1 2. Ön egy online hírportál munkatársa, és tagja annak a munkacsoportnak, amely a portál mint a tömegkommunikáció online eszköze marketingstratégiáján dolgozik. Tekintse át röviden a tömegkommunikáció alapfogalmait és történetét, és fogalmazza meg, hogy az online multimédia milyen új lehetőségeket kínál a korábbi médiumokhoz képest! Információtartalom vázlata Az emberi kommunikáció fejlődése A tömegkommunikációs eszközök típusai A tömegkommunikációs eszközök sajátosságai Az internet és a multimédia mint a XX. század új tömegkommunikációs eszköze Az emberi kommunikáció fejlődése Kommunikáció nélkül nincs társadalom. A kommunikáció képessége nem a teremtés koronája az ember kiváltsága; élőlények tartós közössége sem képzelhető el információcsere nélkül. Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Éppen ezért információs szemléletünk teljesen jogosnak tartja azt a felfogást, amely a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján korszakolja. E szerint a felfogás szerint az emberiség eddigi történetében a következő korszakokat különböztetjük meg. Két elfogadott elmélet Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Ennek megfelelően a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján korszakolhatjuk. Marsall McLuhan három korszakot különböztet meg a kommunikációban (McLuhan,1962). Az elsőt akusztikus kornak nevezi. Ebben a korszakban az információk tárolására és továbbítására egyaránt elegendő volt az emberi memória. Azonban ahogy nőtt az átadandó ismeretek tömege, kialakult az írás és a könyvnyomtatás. Felfogása szerint a könyvnyomtatás vált a következő korszak központi kérdésévé. Ennek megfelelően ezt a korszakot a tipográfia korának vagy más néven Guttenberg galaxisnak nevezte. A tömegkommunikációs eszközök megjelenésével, a televíziózás elterjedésével, illetve a számítógép alkalmazásával fémjelezhető a harmadik, jelenleg is tartó korszak, az elektronikus kor, vagyis a Neumann galaxis. Marshall akusztikus kor Tipográfiai kor Elektronikus kor McLuhan Guttenberg galaxis Neumann galaxis (USA) Fülöp Géza az előzőleg említett három korszakot tovább bontotta (Fülöp, 1984). A Marsall McLuhan által említett első korszakhoz hasonlóan az első nagy lépcsőfoknak a kommunikáció történetében a beszéd megjelenését tekintette. Mivel szerinte ez forradalmi változást jelentett az emberiség történetében, ezért ő ezt a korszakot a beszéd forradalmának nevezte, ekkor az ember kiemelkedett az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadta társainak, utódainak.
2 A következő nagy lépés a fejlődésben az írás forradalma : amikor az információtárolás függetlenné válik a jócskán megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma : amikor a sokszorosítás technikája az információk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. A negyedik a távközlés forradalma : az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi társadalom körvonalai. Az ötödik az elektronikus információfeldolgozás forradalma : vagyis a kommunikáció új minőséggel gyarapodik. Ezzel elértünk napjainkba, ahol a kommunikáció fogalma folyamatosan bővül. Ebben a bővülési folyamatban döntő szerepet játszik a személyi számítógép és az Internet. Az emberi tudás mennyiségi növekedése és specializálódása az üzenetek cseréjének és az információk átadásának (az oktatásnak) egyre hatékonyabb és tökéletesebb formáit követeli meg. A kommunikáció fogalma napjainkban folyamatosan bővül. Az embernek emberrel való párbeszéde mellett megjelenik az ember-gép párbeszéde, az információtárolás és feldolgozás legújabb, még kihasználatlan lehetősége is. Ebből következik az információelmélet meghatározása is, miszerint a kommunikáció minden, amiben az információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy ezeknek milyen rendszerében (kódban) van kifejezve. (Szabó K. 2002) Vagyis a kommunikáció ma már nem csak ember és ember közötti kommunikációt, hanem ember és gép, illetve gép és gép közötti kommunikációt is jelent. Így tehát a kommunikáció, amely eredetileg az emberi kommunikációt jelentette, ma már mindenféle rendszer belső információáramlását meghatározhatja. A napjainkban végbemenő információs forradalom lényegesen megváltoztatja az oktatás módszertanát és eszköztárát az oktatási folyamat minden szintjén. Ebben a változásban jelentős szerepe van a kommunikációs szokások megváltozásának, és az új kommunikációs eszközök megjelenésének. A multimédiás távoktatás tehát tulajdonképpen ember és gép kommunikációját jelenti, ahol a pedagógus és a diák közötti kapcsolat elsősorban a számítógépre feltelepített távoktató tananyag közvetítésével történik. Fülöp beszéd írás nyomtatás távközlés számítástechnika Géza forradalma forradalma forradalma forradalma forradalma (Románia) A tömegkommunikációs eszközök típusai A tömegkommunikációs eszközök sajátosságai A kommunikációs folyamatokat a résztvevő felek száma szerint három csoportra oszthatjuk fel: személyes, csoport- és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció esetében a befogadó közeg egy nagy létszámú heterogén sokaság de a kibocsátó térben és időben távol van a befogadóktól. A tömegkommunikáció klasszikus eszközei: sajtó, rádió, televízió. A kommunikációs szokások megváltozásához a 19. és 20. század fejlődései vezettek. A tömegtájékoztatási eszközök nagy hatást (ez a hatás lehet pozitív és negatív is) gyakorolnak a tömegekre a tömegek befolyásolhatók. A tömegtájékoztatatás a média segítségével történik. A legnagyobb hatású eszközök: sajtó, rádió és televízió.
3 Média: a tömegkommunikációs eszközök gyűjtőneve Tömegkommunikáció: Angelusz Róbert meghatározása szerint: " a kommunikációs csatornák potenciálisan az emberek (a közönség) legszélesebb köréhez szóló típusa" Ebben a kommunikációs formában a számos információforrás által kibocsátott üzenetek intézményesített közvetítő, kommunikátor révén jutnak el a közönségként viselkedő tömegekhez. A kommunikáció e formája tehát közvetett, sőt közvetített. Gerhard Maletzke: a tömegkommunikáció a kommunikáció minden olyan formája, melyben a közleményeket közvetítik: nyilvánosan technikai terjesztő eszközök (médiumok) segítségével, követetten (nem szemtől szemben) egyoldalúan egy diszperz közönség számára (eltérően az együttlévő közönségtől) Balázs Géza: technikai közvetítő eszközökkel, jellemző helyszínekkel és ún. tömegmédiumokkal, egy központból és irányában (fentről lefelé), emberek nagy csoportjával, a (nagy) közönséggel való kommunikáció. Tömegkommunikáció: A nagyipari módon előállított és üzemelő eszközök nagyipari módon közvetítenek nagy mennyiségű információt egy meglehetősen heterogén összetételű, azaz tömegközönségnek. A közlési folyamat egyirányú, felülről lefelé. A tartós közlés tartós befogadást feltételez, a visszacsatolás szinte kizárható. A tömegkommunikációs eszközök rövid időn belül (egyes adásnál azonnal) lehetőleg pontosan nagy tömegekhez juttatnak el nagy mennyiségű üzenetet. Tömegkommunikációs paradoxon: Minél tömegesebb a tömegkommunikáció, annál kevésbé felel meg a kommunikáció törvényeinek. A tömegkommunikáció képlete: TK (tömegkommunikáció)= A + 2P A: Aktualitás P: Publicitás P: Periodicitás A tömegkommunikáció fogyatékosságai: Nincs kétirányúság Nincs visszacsatolás Csorbát szenved a szimmetria Nem valósul meg a reciprocitás
4 A modern társadalmak kultúráját a tömegkommunikációs eszközök továbbítják, tárolják, termelik, alakítják és módosítják. A szórakoztatási szintjén megrekedt igény a kultúra kettészakadásához vezetett. A két kultúra közti alapvető különbség: Tömegkultúra Magaskultúra széles tömeget vonz közönsége szűk, homogén a közönség esztétikai mércéjéhez igazodik a szerző személyes világlátása kevésbé érzékelhető szabványosított, bevált sémákra épít üzenete egyértelmű nem igényel esztétikai befogadással járó szellem aktivitás jelképrendszere közérthető sikere rövid éltű az alkotó esztétikai mércéje a meghatározó az alkotó szemléletét fejezi ki az emberi lényeget, a világról való elgondolkodást közvetíti katartikus hatású befogadása az alkotással egynemű tevékenyég, jelképrendszere, stílusa egyéni sikere hosszú életű Három médiaműfajt különböztetünk meg: vizuális, auditív és audiovizuális média. 1. Vizuális média (sajtó) A legrégibb médiaműfaj. A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, ami információközlés közben eleget tesz három követelménynek: publicitás (nagyobb nyilvánosság) perioditás(szabályos időszakonkénti ismétlődés) aktualitás (időszerű információk továbbítása) A sajtóműfajokat két csoportra oszthatjuk: tájékoztató (információs) és véleményközlő (publicisztikai) műfaj. o Tájékoztató műfajok: közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek. Hír: az újságírás egyik alapműfaja. Rövid, tömören megfogalmazott közérdekű aktuális információ. Megjelenhet címmel vagy cím nélkül is.
5 Közlemény: tényközlő beszámoló valamilyen megtörtént vagy várható eseményről Tudósítás: a tudósító személyes jelenlétére, személyes élményére épülő, leíró jellegű beszámoló Riport: A jelenben játszódó vagy már megtörtént eseményről szóló személyes hangvételű beszámoló. Párbeszédes, dialógus formájú. A helyszíni tapasztalatok alapján készül. A riporter bemutatja az eseményeket, megszólaltatja a szereplőket. Interjú: riporterrel folytatott, nyilvánosságnak szánt, közérdekű kérdésekről szóló(általában a közélet, sport vagy politika valamelyik szereplőjével folytatott) beszélgetés. Párbeszédes formájú. Szemle: több jelenségnek egységes szempontú ismertetése (pl. kritika, elemzés). o Véleménvközlő műfajok: nemcsak közvetítik a közvéleményt foglalkoztató információkat, hanem értelmezik, elemzik is azokat és egyéni véleményt is fűznek hozzájuk, ezáltal befolyásolják az olvasókat. Cikk: újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásmű. Benne tényeket közlő és cikkírói véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak össze, épülnek egymásra. Kommentár: hírhez fűzött értelmezés. Elsősorban az olvasók értelmére hat, az információk megértését segíti. Glossza: rövid terjedelmű, általában vitázó vagy bíráló szándékú, ironikus hangvételű hozzászólás valamilyen aktuális eseményhez. írója főként az olvasók érzelmeire, humorérzékére kíván hatni. Nyílt levél: a közvéleményt érdeklő témát ismert vagy fiktív személynek szóló levél formájában fogalmazza meg.(lili levele Gyurcsánynak) Olvasói levél: az adott lapban megjelent írások valamelyikével kapcsolatos vélemény vagy valamilyen közérdekű kérdéssel kapcsolatos állásfoglalás kifejtése levélformában. Általában rövidített, átdolgozott formában kerülnek bemutatásra. Kritika: műre, műalkotásra vonatkozó bírálat. Elemző módon mutatja be és értékeli az alkotást. Célja a befolyásolás. A sajtót csoportosíthatjuk tematika (tudományos, kulturális és szabadidős) és regionalitás (teraleti, megyei és országos) szerint is. 2. Auditív média (rádió): az egyik legszélesebb szórású tömegkommunikációs eszköz. Léteznek közszolgálati és kereskedelmi rádiók. Vannak egyprofilú és többprofilú rádióállomások. A sugárzott műsoroknak két fő típusa van: írott anyagot megszólaltató műfajok: hír, jegyzet, levél stb. Ezeket a korábban megírt szövegeket a műsorvezetők, bemondók olvassák fel. hangos anyagok: ezek a műsorok kifejezetten a rádió számára készültek. Ezek lehetnek egyenes vagy felvett adások. Rádiós műfajok terjesztés köre szerint: országos, határon túli, regionális/helyi (egy településen, közösségen belül) fenntartó szerint: közszolgálati (állami támogatással és előfizetők díjából működő), kereskedelmi (magánerőből és reklámokból működő), társadalmi/civil (egy kisebb közösség által működtetett
6 műsorok témaköre szerint: egyprofilú (egy témakörben sugároz műsorokat), többprofilú (vegyes témakörű) többprofilú rádió műsortípusai: hír, információ, krónika, politikai jellegű műsorok hirdetés, reklám zenei műsorok beszélgetős műsorok korosztályi, réteg- (gyermek-, ifjúsági, nyugdíjas-) műsorok kisebbségi, vallási műsorok szociálpolitikai (hátrányos helyzetűeknek szóló) műsorok tudományos ismeretterjesztő műsorok művészeti-irodalmi műsorok szórakoztató műsorok, vetélkedők sportműsorok magazinműsorok szolgáltató műsorok folytatásos műsorok műfajai: írott anyagot előadó megszólaltató alapjai (mindkettőnek): írott szöveg (pl.: glossza, hír); bemondó, színész, műsorvezető olvassa fel hangos anyagok; elsődleges rádiós műfajok közvetlenül a rádió számára készülnek (pl.: interjú, tudósítás, vitaműsor) 3. Audiovizuális média: A legáltalánosabb audiovizuális tömegkommunikációs eszközök közé tartozik a mozi, a televízió és a videó. Minden korszaknak megvan a meghatározó audiovizuális médiuma.(az '50-es évekig a mozi volt és onnantól kezdve vált a hírközlés leghatékonyabb eszközévé a televízió). A televíziós csatornákat lehet csoportosítani a profil alapján (vannak egy- és többprofilúak is). A műsorokon belül vannak élő- és előre felvett, szerkesztett adások. Csatornák: kiterjedtsége szerint: világméretű, országos, határon túli, regionális, helyi működtető szerint: állam/helyi önkormányzat által fenntartott közszolgálati, magánkézben lévő kereskedelmi Műsorok jellege: egyprofilú (pl.: hírtévé, zenetévé) többprofilú élőadás konzervműsor (előre megszerkesztett, rögzített) Műsortípusok (pl.): hírműsorok, híradó háttérműsorok (stúdióbeszélgetés, vita) dokumentumműsorok oktató ismeretterjesztő műsorok rétegműsorok (nyugdíjas-, ifjúsági, gyermekműsorok, nemzetiségi adások) folytatásos teleregény
7 reklám tévéshow (talk-show) zene (koncert, zenés klipp) film (szerzői film, tömegfilm) közvetítések (színházi előadásról, politikai eseményről, sportról), stb. Az internet és a multimédia mint a XX. század új tömegkommunikációs eszköze Manapság az internetes technológiákat körülbelül 1,4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra, stb. Az internet sok tudós szerint a másodlagos szóbeliség korának végső állomása, mert segítségével olyan folyamatos, interaktív kommunikáció lehetséges, mint az elsődleges szóbeliség korában: láthatjuk és hallhatjuk egymást, szinte minden érzékszervünket használhatjuk a kommunikáció közben, mint egy teljesen átlagos beszélgetés során (sőt ezt megtehetjük egymástól több ezer kilométernyi távolságból). Az e-mailek másodpercek alatt rendeltetési helyükre érkeznek, sokszor indulatosak, nyelvtanilag nem kidolgozottak, lehetőség van azonnali továbbküldésre és válaszra: hasonlóak a szóbeli megnyilatkozásokhoz. Az internetes fórumokon és csevegőszobákban már vitatkozni lehet, véleményeket lehet úgy leírni, hogy mindenki láthatja, ezek egyre inkább közelítenek az élőbeszédhez.