Kószó József CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK SZUKÍTS KÖNYVKIADÓ ALAPÍTVA 1929

* Kószó József CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK SZUKÍTS KÖNYVKIADÓ ALAPÍTVA 1929

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 6 JELÖLÉSEK 7 1. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK ISMERTETÉSE 8 1.1. Hagyományos cserépkályhák 8 1.2. Korszerű cserépkályhák 10 1.3. Csempekandallók 13 1.4. Cserépkályha és csempekandalló mint belsőépítészeti formaelem 15 2. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE 22 2.1. Tűztér 23 2.2. Rostély 24 2.3. Hamutér 25 2.4. Tűztér- és hamuzóajtó 25 2.5. Tűztérfalak 27 2.6. Füstjáratok 27 2.7. Füstjáratfalak 28 2.8. A füstjáratok összekapcsolása 29 2.9. Köpenyfal 31 2.10. Takaróburkolatok 44 2.11. Légfűtő járatok 44 3. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK FŐBB FAJTÁI 47 4 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. Hagyományos üzemelésű cserépkályhák 47 Egyjáratú cserépkályhák 47 Kétjáratú cserépkályhák 48 Háromjáratú cserépkályhák 48 Négyjáratú cserépkályhák 50 Ötjáratú cserépkályhák 52 Függőleges és vízszintes járatú cserépkályhák 53 Fekvő járatú cserépkályhák 55 Töltő rendszerű cserépkályhák 55 Alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhák 55 Felső égésű, széntüzelésű cserépkályhák 57 Folytonégő termokoksz-cserépkályhák 57 Gáztüzelésű cserépkályhák 58 Elektromos üzemű cserépkályhák 60 Hőtároló cserépkályhák 61 Konvekciós cserépkályhák 62 3.5. Konvekciós hőleadású légfűtő cserépkályhák 63 Előre gyártott elemekből épülő konvekciós légfűtő cserépkályhák 64 Hagyományos építésű konvekciós légfűtő cserépkályhák 66 Hagyományos építésű, füstgázhasznosítóval kombinált konvekciós légfűtő cserépkályhák 67 3.6. Központi fűtés kazánjaként működő cserépkályhák 69 Meleg vizes központi fűtési cserépkályhák 69 Központi fűtési kazán konvekciós kályhacsempe köpenyfallal 71 Melegvíz-fűtés kandallóval 71 Központi fűtési kazán konvekciós kályhacsempe köpenyfallal 82 Meleg vizes központi fűtési csempekandallók 82 3.7. Többcélú cserépkályhák 82 Cserépkályha sütővel 83 Cserépkályha tűzhellyel 84 Cserépkályha kandallóval 85 3.8. Hordozható cserépkályhák 87 3.9. Csempekandallók 87 Nyitott tűzterű csempekandallók 87 Zárt tűzterű csempekandallók 91 Hordozható csempekandallók 91 3.10. Kályhacsempével burkolt beépített fűtőtestek 92 3.11. Hagyományőrző épített kályhák 93 Vályog kemence-kályhák 93 Vályogkályhák 94 Csempeszemes kemencék 94 Fekvő járatú kemencék 94 3.12. Búbos kemence 96 A CSEREPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK MÉRETEZÉSE ÉS TERVEZÉSE 99 4.1. A méretezéshez és tervezéshez szükséges alapismeretek 99 Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás 99 Tüzelőanyagok és fűtőértékük 102 Az égéshez szükséges levegőmennyiség 102 Az égés során keletkező füstgázok 103 A kályhák hatásfoka 103 A kályhák fajlagos hőleadása 103 Fűtőfelületek 103 4.2. Cserépkályhák és zárt tűzterű csempekandallók méretezése 104 A cserépkályhák hőleadásának meghatározása és méretezése 104 A rostélyok méretezése 104 A tűztér méretezése 105 A hamutér méretezése 106 A füstjáratok méretezése 106 A kiegészítő berendezések méretezése 106

4.3. Kémények és méretezésük 108 Általános előírások...108 Falazott kémények 109 Gyűjtőkémények 110 Fémlemez kémények 110 Huzatnövelők 111 Kéménykürtők méretezése 122 Külső kémény, kéményfej 123 4.4. A Schiedel kéményrendszerek 124 Samott béléscsőrendszer (RR) 124 Egyszerűsített hőszigetelésű kémény (SR) 125 Hátsó szellőzésű hőszigetelt kémények (SIH) 126 A hátsó szellőzés működése 127 Schiedel kémény keresztmetszeti méretezése... 128 Schiedel Quadro levegő- és füstgázgyűjtő kémény 130 5. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK ÉPÍTÉSE 131 5.1. A cserépkályhák és csempekandallók építési anyagai 131 Kályhacsempék 131 Kiegészítő és szerkezeti elemek 136 Építési kötőanyagok 136 Habarcsok és betonok 137 5.2. Hagyományos szerkezeti rendszerű cserépkályhák és csempekandallók építése...138 5.3. Konvekciós hőleadású cserépkályhák és csempekandallók építése 140 6. SZERELVÉNYEK ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAK 141 6.1. Kéménybélelő és légfűtő elemek, idomok... 141 6.2. Tüzelőrostélyok 141 6.3. Köpenyfalajtók 141 6.4. Tűzhelylapok 145 6.5. Konvekciós hőleadású cserépkályhák és csempekandallók betételemei 146 Acél cserépkályha-fűtőbetét 147 Hőálló beton vagy samott cserépkályha-fűtőbetétidomok 147 A kandallóbetét 148 Állványos tűztérelem 148 Füstkamra 149 Kandallóbetétek a fűtési levegő előmelegítéséhez 150 Nyitott tűzterű kandallóbetétek 150 Zárt tűzterű kandallók betételemei 150 Tűztér- és hamuzóajtók 162 7. AJÁNLOTT MEGOLDÁSOK ÉS TERVEK 164 7.1. Hagyományos felépítésű cserépkályhák és csempekandallók 164 7.2. Konvekciós hőleadású, korszerű fűtőbetétes cserépkályhák 165 7.3. Előre gyártott elemes cserépkályhák 169 7.4. Hordozható cserépkályhák 172 7.5. Részben és teljesen előre gyártott csempekandallók 172 ph 5

Előszó Kedves Olvasóm! Felmerülhet Önben a kérdés, hogy egy alig több mint tíz éve megjelent könyvet, melynek témája és annak szakmai tartalma száz év alatt mit sem változott, miért kell átdolgozva" kiadni. A vá- Kályha, szobák fölmelegitésére szolgáló csukott tüzelő helyiség, melynek belülről megmelegített fala v. köpenye közvetíti a szobával a meleget. Minél jobb meleget vezető és meleget megtartó anyagból van tehát a K. szerkesztve, melegítési célokra annál tökéletesebb. A K.-k különböző nemeit és szerkezetét 1. Fűtés; itt inkább csak a cserépkályhának mint a K. legrégibb és máig is a legelterjedtebb nemének külső alakjáról és annak fejlődéséről, valamint gyártásáról lesz szó. Az őskor népei, melegebb éghajlat alatt is i. ábra. Német cserép-kályha a XVI. századból. élvén, inkább kandallóval (1. o.) fűtötték lakosztályaikat. Ez azonban csak nagyon tökéletlenül melegít s azért a hidegebb éghajlatok lakói minden bizonyára már nagyon korán találhatták fel a K.-kat; irott bizonyítékok azonban csak a Kr. u. 650. év körül kezdenek létezésükről tanúskodni, mig kályhafiókok csak a XIV. sz.-ból, egész K.-k pedig a XV. sz.-tól kezdve maradtak reánk. Ezek a K.-k mind mázas v. mázatlan, dombom v. festett díszítésű, égetett agyaglemezekböl a kályhafiókokból (1. o.) vannak szerkesztve és kívülről fűthetők. Alakjuk rendesen négyszögletes, sokszor az egész magasságban egyforma szélességű, sokszor egy szélesebb alsó és egy keskenyebb felső építményre oszlik. Talapzatuk lábakon nyugszik; fölül, néha középütt is, többé-kevésbbé díszes párkánynyal birnak. Formailag és díszítésükben legtökéletesebbek e korban a svájci ós német K.-k (1. 1. ábrát); ezeket utánozzák a többi országok, köztük Magyarország is, ez utóbbi inkább csak a Külön említést és köszönetet érdemelnek azok az európai cégek, melyek szakmai fejlesztésük eredményeit és sok-sok fotót bocsátottak rendelkezésemre e kötet átdolgozásához és tökéletesítéséhez. Köszölasz ugyan egyszerű, mert tényleg úgy tűnik, minden maradt a régiben, de azért ha fellapozzuk e kötetet, és néhány órára elmélyülünk a dolgok" sűrűjében, akkor megtapasztaljuk, hogy a technika e tekintetben is fejlődik, még ha a lépések nem ölesek is, mint az űrhajózásban, hanem csak hangyányiak. Összehasonlításként idézünk egy közel másfél száz évvel ezelőtti szakmai kályhafiókok díszítésében, mint a K. architektúrájában alkalmazván nemzeti motívumokat. A barokk és rokokó korszakban az előbb testes K.-k megnyúlnak; nem fiókokból, hanem nagyobb darabokból (sokszor az egész kályha csak 2 darabból áll) szerkesztik és vagy polikrom dlszítésüek, vagy egészen fehérek, néha aranyozott részletekkel. E korszakban már a francia K.-k lépnek előtérbe (1. 2. ábrát). A vas- és porcellán-k.-k használata a XVIII. sz.-ban kezdődik. Magyarországban a XV. sz. közepén kezd a K. használata szélesebb körökben elterjedni. Vajda-Hunyad várából töredékek maradtak fenn egy liliomos díszitményű fiókos és főpárkányu, háromszínű mázos K-ból. 2. ábra. FraDCia rokokó-kályha. Nálunk a K.-t általában a szoba sarkába tették és melléje néha padokat helyeztek. A legrégibb reánk maradt magyar K.-k a XVII. sz.-ból valók. Ilyen több van Felső-Magyarországon, p. egy igen szép Krasznahorkán, azonkívül kettő az orsz. m. iparművészeti múzeumban. Az utóbbiak közül az egyik kisebb embermagasságú, polikrom díszítésű, a másik óriási nagy Besztercebányáról származik; ennek igen gazdag szőllöfürtös, baluszteres főpárkánya van, fiókjainak ónzománcos, fehér és kobaltkék tulipános díszítése pedig tipikus magyar ízlésre vall. leírást, és már szembe is tűnik sok minden abból, ami körülvesz minket szűkebb környezetünkben, a lakásban. Az idézet egyik megállapításához - mely szerint formailag és díszítésükben legtökéletesebbek a svájci és német kályhák" - néhány gondolatot fűzve kijelenthetjük, hogy ez az állítás ma is helyénvaló, mert a fejlesztések, az újító szellem bázisa - a földrajzilag e területeken honos népeket tekintve - mit sem változott. A régies szöveg megértéséhez ugyanakkor egy kis tolmácsolás is szükséges, hisz pl. az abban említett kályhafiók" nem valami bútordarab tartozékához vagy éppen a kályha hamufiókjához hasonló alkalmatosságot jelenti, hanem azon magát a kályhacsempét mint a köpenyfal burkolóelemét kell értenünk. Több mint egy évszázadot ugorva az időben persze nyilvánvaló, hogy szakmailag a kályhák külső megjelenésében, a belsőépítészeti szempontokban és - a hatásfoknövelő technika alkalmazásának következtében - a tűzterek kiképzésében is jelentős változások történtek. Ezek tették indokolttá a kötet átdolgozását, melynek fotói hűen tükrözik a fejlődést. Ezúton mondok köszönetet a könyv megjelenésében közreműködőknek és azoknak, akik segítették munkámat létrehozásában: T.-né Pördi Etelnek, K.-né Csányi Eszternek, Kószó Tamásnak, valamint a Géja Kft.-nek, a Godin Kft.-nek, a Mullit Kft.-nek, a Schiedel Kft.-nek, a Váll Ker. Kft.-nek és az Edil Kamm Kft.-nek. 6 netemet fejezem ki a fotókért a Hagos,Rösler, Keramik Art, Krog Iversen, Atelie Ara, Buderus, Attika, Sommerhuber, Gutbrod, Live, Poli Keramik, Rembser hof Keramik, Hase, Rink Kacherlofen, ADK, Hilpert Wodke, Koppe, Olsberg, Biotherm Superfire Dovre, Ton Art, Kago cégeknek. Kelt Szegeden, 2001 boldogasszony havában Kószó József

Jelölések a b B c f b f cs f 1 f n F n F k F r F rsz h H a K a K h I L L o m Q Q n Sz b t t f T V V h tűztér mérete abszolút nyomás óránkénti tüzelőanyag-szükséglet füstgáz áramlási sebessége beégő keresztmetszete füstcső keresztmetszete első füstjárat keresztmetszete az n-edik füstjárat keresztmetszete helyiség fűtésére szükséges fűtőfelület tüzelőberendezés (betéttel) névleges fűtőfelülete teljes rostélyfelület rostély szabad keresztmetszete tűztér magassága tüzelőanyag fűtőértéke kémény és a konvekciós tér keresztmetszete kémény magassága füstjáratok hossza fajlagos tényleges levegőmennyiség 0 C hőmérséklet és 1013 mbar barométerállás esetén fajlagos elméleti levegőszükséglet 0 C hőmérséklet és 1013 mbar barométerállás esetén légfelesleg-tényező a fűtendő helyiség hőszükséglete tüzelőberendezések fajlagos hőleadása konvekciós tér magassága füstgáz hőmérséklete fűtőfelület közepes hőmérséklete tüzelőberendezésben tárolt hőmennyiség fajlagos tényleges füstgázmennyiség 0 C hőmérséklet és 1013 mbar barométerállás esetén hamutér térfogata Régi SI m m mm Hg N/m 2 kg/h kg/h m/s m/s m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 m 2 cm m kcal/kg J/kg cm 2 cm 2 m m m 3 /Vkg m 3 /Vkg kcal/h m m m 3 /Vkg m 3 /kg W kcal/(h-m 2 ) W/m 2 m m C K C K kcal J m 3 /kg m 3 /kg dm 3 dm 3

1. A cserépkályhák és csempekandallók ismertetése A zárt tűzterű kályhák, amelyeket már szinte kizárólag fűtésre használnak, régen még többcélú kemencékre hasonlítottak, azokat utánozták formájukat, felépítésük anyagait illetően is. Mivel a kályháknak később csak fűtőfunkciója volt, ezért igyekeztek minél jobb hatásfokot elérni. Kezdetben a kemencékhez hasonlóan agyagból készült kályhák falába cseréptányérokat tapasztottak, amelyek megtartották a meleget, tárolták és fokozták a kisugárzását is. Később azután külön erre a célra készítették az ún. kályhaszemet, egy befelé mélyülő négyszögletes tálat, amely a későbbi kályhacsempék közvetlen őse. Ezeknek a ház rangjától, gazdagságától függően hihetetlenül változatos forma- és színvilága alakult ki (1.1. ábra). A cserépkályhák alkalmazásának jelentős visszaesését a háború utáni formai szegényedésük és a különböző új fűtési módok megjelenése okozta. Sajnos ennek a folyamatnak nemcsak az aránytalan, dísztelen, rossz hatásfokú cserépkályhák estek áldozatul, hanem a korszerűsítés ürügyén a gyönyörű formájú, szép színű, értékes csempéjű cserépkályhák tömege is összetörve, visszahozhatatlanul a szeméttelepekre került. Ma már tudjuk, hogy nemcsak szép formájuk, lakást díszítő hatásuk miatt kár a kidobott cserépkályhákért, hanem - ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk - kedvező fűtési tulajdonságaik miatt is sajnálhatjuk elvesztésüket. Szerencsére nem mindenhol vetették el a cserépkályhák alkalmazását, sőt - a mai kor technikai lehetőségeinek és követelményeinek megfelelően - megkezdték, ill. folytatják műszaki fejlesztésüket, ha úgy tetszik, korszerűsítésüket is (1.2. ábra). 1.1. Hagyományos cserépkályhák A cserépkályhák felépítése és működése egyszerűen megfogalmazható: a helyiségben rakott tüzet olyan fallal veszik körül, amelynek a hőtárolását és hőleadását mázas kerámialapokkal növelik, majd az így kialakult zárt térből az égés során keletkező füstgázokat a kéménybe vezetik. A hagyományos építésű cserépkályhák ezen az elven működnek. Az egy füstjáratú, vagy régi szakmai kifejezéssel élve járat nélküli cserépkályhák fejlődése során a különböző típusok egymástól csak annyiban különböznek, hogy a kályhások olyan szerkezeti megoldásokra törekedtek, amelyekkel a kéményen át távozó füstgáz hőjét előzőleg minél jobban elvonják. Ehhez a füstgáz útját a kályhán belül ún. füstjáratokkal, füstjáratrendszerekkel mind bonyolultabbá, hosszabbá kellett tenni. Persze minden esetben meg kellett találni az optimális egyensúlyt a füstjáratok hossza, bonyolultsága és a kémény huzata között. Ezt - amint a későbbiekben majd látni fogjuk - csak sok évtizedes kísérletezés után sikerült megfelelően megoldani. A hazánkban leggyakrabban előforduló, legelterjedtebb hagyományos cserépkályhák azonos működési rendszeren 1.1. ábra. A fűtés és a főzés funkcióját történelmi időkben mindig más és más alkalmatosság töltötte be a lakásban a) a szabadtűzön való főzés látta el a fűtés szerepét; b) a középkori időkben már a tűzhely fölé kéményt vezettek le", ehhez építették a mai kandalló ősét; c) az elmúlt fél évszázadban a kandalló a rang és a gazdagság kifejezője lett. 1.2. ábra. Mindannyiunk álma - télen - egy meleg kályha 1.3. ábra. Hagyományos cserépkályha

1.4. ábra. Hagyományos tüzelésmódra épített, kiemelt lábazatú sarokkályha külső fűtéssel belül természetesen számos formai változatban készültek. A leggyakoribb az 1.3. ábrán látható sima, dísztelen csempékből hálósan rakott, hasáb alakú cserépkályha (1.4...1.6. ábra). A hagyományos cserépkályhák azonos működés mellett lehetnek sokszög vagy kör alakúak is, de akár térplasztikaszerűen is megépíthetők, és így díszévé válhatnak egy otthonnak vagy egy közösségi térnek. Az 1.7. ábrán látható kályha füstjáratai úgy vannak kialakítva, hogy a füstgáz a kályhát körülvevő padkát is felmelegíti. Hasonló példa látható az 1.8. ábrán is, azzal a különbséggel, hogy a kályha tüzelése és hamuzása egy szomszédos, alárendeltebb helyiségből végezhető, így nem láthatók az ajtók. Ez a megoldás nemcsak esztétikai előnyökkel jár, hanem a fűtéssel és a hamuzással járó szemetelést is kizárja a tiszta helyiségből. A félreértések elkerülése végett felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előző ábrákon bemutatott kályhák csak egyedi kályhacsempe-idomdarabokból építhetők fel. Hagyományos üzemű cserépkályha erdei pihenőház nappalijában 1.5. ábra. A cserépkályhák formavilágát a kályhatest karaktere (tömege) és felületi struktúrája nagymértékben befolyásolja 1.6. ábra. Modern, hagyományos tűztem cserépkályha az ezredforduló éveiből

Hagyományos külső fűtésű lábas" cserépkályha falifülkében építve A hagyományos cserépkályháknak - az általános elterjedésüket magyarázó előnyös tulajdonságaikon kívül - van egy hátrányos tulajdonságuk is. A kályha épített falai és füstjáratai közvetlenül érintkeznek a tűzzel és a forró füstgázokkal, így - mivel a fűtés szakaszos - a hőtágulásból adódó mozgások az épített falak elhasználódásához vezetnek. Ezért a hagyományos építésű cserépkályhákat viszonylag gyakran kell átépíteni, átrakni. Ezt a hátrányt nem csökkentették jelentősen az ún. folytonégő vagy töltőkályhák sem, bár működésük a tüzelőanyag minőségétől és fajtájától függően többé-kevésbé folyamatos, azonban az épített falakkal közvetlenül érintkező tűz, ill. forró füstgázok az előbbiekhez hasonló módon csökkentik az épített szerkezetek élettartamát. Ezért a még hagyományos cserépkályhának minősülő töltő rendszerű cserépkályhák átrakási periódusa is közel azonos a klasszikus cserépkályhákéval. Ebben a kérdésben lényeges változást csak a korszerű cserépkályhák hoztak (1.9. ábra). 1.2. Korszerű cserépkályhák A cserépkályhák fejlesztése során elsősorban azt a problémát kellett megoldani, hogy a tűz és a forró füstgázok ne érintkezzenek közvetlenül az épített szerkezetekkel, amelyek érzékenyen reagálnak a hőtágulásra, és hamar elhasználódnak (1.10. ábra). A megoldást az jelentette, hogy hőtágulásra kevésbé érzékeny anyagokból (acéllemezből, öntöttvasból, tűzálló betonból stb.) a cserépkályhában elhelyezhető tűztérbetéteket készítettek. Mivel a tűz és a forró füstgázok a tűztérbetéten belül vannak, közvetlen érintkezésük megszűnik az épített szerkezetekkel. A tűztérbetétek alkalmazása további előnyökkel járt: - a hagyományos építésű cserépkályhákhoz képest az új megoldás ugyanakkora teljesítményű, de kisebb és könnyebb cserépkályhák építését teszi lehetővé; -a cserépkályhák építése ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbbé vált, mert a füstgázok az épített szerkezetektől független, zárt térben haladnak; - mivel a füstjáratok kialakítása független a cserépkályha épített szerkezeteitől, az ilyen cserépkályhák kötetlenebb formájúak is lehetnek; - a fűtőbetétes cserépkályhák lényegében a felmelegedett épített csempefal sugárzó hatásán kívül a fűtőbetét és az épített fal közötti levegő felmelegítésével légfűtéssel, vagyis konvekciós hőleadással is működnek. A korszerű cserépkályháknak számos változata készíthető. Fokozatosan elterjedő előre gyártott változatuk egy példája látható az 1.11. ábrán. Ha a 1.9. ábra. A korszerű cserépkályha talpkeretre építve, belső légfűtő járattal már sokkal felülmúlja a hagyományos változatokat úgy hatásfokában, mint élettartamában 10 1.10. ábra. Korszerű üzemű cserépkályha kiemelt padkafalra építve 1.11. ábra. Elemeiben kapcsolt korszerű cserépkályha 1 padkaelem; 2 falelem; 3 fémanyagú tűzszekrény; 4 füstelvezető cső, hatásfoknövelő kapcsolattal; 5 légfűtő zsaluziák

1.12. ábra. Korszerű cserépkályha alátételemmel a) hálós, normál; b) süllyesztett; c) kiemelt szegővel; d), e) kötésben, íves búbbal; f) ferde; g) kúpos; h) egysoros; i) kétsoros záróépítménnyel Korszerű üzemű cserépkályha padkával 1.13. ábra. Szerelt cserépkályha hálós és kötésben épített formaváltozatai a)...d) cserépkályhát hagyományosan falazzák a fűtőbetét körül, akkor is számos formai változat képzelhető el, mint ahogy az az 1.12. ábrán is látható. A formai változatosság így is szembetűnő, holott a bemutatott kályhák talpazata és teste azonos térfogatú, csak a felső lezárásuk különböző. Vannak olyan próbálkozások is, hogy a cserépkályha egyes elemeit előre gyártják, és a helyszínen összeépítik. Ilyenkor elsősorban a csempék különböző változatai adnak lehetőséget az egyedi kialakításra (1.13...1.15. ábra). A korszerű kandallók valamennyi itt bemutatott változata lábakon áll. Ezt az indokolja, hogy a konvekciós hőátadáshoz a szoba nehezebb hideg levegője alulról áramlik a kályhába, és felmelegedve vagy a kályha tetején, vagy pedig a kályha felső részén lévő zsalukon át áramlik vissza a szobába (1.16... 1.18. ábra). 1.14. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályha külső fűtéssel; padkafal nyíláson keresztüli hőleadó légjárat bevezetéssel a) felső kivezetővel; b) oldalsó kivezető csempeelemekkel 11

1.15. ábra. Korszerű, ún. emeletes" vagy lépcsőzött falú cserépkályha, padkafallal 1.16. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályhák magasító padkaelemmel Nyitott tűzterű csempekandalló előre gyártott, égetett kerámiaanyagú elemekből építve, falazott tűztérrel 1.17. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályhák a talpkeretestől a magasító padkaelemesig 12

Zárt tűzterű csempekandalló falazott padkával 1.18. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályhák kapcsolt - faanyagú - padkával 1.19. ábra. Nyitott tűzterű csempekandalló falazott fölső burkolati fallal és fapadkával 1.3. Csempekandallók 1.20. ábra. Hagyományos építésű, nyitott tűzterű csempekandalló a századfordulóról a) elölnézet; b) oldalnézet Nagyon nehéz éles határvonalat vonni a cserépkályhák és a csempekandallók között. A zárt tűztér sem lehet a cserépkályhák kizárólagos jellemzője, mert ismeretesek zárt tűzterű kandallók, csempekandallók is. Lényegesebb különbség talán, hogy a kandallók tűztere általában nagyobb a kályhákénál, és a füstgázokat az előbbiekből rendszerint füstjáratok nélkül, közvetlenül a kéménybe vezetik. A csempekandallók annyiban térnek el a többi kandallótól, hogy felületük jelentős mértékben csempével, kályhacsempével borított, és felépítésük ennek folytán olyan, hogy 1.21. ábra. Hagyományos építésű, nyitott tűzterű csempekandalló sarokelhelyezéssel 13

1.22. ábra. Zárt tűzterű, vegyes burkolati felületű (csempe/vakolat) falikandalló 1.23. ábra. Zárt tűzterű, balos sarok-csem- 1.24. ábra. Zárt tűzterű fali csempekandal- 1.25. ábra. Zárt tűzterű, jobbos sarok-csempekandallók padkával lók padkával pekandallók padkával a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt felső burkolati fallal felső burkolati fallal felső burkolati fallal 14

1.26. ábra. Légfűtő falikandalló Zárt tűzterű csempekandalló többoldali padkával mint belső térelválasztó is a) 1.28. ábra. Falikandalló a nappali tér közepén, ülőbútorokkal szemben elhelyezve a) fotó; b) alaprajzi részlet 1.27. ábra. Zárt tűzterű kandalló padkával 1.4. Cserépkályha és csempekandalló mint belsőépítészeti formaelem a tűztérben égő tűz közvetlenül vagy közvetve fel is melegíti a csempével borított falakat. Ezért a csempekandallók építése közel azonos a cserépkályhák építésével (1.19...1.27. ábra). A csempekandallók nyitott és zárt tűztérrel készülhetnek és - ahogy az az ábrákon látható - rendkívül változatos kialakításúak. A változatos formájú és többféle anyag felhasználásával épülő csempekandallók esetében ügyelni kell arra, hogy az egyes alkalmazott anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai ne okozzanak idő előtti elhasználódást. A csempekandallók a cserépkályháknál kevésbé alkalmasak fűtésre, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a hangulati hatást, amelyet a tűz közvetlen élménye okozhat. Mint már az előzőekben tárgyaltuk, a házak, az épületek fűtésére valamely fűtési technikát mindenképpen szükséges betervezni, ill. megépíteni. Évezredekkel ezelőtt az egyszerű nyitott tűz jelentette a szükségletek megoldását, legyen az akár az élelem főzése vagy a fűtés. Mára ez teljesen átalakult, mert a főzés (és sütés) funkciója a legtöbb esetben külön van választva a fűtési szükséglet kielégítését biztosító kályhától, ill. kandallótól. A belső terek berendezésénél - ha elegáns külföldi vagy hazai lakáskultúrával foglalkozó lapokat forgatunk - megállapíthatjuk, hogy a fűtést biztosító cserépkályha vagy kandalló a fűtött tér fókuszában van. Ugyanez viszont nem mondható el a központi fűtés hőleadójául szolgáló radiátorokról, és nem utolsósorban a padlófűtésről sem, hisz az utóbbit nem is látjuk. Visszatérve az épített fűtési eszközökre, a cserépkályhákra és a kandallókra, ezek rendkívül jelentős hangulatteremtő erővel bírnak úgy az alaprajzi elhelyezésben, mint megjelenésükben (1.28... 1.31. ábra). Óriási változások mennek végbe a csempeelemek gyártási méretében, mértani formájában és a belőlük létrehozott belsőépítészeti térelemekben egyaránt. A burkolat, ill. a köpenyfal 15

sővel felöltöztetett" alkalmatosságok bekerülési költsége, ami egyben meg is határozza ezek alkalmazását (1.38... 1.40. ábra). Cserépkályháknál azonkívül, hogy jól illeszkedjenek a belső tér architektonikus képébe, fontos tényező, hogy kívülről vagy a fűtött tér felől üzemeltethetők legyenek. A kályhatestnek - külső fűtés esetén - teljesen falhoz simulónak kell lennie az üzemi kap- a) 1.29. ábra. Falikandalló belső térelválasztó falhoz kapcsolva a) fotó; b) alaprajzi részlet 1.30. ábra. Sarokkandalló a lakás nappali terében, átlós elhelyezéssel a) alaprajzi részlet; b) fotó négyzetes (szokványos) elemeit nagymértékben felváltják a speciális, arra az egy karakterre szabott változatos méretű kályha, ill. kandallókomponensek. Ezt lehetővé teszi a leegyszerűsödő gyári termelés, valamint az azt felváltó ún. formatervezett egyedek megjelenése és megjelenítése különböző formákban (1.32...1.37. ábra). A karakter kialakításában az igényességen - és az anyagi ráfordításon - túl legtöbbször az egyediség a meghatározó. Egy előre gyártott légfűtő cserépkályha árának sokszorosa lehet egy hasonló hőleadású, de egyedi kül 16 b)

1.31. ábra. Légfűtő cserépkályha mint belső térelválasztó, mely azonban mégsem elválaszt, hanem összeköt, és átöleli" a lakószint kapcsolt terét, valamint az ebédlőt és a nappali pihenés helyéül szolgáló teret is Külső vagyis hátsó fűtésű légfűtő cserépkályha íves alakú kerámiaelemekből, pihenőpadkával. 1.33. ábra. Hagyományos kályhacsempék, változatos felületi kidolgozással 1.32. ábra. Több évszázaddal ezelőtti stílusokból kölcsönvett motívumok és kályhaelemek kezdik újból reneszánszukat élni az ezredfordulón 1.34. ábra. Domború hajlítású" kályhacsempéből bármely kályhatestkarakter megformálható könnyed technikával

1.35. ábra. Kemence alakú, külső fűtésű cserépkályha. Elemeinek típusa soronként változik 1.38. ábra. Különleges alakú légfűtő cserépkályha csempeburkolt és vakolt fallal a) oldalnézet; b) elölnézet, tüzelőajtóval 1.39. ábra. ívelt vetületi és magassági tö megkarakterű cserépkályha padkávai 1.36. ábra. A szórt vagy absztrakt felületi tagolást biztosító csempeelemek gyártása szigorúan" egyedi módon történhet 1.40. ábra. Változatos vagy különleges (belső téri) térplasztika cserépkályhából T 1.37. ábra. Különleges, egyediséget sugárzó külső fűtésű légfűtő cserépkályha 1.41. ábra. Cserépkályhák tömege a (kéményes) falhoz viszonyítva a) szabadon álló; b) egyoldalt falhoz simulóan; c) falhoz kapcsolva, hátsó konvekciós légréssel; d) sarokelhelyezéssel, falhoz kapcsoltan, hátsó konvekciós légréssel 18 a) b) c) d)

csolat miatt, míg belső fűtésnél a faltól kijjebb nyerhet elhelyezést, természetesen mindig a kapcsolódó kémény közelében. A formameghatározásnál az elhelyezés és a hőleadó felület mérete fontos tényező a kályha hatásfokának javításában (1.41...1.42. ábra). b) 1.42. ábra. Külső fűtésű cserépkályha kiemelhető (deszka) padkával a) nézet; b) felülnézet Sarokkandalló falazott köpenyfallal és kiegészítő kerámiaburkolattal 1.43. ábra. Előre gyártott talpelemre ültetett 3x3-as elemméretű 1.44. ábra. Előre gyártott padkaelemre ültetett 3x4-es elemmécserépkályha retű cserépkályha a) normál; b) kiemelt középpel; c) félgömb (búbbal) a) normál; b) kiemelt középpel; c) fali kapcsolással, külső fűtéshez 19

1.45. ábra. Előre gyártott padkaelemre épített 3 x 5-ös egységméretű cserépkályha a) normál; b) középmagasítással; c) fali kapcsolással, külső fűtéshez 1.47. ábra. Előre gyártott elemű légfűtő cserépkályha konvekciós fűtéshez a) normál; b) kiemelt középpel; c) kapcsolt deszkapadkával 1.46. ábra. Előre gyártott padkaelemre épített 4x4-es egységméretű cserépkályha a) normál; b) kiemelt középpel; c) fölső búb" záradékkal Gazdaságossági kérdéseket alapul véve legelterjedtebbek a részben előre gyártott, talpelemre épített egyszerű, de az átlagosnál nagyobb hatásfokkal bíró cserépkályhák. Ezek elnevezésüknél fogva elemszámmérettel vannak meghatározva (pl. 3x3 vagy 4x4 elem vetületi méretű), valamint felső lezárással és nem utolsósorban a hagyományos falazott tűzterű vagy légfűtő betéttel vannak ellátva (1.43... 1.46. ábra). Egyszerűségük miatt különösen elterjedtek az előre gyártott talp- és burkolati elemes légfűtő cserépkályhák, melyek fűtési hőleadója egy fémszekrényű belső kályha, és erre kerül a konvekciós burkolat, mely kielégíti a 1.48. ábra. Hagyományos samott tűzterű cserépkályha-technológiával épülő tüzelőberendezés, tapasztott felülettel a) nézet; b) alaprajz 20 1.49. ábra. Cserépkályha építése hagyományos falazott (kemence)padkával a) nézet; b) alaprajz 1.50. ábra. Cserépkályha és kandalló kombinált együttépítése külön-külön kéménykapcsolattal. Egyidejű kettős fűtésre is alkalmas a) nézet; b) alaprajz

1.51. ábra. Zárt tűzterű kandalló ülőpadkával könnyen kapcsolható bármely bútorozási módhoz 1.52. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló változatos térplasztikája" 1.53. ábra. Zárt tűztem kandalló kiegészítő sütőszekrénnyel és kapcsolt bukójáratos kiegészítő hőleadóval 1.54. ábra. Hordozható csempekandalló kapcsolt sütővel Lépcsős tömegkarakterű, külső fűtésű légfűtő cserépkályha. A nem szokványos lépcsőzetű karakter befolyásolja az egész helyiség (vagy) fűtött tér belsőépítészeti kialakítását belsőépítészeti igények követelményszintjét. Lehetnek úgy belső, mint külső fűtésűek (1.47. ábra). Hazánkban éppúgy, mint szerte Európában, kezd elterjedni a paraszti" építészet (szerk.: szótárban ne keresd!), mely az újraéledő külterületi épületfelújításoknál és házépítéseknél nyer alkalmazást. Lényege abban van, hogy a modern technika jelenlétével a lakásbelsőt a hagyományőrző ősi" építészet formaelemeivel öltöztetik fel (1.48... 1.50 ábra). A zárt tűzterű kandallók formavilága mára már mindent felülmúl. Változatosságuk akkora szegmenst foglal magában a belső tér képzésének lehetőségeiből, hogy még évszázadok múlva is felbukkanhat valami új, az emberek legnagyobb örömére (1.51... 1.54. ábra). 21

2. A cserépkályhák és csempekandallók szerkezeti felépítése A cserépkályhák és csempekandallók funkciójuk betöltéséhez teljesen meg kell, hogy feleljenek az alapvető szakmai követelményeknek és előírásoknak. Mindezek mellett fontos ismerni főbb részeiket, működési folyamatukat, és ami a lényeg, az egymásra hatást. A tüzelőberendezések legfőbb része a tűz helye, de éppúgy fontos az égéstermék elvezetése, a hamuzó vagy a burkolati köpeny is. Az egymásra hatás tulajdonképpen nem kézzel fogható fogalom, ám mégis lényeges. A kályhák üzemeltetése során a hőleadás és a hőmérséklet-változás miatti hőtágulás az elsődleges szempont. A hagyományos építésű cserépkályhák többszöri átrakása az egyenetlen hőtágulás miatt szükséges. Ezért fontos, hogy az eltérő rétegezésű és anyagú szerkezetet mindig ún. dilatációs réssel kell megépíteni (2.1...2.8. ábra). 2.2. ábra. Különleges füstjáratú kandallókemence 1 kandallóbetét; 2 füstsisak; 3 váltócsappantyú; 4 fekvő járat; 5 emelkedő járat; 6 bukójárat; 7 kémény 2.5. ábra. Hagyományos üzemű cserépkályha (kiemelt) falazott tűztérrel a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) nézetrajz 2.3. ábra. Különleges füstjáratú kandalló kemence 2.1. ábra. Hagyományos tűztem cserépkályha fő részei (az ábra bal oldalán a szerkezeti, jobb oldalán a működési egységek láthatók) 1 tűztér; 2 beégő; 3 biztonsági átégő; 4 bukó füstjárat; 5 emelkedő füstjárat; 6 talpazati átégő; 7 fekvő füstjárat; 8 fekvő átégő; 9 kéménycsatlakozás; 10 tűztérnyílás; 11 hamutér; 12 rostély; 13 talpazati kitöltés; 14 csempe köpenyfal; 15 takaróburkolat; 16 tűzbiztonsági gátfal; 17 tisztitódugó; 18 tűztér hátfala; 19 tűztér hőleadó fala; 20 füstjárati belső fal; 21 bélés; 22 tűztér takarófala', 23 párkányelem; 24 füstcső; 25 talpazat (baloldalt a rusztikus, jobboldalt a hagyományos megoldás); 26 padka 22 2.4. ábra. Többjáratú kandalló-kemence közvetlen kéménycsatlakoztatáshoz 2.6. ábra. Hagyományos építésű cserépkályha kiemelt tűztérrel, falazott rendszerben építve a) metszet; b) alaprajz; c) nézet