0. Ävfolyam 6. szåm 00. februår 4. A tetűirtészerek Äs a rezisztencia Influenza TÅjÄkoztatÅs engedälyezett fertőtlenötőszerekről Fertőző betegsägek adatai Impresszum
HAZAI INFORMÄCIÅ A TETŰIRTÅSZEREK ÉS A REZISZTENCIA Amint az ÜNTSZ megyei/fővårosi intäzetei Åltal käszötett Äves jelentäsek elemzäsei alapjån ismert, a fejtetvessäg előfordulåsi arånya az utébbi Ävekben elsősorban a gyermekkázássägekben lassan Äs fokozatosan emelkedik. A tetvessägi helyzet romlåsånak egyik okakänt nemcsak a szàlők Äs a mädia, hanem időnkänt szakemberek is a forgalomban levő tetűirtészerek hatåstalansågåt, a szerrel szemben kialakult rezisztenciåt emlötik. Az ellenñllöküpessüg (rezisztencia) az irtöszerekkel ÑltalÑban egy hatöanyaggal szemben, egy meghatñrozott teràleten Ülő kñrtevő nüpessügben (populñciöban) kialakulö jellegzetes sajñtossñg. A rezisztencia mindig csak egy adott teràleten Älő rovarpopulåciéban jelentkezik, az egäsz fajra nem ÅltalÅnosÖthatÉ Äs mindig hosszabb folyamat eredmünye. A kifejezäs csak olyan hatéanyaggal kapcsolatban hasznålhaté, amely kezdeti alkalmazåsakor megfelelőnek bizonyul, de käsőbb hatäkonysåga fokozatosan csákken. KeresztrezisztenciÑnak nevezzàk azt a jelensäget, amikor a kårtevőknäl nemcsak az alkalmazott, hanem a hasonlé kämiai szerkezetű vegyàlettel szemben is ellenållékäpessäg mutatkozik. A rezisztencia kialakulñsñnak okai A rovarirté szerek, az inszekticidek hatåsåra a rovar szervezetäben olyan genetikai alapokra Äpàlő vädekezäsi mechanizmusok fejlődnek ki, amelyek kàlánfäle biokämiai reakciékban nyilvånulhatnak meg. Az inszekticidek egyre szälesebb kárű hasznålata kávetkeztäben egyes populåciékban kettő, vagy tább elhåröté mechanizmus is műkádhet, sőt bizonyos näpessägek ugyanazon hatéanyaggal szemben tábbfäle mechanizmussal vädekezhetnek. A rezisztencia kifejlődäse jelentős märtäkben fàgg egy adott populåciéban eleve meglevő rezisztens egyedek szåmåtél, illetve genetikai adottsågåtél. A vädekezäsi mechanizmusok kialakötåsåban tább, egymåssal kálcsánhatåsban levő tänyező jåtszik szerepet, Ögy: az azonos kämiai szerkezetű hatéanyagok kiterjedt alkalmazåsa, az expozöcié gyakorisåga Äs időtartama, a kärdäses rovarfaj biolégiai sajåtossågai, elsősorban generåcéinak szåma, a rovarpopulåciéban az exponålt egyedek szåma Äs az Ärintett populåcié izolåltsåga.
Az äräklődő ellenñllöküpessüg a magyarñzata annak, hogy a rezisztencia annñl gyorsabban Üs ÑltalÑnosabban alakul ki, minül sz Ülesebb kärben Üs minül nagyobb mennyisügben alkalmazzñk a kürdüses vegyàletet. Az egyes populåciékban kialakulé rezisztencia märtäkänek kávetäsäre rendkövàl káràlmänyes Äs igen káltsäges laboratériumi vizsgålatok Ållnak rendelkezäsre. A rezisztencia kialakulåsånak veszülye gyors szaporodåsuk miatt elsősorban a hñzi legyeknül, illetve a rendszeresen lätesötett tartés märegmező, a folyamatos expozöcié miatt a csötñnyoknñl fenyeget. A rezisztencia küsleltetüsünek lehetősüge A rovarokban jelentkező rezisztenciåt nem tudjuk tartésan kivädeni, ugyanakkor mindent meg kell tennànk annak ÄrdekÄben, hogy kialakulåsåt käsleltessàk Äs ezzel egy adott vegyàlet hatäkonysågåt hosszä időn Åt megőrizzàk. A rezisztencia kialakulås käsleltetäsänek gyakorlati vonatkozåsä ÅltalÅnos stratägiåja a kávetkező: amennyiben lehetsäges, előnyben kell räszesöteni a biolögiai mödszerek alkalmazåsåt, az irtészer kijuttatåsi teràletät, gyakorisågåt Äs idejät minden esetben az adott kårtevő biolégiai sajåtossågånak figyelembevätelävel pontosan be kell hatñrolni, illetve eltärő szerkezetű vegyàletet tartalmazé formulåciék våltakozé alkalmazåsåra, az irtöszerrotñciöra kell tárekedni. A tetűirtöszerek alkalmazñsñnak sajñtossñgai VÄrszÖvÉ tetveknäl a rezisztencia kialakulåsånak, illetve a kivädäs lehetősägänek kärdäsät kàlán kell tårgyalni. TetűirtÉszerek alkalmazåsakor a rezisztencia kialakulåsånak veszülye mürsükeltebb. Ennek oka az azonos kämiai szerkezetű vegyàleteket hasznålata ellenäre az, hogy: a tetűirtészereket nem rendszeresen alkalmazzuk, a kezeläs, az expozöcöé csak rávid ideig, percekig tart, amely a populåciénak csak viszonylag kisszåmä Äs izolålt egyedät Ärinti. A rezisztencia kivädäsäre kialakötott szakmai szempontok ÄrvÄnyesÖtÄse pedig azärt nem lehetsäges, mivel: a biolégiai médszerek nem alkalmazhaték, a kezeläs kizårélag a szemälyt (hajat) Ärinti, illetve az irtészerrotåcié rendkövàl nehezen ÄrvÄnyesÖthető, ugyanis a tetűirtészerekben alkalmazhaté hatéanyagokkal szemben az alåbbi hatåstani, toxikolégiai Äs gyårtåsi kávetelmänyeket egyarånt figyelembe
kell venni: hatñstanilag elengedhetetlen, hogy: a serkät Äs az imågét egyarånt elpusztötsa, hatäkonysåga rávid idő (50 perc) alatt ÄrvÄnyesàlján Äs hatåsa tartés legyen; toxikolögiailag fontos, hogy: ne legyen märgező, a bőrán keresztàl ne szövédjon fel; ne legyen allergizålé (szenzibilizålé) tulajdonsåga, illetve gyñrtñsi szempontbél tább szerforma (pl. hajszesz, aeroszol, sampon, porozészer stb.) kialakötåsåra legyen alkalmas. A felsoroltak ismeretäben nyilvånvalé, hogy ennek az ásszetett kávetelmänynek csak igen keväs inszekticid tulajdonsågä vegyàlet felel meg. MagyarorszÅgon az egäszsägàgyi kårtevők elleni vädekezäsben az EgÄszsÄgàgyi VilÅgszervezet Åltal nyilvåntartott, OMSszÅmmal jelált Äs ilyen cälra javasolt hatéanyagokat alkalmazzuk. Ez biztosötja, hogy mind a hazai gyårtåsä, mind az importbél szårmazé käszötmänyekben hatåstani Äs toxikolégiai szempontbél kellően ismert, a värszövé tetvek elleni vädekezäs nemzetkázi gyakorlatåval megegyező hatéanyagok keràljenek felhasznålåsra. Az egyes hatéanyagok felhasznålåsi teràletäre vonatkozéan a WHOWHOPES Chemical methods for the control of vectors and pests of public health importance cömű kiadvåny ajånlåsait fogadjuk el. A WHO Åltal javasolt hatéanyagokat az. tåblåzat foglalja ássze. csoport kl Örozott sz ÜnhidrogÜn szerves foszforsavüszter inszekticid karbamñt szintetikus piretroid TetűirtÑsra alkalmas hatöanyagok (WHO, 997) HatÖanyag megnevezüse koncentrñci Öja (%) Milyen tetűirtö formulñci Ö küsz åtüsüre alkalmas bekenőszer, hajszesz, lindån porozészer difenfosz porozészer malation 0,5 hajszesz, porozészer karbaril 5 porozészer propoxur porozészer bioalletrin 0,0,6 hajszesz, sampon, aeroszol deltametrin 0,0 hajszesz, sampon hajszesz, sampon, dfenotrin 0,0,4 porozészer hajszesz, aeroszol, permetrin 0,5,0 porozészer, sampon. tñbl Ñzat A fenti tåblåzatbél kitűnik, hogy a tetűirtåsra alkalmas hatéanyagvålasztäk
meglehetően szegänyes, mivel a felsorolt kávetelmänyeknek csak keväs vegyàlet felel meg. A hazånkban alkalmazott tetűirtészerekről a. tåblåzat ad ÅttekintÄst. A tåblåzatbél låthaté, hogy a tetűirtås cäljåra alkalmas vegyàletek kázàl vilågszerte Äs MagyarorszÅgon is a szintetikus piretroidok kázä tartozé hatéanyagok keràlnek napjainkban felhasznålåsra. A tåblåzatbél az is megållapöthaté, hogy MagyarorszÅgon koråbban (d ántően 96980 kázátt) a lindån hatéanyagä, bekenäsre alkalmas käszötmänyek keràltek felhasznålåsra. MagyarorszÑgon alkalmazott tetűirtöszerek (9600) A hatöanyag megnevezüse koncentrñci Öja (%) KÜsz åtm Üny FelhasznÑlÑsi mödja AlkalmazÑsÑnak ideje Ergo tetűirté folyadäk bekenäs 9697 termüszetes piretrin LiceEnz tetűirté 0, bekenäs 99996 habaeroszol Ergo tetűirté folyadäk bekenäs 974994 lindñn 0,5 Neociklotox oldat bekenäs 96984 Pedex sampon bekenäs 97980 Citeol ruhatetűirtészer impregnålås 965979 malation,5 Malation rovarirté por porozås 96798 CoopexB tetűirté 0,5 porozészer porozås 978 Nittyfor tetűirté permetrin 0,5 hajszesz bedárzsáläs 98 Nix tetűirtészer (aeroszol) bekenäs 995 Pedex tetűirté dfenotrin 0,4 hajszesz bedárzsáläs 99. tñbl Ñzat A bekenőszerek alkalmazåsa räszben rendkövàl káràlmänyes volt, räszben nem biztosötott tartés hatåst. A hajat ugyanis a kezeläst kávetően 0 percig kendővel be kellett kátni, majd hajmosåst kellett vägezni. Ezeknek a kávetelmänyeknek a gyermekkázássägekben (pl. ÅltalÅnos iskolåkban) levő feltätelek nem feleltek meg, Ögy a kezeläs alig volt vägrehajthaté. A hatäkonysågot håtråltatta, hogy fejmosåskor a tetűirtészer a hajrél eltåvolötåsra keràlt, hatåsa megszűnt, tehåt az äjrafertőződäs veszälye bårmikor fennållt. 98től a tetűirté hajszesz kifejlesztäse Äs alkalmazåsa tette lehetővä egy äj kezeläsi médszer, a bedárzsáläs bevezetäsät. Az eljårås a haj lekátäsänek Äs a hajmosåsnak az ig ÄnyÄt megszàntette, Ögy a kezeläs bårhol egyszerűen vägrehajthatévå vålt. TovÅbbi előnye abban mutatkozott meg, hogy a hajszesz hatäkonysågåt mindaddig (akår tább häten Åt is!) megőrzi, amög hajmosåssal
eltåvolötåsra nem keràl. A hajszesz a tetvessäg megszàntetäsän tälmenően megelőzäs cäljåra is alkalmas. Az ÜNTSZ intäzetei Åltal alkalmazott, szemälykezeläsre szolgålé tetűirtészerek felhasznålåsi arånyåt a. tåblåzat foglalja ássze. Év Az ÄNTSZ intüzetei Ñltal alkalmazott tetűirtöszerek felhasznñlñsi arñnya (%) Ergo tetűirtö folyadük ( % lindån). tñbl Ñzat A tåblåzatbél kitűnik, hogy 995. Éta kizårélag a tartés hatåssal rendelkező szerformåkat alkalmazzuk. A mindennapos gyakorlatban a tetűirtészeres kezeläsek hatåstalansågånak okåt igen sokszor az alkalmazott käszötmäny hatéanyagåval szemben kialakult rezisztenciånak tulajdonötjåk mäg akkor is, amikor a hatåstalansågot technikai, kivitelezäsi hibåk okozzåk, mint pl. a szakmai előöråsok figyelmen kövàl hagyåsa, lejårt szavatossågä käszötmäny felhasznålåsa, Äs nem utolsé sorban a kezeläst vägző szemäly szakmai felkäszàltsägänek hi ÅnyossÅgai. Ennek megfelelően a tetűirtészerek hatñstalansñgñnak oka elsősorban az alåbbi kät tänyezőben keresendő: a kezelüs nem megfelelő: A hatås alapvető feltätele, hogy a serke Äs a tetű a käszötmänyben levő hatéanyaggal legalåbb 5 percen keresztàl Ärintkezzen. Amennyiben a bedárzsáläs nem alapos, nem terjed ki a fejbőr Äs a haj teljes felàletäre, ägy az ÄrintőmÄreg hatåsåt nem tudja kifejteni. a tetűirtö hajszesz korai eltñvolåtñsa: Nittyfor tetűirtö hajszesz (0,5 % permetrin) Pedex tetűirtö hajszesz (0,4 % dfenotrin) 98 00 98 80 0 98 50 50 984 5 75 987 0 90 99 6 94 995 90 0 996 50 50 999 40 60 000 5 75 00 5 65 A gyermekkázássägekben (kàlánásen az ÅltalÅnos iskolåban Äs ÉvodÅban) a vädőnő vagy az egäszsägőrfertőtlenötő Åltal vägzett kezeläst kávetően a szàlő a felvitt tetűirté hajszeszt hajmosåssal igen gyakran mäg aznap eltåvolötja, Ögy a csalåd (pl. testvär stb.) tetvessägi helyzetätől fàggően
akår az azonnali äjrafertőződäs lehetősäge is fennåll. A tñjükoztatñst adta: dr. Szlobodnyik Judit osztñlyvezető dr. Erdős Gyula ny. osztñlyvezető főorvos OEK DezinszekciÖs Üs deratizñciös osztñly SzerkesztősÅgi megjegyzås: A leärtak figyelembe våtelåvel a rezisztencia kialakulçsçnak veszålye a nemzetkñzi irodalmi adatok ismeretåben MagyarorszÇgon is fennçll. Ennek jelentkezåse esetån a lehetősågek vilçgszerte szerånyek, Üj tetűirtàszer megjelenåse a kñzeljñvőben nem vçrhatà. Ennek tudatçban a helyes alkalmazçsi technolàgiçval Ås eredmånyes egåszsågnevelåssel a forgalomban levő kåszätmånyek hatåkonysçgçnak megőrzåse, fenntartçsa a cål. A rezisztencia kialakulçsçnak jelentkezåse esetån sajnos lehetősågeink Åppen a szűkñs hatàanyagvçlasztåk miatt meglehetősen korlçtozottak.
INFLUENZA, INFLUENZASZERŰ MEGBETEGEDÉSEK Egy fővñrosi kérhåz belgyégyåszati osztålyån (68 Åpolt, 5 dolgozé) januår 0. Äs februår 0. kázátt 4 Åpolt Äs dolgozé betegedett meg magas låzzal, káhágässel, izomfåjdalommal jåré klinikai tànetekkel. Kilenc betegtől kàldtek vizsgålatra torokvåladäkot, amelyekből az OEK VÖruslaboratÉriumÅban 4 minta bizonyult pozitövnak: kät esetben PCR vizsgålattal, Äs kät esetben direkt antigän kimutatåssal igazoltåk az infuenza A vörus kéroki szerepät. FonyÖdon (Somogy megye) egy ÅltalÅnos iskolåban lokålis jårvåny alakult ki, februår Än a 400 tanulé kázàl mår tább mint 00 gyermek hiånyzott. A megbetegedäsek a 6 Äv kázáttieket ÄrintettÄk. A jellemző klinikai tànet a låz, a fejfåjås Äs a szåraz káhágäs volt. Az ÜNTSZ Baranya megyei IntÄzetÄnek VirolÉgiai LaboratÉriumÅba bekàldátt 7 minta PCR vizsgålata alapjån az influenza vårusok köroki szerepüt nem lehetett megerősåteni. Az aetiolégia tisztåzåsåra irånyulé tovåbbi vizsgålatok folyamatban vannak.
TÄJÉKOZTATÄS ENGEDÉLYEZETT FERTŐTLENéTŐSZEREKRŐL 00. januñr hönapban engedülyezett fertőtlenåtőszerek listñja Fertőtlenåtőszer neve ForgalmazÖ FelhasznÑlÑsi teràlet AlkalmazÑsi koncentrñciö BehatÑsi idő AntimikrobiÑlis spektrum ARGOTOP TF 45 ARGOCHEM Vegyipari Kft. 4400 NyÖregyhÅza, RÅkÉczi u. 98. felàletfertőtlenötäs 0,5,0 % 060 perc baktericid (MRSA), fungicid, virucid, algicid ARGOTOP TF 50 ARGOCHEM Vegyipari Kft. 4400 NyÖregyhÅza, RÅkÉczi u. 98. felàletfertőtlenötäs 0,5,0 % 060 perc baktericid (MRSA), fungicid, virucid, algicid CLARASEPT folyükony szappan UNICLEAN Kft. 6 Budapest, NagyvÅrad u. 6. higiänäs käzfertőtlenötäs, betegfàrdetäs cc. 0 mp baktericid (MRSA), fungicid, virucid SECUMATIC FDR EcolabHygiene Kft. Budapest, DÅvid F. u. 6. Ågy Äs kådfertőtlenötäs (käzigäpi) 0,5%; 4560 o C 0 perc, illetve technolégia szerint baktericid (MRSA), fungicid, virucid, tuberkulocid A tñjükoztatñst adta: dr. Milassin MÑrta főtanñcsos OEK DezinfekciÖs osztñly
A HAZAI JÄRVÄNYèGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZÉSE A 00. februñr 9. kázátti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyàgyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté ássze: Az enterñlis bakteriñlis fertőző betegsügek kázàl a salmonellosisok szåma märsäkelten emelkedett az előző hetihez viszonyötva. A HajdäBihar megyäben nyilvåntartåsba keràlt esetek tábbsäge 00. Ävi megbetegedäs volt. A campylobacteriosisok szåma mind az e heti, mind az Äv eleje Éta regisztrålt adatok szerint kázel 0 %kal haladta meg az előző Äv azonos időszakåban nyilvåntartottat. Az enteritis infectiosa megbetegedäsek incidenciåja is magasabb volt mint az előző häten, az 6. häten mår tább mint 40 %kal haladta meg a bejelentäsek szåma az előző Äv azonos időszakåban Äszleltet. A hepatitis infectiosa bejelentäsek szåma csaknem duplåja volt az el őző hetinek, azonban a betegsäg jårvånyàgyi helyzete nem minősöthető kedvezőtlennek. A megbetegedäsek egyharmadåt BorsodAbaäj ZemplÄn megyäben diagnosztizåltåk. A lügêti fertőző betegsügek kázàl a varicella Äs a scarlatina jårvånyàgyi helyzete az Ävszaknak megfelelően alakult. Morbilli gyanät nem diagnosztizåltak, egy rubeola, valamint hät mumpsz megbetegedäs keràlt a nyilvåntartåsba. Tább purulens meningitis megbetegedäst diagnosztizåltak az előző hetinäl. NÄgy esetben a S. pneumoniae, egyegy esetben a S. aureus Äs a B szerocsoportä N.meningitidis kéroki szerepät igazoltåk.
EGÉSZSÉGèGYI, SZOCIÄLIS ÉS CSALÄDèGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 6/00.sz.heti jelentäs (weekly report) (00.0.0 00.0.09.) 00.0.09. a 6. hüten (week) BetegsÜg Disease 00.0.0 00.0.04 00.0.0. MediÑn 997 00 az 6. hüten (week) 00. 00. MediÑn 997 00 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis 45 65 79 600 487 89 Dysenteria 4 6 7 59 Dyspepsia coli EgyÜb E.coli enteritis 9 6 4 9 Campylobacteriosis 95 689 579 Yersiniosis Enteritis infectiosa 6 896 745 508 9 57 Hepatitis infectiosa 9 4 9 88 AIDS Poliomyelitis 4 4 Acut flaccid paralysis 4 Diphtheria Pertussis Scarlatina 5 8 8 40 404 767 Morbilli Rubeola 8 8 Parotitis epidemica 7 8 8 9 6 Varicella 749 5807 557 Mononucleosis inf. Legionellosis 6 9 5 0 5 6 Meningitis purulenta 9 48 4 Meningitis serosa Encephalitis infectiosa 9 8 6 7 CreutzfeldtJ.betegsÜg LymekÖr Listeriosis 6 4 Brucellosis Leptospirosis Tularemia 4 6 5 9 8 Tetanus Vårusos haemorrh. lñz Malaria* Toxoplasmosis 7 7 8 5 6 58 (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszötäs ideje: 00.0.
EGÉSZSÉGèGYI, SZOCIÄLIS ÉS CSALÄDèGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY SOCIAL AND FAM OF THE HUNGARIA Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 6/00.sz.heti jelentäs (weekly report) (00.0.0 Teràlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta LymekÖr Budapest Baranya 50 4 0 4 55 6 67 68 6 BÑcsKiskun 5 76 6 BÜkÜs 4 8 9 BorsodAbaêjZemplÜn 4 0 8 8 6 CsongrÑd 55 FejÜr 4 5 GyőrMosonSopron 6 6 40 45 HajdêBihar 44 6 4 4 Heves 4 9 JÑszNagykunSzolnok 4 60 0 KomÑromEsztergom NÖgrÑd 6 Pest 0 59 7 8 Somogy 9 SzabolcsSzatmÑrBereg 9 4 Tolna 4 4 Vas 0 0 VeszprÜm 5 4 Zala 0 ësszesen (total) 45 896 5 749 6 9 6 Előző hüt (previous week) 9 5 047 46 775 6 5 (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszötäs ideje: 00.0.
A Johan BÅla OrszÑgos EpidemiolÖgiai KÜzpont (OEK) kiadvñnya. A kiadvånyban szereplő kázlemänyek szakmai egyeztetäst kávetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ásszeållötåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvçnyt a Johan BÅla OrszÑgos KÜzegÅszsÅgágyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÑzÑs AlapnÇl elnyert pçlyçzat Çltal biztosätott egyâttműkñdås råvån fejlesztettåk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keràl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cåm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kázläsi sz ÅndÄkkal sz ÖveskedjÄk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: Johan BÜla OrszÑgos EpidemiolÖgiai Käzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4765, 47694 Telefax: 476 Email: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråsk Änt valé hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi médon: OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont. A kázlemäny cöme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 00;:.) Megbåzott orszñgos tisztifőorvos: Prof. dr. UngvÑry Gyärgy ISSN 49757X