabályozás 126 Konjunktúrapolitika 127 Strukturális politika 130 Horizontális politikák 131, Kutatás és fejlesztés 132.' Környezetvédelem 132 Kis-és középvállalkozások segítése 133 f NIEDERS. "\ STAATS-U.UNIVj«
TARTALOM Területi fejlesztés (regionális politika) 133 Az EU gazdaságfejlesztési támogatásai 133 A gazdaság- és társadalompolitika kapcsolata 135 Foglalkoztatáspolitika 135 Jóléti politika 136 Ipar és mezőgazdaság 139 A magyar ipar fejlődéstörténete 141 Iparunk a rendszerváltás évtizedében 149 Ipari válság (az 1990-es évek első fele) 149 A fellendülés évei (1993-2000) 155 Ágazati folyamatok 158 A válságágazatok" további sorsa 161 A magyar ipar az új évezredben 168 Új szakasz az iparfejlődésben (2001-2002) 168 Termelésszerkezeti változások 169 A vállalati struktúra átalakulása 171 Külföldi tulajdonú nagyvállalatok 174 Az állam változó szerepe 179 Agrárfejlődés a 20. században a rendszerváltásig 185 A 20. század első évtizedei 185 A két világháború között 186 A második világháború után, 1945-1961 190 Az 1945-1947. évi földreform 190 Kisüzemek az agrárpolitika szorításában 192 Az 1950-es évek" 196 Az 1956-os forradalom és hatásai 198 A termelés fejlődése és megtorpanása, 1961-1990 199 Az üzemi rendszer és változásai 199 A tevékenységi kör bővítése a mezőgazdasági nagyüzemekben 201 Mezőgazdasági kistermelés 203 A termelés növekedése és szerkezeti átalakulása 204 Piac és versenyképesség 206 Társadalmi és szervezeti változások a mezőgazdaságban a rendszerváltás évtizedében 209 A kiinduló helyzet 209 A tulajdonreform és végrehajtása 211 A kárpótlás 213 Az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációja 215 A szövetkezetek átalakulása 215 Magángazdaságok 218 A nagyüzemek integráló szerepének visszaszorulása 220 A termelési rendszerek szerepváltozása 221 Szakmai és érdek-képviseleti szervek 221 Erőforrások és teljesítmények a mezőgazdaságban 222 Az üzemi rendszer és a földhasználati viszonyok 222 Foglalkoztatás és szakképzettség 226 A technikai alapok 229 A gépállomány és szerkezete 229 Energiafelhasználás és -gazdálkodás 230 Tápanyagellátás és növényvédelem 231 A termelés biológiai alapjai 232 A gazdaság és környezete 235 Az agrár-külkereskedelem 238 Helyünk a világban 240 Mezőgazdaságunk az Európai Unióban 241 Infrastruktúra és szolgáltatás 245 Az infrastruktúra változásainak nemzetközi háttere 247 Új tendenciák; a mikroelektronika térhódítása 247 A múlt öröksége 249 A hazai infrastruktúra jellemzői, dilemmái 252 A rendszerváltó gazdaság fő folyamatai 252 Átalakulás a tulajdonviszonyokban 254 A közlekedés és ágazatainak változásai 256 Vasút 256 Közút 258 Vízi közlekedés 262 Légi közlekedés 265 Kombinált szállítások, logisztikai szolgáltató központok 267 Városi tömegközlekedés 269 Közúti tömegközlekedés 270 Halasztások, követelmények a közlekedésben 272 Vízgazdálkodás 274 Postai szolgáltatások 277 Távközlés, informatika 281 Energiaszektor 292 A humán infrastruktúra területei: lakás, egészségügy, oktatás 299
Tartalom Lakáshelyzet Az állami bérlakások privatizációja Lakáshoz jutás, a fiatalok lakáshelyzete Lakáspiac A háztartások helyzetértékelése és döntései lakáspiaci pozíciójuk függvényében Egészségügy Paradigmaváltás előtt Az 1945 előtti időszakból örökölt állapot A szocialista egészségügy szervezeti és finanszírozási rendszere Átalakítások, 1987 Privatizáció és liberalizáció Az egészségügy finanszírozása Hálapénz A pénz követi a beteget Paradigmaváltásra várva Oktatás Az örökség Demográfiai jellemzők Az oktatás rendszerváltása A hazai oktatás minősége A humán infrastruktúrák magánosítása, piacosítása A magyar belkereskedelem történeti fejlődése A két világháború között Az államosításoktól 1989-ig A kis- és nagykereskedelem jellemzői A szövetkezeti kiskereskedelem helyzete a rendszerváltásig A szövetkezeti kiskereskedelem A magán-kiskereskedelem ébredése, és hódítása A nagykereskedelem intézményei, raktárhálózata A bevásárlóközpontok múltja és jelene A bevásárlóközpontok fogalma Kialakulásuk története Az észak-amerikai út Regionális bevásárlóközpontok fejlesztése Nyugat-Európában és Magyarországon A budapesti bevásárlóközpontok létrejötte és típusai Bevásárlóközpontok és hipermarketek néhány vidéki városban 299 300 302 304 305 307 307 308 308 310 310 312 312 313 314 317 317 318 319 327 329 331 331 334 337 337 338 339 341 343 343 345 345 346 348 358. Privatizáció, bevásárlóközpontok és a hazai kiskereskedelem _ Hagyományos kereskedelmi zónák Budapest meghatározó szerepe Centrum és Skála Kiskereskedelmi üzletek száma és típusai A kis boltok védekezése a nagyok" ellen Vásárcsarnokok és piacok A jövő tendenciái a hazai kereskedelemben Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása A GDP növekedése és az infláció csökkenése A népesség stagnálása és öregedése A családnagyság csökkenése Az elektronikus kereskedelem jellemzői A pénzügyi közvetítő rendszer jellemzői A közvetítés intézményei A pénzügyi közvetítők típusai A stabilitás védelme A hazai bankrendszer az új évezred kezdetén A szektor szolgáltatásai A bankok szerepe a magyar gazdaságban Verseny az ügyfelekért A tulajdonszerkezet sajátos vonásai A bankrendszer csatlakozása az Európai Unió piacához Illeszkedés az Európai Unióhoz Határok nélkül: az egységes belső piac Kihívások a bankok számára Aglobalizáció következményei a pénzügyi szektorban, A felvásárlások hatása a banki ügyfelekre A lokális verseny színtere A banki szolgáltatások terepe A KGST-tol az Európai Unióig Külgazdasági kapcsolatok a múltban A második világháború végétől a rendszerváltásié 359 361 361 363 365 367 369. 371 372 374 375 376 377 379 380 381 384 387 387 389 391 392 398 398 399 400 401 402 404 408 411 413! 413"
TARTALOM Külgazdasági nyitás az 1980-as évek végétől Konvertibilitás és árfolyam-politika az 1990-es években Áruszerkezet A magyar gazdaság a globalizálódó környezetben Kihívások és válaszok Részvétel a nemzetközi gazdasági szervezetekben Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) szakosított szervei Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) A nemzetközi működő tőke szerepe Történelmi háttér, 1972-1989 A működőtőke-import meghatározó adatai Makrogazdasági hatások Nemzetközi és közép-kelet-európai összehasonlítás Gazdaságpolitika és külföldi működőtőke-import Az Európai Unió és a működő tőke importja Mikroszintű gazdasági, társadalmi és politikai hatások Külső egyensúly Modernizációs deficit" Az eladósodás természetrajza és orvoslása Külső egyensúly és uniós csatlakozás Külgazdasági stratégiák, politikák Az európai integrációs folyamat kibontakozása 418 423 425 434 434 441 442 444 445 446 448 448 449 451 455 Egységes európai piac Kutatási és fejlesztési politika Monetáris integráció Magyarország társulása az Európai Unióhoz A keleti kibővülések előzményei és a társulások Az Európai megállapodások értékelése Gazdasági stabilizáció a csatlakozó országokban Szubregionális együttműködés Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban Út az európai uniós tagsághoz A közép-kelet-európai csatlakozók integrációs érettsége Bekapcsolódás az integrációs folyamatba A kibővülés finanszírozási-költségvetési összefüggései A gazdasági és monetáris unió és az új tagországok 476 477 479 482 482 487 492 495 498 498 501 507 509 513 456 Függelék 519 458 458 461 461 463 467 467 471 Szemelynevmutato Helységnévmutató Tárgymutató Ábrajegyzék A képek forrásai és alkotói Táblázatjegyzék Felhasznált irodalom A kötet szerzői The Hungárián Economy at the Turn of the Millennium Contents 521 523 527 537 539 543 545 555 557 558 10