Környezetgazdaságtan Externáliák 6. előadás Közjavak problémája Diszkontálás Stb A szennyezés mint piaci kudarc kezelése: a Pigou-i hagyomány és a Coase-tétel Környezeti állapotváltozás 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék Társadalmi károk Amit eddig tudunk: a természeti környezet állapotváltozásai, a nem hatékony használat leírható piaci kudarcként (externáliaként, a közösen használt szabad javak problémájaként). Emlékeztető: az externália hatása P P e P e A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak S: a piacon megfigyelhető tényleges kínálat S : hipotetikus kínálat, ami tartalmazná a szennyezés minden költségét D Társadalmilag hatékony szint Q e Q e S S Piaci egyensúlyi mennyiség Q KÖRNYEZETI SZABÁLYOZÁS A társadalmi optimum, a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan a piaci kudarcok miatt Kormányzati beavatkozás mint a piaci kudarcok gyógyszere ( internalizálás ) De: Kormányzati hibák rontják a piaci hibajavítás hatékonyságát Mai témánk: a szabályozást megalapozó két nagy elmélet
Pigou versus Coase 1. Arthur Cecil Pigou (1877 1959) angol közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora, nevéhez fűződik a jóléti közgazdaságtan irányzat kialakulása Ronald Harry Coase (1910) brit közgazdász, főként a Chicago-i Egyetemen (USA) dolgozott. 1991-ben Nobel-díjas lett. A jog és közgazdaságtan szakterület előfutára. Pigou versus Coase 2. A. C. Pigou: The Economics of Welfare (1920) - A környezeti externáliák internalizálhatók megfelelő mértékű adó kivetésével. R. Coase: The Problem of the Social Cost (1960) - A jól definiált (tulajdon)jogok megoldják az externáliák problémáját. (1) Pigou tétele Minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. Pigou-i adók (Gazdasági ösztönzők): A társadalmilag hatékony Q kibocsátás úgy érhető el (Q* helyett), ha a szennyezőkre T nagyságú adót vetünk ki. T hozzáadódik például a termelési költségekhez, új elfogadási határhajlandóság alakul ki: S (S helyett). A T adót írjuk elő
Közvetlen előírások: A társadalmilag hatékony Q kibocsátás úgy is elérhető (Q* helyett), ha a szennyezőket technológiai jellegű utasításokkal, előírásokkal korlátozzuk kibocsátásukban. Ha a kormányzat tudja, hogy Q a hatékony, ennek érvényesítését A Q hatékony szintet írjuk elő előírhatja. A szennyezés csökkentése A termelt mennyiség csökkentésével (ára: a profit csökkenése) A szennyezés-kibocsátás csökkentésével (kiegészítő technológiával) a termelt mennyiség változatlanul hagyása mellett (ára: pótlólagos szennyezéselhárítási költség vállalása) A termelés csökkentése: kisebb termelési szinten kevesebb a szennyezés, de csökken a termékkel kapcsolatos hasznok nagysága is A szennyezés-elhárítási költség P MNPB MEC MNPB = nettó határhaszon MEC = külső határköltség A szennyezés elhárításának (határ)költsége (MAC, [Marginal] Abatement Cost) azoknak a beavatkozásoknak (beruházások, üzemeltetés) a költsége, melyekkel a kibocsátott szennyezőanyag környezetben mérhető koncentrációja csökkenthető. Q Q* Q (TERMÉK)
A szennyezés csökkentése: a termelt mennyiség nem változik, de egy pótlólagos technológiával a szennyezés csökkenthető Az optimális kibocsátás elérése P MAC MAC = marginal abatement cost MEC = marginal external cost MEC P T A T = Pigou-i adó/díj (A + B + C + D) Q* > (A + B + C) Q - kibocsátó (B + C + D + E) Q* > B Q - károsultak MAC B C MEC E D A kibocsátó optimalizál T bevezetése után: Meddig éri meg szennyezni és díjat fizetni, illetve hol éri meg szennyezéselhárítással megtakarítani a díjfizetést? Q (SZENNYEZÉS) Q Q* Q Q* Q szennyezés (2) Coase tétele Megjegyzés: Itt is bajban vagyunk, mert (Pigou-hoz hasonlóan) Coase sem mondta ki tételszerűen megállapításait. Amit ma a környezetgazdaságtan tankönyvek ismertetnek, az rendszerint a Coase-tétel George Stiegler (1966) általi megfogalmazása. A Law and Economics irodalom további, változatos megfogalmazás-csokorral rendelkezik a Coaseelmélettel kapcsolatban. A Pigou-féle megoldást ellenben az irodalom egységesen közli (s ezért hívhatjuk bátran Pigoutételnek is akár.) PÉLDA a Coase-tétel bevezetéséhez Egy albérletet két egyetemista oszt meg egymással, egyikük dohányzik, másikuk nem. Mi a dohányfüst optimális szintje az albérleti lakás légterében?
A probléma megoldásának egy lehetséges útja Másik út (amiről az előbb már szó volt): Pigou-féle optimalizáció A környezeti externáliák internalizálhatók megfelelő mértékű adó vagy közvetlen előírás alkalmazásával: a dohányfüst okozta károk (MEC) kiszámítása a dohányzásból eredő jólét hasznának (MNPB) számítása fentiekből a kívánatos dohányfüstkoncentráció (MNPB=MEC) előírása (adóval, tiltással, stb.) A Pigou-féle internalizálás akadályai Sok adatra, számításra van szükség az optimális szint kikalkulálásához Nehézkes az optimális szint betartatása, ellenőrzése Azaz: jelentős állami részvételre van szükség magasak a szabályozás tranzakciós költségei Még egy alternatíva: internalizálás Coase elméletével Ronald Coase (1960): A jól definiált (tulajdon)jogok megoldják az externáliák problémáját: meg kell határozni a dohányzással kapcsolatos alapjogokat (pl. tilos a dohányzás vagy szabad a dohányzás) az érintett felek egyező akarattal, megállapodás alapján eltérhetnek a kiindulási helyzettől Coase szerint ha a tárgyalás lehetséges a megállapodás eredménye társadalmi jóléti szempontból az optimumra vezet
A dohányzással kapcsolatos kiindulási jogok tisztázása hogyan vezet optimális füstmennyiséghez (szennyezéshez)? Az érdekelt személyek tisztában vannak érdekeikkel (1) dohányfüst A dohányzó személy közömbösségi görbéi a {pénz; dohányfüst} fogyasztói kosarakra A pénz Az érdekelt személyek tisztában vannak érdekeikkel (2) dohányfüst B nem dohányzó személy közömbösségi görbéi a {pénz; dohányfüst} fogyasztói kosarakra A szobatársak tárgyalása egy Edgeworth-dobozban (1) dohányfüst E1 Egy másik lehetséges kezdeti feltétel B B személy közömbösségi görbéi B pénz A A személy közömbösségi görbéi E2 pénzvagyon Egy lehetséges kiindulási pont, ami a pénz és a dohányzás egy eloszlását reprezentálja
A szobatársak tárgyalása egy Edgeworth-dobozban (2) Tanulságok A szobatársak közötti tárgyalások lehetséges végeredményei dohányfüst A SZ A személy közömbösségi görbéi E1 E2 Egy másik lehetséges kezdeti feltétel pénzvagyon B B személy közömbösségi görbéi Egy alku révén bekövetkező csere, ahol A többet szennyezhet, de pénzzel kompenzálja B- t Egy lehetséges kiindulási pont, ami a pénz és a dohányzás egy eloszlását reprezentálja A szobatársak alkuja, bármilyen kiindulási pontból indultak is, az SZ szerződési görbe valamelyik pontjára vezetett SZ valamennyi pontja Pareto-hatékony, azaz optimális eredmény A kiindulási pont megválasztása az optimális végállapotot nem befolyásolja, csak azt, kinek a költségére érték azt el Most már kimondhatjuk Coase tételét Gyenge Coase-tétel (hatékonysági tétel) Teljesülhetnek-e a feltételek? Ha egy, a környezethasználat szintjéről szóló alkuban (a) a résztvevő felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, továbbá (b) a tranzakciós költség nulla, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti elosztásától függetlenül. (a) A kiindulási jogok egyértelmű meghatározása elméletileg és általában lehetséges. A törvényhozás képes a megfelelő jogrendszer kialakítására, a bíróságok és más intézmények gondoskodhatnak a jogok érvényesíthetőségéről (b) A tranzakciós költség szinte soha nem nulla, általában pozitív, de sok esetben szintén megfelelő intézményekkel mérsékelhetőek De: A Pigou-féle internalizálás esetén is van tranzakciós költség, csak nem a felek között jelentkezik, hanem a szabályozást megtervező, bevezető kormányzati intzéményeknél
Még egy probléma: a jogok kezdeti megoszlása mégis számít Kísérleti tény: az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság Azaz: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyannak a jognak a megszerzése Vagyoni hatás lép(het) fel Erős Coase-tétel (invariancia tétel) Ha egy, a környezethasználat szintjéről szóló alkuban (a) a résztvevő felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, továbbá (b) a tranzakciós költség nulla, és (c) vagyoni hatás nem jelentkezik akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz lesz a jogok kezdeti elosztásától függetlenül. (Aláhúzással a gyenge Coase-tételtől való különbségeket emeltük ki.) A Coase-tételrendszer további elemei Az állami beavatkozás tág értelemben vett Pigou-i és Coase-i formája AZ INVARIANCIA-TÉTEL KÖVETKEZMÉNYE: Ha a tranzakciós költségek jelentősek, s emiatt a sikeres alku meghiúsul, akkor az erőforrások hatékony felhasználása a jogok kezdeti eloszlásán múlik. NORMATÍV COASE-TÉTEL: A szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok (ezen belül a tulajdonosi jogok) rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a magánegyezményekhez szükséges tranzakciók költsége minimális, az alkut nem meghiúsító mértékű legyen. NORMATÍV HOBBES-TÉTEL: A jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb veszteség származzon a magánegyezmények meghiúsulásából, azaz a jogok tartalma alkuk nélkül is közelítsen a hatékony szinthez. A Pigou-i elv szerint: Az állam feladata a szennyezési optimum kiszámítása, majd ezen optimum érvényesítése valamilyen szabályzóval Ilyen szabályzók a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők A Coase-i elv szerint: Az állam feladata megfelelő intézményi környezet kialakítása a szennyezők és szennyezettek közötti megállapodások elősegítésére Ilyen szabályzók a jogallokálás és a felelősségi szabályok