Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz

Fülöp Tamás Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.

Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz A kalauz a következő könyvhöz készült: Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Tananyagíró: Fülöp Tamás Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft. Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató Szolnoki Főiskola, 2005. Minden jog fenntartva. A kalauzt vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 A kiegyezés gazdasági következményei. A magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867. után... 9 A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867. és 1914. között... 14 A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. század végén... 19 Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra... 25 Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra.... 30 Gazdasági reorganizáció és állami szerepvállalás az 1930-as évek második felében. Társadalom, munkaerő, foglalkoztatottság a két világháború között. A fegyverkezési program és a háborús gazdálkodás 1938-1945. között... 37 Beküldendő feladat I... 43 A háború elvesztésétől a kommunista diktatúráig. Gazdaság és politika 1945. és 1949. között... 48 A tervgazdasági rendszer kiépülése Magyarországon... 54 Reformkísérletek, gazdaságpolitika 1953-1972. között... 58 A magyar társadalom változása a szocializmus időszakában... 64 Beküldendő feladat II...70 A magyar külkereskedelem alakulása a második világháború után. Magyarország és a KGST... 76 A tervgazdasági rendszer összeomlása, a szocialista rendszer bukása... 79 3

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása. Célkitűzés: Így jelöljük, ha a tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Beküldendő feladat Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a Főiskolára tutorának. 4

Bevezetés Kedves Hallgatónk! A Gazdaságtörténet tantárgy tanulmányozásának megkezdésekor sok szeretettel köszöntjük Önt a Tantárgyi kalauz oldalain. Most egy olyan, a tantárgy önálló elsajátítását segítő tanulócsomag bevezetését tartja kezében, amely segítője, útikalauza lesz a szemeszter során abban, hogy Ön a tananyagot eredményesen legyen képes elsajátítani. Engedje meg, hogy a tantárggyal és a tanulócsomaggal kapcsolatban néhány hasznos háttérinformációval megismertessük! A Gazdaságtörténet tantárgy a kötelezően választható, B típusú tantárgyak csoportjába tartozik. Legfontosabb feladatának a közgazdászhallgatók gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti ismereteinek bővítését, közgazdasági gondolkodásának megalapozását, valamint elemző készségének és problémamegoldó képességének fejlesztését tekinti. A tantárgy bemutatja a magyar gazdaságtörténet elmúlt másfél évszázadának legjelentősebb korszakait, rávilágít a gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseire, következményeire, és a hallgatók későbbi tanulmányainak megalapozásához kíván komplex tárgyi tudásbeli, szemléleti segítséget nyújtani. A tananyag interdiszciplináris jellegéből adódóan a közgazdaságtudományi és a társadalomtudományi tantárgyakkal van közvetlen kapcsolatban. A Gazdaságtörténet tantárgy kreditszáma: 3 kredit, tehát a tanulási idő: kb. 90 óra A tantárgy általános célja A Gazdaságtörténet tantárgy elsajátítása, a magyar gazdaságtörténet 1867. és 1989. közötti időszakának megismertetése. A tananyag feldolgozása és megtanulása után Ön képessé válik: felsorolni az 1867 1989 közötti magyar gazdaságtörténet legfontosabb korszakait; megkülönböztetni és értékelni a korszak főbb gazdaságpolitikai irányait; értelmezni a vizsgált időszak legfontosabb gazdaságfejlődési trendjeit; elemezni a magyar gazdaság nemzetgazdasági mutatóit; korszakonként bemutatni és jellemezni a különböző nemzetgazdasági ágak, a gazdasági infrastruktúra, a demográfia és oktatás fejlődését; bemutatni a magyar nemzetgazdaság időben változó politikai feltételrendszerét; összefoglalni a 19-20. századi főbb gazdaságpolitikai irányzatok eredményeit és kudarcait; összehasonlítani a magyar gazdaság fejlődési szakaszait a nemzetközi gazdasági folyamatok irányaival. A tantárgy lezárása Sikeres félév végi írásbeli kollokvium. 5

A vizsgára bocsátás feltétele az I. és II. Beküldendő feladat eredményes (min. 30-30 pontos) elkészítése A tantárgyat záró vizsga időtartama: kb. 50 perc. Időpontjáról, helyéről a tantárgy felvételekor adtunk tájékoztatást. A feladatok típusa: 1/3 rész teszt, 2/3 rész esszé jellegű feladatok. A vizsga teljesítésének feltétele: a feladatokra szerezhető pontok 61 %-ának elérése. Az érdemjegyek meghatározása: 100-90 % jeles, 89-80 % jó, 79-70 % közepes, 69-60 % elégséges, 59 % alatt elégtelen. A vizsgafeladatok teszt és esszékérdései a Tantárgyi kalauz önellenőrző feladatai közül kerülnek kijelölésre. A tantárgy bemeneti követelményei A képzés megkezdésének külön előfeltétele a középiskolai történelem tananyag ismerete. Speciális tanulási tanácsok A távoktatás speciális módszertanának megfelelően a Gazdaságtörténet tantárgy tematikáját úgy állítottuk össze, hogy az megkönnyítse Önnek tananyag önálló elsajátítását. A tananyagot úgy szerkesztettük meg, hogy támaszkodhasson korábbi történelmi ismereteire, általános műveltségére is. Mindezek mellett kérjük, vegye figyelembe, hogy a tantárgy feldolgozására, és a feladatok elkészítésére tervszerű készülés mellett is összességében mintegy 90 órás időráfordítás szükségeltetik. Bízunk abban, hogy ez a rendszer támogatja Önt a tanulásra fordítható idejének hatékony kihasználásában, és elősegíti a legfontosabb célt: a tananyag elsajátítását, és az eredményes vizsgát! A tantárgyat tehát alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadást, vagy gyakorlatot nem tervezetünk a képzéshez. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával, ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Vegye fel a kapcsolatot képzésszervezőjével, akinek nevét és elérhetőségét a tantárgy felvételekor szintén megadtuk Önnek. A tananyagban szereplő 2 Beküldendő feladatot a tantárgy felvételekor meghatározott időpontig elektronikus úton kell eljuttatnia Tanszékünkre. Ezek a feladatok a tananyag egyegy nagyobb egysége elsajátításának sikerét mérik, s teszt jellegű és leíró-elemző összefoglaló feladatokból állnak. A feladatokat tutora fogja majd javítani, aki egy héten belül személyes visszajelzést fog küldeni Önnek munkája eredményéről. Jelenléti foglalkozás (konzultáció) a Gazdaságtörténet tantárgyból két alkalommal lesz. Ezek időpontját és helyét a beiratkozáskor tudhatta meg. A konzultációkor lehetősége lesz a tanulás közben felmerült vagy más, a tantárggyal kapcsolatos problémáját megbeszélni tutorával, akinek nevét és elérhetőségét szintén a beiratkozáskor ismertettük Önnel. A konzultáció célja tehát nem a tételes tudás átadása, hanem a tananyag mélyebb és értő feldolgozásához szükséges szakmai és módszertani segítség nyújtása; és az Ön igényeinek 6

megfelelően a nehezebben érthető tananyagrészekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása, s a sikeres vizsgára való felkészülés segítése. A konzultáció természetesen nem kötelező, de ha lehetősége nyílik rá, ne mulassza el, vegyen részt felkészülten a konzultációkon! A tanulás eszközei és használatuk 1. Kötelező irodalom Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Ez a Tankönyv egésze a tantárgy tananyagán túlmutatva a magyar gazdaságtörténet 3 évszázadát fogja át, így a főiskolánkon oktatott Gazdaságtörténet tantárgy kötelező anyagát a Tankönyv 201-431. oldalán található VIII-XI. fejezetek tartalmazzák. 2. Tantárgyi kalauz 3. Ajánlott irodalom Balázs György: Magyarország gazdaságtörténete 1848-1944. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola. PHARE. Szolnok, 1998. Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Fülöp Tamás: Magyarország gazdaságtörténete 1945-1989. I. rész A magyar gazdaság története 1945. és 1956. között. Szolnoki Főiskola. Szolnok, 2003. Honváry János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Bp., 1996. Magyarország agrártörténete. Szerk.: Orosz István, Für Lajos, Romány Pál. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1966. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 1999. 4. A/4-es méretű füzet az önellenőrző feladatok kidolgozásához. 7

Tanulási ütemterv Munkája megkönnyítésére az alábbi tanulási ütemtervet állítottuk össze Önnek: Lecke Címe Időigény Mikor végzem el/küldöm be? 1. A kiegyezés gazdasági következményei, a magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867. után 2. A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867 1914 között 3. A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. Század végén 4. Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra 5. Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra 6. Gazdasági reorganizáció és állami szerepvállalás az 1930-as évek második felében. A fegyverkezési program és a háborús gazdálkodás 1938-1945. között 6-7 óra 6-7 óra 7-8 óra 5-6 7-8 6-7 óra 7. I. Beküldendő feladat 6-7 óra 8. A háború elvesztésétől a kommunista diktatúráig. Gazdaság és politika 1945. és 1949. között A háború és következményei. A népesség és a gazdasági élet veszteségei 9. A tervgazdasági rendszer kiépülése Magyarországon 10. Reformkísérletek, gazdaságpolitika 1953-1972. között 11. A magyar társadalom változása a szocializmus időszakában 7-8 óra 6-7 óra 7-8 óra 5-6 óra 12. II. Beküldendő feladat 6-7 óra 13. A magyar külkereskedelem alakulása a második világháború után. Magyarország és a KGST 14. A tervgazdasági rendszer összeomlása, a szocialista rendszer bukása 5-6 óra 7-8 óra Miután - szerintünk - minden fontos információt megosztottunk Önnel, nincs más hátra, mint hogy kezdje el a tantárgy tanulását! Sok sikert kívánunk! 8

1. lecke A kiegyezés gazdasági következményei. A magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867. után. Bevezetés Az első leckében Ön a magyar gazdaság 1867. utáni fejlődési feltételeivel ismerkedhet meg. A tankönyv e fejezetében a kiegyezés politikai-gazdasági következményeiről, az Osztrák- Magyar Monarchia gazdasági kapcsolatairól, a Habsburg Birodalom részét képező Magyarország állami gazdaságpolitikájáról, valamint a gazdasági infrastruktúra fejlődéséről olvashat. A fejezet egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a liberális gazdaságpolitikai elveket követő magyar állam 1867. után milyen eredményeket volt képes az önálló fiskális és monetáris politika terén felmutatni. A másik kulcskérdés pedig a gazdasági infrastruktúra helyzete, hiszen modern gazdaságpolitika, iparosodás és gazdasági felemelkedés a 19. század második felében már elképzelhetetlennek tűnt fejlett hitelrendszer és korszerű közlekedés nélkül. Az 1. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel. A tananyagrész főbb témakörei: A kiegyezés államrendszere, az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági kapcsolatai. A liberális állam gazdaságpolitikája, a fiskális és monetáris politika alakulása. A gazdasági infrastruktúra változásai, a hitelrendszer fejlődése és a közlekedés forradalma a dualizmus időszakában. Az 1. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: meghatározni a liberális állam gazdaságpolitikájának jellegzetességeit; jellemezni a fiskális és monetáris politika legfontosabb célkitűzéseit és eredményeit; kifejteni a modern hitelrendszer kialakulásának magyarországi jellegzetességeit; évszámokkal és statisztikai adatokkal alátámasztva összefoglalni a magyarországi közlekedés dualizmuskori fejlődését. Kezdjük a tanulást az első célkitűzéshez tartozó témakör feldolgozásával! Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 203-204. oldalán lévő tananyagot! Most két feladat megoldását javasoljuk. 9

1. önellenőrző feladat Foglalja össze a tananyag, korábbi történeti ismeretei alapján, illetve a 204. oldalon található térképvázlat segítségével legalább 8 címszavas vázlatban az Osztrák-Magyar Monarchia államalakulatának sajátosságait! Gondolja végig, milyen eltérések mutatkoznak az Ön válaszai és a megadott lista között! Ha más sajátosságokat is feljegyzett, próbálja meg megindokolni, hogy miért! 2. önellenőrző feladat Válaszoljon egy szóval a kérdésre! Milyen posztot töltött be az 1867-es magyar kormányban: Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Gorove István, Mikó Imre? Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Folytassuk a tanulást a második és harmadik célkitűzés témaköreivel! Ebben a részben az 1867 utáni állami gazdaságpolitika sajátosságaival ismerkedünk meg. Olvassa el a Tankönyv 205-211. oldalait! Sikerült megjegyeznie a legfontosabbakat? Ennek ellenőrzésére négy feladat következik. 3. önellenőrző feladat Soroljon fel legalább 5 országtól független nemzetgazdasági-társadalmi területet, amelyre a 19. század második felében tapasztalható világgazdasági konjunktúra számottevő hatást gyakorolt! 4. önellenőrző feladat Sorolja fel a 19. századi angolszász liberális gazdaságpolitika legalább három képviselőjét! 5. önellenőrző feladat A Tankönyv 208. és 209. oldalán lévő táblázatok segítségével fogalmazza meg 10 sorban az 1867. utáni fiskális politika főbb irányait! 6. önellenőrző feladat Foglalja össze 10 sorban az Osztrák-Magyar Monarchia monetáris politikájának jellegzetességeit! Bízunk benne, hogy Ön is azokra gondolt, amelyeket mi megfogalmaztunk a lecke végén. 10

Térjünk át a következő témakörre! Folytassa az ismeretszerzést a Tankönyv 212-215. oldalain! Ebben a fejezetben a modern magyarországi bankrendszer kialakulásáról olvashat. Ismeretei elmélyítésére most két feladat megoldására kérjük! 7. önellenőrző feladat A 212. oldalon található táblázat segítségével jellemezze 5-6 mondatban a modern bankrendszer kialakulásának magyarországi sajátosságait! Ha Ön is azokat tartotta fontosnak megemlíteni, amelyeket mi, akkor kiválóan dolgozott! 8. önellenőrző feladat A Tankönyv 214. oldalán található táblázatot áttekintve foglalja össze 2-3 mondatban a külföldi tőke magyarországi beruházásainak hatásait! Ha a mienkhez hasonló a gondolatok szerepelnek az Ön jegyzetfüzetében is, a feladatot remekül oldotta meg! Következzen a negyedik célkitűzéshez tartozó tananyagrész! Ebben a fejezetben a magyarországi infrastruktúra fejlődésével ismerkedhet meg. Olvassa el a Tankönyv 215-227. oldalain található információkat! Befejezésül ismét két feladat következik. 9. önellenőrző feladat A Tankönyv 216. oldalán található diagram és a 217. oldalon lévő térképvázlat segítségével vázolja föl 10-15 sorban az 1867. utáni magyarországi vasútépítés legfontosabb eredményeit! 10. önellenőrző feladat Soroljon fel a vízi szállítás és az úthálózat fejlődésével kapcsolatban legalább 10 lényeges eredményt a 19. század második feléből! Ha ennek a megoldása sem nagyon tér el a mi javaslatunktól, Önnek sikerült elsajátítania ezt a tananyagrészt. 11

Befejezés Reméljük nem találta túlságosan nehéznek az 1. Leckét. A következő témája a mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése lesz, az 1867 1914 közötti időszakban. Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint A feladatra természetesen több jó választ is adhatott. Amennyiben vázlatában a következő címszavak is szerepelnek, Ön valószínűleg jól oldotta meg a feladatot: 1867-1918., Ferenc József osztrák császár és magyar király, Ausztria, Csehország, Magyarország, Galícia, Erdély stb., alkotmányos monarchia, perszonálunió, önálló magyar kormányzat, szakminisztériumokkal, soknemzetiségűség, etnikai heterogenitás. 2. megoldás: helyes, ha a következő válaszokat adta, mert Andrássy Gyula: miniszterelnök, Lónyay Menyhért: pénzügyminiszter, Gorove István: földművelésügyi miniszter, Mikó Imre: közlekedési miniszter volt. 3. megoldás: a tankönyv szerint Amennyiben vázlatában a következő válaszok szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: Ipar, mezőgazdasági termelés, világkereskedelem, infrastruktúra, vasút, bankrendszer, népességnövekedés, urbanizáció, vállalkozók stb. 4. megoldás: helyes, ha a következő neveket adta meg: Adam Smith, David Ricardo, Jeremy Bentham, John Stuart Mill. 5. megoldás: a tankönyv szerint Reméljük, hogy válaszában a következő főbb szempontokat érvényesítette: az államháztartás helyzete, az államadósság mértéke, állami bevételek típusai, szerkezete és forrásai, a bevételek növekedése, a polgári állam kiadásainak típusai, szerkezete, mértéke. 6. megoldás: a tankönyv szerint Válaszában a következő adatok és összefüggések szerepeltetése tűnik a legfontosabbnak: az Osztrák-Magyar Bank létrehozásának időpontja, körülményei, a jegybank gazdaságbefolyásoló szerepének érvényesülése, az aranyalapú pénzrendszer bevezetésének előzményei és következményei, a valutareform időpontja, körülményei, és a pénzforgalom sajátosságai. 7. megoldás: a tankönyv szerint A feladat elkészítésénél minden bizonnyal utalást tett az 1867. után alapított legjelentősebb bankokról, az 1873-as tőzsdekrach hatásairól, a pénzintézetek számának alakulásáról, a pénzintézetek hitelezési tevékenységéről, a banki és iparvállalati tőke kapcsolatának alakulásáról. 12

8. megoldás: a tankönyv szerint Ugye a válaszában Ön is a következő adatok és utalások szerepeltetését tartotta fontosnak: a beruházások forrása, a beruházások mértéke, a beruházások hatása, a külföldi tőke és a magyar nemzetgazdaság kapcsolata, a birodalom nyugati és keleti tartományai közti tőkeáramlás problematikája stb. 9. megoldás: a tankönyv szerint Reméljük, válaszában a következő adatok és összefüggések is szerepet kaptak: 1867. előtti vasúthálózat, kamatgarancia, a vasútépítés 3 legdinamikusabb szakasza, az első világháború előtti vasúthálózat mérete, eloszlása, más európai országokkal összehasonlítva, a MÁV létrehozása, Baross Gábor szerepe a társaság fejlődésében, a vasútépítések közlekedésre és a gazdaság más területére gyakorolt hatása, a vasúti szállítás forradalma, a vasút kereskedelmi forgalomra és társadalomra gyakorolt hatása. 10. megoldás: a tankönyv szerint A feladatra ez esetben is több jó válasz adható. Mindezek ellenére reményeink szerint felsorolásában a következő adatok, vagy összefüggések valamelyike is szerepel: folyamszabályozás, folyami hajózás, tengeri hajózás, közúthálózat fejlődése. 13

2. lecke A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867. és 1914. között Bevezetés A most áttérünk a két, hagyományosan nagy befolyással rendelkező nemzetgazdasági ág, a mezőgazdaság és az ipar fejlődési feltételeinek vizsgálatára. A mezőgazdaság tőkés átalakulása esetében különösen lényeges kérdésnek mutatkozik, hogy az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően a dualizmus évtizedeiben milyen birtok- és üzemszervezeti sajátosságok mellett megy végbe az ágazat fejlődése. A 19. század második fele az iparosodás szempontjából a magyar gazdaságfejlődés egyik legdinamikusabb szakaszának mondható. Vajon a dualizmus államrendszere milyen sajátos feltételrendszert biztosított a magyar gyáripar és a tradicionális kézműipar fejlődése számára, s mindez hogyan tükröződött vissza az ipar ágazati szerkezetében, vagy az állami ipartámogató politika intézkedéseiben? A 2. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel. A tananyagrész főbb témakörei: A mezőgazdasági termelés feltételeinek változása. A földbirtokrendszer, az üzemszervezet alakulása, az ágazat piacosodása. A magyarországi gyáripar kialakulása, az ipari forradalom hatása Magyarországon. Az ipar ágazati szerkezete, az állami ipartámogató politika. A 2. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: összefoglalni a magyar mezőgazdasági termelés 1867 és 1914 közötti átalakulásának sajátosságait; statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatni magyarországi földbirtokrendszer és üzemszervezet jellegzetességeinek kiegyezés utáni alakulását; ábrázolni a magyarországi gyáripar kialakulását és fejlődését a dualizmus időszakában; bemutatni a magyar ipar ágazati szerkezetének sajátosságait; meghatározni az állam ipartámogató politika intézkedéseit és következményeit. Leckénk első nagy témaköre a korszak mezőgazdaságának alakulása. Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 227-230. oldalán lévő tananyagot! Mindjárt ellenőrizze is szerzett ismereteit! 14

1. önellenőrző feladat Foglalja össze 4-5 mondatban a 19. század végi magyar mezőgazdasági termelés körülményeinek alakulását! Nézze meg a megoldást a lecke végén! Folytassuk munkánkat a 19. század végi mezőgazdasági termelés ágazati rendszere átalakulásának vizsgálatával! Tanulmányozza el a Tankönyv 231-235. oldalait! Mit szólna egy újabb ellenőrzéshez? 2. önellenőrző feladat A Tankönyv 231., 232., 233. és 234. oldalain lévő táblázatok segítségével 15-20 sorban fejtse ki a dualizmus kori magyar mezőgazdasági termelés ágazati rendszerének változását, és a termelés fejlődésének eredményeit! Ha egybevetette az Ön megoldását a lecke végén a mienkkel, haladhat tovább! Vegyük szemügyre a dualizmus kori mezőgazdasági üzemszervezet alakulását! Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 235-238. oldalán lévő fejezetet! Most két feladat megoldását javasoljuk. 3. önellenőrző feladat 1) Rakja sorba az adott birtokkategóriába tartozó gazdaságok összlétszáma alapján a megadott birtokkategóriákat! Kezdje a legnépesebbel! a) 5-10 hold között b) 0-1 hold között c) 1-5 hold között d) 10-20 hold között e) 1000 hold felett f) 100-1000 hold között 2) Rakja sorba az adott kategóriába tartozó gazdaságok összterülete alapján az egyes birtokkategóriákat! Kezdje a legnagyobb területtel rendelkezővel! a) 5-10 hold között b) 0-1 hold között c) 1-5 hold között d) 10-20 hold között e) 1000 hold felett f) 100-1000 hold között A sorrendek alapján milyen általános megállapításokat tud levonni a magyar mezőgazdasági termelés üzemi rendszerével kapcsolatban? A feladat megoldását a 236. oldalon lévő táblázat alapján is ellenőrizheti! 15

Javasoljuk azonban, hogy tekintse meg a mi megoldásunkat a lecke végén. Ha összefoglalásában az általunk felsorolt összefüggéseken és tendenciákon túl néhány fontos statisztikai adatot is sikerült szerepeltetnie, akkor a feladatot kiválón végezte el! Térjünk át leckénk második nagy témakörére a 19. század végi magyar iparfejlődés sajátosságaival. Következzen a Tankönyv 238-241. oldala! Hogy elmélyítse tudását, most két feladat megoldását javasoljuk. 4. önellenőrző feladat Válaszoljon a kérdésekre! a) Hány százalékot tett ki a magyar ipar átlagos növekedési üteme a dualizmus időszakában? b) Sorolja fel az állami ipartámogató törvények kibocsátásának dátumait! c) Minek a rövidítése a GYOSZ? 5. önellenőrző feladat Felsorolásszerűen legalább 5 jellegzetesség megadásával hasonlítsa össze a dualizmuskori magyarországi gyáripar és kisipar termelésének sajátosságait! Ugye Ön is azokra a tényezőkre gondolt, amelyekre mi? Ha esetleg valami kimaradt, nézze át még egyszer a tananyagot! Végül tekintsük át a magyar ipar ágazati rendszerének sajátosságait! Lapozza fel a Tankönyv 241-246. oldalait! Befejezésül következzen két feladat. 6. önellenőrző feladat A 19. századi magyar ipar legjelentősebb ágazata az élelmiszeripar volt. Foglalja össze 15-20 sorban az ágazat dualizmuskori fejlődésének eredményeit! Reméljük, ez nem volt túl nehéz. A megoldásban felsoroltak csupán a legfontosabb összefüggéseket jelenítik meg, a listát Ön is bővítheti! Sikerült a legalapvetőbb adatokat és évszámokat is feltüntetnie? 7. önellenőrző feladat a) Sorolja fel a 19. század végi magyar ipar legjelentősebb nehézipari ágazatait! b) Soroljon fel legalább 5 jelentős dualizmuskori vas-, gép-, vagy járműipari vállalkozást! 16

Befejezés Biztosak vagyunk, hogy amennyiben a leckét alaposan tanulmányozta, a feladatok megoldása nem okozott különösebb problémát. Ha válaszaiban a jó megoldások domináltak, átléphet a következő, a kereskedelem fejlődésével és a 19. századi magyar társadalom átalakulásával foglalkozó témakörre! Ehhez továbbra is jó tanulást kívánunk! Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint az ágazat nemzetgazdasági szerepe (foglalkoztatottság, nemzetgazdasági output, hatása az ipar egyes területeire), a mezőgazdasági árak alakulása, a piacok, azon belül is a Monarchia felvevőpiacainak alakulása, a vámok alakulása, a Monarchián belüli agrár-ipari munkamegosztás hatása, az ágazat tőkeforrásai, a bérleti rendszer, a tudományos ismeretek gyarapodása. 2. megoldás: a tankönyv szerint A mezőgazdasági termelés számottevő fejlődésen ment keresztül 1867. és 1914. között. A változások fő tendenciája a művelés alá vont területek, azon belül is a szántóterület csaknem 11 %-os növekedése. Ezzel párhuzamosan zajlott a legelők arányának összeszűkülése. Az erdőterületek, a nádasok csökkenése a művelés alá vont területek növekedésével, míg az ugar visszaszorulása a fejlettebb művelési módszerek elterjedésével volt összefüggésben. A szántóföldi növénytermelésben a gabonafélék játszották a főszerepet, s a fejlődés tendenciáját a termelés intenzitásának növekedésével a hozamok határozott növekedése jellemezte. Az ágazat termelési eredményeinek növekedéséhez a technikai színvonal emelkedése is hozzájárult. A fejlődés egyértelmű jele a nem-gabona jellegű növények elterjedésében is megmutatkozott (burgonya, kukorica, cukorrépa, takarmány- és ipari növények). Az állattenyésztés fejlődését az állatállomány szerkezetének átalakulása, az istállózó állattenyésztés elterjedése jelentette. 3. megoldás: a tankönyv szerint 1) A helyes sorrend gazdaságok összlétszáma alapján: c), 1-5 hold között, (leggyakoribb) b) 0-1 hold között, a) 5-10 hold között, d) 10-20 hold között, f) 100-1000 hold között, e) 1000 hold felett (legritkább) 2) A helyes sorrend gazdaságok összterülete alapján: e) 1000 hold felett, (a legnagyobb területtel rendelkező birtokkategória) f) 100-1000 hold között, d) 10-20 hold között, a) 5-10 hold között, c) 1-5 hold között, b) 0-1 hold között (a legkisebb területtel rendelkező birtokkategória) Az adatok egyértelműen a birtokszerkezet aránytalanságát tükrözik, hiszen a gazdaságok legnépesebb csoportja a 0-1 hold, az 1-5 hold és az 5-10 hold közötti birtokosok, jóllehet az általuk művelt föld az összes terület csupán 0,47, 3,94, illetve 6,79%-át tette ki. A legnagyobb földterület pedig a 100 hold feletti nagybirtokosok kezén koncentrálódott. 17

A 4. megoldás a tankönyv szerint a) megoldás: A helyes válasz 4 %, mert a magyar ipar átlagos növekedési üteme a dualizmus időszakában 4 %-ot tett ki. b) megoldás: a helyes válasz 1881., 1890., 1899., 1907., mert a dualizmuskori 4 állami ipartámogató törvényt adták ki. c) megoldás: a helyes válasz Gyáriparosok Országos Szövetsége. Tudta, hogy az 1948. után megszüntetett érdekvédelmi szervezetet a rendszerváltás után hívták újból életre? Az 5. megoldás a tankönyv szerint A gyáripar jellegzetességei: új iparszervezeti forma, jelentősen növekvő foglalkoztatottság, növekvő erőgép-alkalmazás, 55, 6 %-os gyáripari növekedés, erős koncentráltság, általában egy ember alapításával létrejött vállalatok, részvénytársasági forma A kisipar jellegzetességei: hagyományos iparszervezet, kisüzemi rendszer, több mint 50 %-a segéd nélkül, vagy néhány fős segédszemélyzettel üzemelő vállalkozások, alacsony erőforrás, tőkeszegénység, 1 %-os kisipari növekedés, céhes szervezeti modell felszámolása csupán 1872-ben, hagyományos munkaerőre és szaktudásra alapozottan működő üzemek, fejlődési lehetőség: specializáció A 6. megoldás a tankönyv szerint Az összefoglalás legfontosabb szegmensei: Általában: az élelmiszeripar jellegzetesen exportágazat, 1906-ban termelésének 30 %-a került külföldre, az élelmiszeripar termelési értéke a gyáripari termelés vertikumában 1898-1913. között 646 millió Koronáról 1235 millióra emelkedett, összértéke a termelési érték 38 %-át tette ki. Malomipar: a 19. századi élelmiszeripar kiemelkedő ágazata a malomipar, malmok számának, őrlési kapacitásának változása, malomalapítás legfontosabb helyszíne (Budapest, gabonatermő központok), gőzgépek elterjedése az ágazatban, a malmok 90 %-ban magántulajdonban, jelentős technikai fejlődés (hengerszék, síkszita), jó minőségű alapanyag és termék. Cukoripar: nagy fejlődést befutó másik ágazat a cukoripar, növekedését az exporton túl a belső fogyasztás emelkedése is táplálta, a cukoripari beruházások volumene 1886. után, a cukorfogyasztási adó bevezetése után ugrott meg, a cukorgyárak kedvező hatást gyakoroltak a helyi foglalkoztatottságra is, szerződés-jellegű mezőgazdasági ellátórendszer kiépítése a nyersanyagszükséglet biztosításához. Szeszipar: söripar és égetett szeszek előállítása. Sütő- és édesítőipar: pékségek, csokoládégyártás, fogyasztói szokások változása, urbanizáció. Húsipar: konzerviparral összefüggésben, mélyhűtési technológia megjelenése. A 7. megoldás a tankönyv szerint a) megoldás: a lehetséges helyes válaszok: szénbányászat, vasipar, gépipar, jármű-, villamossági- és műszeripar (esetleg részletesebb bontásban: vasúti járműipar hajógyártás stb.). b) megoldás: a lehetséges helyes válasz a következő üzemeket tartalmazhatja: Osztrák Állami Vaspályatársaság resicai üzeme, Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű, Ganz-gyár, Első Magyar Vasúti Kocsigyár, Egyesült Izzó, csepeli Weiss Manfréd Művek, Vidats-, Schilck-, Röck- és Láng-gépgyár. 18

3. lecke A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. század végén. Bevezetés Ez a lecke két nagyobb egységet foglal magába. Az első rész a magyarországi bel- és külkereskedelem 19. századi fejlődését vizsgálja. A magyar belkereskedelem kapcsán megismerkedhet a belső áruforgalom, a nagybani és a kiskereskedelem legfontosabb színtereivel, az áru- és értéktőzsde megalapításával. A tananyag második fele az előző leckék során tanulmányozott gazdasági folyamatok társadalmi összefüggéseit kívánja bemutatni. A 3. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel. A tananyagrész főbb témakörei: Termékforgalmazás, piacok a kiegyezés utáni Magyarországon. Vásárok és szatócsboltok, árutőzsde és nagykereskedelem 1867 után. A magyar külkereskedelem alakulása a kiegyezés után. A társadalom átalakulása, polgárosodás és urbanizáció Magyarországon a 19. század második felében. A 3. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: bemutatni a magyarországi belkereskedelem dualizmuskori fejlődését; összefoglalni a magyar külkereskedelem 1867. utáni fejlődését; statisztikai adatok segítségével ábrázolni a magyar társadalom 1867. és 1914. közötti átalakulását. Kezdjük az ismeretszerzést a hazai belkereskedelem témakörében. Lapozza fel a Tankönyv 246-253. oldalait! Ellenőrizze: sikerült-e minden fontos információt megjegyeznie! 19

1. önellenőrző feladat A 19. század végi magyar belkereskedelmet a hagyományos és modern formák együttélése jellemezte. Csoportosítsa megadott kereskedelmi formákat! Melyek a tradicionálisak, és melyek a modernek? Házaló vándorkereskedő, textilkereskedő, vas- és fémipari termékekkel kereskedő, szatócs, könyvkerekedő, vásári kereskedő, gyógyszerkereskedő, piaci árus, termény- és állatkereskedő, kofa, magazin, drótostót, vásárcsarnok, tollas, Hangya Szövetkezet, dézsás román, Párizsi Nagyáruház, tőzsde. Ugye nem volt nagyon nehéz. A mi megoldásunkat a lecke végén találja 2. önellenőrző feladat Írja az évszám mellé a hozzá kapcsolódó eseményt! 1911. 1864. 1904. 1875. 1894. Ön is ugyanazt írta, mint amit a lecke végén talált? Jegyezze meg ezt az öt fontos évszámot! Lépjünk tovább a külkereskedelem fejlődésének elemzésére és a monarchia közös piacának értékelésére! A tananyagrészeket a Tankönyv 250-253. és 259-261. oldalán találhatja meg. Most két feladat megoldására kérjük! 20

3. önellenőrző feladat Egészítse ki a mondatból hiányzó részeket! a) A magyar külkereskedelem mérlege az 1880-as évektől..., míg 1906. után általában... zárult. b) A magyar kivitel értéke a kiegyezést követő évtizedekben elérte a nemzeti jövedelem... %-át. c) A dualizmuskori magyar export legfontosabb cél-országa... volt. d) A kiegyezés megkötése után a kivitel áruszerkezetében a döntő részt,... %-ot a... termékek tették ki. e) Az 1913-as adatok szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele az export... %-át adták, de ebből a feldolgozott termékek aránya már a... %-ot is meghaladta. f) A magyar gazdaság importigénye az egész korszak folyamán az... irányult, jóllehet az iparosodással összefüggésben nőtt az... és a... aránya. Lehet, elsőre egy kicsit nehéznek tűnt, de bízunk benne, hogy Ön jól oldotta meg a feladatot! Ha a statisztikai adatokban nem volt elég pontos, és csupán a nagyságrendet találta el, ne keseredjen el, hiszen itt is elsősorban a fő tendenciák megértése a cél! 4. önellenőrző feladat Vonjon mérleget 10-15 sorban az Osztrák-Magyar Monarchia közös piacának és összetartozásának előnyeiről-hátrányiról! Ha összehasonlította a megoldását a mienkkel, lépjünk tovább. Térjük át végül a lecke második nagy témakörére, és vegyük vizsgálat alá a 19. századi magyar társadalom átalakulásának legfontosabb összefüggéseit! Ismerje meg a Tankönyv 253-259. oldalainak tartalmát! Hogy ellenőrizze szerzett ismereteit, most több feladat megoldását javasoljuk. 5. önellenőrző feladat Fogalmazza meg 8 vázlat pontban a 19. századi magyarországi urbanizációs folyamatok legfontosabb ismérveit! 21

6. önellenőrző feladat Válassza ki a megadott listából a 19. század végi magyarországi polgárosodás 3 jellegzetességét! a) társadalom szerkezetében megjelenik az ipari-kereskedelmi vállalkozó típusa; b) a parasztság meghatározó társadalmi szerepe megszűnik; c) az ipari munkásság új rétege folyamatosan gyarapszik; d) a nagyvállalkozók meghatározó része a banki-iparvállalati szektorban csinált kiemelkedő karriert; e) az új vállalkozói mentalitást a szociális érzékenység, a társadalmi felelősség érzése hatotta át. 7. önellenőrző feladat Ki melyik vállalkozói csoporthoz tartozik? Csoportosítsa a neveket! a) Kornfeld Zsigmond b) Széll Kálmán c) Ullmann Adolf d) Lukács László e) Weiss Manfréd f) Zsolnay Vilmos g) Mechwart András h) Weiss Fülöp i) Lánczy Leo Csoportok: 1) külföldről érkező, izraelita családból származó, erős asszimilációs törekvéssel rendelkező tőkés vállalkozók, bankvezetők; 2) gazdasági tevékenységük erősen kapcsolódik politikaiközéleti tevékenységükhöz; 3) műszaki-vállalatszervezési ismereteik, szaktudásuk alapján lettek sikeres vállalkozók. Nem volt könnyű a feladat, gratulálunk, ha sikerült jó válaszokat adnia! Befejezés Ezzel a 3. lecke végére értünk. A következő témakörünk az első világháború és annak következményei a magyar gazdaságra. 22

Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint Tradicionális formák: házaló vándorkereskedő, vásári kereskedő, szatócs, piaci árus, kofa, drótostót, tollas, dézsás román ; Modern formák: textilkereskedő, vas- és fémipari termékekkel kereskedő, könyvkerekedő, gyógyszerkereskedő, termény- és állatkereskedő, magazin, vásárcsarnok, Hangya Szövetkezet, Párizsi Nagyáruház, tőzsde. 2. megoldás: a tankönyv szerint 1911 a Párizsi Nagyáruház megnyitása 1864 a budapesti értéktőzsde megnyitása 1904 az Általános Fogyasztási Szövetkezet megalapítása 1875 a vásári szokásokat támogató kereskedelmi törvény kibocsátása 1894 a Hangya Szövetkezet megalapítása 3. megoldás: a tankönyv szerint a) A magyar külkereskedelem mérlege az 1880-as évektől aktívummal, míg 1906. után általában deficittel zárult. b) A magyar kivitel értéke a kiegyezést követő évtizedekben elérte a nemzeti jövedelem 30 %- át. c) A dualizmuskori magyar export legfontosabb célországa Ausztria volt. d) A kiegyezés megkötése után a kivitel áruszerkezetében a döntő részt, 62 %-ot a mezőgazdasági nyerstermékek tették ki. e) Az 1913-as adatok szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele az export 75 %-át adták, de ebből a feldolgozott termékek aránya már a 25 %-ot is meghaladta. f) A magyar gazdaság importigénye az egész korszak folyamán az ipari késztermékekre irányult, jóllehet az iparosodással összefüggésben nőtt az ipari nyersanyagok és a fűtőanyagok aránya. 4. megoldás: a tankönyv szerint A vámközösség és a közös piac elősegítette, a különböző gazdasági alrendszerek kialakulását: tőkeexport, a bankrendszer adaptációja, a közlekedési rendszer, a mezőgazdaság, az ipar és a külkereskedelem fejlődési feltételeire. A közös piac elmélyítette az ausztriai és magyarországi vállalatok közti kapcsolatokat, segítette az elmaradott agrártérségek fejlődését, előmozdította a szakképzett munkaerő áramlását, a munkaerő importját és exportját. Mindez kiegészült a szellemi és kulturális kapcsolatok virágzásával. Az összetartozás tudatát többek között erősítette a két térség társadalmának kapcsolatrendszere, az uralkodócsalád katolikus hite, és az egyház univerzalizmusa, a közös hadsereg, a birodalom dinamikus gazdasági fejlődése és az életszínvonal emelkedése. Az eltérő adottságú térségek közös szervezésű gazdasági modernizációját megtestesítő monarchián belüli centrifugális erők közt legjelentősebb tényezőnek az egész korszak folyamán a nemzetiségi kérdés számított. 23

5. megoldás: a tankönyv szerint Már a reformkor óta gyorsabban nőtt a városi lakosság lélekszáma, mint a falusi populáció, a 19. század második felében fél évszázad alatt a városi népesség létszáma 1,7 millióról 3,7 millióra emelkedett. A városok jogi státuszát 1870-ben rendezték. Ennek ellenére a 19. század végén a magyar lakosság 3/4-e 5000 fő alatti településen élt; a magyarországi településrendszer alapvetően falusias volt, a legnépesebb városok között volt több alacsony urbanizációs színvonalú (Szeged, Szabadka, Hódmezővásárhely). A legdinamikusabb növekedést a 19. század második felében a főváros produkálta (1873. óta Pest, Buda, Óbuda egyesítésével számított közigazgatásilag egységesnek); lakossága 1910-re megközelítette a 900 ezer főt, s Európa 8. legnépesebb városának számított. A főváros a történelmi Magyarország közigazgatási, tudományos és kulturális központjává vált. A vidék városai a városközpontok, a középületek, az infrastruktúra vonatkozásában sokáig megőrizték falusias jellegüket, míg a magyar falu továbbra is őrizte archaikus vonásait. 6. megoldás: helyes, ha a következőket jelölte meg: a), c), d), mert a magyarországi polgárosodást többek között az ipari-kereskedelmi vállalkozó típusának megjelenése, az ipari munkásság új rétegének folyamatos gyarapodása, illetve a bankiiparvállalati szektorban kiemelkedő karriert csináló nagyvállalkozók jelenléte jellemezte. 7. megoldás: a tankönyv szerint 1. csoport: Kornfeld Zsigmond, Ullmann Adolf, Weiss Fülöp, Lánczy Leo; 2. csoport: Széll Kálmán, Lukács László; 3. csoport: Weiss Manfréd, Zsolnay Vilmos, Mechwart András; 24

4. lecke Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra Bevezetés Az anyagrész felöleli a háborús gazdálkodás, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia, s vele párhuzamosan a történelmi Magyarország felbomlásával együtt járó, a további fejlődés feltételeit alapvetően meghatározó gazdasági-társadalmi kihatásait. A fejezet mindenekelőtt arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a 20. század elején Magyarországnak nemcsak súlyos területi, lélekszámbeli és anyagi veszteségeket kellett elszenvednie, de a Monarchia megszűnését követően egy rendkívül kedvezőtlen nemzetközi gazdasági és politikai légkörben az ország önállósodásával, a gazdasági térszerkezet radikális megváltozásával járó problémákat is kezelnie kellett. A 4. lecke elsajátítása, majd a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5-6 igényel. A tananyagrész főbb témakörei: A háborús gazdálkodás és a forradalmak gazdasági következményei. A gazdaság működési feltételeinek megváltozása 1920 után. A trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi következményei. A 4. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: összefoglalni az első világháború és a forradalmak legfontosabb gazdasági következményeit; statisztikai adatok segítségével bemutatni a trianoni békeszerződés gazdaságitársadalmi következményeit; értékelni a magyar gazdaság és társadalom 1920. után megváltozott fejlődési feltételeit. Kezdjük a lecke tanulását az első világháború és következményeinek összefoglalásával! Olvassa el a Tankönyv 262-265. oldalán lévő tananyagrészt! Most mindjárt két feladat megoldására kérjük! 1. önellenőrző feladat Foglalja össze 15-20 pontban a háború gazdasági és társadalmi következményeit! Vázlatát a gazdasági hatások és a társadalmi következmények szerint csoportosítsa! 25

A háború gazdasági-társadalmi következményei a statisztikai adatok tükrében is rendkívül széleskörűek. Ha Önnek sikerült 15 tételt felsorolnia, akkor a feladatot már eredményesen oldotta meg! Gratulálunk! 2. önellenőrző feladat A Tankönyv 272. oldalán lévő táblázat segítségével 8-10 sorban foglalja össze Magyarország első világháború utáni területi és népességveszteségeit a legjelentősebb tájegységek megnevezésével! Sokat segít, ha munkájához esetleg történelmi atlaszt is használ. Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! A háborús veszteségek közel egy évszázad távlatából is nagyon súlyosnak tűnnek. Mindezzel azonban Magyarország első világháború utáni gazdasági-politikai problémái korántsem zárultak le. Folytassuk munkánkat a trianoni békediktátum következményeinek áttekintésével! Erről a Tankönyv 271-278. oldalain olvashat. Elmélyítheti az imént szerzett ismereteket, ha megoldja a következő feladatsort! 3. önellenőrző feladat Trianon a településszerkezet, a gazdasági térszerkezet, és a gazdasági infrastruktúra radikális változását is eredményezte. Fejezze be a mondatot a megfelelő állítás kiválasztásával! 1. A trianoni döntéssel a) Magyarország településszerkezete egészségesebbé vált. b) a főváros gazdasági-közigazgatási súlya jelentősen megnövekedett. c) a jelentős vidéki városok elcsatolásával sikerült Budapest ellensúlyát megteremteni. 2. 1920 után a gazdasági infrastruktúra területén a) a legsúlyosabb problémát a sugaras elvű főváros-központú vasúthálózat peremvidékre eső vonalainak elcsatolása jelentette. b) az új határok ellenére a folyami közlekedést sikerült fellendíteni. c) a magyar közúthálózat Trianon után nem szenvedett el jelentősebb csökkenést. 3. A békediktátum a) érdemben nem befolyásolta az ország nyersanyagbázisát. b) érintetlenül hagyta a korábbi foglalkoztatottsági és munkaerő-szerkezetet. c) kedvezőtlenül befolyásolta a korábbi regionális központok szerepét. 26

4. önellenőrző feladat Válassza ki a listából az igaz állításokat! a) A trianoni diktátum hatására a magyar gazdaság elvesztette nyersanyagkészleteinek és erdőterületeinek jelentős részét. b) A Habsburg-monarchia utódállamai 1920. után szoros együttműködést alakítottak ki egymással. c) A békeszerződés vámkérdésekről szóló paragrafusa a magyar piacot kiszolgáltatta a nyugati hatalmaknak. d) A közép-európai térség államaira a befelé fordulás, az elzárkózás lett jellemző. e) Az ország területi és népességi megcsonkítása nem okozott számottevő gazdasági problémát. f) A magyar malomipart kedvezően befolyásolta az új határok közti kapacitás arányának növekedése. Ugye Ön is jól választott?! Gratulálunk a helyes megoldásokért! 5. önellenőrző feladat Soroljon fel 4, a trianoni békeszerződéssel járó vagyonveszteséget, vagy egyéb kötelezettséget! Befejezés Egy nehéz és összetett tananyagrészen vagyunk túl! Ha úgy érzi, hogy a feladatokat eredményesen sikerült megoldania, folytassa tovább a tanulást az 5. Leckével! 27

Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint Gazdaság: Az első világháború (1914-1918.) időszaka a magyar nemzetgazdaság viszonylag dinamikus dualizmuskori fejlődését megtörte, hatásai egyértelműen negatívak voltak. A háborús gazdálkodás a magyar nemzetgazdaságot szinte teljesen dezorganizálta. A háború az állam gazdasági szerepét megnövelte, az állami beavatkozás a háborús céloknak rendelte alá a gazdaságot, a kormány 1914-től kötelező termelési előirányzatokat adhatott az iparvállalatoknak. A katonai megrendelések (a háború esztendeiben 1,4-2,1 mrd K) hatására a nehézipar, a fegyver- és hadianyaggyártás jelentős mértékben felfutott; ezekben az ágazatokban számottevő koncentráció következett be (Weiss Manfréd Művek). A háború elhúzódásával a termelésnek és a lakosságnak állandósuló nyersanyaghiánnyal kellett szembenéznie (szén). A mezőgazdaság folyamatos pozícióvesztése figyelhető meg. Az ágazat a besorozás következtében veszített munkaerejéből, termelése folyamatosan csökkent, s mindez a lakossági fogyasztás drasztikus csökkentését, a jegyrendszer bevezetését, állandósuló ellátási nehézségeket, és háborús nyomort eredményezett. Társadalom: A háborúban több mint 1 millió magyarországi lakos vesztette életét. A Monarchia hadserege 5 milliósra duzzadt, állományát 47 %-ban Magyarországról töltötték fel. Az ország területéről mintegy 2,5 millió embert hívtak be katonának, vagyis a felnőtt férfilakosság 1/3-át vitték ki a frontra. A Monarchia emberáldozatainak felét Magyarország adta, s a mintegy 10 milliós első világháborús európai veszteséglista 10 %-a magyar. A háborús veszteség hatására a születések száma és a munkaképes férfilakosság létszáma is drasztikusan csökkent. A magyar gazdaságot mindemellett érzékenyen érintette 2 millió sebesült és 1,5 millió hadifogságba esett ember végleges vagy átmeneti elvesztése is. A munkaerőhiány mindenekelőtt a mezőgazdaság területén érződött, a hátország társadalmát pedig a veszteségeken túl tovább sújtotta a gyorsuló infláció és a reálbérek drámai csökkenése is. 2. megoldás: a tankönyv szerint Összefoglalásában minden bizonnyal Ön is a következő főbb adatokat és összefüggéseket emelte ki: 1920. június 4. a trianoni békeszerződés aláírása, a Magyar Királyság területi vesztesége meghaladta a 70 %-ot, elcsatolták Magyarország külső határterületeit és Horvátországot (Felvidék, Erdély, Partim, Alsó-Magyarország, Bácska, Bánát, Fiume, Mura vidék). A megmaradt országterület kevesebb, mit 93 ezer km2 lett. A történelmi Magyarország területéből részesült (nagyság szerint) Románia, Csehszlovákia, Szerb-Horvát- Szlovén Királyság, Ausztria, Lengyelország, Olaszország. A területek elcsatolásával a békediktátum a határvonalak meghúzásánál az etnikai elveket figyelmen kívül hagyta jelentős magyar népesség került új nemzetállamok határai közé. 1920-ban a Magyar Királyság korábbi, csaknem 20 milliós népességének 60 %-át vesztette el, s a mintegy 10 milliós kárpátmedencei magyarság 35 %-a, mintegy 3,2 millió magyar került idegen határok közé. Az új magyar határok közt élők korábbi etnikai sokszínűsége megszűnt, a nem magyar nyelvet beszélők aránya a korábbi 50 %-ról 10 %-ra esett vissza. A peremvidékek elcsatolásával az ország népsűrűsége 86 fő/km 2 -re nőtt. Látván a felsorolást, nem csoda, ha a korabeli magyar társadalom mindezt óriási traumaként élte meg! 28

3. megoldás: helyes, ha így párosított: 3/1.- b, 3/2.- a, 3/3- c, mert a trianoni döntéssel a főváros gazdasági-közigazgatási súlya jelentősen megnövekedett; 1920. után a gazdasági infrastruktúra területén a legsúlyosabb problémát a sugaras elvű főváros-központú vasúthálózat peremvidékre eső vonalainak elcsatolása jelentette; a békediktátum valóban kedvezőtlenül befolyásolta a korábbi regionális központok szerepét. 4. megoldás: helyes, ha a következőket választotta: a, c, d, mert a trianoni diktátum hatására a magyar gazdaság elvesztette nyersanyagkészleteinek és erdőterületeinek jelentős részét, s a békeszerződés vámkérdésekről szóló paragrafusa a magyar piacot kiszolgáltatta a nyugati hatalmaknak, valamint 1920. után a közép-európai térség államaira a befelé fordulás, az elzárkózás lett jellemző. 5. megoldás: a tankönyv szerint Ha a következő tételek valamelyike szerepel az Ön felsorolásában, a feladatot sikeresen oldotta meg: 1. a mezőgazdaság jövedelme 61 %-kal, az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlya 3 %-kal csökkent. 2. Az ipar szenvedte el a kisebb veszteséget, jövedelemcsökkenése 51 %-ot tett ki, így nemzetgazdasági pozíciója erősödött. 3. A kereskedelemből és szállításból származó jövedelmek csökkenése 58 %-os volt. 4. Az ingatlanok, épületek 58 %-a marad az új határokon kívül. 5. 1918. őszétől az ország több területe háborús övezetté vált, a Tanácsköztársaság, a román megszállás további veszteségeket eredményezett. 6. Magyarországnak a háború után súlyos jóvátételeket kellett fizetnie. 7. Katonai korlátozások (35 ezer fős önkéntes haderő, hajózási, repülési korlátozások). 29

5. lecke Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra. Bevezetés A trianoni békeszerződést követően a magyar gazdaságnak és társadalomnak a gazdasági térszerkezet megváltozásából származó nehézségek mellett a béketermelésre való átállás, és a háborút követő államháztartási hiány problémáira is megoldást kellett keresnie. Hogy ezeknek a kihívásoknak mennyiben tudott eleget tenni a magyar gazdaságpolitika, arra igazán csak a különböző nemzetgazdasági ágak két háború közti teljesítményének és a válság hatásainak vizsgálata adhat egzakt választ. Az 5. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel. Ez a lecke talán az egész tananyag egyik legösszetettebb, legbonyolultabb témaköre, ezért célszerű lehet több részletben feldolgozni. Ebben segít Önnek a lecke önmagukban is elsajátítható témakörökre bontása. Kövesse figyelmesen a Tantárgyi kalauz utasításait! Az 5. lecke főbb témakörei: A pénzügyi és gazdasági stabilizáció. Agrárrendszer és földreform az 1920-as években. Az ipar átalakulása és növekedési feltételei 1920 után. A magyar külkereskedelem megélénkülése a két háború között. A gazdasági válság és hatásai a magyar gazdaságra 1929-1933. Az 5. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz: statisztikai adatok segítségével bemutatni az 1920-as évek stabilizációs folyamatát; összefoglalni az 1920. utáni magyarországi agrárrendszer sajátosságait, és a földreform következményeit; ábrázolni a magyar ipar 1920. utáni átalakulását és fejlődési feltételeit; jellemezni a két háború közötti magyar külkereskedelem fejlődését; összefoglalni az 1929-es gazdasági válságnak a magyar gazdaságra gyakorolt hatását. Kezdjük az első célkitűzéshez tartozó tananyagrésszel, amely az 1920-as évek gazdasági stabilizációját mutatja be. Olvassa el a Tankönyv 278-282. oldalait! 30